Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-14 / 38. szám, csütörtök

1952 február 14 OJSZ0 szabad. Hét «éwel ezelőtt, 1945 február 13. án, a Szovjet Hadsereg felszabadí­totta Budapestet a német és magyar fasiszták rémuralma alól. A Horthy­fasizmus 25 esztendős elnyomása és a másfélhónapos ostrommal együtt­járó borzalmas szenvedések és nél­külözések' után újra szabad lett az ország fővárosa. Sztálingrád óta már két év telt el ekkor- Két esztendő sorozatos győ­zelmei, többezer kilométeres előnyo­mulás hirdették a szovjet katonák diadalait. A legyőzhetetlennek vélt német fasiszta csapatok az egyik vereséget szenvedték a másik után. Sztálingrádtól és Voronyezstöl Bu­dapestig futottak a fasiszták, de Budapestet mindenáron tartani akar­ták. Gaztettet gaztettre halmoztak: a hadviselés legelemibb törvényeinek felrúgásával orvul meggyilkolták a szovjet parlamentereket, akik sza­bad elvonulást kínáltak az ostrom­gyűrűbe szorult fasiszta fegyveres csapatoknak, hogy megkíméljék a pusztulástól a magyar fővárost és lakóit. A banditák sorban felrob­bantották a város hídjait, naponta ártatlan emberek ezreit öldösték ha­lomra. Esztelen ellenállásukban mit sem törődtek azzal, hogy minden nap, amellyel a főváros ostromát meghosszabbítják, védtelen asszo­nyok, gyermekek és öregek életébe kerül, minden óra azzal a veszéllyel jár, hogry újabb lakóházak ablakai­ból csapnak ki a pusztító lángnyel­vek, hogy újabb gyárak omlanak össze. Nem a fasisztákon múlott, hogy Budapest nem vált a földdel egyen­lővé. Ami példa nélkül áll a világ­történelemben: maguk az ostromlók védték a várost a pusztulástól s óv­ták lakóinak«etét. A nagy Sztálin oltalmába vette a magyar főváros népét. Megparancsolta, hogy Buda­pestet kímélni kell, nem szabad ne­héz tüzérséggel lőni. Hat hétig tar­tó kemény, utcáról-utcára, házról­házra, pincéről-pincére vívott csa­ták után az utolsó fasiszta csapato­kat is megsemmisítette vagy fog­ságba ejtette a győzelmes Szovjet Hadsereg. 1945 február 13-án este Moszkva 324 ágyú 24 össztüzével ünnepelte Budapest felszabadítását. Ez megnyitotta az utat Ausztria ,és Csehszlovákia felé, közelebb hozta a német fasiszták végső vereségét. Budapest népe az életet, a szabad­ságot, a békét kapta a felszabadító Szovjet Hadseregtől. Nagyot léleg­zett az első szabad, friss levegőből és a kommunisták hívó szavára hoz­záfogott a romok eltakarításához, a magyar dolgozók szabad fővárosá­nak újjáépítéséhez. A legfontosabb feladat a főváros vérkeringésének helyreállítása, az egymástól elszakí­tott két városrész: Pest és Buda összekapcsolása volt. A magyar dol­gozók példátlan erőfeszítéseket tet­tek, hogy ezeket a feladatokat meg­oldják s nehéz munkájukhoz fel­becsülhetetlen segítséget nyújtottak a Szovjet Hadsereg katonái és maga a szovjet nép. A szovjet katonák Verték az első hidat a Duna felett, az éhező magyar főváros lakosságá­nak ők adtak először kenyeret, ők segítették a pályaudvarok és vas­útak újjáépítésében, a legfontosabb gyárak, üzemek helyreállításában. És a helyreállított gyáraknak a Szovjetunió adta az első nyersanya­got, hogy a termelés megindulhas­son; a Szovjetun'ó adta az első köz­lekedési eszközöket, hogy a termelt árucikkeket el is szállíthassák. ,A felszabadulás óta eltelt hét esz­téndő során a magyar főváros hatal­mas fejlődésen ment át. Az orszá­got újjáépítő 3 éves terv keretében a magyar dolgozók helyreállították a -főváros háború alatt elpusztult 79.000 lakását, 4.5 millió négyzet­méter háztető-felületét. Üjjáépítet­ték -a felrobbantott hidakat. De a népi demokrácia nem érte be a romok eltakarításával, az elpusz­tult lakóházak, hidak, középületek helyreállításával. A most folyó öt­éves terv keretében több tízezer új lakás épült már fel, vagy épül fel 1954-ig a magyar fővárosban. A felszabadulás óta eltelt hét esz­tendő minden napja és órája ország­világ előtt kézzelfogható bizonyíté­kát adta a magyar dolgozók hatal­mas alkotó erejének- Soha nem lá­Olaszország Kommunista Párttá az orsíág függetlenségéért folytatott harc élén áll Togliatti elvtárs beszéde az olasz kéoviselöliázbao Az olasz képviselőházban végetért az északatlanti egyezménynek Gö­rögország és Törökország ez egyez­mény :hez való csatolásáról szóló ki­egészítő jegyzőkönyv ratifikálásáról szóló vita. E vita keretében felszó­lalt Palmiro Togliatti elvtárs is, aki többek között ezeket mondotta: „Külpolitikai kérdésről, tehát nem­zetközi helyzetről tárgyalunk itt. Fi­gyelmen kívül lehet-e hagyni," hogy éppen most, az utóbbi hónapokban, hetekben és napokban Európában és a civilizált világ minden részében va. lami új dolog születésének komoly jelei észlelhetők? Nem, ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kí­vül. Elsősorban rámutatunk a nyugat­európai államok növekvő gazdasági nehézségeire. Ezek a nehézségek a fegyverkezés elviselhetetlen terhei- 1 nek következményei, amely fegyver kezést az „Atlanti" politika amerakai vezetői kényszerítenek rájuk. A nyu­gateurópai államok gazdaságára ne- 1 hezedő elviselhetetlen fegyverkezési terheket beismerik még azok is, akik egy vagy két évvel ezelőtt nem val­lották ezt a nézetet. Most a -tények meggyőzték ezeket az embereket arról, hogy Nyu­gat-Európa nemzetei és államai nem viselhetik tovább ezeket a terheket! Ehhez a tényhez hozzájáruj egy má­sik nagyon fontos tény, amely rend­kívüli fontossággal bír: a nemzetek növekvő mozgalma Gibraltáltól Ma­lájáig és tovább keletre, ahol a nem­zetek felkelnek és szabadságukért, nemzeti függetlenségükért harcolnak a gyarmati rendszer ellen, amely rab­szolgasorsba döntötte és dönti őket. Ezek a nemzetek függetlenségükért küzdenek, mint ahogy 150 vagy száz évvel ezelfitt a mi őseink is ezért küzdöttek. Ezért minden rokonszen­vünkkel e nemzetek mellett vagyunk. Mozgalmuk jellemző a nemzetközi helyzet megérésére, amely alapjában különbözik a megelőző évek helyze tétől. A Szovjetunióban megalakult a nemzetközi gazdasági értekezletet előkészítő bizottság A szovjet fővárosban április 3-tól 10-ig tartandó nemzetközi gazdasá gi értekezlettel kapcsolatban már több országban megalakult az ér­tekezlet országos előkészítő bizott­sága. A Szovjet Kereskedelmi Kamara, több ipari és kereskedelmi szerve­zet, a Szovjetunió Fogyasztási Szö­vetkezeteinek Központi Szövetsége, a Központi Szakszervezeti Tanács, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának közgazdasági intézete és a szovjet gazdaságtudományi körök kezdeményezésére megalakították a szovjet előkészítő bizottságot. A bizottság elnöke Nyesztyerov, a kereskedelmi kamara elnöke, tag­jai: Kuznyecov, a Szovjetunió Köz­ponti Szakszervezeti Tanácsának el­nöke, Hohlov, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Központi Szövetségének elnöke, Zaharov, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterhelyettese, Kuamin, vaskohászati miniszterhe lyettes, Rizsov, könnyűipari minisz­terhelyettes, Gerascsenko, a Szov jetunió Állami Bankjának helyettes elnöke, Sztrumilin akadémikus, köz­gazdász, Bargyin akadémikus, Or- lov, a külkereskedelmi minisztérium konjunktúra-kutató intézetének igaz­gatója és mások. A szovjet előkészítő bizottság címe: Moszkva, Kujbisev-utca 6. I Az USA Burma területén támogatja a Kiiomintang katonaságot Az amerikai imperialisták távol­keleti agressziós terveik kiterjesz tése érdekében igen nagy figyelmet szentelnek a kuomintang katona­ságnak. Li-Ni bandita tábornok Burmában az amerikai imperialis­ták támogatásával és beleegyezésé­vel az 1950 januárjában Jünan­tartományban szétvert Csankajsek­féle 8. és 26. hadsereg maradvá­nyait elrejtette Burma északi ma­gaslati vidékén, a kínai, a laoszi és a taiföldi határ közelében. A kuo­mintang csapatok által elfoglalt terület Kunlongtól délre a Szaluén, folyó mentén terjed. Az ez idő szerint Li Ni tábornok rendelkezésére álló csapatok lét­száma 6 hadosztálynak felel meg. E csapatoknak külföldi sajtójelen­tések szerint legalább egyharmada jól felszerelt sorkatonaság. Li Ni bandita osztagai nem létez­hetnének az amerikai imperialisták közvetlen és messzemenő támoga­tása nélkül. Az amerikai imperialisták nem elégszenek meg azzal, hogy kiegé­szítik a kuomintang csapatok fegy­ver- és lőszerkészletét, hanem irá­nyítják a csapatok átszervezését és kiképzését is. Amerikai tábornokok és tisztek vezetésével harctéri szol­gálatra és tűzharcra képezik ki a csapatokat, amelyekkel elsajátíttat­ják az amerikai fegyverek kezelé­sét. Ugyanakkor e csapatok had­gyakorlatokat tartanak, és — mint sajtójelentések közlik, — bandita támadásokat intéznek Jünan kínai tartomány területe ellen. Csankajsek-féle hordák az ameri­kai „kiképzők" tudtával és bele­egyezésével fosztogatják és gyilkol­ják Burma békés lakosait. Korea! hadiietentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti február 12-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önként^ csapatokkal folytat­ják védelmi harcaikat s az ameri­kai-brit beavatkozóknak és a liszin­manista csapatoknak súlyos vesz. teségeket okoznak. Végezetül fennáll a Nyugat-Euró­pában lévő ellentétek kiélesedése a német imperialista militarista cso­portok és a többi nyugateurópai or­szágok vezető csoportjainak képvise­lői között. Már oda jutottunk, hogy expanzio­ňista, pángermán igényeket hangoz­tatnak! Ez azért következett be, mert Németország régi imperialista, militarista csoportjainak képviselői, akik Bonnban uralkodnak, most mint azelőtt is, kezeskedtek, hogy az USA vezetői imperialista erőinek szilárd gazdasági, pénzügyi és politikai tá­maszai lesznek. Érthető, hogy ilyen helyzetben tu­datossá válik a veszély, amelyet ez az újdonság okoz. Azokra az állam férfiakra gondolok, akik kezdik meg­érteni, hogy az események fejlődésé­nek végén csak katasztrófa állhat, Ma bátortalanul és bizonytalanul új hangok kezdenek felhangzani, ame­lyek olyan politiká* követelnek, amely független az amerikai impe rializmus kedvéért vállalt egyre na­gyobb „atlanti" kötelezettségektől­Ilyen hangokat hallhatunk az angol alsóházban, a francia parlamentben, sőt az ENSz közgyűlésén is. Hallot­tuk, amint a kis Belgiumban egy „atlanti" államférfi kijelentette, hogy Belgium függetlenségét csak 150 év­vel ezelőtt vívta ki és nem akarja elveszteni a német és amerikai impe­rialisták miatt. Mi olaszok még ké­sőbben vívtuk ki függetlenségünket és ez a függetlenség bizonyos tekin­tetben gyengébb, mint a belgáké. Ezt. bizonyítják a fasizmussal való tapasztalatok. A veszély, amely ben. nünket fenyeget, sokkal komolyabb, mint a Belgiumot fenyegető veszély. Görögországnak és Törökország­nak az atlanti egyezményhez való csatolásáról^ szóló jegyzőkönyv rati­fikálása ellen szavazunk — mondot­ta végezetül Togliatti elvtárs, — mert ez az aktus annak a külpo­litikának része, amelynek nincs semi­lyen olasz nemzeti tartalma. A most érő új nemzetközi helyzetben az olasz nép nevében olyan nemzeti külpoliti­kát követelünk, amely Olaszország érdekeit, jólétét, szabadságát és füg getlenségét védelmezi. Ezért a poli­tikáért harcolunk és érte harcra hív­juk fel az egész olasz népet." A Ce Soir című újság közltía Sze­rint a francia fegyveres erők főpa­rancsnoka Indokínában, Salan tábor­nok a sajtókonferencián elismerte, hogy a két utóbbi hónapban a fran­cia katonaság több mint 5000 férfit veszített. Egyre terjed a sztrájkmozgalom Görögországban A görög sajtó jelentése szerint feb­ruár 8-a óta a görög bányászok is sztrájkba léptek. Jelenleg Görögor­szágban több mint 15.000 munkás sztrájkol, akik jobb munkafeltétele­ket és béreket követelnek. Az ötéves terv keretében a Magyar Népköztársaság területén Debrecen­ben új penicilingyártó üzemet létesí­tenek. Az üzem, amely ez év tava­szán . kezdi meg működésit, egyike lesz a legnagyobbaknak és legmo­dernebbeknek Európában. A penicilín készítésénél felhasználják a legújabb módszereket. A debreceni gyár peni­cilin-készitményei nemcsak fedezni fogják Magyarország egész hazai szükségletét, de lehetővé teszik a pe- nicilín kivitelét is elsősorban a népi demokratikus országokba. Dániában egyre terjed a békevédó'k mozgalma Az öt nagyhatalom közötti béke­paktum megkötésére vonatkozó alá­írási akciót eddig 141.530 személy írta alá. A „Pueblo" cimü spanyol fasiszta lap január 3-i számában a következő beismerést olvashatjuk: „Anélkül, hogy több mint fél kilométerre távo­lodnak el lapunk szerkesztőségétől, piszlws pincékben, kalyibákban, nyo­mortanyákon lakó embereket talá­lunk, akik a legszörnyűbb nyomorban élnek és életfeltételeik veszélyesen egészségtelenek önmagjukra és kör­nyezetükre." A fegyverkezési verseny jelenleg méretei háborús gyujtogatóként 'eplezifs le sz USA-t A Congressionál Record, az ame­rikai kongresszus hivatalos közlö­nye, közölte Buffett nebraszkai köz­társasági párti képviselő nyilatko­zatát. . Buffett nyugtalankodik az USA militarizálásának fokozása miatt. Jól ismeri azokat az állításokat, amelyek szerint „az Egyesült Államok olyan erőt teremt, amellyel \a háború el­len védekezik; és háború esetén biz­tosítja a győzelmet. „A baj azonban az, — folytatja Buffett, — hogy az ilyen állítások sohasem igazolódtak be. Az eredmények mindig ellenke­zők voltak. A tények^ azt mutatják, hogy az óriási háborús előkészületek majdnem elkerülhetetlenné teszik a háborút és azok merülnek ki és szen­vednek vereséget, akik a legheveseb­ben készülődtek a háborúra". „Katonai terjeszkedésünk — tott ütemben épült és szépült a ma­gyar főváros. Eltakarították a ro­mokat, helyreállították' a megsérült házakat, egészséges, űj, modern la­kások egész sorát építették. Üj gyá­rak, üzemek nőttek ki a földből, a meglévő gyárakat korszerűsítették, kibővítették. Budapest ma szebb, nagyob, mint valaha. Felépítették a hidakat, korszerű­vé fejlesztették és a belső kerületek­kel egyenlő színvonalra Emelték a munkáslakta külvárosokat, amelyek­ben új lakóház-tömbök, új gyárak, orvosi rendelőintézetek, szociális in­tézmények, kultúrházak, stb. épül­tek és amelyeket új, gyors közleke­dési eszközök hoztak közvetlen kö­zelségbe a főváros szívéhez. Újjáépült Budapest valamennyi gyógyfürdője. Újjáépült a világhírű Margit-sziget. Városszerte új szociá­lis intézmények, iskolák, kultúrhá­zak, szihházak és sportpályák épül­tek. A magyar népi demokrácia fel­építette a gyermekek számára a 12 km hbsszúságú Úttörő vasútat. Uj parkokat és játszótereket nyitottak. Helyreállították a műemlékeket és új szobrokkal díszítették a fővárost, köztük a Sztálin-szoborral, amely Budapest új legszebb terén hirdeti a magyar dolgozó nép háláját fel­szabadítója és megmentője iránt. Fellendült és korszerűvé vált Bu­dapest közúti forgalma is- Az ötéves terv első évében a budapesti villa­mos és autóbuszforgalom kétszere­sen haladta meg az 1937. évi színvo­nalat. Az ötéves terv még gyorsab­bá, kényelmesebbé teszi a magyar főváros '•lakóinak közlekedését: a tervidőszak folyamán elkészül a földalatti gyorsvasút hálózatának első, 8 kilométer hosszúságú vonala, amely a főváros keleti és nyugati részét gyorsvasúti sebességű jára­tokkal kapcsolja össze s évente 6 millió órát takarít meg a budapes­tieknek a réginél négyszerte gyor­sabb és sokszorta kényelmesebb köz­lekedési lehetősége révén. Az imperialista országok főváro­saiban elnyomás, nélkülözés, nyomor jut osztályrészül a dolgozóknak, akiktől vezetőik egyre újabb és újabb áldozatokat követelnek egy háború kirobbantása érdekében. Á hét éve szabad magyar főváros né­pe boldog és vidám, életszínvonala jóval magasabb a háború előttinél. Fokozódó 'öntudattal, napról-napra emelkedő termelési eredményekkel küzd az országépítö ötéves terv megvalósításáért, s harcol a világ' békéjének megvédelmezéséért. amelynek az a célja, hogy világural­mat létesítsen az orosz határokon kívül — szinte kétségtelenül nagy gazdasági csőddel' és diktatúrával, vagy világháborúval végződik, ami ugyanarra az eredményre vezet" — írja Buffett. A továbbiakban Buffett emlékez­tet J. V. Sztálinnak az SzK(b)P XVn. kongresszusán 1934 január 26-án mondott beszámolójára, amely­ben figyelmeztette a támadókat, hogy egy új háború a Szovjetunió ellen teljes vereségükre, Európa és Ázsia sok országában forradalomra és a burzsoá földesúri • kormányok megdöntésére vezet. „Vájjon — kér­dezi Buffett — mindig annyira osto­bák maradunk, hogy nem értjük meg, amit Sztálin megmagyaráz ne­künk?" Buffett nem ellensége az ameri­kai fegyverkezési versenynek, de úgy véli, hogy , „az amerikai katonai tervek, ame­lyeknek az a célja, hogy katonai uralmat létesítsenek az egész vi­lág felett, esztelenül veszélyesek és nem állják meg helyüket". „A fegyverkezési verseny jelenle­gi méretei — ismeri be Buffett — háborús gyujtogatóként leplezik le az amerikai imperializmust." „Az utóbbi hónapokban — foly­tatja Buffett — az USA mindkét pártjának képviselői óvták a nemze­tet jelenlegi politikánk veszélyeitől. Amint annyian és oly ésszerűen rá­mutattak, módosítani kell politikán­kat, hogy csökkentsük a politikai és gazdasági veszélyeket..." Buffett nyilatkozata újból az ame­rikai nép egyre mélyülő elégedetlen­ségét tükrözi az USA uralkodó kö­reinek kalandor politikájával szem­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents