Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-14 / 38. szám, csütörtök

n i 1952 február 14 T Nagy Balázsnak még sohasem volt tehene A királyhelmecí járásöan lévő Nagygéres község szövetkezeti tagjai, kis- és középföldmüvesei lázasan készülődtek a szövetkezet évvégi közgyűlésére. A szövetkezeti tagok ezen a gyűlésen akartak beszámolni évi munkájukról, elért eredményeikről és azokról a hiányosságokról, amelyek bizonyos szakaszon megnehezítették a terv teljesítését. Másrészt az egyénileg gazdálkodók is nagy érdeklődéssel várták a közgyűlést, mert kíváncsiak voltak, hogy kapnak-e a tagok osztalékot, hogy egyáltalán lesz-e mit szétosztani. Ilyen előkészületek után február 2-án megtartották a közgyü lést. A szövetkezeti tagok mind a 96-an eljöttek, de nemcsak maguk, hanem családtagjaikat is elhozták. Ott voltak a kisgazdák is, akik a közgyűlés eredményétől tették függővé, belépjenek-e a szövetkezetbe, vagy sem. A nagygéresi szövetkezet 502 hektár földön gazdálkodik, tehát a falu földterületének nagyobb részén. A tagok az évi tervüket a búza- és rozstermelésben nemcsak, hogy teljesítették, hanem magasan túl is haladták, az állattenyésztésben azonban nem érték el a tervezett feladatokat. Az 1951-es évben a tagok nem fektettek az állatállomány fokozására teljes figyelmet, aminek természetes következménye azután az lett, hogy nem teljesítették a hús- és tejbeszolgáltatási kötelezettségeiket. De a kukoricatermelésben sem tudták megvalósítani tervüket és beszolgáltatási kötele zettségüknek ezekből a terményfélékből csak úgy tudtak eleget tenni, ho^y más terményekkel pótolták. Különösen jó eredményeket értek el a nagygéresi szövetkezeti tagok a juhtenyésztésben. De a sertéste nyésztést is sikerült az utóbbi időben fellendíteniük, a sertésállomány megkétszereződött. Ez úgy vált lehetővé, hogy felépítettek két sertéshizlaldát. Most tehát minden előfeltétel meg van arra, hogy az 1952-es évben az állattenyésztésben is jobb eredményeket érjenek el a tavalyinál. Az elmúlt év mérlegéből kitűnt, hogy a szövetkezet végeredményben jól gazdálkodott. A tagok között a ledolgozott munkaegységek után félmillió korona, osztalékot osztottak szet i a közgyűlés előtt. Voltak olyanok, akik csak 2700 koronát kaptak, de voltak olyanok is, akik 17.400 Kčs-t tettek zsebre a közgyűlésen. Természetesen, akik keveset kaptak, most láthatják, hogy elsősorbein sajátmagukban van a hiba, mert hallgatnak a reakcióra és nem dolgoztak rei-desen a szövetkezetben. Ezek a tagok azt hitték, hogy az éwégi osztalékból úgy sem lesz semmi és csak az a biztos, ami a zsebben van. Az egyéni gazdálkodók az évzáró gyülé-e : meggyőződtek arról, hogy ' a szövetkezeti gazdálkodás elönyösebb a magángazdálkodásnál. Látták azt, hogy a szövetkezetben • mindeneit a munkája után értékel nek és jutalmaznak. A jelenlévő kisgazdák csak bámultak, amikor a jő "munkát végzett szövetkezeti tagok felvették az ezreseket. A mérleg ismertetése után a közgyűlés megválasztotta az új veze tőséget. A vezetőségbe most azok a tagok kerültek, akik az év folyamán a legjobban dolgoztak. Az elnök Dorkó Bertalan lett. Hasonló-, képpen a felügyelő bizottságba is a legjobbak kerültek. Ezért fogadták el egyhangúlag és kitörő tapssal a szövetkezet dolgozói az új vezető séget. Ezután megválasztották még a csoportvezetőket és megtárgyalták az 1952-es tervet. Most pedig nézzük csak, milyen osztalékban részesültek az egyes szövetkezeti tagok. Nagy Balázs az elmúlt évben ledolgozott 571 munkaegységet. Előlegül 45.657 koronát vett fel és az éwégi közgyűlésen kapott még 14.700 Kčs jutalékot, ezenkívül 17.5 mázsa búzá1j#670 kg árpát, 280 kg rozsot és 570 liter te jéfc Nagy Balázs azelőtt zsellér volt, egé?z életében csak nyomorgott és nélkülözött. Élete csak akkor változott meg, amikor belépett a szövetkezetbe. Nagy elvtárs öntudatosan mondja, hogy eddig ugyan még nem tagja a Pártnak, de az élete árán is megvédené a szövetkezetet. A kapott pénzen tehenet és ruhát akar vásá rolni. Nagy Balázsnak eddig még soha sem volt tehene. De a magasabb típusú szövetkezetben minden tagnak megvan a lehetősége arra, hogy tehenet tartson, hisz a háztáji gazdálkodásban tud takarmányt termelni és a szövetkezettől is kap a ledolgozott munkaegységek után. Másodiknak Szíjártó elvtársat említem, aki azelőtt uradalmi cseléd volt. 31 évig dolgozott másokra. Mielőtt belépett a szövetkezetbe, évi keresete csupán 2000 korona volt és a kommenció. Bizony, ha ruha kellett a családnak, akkor a szűkös kommencióból kellett eladni. Szijártó elvtárs az elmúlt év februárjában lépett be a szövetkezetbe és azóta mint fogatos dolgozik. Az év folyamán ledolgozott 591 munka egységet, amire felvett 43.440 korona előleget; a közgyűlésen pedig 15.090 Kčs osztalékot. Ezenkívül kapott 18 mázsa búzát, 6 máz^a árpát, 3 mázsa rozsot és 591 liter tejet. Most már telik ruhára is és a családnak nem kell félnie a jövőtől. A szövetkezetben nyártól nyárig mindig van munka és munkája szerint becsülik meg a dolgos embert. A szegény ember mindig azért küzdött, hogy a föld azé legyen, aki dolgozik vele, a szövetkezetben ez most valóra vált. Szíjártónak egy lánya már férj. nél van. Férje vasútas, aki szabadidejében szintén segít a szövetke zetnek. Példát vehetnek tőle azok, A szénában nemcsak verebet lehet íogni Amikor az elmúlt év őszén Szete község kis- és középföldmüvesei minden erejüket latbavetve dolgoztak, csakhogy a mag minél előbb a földbe kerüljön, a falu Tóth Lajos nevű 22 hektáros kulákja nagyban siránkozott, hogy ő még csak nem is vethet, mert nincs miből. Beszélte fünek-fának, hogy tőle még a kenyérnekvalót Is elvitték. A gabonafelvásárló bizottság kiszállt hozzá. A kulák nevetve mondta, hogy csak keressenek és vigyék el mind amit házatáján még találni lehet. A bizottság nem is talált az ö házatáján semmit, de viszont talált az apósánál, Frenkó Jánoshál. A dolog úgy történt, hogy 1952 január 25-én a szetei dolgozók ama többszöri figyelmeztetésére, hogy F. jnkő János elhanyagolja marháit, betértünk a nevezett gazdasági udvarába. A szetelek állítása természetesen helytálló volt. Frenkó János teljesen elhanyagolta állatait. Utunk a pajtán keresztül vitt. Figyelmesek lettünk arra, hogy a szénából egy csomó veréb repül fél. Ez feltűnt nekünk és megpróbáltunk „verebet fogni". Csakhogy neií veréb akadt a^ kezünkbe, hanem ahelyet egy cső kukorica. Erre aztán a szénát kissé szétdobáltuk, s találtunk benne nem egy cső kv koricát, hanem egy egész halmot, amit azonban a verebek és az egerek már nagyrészben tönkretettek. Kötelességünk volt mindezt jelenteni a helyi csendőrségen. Két csendőr azonnal kiszállt a helyszínre és a szénába eldugdosott kukoricán kívül rövidesen még egy mély vermet is felfedeztek, melyben 21 zsák búzát és rozsot rejtegetett a kulák. Most tehát másodízben vált lehetővé a szetei dolgozók előtt, hogy meglássák a kulák igazi arcát, mert nemrégen 700 liter- bort és 20 kg dohányt is találtak nála. JÓNÁS J. a szetei helyi nemzeti bizottság titkára. akik szintén tudnának segíteni, de ők ezt még nem tették. Sütő Istvánné azelőtt mosónő volt és cselédeskedett a falu kulákjainál. Nagy nélkülözésben nevelte fel két gyerekét. Most a szövetkezetben mint fejő dolgozik. Az elmúlt évben 378 munkaegységet dolgozott le s ezért kapott 26.317 Kčs előleget -és most 11.400 korona osztalékot. Ezenkívül 11.5 mázsa búzát, 2 mázsa rozsot, 4 mázsa árpát és 378 liter tejet is kapott. Sütő Istvánné sohasem hitte, hogy ilyen szép napokat is megél. Most már ő is vásárolhat gyerekeinek még játékot is és nem kell félnie, hogy kidobják az árendás lakásból, mert nem tud lakbért fizetni. A szövet kezettöl lakást is kapott és évi jövedelméből most bútort vásárol. Kusnir János 7 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. Hatgyerekes családapa. A szövetkezetbe mint etető április 15-től 482 munkaegységet dolgozott le. Előlegként fel vett 34.120 koronát, osztalékot pedig 12.800 Kčs-t kapott. Ezenkívül átvett 15 mázsa búzát, 6 mázsa árpa, 2.5 mázsa rozs és 482 liter tej természetbenit. Kusnir elvtárs Mezölaborcról jött Nagygéresre. Anyanyelve szlovák, de nagyon jól öszszefér a magyar dolgozókkal és a magyarok is nagyon szeretik öt. Van egy 17 éves lánya, aki ugyancsak a szövetkezetben dolgozik. Kusnir elvtárs nem gyöii dicsérni sorsát, amióta a szövetkezetben dolgozik. A most kapott osztalékból a villanyt akarja bevezettetni lakásába és rádiót is vesz. Jasztrabik Erzsébet 270 munkaegysége után 20.000 korona előleget vett fel, az osztozkodásnál pedig 5500 korona jutalékot kapott. Ehhez jönnek még a természetbe niek. Férje a vasútnál dolgozik és "nagyon meg vannak mindketten elégedve keresetükkel. Jasztrabik Erzsébetnek két gyereke van, akik mindketten a pedagógiai gimnáziumba járnak. Igen boldog, hogy gyerekeit taníttathatja, amit a népi demokrácia tett lehetővé. Amellett, hogy a szövekezetben aktívan dolgozik, saját háztartását is példásan ellátja. És így lehetne még felsorolni a szövetkezet többi tagját is, akik a szövetkezeten keresztül építik családjuk szebb jövőjét. MÓZES SÁNDOR, Kassa. A hivatalnokok meleg botosban ülnek az íróasztalnál, a traktorosok pedig rossz gumicsizmában járnak dolgozni A leghidegebb téli napokban meglátogattuk az ipolyszécsénkei traktoros brigádot. Tudomást szereztünk ugyanis arról, hogy a traktorállomás a tél beállta előtt meleg botos juttatásban részesült, hogy azokat a traktorosok között szétossza. Kíváncsiak voltunk, hogy a traktorosok tényleg

1 használják-e ezt a jó meleg lábbelit. Látogatásunk alkalmával szomorú tapasztalatot szereztünk. Azt láttuk, hogy a brigád legjobb traktorosai, mint Jámbor István, Annus János és Dvorszky László rossz gumicsizmában jártak. Mindezt még szomorúbbá teszi az a körülmény, hogy amig a traktorosok a hideg traktoron hiányosan felszerelve dolgoztak, addig a traktorállomásbn lévő hivatalnokok közül többen jó meleg botossal a lábukon üldögélnek a hivatalban az Íróasztal mellett. Amikor az egyik traktorost megkérdeztük, hogyan lehetséges ez, azt a magyarázatot adta, hogy ők voltak ugyan a traktorállomáson me?eg lábbelit kérni, hogy a télen se kelljen a hideg miatt munkateljesítményüket csökkenteni, de a traktoráHomáson az illetékesek rándítottak egyet a válukon, kijelentvén, hogy botos már nincs. Nem csoda, ha az ilyen eljárás gondolkodóba ejtette a traktorosokat és magyarázatot ké-nek. SZEBELAI JÁNOS, Ipolysrécsénke. A dernőí szövetkezei tagjai a mult évben rosszul gazdálkodtak — az év végén pedig elégedetlenkednek, hogy nincs min osztozkodni Krasznahorka mar nem a vátáróJ, kanetn tra^loráüomása rossz munná áról iesz h.res Gyurán László Dernőről levélben írta meg, hogy a dernői EFSz-ben bizony nem a legjobban mennek a dolgok. „Itt volna a legjobb alkalom a trágyahordáshoz — írja levelében — de azzal nem törődik senki sem. Alszik mindenki^ nincs aki szervezze, irányítsa a dolgokat". A dernői szövetkezet nem sok, alig 50 hektár földön gazdálkodik. Ennek elsősorban az az oka, hogy Dernö bányászközség, lakósai túlnyomó részben a rozsnyói vasércbányáknál dolgoznak. Másodszor az a hiÄa, hogy a még egyénileg gazdálkodó földművesek ma még húzódoznak a szövetkezeti gazdálkodástól, Ha megkérdezzük a szövetkezeten kívül álló gazdákat, hogy miért nem lépnek be a szövetkezetbe, bizony meglepő választ kapunk. A legtöbb válasz úgy hangzik, hogy a szövetkezet tagjai sem tudják, hogy miért dolgoznak. Ha a dernői szövetkezetet egy kicsit közelebbről megnézzük, kell, hogy igazat adjunk ezeknek az embereknek. A H. típusú dernői szövetkezet az 1950-es év őszén és a mult év tavaszán olyan szépen kezdte működését, hogy az ember azt gondolhatta volna még akkor, hogy rövid időn belül Dernőn példás szövetkezet fejlődik ki. Itt meg keli említeni \ Bakos Ferenc traktorost, ald szívvel-lélekkel végezte a rábízott munkát. Ez az ember tudatában volt annak, hogy egy traktoristának mi a kötelessége. Tudta' azt, hogy milyen sokat segíthet jő munkájával a dolgozó parasztságnak, a szocialista mezőgazdaság kiépítésében. Bakos Ferenc szintén dernői és a célja az volt, hogy községében példás szövet•kezet alakuljon. Ezt az akaratát nemcsak szép szavakkal juttatta kifejezésre, hanem azzal, ami mindennél többet ér, példás, odaadó munkával. Csakhogy amit Bakos elvtárs felépített, azt a szövetkezeti tagok nem vitték tovább, Sőt, tönkremenni hagyták. Törődött-e Horváth János, a szövetkezet volt elnöke azzal, hogy a szövetkezet földjeibe ne csak a mag legyen elvetve, vagy elültetve, hanem az meg js hozza a kellő termést? Persze Horváth Jánosnak nem az volt fontos, hogy a szövetkezet fejlődjön, hanem az, hogy a szövetkezet földnélküli tagjai az ő 8 hektár földjét Is megműveljék. Ha Horváth Jánosnak szívügye lett volna a szövetkezeti gazdálkodás, nem lett volna szabad megengednie, hogy a szövetkezet heréje, lucernája a földön rohadjon meg. Arról azonban nem feledkezett meg az elnök, hogy a saját állatai részére megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítson. Amikor aztján az ő marháinak biztosítva látta a takarmányt, rá sem fütyült a többire. A másik hiba az volt, hogy a tagság sorai között megszólalt az „Amerika hangja". Bármilyen kicsi is volt a Szövetkezet, a reakció már kezdte beleaggatni körmeit. Kezdett a tagság között pánikszerű hangulatot terjeszteni. A reakciónak a hangja Bányász Károly feleségén keresztül kezdte meg bomlasztó munkáját. Bányász Károlyné volt az, aki azt kürtölte, „hogy csak dolgozzatok, majd a zsákot ml fogjuk tartani." A „mi" szó alatt azokat a hožzá hasonló egyéneket értette, akik a szövetkezetbe csak nagyritkán mentek valamit segíteni. Az egészben a lfegelszomorítóbb az, hogy ilyen hangok meghallgatására a reakció éppen az olyan embereket tudja rávenni, akik a múltban a legjobban ki voltak zsákmányolva, Nem tudom, hogy ha a szövetkezet minden tagja úgy gondolkodott volna, mint Bányász Károlyné, hogy nem dolgozom, csak a zsákot tartom, lett volna-e aztán a zsákot mi alá tartani. Az év vége felé a dernői szövetkezet tagjai is készültek az évzáró gyűlésre. Habár a rossz gazdálkodás miatt az éwégi elszámolás nem nagy eredményekkel kecsegtette őket, mégis kíváncsiak volta.; arra, vájjon haszonnal-e vagy ráfizetéssel zárják le a mult évet. Ezenfelül elhatározták, hogy az 1952-es évben már a III. típus szerint gazdálkodnak. Szépen sorjában kezdték is aláírni a III. típusú gazdálkodást Bodnár József könyvelőnél. Csakhogy itt újabb hiba csú3zótt be. Bodnár József a szövetkezet könyvelője, aki az egész év alatt 4500 Kčs havi fizetést szedett fel, 1952 január 1-én a szövetkezetet elszámolás nélkül egyszerűen faképnél hagyta. És elvitte magával azt a névsort ls, amelyen a III. típust elfogadó tagok nevei voltak feljegyezve. / A járás Bodnár Józsefet aJiélkül, hogy az elvégezte volna a rábizott szövetkezeti könyvelést, áthelyezte a szomszéd községbe a nemzeti bizottság titkáraként. Helyes ez? Semmi esetre sem helyes. Bodnár Józsefnek kutyakötelessége számot adni munkájáról annak a szövetkezetnek, amelynél minden hónapban 4.500 koronát szedett fel. Látják ezt a szövetkezet tagjai is és ez adott alkalmat Horváth Jánosnak, a szövetkezet volt elnökének is arra, hogy a szövetkezeti tagokat arra buzdítsa, hogy addig, amíg az elszámolás meg nem történik, ne fogjanak a trágyahordáshoz. Ez a tanács pedig teljesen helytelen volt, mert ha a munkák idejében való elvégzését elhanyagolják, az újból csak a szövetkezet rovására megy. Ezt nem kell bővebben magyarázni. A szövetkezeti tagok a mult évben saját maguk meggyőződhettek arról, mit jelent az, ha a munkálatokat nem végzik el idejében. Vájjon a dernői szövetkezet ellen valami tdöokzatos hatalom összeesküvést szított tudatosan vagy tudatlanul, azt a jelen pillanatban nem tudjuk megállapítani, de azt tudjuk, hogy az őszi munkáknál újból hibák csúsztak be. Ezek a hibák elsősorban a krasznahorkai gépállomást terhelik. Ahogy 1950 őszén és 1951 tavaszán Bakos elvtárs traktorával példás munkát végzett a szövetkezet földjein, annál csapnivalóbb munkát végzett most őszsžel a krasznahorkai traktorállomás Balázs nevű traktoristája. A szövetkezet mostani elnöke, Gajdos János szomorúan számol be arról, hogy a Szovjetunió mezőgazdaságának és a mi fejlettebb szövetkezeteinknek példájára ök is be akarták vezetni a kerésztsorú vetési módszert. De amit Balázs traktorista csinált, még a közönséges vetési formának sem felelt meg. Ezután a hanyag traktorista után a szövetkezet elnökének még egyszer végig kellett mennie a földön, nehogy az egész község nevessen rajtuk, amikor a gabona kikelt. Mert bizony a „híres" traktorista 40—50 centiméteres»sávokat hagyott a földön üresen. Ezeket a sávokat kellett aztán a szövetkezet elnökének kézzel bevetni és vasgereblyével begereblyézni. _ \ A második dolog, mely tisztán bizonyítja az óriási nemtörődömséget és hanyagságot, amely a krasznahorkai traktorállomáson folyik, az a krumpliszedő gép, amely még a mai napig is a szövetkezet földjén hever. Ha ez a gép szólni tudna, biztosan azt kiabálná, hogy segítsetek rajtam, vigyetek fedél alá, mert az esőzésben és havazásban tönkreteszi testemet a rozsda. Sajnos azonban a gép nem tud segítségért kiáltozni, a krasznahorkai traktorállomás pedig nem akar tudomást venni a gépről. A dernői szövetkezetet tehát nemcsak a szövetkezet keretén belül lévő nehézségek gátolják a fejlődésben, hanem még a gépállomás sem törekszik arra, hogy a szövetkezetet elősegítse a fejlődésben. Csakhogy Dernőn vannak még jő elvtársak, akik a ma még vergődő szövetkezetet a jövőben a helyes útra terelik és vezetik majd előre, SZARKA ISTVÁN,