Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-12 / 36. szám, kedd

y j sí® 1952 február .12 SAS ANDOR: A ^zaSmLá^Aaicm 3tm&km Megemlékezés a nagy köito halálának 11

5-ik évíordulóján Puskin Szergejevícs Sándor egyik | utolsó versében azt írja, hogy abból a korból, melyben élnie adatott s amely annyi gyötrelemmel tette próbára és csüggeszteni igyekezett a haladás törhetetlen híveit, ö a becsületes és megbecsült munkának s a jóindulatú emberiességnek világába vágyakozik. Az udvari klikk miazmás, romlott légköréből elkívánkozva, 1836-ban így fordult egyik bizalmas hívéhez: Barátom, itt a perc. Nyugalmat esd szívem. Nap napra múlik el és véle sebtiben Egy-egy darabja megy létünknek. Lásd, mi ketten Szeretnénk élni még s az élet tovalebben. Nincs boldogság sehol, csak vágy van s nyugalom. Magamnak régen egy szebb sorsot álmodom — S készül a csüggedő rabnak már futni Iába A munka s szeretet egy távoli hónába. Száztizenöt évvel a nagy költő halála után, a kizsákmányolástól felszabadult munka világából visz szatekinteni Puskin életútjára és halhatatlan müvére nem csupán emlékezés, hanem merítés olyan elevenen ható erő forrásából, amely erkölcsi tudatunkban szakadatlanul munkálkodik, építő feladataink teljesítésében támogat s a nagy művész felserkentő valóságszemléletével és nagyszerű érzéseivel mintegy szárnyára vesz s ragad, röpít a számunkra épülő boldog jövő felé. Herzen Sándor, az oroszországi jobbágyfelszabadítás Lenin által nagyrabecsült úttörője, jegyzékbe foglalta azokat a gyilkos bűnöket, melyeket a cárizmus I. Miklós uralma alatt az orosz irodalom ellen elkövetett. A kivégzett jeles dekabrista költő, Rüljejev és a Teheránban meggyilkolt Gribojedova, főúri, a bürokrata és a militarista zsarnokság ellen irányuló szatirikus színdarab „Az ész bajjal jár" szerzője) .mellett Puskint is az áldozatok sorának élén említi, mint akit 38 éves korában párbajban halálos lövés ért. Puskin valójában' a cári udvar köré csoportosult élősködő társadalmi réteg ármányának lett az áldozata. Gyilkos ellenfele, a júliusi forradalom győzelme után Franciaországból szökni kényszerült reakciós kalandor s az udvari nép ség. intrikájának eszköze volt. Annak a gyalázatos aranyifjúságnak késői hozzátartozója, melynek példaképei 1794-ben a legbátrabb forradalmárok kivégzését hozó thermidor után kihívó brutalitással hajtóvadászatot tartottak a forradalom életben maradt férfiaira s az újkorban először adtak becstelen példát arra a fehér terrorra, mely a jelen században a kommunizmus annyi hős harcosával járatta a mártírok útját. D' Anthés György, a szabadlelkü költővel szemben ellenséges érzületű, főrangú csőcselék leplezetlen tetszésnyilvánításai közepette, az úgynevezett lovagias formákat betartva, kötött bele Puskin személyes viszonyaiba, célba vette a köl tőt sértésekkel, hogy azután pisztollyal célba vehesse. A nagy halott ravatala mellett elvonuló tízezrek hallgatagon demonstráltak az orosz költészet világvisszhangot keltő titánja • mellett, de az udvari társadalom nem méltatta részvétére az áldozatot. Puskinnak bűnéül rótták fel tehetségét is, mert zengő szava megbélyegezte szolgalelküségüket. Gorkij, a proletár költő, a nemesi szár mazású Puskint, találó szavakkal jellemezte, amikor azt írta róla, hogy ő az egész nemzet érdekeit magasabbra tartotta a nemesség osztályérdekeinél s Puskin személyes látóköre szélesebb, élettapasztalata mélyebb volt, mint a nemesi osztályé. Puskin korai halálával nemcsak egy nagy költő hallgatott el időnap előtt, hanem a nép forradalmi törekvéseinek, szabad életre való igényének tüzes átérzöje és páratlan kifejezője is. Utolsó ver. sében, az Emlékmüvemben megvonja költői és polgári életének mérlegét: Népem szívébe zárt, ott folytatódik éltem, Mert ahhoz szólt dalom, mi benne nemesebb, Mert zord napokban a szabadságot dicsértem és szántam azt, ki elesett. Az elesettek: a dekabristák, az 1825 decemberi felkelés hősei. Akik megmenekültek közülük a kivégzéstől és Szibériában bányák mélyén töltik napjSikat, azoknak üzenetet küld: Szibériában, bányamélyen Tűrjétek büszkén sorsotokat. Rabságtok nincs liiába, érzem, A fennkölt ügy, az győzni fog. A baráti hűség megható szavaival fordul ez a vers az elítéltekhez. Puskin azonban mái jóval előbb, 18 éves korában, amikor a carskojeszeloi líceumot elvégezte, felismerte és gyűlölte azt a rendszert, amely rabságot, könnyet és minden emberi jog sárbatiprását jelentette: Óh jaj, amerre néz a szem, Bilincs meg ostor csattogása. Rabkönnyek hullnak szüntelen Törvényeket tipornak sárba. Előítéletek köde Sűrűsödik, amerre látok, Önkény uralja a világot S a rabság szörnyű szelleme. Óda a Szabadsághoz. 1817. Az önkényuralom gyűlöletére Puskint a francia enciklopédisták felvilágosító szava és a jakobinusok forradalmi erélyének emléke tanitotta meg. XVI. Lajos sorsát idézi. Halálba megy Lajos ... felé Tekint a kor s némán vigyázza: Díszétől megfosztott fejét, A hitszegők vérpadja várja. A nagy francia forradalom küszöbén egy forradalmi érzésű magyar költő, Bacsányi Jánps, a nemességet felhívja, hogy irányítsa tekintetét a franciaországi változásokra, Párizsra. Puskin tovább megy a forradalom tetteinek példázásában és megfenyegeti a despotákat: Kiket szeszélyes sors kegyelt: Reszkessetek, ti zsarnokok ma S tl bús rabok, hallgatva szómra, Egész világon keljetek! A szabadsághoz intézett ódának egy másik helyén találjuk a következő szenvedélyes kitörést: Gyűlöllek zsarnok, szörnyeteg! Téged s a trónt, megvetve mélyen. Romlásodat s a gyermeked Vesztét vad kárörömmel nézem. Irótársához és barátjához, Csáádejevhez, akit I. Miklós filozófiai nézeteiért elmebetegnek nyílvánítattátott, 1818-ban ezt írja: A végzet országunk vesztére tör, Gonosz, kemény gazdát küldött a nép nyakára. Övé a törvény és övé a föld, • . S hiába: sóhajtás és könnyek árja — * A szörnyű rabtartó dühöng — vad ökle dönt, Megretten a paraszt, sápadt feje lehorgad — Éden lehetne itt, s a gaz pokol vak Szeszélye mindent rombadönt. Amit Puskin a továbbiakban említ, az több, mint kizsákmányolás: A korbács csattog s mindent sírba űz. Itt görcsös bénaság nyűgöz le szívet, elmét; Azért virul ki itt a gyenge szűz, Hogy benne a kényúrnak, kéje-kedve teljék. Nem azért serdül ifjúvá a gyermek, Hogy otthon Istápolja vénhedt szüleit; Elviszik, belőle minden érzést kivernek S harctérre vonszolják, hol öl, vagy megölik. Befejezésül azután felhangzik a nagy, a költőt és benne a polgárt leginkább érdeklő kérdés: Megérem-e, hogy űj korszak köszönt a népre, Megdől a cári önkény és a rabszolgaság? Barátaim, vájjon megláthatom-e végre, A szent szabadság tündöklő hajnalát. Puskin politikai vonatkozású versei, vagy megcsonkítva jelentek meg, vagy kéziratban jártak kéz röl-kézre, így még nagyobb érdeklődés mellett, mint amilyet a cenzúrázott nyomtatott szó kelthetett. A titkos politikai megfigyelők azonban minderről tudomást szereztek és a szabadlelkü költőnek megkülönböztetett érdeklődésben volt része, — hogy Sztálin elvtársnak a marxista nyelvtudományról szóló müvében használt megjelölésével éljünk — az „arakcse.ievi" rendörködö rendszer részéről. Száműzetésnek beillő kihelyezés távoli vidékre, kényszerű tartózkodás, konfinálás az apai birtokon, állandó harc az értelmiségi útonállásban fáradhatatlan cenzúrával és végül I. Miklós cár kétesértékü figyelmessége, hogy a költő minden írását kinyomtatás előtt először ő olvassa el, — mindez szerepel Puskin életrajzában. Puskin emléknapjain a vele való foglalkozás mindig újabb termékény értékeket tár fel tevékenységében és müveiben. fel, y ő ro Mikor a munkajelvényes vöröslobogók alatt küzdő hősök 1945 ben meghozták a felszabadulást, eloszlott az a mesterséges köd, mellyel Puskin jelentőségét és szerepét a feudális és burzsoá irodalomszemlélet elfüggönyözte. A hamisítás arra törekedett, hogy Puskint csupán a személyes és egyéni érzésem romantikus költőjének tüntess^ ma azonban tisztán látjuk, M a felszabadító jövő forradalmi mantikáját szólaltatta meg. Az orosz nép nagy ébresztője volt a dekabristák eltiprása és a forradalmi demokraták fellépése közötti nyomott légkörű korszakban. Mint művész a lírából az érzel gös, finomkodó és negédes alakoskodást, az elbeszélő költészetből pedig — ennek úttörő és világvisszhangot keltő példája az Anyegin — az elavult és üres eposzi ünnepélyességet küszöbölte kii önmagában és elbeszéléseinek szereplőiben a valóságos embert, valóságos életkörülmények között mutatta be. Az orosz múltból az igazi népi megmozdulások, a jobbágysors ellen felkelő parasztság nekilendülései érdekelték. A dolgozó nép természetes tisztaságú nyelvén írt s amint Petőfi a dajkája énekelte „Cserebogár, sárga cserebogár" dallamát, Puskin dajkájának mesemondó szavait őrizte tudatában. Legnagyobb elbeszélő költeményé $ nek hősében, Anyeginben, mikor ez Pétervárról, vidékre elkerülve „magára veszi a falu gondját s a jobbágy „nagy és súlyos terhét" elviselhetetlennek tartja, — maga Puskin áll előttünk. A szomszédok veszélyes példának tartják Anyegin magatartását és emberies kezdeményezett, epés gúnnyal különcnek bélyegzik, — a nép sorsát fájlaló költőnek ugyanezt kellett átélnie a lelketlen földesúri környezetben. A magyar olvasó számára megnyitotta az útat az igazi Puskinhoz müveinek 1949-ben megjelent teljes kiadása két nagy kötetben. A 86 évvel ezelőtt készült Bérczy Károly féle fordítás felett eljárt az idő s a Magyar Ilók Szövetsége nemrég .új fordításra írt ki pályázatot. A benyújtott fordításpróbák elbírálása alapján Áprily Lajos kapott megbízást az új magyarnyelvű Anyegin elkészítésére. Mellette Vas István és Vozári Dezső kerültek be a három legjobb fordító csoportjába. Minden óra, melyet Puskin olvasásában töltünk, megerősíti bennünk Gorkij szavainak igazságát, hogy ez a hatalmas tehetség „mindnyájunknak mindenkor tanítója". A szovjetirodalom és a szovjet olvasó büszkén vallja magát a puskini szabadságos és művészi értékek örökösének s Puskin müveinek ismerete egyre jobban hozzásegít bennünket, hogy kapcsolatunk ezzel az örökössel a legbensőségesebbé alakuljon, vele a haladó értékű kulturális örökség gyümölcsöztetésében egy úton járjunk s kifejleszteni igyekezzünk magunkban hasonló energiát, mint amilyennel a Szovjetunió népe napjainkban, — miként az élet gazdasági alapjának űjstílusú építésében — úgy az irodalmi munka területén is újat, nagyot és számunkra mindenkor példaadót alkot. min .... egy vágy ég szívünkben rejtve, Egy nagy teendő vár miránk: Lerázni végre rabigánk. Elvtársam, hidd: még eljön ő, A boldogság hajnalsugara. Oroszhon feltámad dicsőn S a zsarnokság romhalmazára Nevünk bevési az idő. 1819 bői való Puskin Faluja, a .kertek és mezők kristályos távlatainak dicséretével, amelyeket a költő szavai szerint nem csúfít el udvari pompa s hirdette fűszeres üdítő levegőjüket nem rontja vad tivornyák gőze. A természeti idill azonban nem vesztegeti meg Puskin éles és átható tekintetét. Látja a társadalmat is, a bűnös módon elnyomott jobbágyparasztságot, arcán a szellemi szegénység, a műveletlenség gyilkos bélyegével; A csehszlovák és román sportolók megérkeztek Oslóba Oslóből jelenti a Csehszlovák Távirati Iroda sportosztálya: Szombaton délután 16 órakor érkezett meg repülőgépen Oslóba a csehszlovák olimpiai csapat első része. A csehszlovák sportküldöttséget a repülőtéren a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről ünnepélyesen fogadták. Versenyzőinket Ila faluban szállásolták el, ahol a románok és a lengyelek is laknak. Ila faluban dr. J. Bureš, csehszlovák ügyvivő üdvözölte a csehszIováK olimpiai csapatot. Az olimpiai falura kitűzték a csehszlovák állami lobogót. Mint Oslóből jelentik, Moszkvából Oslóba érkezett az a szovjetuniói sportküldöttség, mely résztvesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésén. A szovjet küldöttség tagjai: Konstantin Andriánov, Alexej Roma nov és Peter Sobolov. Oslóból Jelentik: A VI. téli olimpiai játékokon résztvevő román síelők repülőgépen szintén Oslóba érkeztek. A román csapat vezetője, Alexandru Siperco, a Román Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese, a román Olimpiai Bizottság tagja. A VI. téli olimpia versenyei tizenegy napon keresztül tartanak majd Oslóban. A versenyek február 14én kezdődnek, az olimpia ünnepélyes megnyitására azonban csak 15-én kerül sor. A részletes olimpiai műsor a következő: Február 14: 11 óra: kettős bob, 13 óra: női óriás mülesiklás. Február 15iV 10 órakor: Megnyitó ünnepség. 13.00 órakor: férfi óriás mülesiklás. 14.00 órakor: kettős bob, 17.00—21.00 órakor: jégkorongmérkőzések. Február 16: 9 órakor: női műkorcsolyázás (kőtelező - gyakorlatok). 11 órakor: női lesiklás, 13 órakor: férfi lesiklás, 15 órakor: 500 méteres gyorskorcsolyázás, 17 —21 órakor jégkorong. Február 17: 12.30: északi összetett verseny ugrószámai, 16 órakor: 5000 méteres gyorskorcsolyázás, 17—21 órakor: jégkorong. Február 18: 9 órakor: női műkorcsolyázás, (kötelező gyakorlatok), 11 órakor: 18 km-es sífutás, (egyben az északi összetett verseny futószámai), 17 órakor: 1500 m-es gyorskorcsolyázás, 17—21 órakor: jégkorongmérkőzések. Február 19: 9 órakor: férfi műkorcsolyázás, (kőtelező gyakorlatok), 10 órakor: 10 km-es gyorskorcsolázás, 13 órakor: férfi műlesiklás, 17—21 órakor: jégkorongmérkőzések. Február 20: 10 órakor: 50 km-es sífutás, 14 órakor: női mülesiklás, 17 órakor: jégkorong, 19 órakor: női műkorcsolyázás, (szabadgyakorlatok), 21 órakor: jégkorong. Február 21: 11 órakor: négyes bob, 17 órakor: jégkorong, 17 óra kor: férfi műkorcsolyázás, (szabadgyakorlatok), 21 órakor: jégkorong. Február 23: 11 órakor: négyes bob, 17 órakor: jégkorong, 19 órakor: páros műkorcsolyázás, 21 órakor: jégkorong. Február 28: 10 órakor: női 10 km-es sífutás, 12 órakor: 4x10 kmes férfi siváltófutás, 17—21 óráig: jégkorong. Február 34: 13.30: síugrás, 17— 21 óráig: jégkorong. Február 25: 19 órakor: záróünnepség." A megnyitó és záróünnepséget, a gyorskorcsolyázó versenyeket és a műkorcsolyázó számok szabadgyakorlatait a Bislet-stadionban, a jégkorongtornát és a műkorcsolyázás kötelező gyakorlatait a Jordalstadionban rendezik meg. Az összes sífutőszámok, a síugrás és a női óriás lesiklás a Holmenkollenen és környékén, a bobversenyek a Frognersteren-pályán, a nöi és férfi mülesikló versenyek Rödkleivában, a férfi óriás mülesiklás és a lesiklóversenyek pedig Norefjellben kerülnek sorra. A versenyek színhelyei, mind Oslóban, illetőleg a környéken vannak. Norefjell kivételével, mely kb. 130 km-re fekszik Oslótól. Igy kellett mim tippeto!! Slavia Kar. Vary

—Sparta 7:7 x Sparta—

SKP Č. Bud. 5:3 1 Tábor—TOS Holúbkov 4:10 3 Kor. Litvínov

—Kol. Liberec 3

:4 2 Havliékuv Brod

—Pardubice 6:0 1 C. Bud.—KVS Liberec 2:1 1 Ilavliókuv Brod—Sparta 50:40 1 Bratislava

—Gottwaldoy 9:1 1 Koli-I-Nor Vršov.—Kladno 9:3 1 Koramo Kolín

—Úvaly 9:5 1 Vodotech. Hranice—ATK 15:5 1 Teh. Pezinok

—EI. N. Zám. 10:6 1 Bukarestben lesz a jövő évi asztalitenisz világbajnokság Vasárnap este Bombayban befejezték az idei asztaltenisz világbajnokságot. A magyar és a román asztalteniszezök jő eredményeket értek el, a döntőkben azonban több meglepetés született. A döntők eredményei: Férfi egyes: Satoh (Japán)—Koezián (Magyar.) 3:0, női egyes: Rozeanu (Románia)—Farkas (Magyar.) 3:2, férfi páros: Fujiji, Haasi (Japán)—Bergmann, Leach (Anglia) 3:3, vegyespáros: Sidó (Magyar), Rozeanu (Románia)—Leach, D. Rowe (Anglia) 3:0, női párosj Naraliara, Nlshimura (Japán)—

D. és R. Rowe (Anglia) 3:0.