Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-08 / 33. szám, péntek

U J szo 1952 február 8 yiÍLLľikáilUixdzzfrifik íffák »t Őszintén kívánjuk a magyar és szlovák nép barátságát Felszabadulásunkat a barbár fasiszta elnyomás alól elsősorban a dicsőséges Szovjetuniónak és lángeszű vezérének, a világbéke legfőbb őrének, Sztálin generalisszimusznak köszönhetjük. Ez a. felszabadulás hozta meg azt, hogy ma a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban a magyarnyelvű és magyar nemzetsitégü csehszlovák állampolgárok teljesen egyenjogú polgárokként szabadon élhetnek és fejlődhetnek. mind gazdasági, mind szociális téren. A nemzetiségi kérdésnek a sztálini nemzetiségi politika szellemében való megoldása tette lehetővé, hogy a Duna völgyében élő két szomszéd nép testvérként egymásra talált. hogy a Csehszlovákia földjén élő szlovák és magyar dolgozók között is végérvényesen megszűnt az ellenségeskedés, a viszálykodás, a nemzetiségi és faji gyűlölet. Mindez már csak mint a mult kellemetlen emléke jut eszünkbe. Ma már felvilágbsodottak a dolgozók és látják, hogy az ellenségeskedést a két szomszéd nép között az akkori kizsákmányoló rendszer és kiszolgálóik szították mesterségesen azért, hogy a komoly kérdésekről eltereljék a figyelmet és hogy a pusztulás felé haladó .kapitalizmust mennél tovább fenntarthassák. Szocialista állajnmá kellett válnunk ahhoz, hogý a Csehszlovákiában élő nemzetiségek ügye rendeződjék, és hogy az ország dolgozói kéz a kézben megindulhassanak a szocializmus megvalósulása felé vezető úton, hogy elérjék az életszínvonal általános emelkedését és a tartós békét. , Az életszínvonal tagadhatatlanul nagy mértékben emelkedett. Ma minden dolgozó azzal a biztos érzéssel megy munkahelyére dolgozni, hogy magának épít, és hogyha többet termel és olcsóbban, akkor több jut az államnak és több jut a dolgozók asztalára is. Ma már nem kell százezer számra idegen országokba kivándorolni, vagy vándorbotot kézbevéve az országban munkát keresve kóborolni, sem kizsákmányoló kapitalistáknak jóformán éhbérért dolgozni. Tudjuk, hogy a régi rendszerben a kapitalisták gyáraikat szüneteltették hosszabb-rövidebb ideig, hogy ezáltal korlátozzák a túltermelést. Nem törődtek azzal, hogy szerencsétlen munkástestvéreink máról-holnapra kenyérnélküli munkanélküliekké váltak. Szükségszerű velejáró tünete ez a kapitalista gazdálkodási rendszernek még ma. is az imperialista országokban, ahol még a kizsákmányolók uralkodnak. A kapitalista berendezésű államokban a világon több, mint 40 millió munkanélkülit tartanak nyilván. A szocialista országokban ennek éppen az ellenkezője van. A kapitalistáknál a munkásság életszínvonala egyre csökken, nálunk pedig állandóan emelkedik. Nálunk a dolgozók szociális helyzete is olyan rohamosan fejlődik, hogy azt a kapitalista államokban el sem tudják képzelni. Híres fürdőink, üdülőtelepeink mind a munkásság, a dolgozók rendelkezésére állnak. Ez természetesen csak egyike a számtalan szociális vívmánynak. A kapitalisták nem törődnek a dolgozók szociális helyzetének javításával. Nekik más cél lebeg a szemük előtt, nekik csak a haszon fontos. Nem igyekeznek kiépíteni a gazdasági élet virágzásának alapját, a nehézipart, hanem ha a rágógumi mi gyártása nekik magasabb hasznot jelent, mint a traktorok gyártása, akkor meggondolás nélkül inkább csak rágógumit termelnek. Lakásberendezési cikkek helyett szivesebben gyártanak ágyút, tankokat és egyéb hadianyagot, mert ez szerintük sokkal hasznosabb üzlet. Jól emlékeznek még. hogy a második világháborúban milyen szédületes nyereségeket vágtak zsebre a fegyverszállításokkal és önző módon ezért akarják kirobbantani a harmadik világháborút is. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem a koreai nép bátor és elszánt felszabadító harcáról. Koreában az amerikai és angol imperialisták a modern fegyvertechnika minden vívmányával pusztítják az ártatlan emberek, asszonyok, öregek és csecsemők százezreit. Igy terjesztík ők a kultúrát a maguk inódja szerint. Egy pillanatra sem felejtjük el a koreai nép szabadságharcát, mert az ö ügyük a mi ügyünk is. A békét minden körülmények között és mindenkivel szemben meg akarjuk védeni ás meg is védjük. Ehhez pedig azzal járulunk legjobban hozzá, ha a munkahelyünkön tudásunk íegjobb felhasználásával dolgozunk, ha bekapcsolódunk a szocialista munkaversenybe és az élmunkásmozgak-mba ha elmélyítjük a munkásosztály, a kis- és középparasztág és a dolgozó értelmiség összefogását. Mi a békét óhajtjuk és azt. meg is védjük mert velünk van a világ béketábora és hü szövetségesünk, a hatrlmas Szovjetunió, élén a nagy SzMlinnal. If.j. Reményi József, levelező. Ivanice. Földműveseink segítik építészeti iparuiika i Jó kereseti lehetőségek nyílnak az építészeti ipar újoncai számára, fya teljesítményük is kielégítő. A téli munkaszünet a földmüvelés terén lehetővé teszi földmunkásainknak a következő évre való előkészületek elvégzését, sőt még szabad idejük is marad, amelyet egyéb munkára használhatnak fel. Mivel töltötték a földművesek szabad idejüket a múltban? Faluhelyen odahaza vagy a vendéglőben üldögéltek, és beszélgetéssel, vitatkozással ütötték agyon az időt. De nemcsak a földművesek tétlenkedtek, hanem velük együtt az úgynevezett idénymunkások is, akik csak nyáron át tudtak építkezésen dolgozni. Azelőtt a

z építészet idénymunka volt és mivel télen nem volt lehetőség az elhelyezkedésre, a munkások nem tudtak keresni. Bizony keserves élet volt ez, míg a szocializmus felépítésének megindulása hazánkban el nem hozta nekik is az örömteljes napokat. Ma már az építészet nem idénymunka, hanem egész évi munkaalkalmat és keresetet nyújt. Sőt annyi a munka, hogy még kevésnek is bizonyult a munkások száma. Utánpótlásról kell gondoskodni, amit részben kölcsönös kisegítés által érünk el. Építkezéseink várják és segítségül hívják földműveseinket rövidebb vagy hosszabb időre. Az építkezési munkahelyeken számtalan új arcot látunk falvaink és szövetkezeti tagjaink sorából, olyan munkásokat, akik eddig építkezési munkát még nem végeztek. Mondhatjuk, hogy kölcsönösen kellemes meglepetést jelent ez. Az ilyen földművesek segitik az építészeti ipart és egyúttal saját magukon is segitenek. Ezt bizonyítják a kifizetési lapok, mert a teljesítményük által jó keresethez jutott földművesek a téli hónapokban szép pénzösszegeket juttatnak családjaiknak. Példaképen emiithetem Jozefik János, Cséplő András, Virsinszki József és Michnya István négytagú munkacsoportját. Ezek az elvtársak eddig csak fötömüveléss.el foglalkoztak és bár nemrég kerültek a récsei HBV építkezésre, teljesítményükkel máris a jártas és tapasztalt munkások közé sorolhatók. Mind munkahelyükkél, mind elszállásolásukkal és ellátásukkal teljesen elégedettek. Az építkezésnek egy már befejezett blokkjában laknak. Kérdésünkre, hogy nem szeretnének-e inkább Bratislavában az új munkásotthonban lakni, azt válaszolták, hogy az utazgatás, főleg tél idején sok időt venne igénybe és nagy időveszteségeket okozna. Lám, milyen okosan ítélik meg ezek a lelkiismeretes munkások a hiányzás káros következményeit. Tudják, hogy ez hátráltatná a terv teljesítését és természetesen csökkentené a keresetüket is. Földműveseink állandóan hiányzás nélkül dolgozzák le a napi 8 órát, söt még többet is. Szombaton délután haza utaznak állandó lakhelyükre, családjukhoz Dubnik községbe, de már vasárnap délután visszatérnek, hogy hétfőn reggel frissen és kipihenve jelenhessenek meg munkáhelyükön. Hogy munkájukat milyen lelkiismeretesen végzik, azt bebizonyítja a ledolgozott órák kimutatása is, amely szerint mult év december hónapjában mindegyikük 231 órát dolgozott le. Igy a csoport minden egyes tagja havi 8.638 Kés-t keresett, ami átlag 303 korona napi, vagyis 37.50 korona órabérnek felel meg. Normájukat 150 százalékra teljesítették. Hisszük, hogy a következő hónapokban sem maradnak le és bebizonyítják, hogy a rögzített normák mellett téli időben is szorgalmas munkával jó keresethez lehet jutni. Csak jó kedv és jó akarat kell a munkához, ami meg is van a Jozefik-csoport tagjainál. — Csak lelkiismeretes munkával tudunk munkástársaink részére hamarosan lakásokat építeni a városokban és a falvakban, de elihez a hiányzásokat is teljesen le kell csökkenteni vagy egészen eltávolítani, — mondta Cséplő elvtárs, a csoport tagja búcsúzáskor és szorgalmasan hozzálát munkájához, amelynek eredménye dolgozóink részére új lakásokat jelent, építőmunkásaink és családjaik részére pedig az életszínvonal efnelkedését jelenti. KERTÉSZ JÁNOS, Bratislava. A szovjet tapasztalatok segítenek munkánkban A szocializmus felé vezető úton haladunk. Már eddig is nagyon szép eredményeket értünk el és büszkén mondhatjuk, hogy teljesítettük kötelességünket, mert ezek az eredmények azt mutatják, milyen rohamosan épül hazánk. Munkánkkai, teljesítményeinkkel erősítjük a békét. Nem szabad azonban megfeledkeznünk az imperialisták háborúra uszító táboráról. Gottwald elvtárs mondotta, hogy az imperialisták 1948-ig nem szerettek bennünket, de 1948 után haragjuk egész őrjöngő gyűlöletté változott. És ezért mindent elkövetnek, hogy elpusztítsák a mi népi demokratikus rendszerünket. A mi teendőnk, hogy éberek legyünk. Éberen őrködjünk nehezen kiharcolt békénk és szabadságunk felett. Megfogadtuk Pártunk és kormá nyunk utasításait, és azok szerint dolgozunk a jövőben. Nemes célokért küzdünk, a békés, szebb jövőért. Munka közben állandóan egy céi lebegjen szemünk előtt, hogy minél hamarabb felépíthessük hazánkban a szocializmust. Példát veszünk a Szovjetunióról. Milyen nehezen fogott hozzá a fiatal szovjet állam hazája felépítéséhez az intervenciós háború után. Micsoda óriási erő és lelkesedés kellett ahhoz, hogy egy olyan elszegényedett, a háborútól teljesen tönkretett országot a világ legelső országává építsenek, Az átvett szovjet tapasztalatok és munkamódszerek hozzásegítenek hazánk mielőbbi felépítéséhez, hogy minél hamarább elérjük célunkat, a szocializmust, mely minden embernek a boldog, szabad életet biztosítja. BALÁZS SÁNDOR MI

MW

WI

MWtnM

M wwwtwiwwwmw Krt a, hiba.? Az ipolysági tejcsarnok vezetőinek fokozott figyelmet kellene szentelniük az Egységes Földműves Szövetkezetek savöellátásának. Amikor a földműves szövetkezetek alkalma zottai vagy dolgozói bemennek Ipolyságra savóért, akkor sokszor órák hosszat kellett várakozniok és még akkor sem volt biztos, hogy kapnak-e savót. Felteszem a kérdést, hogy kié az elsőbbség a savóval való ellátásban, a kujáké-e vagy az Egységes Földműves Szövetkezet tagjaié? A tejcsarnok vezetői és személyzete úgy látszik nem törődik azzal, hogy a szövetkezeti dolgozók traktora órákat vesztegel a tejcsarnok udvarán. Ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor megállapíthatjuk. hogy a kulákok előnyben részesítésével a szövetkezet nagyon megkárosodik, mert ha összeszámoljuk a tejcsarnok előtti veszteglés tétlen óráit, akk

0r bizony sok ezer korona kárt állapíthatunk meg. Kérjük ezért, hogy a jövőben az ipolysági tejcsarnok Vezetői küszöböljék ki ezt.\ hibát és gondoskodjanak arról hogy a savóellátás elsősorban a szövetkezeti dolgozók megelégedésére történjék. VILLANT LÁSZLÓ levelező, Ipolynagyfalu. Az 1952-es pártiskolázási év sikeréért A kékkői járás 1952 január 31-én gíti ötéves tervünk sikerét, ami élettartotta évzáró közgyűlését. A járái minden falujából megjelentek a helyi pártszervezet elnökei. A megnyitó beszédet Cupci elvtárs, a járási pártszervezet elnöke mondotta, aki beszédében rámutatott arra. hogy az 1951-es évben a pártiskolázást nagyon elhanyagolták. Ne

m fordítottak elég gondot az üzemi és a helyi pártszervezetek sem az iskolázásra. Sőt egyes helyeken még taggyűlést sem tartottak. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden pártfunkcionáriusnak és párttagnak szívügyévé kell tenni, hogy az 1952-es pártoktatási év nagyobb sikerrel záruljon. Minden párttagnak tisztában kell lennie a marxista-leninista alapfogalmak kai és tántoríthatatlan harcosává kell lennie a világ béketáborának Minden kommunistának jó példával kell előljárnia mind a munkában, mind a tanulásban. Nem elég, hogyha valaki j ál dolgozik, normáját jól teljesíti, hanem tudatában kell lennie annak is, hogy minden százalékkal melyet normáján felül teljesít, előseAz ipolysági helyi rádió az agitáció és a népművelés tevékeny eszköze Az ipolysági helyi nemzeti bizottság különös gondot fordít az ipolysági helyi rádióra, amely ügyesen irányított működésével nagy népszerűségre tett szert a dolgozók közt. A műsoradásban már nem szorítkoznak csupán helyi közlemények felolvasására és indulók közvetítésére, hanem ma már rendszeresen ismétlődő adásokban foglalkoznak a hazai és külföldi politikai eseményekkel, tájékoztatják a hallgatókat a szocialista építkezések munkamenetéről, üzemeink, EFSzeink, dolgozóink elért sikereiről. Nagy népszerűségnek örvendenek a Szovjetunióval foglalkozó adások, a békemüsor, az iskolai és kultúrazemle, de talán a legnépszerűbbek a szombatonként ismétlődő kritikai adások ..Akinek nem inge, ne vegye magára" címmel. A helyi rádió kritikai megjegyzéseivel rámutat az egyes üzemekben, üzletekben vagy más munkahelyeken mutatkozó hiányosságokra, rendetlenségekre és hibákra, általában mindenre felhívja a figyelmet, ami a városban történik, hogy igazságos és épitó kritikával segítse megtalálni a javulás útját. Hasonló jó eredményeket mutat fel a helyi rádió agitációs tevékenysége is. A Csehszlovák-szovjet Barátsági Hónapban bekapcsolódott a szövetség tagtoborzási akciójába és a népi orosz nyelvkurzusok propagálásába, Résatvett a Csemadok tagtoborzási akciójában és a sajtó terjesztésében is. Január 1-én új zenés műsort is bevezettek a helyi rádióban „Jó munkáért szép muzsikát" címmel, amelyben a legjobb eredményeket elért ipolysági dolgozókat köszöntik haladószellemü dalokkal. Nemrégiben az ipolysági állami birtok kitüntetett munkásait üdvözölte a helyi rádió. Ipolyság bebizonyította, hogy a helyi rádió megfelelő irányítás mellett valóban az agitáció, a kritika és a népnevelés hatékony eszközévé válhat. , TÓTH TIBOR, tanító, Ipolyság. 1 színvonalunk emeléséhez vezet. Csak úgy válhatunk jó párttagokká, ha tanulmányozzuk a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt. jának történetét és a marxista irodalmat, amelyből levont tapasztalatok alapján fel tudjuk vermi a harcot a reakció maradványai ellen. Beszélhet d Szabad Európa, vágtáz Amerika Hangja, csírájában fojtjuk el a reakció minden erőfeszítését. Nem engf.,ljül» megakadályozni békés építőr"unKánkat. Most magunknak építünk és kezünkben van a munka és tudás fegyvere. A gyűlésen minden pártszervezet elnöke kötelezettséget vállalt, hogy terjeszteni fogja a pártsajtót, a Pravdát és az Uj Szót, hogy minden dolgozó asztalára eljusson a kommunista sajtó. Mi a pártsajtó feladata? Hogy dolgozóinkat tájékoztassa a szocializmus építésében elért sikerekről, hogy az elért eredmények láttán minél többen kapcsolódjanak be a sztahanovista. és élmunkásmozgalomba, amely a szocialista munka Ifiktető ereje. A pártsajtó levelezőinken keresztül rámutat a szocializmus építésében előforduló hibákra is, mely hibákon okulva megakadályozhatjuk a reakció szabotáló munkáját és ezek kiküszöbölésével hamarább felépíthetjük a szocializmust hazánkban. A pártiskolázás keretén belül fel kell világosítani minden párttagot ötéves tervünk nagy feladatairól, mind az ipar, mind a mezőgazdaság terén. Ezt csak úgy tudjuk tnegval ásítani, ha a mezőgazdaságba is bevezetjük a nagyüzemi gazdálkodást, mert csak igy tudjuk a falusi dolgozók munkáját a gépek segítségével megkönnyíteni és életszínvonaluk emelését biztosítani. B. 3.