Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-08 / 33. szám, péntek

1952 február 8 A rozsnyói és alsósajói bányaépítkezések dolgozói a béke ügyének szolgálatában A rozsnyói és gömöri vasércbá-. nyák építkezésein a kedvezőtlen téli'

1 időjárás ellenére is fokozott ütemben folytatták az építkezési munkákat. Egymásután épülnek az új kétemeletes lakóházak, amelyek kényelmes otthonul fognak szolgálni ötéves tervünk élharcosai — a bányászok és családjaik számára. Az új lakóházak gombaszerü növekvése nap nap után bámulatba ejti a járókelőket. A negyedik tervév kezdetén JANUÄK HÓNAPBAN 100o/

0-ra teljesítették a tervet, annak dacára, hogy az ünnepek megzavarták a munkairamot és így a munkások kellő lelkesedés nélkül fogtak hozzá az újévi feladatok végzéséhez. Jó meggyőző munkával azonban tudatosították bennük a terv teljesítésének döntő fontosságát és ma már teljes iramban megy a munka. Nagyon hátráltatta a munkateljesítést az áramszolgáltatás párnapi megszakadása is. Dolgozóink azonban fokozott erőkifejtéssel még a tervben való elmaradást is behozták. Az üzem vezetősége mindent elkövet, hogy megkönnyítse a nehéz munkafeltételeket. A MALTER-KEVERŐK MELEG RUHÁBAN végzik munkájukat, a többiek részben a szabadban, részben a kokszkályhákkal főtött helyiségekben dolgoznak. Az üzemi hangszóró pattogó indulókkal, vidám munkalendületre serkenti a dolgozókat. A magas munkateljesítményekért kitüntetett dolgozók közé tartoznak László Lajos, Szőke Sándor, Veréb László, és Csambalik László munkacsoportjai, amelyek 140—150o/

0-os teljesítményeikkel bátor harcosai a szocializmus felépítésének hazánkban. Kiváló eredményeket mutatnak fel a kőműves és ácsmunkások is, névszerint: Tőke Albert, Mihók János kőművesek, Musinszky Béla és Varga Viktor ácsok, akik az építkezés gyors befejezésén a legfontosabb feladatot tűzték maguk elé. i Dolgozó nőink is kiveszik méltó ^züket a munkából. Az élen RÓZSAHEGYI ETEL ÉS KOTREK MARIA ihalad. , , v Alsósajón is lankadatlan ütemben újabb meg újabb rekordokat érnek el dolgozóink. Munkakedvüket a sok hivatalos dicséret is fokozza és így decemberben 150o/

0-ra teljesítették a tervet. Hudák elvtárs, a szerelőosztály főnöke jó vezetésének tudható be a negyedik tervév sikeres megkezdése. A sikeres tervteljesítés előfeltétele az egyes osztályok pontos összeműködése. Az összetartás minden akadályt segít leküzdeni. A bányaépítkezés dolgozói tisztában vannak azzal, hogy építő munkájukkal a béke ügyét támogatják. Nem engedik, hogy a háborús uszítók és az imperialista ügynökök megzavarják békés életünket, ezért igyekeznek, a béke erőit olyan bevehetetlen bástyává fejleszteni, ame lyen meghiúsulnak ellenségeink gálád fondorlatai. SMIRÓ SÁNDOR a rozsnyói Béke-építkezés pártszervezetének kult.prop. előadója. A szovjet műszaki irodalom tanulmányozása elősegíti a kohászati munkák megjavítását A tŕineci V. M. Molotov-vasmüvek dolgozói szívesen tanulnak a szovjet dolgozók, műszakiak és újítók tapasztalataiból. A műszak megkezdése előtt rendszeresített tízperces sajtószemléken azokról az utasításokról beszélnek a magas- és Martin-kemencék dolgozói, amelyeket a szovjet szakemberek legutóbbi látogatásuk alkalmából adtak át nekik. Hogy még jobban át lehessen tanulmányozni a szovjet tapasztalatokat és kiküszöbölni a hiányosságokat, amelyek mostanáig az egyes munkaszakaszokon előfordulnak, szakkönyvtárt rendeztek be az üzemben, ahol főleg a szovjet műszaki irodalomra, a szovjet újítók és sztahanovisták tapasztalatairól szóló könyvekre és brosúrákra irányítják a figyelmet. A könyvtár vezetésével megbízott kollektíva a napokban kötelezettséget vállalt, hogy február végéig az összes fontos munkaszakaszon és osztályon műszaki irodalomból álló kézikönyvtárat létesít és minden második hónapban szakirodalmi könyvkiállítást rendez bizonyos munkaszakaszon, amely a szovjet sztahanovisták és újítók sikereire lesz irányozva. A szovjet dolgozók munkamódszereiről szóló fontos műszaki irodalmat egyenesen az egyes munkahelyekre fogják küldeni. Ez év leforgása alatt a kollektíva két olva.sókonferenciát fog rendezni, a két legfontosabb munkaszakaszon, az ELEKTROSTAL szovjet üzem alkalmazottainak példája szerint. A szovjet" műszaki irodalom tanulmányozása és a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak következetes érvényesítése a tŕineci Vasmüvskben hozzájárul az egyes munkaszakaszok munkájának további megjavításához. A tervjelentés összefüggései és tanulságai f Folytatás az X. oldalról) sen helyes volt tehát kormányunk rendelkezése az élelmiszer j egyek szétosztásában. Az ellátási jegyek szétosztásának új rendje lehetővé teszi a falu dolgozóinak, hogy meg szerezzék maguknak e jegyeket, S s arra rászorulnak, de csak olykép, hogy bekapcsolódnak az ipari termelésbe. Éberségre int mindenkit a tervjelentés azon szakasza, amely meg. állapítja, hogy a gép- és traktorállomások nem, teljesítették tervüket annak ellenére, hogy gépi beren. dezésük és géperejük jelentősen megnövekedett és a gépállomásokon dolgozók száma is 70%-kai növekedett. Nem teljesítették tervüket, mert nem használták ki a gépeket, nem tervezték munkájukat közösen a szövetkezetekkel és nem vezet ték be mindenütt a második műszakot. Vájjon kinek az érdeke, hogy az állami gépállomások rószszul működjenek? Kinek az érdeke, hogy elégedetlenséget' keltsen a szövetkezeti gazdák, a kis- és középparasztok között a géppel végeztetett munka iránt? Kinek az érdeke, hogy az állami gépállomások késedelmes munkájával csök kentse a szövetkezetek termését és ezzel bizalmatlanságot keltsen a szövetkezetek iránt az egyéni gazdálkodók között? Elsősorban a falusi gazdagoknak, a reakciónak az érdeke ez. A tervjelentés komoly figyelmeztetés számunkra, hogy fokozott figyelemmel kísérjük az állami gépállomásokba beférkőzött reakciósok szabotálását. Elegendő egyetlenegy reakciós vezető kártevő munkája ahhoz, hogy lerontsa az egész gépállomás munkáját még akkor is, ha a gépállomás traktorosai öntudatos építői a szocialista mezőgazdaságnak. Erre mutat rá a Rudé Právo cikke, amelyet az Uj Sző január 31-i számában közölt. Ez a cikk leleplezi a komáromi gépállomáson uralkodó viszonyokat. — Szövetkezeti gazdák, dolgozó pa rasztok: „Legyetek éberek!" -UJSZ0 JCLapka aő'rőijipkáiautak khö utódai gjfúzflmeiejt ohx(ak a izőeialiita építh aiatájcit Komárom, a csallóközi metropolis, történelmi múltú város. Az elmúlt századokból emlékül ránk maradt hármas »pozsonyi kapu«-un áthaladva megcsapja az utast a régi idők szele. Az omladozó falakra odaképzeli Klapka 'vörös sipkás honvédéit, akik a túlerővel dacolva, a világosi fegyverletétel után is hetekig védelmezik a szabadságharc kibontott zászlaját, amely Komárom várfalán lengett legtovább és az óvárost körülvevő vizek, árkok és csatornák Farkas uram naszáddosait juttatják eszünkbe, akik vérükkel írták be nevüket az emberi haladás történetében. Az óváros Utcáin járva eszünkbe jutnak a munkásmozgalom és a béke megvédéséért folytatott harc fontos mozzanatai, amelyek dicső helyet foglalnak el a régi város történetében. Csehszlovákia Kommunista Pártja e városban bátor, félelmet és megalkuvást nem ismerő harcosokat nevelt. Steiner Gábor és Mező István elvtársak vezetése alatt erős pártszervezet harcolt itt a kapitalizmus idején és vezette a város és a környék munkásságát a kizsálcmányolók elleni harcban. E nagyszerű mult, a szabadságért folytatott harc egyes alakjai még ma is élnek és útat mutatnak az újjászülető, megújhodó Komárom harcos dolgozó 'tömegeinek. Fazekas István kikötőmunkás. Trencsik János kikötőmunkás jelenleg a helyi Nemze'ti Bizottság tagjai, Bagócsi János, a járási Nemzeti Bizottság elnöke, Fehér Kálmán a kikötőőrség parancsnoka, Horváth Bálint kőműves, Csevár elvtárs, Beck elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és mások párttagok és pártonkívüliek jelentik a kapcsot a mult és a jelen között, és a város forradalmi múltjának megbecsülésére tanítják az ötéves terv építőit. Soknak a haja őszbeborul't már, de a szemükben még mindig fiatalos tüz ég. Meglátszanak rajtuk ,az évek, meglátszik, hogy nehéz munkával kellett kiharcolniok a mindennapi kenyeret ós üldözések közepette az emberméltóságot. Mert a . harc régóta folyik itt, Csevár elvtárs például már 1910-ben kezdte, amikor a magyar munkásság az általános választójogért harcolt. Már akkor ott menetelt a tüntetők első soraiban és szembeszállt az államhatalom lovascsendőreinek kardlapjaival. 1921 óta a Kommunista Párt soraiba tartozik, résztvett a földmunkásság megmozdulásaiban is. Csevár elvtárs nem törődött a veszéllyel. Felajánlotta Steiner elvtársnak, hogy az ő lakásán •tartsák az üléseket, mert így jobban ki tudták játszani a rendőrséget. Két utcára nyíló bejárat volt a házon és Ott készítették sokszorosító gépen a röpiratokat. Segített a komáromi Vörös lapok megszervezésében 1924-ben. Nem egyszer volt a rendőrségen. Egyszer egy rendőrpribék megkérdezte, mit hoz ffel védelmére? Csevár elvtárs szemében tüz lobbant, nem félt, hiszen háta mögött állt a komáromi munkásság kitartása és elszántsága. — Nincsen semmi bűnöm, — mondotta — ezért nem védekezem, a Pártért és a népért harcolok. A bennei csatornamunkások sztrájkja után be is zárták és meg kellett fizetnie az összetört gumibotok árát is, mert a Csevár elvtárs által vezetett munkások nem hátráltak meg a burzsoázia fegyveres probékjei előtt sem, összetört rendőrsisakok és gumibotok maradtak a csata szinterén. Nem félt semmitől és nem törte őt meg a Horhy megszállás terrorrendszere sem. Több elvtárssal együtt megmentették a kikötőberendezést is és így várták a felszabadító Vörös Hadsereget. Ilyen munkások vezetik ma is a komáromi dolgozókat. Ezért teljesíthette a kikötő az ötéves 'terv harmadik évének felemelt faladatait. Azért dolgozik olyan hatalmas len. dülettel a hajógyár, a villanybelep, a dohánygyár, az állami birtokok körzeti műhelye," mert mindenütt meglátszik a mult harcos hagyományait képviselő, becsületes és kipróbált elvtársak nevelőmunkája. Steiner Gábor és Mező István már nincs közöttünk, de szellemük, harcos kitartásuk a komáromi munkásokban tovább él és viszi győzelemre a Gottwald és Siroky elvtársak által irányított szocialista építés ügyét A népi demokrácia nem feledkezik meg a harcos városról, amely ma soha nem látott távlatokra tekint, ragyogó jövő felé halad. A városháza ódon termeiben is új élet, lázas élet munkája veti előre fényét. A falakon a város régi képei, alaprajzai. A műszaki mérnök asztalán a jövő Komáromnak képét nézik figyelmesen a műszaki dolgozók. Teljesen új város épül, amely körülbelül 3000 lakásegységből áll majd. Gyönyörű lakások lesznek ezek. Méltóak a szocialista építés hőseihez. Parkosított területen épülnek, villanyvilágítás, gázvezeték, központi távfűtés teszi kényelmessé a dolgozók életét. Pormentes úthálózatot terveznek, amely egészségessé teszi a várost megnövekedett forgalmával is. Az új szocialista városban első- másodfokú iskolák, kultúrház, felsőipariskola, áruházak és sportelep nő majd ki, ahol az új nemzedékelj élvezhetik a szocialista élet örömeit. Lebontják a város egészségtelen negyedeit, — mondotta Hámos elvtárs, — és az új város építésénél a szovjet tapasztalatok szerint járnak el. Nem bérkaszárnyákat építünk, mint régen, hanem ideális lakásokat, ahol öröm az élet és jól esik a pihenés. Mert nálunk, a népi demokráciában az ember a legfőbb érték, — mondja Hámos elvtárs. 124 kész lakás bizonyítja szavait. Február közepén újabb 48 lakást adnak át a dolgozóknak, március végéig 500 személy részére legényszállást építenek, az év végéig pedig továbi 186 családi lakást és 151 egyszobás lakás készül el. De lehet, hogy még több, mert a rohamosan fejlődő hajógyár diktálja az ütemet és ehhez alkalmazkodik. A Vág és a Duna torkolatánál fekvő régi város akkorát fejlődik tevünk minden napjával, hogy az öreg Duna csodálkozva néz fel rá. Minden változik, minden fejlődik, fejlődnek az emberek is, akik a városban laktak, vagy a vidékről költöznek ide, vagy brigádmunkára jönnek a fejlett iparosított vidékekről. Az öreg elvtársak elbeszélik nekik, mit tett ež a város a szabadság ügyéért és az új munkások megértik. Megértik: a komáromi munkások hazaszeretete, szocialista hazafiasága, bátor, áldozatoktól nem félő hősi magatartása ebben a múltban, a szabadságharc és a munkásmozgalom harci múltjában gyökeredzik. Klapka vőrössipkásainak, Farkas uram naszádosainak utódai a Csehszlovákiai Kommunista Párt, Gottwald és Siroky elvtársak vezetése alatt indulnak új harcba a szocialista építés és a béke győzelméért. Sztálin képe, amely annyi várerődhöz illesztett nyomortanya falán hirdette a szabad jövőt, most a komáromi munkások megváltozott életének jelképe lett, akik soha egy pillanatra sem tántorodtak el a marxizmus-leninizmus, a proletár nemzetköziség szent zászlajától. Gál László. Végrehajtották az Ítéletet az imperialista ügynökök bandáián A prágai Legfelsőbb Biróság február 1.-én elutasította Ján Boska, Emanuel Rendi, Jaroslav Dvoráfc, Jozef Líška és Peter Cižek amerikai ügynökök fellebbezését, akikel január 12-én a prágai Állami Biróság hazaárulás és kémkedés bűntettéért halálra ítélt. Az ítéletet végrehajtották. Prágában megnyitották a dolgozók első esti iskoláit Február 4-én Prágában két esti ipariskola nyílt meg a dolgozók számára. Mindkettő 2 éves, heti 15 órás tanítással. A legjobb hallgatók az esti iskola elvégzése után a dolgozók 5 éves felsőipariskolájába iratkozhatnak be. Az első esti iskolát Kariinban a felsőgépipari iskola épületében nyitották meg. Hallgatói a CsKD Sztálingrád, CsKD Szokolovo, Teszla, Aritma, Chirana és Okula üzemeinek fiatal dolgozói. Kitüntették a cellulóze* és papíripar legjobb szlovákiai dolgosóit Az erdő- és faipari Megbízotti Hivatalon 33 kiváló dolgozót tüntettek ki, akik a szlovákiai cellulóze- és papíripar legjobb dolgozójamestere címéért indított országos versenyben az 1951-es évben kiváló eredményeket értek el. Az ünnepélyen résztvettek: František Tupík erdő- és faiparügyi megbízott, a Szlovák Szakszervezeti Tanács kép. viselői és az erdő- és faipari Megbízotti Hivatal föágazatainak igazgatói. A LEGJOBB MESTER címéért indított mult évi országos versenyben az első helyre Klanica Lajca, a zsolnai Vágvölgyi Cellulóze-gyár dolgozója került. Kianica Lajos élmunkás a szovjet cellulózefőzők munkamódszere szerint dolgozik. A mult évben versenyre hívta ki Csepák Antalt, a rózsahegyi Szolo papírgyár Köztársasági érdemrenddel kitüntetett dolgozóját az üzemi berendezés legjobb kihasználásában. A versenyben 16 százalékkal túl szárnyalta Csepákot. és így az ö érdeme, hogy a zsolnai Vágvölgyi Cellulóze-müvekben használják ki a legm"gasabb százalékban a cellulóze katlanokat az egész köztársaság területén. A MÁSODIK HELYET SZELEC KY JÓZSEF, a harmaneci papírgyár gépmestere nyerte el, aki 120 százalékra teljesíti normáját és a minőség ellenőrzésében a szovjet tapasztalatok szerint járt el. Teljesítményével a legjobbminőségü mester címét érdemelte ki. A harmadik helyen Zdieblo Emil, a rózsahegyi Supra-gyár karbantartója áll 130%-os átlagos normateljesítménnyel. A példás munkás büszke címével az 1951-es évben a cellulóze- és papíripar több kiváló dolgozóját tüntették ki. A kitűntetett dolgozók ez alkalommal ígéretet tettek, hogy továbbra is becsületesen fognak dolgozni minden erejükkel azon lesznek, hogy necsak teljesítsék, hanem túl is haladják a tervet és e törekvésüket különféle kötelezettségvállalásokkal segítik elő. KIANICA LAJOS, a verseny győztese, kötelezte magát, hogy tapasztalatait átadja munkatársainak éj, 15 perccel megrövidíti a katlanok kezelésével töltött kihasználatlan időt. Délies Pál a túrócszentmártoni Vágvölgyi Cellulóze-gyár cellulózefőzője versenyre hívta ki üzeme összes cellulózefőzőit a főzés időtartamának megrövidítésében és kötelezte magát, hogy a főzés fo. lyamatát 15 perccel megrövidíts^ Oravec Pál, a slávosovcei papírüzem legjobb mestere, felajánlást tett, hogy Lidia Korabelnyiková módszerének bevezetésével kollektívájával együtt 50.000 korona értékű anyagot takarít meg a katlanok részére. Tomastik Vencel, a zsolnai Vágvölgyi Cellulózemüvek mestere 27.000 korona értékű anyagmegtakaritására kötelezte magát az év végéig. A tervezett feladatok idő előtt való befejezésére felajánlást tett Baronyiak János is, a zsolnai Cellulóze-müvek legjobb fatisztítója is, aki kötelezettségében héttagú csoportjával együtt 180%-os átlagos normateljesítéssel járul hozzá a terv sikeres teljesítéséhez,