Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)
1952-02-05 / 30. szám, kedd
UJSZ 0 1952 február 5 U H kásleoeleiőmk írják Ä szovjet tervjelentés ékesszóSó bizonyítéka a szovjetnép hatalmas alkotó erejének Iskolázással sajáfíifu i el az új munkamódszereket 1952 január 24-én összejöttek a rozsnyói üzemek legjobb bányászai, hogy kétnapos iskolázáson vegyenek részt és megismerkedjenek az új munkamódszerekkel, amelyekkel biztosithatják a rozsnyói bmyaüzemek állandó és egyenletes tervteljesítését. Az összejövetelen Jablovsky Mihály elvtárs munkásigazgató mondott beszédet, amelyben részletesen megvilágította az új munkamódszerek bevezetésének jelentőségét A megnyitóbeszéd után felváltva tartották meg előadásaikat a rozsnyói üzemek műszaki dolgozói, mégpedig a tervezésről, a gazdálkodásról, az új fejtési módszerekről és azok legkülönbözőbb válfajairól beszéltek. Részletesen megtárgyalták az üzem megszabott feladatainak teljesítését Rámutattak, hogy gyakran csak rohammunkával és vasárnapi brigádmunkával tudták a terv teljesítését biztosítani, amit azonban nem folytathatnak a végtelenségig. Sajnálkozással emlékeztek meg arról, hogy néhány bányász elvtárs elutasítóan viselkedik minden újítással szemben. Minden előadás után rövid, de élénk vita következett. Bányászaink megtárgyalták a hallottakat és értékes vitafelszólalásaikkal tanúsítják, hogy az előadások termékeny talajra hullottak. Gelda András elvtárs például vita felszólalásában így beszélt: — Bár ma bányászatunkra nagy feladatok hárulnak, mégis a bányászok olyan jól élnek, mint soha ezelőtt. Míg a régi időkben a bányásznak kézzel kellett tolni a bányakocsit néhány száz méteren át, míg a vállával és a lába segítségével kellett fúrnia, kézzel kellett felpolcozni, addig ma ezeket a munkákat gépek végzik. Vannak akkumulátoros mozdonyaink, fúróállványaink, gépesített csilléink, stb. Ezek a gépesített eszközök mentesítenek minket a nehéz testi robottól. Az összes jelenlevők figyelmesen tekintettek Gelda elvtársra és nagy érdeklődéssel hallgatták szavait. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kétnapos iskolázáson résztvett bányászok értékes ismereteket szereztek, amelyeket a gyakorlatban érvényesítenek munkájuk termelékenységének és a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a szocializmus felépítése és végső célunk, a kommunizmus, megvalósítása érdekében KRÜZS JÓZSEF az üzemi munkaiskola vezetője Rozsnyóbánya Minden darab kitermelt szén a béke ügyét szolgálja Örömmel és lelkesedéssel végzem brigádműnkámat az osztravai bá.nyában, mert tudom, hogy minden darab szén, amit munkámmal kitermelek, a béke ügyét szolgálja. Mint hétgyermekes családapa, tudatában vagyok annak, mit jelent számunkra a boldog, biztos jövő, melyet úgy érhetünk el, ha becsületesen dolgozunk. Bár nagy a családom, szívesen veszek részt a brigádmunkában, mert tudom, hogy ezzel hozzájárulok az ország építéséhez és biztosítom családom békés, boldog életét. Nagyon jó ellátásban részesülünk. Munka után a szép kultúrteremben szórakozunk, filmelöadásokat látunk, melyekből nagyon sokat tanulunk. Ilyenkor mindig visszagondolok az elmúlt évekre. Vitény-pusztáróí, Győrbe jártam dolgozni. A 70-es utat biciklin kellett megtennem, mert keresetemből még vonatra sem telt. Épp csak annyit tudtam keresni, hogy nagy szűkösen eltartottam vele családomat. Összehasonlítva a mai életünket a. régivel, örömmel állapítom meg, mennyivel szebben és jobban élünk ma, amikor mindenünk megvan, amire családomnak szüksége van. Boldogan nézek a jövő elébe, mert tudom, hogy munkámnak megvan az eredménye, a szocialista haza mindent megad a becsületes dolgozónak. MÓKUS FERENC, Orlova. A munka fegyver a kezűnkben A Békeüzem terményi munkáscsoportja már az év elején túlteljesíti normáját a belső talajcsempézésnél. Janácsek István 175, sőt 200 százalékra teljesíti normáját. És így ákar dolgozni továbbra is az ötéves terv sikeréért, a szebb, boldogabb jövő kiépítéséért. A kalapácsok tompa kopogása közben elgondolkozom azon, hogy ma már nem áll hátunk mögött a botos hajcsár, hogy munkára buzdítson és mégis megy a munka, mint a karikacsapás. Mert most tudjuk, hogy magunknak dolgozunk. Munkánk gyümölcsét már nem a tőkés urak vágják zsebre, hanem a mi boldog, szebb életünk javára fordítjuk. Ezért iparkodunk és harcolunk a munka ťrontján. A munka fegyver a kezünkben, munkával harcolunk a békéért. Kiharcoljuk népünk boldogságát és szebb jövőjét, a szocializmust. TÓTH JÁNOS, munkáslevelezö, Perbete. Öröm ma a Néphadseregben szolgálni A zólyomi gyorsvonaton utaztam. Az egyik kocsiban vidám katonák ültek. Az egyik katona udvariasan átengedte a helyét. Beszélgetni kezdtem velük, megkérdeztem tőlük, hogy milyen is most a katonaélet a mi néphadseregünkben. Vidáman válaszolnak, hogy bizony nem olyan, mint azelőtt volt, mikor a tiszt urak csak kínozták, gyötörték a közkatonákat. Ma a néphadseregben a szolgálat örömöt jelent. Sokat tanulnak, fejlesztik tudásukat. A mai tisztek a népből kerültek ki, munkásif jakból lettek, akik minden tudásukat igyekeznek átadni a közkatonáknak. Nevelik őket kulturális téren is. Mindennek nagy hasznát veszik a két év letelte után. A mai népi demokratikus rendszerünk biztosítja a katonának mindazt, amit azelőtt csak a kiváltságos osztály fiai érhettek el. A katonaságtól kikerülve az életbe új átformálódott emberek lépnek, akik minden igyekezetükkel és tudásukkal építik boldog jövőnbet, a szociar Jizmust. BALÁZS T. Fülek. A sajóházai mosó a negyedik tervév sikeres befejezéséért Téli reggel van, az A tat belepte a hó. Csak amerre a munkások járnak dolgozni, ott van kitaposva. Már le. het látni az üzem csilogó száz és száz villany- és karbidlámpáját. Messziről hallani a szokásos reggeli zenét. Az eSész környék vidám munkazajtól hangos, minden azt hirdeti, hogy nem a kapitalista világban élünk, amikor a munkás elkeseredetten ment dolgozni, hogy a szinte éhbér keresetet megszerezze mindennapi falatjaira. Ma vidáman, pessditö zeneszó mellett építi a szebb és boldogabb jövőt, a szocializmust. Amint közeledünk lassan kibontakozik a reggeli ködből a sajóházai üzem. Az irodában Lucska és Sza sák élvtársak azt tervezgetik, hogy hogyan is lehetne több vasércet küldeni a kohászatnak, hogy az is sike. résen teljesítse a tervet. Az óramutató a hatos felé közeleg, a helyiség megtelik pirosarcú fiatal. lányokkal, assz cnyokkal, férfiak kai. Megszólal a sziréna, hat óra, kezdődik a munkaidő. Lucska elvtárs előveszi a munkakönyvet, felolvassa a névsort, majd mindenki eloglalja munkahelyét, hogy hozzáfogjon feladata teljesítéshez. Javos bácsi, a mosómester és segédje Szarka elv társ már olajozzák a gépeket, hogy jobban szaladjanak, mert a hideg téli időben ez néha, nehézségekbe iitkö zik. A mosóban ugyanis majdnem mindenütt viz van és így a gépek könnyen befagynak. Javos és Szarka elvtársak azonban ügyesen elhárítják az akadályokat, a gépek vígan szaladnak és már dolgozik is minden, ki. Borsica, Hatala t Szántó és Brez. nai élvtársak harcolnak a terv teljesítéséért. A szalagnál Lindák, Jablonovsky, Filcsák, Lemberger elvtárnök akik az üzem régi mwnkásnöi, azon igyekeznek, hogy munkájukkal elősegítsék az üzem jó teljesítményét. Ök már a háború előtt is itt dolgozta^ és jól emlékemek arra, hogy milyen volt az élet a sajóházi mosókban azelőtt, amikor rabszolgák módjára hajnaltól késő estig kellett dolgozniok, hogy megszerezzék a mindennapi élethez legszükségesebbet. Most már boldogan vesznek részt ök is a szocialista építőmunkában. A kádaknál Juhász, Csapó. Baffi, ölsléger, Szokol elvtársnök megtisztítják a vaskövet a kéregtől, hogy a pörkölőbe, majd a nagy olvasztóba már minél tisztább vaskő kerüljön. Ezek az elvtársnök jó munkájukkal harcolnak a békéért, mert tudják, hogy ezzel segítik legjobban a Szov jetwnió vezette béketábort az új háborúra törekvő kapitalistákkal szemben. így dolgozik a sajóházi mosó kollektívje cs abban a reményben, hogy a hibás gépeket rövidesen kicserélik, Ígéretet tesznek, hogy egyre nagyobb lendülettel igyekeznek építeni hazánkban a ssociaUsmust és a békét. MISOVSZKY DEZSŐ, gép lakotos-tmwnc, Rozsnyó. Ma második listát közlünk azoknak neveiről, akiktől helyes megfejtés érkezett be kiadóhivatalunkba (a „Tél" képeskönyvünk IV. keresztszórejtvény pályázatára: Fukács Nándor V. Dravce. Kiss Edit Kéménd, Nagy Lajos Búes, Obernauer Magda Vágújhely, Tóth Lajos Léva. Gálffy Elemér Förgepatony, Árpa András Somorja, Medveczky László Slavnici, Kacsmáry Istvánné Martin. Juhász Gyula Tornaija, (2 szelvénnyel) Mlynka Márta Kassa, Vigh Gyula Blazov, Kemechey Béla Királyhelmec, Czene Jenő Rimaszombat, Hűlik József Podbrezová, Ilcsik Miklós Rimaszombat, Kasiczky Vilmos Nagyszombat, Lakatos Margit Losonc, (3 szelvénnyel) Kiss K. Kassa, Dotoozy József Podbrezová, Rózsa Ferenc Komárom (2 szelvénnyel), Baidik István Léva, Tavassy Lajosné Jelsava, Bódis Ferenc Tejfalu, Süttö Zsigmond Vojnice, Pakos Pál Dunaszerdahely, Perencsei Helén Fülek, László József Ekecs, Varga Ferenc Vcselince, Galovics Lajos Komárom, Borbély Károly Mikulov, Gaál Béla Kassa. (Folytatjuk.) Akik megfejtésükhöz pályázati szelvényt nem mellékeltek, küldjék azt be pótlólag kiadóhivatalunkba, mert különben — dacára a helyes megfejtésnek — a sorsolásban nem vehetnek részt. A pályázat feltételeit „Tél" képeskönyvünk 107. oldalán ismertetjük. A kiadóhivatal A Szovjetunió 1951. évi állami tervének sikeres teljesítéséről kiadott hírek igen nagy visszhangot keltenek az egész világon. Nemcsak a népi demokratikus államok, de a többi országok dolgozói is a szocializmus országának hatalmas erejét látják a jelentésben. LENGYELORSZÁG. A Tribúna Ludu című újság „Számok, amelyek erőről és gazdaságról tanúskodnak" cimü cikkében a kővetkezőket írja: A kommunizmus építkezései a Szovjetunióban, a Szovjetunió hatalmának növekedése és a népi demokráciák fejlődése biztosíték a békevédök számára az egész világon, hogy a béke és a demokrácia tábora győzni fog a háború, a kizsákmányolás és az éhség tábora felett. A Szovjetunió gazdasági tervének teljesítéséről kiadott jelentések további bizonyítékai a Szovjetunió és a béketábor törhetetlen erejének. A szovjetnépnek ezek az . újabb jelentős eredményei igen nagy lelkesedést keltenek a lengyel népben, amely a Szovjetunió segítségével építi Lengyelországban a szocializmus alapjait. A szovjetemberek példát mutatnak a munkához való új viszonyban, megmutatják a bolsevista győznitudást a nehézségek leküzdésében. Tanítják, hogyan kell harcolni és győzni — írja zárószavaiban a Tribúna Ludu. MAGYARORSZÁG. A magyar újságok külön cikkekben foglalkoznak a Szovjetunió 1951. évi állami gazdasági tervének teljesítésével. A Szabad Nép „A kommunizmust építő szovjetnép nagy győzelme" című vezércikkében ezt írja: A Szovjetunió ipari és gazdasági ereje most sokkal hatalmasabb, mint bármikor azelőtt. A Szovjetunió — Sztálin országa, a kommunizmus építkezéseinek országa, — a béke védelmének leghatalmasabb bástyája az egész világon. Minél erösebb a Szovjetunió, minél nagyobb a hatalma, annál áttörhetetlenebb falat képez a háborús gyújtogatók terveivel szemben. A Szovjetunió gazdasági tervének teljesítéséről szóló hírek, — folytatja a Szabad Nép — újra bebizonyították a szocialista gazdasági és társadalmi rend fölényét az elavult kapitalista berendezkedés felett. A haladó emberiség nagy örömmel értesült a szovjet nemzetgazdaság új győzelméről." Az újság hozzáteszi, hogy a Szovjetunió sikerei a népi demokráciák dolgozó tömegeit is ösztönzik, mivel ezek a népek a szovjetnép győzelmében, saját jövendőjüket is biztosítva látják. ROMÁNIA. Az Összes román újságok részletesen kommentálják a Szovjetunió gazdasági tervének teljesítéséről szóló jelentést. „A kommunizmus építőinek nagy győzelme" című cikkben a Scanteia rámutat arra, hogy abban az időben, amikor az imperialista rablók ártatlan embereket gyilkolnak Koreában, Vietnamban, Egyiptomban, Tuniszban és amikor Párizsban előkészületeket tesznek az „európai hadsereg felállítására, a szovjetnép hűségesen építi békepolitikáját a kommunista közösség biztonsága érdekében. A Központi Statisztikai Hivatal híradása nagy visszhangot keltett az egész világon, amely az egyszerű emberek szivét a végső győzelembe vetett hittel tölti meg. BULGÁRIA. Az összes bulgáriai újságok ismertetik a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, a Szovjetunió 1951. évi gazdasági állami tervéről. A bolgár dolgozók igen élénken vitatják meg a szovjetnép békés építő sikereit. Georgi Bonev vasmunkás, a szocialista munkahőse ebből az alkalomból a sajtó képviselőinek ezeket mondotta: „Igen nagy örömmel értesültem a szovjet munkások sikereiről, akiknek kitartó munkája szocialista hazájuk boldogulását segíti elő." A szocializmus nagy országa, állami tervének teljesítése, — jelentette ki Vangel Dimitrov, bányamérnök, a szocialista munkahőse, — igen nagy csapás a háborús gyújtogatókra. ALBÁNIA. A „Baskimi" című albán újság a Szovjetunió 1951. évi mezőgazdasági tervének teljesítéséről szóló vezércikkében írja: „A szovjetemberek az 1951-es mezőgazdasági terv teljesítésével a béke védelmének és a népek közötti barátságnak igen értékes bizonyítékát szolgáltatták." „A szovjetnépek győzelme" — írja a „Baskimi" című újság — az egéfz világ békeharcosainak új erőt ad. Igen nagy segítség a népi demokratikus államok ' népeinek, akik a szocializmus alapjait rakják le. Az albán nép a szovjetek népeinek új sikereket kíván a kommunizmus útján. FRANCIAORSZÁG. A demokratikus sajtó a Szovjetunió 1951. évi állami gazdasági terve teljesítésének sikeréről közöl híreket. A ĽHumanité cimü újság tudósítójának, Jean Coinnak, Moszkvából keltezett hatalmas cikkét közli: „A szovjet gazdaság és kultúra ezen új figyelemreméltó sikerei bizonyítékai a szovjet berendezkedés fölényének a kapitalista rend felett. Ezek a sikerek, annak köszönhetők, hogy a szocialista államban megvalósítják a. sztálini békepolitikát." A Liberation című újság is ismerteti a Szovjetunió mezőgazdaságáról és annak sikereiről szóló jelentést. . Sztálingrád — a hősök városa A szovjet újságok a német fasiszta csapatok lelett aratott sztálingrádi győzelem évfordulójáról Február 2-án volt 9 éve, hogy a német fasiszta hadseregeket megsemmisítették Sztálingrádnál. A szovjet újságok külön cikkekben méltatták ezt az évfordulót, amelyekben kiemelik a szovjet hadsereg sztálingrádi győzelmének világtörténelmi jelentőségét. Az Izvesztíja című újság vezércikkében arról ír, hogy a sztálingrádi csata bebizonyította a Sztálini katonai stratégia nagyságát és a szovjet szocialista állam törhetetlen erejét. A sztálingrádi csata a második világháborúban beállott nagy fordulat kezdete volt. „Sztálingrád a szovjet nép hűségének, erejének és hősiességének szimbóluma lett, mert hiszen megvédte az egész világot a véres fasizmus rabszolgaságától, — írja a Krasznaja Hvezda című újságban Platonov vezérőrnagy. A sztálingrádi győzelem világosan megmutatta a szovjet államrendszer felsőbbségét a kapitalista berendezkedés felett. megmutatta, hogy milyen hatalmas hősiesség és hűség van a szovjet emberekben, akik hazájukat és a szocializmus vívmányát védik. Sztálingrád — a hősök városa. — feltámadt romjaiból és még hatalmasabb, még szebb lett. A városban a kommunizmus hatalmas építkezését, a sztálingrádi vízierőművet építik. „A világ népei — írja a Pravdában Rodincev gárdavezérörnagy. a Szovjetunió kétszeres hőse — meg nem szűnő érdeklődéssel és szeretettel figyelik az új hatalmas munkát, amely Sztálingrád felépítésén folyik, figyelik a békeharcot és a kommunizmus hatalmas sikeres építkezéseit.
