Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-28 / 50. szám, csütörtök

1952 február 28 UJSZ0 A nemesócsai traktorállomás versenykihívása Előre, az ötéves terv negyedik évében a magasabb hektárhozamokért és a tervezett feladatok idöelöttí teljesítéséért A nemesócsai traktorállomás egészévi versenyre hívja ki Szlovákia összes traktoráUomásalt az alábbi pontokban; X. A tavaszi, aratási és flszl munkák tervének időbeni teljesítése. a) A terv teljesítése traktoronként. b) A terv teljesítése az egyes munkafajtákban. Tavaszí munkák: talajsímltás, kultivátorozás, vetés, stb. Aratási munkák: aratás, tarlóhántás és cséplés, (fezi munkák: középszántás, mélyszántás, vetés, stb. 2. Az egye» agrótechnikai elvek teljesítése. a) A keresztsoros vetéel módszer tervének teljesítése. b) Az előhántós ekék százszázalékban való kihasználása a mélyszántás valamint a rétek és legelök szántásánál. 3. Az agregátok használata agró technikai elvek szerint az összterv százalékaiban. 4. A legalacsonyabb százalék elérése a gépek műszakból való kivonása terén az év folyamán. A legalacsonyabb üzemképtelenség 8 százalék. 5. Az üzemanyagok megtakarítása az egész állomáson átlag 2 százalék. 6. A pótalkatrészek tervének betartása. T. A hernyótalpas traktorok munkája az óragrafikon szerint a leheta legmagasabb százalékban. 8. A traktorosok legnagyobb mértékben való részvétele a szocialista munkaversenyben és a szocialista munkakötelezettségek vállalásában. Hogyan biztosítjuk ezen elvek betartását: 1. A verseny és az egészévi feladatok teljesítéséről való előkészületek összes kérdését megtárgyalták a Párt üzemi szervezetében, az üzemtanácsban, a ROH-ban és a CsISzben, valamint az összüzemi ülésen. 2. Ezen feladatok teljesítésének biztosítására a következő intézkedések történtek: a) A Párt üzemi szervezete, a ROH és a CsISz üzemi szerveztem keresztül biztosította a tratkorok téli javítási tervének teljesítését, mégpedig 1952 február 9-ig. b) A még hátralévő mellékfelszerelések javítását 1952 február 16-ig elvégezték. c) Minden erőnket latbavetjük, hogy a tavaszi, aratási és őszi munkák tervét a szerződések százszázalékos megkötése alapján szétdolgozzuk az egyes tarktorokra és a traktorosokkal megtárgyalva szétdolgoz zuk az egyes brigádközpontokra legkésőbb 5 nappal a tavasra, aratási és őszi munkák megkezdése előtt. d) Az egyes munkák megkezdése előtt a Párt üzemi szervezetén és a tömegszervezeteken keresztül a lehető legtöbb traktorost kapcsolunk a szocialista munkaversenybe és a kötelezettségvállalási akcióba. e) A Párt üzemi szervezete, valamint a .tömegszervezetek ellenőrzik a határozatok végrehajtását, hogy az elfagadott munkakötelezettségek tel jesítve legyenek. 3. A traktorállomás vezetősége rendszeres vezetőségi gyűléseken ellenőrzi és irányítja az agronómusok, mechanikusok és brogádvezetők munkáját és eltávolítja a hiányosságokat. 4. Az egyes brigádok keretében agitátorokat neveznek ki a politikai munkára, akiket a Párt üzemi szervezete hetente ellát a szükséges útbaigazításokkal. 5. Minden egyes brigádközponton kineveznek egy elvtársat, aki a brigádközpontok -traktorosainak heti gyűlésén biztosítja a terv teljesítését az egyes, munkák szerint, valamint az üzemanyagszükséglet, a tedhrnikai karbantartás betartását, stb. 6. Hogy a szocialista verseny fent felsorolt vállalásai teljesítve legyenek, versenyt folytatnak a legjobb traktoros, a legjobb brigád, a legjobb agronómus, a legjobb brigádvezető, a legjobb részlegmechanikus és javító, valamint a legjobb gazda címéért. Az egyes brigádok közötti versenyt úgy valósítják meg, hogy l-l brigád ellenőrzi egymást. A verseny eredményeit minden hét csütötrtökén a ROH üzemi szervezete ellenőrzi a Párt, a CsISz üzemi szervezetének kiküldötte és a traktorál lomás vezetőségi tagjának jelenlétében. A sorrendet ós a jó eredmé nyeket villám-újságokkai teszik közzé a traktorállomáson és a brigádközpontokban. f) A Párt üzemi szervezetének vezetősége, valamint a tömegszervezetek vezetősége előre kidolgozott terv szerint értekezleteket tartanak és biztosítják a tavaszi, aratási és őszi munkák tervének folyamatos teljesítését. Elvárjuk, hogy minden traktorállomás bekapcsolódik ebbe a versenybe és ezáltal megmutatja, hogy ő ls hozzá akar járulni a- dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséhez és ötéves tervünk időelőtti teljesítéséhez. „Előre az ötéves terv negyedik évében a magasabb hektárhozamokért és a tervezett feladatok időelőtti teljesítéséért!" A párt- és kormányhatározat teljesítéséért A galántai járásban minden leltétel meg van ahboz, hogy a tervezett állatállományt biztosítsák A hidaskürti szövetkezet közgyűlése harcot indított a iógósok és az egyenlősdi hirdetői ellen A szövetkezeteinkben lefolyt évzáró közgyűléseken nagyon sok olyan dolog jött napvilágra, amelyek megvitatása után rájöttek a szövetkezet dolgozói, hogy a felmerült nehézségek a munka helytelen megszervezésétől és a laza munkafegyelemből eredtek. Ezért a közgyűléseken a fősúlyt arra helyezik, hogy a tervbevett munkálatokat százszázalékosan biztosítsák. Hogy ezeket a feltételeket biztosíthassák, mindenesetre szükséges az Is, hogy alaposan kidolgozott munkaterv szerint végezzék a kitűzött munkákat. A szövetkezeti közgyűlések azt is Igazolták, hogy a tagság mindjobban magáénak érzi a szövetkezetnek nemcsak előnyeit, hanem a bajait és problémáit is. A szövetkezeti közgyűlések nagy segítséget nyújtanak a még egyénileg gazdálkodóknak Is, mert hisz a gyűléseken nemcsak a szövetkezet tagsága, hanem az egyénileg gazdálkodók ls résztvehetnek. A szövetkezet dolgozóinak pedig egyik fontos feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal megismertessék és megkedveltessék a közösségi életet, a közös gazdálkodást és annak minden előnyét s ezzel Is elősegítsék a szövetkezetbe való belépésüket. A hidaskürti szövetkezet közgyűlésén értékes és tanulságos felszólalások hangzottak el. Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a kürti szövetkezetben az elmúlt esztendőben nagyon sok akadállyal és nehézséggel kellett megbirkózni. Több esetben előfordult, hogy a gyengébb tagok lehetetlennek tartották az akadályok leküzdését. Természetesen nem volt egyszerű a dolog egy 600 hektáros szövetkezetben, amelyben a tavasszal még c»ak 15 aktív kisparaszt dolgozott. De azért mégis megbirkóztak a nagy földterülettel. Ha voltak is közöttük gyengébbek, azokat az öntudatosabbak segítették, oktatták s így azután erős akarattail és szocialista öntudattal dolgoztak a közös célért s megerősítették szövetkezetüket. Annak ellenére, hogy gazdasági felszereléseik is kevésnek bizonyultak, s különösen kevés volt a vetőgép a szövetkezetben, amikor áttértek a III. típusra, mégis elvégezték a vetést és gyönyörű eredményeket értek el az egyes terményekben. Búzából — melyet nagyobbrészben kézzel szórtak el — hektáronként 31 mázsás átlagtermés volt. látták az egyénileg gazdálkodók is A szövetkezet rohamos fejlődését s így a mult év őszén csoportosan beléptek a szövetkezetbe. Az új tagok belépésével ugyan megerősödött a szövetkezet, de ugyanakkor befurakodtak olyan egyének is, akik meglazították a munkafegyelmet, hangoztatni kezdték a nyolcórás munkaidőt és az „egyenlősdi" elvet akarták bevezetni a jutalmazásnál. Persze ennek az lett a vége, hogy míg egyik oldalon a szövetkezet erősödött, a másik oldalon a munkafegyelem lazulásával nem .tudtak ha'adni a munkákban. A tagok minden nap későn jártak munkába. Nem tekintették a közös vagyont sajátjuknak, hanem úgy gondolták, ahogy a reakció hangoztatta, hogy „az állam fizet akkor is, ha kevesebbet dolgozunk". De ebből csak tanultak a szövetkezet tagjai. Belátták hogy a szövetkezet nem lehet csak amolyan tessék-lássék munkával fejlődőképes. Hogy az „egyenlősdiség" eszméjét megszüntessék és helyreállítsák a szövetkezetben a munkafegyelmet, ^ szigorú határozatot hoztak a közI gyűlésen, mely szerint büntetni I fogják azokat a tagokat, akik lógásoltból és mások munkájából akarnak élni a közös vagyon rovására. A csoportvezetőknek pedig teljes felelősséget kell vállalniok, hogy a csoportba beosztott minden dolgozó elvégezze a reá eső munkát a követelményeknek megfelelően. Ugyanígy a munkaegységek helyes bevezetéséért is a csoportvezetőknek kell felelősséget vállalni. Nem lehet az, ahogy a mult évben csinálták, hogy nem ellenőrizték kellően a ledolgozott munka mennyiségét és minőségét, hanem csak találomra Írták a munkaegységeket. A közgyűlésen a szövetkezet tagjai egyénd versenyre hívták ki egymást a tojásbeszolgáltatásban. Mivel a szövetkezet még nem rendelkezik közös baromfiállománnyal, minden tag kötelességének tartja, hogy a szövetkezetre kivetett tojáskontingenset a tagok hozzájárulásával teljesíteni fogják. — Nekem csak egy-két tojóstyúkom van — mondotta Kis Magda — de azért én ls vállalom 100 tojás beadását. Kötelességemnek tartom, hogy eleget tegyek a szocialista hatónak. Azután a tavaszi munkákhoz való előkészületek megvitatására került sor. A vetőmag tisztítását már elvégezték.. A gazdasági szerszámok már Id vannak javítva g Üzemképesek. A műtrágya elosztására a napokban kerül sor. A munkacsoportok pedig teljesen felkészülve várják azt a pillanatot, amikor a megszikkadt földön megkezdhetik a tavaszi munkákat, mert csakis az időben elvégzett munkák hoznak jó és bőséges gyümölcsöt. A Párt és kormány február 5-i határozatát a hús- és zsírellátás biztosításáról, közigazgatásunk szervei a legmesszebbmenő eszközökkel igyekeznek végrehajtaná s mindenben teljesíteni. A járási és helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai tisztában vannak azzal, hogy a határozat százszázalékos végrehajtása újabb győzelmeket jelent a szocializmus építésében. Éppen azért alaposan megtárgyalják, megvitatják a határozat minden egyes részét s igy jól felkészülve mennek a -tömegek közé. A galántai járási nemzeti bizottság a felvásárló szervekkel és a járási párttitkársággal együtt kidolgozza az állatállomány százszázalékos biztosítására és felvásárlására szóló tervet. A járás minden községében mind a szövetkezetekben, mind az egyéni gazdálkodóknál ellenőrzik a meglévő állatállományt s ahoj szükséges, megteszik a kellő intézkedéseket a hiányzó állatállo mány kiegészítésére. A helyi nemzeti bizottságok segítségével tiszta képet nyernek arról, melyik községben milyen intézkedésre vagy közbelépésre lesz szükség. Vannak olyan községek, ahol a tervezett állalállomány jóval magasabb, viszont más községekben (ahol nem fordítottak elég gondot az állatállomány gondozására, avagy nem utolsó esetben a kulákok takargatták, vagy eltitkolták a sertéseket és nem biztosították a tervezett állatállományt. Legelsősorban tehát arra helyezik a fősúlyt, hogy azokból a községekből, ahol a tervezettnél maga. sabb az állatállomány, a földműves raktárszövetkezet útján a felesleges állatokat felvásárolják s ugyancsak a földműves raktárszövetkezet segítségévei továbbítják azokba a községekbe, ahol szükséges a meglévő állatállományt feltölteni. Hogy véglegesen megszűnjön a sertésekkel való spekulálás és feketézés, a galántai járási nemzeti bizottság fokozottabb éberséggel lát hozzá a sertések ellenőrzéséhez. A járás minden községében nem a bemondott adatok alapján hanem tüzetes ellenőrzéssel állapítják meg a sertésállományt, minden eltitkolt sertést elkoboznak s azok tulajdonosait törvény szerint büntetik. Nem tűrik azt sem, mint ahogy az a mult évben előfordult, hogy nagyon sok községben a helyi nemzeti bizottságok „elnézéssel" vóltak egyes egyénekkel szemben. A dolgozó nép nem tűrheti, hogy egyes funkcionáriusok jóvoltából a kulákok feketézzenek a hústermékekkel. A galántai járási nemzeti bizottság könyörtelenül elbánik az ilyen nem kívánatos, fejlődést gátló elemekkel. Nagy előnyt jelent a galántai járásnak az is, hogy a járás mezőgazdaságilag 85 százalékban a szocialista szektorhoz tartozik s így az állatállomány tervszerinti biztosítása járási méretben lehetővé válik. Az állami gazdaságoknál és az Egységes Földműves Szövetkezeteknél pedig minden előfeltétel megvan arra, hogy a húsleadást biztosítani tudják. A járás élenjáró szövetkezetei, a nádszegi és feLsőszeli nagyon szép állatállománnyal rendelkeznek. Különösen a felsőszeli szövetkezet dolgozói a határozatnak megfelelően a reájuk rótt szocialista kötelességüket biztosítani fogják s hozzájárulnak dolgozóink húsellátásához. A szövetkezetnek 150 drb. 90 kgos hízója van, melyekből 60-at egyszeri malacozás után kifognak hizlalni. Ezek szerint teljesíteni tudják beadási kötelezettségüket is, s ugyanakkor a 60 sertés ha csak ötös átlagot veszünk is 300 malaccal szaporítja a szövetkezet sertésállományát. A leggyengébb állatállomány azokban a községekben van, ahol csak a későbbi időkben tértek át a közös nagyüzemi gazdálkodásra. Ez is fényes bizonyíték arra, hogy azok a községek, ahol a parasztság a közös gazdálkodás előnyeit felhasználta, sokkal több életszükséglet! javákat tudnak adni az államnak, mint azok, ahol a közös gazdálkodás még csak kezdetleges formában van. A galántai járás állatállományának leggyengébb pontjai Királyrév és Vezekény községek. Ha ezek az állatállomány jelenlegi létszámát emelni akarják, amire feltétlen szükség van, nagy kérdés áll fenn még az állatok elhelyezésével kapcsolatban. Vezekényen már megtették az előkészületet az állatállomány növelésére azzal, hogy azok számára 240 férőhelyes sertésistállókat fognak építeni, Hidaskürtön pedig a kulákok kihasználatlan istálóit veszik igénybe az állatállomány elhelyezésére. Párt és a kormányhatározat százszázalékos végrehajtása és főként az állatállomány emelése pártszervezeteink legfontosabb ügye, ezért szükséges, hogy pártfunkcionáriusaink mindenben segítséget nyújtsanak a járási és helyi nemzeti bizottságoknak, a felvásárló szervek pedig Igyekezzenek a tömegeket felvilágosítani a húsbeadás fontosságáról. Meg kell, hogy értsék dolgozó parasztjaink, hogy a hazával szemben vwló kötelesség és a százszázalékos húsbeadás elősegíti és meggyorsítja a szocializmus építését. A legutóbbi jelentések sizerint a galántai földműves raktárszövetko • zet marhahúsból 90 százalékra, sertéshúsból pedig 25 százalékra teljesítette a felvásárlás tervét. A földműves raktárszövetkezet öntudatos dolgozói a rossz időjárás ellenéra is igyekeztek mindent elkövetni, hogy a Húsellátás terén ne legyenek akadá • lyok. Hogy sertéshúsból csak 25 százalékra teljesítették a felvásárlást, annak egyik oka az volt, hogy az utóbbi hetekben teherautóval lehetetlen volt a közlekedés, szánakon podig nem tudták volna a beadott áJL\v tokát a rendeltetési helyire szá> lítani. De megoldották ezt ls, a nehézségek ellenére Jurás Ernő, Krotló Károly, Panyik András, Blanarik Jánog és Vavrik Géza példásan teljesítették a rájuk rótt feladatokat. A legnagyobb hóviharban gyalogosan mentek Nádszegre azzal, hogy marhákat vigyenek Galántára. Nem riadtak vissza a hóvihartól, dacolva a hideggel elindultak, mert tudták, hogy sok száz dolgozó húsellátásáról van szó- „Igen ám, az állatokat felvásárolták, de mi lesz most? Hogyan szállitják őket Galántára" — mondogatták a faluban. Ne

m sokat kellett azonban kíváncsiskodniok a nádszegieknek, mert a tettrekész emberek rövidesen ha.tároztak. „Behajtjuk a marhákat saját lábukon Galántára". Ugy is lett. A marhákat idejében rendeltetési helyükre szállították. Megoldották a lehetetlennek látszó feladatot, a sok száz dolgozó pedig hiánytalanul megkapta hűsfejadagját. I