Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-27 / 49. szám, szerda

U J SZO 1952 február 27 PARTELET Jobb politikai meggyőző munkát a Béke-üzemben A Béke-üzem pártszervezete február 19-én tartotta az évzáró közgyűlését. A gyűlést Urlin elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke nyitotta meg. Beszámolójában ismertette az üzemi szervezet hibáit. Rámutatott arra, hogy a pártszervezet nagyon gyengén működött. Nem fordított elég gondot az agitációs munkára és a pártiskolázást'is nagyon elhanyagolta. Nagy hiba volt, különösen az, hogy a magyar csoport részére nem gondoskodtak magyar pártoktatoľól. A munkaverseny fejlesztését az üzemben csak 50 százalékra teljesítették. A Béke-üzem az j 1951-es évi tervet nem teljesítette. Ennek egyik oka, hogy az üzemben a távolmaradók száma elérte a 18 százalékot. A másik, hogy az egyes mühelyrészlegeknek nem biztosították a nyersanyagot és így ezek nem teljesíthették a tervet. Nincs meg a kölcsönös kapcsolat a mesterek és a munkások között. A'negyedik járási tikárságról nem küldtek instruktorokat a gyárba. Az üzemi szervezet ezek szerint nagyon rosszul dolgozott az elmúlt évben. De voltak öntudatos munkások is, akik nem riadtak vissza a nehézségektől és normájukat túlteljesítették. Ercsényi elvtárs a géplakatosmühelyben dolgozik. Normáját 235 százalékra teljesíti. A kéthetes élmunkáshétben Fonód Zsigmonddal kötelezettséget vállaltak egy kis olvasztó felépítésére. Az olvasztó a hét végén készen is lesz. Ercsényi elvtárs 1950 óta párttag. 1940-ben résztvett a tatabányai sztrájkban, 47-ben átjött Csehszlovákiába és azóta a Béke-üzem munkása. A munkában előljár, csak azt kifogásolja, hogy nem biztosítják neki az anyagot és emiatt sokszor lemarad az üzemrészleg. A nyersanyaghiány miatt most sem megy jói a munka. Akkord órabért kapnak, de Ercsényi elvtársnak ez nem tetszik, mert nem termelnek ki elég terméket és úgy érzi, hogy igazságtalanul veszi fel a fizetést. Ujítójavaslatokat is nyújtottak be. Medke elvtárs 2.200 koronát kapott négy újításáért. Hrinák elvtárs 7 javaslatot nyújtott be, amelyek az üzemnek 5 millió korona megtakarítást jeletnenek. Fonód György elvtárs, a mezőgazdaságból jött a Béke-üzembe. 1921-től a Párt tagja. 1934-ben ő szervezte meg a mezőgazdasági sztrájkot Nemesócsán. Háromszor volt bebörtönözve, sokat kellett nélkülöznie a kapitalista rendszer idején. Mai életéről ezeket mondja: „Annak tudatában dolgozom, hogy ezzel ötéves tervünk sikerét biztosítom és a dolgozók hazáját építem. Két gyermekem van, az egyik a néphadsereg katonája, a másik együtt dolgozik velem a géplaka. tosműhelyben. Keresetemmel meg vagyok elégedve, csak most úgy érzem, igazságtalanság történt. Az államtól prwnium volt kitűzve arra, ha augusztus 1-én üzembe helyezzük a gyárat. Az üzem csak augusztus 15-én indult meg és úgy határoztak, hogy mindenki fizetésének 70 százalékát kapja. Fiam, Zsigmond normáját 260 száza lékra teljesíti és csak 2400 korona prémiumot kapott, de Beszeda igazgató 32.000 koronát kapott. A prémiumnak nagyobb felét az igazgatók és mérnökök kapták. A kérdéshez hozzászólt Hrivnyák elvtárs is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a prémiumot azok kapták meg, akik legrosszabbul dolgoztak. Egyes munkások későn járnak be, normájukat sem teljesítik, de mert a mestereknél protekciójuk van, a prémiumnál elsők voltak. Ilyen hibák elkedvetlenítik a dolgozókat Reméljük, hogy az új bizottság e hibákat ki fogja küszöbölni és az ötéves terv negyedik évét teljesíteni fogjuk A Béke-üzem pártszervezete nem végzi jól feladatát. Nem fejt ki elég politikai meggyőző munkát. Nem segíti a munkaverseny fejlesztését és az újítójavaslatok felkarolását. Nincs meg a pártszervezeten .belüli kollektív pártmunka. Ez kitűnt Ercsényi elvtárs felszólalásából is, aki azt a javaslatot tette, hogy minden üzemrészben szereljenek fel panaszládát, melybe Írásban betehetik panaszaikat a dolgozók. A panaszláda megfelelt volna esetleg a kapitalista rendszer idején, mikor attól kellet* félnie a munkásnak, hogy ha síkra száll érdekeiért, kidobják az üzemből, de most, mikor minden dolgozónak egyforma joga van. a hatalom a dolgozóké, nem kell panaszláda, hanem minden dolgozónak joga és kötelessége kritizálni a vezetők munkáját. Általános jelenség több pártszervezetben, különösen a régi párttagoknál, hogy nem dolgozik jól a pártvezetőség, ökölbe szorított kézzel félreállnak, a gyűlésekre nem járnak és a vezetőséget csak a háta mögöt kritizálják. Minden párttagnak kötelessége a gyűlésekre és a párti9kolázásra eljárni, mert a hibákat csak úgy tudjuk kiküszöbölni, ha minden párttag aktívan bekapcsolódik a pártmunkába. Elvtársak, ötéves tervünk nagy feladatot tűzött elénk. Minden kommunistának példát kell mutatnia és élmunkásnak kell lennie. -Valamennyi kommunistának be kell kapcsolódnia az aktív politikai és gazdasági munkába. Jobb munkamegszervezéssel, a gépek gazdaságosabb kihasználásával fokozzuk a termelékenységet, hogy minden dolgozó asztalára nagyobb darab kenyér jusson. BALLA JÓZSEF A gyarmati ifjúság felszabadító harca Ing. Grohman beszédet tartott az ifjúsági- és diákszövetség nemzetközi napján, az ifjúság részvételéről a gyarmatosítók elleni harcban. Kijelentette, hogy az ifjúság és a diákok az egész világon felfogják a nemzeti függetlenségért indított harc óriási jelentőségét, amely öszszefügg többmillió becsületes ember gigantikus békeharcával. Beszéde bevezetőjében héhány értékes adatot közölt a gyarmati és függő országok bennszülötteinek borzasztó életkörülményeiről, a különféle idegen töke általi kegyetlen kizsákmányoltatásukról, rámutatott arra, hogy az ifjúság túlnyomó részét teljesen megfosztják a tanulás lehetőségétől, úgyhogy általános analfabetizmus az egyik jellemzője ezeknek, a földterületeknek. A gyermekhalandóság kísérője annak a nagy nyomornak, amelyben itt él a dolgozó nép a legkegyetlenebb gyarmati kiszipolyozás és terror alatt. Grohman Leonard Barnes angol írót idézte, aki kiszámította, hogy a fejlődés mostani üteme mellett legalább 700 év kellene ahhoz, hogy az Aranypart dolgozói megtanuljanak nemzeti nyelvükön írni és olvasni s legalább 3500 év kellene a lakosság természetes szaporodásához. A továbbiakban Grohman elvtárs foglalkozott a kizsákmányolt népek nemzeti fölszabadító mozgalmával, akiknek hatalmas fegyver adatott a kezébe, a marxi-lenini tanok ismeretével. Az Októberi Nagy Szocialista Forradalom fordulópontot jelent és új korszakot nyit meg a gyarmati nemzeti felszabadító harcok történetében. A vezető szerep a proletariátusra hárul, amely a kínai nép nagy győzelmétől áthatva sikeresen folytatja harcát és rántja ki a talajt a nyugati imperialisták lába alól. E harcokból nagymértékben kiveszi részét az ifjúság és diákszövetségek. E harcokban a Szov jetunióra szegezik tekintetüket, mint mintaképre, mint a gyarmatosítás elleni védőbástyára, mint a tartós világbéke élharcosára. Sztálin elvtárs alakja a világ dolgozóinak felszabadításáért ^ folytatott harc eszményképe a gyarmati ifjúság szemében. A továbbiakban Grohman elvtárs foglalkozott a csehszlovák ifjúság segítségével a gyarmati ifjúság felszabadító liarcaiban. A „nemzet nttfMzám&*ai Lelkes örömmel végzik hivatásukat a Faluszínház magyar együttesének tagjai A Faluszínház magyar együttese hetek óta járja Fülek környékét. Mennek vonaton, autóbuszon, szánon és gyalog a nemzet napszámosai, hogy terjesszék a szocialista kultúrát. Eddig Várgedén, Balogfalán, Almágyon, Egyházasbáston, Síden, Füleken, Korláton, Ragyoleon, Sávojban játszottak. Két csoportban járnak Alois Jirásek ,,Apa" cimü drámájával és Arbucov ..Hat szerelmes" cimü vígjátékával. Mindenütt meleg szeretettel fogadják őket s ezt az együttes tagjai hasonló őszinte szeretettel viszonozzák. Az előadások után rendszerint beszélgetést folytatnak a közönséggel a darab tartalmáról, írójáról és munkájukról. A vita után visszamennek Losoncra, ahol állandó lakásuk van. Szabadidejükben sportolnak, olvasnak és tanulnak- Füleken a legnagyobb figyelemmel meghallgatták a részükre tartott előadást Alois Jirásekről, a nagy cseh realistáról. Az együttes legtöbb tagja fiatal. A legtöbben falúról származtak és így jól ismerik a falunak mai problémáit. felvilágosításának és müvelésének fontosságát. Ök maguk tudatában vannak annak, hogy a haladó szellemű kultúra terjesztői, ezért állandóan müvelik önmagukat, hogy jól tölthessék be hivatásukat Ez a véleménye az együttes igaz gatójának és Lelkes Magdának is, aki a ,,Hat szerelmes" egyik fontos szerepét játsza. — Faluról jöttem, ott is nevelkedtem. mondja Lelkes Magda. Azt akarom, hogy a falu megértsen s úgy gondolom, hogy meg is ért, amikor alakításomban kifejezésre akarom juttatni a szocialista eszme diadalának fontosságát. — Miért lettél színésznő? — kérdem Ferenczi Annát, az együttes másik jeles tagját. — Hivatást éreztem, — feleli Ferenczi Anna. Nyitrakörnyéki vagyok, édesapám földműves. Ketten vagyunk testvérek, a húgom Pozsonyban ipari szakmát tanul. Igy otthon senki sem maradt szüleinkkel és gondolhatod, hogy nehezen engedték el. Ugy kezdődött, hogy otthon játszottam és többen kijöttek Pozsonyból megnézni játékunkat. Azt hiszem, Fellegi elvtárs is köztük volt. Aztán behívtak Pozsonyba, ahoj a vizsgán megálltam a helyemet. Igy teljesült legforróbb vágyam és hivatásos színésznő lettem. — Hányszor szerepeltél eddig? Anna elmosolyodik. — Nem tudom pontosan, de nagyon sokszor. Bejártuk már Kassa környékét, Komárom vidékét, Pozsony környékéről nem is beszélek. Most itt járunk és innen Érsekújvár vidékére megyünk. — Melyik a legkedveltebb szereped? Valamennyi szerepemet egyformán szeretem. Játszottam az „Apában, a „Hat szerelmes" című szovjet vígjátékban, a ,,Vörös nyakkendő" ifjúsági játékban, és játszottam a Kecsketejben. — M'eg vagy elégedve a kereseteddel ? — Népi demokráciánk jól gondoskodik rólunk. Mondhatom, egy pillanatra sem bántam meg, hogy erre a pályára léptem. Megjön az autóbusz s a színészek felszállnak, hogy valamelyik környékbeli faluban terjesszék a szocialista kultúrát, mint a nemzet napszámosai, akiknek sorsa ma már nem nélkülözés és nem áldozathozatal, jutalom nélkül. LÓSKA LAJOS HAT VÉDD TE IS! Hát védd te is a tőidet, a gyárat, s ne kíméld, aki ellened támad. Nekünk elég volt eddig szolgaság, elég volt az elnyomó uraság. Mi már nem tűrünk űjból láncokat, házunkon nem akarunk lángokat. Békét akarunk, boldog világot, az egész világon szabadságot. Hát védd gyermeked arcán a mosolyt, anyád arcán a ráncot, mit a gond nehéz ekéje sok éve szántott: Dolgozott reggeltől ameddig látott. Az iskolát! hol apró csemeték, tanulnak; ők a jövő nemzedék. Nézd! fénylő szemükbe kacag a Nap ... Ki akar tőlük lopni sugarat? A gyárat, hol szebb jövőt kovácsol a munkás és nincs aki zsákmányol. A tahit, hol a traktorok szántanak, s meglapulnak fák alatt a házak. Hát védd te, én, s a többi milliók! Nekünk nem kellenek puska-golyók. Építjük erős, szabad hazánkat, Majd megtudja, aki ellenünk támad. Ozsvald Arpád. ? ; -KÖZMUVELÓDESI HÍREK. i Herbert Aptheker haladó amerikai író könyvet írt ,,A néger nép dokumentációs története" címenAptheker 450 dokumentumot, levelet, jegyzökönyvet gyűjtött össze és ezeket dolgozta át regényes történetté. A könyvből kitűnik, hogy az Amerikában élő néger nép milyen sokat tett a haladásért és az Egyesült Államok felemelkedéséért. A könyv egyik érdekes adata, hogy Az indiai haladó írók felhívása India haladó írói és költői február 16-án és 17-én tartották kétnapos konferenciájukat Jamshedpurban, amelyen India legnevezetesebb irodalmárai vettek részt. A konferenciát előkészítő bizottság a következő felhívással fordult az egész világ népeihez: A történelem sötét korai után az emberiség abba a korba lép, amikor az élet legfőbb jelszavai ezek lettek: békét, igazságot és demokráciát a népnek. A népek életében és munkájában ezek a fő követelések tükröződnek. Nem lehetnek kivételek ez alól az írók és művészek sem. Mi is, Bihar állam írói érezzük ezt a felelősséget és megvalósítjuk az egyesült irodalmi frontot, hogy a mai viharos körülmények között harcoljunk az emberiség legsürgősebb életbevágó követeléseiért. Hogy ezt tettekkel is megpecsételjük, hogy új tömegeket vonjunk a kezdeményezésbe ml, Urdu, Bengáli, Hindi és Gurmuki irji elhatároztuk, hogy 1952 január 19-re és 20-ra összehívjuk Jamshedpurba a Bihar állami irodalmi konferenciát. Híres írók, mint Sardar Jafri, dr. Rambilas Sharma, Krishan Chandar és mások bejelentették részvételüket. De ebben az időben a mindenki által ismert okok megakadályozták konferenciánk megtartását. Tekintetbe véve ezt, kénytelenek voltunk a konferencia idejét 1952 február 16-17r

e áttenni. Az amerikai szabású „demokráciában"... Kilencszázezer amerikai gyermek rosszul táplált és szinte hihetetlen tény, hogy csecsemő- és napközi otthonok alig léteznek az USA-ban. Truman, az amerikai kong'reszszushoz intézett üzenetében azt írta: „Iskoláink túlzsúfoltsága gyermekeink egészségét veszélyezteti és veszélyesen gátolja tanulási lehetőségüket. Egymillió iskolaköteles gyermek anyagi okokból, vagy tanítóhiány miatt nem látogatja az iskolákat". Az ismert amerikai újság a „New York Times" megállapította, hogy 6 millió iskolaköteles, vagyis egy ötöde az összes iskolaköteles gyermekeknek nem jár iskolába. Az amerikai igazságügyminiszter, Clarc bevallása szerint 20 millió analfabéta van az Egyesült Államok területén. Ha bár az USA-ban a gyermekmunkát törvény tiltja, óriási azoknak a gyermekeknek a száma, akik Kaliforniában mezőgazdasági munkában, délamerikai gyapotültetvényeken filéres napidíjakért egészségtelen munkát végeznek. A halászattal foglalkozó partvidékeken kislányok és fiúk tisztítják a halakat, egy vödör tisztított halért 15 centet kapnak, két vékony szelet csokoládé árátnéger tudós is szerepelt abban a háromtagú bizottságban, amely felmérte a mai Washington területét és megkezdte a főváros felépítését. Közli Aptheker a polgárháború dokumentumait is arról, hogy sokszázezer néger-katona harcolt a polgárháborúban az északiak oldalán. Truman Amerikájában azonban a négereknek nincs emberi joguk. Fehér holló egy-egy néger író, vagy tudós könyve. A könyvkiadók néger írók munkáit nem adják ki. NewYork tízezer újságírója között mindössze három néger van. A Metropolitan Opera színpadán néger még soha nem lépett fel. Amerika déli államaiban a világhírű néger énekesek, mint Paul Robeson, Marion Anderson, Roland Hays, stb. is egyharmadát kapják a fehér énekesek tiszteletdíjának. Egyetlen néger sem léphet olyan mikrofon elé, amely egész Amerika felé sugározza adásait. A múzeumokban egyetlen néger festő vagy szobrász müvét sem őrzik, bár a négerek között kimagasló képzőművészek vannak: Jákob Lawrence, Richmond Bart, Charles White és még sokan. Haydn, a XVII. század egyik legnagyobb zeneszerzője, az újabb kor hangszeres zenéjének nagy mestere, sok éven át Kismartonban élt, mint az Eszterházy hercegi család zenekarának karmestere. Az egykori Eszterházy-birtokon nemrég két kis ládát találtak értékes Hadyn kéziratokkal, Az anyagot megküldték a budapesti Nemzeti Múzeumnak, ahol átnézésével megbízták dr. Bartha Dénest, a neves zenetudóst. Alma-Matában, Kazahsztán fővárosában, az állami „Dzsambul Dzsabajev" zeneiskola egyik növendéke, Serkimlajev, aki egyszerű pásztor volt, hegedűművész' oklevelet kapott. A régebben juhnyáját őrző ifjút egy zenetanár fedezte fel. A ma már ünnepelt hegedűművésznek az a kolhoz vásárolt mesterhegedüt, amelyjaek juhait őrizte.