Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-27 / 49. szám, szerda

1952 február 27 III STU A királyhelmeci trakforállomás készen áll a tavaszi munkák megkezdésére A királyhelmeci traktor állomáson a tél folyamán szakiskolát rendeztek a traktorállomás dolgozói részére. Ez a tanfol/am január elsején nyílott meg 90 hallgatóval- A i iskola hallgatói ezen az iskolán úgy politikai mint szakismeretüket fejlesztik- Megtudják, hogy tulajdonképpen milyen feladatok is várnak a szocialista mezőgazdaságban, a gépállomások dolgozóira. Megtanulják, hogyan kell a gépeket gazdaságosan kihasználni és az üzem közben előforduló hibákat gyorsan kijavítani. Iparkodnak átvenni az élenjáró szovjet traktoristák munkamódszereit. A királyhelmeci traktorállomás dolgozói a szovjet traktoristákat tekin tik példaképüknek és a traktorállomás minden szakaszán, mind a termelő munkában, mind a politikai munkában a tőlük átvett tapasztala tok szerint dolgoznak. Hogy ezek bői a tapasztalatokból minél többet elsajátíthassanak, a traktorállomás vezetősége gondoskodott arról, hogy az iskola hallgatóinak mozielőadáso kat tartsanak. Az iskola hallgatói maguk követelték, hogy minél több olyan filmet mutassanak be, melyek a szovjet traktoristák sikeres mun káját szemléltetően mutatják. Tud ják jól, hogy csak akkor érhetnek el kellő eredményeket mind a poli tikai, mind a termelőmunkában, ha a Szovjetunió példás traktoristáinak útmutatása szerint haladnak. Csak a szovjet tapasztalatok elsajátításá val tudnak valóban a szocialista mezőgazdaság apostolaivá válni. így tudják csak végrehajtani azt a nagy feladatot, ami a szocializmus fejlő dése folyamán vár rájuk. Ennek az iskolának a hatása már most is megmutakozik a traktorállomás dolgozói között. Tudjuk nagyon jól, hogy a királyhelmeci traktorállomáson a mult évben a munkafegyelem nagyon rossz volt. Az állomás dolgozói nem voltak tudatában annak a nagy és nemes felada tuknak, amit a szocialista társadalom rájuk rótt. Most azonban meg kell állapítanunk, hogy ezek a dolgozók mind átformálódtak, naprólnapra többen és többen tesznek egyéni kötelezettségvállalásokat, hogy ezzel is hozzájáruljanak a traktorállomás tervének sikeres teljesítéséhez. • A traktoráiomásról sok esetben még az esti órákban is vidám nóta és a munka zaja hallatszik az utcára. Az állomás munkásai dolgoznak ilyenkor is- Tuajük jól, hogy küszöbön áll a tavaszi munkák megkezdése Egy pár jó meleg nap kell és a hótakaró elolvad a földeken. Ekkor aztán megnyílik a traktorállomás kapuja. Mint a méhek a kasból, az első meleg tavaszi sugarak melegére, úgy fognak majd a traktorok is pöfögve széjjelmenni a járás minden részébe. _ A királyhelmeci traktorállomás dolgozói tudják, milyen fontos a mezőgazdaságban az, hogy a föld idejében legyen felszántva és bevetve. Azt is tudják, hogy ebben milyen nagy szerep vár a traktorállomásokra. Mi tehát a lényeg? Mindenekelőtt az, hogy a traktorállomásokon a gazdasági gépek teljes mértékben ki legyenek javítva. Ne akkor kelljen kapkodni, amikor már a gépeknek a - földeken kellene lenniök. Az ilyen hiányosságok kiküszöbölésére a királyhelmeci traktorállomás dolgozói kollektív kötelezettséget yállaltak, kötelezték magukat, hogy az állomás összes számításba vehető gépeit üzemképessé teszik február 25-ig. A terv pontos végrehajtása céljából a traktorállomás a gépek javítására tervet dolgozott ki, minden egyes dolgozóra kitervezték mit kell elvégeznie. A gépjavítási terv szerint február 28-ra kell befejezni a munkákat, de amint már említettük, a dolgozók kötelezettsé get vállaltak, hogy a tervet 3 nappal megrövidítik, Ebből a kötelezettségvállalásból Is láthatjuk, milyen szépen megmutat kőzik az iskolának és a szovjet traktorista film rendszeres bemutatásá nak az eredménye. Jó hatással vannak ezek a tanulságos filmek a trak torállomás legöregebb dolgozójára, az öreg Argyalán bácsira is. Argyalán bácsi a traktorálomás vil lanyszerelője, jó szakembernek ismeri mindenki Argyalán bácsi is megtanulta azt, hogy tudásával úgy járulhat legjobban szocialista ha zánk építéséhez, ha tapasztalatait minél szélesebb tömegeknek adja át. Ezért Argyalán bácsi is azt tette, hogy a téli időszakban két új szakembert nevelt ki más traktor állomás részére. Brezina Sándor, Bodnár István és Palágyi Pál szerelőmunkások a szá mukra kidolgozott tervet magasan túlteljesítik. A rájuk eső gépek ki javítását a terv szerint 14 nap alatt kellett volna elvégezniök, ők azon ban ezt a határidőt 12 napra csök kentették. Az így szerzett kétnapos előnyt arra használják fel, hogy a munkában segítenek azoknak az, elvtársaknak, akik valamilyen oknál fogva nem bírják teljesíteni a rájuk bízott munkát a pontosan megszabott időre. Brezina és Bodnár elvtársak szívesen sietnek segítségükre, mert a traktorállomás dolgo zóinak egy a céljuk — a gépeket minél hamarább és minél tökéletesebben kijavítani, hogy aztán idejében hozzáfoghassanak a gazdasá gi munkáikhoz, mert csak így halad hatnak azon az úton, melyet az élenjáró szovjet traktoristák mutatnak nekik. A traktorállomás nő dolgozói sem maradnak el az előkészületekben. Berta Klári az állomás vulkanizáló jan olyan ügyesen javítja a traktorok és pótkocsik gumikerekeit, mintha attól függne az élete, hány darabot javít meg egy nap alatt. Attól sem ijed meg, hogy munkaidejét pár órával meghosszabbítsa, mert tudja, milyen fontos szerepet játszik az ő munkája is abban, hogy a gépek teljesen üzemképesen várják a tavaszi munkák megkezdé sét. A traktorállomás traktoristáinak létszáma a tél folyamán három új traktoroslánnyal szaporodott, névszerint Lizanyec Annával, Stanko vics Jolánnal és Horváth Máriával. Ezek a traktorista lányok most a traktorállomás kapus szobájában az aratógépek vásznait javítják. Mun kaközben hoj énekelnek, hol pedig a jövőt tárgyalják meg egymás között s várják azt a napot, amikor búgó traktoraikkal nekiindulhatnak a párolgó mezőknek. Ezek a lányok büszkék foglalkozásukra és szeretik a gépeket, ami szavaikból tisztán kitűnik. Elragadtatással beszélnek a szovjet nőkről, akik mindig becsületesen megálltak a helyüket. Sokat hallottak már a szovjet traktoroslányok példás munkájáról és ők is ezeknek a szorgalmas és bátor nőknek a példáját követve kapcsolódnak be a felszabadult hazánk felvirágoztatásába. A királyhelmeci traktoroslányok bátran néznek a jövőbe. Látják a hatalmas tábla szántóföldet a pöfögő traktorokkal, a traktorokon saját magukat, körül pedig egy egész sor traktort, egy egész női traktorosbrigádot. Az a céljuk ezeknek a lányoknak, hogy barátnőik soraiból minél többet meggyőzzenek és kineveljenek traktorosnak. Külön női brigádot akarnak szervezni és bebizonyítani azt, hogy önállóan is tudnak dolgozgozni. Szarka István Ivulákok basáskodnak az udvardi szövet kezet ben Udvard nagyközség. Lakósainak száma meghaladja az ötezret. A község lakósai túlnyomórészben földművesek, de sokan járnak dolgozni Érsekújvárba és a közeli építkezésekhez. A mult rendszerben nagyon sok megpróbáltatást élt át a falu lakossága. Kivételt képeznek a falusi gazdagok, mert ezekből is akad elég szép számban a faluban. Hosszú évek küzdelmei után Udvard dolgozóinak is felvirradt. A felszabadulás megadta a lehetőséget arra, hogy a sokat szenvedett udvardi proletárok és a kevés földdel rendelkező kisparasztok jobb és gondtalanabb életet teremthessenek maguknak. Ez a gondolat vitte Udvard dolgozó parasztságát a helyes útra. Öszszeadták földjeiket és állatállományukat s közösen kezdtek gazdái kodni. A kis- és középparasztok megszabadultak a kulákok kizsákmányoló körmei közül és a korántól későig való robottól. A tehenekkel végzett keserves munka helyébe a haladó technika gépei állottak Hatalmas hernyótalpas traktorok, óriási ekék teszik lehetővé, hogy a felszabadult dolgozé parasztság éle te boldoggá, örömteli jövője szebbé váljon. Ezek a remények és a szocialista munkakedv arra serkentette Udvard község dolgozóit, hogy a falut minél előbb szocialista faluvá építhessék ki. A közös gazdálkodásban meg is lett ennek az előfeltétele és a szövetkezet megalakulása után szép eredményeket értek el. Éppen ez nem tetszett a falu kulákjainak s úton-útfélen akadályozni akarták a szövetkezetet a fejlődésben. Persze ez nem ment könynyen addig, amíg a szövetkezeten kívül voltak. Ha már kívülről nem tudtak ártani a szövetkezetnek, igyekeztek befurakodni a kis- és középparasztság sorai közé. A szövetkezetbe való • belépésnél a kulák urak pártfogóra is találtak, mégrpedig Hanzlik szövetkezeti elnök szemelyében. Az elnök nem nézte azt, hogy a múltban milyen módon bántak el a munkásokkal ezek az elvetemült kulákok és boldog boldogtalant a tagság tudta nélkül felvett a szövetkezetbe. így azután , a jól működő szövetkezetet hamarosan ellepték a kulákok. A szövetkezet elleni kulákhadjárat olyan méreteket öltött, hogy az utóbbi időben már minden a kulákok kénye-kedve szerint történt és parancsolgatni kezdtek a szövetkezetben. Azt hangoztatták, hogy a szövetkezet a földnélküli tagok miatt nem tud fejlődni. „Ha mindenki úgy dolgozna, mint mi, akkor rövidesen a legjobb szövetkezet lenne Udvardon" — hangoztatták az 50—60 holdas kulákok. És éppep ennek az ellenkezőjét láthatjuk és tapasztalhatjuk az udvardi szövetkezetben, mert sok esetben tényleg a kulákok „elve" szerint cselekedtek. Az a sok kár, amely a mult évben a szövetkezetet érte, ugyancsak a kulákok számlájára írható. Nem is lehet jó egy szövetkezet akkor, ha nem a tagság akarata, hanem a kulákok elgondolása szerint történik minden. Ha pedig a szövetkezet becsületes dolgozói öntu datra ébrednek s leleplezik a kulákság mesterkedéseit, mindenféle eszközökkel el akarják hallgattatni .Kizárunk benneteket a szövetkezetből, meglazítjátok a munkafegyelmet, ha állandóan felszólaltok a közgyűlésen". Igen, így akarták elhallgattatni a szö-, vetkezet öntudatos tagjait, hogy a kulákolt eddigi mesterkedése! ne kerülhessenek napvilágra. Egy ilyen „elsímítottnak" látszó dolog jutott a szövetkezet dolgo zóinak tudomására a mult év decemberében. Mindenesetre elég soká húzódott az ügy, míg a szövetkezet tagjai megtudták, hogy az elnök és az állattenyésztő csoport akkori vezteője, Szedlák, közös egyetértéssel két 50 kg-os süldőt eladtak a közös vagyonból. Egy szép augusztusi reggelen történt. Luxusautó érkezett a szövetkezet irodája elé. A soffőr azzal a feladattal volt megbízva, hogy két malacot Nyitrára vigyen és hogy a legrövidebb időn belül teljesítse ezt a parancsot. Persze a dolog nem ment könnyen^ mert a szövetkezet elnöke, Hanzlik, érezte, hogy nem jár egyenes úton, ha a tagság beleegyezése nélkül eladják a malacokat. így a sofförnek be kellett várni az estét, hogy az éj leple alatt nyugodtabban végezhessék aljas munkájukat. A két malacot letisztítva szállították Nyitrára, Valakovicsnak, a nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság szövetkezeti előadójának lakodalmára. Valószínű, hogy a násznép már türelmetlenül várta •a későn érkező malacpecsenyét. Ezzel az ügy elintéződött volna, ha a szövetkezet kovácsának, Nokiának, történetesen nem arra visz az útja, ahol éppen javába folyt a disznótor. Noktának kötelessége lett volna azonnal jelenteni az ügyet, de amint már említettük, a kulákok annyira elhatalmasodtak az udvardi szövetkezetben, hogy teljesen megfélemlítették a kis- és középparasztokat. A dolog mégis kitudódott, a szövetkezet tagjai rájöttek, hogy ha továbbra is Hanzlik és Szedlák fog. nak a szövetkezetben parancsolgatni, nem lehet fejlődőképes a nagyüzemi gazdálkodás. Az évvégi közgyűlésen az új vezetőségi választáson Szedlákot ugyan leváltották, de nem „sikerült" kibuktatni Hanzlikot, a szövetkezet elnökét. A tagság ugyan Pukanec elvtársat, a helyi párttitkárt akarta megválasztani, aki igazi, jó kommunista, de Hanzlik a sógorság és a kulák puszipajtá -szervezet .vezetője, jól értette dolgát. Felülkerekedett a Indákbanda és a vezér tóvábbra is megmaradt elnöknek. Meg kell, hogy szűnjék ez az állapot Udvardon. A kulákokat mind egy szálig ki kell söprüzni a szövetkezetből, hogy a jövöben ne történhessék meg az, ami a mult évben is előfordult, hogy a szövetkezet vagyonát egy kézlegyintéssel elprédálják. Miért nem teljesíti húsbeszoRgáltatási kötelezettségét a battyáni szövetkezet? A battyáni EFSz-ben a rossz munkamegszervezés és a vezetőség gondatlansága miatt az éwégi elszámoláskor a tagok semmiféle jutalmazásban nem részesültek. Nem gazdálkodtak rendesen, nem volt mit szétosztani a szövetkezeti tagok között. Vizsgáljuk csak meg tüzetesebben, hogy tulajdonképpen honnét is indulnak ki a szövetkezet betegségét okozó hibák. Amikor a szövetkezet már annyira fejlődött, hogy tagosították a szövetkezet földjeit, a kívülállókat a szövetkezet Szakács nevü elnöke olyan helyre szorította ki, ahol a gazdálkodás majdnem lehetetlen volt. Ezek között a félreszorított egyéni gazdálkodók között szép számban akadtak kulákok is. Mikor ezek a kulákok megkapták a részükre kimért földet, szitkozódva rohantak jobbra-balra, maguk köré gyűjtve mindazokat, akiknek a földjei az említett dűlőbe estek. Amikor Szakács, a szövetkezet elnöke látta, hogy az ö jóbarátai nem szívesen látják ezt a cselekedetét, megijedt. A kulákok Is rohantak Szakácshoz, hogy nekik nem kell a föld, vegye át a szövetkezet. Szakács erre szépen átvette a loilákok földjeit azzal, hogy majd a szövetkezet megdolgozza azokat. A földjüktől megszabadult kulákok pedig örömükben, hogy ezekután már nem kell' beszolgáltatást teljesíteniök, rohantak Csernöbe dolgozni. Az még nem lett volna hiba, hogy a szövetkezet nevében az elnök át is vette a földet a kulákoktól, mert tudjuk, hogy a szövetkezeti tagok a gépek segítségével kulákok nélkül is meg tudták volna művelni a földet. A hiba ott csúszott be, hogy a szövetkezet elnöke a kulákoktól a földet elfogadta, de állataikat nem vette át. Meghagyta a kulákoknak, hogy leöldössék és elfeketézzék. A szövetkezet a kulákok földjével együtt 850 hektáron kezdett gazdálkodni. A szövetkezet elnöke továbbra is Szakács maradt, aki azelőtt mészáros volt a községben: A rengeteg föld megvolt, de mivel a földtől megszökött kulákoktól nem vették át az állatokat, nem volt mivel megművelni a földet. A traktorállomás adott ugyan traktorokat, de egyelőre még szükség lett volna az állati erőre is. A munkaerő is kevésnek bizonyult a 850 hektár föld megműveléséhez Ami pedig a legnagýobb hiba volt, Szakács a tervet félrerúgta és önhatalmúlag kezdett gazdálkodni a szövetkezet vagyonával- Diktátori viselkedése elkedvetlenítette az amugyis kis létszámú tagokat a munkától. A munkafegyelem felbomlott. Ez lett aztán az oka annak, hogy a szövetkezet földjein az elültetett kukorica helyébe gyom termett. Ez nemcsak a kukoricát tette tönkre, hanem más növényeket is. A ..érmés és a takarmány betakarítása úgy történt, hogy az emberek a királyhelmeci járás távoli sarkáról is jártak felébe vagy harmadába kaszálni. Ez a gondatlanság, nemtörődömség a gazdaság vezetéséhez nem értő elnök munkájának az eredménye. Ezenfelül az is megtörtént, hogy a szövetkezeti tagok nem kapták meg a ruhapontokat, mivel húsbeszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A szövetkezetnek januárban is 22 mázsa húst kellett volna beszolgáltatnia, de ebből csak 5 mázsát szolgáltatott be. Tegyük fel a kérdést, hogy mi ennek az oka? A felelet egyszerű. Az, hogy nincs miből beszolgáltatni a húst. Nincs meg a szövetkezetnek a szükséges állatállománya. Azokat az állatokat, melyek a szövetkezet állatállományának az alapját képezték volna, a kulákok eladták feketén. Szakács azonban a szövetkezeti tagok tudta nélkül ezeknek a kulákoknak húsbeszolgáltatásj kötelezettségét is átruházta a szövetkezetre. A helyi nemzeti bizottság elnökével csináltak egy - kötelezvényt, melyben a szövetkezet kötelezi magát, hogy az egész község helyett teljesíti a kontingenst. Ezt meg is tudta csinálni a termésből, mert a földeket mind átvették, de nem tudták a húst beadni, mert az állatállományt a kulákok elfeketézték. Most aztán a szövetkezet tagjai nem kaptak ruhapontokat de megkapták a kulákok, akik elfeketézték állataikat.