Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-27 / 49. szám, szerda

1952 február 27 III STU A királyhelmeci trakforállomás készen áll a tavaszi munkák megkezdésére A királyhelmeci traktor állomáson a tél folyamán szakiskolát rendez­tek a traktorállomás dolgozói részé­re. Ez a tanfol/am január elsején nyílott meg 90 hallgatóval- A i isko­la hallgatói ezen az iskolán úgy po­litikai mint szakismeretüket fej­lesztik- Megtudják, hogy tulajdon­képpen milyen feladatok is várnak a szocialista mezőgazdaságban, a gépállomások dolgozóira. Megtanul­ják, hogyan kell a gépeket gazdasá­gosan kihasználni és az üzem köz­ben előforduló hibákat gyorsan ki­javítani. Iparkodnak átvenni az élenjáró szovjet traktoristák munkamódszereit. A királyhelmeci traktorállomás dol­gozói a szovjet traktoristákat tekin tik példaképüknek és a traktorállo­más minden szakaszán, mind a ter­melő munkában, mind a politikai munkában a tőlük átvett tapasztala tok szerint dolgoznak. Hogy ezek bői a tapasztalatokból minél többet elsajátíthassanak, a traktorállomás vezetősége gondoskodott arról, hogy az iskola hallgatóinak mozielőadáso kat tartsanak. Az iskola hallgatói maguk követelték, hogy minél több olyan filmet mutassanak be, melyek a szovjet traktoristák sikeres mun káját szemléltetően mutatják. Tud ják jól, hogy csak akkor érhetnek el kellő eredményeket mind a poli tikai, mind a termelőmunkában, ha a Szovjetunió példás traktoristáinak útmutatása szerint haladnak. Csak a szovjet tapasztalatok elsajátításá val tudnak valóban a szocialista mezőgazdaság apostolaivá válni. így tudják csak végrehajtani azt a nagy feladatot, ami a szocializmus fejlő dése folyamán vár rájuk. Ennek az iskolának a hatása már most is megmutakozik a traktor­állomás dolgozói között. Tudjuk na­gyon jól, hogy a királyhelmeci trak­torállomáson a mult évben a mun­kafegyelem nagyon rossz volt. Az állomás dolgozói nem voltak tudatá­ban annak a nagy és nemes felada tuknak, amit a szocialista társada­lom rájuk rótt. Most azonban meg kell állapítanunk, hogy ezek a dolgo­zók mind átformálódtak, napról­napra többen és többen tesznek egyé­ni kötelezettségvállalásokat, hogy ezzel is hozzájáruljanak a traktor­állomás tervének sikeres teljesíté­séhez. • A traktoráiomásról sok esetben még az esti órákban is vidám nóta és a munka zaja hallatszik az utcá­ra. Az állomás munkásai dolgoznak ilyenkor is- Tuajük jól, hogy küszöbön áll a tavaszi munkák megkezdése Egy pár jó meleg nap kell és a hó­takaró elolvad a földeken. Ekkor az­tán megnyílik a traktorállomás ka­puja. Mint a méhek a kasból, az első meleg tavaszi sugarak melegére, úgy fognak majd a traktorok is pö­fögve széjjelmenni a járás minden részébe. _ A királyhelmeci traktorállomás dolgozói tudják, milyen fontos a mezőgazdaságban az, hogy a föld idejében legyen felszántva és bevet­ve. Azt is tudják, hogy ebben mi­lyen nagy szerep vár a traktorállo­másokra. Mi tehát a lényeg? Min­denekelőtt az, hogy a traktorállomá­sokon a gazdasági gépek teljes mér­tékben ki legyenek javítva. Ne ak­kor kelljen kapkodni, amikor már a gépeknek a - földeken kellene len­niök. Az ilyen hiányosságok kiküszöbö­lésére a királyhelmeci traktorállo­más dolgozói kollektív kötelezettsé­get yállaltak, kötelezték magukat, hogy az állomás összes számításba vehető gépeit üzemképessé teszik február 25-ig. A terv pontos végre­hajtása céljából a traktorállomás a gépek javítására tervet dolgozott ki, minden egyes dolgozóra kitervezték mit kell elvégeznie. A gépjavítási terv szerint február 28-ra kell be­fejezni a munkákat, de amint már említettük, a dolgozók kötelezettsé get vállaltak, hogy a tervet 3 nappal megrövidítik, Ebből a kötelezettségvállalásból Is láthatjuk, milyen szépen megmutat kőzik az iskolának és a szovjet trak­torista film rendszeres bemutatásá nak az eredménye. Jó hatással van­nak ezek a tanulságos filmek a trak torállomás legöregebb dolgozójára, az öreg Argyalán bácsira is. Ar­gyalán bácsi a traktorálomás vil lanyszerelője, jó szakembernek is­meri mindenki Argyalán bácsi is megtanulta azt, hogy tudásával úgy járulhat legjobban szocialista ha zánk építéséhez, ha tapasztalatait minél szélesebb tömegeknek adja át. Ezért Argyalán bácsi is azt tet­te, hogy a téli időszakban két új szakembert nevelt ki más traktor állomás részére. Brezina Sándor, Bodnár István és Palágyi Pál szerelőmunkások a szá mukra kidolgozott tervet magasan túlteljesítik. A rájuk eső gépek ki javítását a terv szerint 14 nap alatt kellett volna elvégezniök, ők azon ban ezt a határidőt 12 napra csök kentették. Az így szerzett kétnapos előnyt arra használják fel, hogy a munkában segítenek azoknak az, elvtársaknak, akik valamilyen ok­nál fogva nem bírják teljesíteni a rájuk bízott munkát a pontosan meg­szabott időre. Brezina és Bodnár elvtársak szívesen sietnek segítsé­gükre, mert a traktorállomás dolgo zóinak egy a céljuk — a gépeket minél hamarább és minél tökéle­tesebben kijavítani, hogy aztán ide­jében hozzáfoghassanak a gazdasá gi munkáikhoz, mert csak így halad hatnak azon az úton, melyet az élenjáró szovjet traktoristák mutat­nak nekik. A traktorállomás nő dolgozói sem maradnak el az előkészületekben. Berta Klári az állomás vulkanizáló jan olyan ügyesen javítja a traktorok és pótkocsik gumikerekeit, mintha attól függne az élete, hány darabot javít meg egy nap alatt. Attól sem ijed meg, hogy munkaidejét pár órával meghosszabbítsa, mert tudja, milyen fontos szerepet játszik az ő munkája is abban, hogy a gépek teljesen üzemképesen várják a tavaszi munkák megkezdé sét. A traktorállomás traktoristáinak létszáma a tél folyamán három új traktoroslánnyal szaporodott, név­szerint Lizanyec Annával, Stanko vics Jolánnal és Horváth Máriával. Ezek a traktorista lányok most a traktorállomás kapus szobájában az aratógépek vásznait javítják. Mun kaközben hoj énekelnek, hol pedig a jövőt tárgyalják meg egymás között s várják azt a napot, amikor búgó traktoraikkal nekiindulhatnak a pá­rolgó mezőknek. Ezek a lányok büszkék foglalko­zásukra és szeretik a gépeket, ami szavaikból tisztán kitűnik. Elragad­tatással beszélnek a szovjet nőkről, akik mindig becsületesen megálltak a helyüket. Sokat hallottak már a szovjet traktoroslányok példás mun­kájáról és ők is ezeknek a szorgalmas és bátor nőknek a példáját követve kapcsolódnak be a felszabadult ha­zánk felvirágoztatásába. A királyhelmeci traktoroslányok bátran néznek a jövőbe. Látják a hatalmas tábla szántóföldet a pöfögő traktorokkal, a traktorokon saját magukat, körül pedig egy egész sor traktort, egy egész női traktorosbri­gádot. Az a céljuk ezeknek a lányok­nak, hogy barátnőik soraiból minél többet meggyőzzenek és kineveljenek traktorosnak. Külön női brigádot akarnak szervezni és bebizonyítani azt, hogy önállóan is tudnak dolgoz­gozni. Szarka István Ivulákok basáskodnak az udvardi szövet kezet ben Udvard nagyközség. Lakósainak száma meghaladja az ötezret. A község lakósai túlnyomórészben földművesek, de sokan járnak dol­gozni Érsekújvárba és a közeli épít­kezésekhez. A mult rendszerben nagyon sok megpróbáltatást élt át a falu lakos­sága. Kivételt képeznek a falusi gazdagok, mert ezekből is akad elég szép számban a faluban. Hosszú évek küzdelmei után Udvard dolgo­zóinak is felvirradt. A felszabadulás megadta a lehetőséget arra, hogy a sokat szenvedett udvardi proletá­rok és a kevés földdel rendelkező kisparasztok jobb és gondtalanabb életet teremthessenek maguknak. Ez a gondolat vitte Udvard dolgo­zó parasztságát a helyes útra. Ösz­szeadták földjeiket és állatállomá­nyukat s közösen kezdtek gazdái kodni. A kis- és középparasztok megszabadultak a kulákok kizsák­mányoló körmei közül és a korán­tól későig való robottól. A tehenek­kel végzett keserves munka helyébe a haladó technika gépei állottak Hatalmas hernyótalpas traktorok, óriási ekék teszik lehetővé, hogy a felszabadult dolgozé parasztság éle te boldoggá, örömteli jövője szebbé váljon. Ezek a remények és a szocialista munkakedv arra serkentette Ud­vard község dolgozóit, hogy a falut minél előbb szocialista faluvá épít­hessék ki. A közös gazdálkodásban meg is lett ennek az előfeltétele és a szövetkezet megalakulása után szép eredményeket értek el. Éppen ez nem tetszett a falu ku­lákjainak s úton-útfélen akadályoz­ni akarták a szövetkezetet a fejlő­désben. Persze ez nem ment köny­nyen addig, amíg a szövetkezeten kívül voltak. Ha már kívülről nem tudtak ártani a szövetkezetnek, igyekeztek befurakodni a kis- és középparasztság sorai közé. A szövetkezetbe való • belépésnél a kulák urak pártfogóra is talál­tak, mégrpedig Hanzlik szövetke­zeti elnök szemelyében. Az elnök nem nézte azt, hogy a múltban milyen módon bántak el a munkásokkal ezek az elvetemült kulákok és boldog boldogtalant a tagság tudta nélkül felvett a szö­vetkezetbe. így azután , a jól műkö­dő szövetkezetet hamarosan ellep­ték a kulákok. A szövetkezet elleni kulákhadjá­rat olyan méreteket öltött, hogy az utóbbi időben már minden a kulákok kénye-kedve szerint történt és parancsolgatni kezdtek a szövet­kezetben. Azt hangoztatták, hogy a szövetkezet a földnélküli tagok miatt nem tud fejlődni. „Ha min­denki úgy dolgozna, mint mi, akkor rövidesen a legjobb szövetkezet len­ne Udvardon" — hangoztatták az 50—60 holdas kulákok. És éppep ennek az ellenkezőjét láthatjuk és tapasztalhatjuk az ud­vardi szövetkezetben, mert sok esetben tényleg a kulákok „elve" szerint cselekedtek. Az a sok kár, amely a mult év­ben a szövetkezetet érte, ugyan­csak a kulákok számlájára írható. Nem is lehet jó egy szövetkezet ak­kor, ha nem a tagság akarata, ha­nem a kulákok elgondolása szerint történik minden. Ha pedig a szö­vetkezet becsületes dolgozói öntu datra ébrednek s leleplezik a kulák­ság mesterkedéseit, mindenféle eszközökkel el akarják hallgattatni .Kizárunk benneteket a szövetke­zetből, meglazítjátok a munkafe­gyelmet, ha állandóan felszólaltok a közgyűlésen". Igen, így akarták elhallgattatni a szö-, vetkezet öntudatos tagjait, hogy a kulákolt eddigi mesterkedése! ne kerülhessenek napvilágra. Egy ilyen „elsímítottnak" látszó dolog jutott a szövetkezet dolgo zóinak tudomására a mult év de­cemberében. Mindenesetre elég soká húzódott az ügy, míg a szövetkezet tagjai megtudták, hogy az elnök és az állattenyésztő csoport akkori vezteője, Szedlák, közös egyetértés­sel két 50 kg-os süldőt eladtak a közös vagyonból. Egy szép augusztusi reggelen történt. Luxusautó érkezett a szö­vetkezet irodája elé. A soffőr azzal a feladattal volt megbízva, hogy két malacot Nyitrára vigyen és hogy a legrö­videbb időn belül teljesítse ezt a parancsot. Persze a dolog nem ment könnyen^ mert a szövetkezet elnöke, Hanzlik, érezte, hogy nem jár egyenes úton, ha a tagság beleegyezése nélkül el­adják a malacokat. így a sofför­nek be kellett várni az estét, hogy az éj leple alatt nyugodtabban vé­gezhessék aljas munkájukat. A két malacot letisztítva szál­lították Nyitrára, Valakovicsnak, a nyitrai kerületi Nemzeti Bizott­ság szövetkezeti előadójának la­kodalmára. Valószínű, hogy a násznép már tü­relmetlenül várta •a későn érkező malacpecsenyét. Ezzel az ügy elintéződött volna, ha a szövetkezet kovácsának, Nok­iának, történetesen nem arra visz az útja, ahol éppen javába folyt a disznótor. Noktának kötelessége lett volna azonnal jelenteni az ügyet, de amint már említettük, a kulákok annyira elhatalmasodtak az udvardi szövetkezetben, hogy teljesen megfélemlítették a kis- és középparasztokat. A dolog mégis kitudódott, a szövet­kezet tagjai rájöttek, hogy ha to­vábbra is Hanzlik és Szedlák fog. nak a szövetkezetben parancsolgat­ni, nem lehet fejlődőképes a nagy­üzemi gazdálkodás. Az évvégi közgyűlésen az új ve­zetőségi választáson Szedlákot ugyan leváltották, de nem „sike­rült" kibuktatni Hanzlikot, a szö­vetkezet elnökét. A tagság ugyan Pukanec elvtársat, a helyi párt­titkárt akarta megválasztani, aki igazi, jó kommunista, de Hanzlik a sógorság és a kulák puszipaj­tá -szervezet .vezetője, jól értette dolgát. Felülkerekedett a Indák­banda és a vezér tóvábbra is megmaradt elnöknek. Meg kell, hogy szűnjék ez az ál­lapot Udvardon. A kulákokat mind egy szálig ki kell söprüzni a szö­vetkezetből, hogy a jövöben ne tör­ténhessék meg az, ami a mult év­ben is előfordult, hogy a szövetke­zet vagyonát egy kézlegyintéssel el­prédálják. Miért nem teljesíti húsbeszoRgáltatási kötelezettségét a battyáni szövetkezet? A battyáni EFSz-ben a rossz munkamegszervezés és a vezetőség gondatlansága miatt az éwégi el­számoláskor a tagok semmiféle ju­talmazásban nem részesültek. Nem gazdálkodtak rendesen, nem volt mit szétosztani a szövetkezeti tagok között. Vizsgáljuk csak meg tüzete­sebben, hogy tulajdonképpen hon­nét is indulnak ki a szövetkezet be­tegségét okozó hibák. Amikor a szövetkezet már annyi­ra fejlődött, hogy tagosították a szövetkezet földjeit, a kívülállókat a szövetkezet Szakács nevü elnöke olyan helyre szorította ki, ahol a gazdálkodás majdnem lehetetlen volt. Ezek között a félreszorított egyéni gazdálkodók között szép számban akadtak kulákok is. Mikor ezek a kulákok megkapták a ré­szükre kimért földet, szitkozódva rohantak jobbra-balra, maguk köré gyűjtve mindazokat, akiknek a föld­jei az említett dűlőbe estek. Amikor Szakács, a szövetkezet elnöke látta, hogy az ö jóbarátai nem szívesen látják ezt a cselekede­tét, megijedt. A kulákok Is rohantak Szakács­hoz, hogy nekik nem kell a föld, vegye át a szövetkezet. Szakács erre szépen átvette a loilákok földjeit azzal, hogy majd a szövet­kezet megdolgozza azokat. A földjüktől megszabadult kulákok pedig örömükben, hogy ezekután már nem kell' beszolgáltatást telje­síteniök, rohantak Csernöbe dolgoz­ni. Az még nem lett volna hiba, hogy a szövetkezet nevében az elnök át is vette a földet a kulákoktól, mert tudjuk, hogy a szövetkezeti tagok a gépek segítségével kulákok nél­kül is meg tudták volna művelni a földet. A hiba ott csúszott be, hogy a szövetkezet elnöke a kulákoktól a földet elfogadta, de állataikat nem vette át. Meghagyta a kulákoknak, hogy leöldössék és elfeketézzék. A szövetkezet a kulákok földjével együtt 850 hektáron kezdett gazdál­kodni. A szövetkezet elnöke tovább­ra is Szakács maradt, aki azelőtt mészáros volt a községben: A rengeteg föld megvolt, de mivel a földtől megszökött kulákoktól nem vették át az állatokat, nem volt mivel megművelni a földet. A traktorállomás adott ugyan traktorokat, de egyelőre még szükség lett volna az állati erőre is. A munkaerő is kevésnek bizonyult a 850 hektár föld megműveléséhez Ami pedig a legnagýobb hiba volt, Szakács a tervet félrerúgta és ön­hatalmúlag kezdett gazdálkodni a szövetkezet vagyonával- Diktá­tori viselkedése elkedvetlenítette az amugyis kis létszámú tagokat a munkától. A munkafegyelem fel­bomlott. Ez lett aztán az oka an­nak, hogy a szövetkezet földjein az elültetett kukorica helyébe gyom termett. Ez nemcsak a kukoricát tette tönk­re, hanem más növényeket is. A ..ér­més és a takarmány betakarítása úgy történt, hogy az emberek a ki­rályhelmeci járás távoli sarkáról is jártak felébe vagy harmadába ka­szálni. Ez a gondatlanság, nemtörő­dömség a gazdaság vezetéséhez nem értő elnök munkájának az eredmé­nye. Ezenfelül az is megtörtént, hogy a szövetkezeti tagok nem kapták meg a ruhapontokat, mivel húsbe­szolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A szövetkezetnek januárban is 22 mázsa húst kellett volna beszol­gáltatnia, de ebből csak 5 mázsát szolgáltatott be. Tegyük fel a kérdést, hogy mi en­nek az oka? A felelet egyszerű. Az, hogy nincs miből beszolgáltatni a húst. Nincs meg a szövetkezetnek a szükséges állatállománya. Azokat az állatokat, melyek a szövetkezet állatállományának az alapját képez­ték volna, a kulákok eladták feke­tén. Szakács azonban a szövetkezeti tagok tudta nélkül ezeknek a ku­lákoknak húsbeszolgáltatásj kö­telezettségét is átruházta a szö­vetkezetre. A helyi nemzeti bizottság elnökével csináltak egy - kötelezvényt, melyben a szövetkezet kötelezi magát, hogy az egész község helyett teljesíti a kontingenst. Ezt meg is tudta csi­nálni a termésből, mert a földeket mind átvették, de nem tudták a húst beadni, mert az állatállományt a kulákok el­feketézték. Most aztán a szövetkezet tagjai nem kaptak ruhapontokat de meg­kapták a kulákok, akik elfeketéz­ték állataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents