Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)
1952-02-27 / 49. szám, szerda
« 1952 február 27 UJS70 Válasz Amerika hangiának Egyik este, amikor rádió mellett ültem és megfelelő műsort kerestem, véletlenül meghallgattam, mit szaval „Amerika hangja". Nem állhatom meg, hogy ne válaszoljak a bemondó hazug recsegésére. Vissza kell utasítanom azokat a szemérmetlen hazugságokat és rágalmakat, amelyeket tehetetlen dühében a né pá demokratikus államok dolgozói ellen kiabált. Én, mint a csehszlovák népi demokráciának Kassán élő dolgozó polgára nyiltan kijelentem, hogy ne fájjon Truman úrnak és a dühükben fogukat csikorgató társainak feje a népi demokratikus államokban élő dolgozók miatt. Van, aki rólunk gondoskodik, nem szorulunk az ő tanácsaira. Én, a raktári munkás és 7 gyer mek apja, átéltem a második világháborút és annak borzalmait, most a höj szovjet nép segítségével boldogan építhetem munkástársaimmal együtt országunkat. Nem kívánom többé az urakat semilyen formában sem vissza és dolgozó társaim sem kívánják ezt. De még azt sem, hogy a tőkés urak esetleg „látogatóba" jöjjenek hozzánk, mert a mi földünket nem fogják többé birtokolni. Mi, Csehszlovákia és a többi demokratikus országok dolgozói tudjuk, hogy hol a helyünk és soha nem hagyjuk cserben azt a népet, amelynek a szabadságot köszönhetjük. Jól mondja a régi magyar közmondás, hogy „nem jó az urakkal egy tálból cseresznyét enni". Mi nemcsak hogy cseresznyét nem akarunk velük egy tálból enni, de még tanácsot sem kérünk tőlük. Emlékezzünk csak a múltra. Emlékezzünk az 1933-as gazdasági válságra, amikor a nagytőkések az indiai nép millióit éhen hagyták elpusztulni, felesleges gabonájukat pedig a tengerbe öntötték. Kávéjukkal a gépeket fűtötték csak azért, hogy a magas árakat fenntarthassák. Aggódnak a nyugati tőkések a népi demokratikus országok sorsáért most, amikor jő termésünk volt, de 1947-ben nem voltak hajlandók kenyérgabonát szállítani. Én, a csehszlovák dolgozók egyik tagja, azt üzenem „Amerika hangja" bemondójának és Truman úr többi talpnyalóinak, hogy hiába hullatnak farizeusi könnyeket és hiába kiabálnak világgá valótlanságokat, nem megyünk hozzájuk sem kenyérgabonáért, sem fűtőanyagért és éhezni, dideregni sem fogunk, mert tervgazdálkodásunk biztosítja jó megélhetésünket és mellettünk áll a dolgozó nép nagy barátja és szövetségese, a nagy Szovjetunió és annak vezére, Sztálin elvtárs, aki őrködik a világ dolgozó népének békéje és boldogsága felett, amit Truman úr és hűséges talpnyalói minden áron lángba akarnak borítani, ahogy ezt bizonyítják a koreai, a vietnami, az indonéziai és más népek elleni támadások, ahol a dolgozó nép le akarja rázni magáról az igát, amelynek súlya alatt évszázadok óta nyögött. Pedig hiába küld katonaságot, fegyvereket Truman úr ezekbe az országokba. Eljön az idő, amikor eltűnik az egész világon a munkásosztály kizsákmányolása és békében élhetünk majd az emberiség minden tagjával. Mert mi békét akarunk. Mi boldog családi házakat akarunk építeni és ha van atomenergiánk, mi azzal hegyeket akarunk megmozgatni. Nekünk nem kell az ö uralmuk, emlékezünk még a hetenként kiosztott 10 koronás munkanélküli segélyre. Nálunk ez már a múlté. Emberhez méltó életet akarunk élni. A Szovjetuniótól kapott szabadság értelmében jogunk van munkára, betegség esetén ingyen orvosi kezelésre, olyan helyeken, ahol azelőtt csak a pénzmágnások és a gyárosok kezeltethették magukat. Ez fáj a nyugatra menekült burzsujoknak, akiknek a munkás csak állat volt, vagy büdös paraszt. Truman úr törődjön csak saját népével, amely előbb-utóbb szintén leszámol uraival, mint ahogy mi is leszámoltunk velük. Amerika dolgozói, egyesüljetek a szocializmus felépítésének jegyében, veletek van a munkásosztály nagy serege és nagy barátunk és szeretett vezérünk, Sztálin. TTrbán Károly munkáslevelező, Kassa. A németországi egységes szocialista párt központi bizottságának nyolcadik ülésezése A ,,Neues Deutschland", Németország szocialista egységpártja központi bizottságának lapja jelentést közölt a németországi szocialista egységpárt (SED) központi bizottságának nyolcadik üléséről, amely 1952. február 21—23-án folyt le Berlinben Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl elnöklete alatt. A jelentés részletesen közli Walter Ulbricht „A párt ideológiai, politil ai és szervezési munkája és a párt X. kongresszusának előkészítése" című beszámolóját. A jelentés továbbá beszámol arról, hogy a Walter Ulbricht beszámolójáról szóló vitában megtárgyalták a párt és állami szervek vezetőinek tevékenységét, továbbá az értelmiség helyzetének kérdését, és a mezőgazdasági kultúra fejlesztését az NDK-ban. „A központi bizottság jóváhagyta a SFD központi bizottsága főtitkárának beszámolóját és záróbeszédét, mondja a nyilatkozat — és elhatározta, hogy ennek következtetéseit irányvonalul tűzi ki a vezető pártszervek új választásaira, amelyekre márciusban kerül sor." A Központi Bizottság határozatot fogadott él a kritika és önkritika kérdéseiről, valamint a párt vezető szervei munkájának, a tömegszervezetek és az állami közigazgatás munkájának megjavításáról, irányvonalat adott a küldöttekmegválasztására a párt második konferenciájára, végül határozatot fogadott el a vezető pártszervek 1952. évi választására az alapszervezetektől egészen a kerületi pártvezetőségekig. A jelentés megemlékezik továbbá Erik Mückenbergemek „A párt fel adatai a szabad nőmet ifjúsági szövetség fejlesztésében" című beszámolójáról közli, hogy a németországi egységes szocialista párt központi bizottsága elvben j jváhagyta a pártnak a szabad német ifjúsági szövetség megszilárdítására és fej lesztésére irányuló feladatairól szóló határozatot. O. Grotewohl elvtárs nyilatkozata a SED központi bizottságának ülése zésén A németországi egységes szocialista párt (SED) Központi Bizottságának nyolcadik ülésezésén Walter A gyarmati és függő országok függetlenségi harca PAKISZTÁN Az Imroz című pakisztáni lap a Pakisztán hercegségeiben uralkodó terrorról ír. „Tudjuk, hogy Pakisztán valamennyi tartományában betiltották a politikai pártok szabad tevékenységét, kivéve a Moszlim-liga pártját, — írja a lap. A hercegségek uralkodói minden szervezetet betiltanak, mindenkit börtönbe ' vetnek, aki azt merészeli követelni, hogy a hercegségben demokratikus kormányt alakítsanak. Legutóbb a Szvait hercegségben történt ez meg, ahonnan kiűzték még a moszlimi lelkészek szervezetének elökét is. Nyilvánvaló, hogy a kormány, amely külsőleg a hercegségek uralkodóinak hatalmát korlátozni igyekszik, a valóságban elrendeli nekik az összes szervezetek tevékenységének betiltását, az összes újságok betiltását és a különböző szervezetek dolgozóinak bebörtönzését. TUNISZ 0 „Franc-Tireur" icimü párizsi napilap közölte, hogy a tuniszi kormány bizottságot alakított, amely a francia gyarmati csapatok és a rendőrség állati gaztetteinek kivizsgálásával foglalkozott, amelyeket a „Bon"-medenoe körzetiében követtek el. A jelentés beszámol arról, hogy a francia gyarmati katonák számos tuniszi nőt megerőszakoltak, csecsemőket legyilkoltak, tuniszi hazafiakat kivégeztek, a tuniszi szabadságharcosok házait levegőbe röpítették és a mecseteket kirabolták. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Le Kef városban tűzharc fejlődött ki a tuniszi hazafiak és a francia gyarmatosítók alakulatai között. IKAn Teheránban imperialista ellenes elemek tüntetést rendeztek, amelyen egyhangúlag és nagy lelkesedéssel határozatot fogadtak el, melyben a gyűlés résztvevői kijelentik, hogy Irán népe, amely kérlelhetetlen harcot folytat az imperializmus ellen, a büszkeség és tisztelet érzésével követi a gyarmati nemzetek harcát. A határozat végén az ülés résztvevői felhívják a kormányt, ne engedje Iránt katonai támaszponttá változtatni és ne emelje a katonai kiadásokat a népmüvelés és az egészségügyi gondoskodás állami kiadásainak kárára Az angol nép tiltakozó mozgalma a brit kormány politikája ellen Angliában terjed a tiltakozó mozgalom, a kormánynak a dolgozók életszínvonala ellen intézett támadásával szemben. A helyi szakszervezetek erélyesen követelik a munkanélküliség további emelkedésének korlátozását, mert a munkanélküliség a lázas fegyverkezés következménye. Amint a „Daily Worker" című lap jelenti, Dél-Walles 40.000 bányásza szombaton, február 23-án tiltakozó sztrájkot rendezett az ellen, hogy a kormány csökkenteni akarja a szociális intézkedésekre fordított kiadásokat. 61 bányát üzemen kívül helyeztek. A Derbyshire grófsági bányászok szakszervezeti szövetségének bizottsága határozatot fogadott el, amelyben felhívja a szakszervezeti szövetség végrehajtó bizottságát, hogy a kormányt kényszerítse azon szándékának feladására, hogy a szociális biztosítás költségeit csökkentse. A bányászok kijelentették, hogy ellenkező esetben szombaton nem fognak dolgozni. Hasonló határozatokat fogadtak el a bányászszakszervezeti szövetségek hamsteadi és keresley rész-szervezetei lw. A francia frank a legalacsonyabb színvonalra esett A francia gazdaság, amelyet Faure reakciós kormányának háborús politikája oly erősen megrendített, újabb csapást szenvedett. A frank árfolyama ismét rosszabbodott és az eddigi legalacsonyabb színvonalra sülyedt. Ez azután következett be, miután a lakosság lázasan összevásárolta a legkülönfélébb árúcikkeket. Az amerikai dollár nem hivatala árfolyama 473 frankról 482-ra^ emelkedett. Egy fontsterlingért pénteken 30 frankkal többet fizettek, mint csütörtökön. Rekordemelkedés mutatkozott az aranyérméknél. Igy az arany Louis d'Or 4730 frankról 5070 frankra emelkedett. Franciaország valódi pénzügyi helyzetét találóan jellemzi a „La vie Franceise" című napilap, amikor ezt mondja: „Tény az, hogy a pénztárak üresek. A pénzügyminisztériumnak nincs pénze, hogy teljesíthesse kötelességeit". Ulbricht elvtársnak, a Központi Bizottság főtitkárának beszámolójával kapcsolatban felszólalt Ottó Grotewohl, a SED központi bizottságának elnöke és a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke. Ottó Grotewohl foglalkozott Németország egysége ellenségeinek azon állításával, mely szerint az NDK kormányának levele szerint a németek állítólag nem vennének részt a békeszerződésről szóló tárgyaláson. Grotewohl hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya a békeszerződés megkötését a potsdami egyezmény alapján követeli, amely határozottan kimondja, hogy a békeszerződést meg fogják kötni, amint a szerződés aláírására jogosult kormány megalakul. Mindeddig az ellenpárt, vagyis a nyugati hatalmak minden politikai tevékenységüket arra irányították, — mondotta Grotewohl, — hogy a németek részvételét a békeszerződés megkötésében lehetetlenné tegyék. A mi feladatunk, hogy egységesítsük a német népet és békeszerződést kötő féllé tegyük. Ottó Grotewohl foglalkozott ezután az NDK eddigi erőfeszítéseivel, amelyeket Németország egységesítésére és a békeszerződés megkötésére tett és kijelentette: ,.Az elmúlt hetek eseményeinek fejlődése azt mutatja, hogy az e téren végzett munkánk nem járt sikertelenül. Természetes, hogy a szövetségi parlamentben nem találtunk tárgyaló félre az össznémet tanácskozások céljából. Természetesen Adenauer kormányában sem találtunk erre. Most azonban találtunk ilyen tárgyaló félre és ez Nyugat-Németország népe. A nép felemelte szavát, hogy a Németország számára döntő kérdésben megmondja véleményét." Ottó Grotewohl végezetül a következőket mondotta: „A béke oszthatatlan s ezért kell, hogy érvényes legyen az egész Németországra, mert másként nem lehet elérni Németország egységét és nem lehet biztosítani az európai békét." Koreai hadijelentés A koreai népi demokratikus köztársaság néphadseregének főparancsnoksága február 25-én jelenti, hogy az elmúlt nap alatt a frontokon nem került sor lényeges változásokra. Február 24-én az ellenség a keleti fronton folytatta csapataink védelmi vonalának tervszerűtlen ágyúzását. Az ellenség gyalogsági és tankcsapatai védelmünk előretolt állásai ellen támadták, alakulataink azonban összpontosított tűzzel szétszórták az ellenség támadását és egy ellenséges századot és három tankot harcképtelenné tettek. A columbiai polgárháború Amint maga Bernal, Columbia hadügyminisztere elismerte, a polgárháború Columbiában mind nagyobb méreteket ölt. Számos összetűzésre kerül sor a rendöralakulatok és ama harcosok csoportjai között, akik Gomed diktátor fasiszta kormánya ellen harcolnak. A „Noticias de Hoy" című, Havannában megjelenő napilap a kormányellenes mozgalmat döntő ellenállásként jelöli meg a nagybirtokosok mostani kormány-klikkjének és az amerikai társaságoknak jogta lanságaival szemben, amelyek könyörtelenül kizsákmányolják Columbiát és annak népét. A napilap továbbá értékeli a kormányellenes fegyveres erők tevékenységét, mint az ország nemzeti felszabadításáért harcoló nép felkelését. A Daily Worker jelenti a Eíolorádó állambeli Denverből, hogy 275.000 olajipari m mik ás március 3-án sztrájkba lép. A munkások részben a CIO-hoz, részben az AFLhez tartozó szakszervezetek, részben pedig független szakszervezetek tagjai. A tudósító rámutat, hogv a sztrájkban az olajpároló üzemek munkásai, egyes kisegítő üzemek dolgozói, valamint az olajvezeték karbantartó munkásai vesznek részt. A munkások 25 százalékos béremelést követelnek. Delhyben rendeletet adtak ki az élelmiszerjegyre járó adagok csökkentéséről. Igy például a napi rizsadagot 8 unciáról 6-ra, a kenyéradagot pedig 1 unciával csökkentették. * Mint az AFP és a londoni rádió jelenti, a francia intervenciós csapatok Vietnamban kénytelenek voltak kiüríteni Hoabinh-erődöt és a 6. gyarmati utat. A francia csapatok parancsnoka, Salan tábornok, az AFP jelentése szerint úgy nyilatkozott. hogy a vietnami felszabadító népi hadsereg új utánpótlási vonalat épített ki és így Hoabinh védelme „lehetetlenné" vált. Az ANSA hírügynökség jelenti Lisszabonból, ahol az Észak-Atlanti Szövetség Tanácsának ülésszaka folyik, hogy Harriman a katonai kiadások újabb 16 százalékos emelését követelte Franciaországtól és Olaszországtól. • A „Crossrotads" jelentése szerint, az indiai kommunista párt nyugatbengáli szervezetének vezetőit, — Tusart és Csatterdzsit, akiket parlamenti képviselőül választottak, valamint Ganes Ghost, Binoj Cscudhurit és dr. Ranensent, akiket a tartományi törvényhozók szerveibe választottak be, — ismét börtönbe zárták. Velük együtt letartóztatták Bhupes Gupta, Rabi Mitra és Bidzsoj Godak kommunista vezetőket. A livornói kikötőbe nemrégiben több amerikai hajó érkezett. A hajók fegyvert szállítottak az Ausztráliában állomásozó amerikai megszálló csapatok részére. A livornoi kikötőmunkások nem voltak hajlandók kirakni a hajókat. Az eset híre nagy lelkesedést keltett az osztrák dolgozók körében. Sok üzemben gyűléseket tartottak, a gyűléseken az osztrák munkások hálájukat fejezték ki a békéért harcoló hős olasz kikötőmunkásoknak. Nyugat-Németországban a munkanélküliek száma egyre emelkedik és február 15-ig elérte az 1.9 milliót. A munkanélküliek számába nincsenek beszámítva azoknak a személyeknek százezrei, akik egy héten csak pár napot dolgoznak, vagy azok, akik iskoláik befejezése után nem találtak munkát. Mint az ADN hírügynökség jelenti, Nyugat-Németország Mannheim városa a legutóbbi gazdasági y évben az amerikai katonaság eltartására és katonai előkészületekre 682,684.442 márkát adott ki. Azonkívül közölték, hogy a város kénytelen volt több mint 27 millió márka értékben kölcsönt kiírni, hogy a sürgős kiadásokat fedezni tudja. A L'Humanité című újság közli, hogy február 23-án befejeződött az algír kommunista párt hatodik gyűlése. A záróülésen felszólalt a marokkói kommunista párt főtitkára, Ali Vata és a francia kommunista párt központi bizottságának titkára, André Marty, aki a marokkói és a francia nép nevében üdvözölte az algíri kommunistákat. A gyűlésre számos üdvözlő távirat és levél érkezett más demokratikus szervezetektől és más országok kommunista pártjaitól.