Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-23 / 46. szám, szombat

1952 február 23 /Qoilágbékeés a népek szabadságának szilárd oédelmezője a dicső J^zooj el-j~4adsereg A szovjet hadsereg a nemzetek közti barátság és testvériesség hadserege M. MOSZKOVSZKIJ-TÁBORNOK A szovjet nép hatalma* politikai fejlődése időszakában, a kommunizmus felé vezető úton elért kiváló győzelmek időszakában ünnepli kedvencének — a szocializmus országa fegyveres erőinek hannincnegvedík évfordulóját. Több, mint harmadszázad óta a szovjet hadsereg katonái, a légierő, és a szovjet haditengerészet szilárdan és rendíthetetlenül őrzik a Szovjetunió állami érdekeit, éberen védelmezik a szovjet nép, az alkotó és győzelmes "ép békés építőmunkáját. A szovjet hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében fejlődött ki. A szovjet haza számos ellensége elleni harcban növekedett és erősödött. Az újtípusú hadsereg, a felszabadult munkások és parasztok a néppel elválaszthatatlanul egybekapcsolódott hadseregének kialakítása, kiváló érdeme a bolsevik pártnak és vezéreinek V. I. Leninnek, és J. V. Sztálinnak. V. I. Lenin és J. V. Sztálin, akik zseniálisan előre látták a szovjet állam kemény próbájának idejét, a szocializmus országának biztos védelmezőt alakítottak. A Szovjetunió dolgozói és az egész haladó emberiség joggal nevezi a szovjet hadsereget a béke hadseregének. Ennek az elnevezésnek mély indokoltsága van. A Szovjet Köztársaság létének első napjától kezdve külpolitikája alapjául a béke és a nemzetek közti együttműködés politikáját hirdette ki. A béke nevében és a nemzetek közti béke védelmének nevében kezdte meg életét az Októberi Forradalom által szült hadsereg. A szovjet hadsereg egész története a szocializmus országának, a béke és bizton-, ság ügyének áldozatteljes és önzetlen szolgálata. Ez a történet a különféle típusú támadók elleni hősies és határozott harc folyamata. Ilyen hadsereggel még sohasem büszkélkedhetett az emberiség történelme. A Szovjetunióban a „puskás ember", ahogy 1918-ba

n V. I. Lenin nevezte el a katonát, a nép kedvence lett, akit minden ember tisztelt. Nem szolgálta már a tőkét, hanem a népet. A forradalom katonájának ilyen jellemzéséről beszélt 1918-ban V. I. Lenin: „A Vörös Hadsereg tisztjének napja" című beszédében. „ ... Visszaemlékszem egy esetre, amelynek nemrégiben tanúja voltam a finn vasút kocsijában. Láttam, hogy a közönség valamire mosolyog és < gy öreg anyókára hallgat és megkértem, hogy fordítsák le nekem szavait. A finn nő aki összehasonlította a régi katonákat a forradalmiakkal, azt mesélte, hogy az előbbiek a burzsoázia és a földbirtokosok érdekeit védték, az utóbbiak a szegényekét. „Most nem kell többé — mondotta — felni a puskás embertől". Azt gondolom, — fejezi be I.enin — hogy nagyobb kitüntetést a Vörös Hadsereg számára nehéz elképzelni." (Lenin írásai 23-ik kötet.) Azóta több mint 3(1 év telt el. A szovjet „puskás embert" az egész világ egyszerű emberei becsülik. Teljes nagyságában mint a felszabadító katona mutatkozott be. Amikor a hitleri agresszió elleni harc éveiben Kelet-Európa falvaiban és városaiban megjelent a szovjet „puskás ember", aki kikergette onnét a fasiszta barbárokat, kitisztultak az arcok és a szájakból felbuzgóit a világ minden nyelvén ismeretes szó — Sztálin! „Hadseregünk — hangsúlyozta J. V. Sztálin — az országunk nemzetei közti testvériség hadserege, az elnyomott nemzetek felszabadításának hadserege, országunk nemzetei szabadsága és függetlensége védelmének hadserege ... Vörös Hadseregünk ereje, elvtársak abban rejlik, hogy a megalakulása utáni első naptól kezdve a nemzetköziség szellemében, a más országok nemzetei iránti tisztelet szellemében nevelkedik ... az országok közti béke védelme és megtartása szellemében." A szovjet hadsereg történelme nem ismer egyetlen esetet sem, amelyben ez a sereg más nemzetek jogait és érdekeit, szent elveit, szabadságát és függetlenségét megsértette volna.. Valahányszor a szovjet katonák fegyvert fogtak, erre a szovjet nép ellenségei kényszerítették őket, akik be akarták mocskolni becsületét, akik szabadságára és függetlenségére törtek. így volt ez 1918-tól 1920-ig, amikor az angol-amerikai-francia beavatkozók hadseregei a fegyverek erejével kísérelték meg tönkretenni a fiatal szovjet államot. A szovjet hadsereg akkor összetörte és kikergette az ország területéről a beavatkozók túlsúlyban lévő erőit. A második világháború során a hitleri Németország szószegőn megtámadta a Szovjetuniót. „München hősei" azt remélték, hogy a szovjet állam nem bírja ki a fasiszta hadsereg nyomását. A rosszakaró politikusok nem tudatosították, hogy a háború lefolyásában nem bírnak döntő jelentőséggel az ideiglenes tényezők, hanem csakis a reális, hatékony tényezők: a front mögötti terület szilárdsága, a hadsereg erkölcsi szelleme, a hadosztályok mennyisége és minősége, a hadsereg fegyverzete, a hadsereg parancsnoki karának szervezőképességei. Nem tudatosították azt sem, hogy nem lehet az igaz ügyért harcoló nép fölött győzni, hogy nem lehet olyan ország fölött győzni, amelyben kialakult a leghaladóbb állami és közéleti rendszer, a leghaladóbb szocialista gazdálkodás. A négyéves háború eredménye az lett, hogy a szovjet nép fegyveres erői. amelyeket J. V. Sztálin, minden dolgozó vezére, a zseniális hadvezér vezetett, tönkreverték a hitleri hadsereget. Az amerikai-angol imperialisták, akik a háború során leplezetten és nyiltan szabotálták a második arcvonal kialakításával kapcsolatos kötelezettségeiket, állandóan azon igyekeztek, hogy megvalósítsák titkos céljukat, hogy összpontosítsák a német hadsereg egész erejét a Szovjetunió ellen, hogy így minél jobban legyengítsék a Szovjetuniót. És amikor nyilvánvaló volt, hogy a Szovjetunió egymaga is szétmorzsolhatja a náci Németországot és kiszolgálóit, a szövetségesek kénytelenek voltak kétéves késéssel megalakítani a második arcvonalat. A történelem egyik hamisítójának sem sikerült a világ közvéleménye előtt eltitkolni ezt az aljas valóságot. A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg az egész - világ előtt megmutatta, hogy magas erkölcsi és horci tulajdonságokkal rendelkező elsőrangú hadsereg. A szovjetek országának katonája sohasem jött úgy egy idegen országba, mint hódító. Minden országban mindig a nemzetek felszabadítója, a béke és a demokrácia harcosa volt. A szovjet katona ezen világos erkölcsi jellemének jelképeként áll a berlini, treptovi parkban a szovjet katona 13 méter magas bronzszobra: jobb kezében aoélkardot tart, amellyel szétverte a fasiszta hadat, és a bal kezében egy megmentett gyermeket, amely az emberiség boldog jövőjét testesíti meg. A kapitalista országokban az imperialisták katonáikban a legalacsonyabb ösztönöket ébresztik fel. ,1. Walles reakciós amerikai újságíró így formulázta meg a

7, amerikai katonák ideológiáját: „Lehetnek más nemzeteknek saját rendszereik, a mi rendszerünk a gyilkosság. Ez az amerikai rendszer a legjobb az egész világon". Ez az amerikai imperializmus állati vonása. A LM háború utáni időszakban a szovjet kormány, amely állandóan a | béke politikáját folytatja, lényegesen csökkentette a szovjet hadsereg létszámát. Ez alatt a kapitalista országok reakciós kormányai újabb hadtesteket alakítanak kí, egyre magasabbra emelik a háborús költségvetéseket és lázasan fegyverkeznek, j Az Amerikai Egyesült Államok a Szovjetunió körül a katonai támaszpontok hálózatát alakítja ki. Az angol-amerikai imperialisták már második éve folytatják támadó liáborújukat. Koreában. Barbár módon tönkreteszik, szétverik ennek a i békeszerető országnak városait és falvait és mérhetetlen szenvedést okoznak békeszerető lakosságának. Az utóbbi időben intenzívebbé teszik | támadó politikájukat a kelet és nyu, gat országai egész sorával szemben, igyekeznek új világháborút kirobbantani és a nemzetek megrablásá[ val és Ieigázásával akarják fenntartani és megszilárdítani uralmukat. A kapitalista országok reakciós | körei által folytatott háborús és táI madó politika ellenében ott áll a I béke és demokrácia Szovjetunió vej zette tábora által sikeresen megvai lósított, a' nemzetek békéje és ba' rátsága kialakítását szorgalmazó 1 politika. Ennek a tábornak erői, amelyek a ! nemzetek szabadságát és függetlenségét védik, nap-nap után növekednek. A jelenlegi időszak legnagyobb mozgalma a békemozgalom a háború gyújtogatói ellen, és ez a mozgalom az egész földteke minden or| szagában, a lakosság minden rétegében terjed. És ez a mozgalom fejlődik, nő, tekintet nélkül az emberek politikai, vallási és más meggyőződésbeli eltéréseire. A béke harcosait a béke nagy zászlóvivőjének, .1. V. Sztálinnak, szavai lelkesítik: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a nemzetek kezükbe veszik a béke megtartásának nagy ügyét és végig kitartanak mellette." Az országok dolgozói szilárdan eltökéltek, hogy ellenállnak a háborús gyújtogatóknak. A szovjet nép és fegyveres erői sohasem feledkeznek meg az angolamerikai imperialisták igyekezetéj ről. A békés alkotó munkával elfogól fen fi diet'é cSzóvjet Kwdsereq — békénk, /wrf/fH/jtígunk biztosítéka A moszkvai helyőrség díszszemléje a moszkvai Vörös-téren. V. MAJAKOVSZKIJ: én (f o vdu Iv va Rongy generáHs. pán. nemes úr, tört tizenhatfele ránk cudarul. Francia az ágyú. a harckocsi brit: jól tartja az ántánt fehér fiait. Harcol a Szovjet, a drága haza, dördül a vad napok forgataga. Nem kell a harcban a préda nekünk, gyarat és földet véd a kezünk. Gyűl falu-bánja dühös csapata. rongyosan. éhesen áll a csata. Sapkadíszünk vörös csillaga: vér, állj! ne tovább! — — te csorda-fehér! Püföltük mi Machnot, vertük I»enikint; A Rrim ropogott, a Krím recsegett. Győzelem edzett Vörös Sereget. Szivedbe ömölt diadalt munkás akarat Hallva az első növelő s a paraszti erőnagy riadót, sorakoztunk a mélyből mi százmilliók. Uj hadak útján döngve tapos tömött csatarend; a vörös gyalogos. Vörö

sök esküje marcona vafe: vágtat a Bugyonnij-hös — a lovas. És burz^ujok "j blokádjaira vörös madár lesz a felleg ura. Emeljen a hír "OJJ nagyr

a v

ple. azt, aki ránktör kiverjük megint. bolsevikok Vörö« Hadserege! lalt szovjet nép szilárdan el van határozva védeni a béke ügyét. De aki a szovjet áüam békeszeretetét gyengesége jelének tartja, iw. rettenetesen téved. A szovjet kati>n»k éberen védelmezik a szocialista állam határait, védik a szovjet nép békés munkáját. A szovjet hadsereg, amely hű •T. V. Sztálinnak, a béke s a nemzetek közti barátság nagy zászlóvivőjének elveihez, szilárdan áll őrt ae egésr. világ békéje fölött. Ebben re-jHk dicsősége, ebben rejlik ereje.