Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-20 / 43. szám, szerda

1952 február 20. IM Síi JlcvcUiitU nyv

sitiin A íévaí szövetkezetben nem tudják hová elhelyezni az anyadísznókat, mert a sertésistállókban már 3 év óta műtrágya van felhalmozva Több levél érkezett szerkesztőségünkbe a lévai szövetkezetből. A levelek írói rámutatnak a hibákra és hiányosságokra, amelyek a mult évben a lévai szövetkezetben előfordultak. Egyik levélben a szövetkezet dolgozói beszámolnak arról, hogy mennyire veszélyes a szövetkezeti gazdálkodásban a kulákok aknamunkája. ami azután a szövetkezet beesületeg- dolgozóinak a rovására megy. Bresztovszky József, a szövetkezet egyik dolgozója levelében nagyon helyesen rámutat az őszi munkák alatt előfordult hibákra, a csoportvezetők felelőtlenségére és a szervezetlenül végzett munkákra. „Nézem a hatalmas tábla búzavetósünket — irja a levélben, s látom, hogy nagyon hiányosan van a mag elvetve. Helyenként 8 sor szélességben nem látható egy szál búz

a sem. Hát miért vannak a csoportvezetők, ha nem ellenőrzik kellően a munkát? Szerintem a csoportvezető kötelessége nemcsak az, hogy a munkaegységeket beírja, hanem az is, hogy pontosan ellenőrizze a ledolgozott munka memennyiségét és minőségét. Ha a jövőben is eló'fordulníik Ilyen hibák, nem fejlődhet a szövetkezetünk." „Nagy uraságoknál dolgoztam egész életemben, mint cselédember csekély fizetésért — irja egy másik szövetkezeti tag, — de mindenütt megkövetelték a rendes munkát. Most pedig, amikor a szövetkezetben mindenki a munkája után részesül a megfelelő jutalmazásban. minden dolgozó szövetkezeti tagnak szocialista kötelessége kell legyen, hogy a lehető legjobb munkát végezze." Éppen ez volt a legnagyobb hiba a lévai szövetkezetben, hogy a tagok között voltak olyanok is, akik nem törődtek azzal, hogy lesz-e jó termése a szövetkezetnek, vagy sem. Ellenkezőleg mindenben igyekeztek a szövetkezeti gazdálkodás eszméjét kicsavarni, összebeszéltek tücskötbogarat a szövetkezeti közös gazdálko^srôl. S kik voltak ezek? A kulákok, akik szép számban akadnak a lévai szövetkezetben. Meg kell, hogy jegyezzük, hogy maga a tagság is nagy hibát követett el akkor, amikor a kulákokat beengedte soraik közé. Hittek a kulákok mézes-mázos szavainak s azt is megtűrték, hogy a szövetkezet alelnöke egy 50 holdas kulák legyen. Mindez iskolapéldája volt annak, milyen alattomos módon dolgozik a kulákság a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ellen. Mi lett volna sikkor a szövetkezettel, ha továbbra is megtűrték volna az „alelnöki székben" Podihorecky András 50 holdas kulákot? A szövetkezetben nyugodtan tovább végezhették volna aknamunkájukat ő és társai, mint például Csonthó Eszter és fia Csonthó Károly, akiknek még ma is 1 hektár szőlőjük és két hektár földjük van ,-,háztáji" gazdálkodásra. — Nem lehet rossz ember Podhorecky — mondogatták a szövetkezet tagjai egész addig, míg a kulák meg nem mutatta igazi arcát, — hisz ő az elsők között lépett a szövetkezetbe. Igy volt ez pontoséin. De az is igaz, hogy az első perctől kezdve gazul viselkedett. „Örömmel" a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta földjeit. Megszabadult a beadási kötelezettségtől. Még az elmaradt 540 kg húskontingensét is „elengedték" a „hősnek". Bezzeg a gazdasági épületeket és a kastélyt megtartotta magának. A lakásokért még ma is lakbért kell fizetniök a szövetkezet dolgozóinak. Jól értette / dolgát a kulák. Olyan szépen beszélt a szövetkezet dolgozói elő(t, hogy sokan azt mondották, „Podhoreeky maga a megtestesült jóság". „Csak nyugalom, minden jóra fordul és minden rendibe jön" — szokta mondogatni a gyűléseken. De az ő nyugodtsága csak addig tartott, amíg valamit elkövethetett a szövet' kezeti gazdálkodás ellen. Ha a szövetkezet fejlődéséért kellett valamit tenni, megszűnt a kulák nyugodtsága. Történt ugyanis, hogy a szövetkezet megszaporodott állatállománya részére helyiségekre volt szükség. A tagság úgy határozott, hogy Podhoreoky felesleges épületeiből egyet átalakítanak, hogy elhelyezhessék az állatállományt. Mikor ezt a gyűlésen bejelentették, a „jóságos kulák" megváltozott. Akár egy vaddisznó toporzékolni kezdett: „Égjen le rólatok a ruha, üssön meg a guta benneteket." Az utóbbi aztán be is teljesedett csak nem a tagokon, hanem Podhoreckyn, amikor leváltották az alelnöki funkcióról. Szegény kulák annyira szivére vette azt, hogy ezentúl már nem vezetheti orránál fogva a szövetkezet tagjait s neki is meg kell fogni a kapa nyelét, ha élni akar, hogy belebetegedett s mint mondják megütötte a guta. Az efféle kulákvezetés mellett azután a többi puszipajtások is nyugodtan áskálódtak a szövetkezet ellen. Most már csak a szövetkezet öntudatos dolgozóitól függ, hogy a szövetkezet részére ásott verembe minél előbb a kulákok essenek bele. „Lehet-e közösen jól gazdálkodni akkor, ha a szövetkezeibe befurakodott kulákoknak még ma is egy-két hektár szőlőjük és két-három hektár földjük van, — kérdi levelében a lévai szövetkezet egyik dolgozója. — Hiába dolgozunk ml akkor a szövetkezet kifejlesztésén, ha mások állandóan akadályozzák. töbl»ek között olyan kulákok Is, mint Ŕáez Jónás, 60 holddal lépett a szövetkezetbe. De csak a fia dolgozik, a pedig saját szőlőjével törődik. Hárman vannak a családban. Egy háztartásban élnek. A háztáji gazdálkodásra 3 hektár földet hagytak meg részükre. Azonkívül szőlőjük is van, három tehén is van az istállójában és ennyi kereseti lehetőség mellett az öreg még nyugdíjat is élvez. A múltban a Horthyrezsim alatt nagy ember volt, ő járt a kisparasztokhoz marhákat rekvirálni." Természetes dolog, hogy mindezek láttára a szövetkezet becsületes dolgozóinak is elmegy a munkakedve. Különösen most, amikor a zárszámadás befejezésével látni fogják, hogy a szövetkezet nem halad a helyes úton s nem érte el a tervezett eredményeket. A munkaegység értéke is alacsonyabb jesz a tervezettnél. Noha a munkákra tervezett munkaegységeket nem is merítették ki egészen, mégsem mondhatjuk, hogy a szövetkezet jól gazdálkodott, mert nagyon sok kár volt az őszi termények betakarításánál. Természetesen ebben az esetben is munkaerőhiányra hivatkoztak, de a valóságban nem volt munkaerőhiány, mert ha a kulákok nem mentek volna a szőlőbe dolgozni, hanem a szövetkezetben végezték volna munkájukat, minden máskép lett volna. De ezek' a gazemberek ha el is mentek a szövetkezetbe, oda csak pihenni jártak, s úgy tessék-lássék megmutatták, hogy ők is „épitik a szocializmust". „Nem is lesz rend addig a szövetkezetünkben míg a szövetkezetnek olyan tagjai lesznek, akik többet dolgoznak saját szőlőjükben, mint a közösség érdekéért — mondja a szövetkezet egyik dolgozója. Most, amikor a szövetkezet tagjai rájöttek arra, hogy a kulákspekuláció levét a becsületes dolgozók iszszák meg, legelső dolguk az lesz ebben az esztendőben, hogy valamennyi kulákot kisöpörjék a szövetkezetből. A múltban saját bőrükön tapasztalták, hogy u kulákok a legnagyobb dologidőben, inkább elmentek hüssölni a szőlőhegyre, minthogy a szövetkezetben dolgoztak volna. Viszont a szövetkezet nyújtotta előnyöket épp úgy élvezték, mint azok, akik mindennap jártak dolgozni. A kulákok pénzeltek, fekeztéztek a szűlötermékekből, persze most nem törődnek azzal sem, hogy az évi osztalék mennyi lesz a munkaegységek ütán. Viszont azok a dolgozók, akik becsületes keresetből élnek, egész esztendőben becsületesen dolgoztak, nagyon is megérdemelnék az évvégi jutalmazást a szövetkezet tiszta jövedelméből. De az osztalék egy része a kulákok mesterkedései alapján odavándorolt a kulák urak zsebébe. Szövetkezeteinkben nagy gondot kell fordítani a sertésállomány emelésére és nevelésére. A Párt és a kormány határozata értelmében különösen az anyadisznók kellő elhelyezésére és a malacok nevelésére kell súlyt helyezni. A határozat szerint „biztosítani kell az 1952-es év átlagos állományából minden anyadisznó után 11 malac felnevelését". A lévai szövetkezetben S0 anyadisznó vár malacozásra. Szükség volna arra, hogy a malacozás előtt az anyadisznókat elkülönítsék. Erre a célra a szövetkezetnek volna is megfelelő helyisége, ahol 30 férőhelyes, rekeszekkel ellátott sertésólak vannak. Az épület a szövetkezet tulajdonát képezi. Egy éve kérte már a vezetőség, hogy a helyiséget, ahol a földműves raktárszövetkezsetnek "0 vagon műtrágyája van elhelyezve, ürítsék ki. A műtrágya már legalább 8 éve „pihen" a sertésistállóban. Ha el akarják szállítani, ahhoz bányászokra lesz szükség, mert különben a kőkeményre összeállt műtrágyával semmit sem tudnak csinálni. Ha az ember bemegy a helyiségbe, azt gondolja, hogy valami bazaltbányában van. Óriási kára nemzetgazdaságunknak, hogy akkor, amikor mindenféle eszközzel igyekszünk a földek terméshozamát emelni, a jó termés egyik alapfeltétele, a műtrágya ott vész a szövetkezet sertésistállójában. Ha még használható is lesz ez a műtrágya, mielőtt elszórnák a földeken, át kell őrölni az egészet. S kit terhel mindezért a felelősség? A földműves raktárszövetkezet vezető funkcionáriusainak tudniok kellene, hogy milyen óriási érték ment tönkre annak következtében, hogy a műtrágya már három éve a raktárban van. Amellett, hogy a műtrágya már értékét veszítette, teljesen tönkretette a padlást és az épület falait. A lévai járási nemzeti bizottság azonnal intézkedjék a helyiség kiürítésében, hogy a szövetkezet 60 anyadisznóját eltudják helyezni. Ha ezt rövidesen meg nem teszik, a szövetkezet jövőbeni sertésállományát csonkítják meg. Tartsák szem előtt a Párt és a kormány február 5-i határozatát, amely legfontosabb feladatul az állatállomány növelését tűzte ki. A lévai szövetkezet új vezetősége pedig kemény kezekkel fog hozzá a befurakodott kulákok leleplezéséhez és a fennálló hiányosságok kiküszöböléséhez. Az új gazdasági tervek szerint a munkacsoportokat átszervezik s a csoportokon belül könyörtelenül elbánnak majd a lógósokkal és a munkakerülőkkel. Nagyon sokat tanulták az elmúlt esztendőben, s a szövetkezet tagjai nem akarják, hogy a jövőben is úgy dolgozzon a szövetkezet, hogy a kulákok érdekeit szolgálja, hanem, hogy a közös vagyon s a közösen termelt javak a becsületes dolgozók szebb és jobb életének biztosítéka legyen. A balázsfaš szövetkezetben feikészüBtek a tavaszi munkákra A balázsfai EFSz tagjai ezév január 22-én írták alá a IV. típusú munkamódszert. A szövetkezet 410 hektár és 78 ár földön gazdálkodik. Ebből 27.5 hektárt a háztáji gazdálkodásra hagytak meg, 24.8 hektár pedig rét. A szövetkezeti tagok, hogy célszerűbb gazdálkodást folytathassanak és hogy bevezethessék a füveB vetésforgót még 1951-ben tagosították a földeket. A határt ekkor fejosztották 9 táblás forgókra, mégpedig egy 9 táblás takarmányforgóra, a többi földet pedig 4 forgóra. A szövetkezetnek 104 tagja van. Az első pillantásra úgy tűnik, hogy a földterülethez viszonyítva ez kevés. Igaz ugyan, hogy a balázsfai szövetkezetben nem sok a munkaerő, azonban jő munkamegszervezéssel ki,tudják küszöbölni a hibá kat és áttudják hidalni a nehézsé geket. A 67 aktív tagból 24-en az állattenyésztésben, 37-en pedig a növényi termelésben dolgoznak. A szövetkezet a jelenlegi téli időszak folyamán kiegészíti még taglétszámát a kis- és középfö

1 imüvesek soraiból, hogy a tavaszi és nyári munkákat zavar nélkül megtudja valósítani. A szövetkezet első növényterme, lési munkacsoportjának gondjaira 182 hektár föld megművelését bie ták. A másik csoportnak szintén 182 hektár földet kell megművelnie A munkát úgy szervezték meg. hogy például a kapások megművelését szétosztják az egyes családok között, Vörös elvtárs 6 tagú családja az összes munkákat elvégzi két hektár cukorrépán. Ezenkívül megkapál 5 hektár lcukoricát és egy hektár burgonyát. Vörös elvttfís családja ezt a munkát szívesen elvégzi, mert tudja, hogy megkapja érte a rendes jutal mazást. Az első két növénytermelési munkacsoport a következő felszerelést kapja: 8 ló, 2 traktor a traktorállomásról, 6 szekér, 7 boro na, 8 eke, 3 fahenger, 1 hármas vashenger, 1 talajsimító, 2 vetőgép, 4 töltőeke, mégpedig 1 egyes, 1 hármas és 2 kézi töltő eke, 2 fükaszálógép, 1 gereblyézőgép, 1 műtrágyaszóró gép. Ezt a felszerelést mindkét csoport külön-külön megkapja. Ezenkívül közösen kapnak egy burgonyaszedőgépet, 1 répaszedögépet és 2 tüskés hengert. A harmadik növénytermelési csoport 3 osztagból áll: dohány terme lési, zöldségtermelési és szőlészeti osztagból. Van egy negyedik osztag is, amely a 11 hektár gyümölcsöst rendbentartásáról fog gondoskodni. A harmadik munkacsoport, vagyis a 4 osztag tehát a következő felszerelést kapja: 2 ló, 1 traktor pót. kocsival, 3 szekér, 3 eke, 4 borona, 1 henger, 1 talajsímító, 2 egyes töl tő eke, 1 kézieke, 1 trágyalés hordó, 2 vetögép és 1 motorfelszerelés. A negyedik munkacsoport az ál lattenyésztéssel foglalkozik. A csoportvezetője Hrdy János zootechnikus. Az állattenyésztési csoport is kisebb osztagokra oszlik. Először is a szarvasmarhákat gondozó osztag továbbá a sertéseket ellátó osztag, a baromfitenyésztési osztag és a juhtenyésztési osztag. A szarvasmarhatenyésztési osztag 246 szarvasmarháról gondoskodik. Ebből 70 tehén, a többi pedig növendékállat. A sertéstenyésztési osztag 390 darab sertésről gondoskodik. Ezeket eteti, tisztítja. A 390 darab sertésből 94 anyadisznó. A juhtenyésztési csoportra is nagy feladat vár. Ennek kell gondoskodni a szövetkezet 249 juháról. A baromfitenyésztési osztag 2 tagból áll, és 700 darab baromfiról gondoskodik. A negyedik, vagyis az állattenyésztési munkacsoport a következő felszerelést kapja: 9 ló, 7 szekér, 2 fűkaszáló, 2 gereblyézőgép, 3 fúvós szecskavágó, 3 trágyáié pumpa, 2 motor a vízmerésre. Az EFSz-nek van még egy ötödik csoportja is, amely a szövetkezet építkezéseit látja el. Ennek kell gondoskodnia a gazdasági épületek megjavításáról, új épületek felépítéséről és a gazdasági felszerelések megjavításáról. Ebben a csoportban van 2 kőműves, annak 2 segédje, két ács, egy kerékgyártó, két kovács és egy gépész. A legsürgősebb csúcsmunkák idejében ezen csoport tagjai is bekapcsolódnak a földmunkákba. A balözsfai EFSz-ben ezt a munkamegszervezést a f. évi január 16-i taggyűlésen tárgyaltált meg. A taggyűlés a fent felsorolt javaslatot elfogadta és kötelezte magát, hogy az 1952-es évben a fent körülírt munkamegszervezés mellett fog dolgozni. A balázsfal szövetkezeti tagok példás gondot fordítottak a normák : és a munkaegységek összeállítására is. Még az elmúlt év december 16án megkezdték a normák megbeszélését s egy egész hónapig, vagyis ez év január 16-ig elég idejük volt arra, hogy minden egyes pontot alaposan megtárgyaljanak. Az egyes munkákat beosztották nehézségl osztályokba úgy, hogy ma már minden szövetkezeti tag világosan tudja, hogy milyen munkát fog vé. geznl az év folyamán és hogy becsületesen végzett munkája után milyen jutalomra számíthat. A balázsfai szövetkezeti tagok tanultak a munkamegszervezés terén az elmúlt évben előfordult hiányosságokból. Tavaly ugyanis az egyes munkacsoportok élén nem állottak felelős személyek. Az egész szövetkezet gazdálkodását tulajdonképpen csak a szövetkezeti gazda és elnök irányították. Az ilyen megszervezés következtében aztán nem csoda, ha kapálatlanul maradt 12 hektár takarmányrépa, ami bizony elég jelentős vesztesség a szövetkezet számára. Hasonló hiányosságok fordultak elő az aratási munkákban is. A tagok nem voltak tisztában az egyes munkák normáival és a munkaegységek értékével. Ezenkívül az állami traktorállomás is hibát követett el. A szövetkezettel kötött szerződés például egészen a véletlenen aiapult. Nem volt előre megbeszélve, hogy hány cséplőgépet.' vagy hány aratógépet köteles adni a traktorállomás a szövetkezetnek. Mindezekből a hiányosságokból levonták a tanulságot a balázsfai szövetkezeti tagok. Az idén tudni akarják, hogy mik a feladataik és hogy velük szemben a traktorállomá's milyen feladatok elvégzésére köteles. Rendes szerződést kötöttek ezért a dunaszerdahelyi traktorállomással, mégpedig olyan szerződést, amelyben a traktorállomás kötelezi magát, hogy a szövetkezet földjeinek megművelésért a traktorosok olyan jutalomban részesülnek, amilyen mértékben biztosították a magasabb hektárhozamok elérését. Ez az újfajta szerződés bizonyára nagy jelentőséggel fog bírni az idei munkák elvégzésében úgy a traktorállomás részére, mint a szövetkezet részére. Jelenleg a balázsfai szövetkezetben teljes ütemben folynak a tavaszi munkákra való előkészületek. A tagság már 50 mázsa szemcséstrágyát készített, megtrágyázott 100 hektár szántóföldet, aminek a 90%-át le is szántotta, tisztítja és csávázza a vetőmagot, építik a zöldség és dohányszárítókat stb. A szőlészeti osztag eddig elkészített 5000 darab karót. Hátra van még 10.000 karó elkészítése. Az építészeti és ipari munkacsoport teljes ütemben javítja a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gépeket és eszközöket. A balázsfai szövetkezeti tagok úgy számolnak, hogy akár február végén is megkezdhetnék a tavaszi munkákat, ha az időjárás megengedné. Ami a felkészültséget illeti, ott nem lesz hiba. A tavaszi munkákra egészen részletes terv áll a tagság rendelkezésére. Pontosan megszervezték, hogy kedvező időjárás esetében az egyes napokon, heteken milyen munkát fognak végezni. Tuesny János, ' a dunaszerdahelyi J. N- B. mezőgazdasági előadója /