Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-19 / 42. szám, kedd

U J SZO 1952 február 19 I. KÖZMŰVELŐDÉSI HIREK. A szovjet főváros színházaiban ebben az évadban mintegy 200 szín darabot tűznek ki műsorra, ami azt jelenti, hogy minden hétre több be­mutató esik. A legtöbb színdarab a szovjetemberek mai életéről, mun­kájáról és békeharcáról szól. A szín­házak műsorában jelentős helyet foglalnak el a külföldi és az orosz klasszikusok színmüvei. Moszkva színházaiban jelenleg több mint 20 klasszikus orosz színmüvet játsza­nak. Shakespeare, akinek darabjait saját hazájában egyre ritkábban adják elő, a legnépszerűbb és leg­kedveltebb szerzők egyike a Szov­jetunióban. Most a „Romeo és Ju­liá"-t, az „Othelló"-t, a „Tévedé­sek vigjátéka"-t, a „Sok hűhó sem. miért".et és még néhány darabját játsszák. Moszkvában, a főváros színpadain nagy sikert aratnak She­ridan, Fletcher, Wilde, valamint a haladó írók: Howard Fast és mások színmüvei. Petőfi műveinek négykötetes űj kiadása rövidesen megjelenik Mosz­kvában. Az első két kötet a költő 1842-től 1849-ig írott verseit közli. A harmadik kötetben elbeszélő köl­temények, a negyedikben pedig Pe­tőfi cikkei, naplórészletei, levelei je­lennek meg. A fordítás munkáját a legkiválóbb szovjet lírikusok, köz­tük Tyhonóv Xszakovszkij, Marsak és Vera Inber végezték. A „Különös házasság" — oroszul. Moszkvában megjelent oroszul az Állami Szépirodalmi Könyvkiadónál Mikszáth Kálmán regénye, a „Kü­lönös házasság", Gromov és Leibu­tyin fordításában, Polyakov famet­szeteivel. gyönyörű kiállításban. Az előszót Gromov írta. Gromov méltat­ja Mikszáth munkásságát általá­ban, elemzi a „Különös házasság" cselekményének és megírásának tör­ténelmi hátterét, kiemeli irányza­tosságát és rámutat a szerző kri­tikai realizmusára. „Mikszáth a polgári-realista író lényegében a jobbágyrendszert, mint a haladást gátló társadalmi jelenséget bírálja. Rendkívül lebilincselő regénye lap jain irgalmatlanul ostorozza a kle­rikális reakciót... s megmutatja a papi „igazságszolgáltatás" titkos rúgóit: a korrupciót, kapzsiságot, törtetést, gyávaságot és undorító cinizmust... Mikszáth szerette ha­záját, népét s bízott a magyar nép erejében" — írja róla O. Gromov. A koreai írók Phenjanban konfe­renciát tartottak, amelyen össze­gezték a koreai írók és költők mun­kásságát az amerikai támadás kez­dete óta. Ebben az időszakban 81 prózai mü, 135 gyermekek számára írt mü, 52 énekszöveg és nagyszá­mú vers jelent meg. Gorkij „Anya" című regényének színpadi változatát a japán színhá­zak is műsorra tűzték. A regényt Murajama dramatizálta és rendezte az „Anyá"-ból készült Pudovkin film tanulmányozása alapján. Az új színdarabnak, amelyet Tokióban mutatták be, nagy sikere volt. A francia szellemi élet amerika­nilázásának legújabb és eddig talán leggyalázatosabb állomása az az el­határozás, hogy amerikai kívánság­ra „Basic French" cimen kidolgoz­zák egy leegyszerűsített, sűrített francia nyelv kézikönyvét, amely­nek az a célja, hogy megkönnyítse az ügynevezett „európai hadsereg" egységes vezénylését és a zsoldos hadsereg tagjainak a francia lakos­sággal való érintkezését. A francia nép széles rétegei a legnagyobb felháborodással fogadják a haza­áruló burzsoá klikknek ezt az újabb behódolását, amelynek során a fran­cia filmgyártás és könyvkiadás után hajlandók az amerikaiak barbár el­járásának kiszolgáltatni Voltaire, Victor Hugó, Balzac, Romáin Rol­land csodálatos nyelvét is. Svájcban tüntettek egy amerikai film ellen. Genf Caroux nevű kül­városának munkáslakossága tünte­tett egy katonai jellegű amerikai film előadásai ellen, amely az ifjú­ság militarista nevelését mutatja be. A lakosság nyomására a filmet le kellett venni a mtisorrpl. Priestleyt, a nyugaton legtöbbet játszott angol írót a haladőszellemü „Unity"-színház megfosztotta vá­lasztmányi tagságától. A kizárásra az adott okot, hogy Priestley a „Collierés" nevű folyóiratban egy cikket jelentetett meg, amelyben a Szovjetunió elleni háborúra uszít. Az igazgatóság nyilatkozatában, amelyet az angol sajtó közöl, kije­lenti, hogy ez a cikk ellentétben áll a béke és a nemzetek közti megér­tés elvével, amely a színház pro­grammja és azért ezzél a lépésével a nyilvánosság előtt tiltakozik Priestley magatartása ellen. „Éljen Názim Hikmet!" Isztam­bulban, a török bíróság nyolc fő­iskolást egyévi börtönbüntetésre és Isztambulból való kiutasításra ítélt el. A főiskolások bűne az volt, hogy résztvettek egy gyűlésen, amelyet Názim Hikmet, a nagy török költő 50. születésnapja tiszteletére ren­deztek. A vád legfontosabb pontja az volt, hogy ezen a titkos és a hivataloktól nem engedélyezett gyű­lésen éltették a költőt. A „Les Lettres Francaises" című francia kultúrpolitikai hetiszemle ehhez a hírhez ezt a kommentárt fűzi: ) A nemzetközi tiltakozó mozga­lom elérte, hogy Názim Hikmet ki­szabadult börtönéből. Hasonló új mozgalom bizonyosan eléri a nyolc főiskolásnak kiszabadítását isztam­buli börtönükből. Űj olasz film a partizánok ellen­állásáról. Az olasz filmszínházak­ban nagy sikerrel mutatták be Carlo Lizzeani haladó filmrendező­nek új filmjét, amely az olasz par­tizánoknak a hitleri megszállók el­leni harcát ecseteli. Ez az első olasz film. amelyet az erre a célra alakí­tott népi szövetkezet készített. Az olasz dolgozók nagy lelkesedéssel vettek részt a film forgatásának munkájában. * Az első szovjet gyermek-enciklo­pédia. Szovjet tudósok az első gyer­mek-enciklopédia kiadásán dolgoz­nak a tízéves iskola ötödik-nyolca­dik osztályának diákjai számára. Az enciklopédia — a tudományok összességét felölelő kézikönyv, — amely tizenhét gazdagon illusztrált kötetből fog állni, hivatva lesz a fiatal olvasók tudását elmélyíteni. Költök segítsége a bolsevik emberne velés m unká jába u Václav Kopecky elvtárs, tájékoz­tatásügyi miniszter a CsKP IX. rendes kongresszusán, 1949 május 28-án tartott beszámolójában a szo­cialista átnevelésről szólva, kifejtet­te, hogy a szépirodalom haladó és forradalmi értékeinek milyen jelen­tősége van a szocializmus építésével együtt fejlődő, új emberért vívott harcban. „Csak most mutatjuk meg igazán, — mondotta — mily büsz­kék vagyunk ... XIX. századbeli nagyszerű irodalmunkra, amely kap­csolatos a nagy orosz irodalom, valamint más szláv népek irodal­mának szellemével. .. éppen úgy, mint Petőfi Sándor. .. szellemével," Mi az, amit a propagandista Pe­tőfi költészetéből köztársaságunk ma gyar dolgozóinak .a szocialista épités és a békeharc odaadó tényezőivé való nevelésében felhasználhat? Pe­tőfi tudatosan hirdette, hogy az iro­dalom feladata — amint azt Lenin kívánja — „a dolgozók millióit és tízmillióit, az országa virágát, ere­jét, jövendőjét" szolgálni: Csatázok verseimmel... egy-egy­Harcos legény minden dalom. Petőfi a jobbágyság felszabadítá­sáért, a nagybirtokos főurak belpo­litikai uralma és az idegen hűbéri abszolutizmus gyarmatpolitikája el­len küzdött s az 1848/49-es forrada­lom valóságos élő lelkiismerete és megalkuvást nem tűrő őre volt. Egekbe a népet, pokolba az ariszto­kráciát — írja Arany Jánosnak. Mit ér a bánya, kérdi egyik versében, ha nincs munkáskéz, amely napfény­re hozza a kincset. A parasztság ve­rejtékezve műveli a földet, de nincs hazája, mert haza csak ott van, ahol jog is van. Dalait a forradalom hírnökeinek nevezi, hallatukra a gyávák elsápadnak. A társadalom megváltói alulról, a kunyhókból jön­nek. A szegényeket biztatja, ne fél­jienek, mert övék a jövő. A társa­dalom fejlődésének Petőfi szerint nemcsak az a célja, hogy a jog asz­talánál mindenki helyet foglaljon, hanem hogy a bőség kosarából min­denki vehessen. Méltán nevezi tehát Fagyajev Petőfit kora bolsevikjé­nek. Megvan benne nemcsak a feu­dális, hanem a kialakuló kapita­lista kizsákmányolás gyűlölete. A társadalom mostohagyermekeinek költője, a „Téli világ"-ban látjuk a kegyetlen élességü őszi szélben fát hasogató és fűrészelő napszámos­párt, gyermekük darócpólyába mel­lettük hever a földön s versenyt vi­sít a seéllel. A zord időben poszt­ján fel s alá topogó katona, a fa­gyoskodva házról házra járó szlo­vák vándoriparos, a faluról falura bandukoló rosszul öltözött vándor­színész s a szélrázta sátor alatt di­dergő cigány sorsával érez egyet. A nyomorgó forradalmi értelmiség képviselőjében. az „Apostol" Szil­Versenyben a kassai kerület üzemi klubjai A ROH üzemi klubjai a kassai ke­rületben dolgozóink új szocialista életének központjává válnak és az új szocialista ember nevelésének egyik leghatátosabb eszközévé. Er­ről tanúskodik gondos előkészüle­tünk a példás üzemi klubért indítan­dó országos versenyre, amelybe a 86 üzemi klub közül 46-an már be­kapcsolódtak. A Kohókombinát üzemi klubja mult év novemberében kezdte meg működését. A Kohászati Kombinát legjobb építői minden munkahelyről műszak utáni brigádokban segítet­ték felépíteni a kultúrházat, a dol­gozók üzemi klubhelyisége, a szín­pad. az olvasóterem és a könyvtár részére. A kiváló cseh és szlovák művészegyüttesek felfigyeltek a HTJKOSTAV dolgozóinak felhívásá­ra és értékes előadásokkal, zenei és színi bemutatókkal erősítették meg a HUKO dolgozóit Keletszlivákia e hatalmas békebástyája felépítéséért folyó harcukban. A legjobb fellépések közé a brati­slavai Nemzeti Színház esztrádestje és a kassai Nemzeti Színház bemu­tatói tartoztak, amelyeken szovjet, cseh, szlovák haladó szerzők drámai müveit mutatták be. A HUKO dolgozói is megkezdték az önálló érdekkörök szervezését az üzemi klub keretén belül Jól bevált a dal- és tánckör és a levelezők köre. * A dolgozók közt nagy tetszésre ta­lált az üzemi hiradó mindennapos leadása, különösen a dolgozókkal való beszélgetések. Vitákat közvetí­tenek a legjobb munkacsoportokkal, amelyekben azt tárgyalják meg, ho­gvan érik el a magas normatúltel­jesítményeket és hogyan szervezik meg a munkát. Az állami rádió se­gítségére jön az üzemi hiradó-kör­nek, vidám műsorral lép fel a HUKO üzemi klubjában és hangszalagokra veszi fel a dolgozók kritikai meg­jegyzéseit. A 35 tagú zenekör sike­res fejlődését lehetővé tette a dol­gőzók egységes alapja, amely hang­szerek felvásárlására 150.000 koro­nát adott. A drámai-kör felett a kas­sai Nemzeti Színház tagjai vállal­tak védnökséget, akik minden héten egyszer a Kohászati Kombinátra jönnek oktatási célból. veszteiében sötét nyomora közepette van erő, élő hit a viharos megpró­báltatásokon át végül mégis feltisz­tuló jobb társadalomban. Ady Endre (1877—1936) félszá­zaddal Petőfi halála után felelevení­ti nagy elődjének hagyományát. Időközben kibontakozott a kapitaliz­mus, s politikai tömegtényezővé nö­vekedett a magyar proletariátus. A nagybirtok és a nagytőke osztoznak a gazdasági és politikai hatalom­ban, a mezőgazdasági proletárok milliós tömegei nem jutnak földhöz, az ipari munkásság nem kap vá­lasztójogot. Az elmaradottság és a jogfosztottság, a magyar ugar ellen Ady felvette a küzdelmet. Ele­inte várta a polgárság taipraállá­sát, majd ennek tétlensége elkeserí­ti s egyedüli reményét a proletariá­tusba veti: Nyakatokon vad úri tatárok. Mégis büszke a ti fejetek. Frissek « vérben, nagyok a hitben, Csák Máté földjén ti vagytok az isten. Előre, magyar proletárok! Ady a proletariátusban nemcsak a politikai hatalom várományosát, hanem egy új népi és magasabb kultúra letéteményesét látta. 1910 körül az uralkodó osztályokat épp úgy egy új Dózsa Györggyel fenye­geti, mint ahogy azt Petőfi tette 1847-ben. Petőfit és Adyt haláluk után egy­aránt az a sors érte, hogy emlékü­ket az ellenforradalmi reakció elfer­dítette. A Bach-korszakban Gyulai Pál igyekszik elterelni a figyelmet Petőfi forradalmi szerepéről. A Hor­thy-fasizmus idején Petőfi verseit megcsonkított kiadásban jelentetik meg. Adyval másként jártak elí Ady ostorozta a megalkuvó pol­gárság hibáit. A Horthy-korszak bértollnokai ebből fegyvert kovácsol­tak a maguk céljaira, hogy íme a költő elítéli a polgári .demokráciát, melyet a fasizáló uralom magára nézve veszedelmesnek tartott. Ady tényleg bírálta a polgári elemek tétovázását, azonban nem azt tette bennük bírálat tárgyává, hogy ha­ladók, hanem hogy tökéletlenül, gyarlón azok. Petőfi és Ady nem élték túl az általuk előkészített és részben át­élt ^forradalmat, nem lettek tanúi egy ellenforradalom dühöngésének. Jó zsef Atilla (1905—1937), a magyar költészet forradalmi viharmadarai­nak sorában a harmadik, ellenfor­radalmi korszakban született és nőtt fel. Mint 14 esztendős fiú éli át a Magyar Tanácsköztársaság napjait. Napszámos és mosónő gyermeke a költészetében kibontja és meglo­bogtatja a belső és külső ellenfor­radalmárok által eltiport magyar Ljabb listát közlünk azok nevei­ről, akik helyes megfejtést küldtek be „Tél" képeskönyvünk IV- kereszt­rejtvény-pályázatára: ifj. Jakab Sándor Aranyos, Wollner Ruzsena Safarikovo (2 szelv.l, Ozsvald Arpád Kukusinov, Marcinek Gyula M. Lu­dány, Zadovsky Margit Kiskeszi, Barczi László G. Panica (3 szelv.), Kanovies František Mlada, Mitácz Gábor V. Zlievce, ifj. Gál Gyula Pa­darovce, ' Molnár Géza Domása (11 szelv.), Sagát István Komárom, Ve­rebes Lajos Kassa. Jakubec Tibor Busince, Loykova Anna Harmanec, Lichtner Edit Losonc (3 szelv.), Kriss Ferencné Kassa. Valasek Te­ry Léva. Harmati Imre Medvedov, Szathmáry Lajosné Nagymihály, Detvan Ferdinánd Kiskeszi. Rácz József Rimaszombat, Kovacsik Jó­zsef Fülek, Sebestyén Gyula A. Po­koragy (2 szelv.), Balogh Mihály Diószeg, Drabik Jenöné Ipolyság, Iván Klára Királyhelmec, Sándor József Ples, Talpas István Bratisla­va. Papp György Aranyos f3 szelv.) Gajdosik Jenő Léva, Gere András Szent Péter ŕ2 szelv.), Győrös Irma Kamocsa (3 szelv ). Zsilla József Rozsnyó (5 szelv.), Lelkes Vince Förgepatony (2 szelv.), Zalabai Zsig­mond Pastovce, Dudok Ondrej Ko­vá csovce, Futó Ernő Radzovce (2 szelv.), Hódosi László Gíita (2 sz.), Névery Ferenc Gíita, Németh Béla Bratislava (2 szelv.), Hmcsirek Jó­kommün zászlaját, az illegális küz­delmet válaló munkásság forradalmi elszántságát fejezi ki. A Horthy-fa­sizmus által fojtogatott nagyvárosi munkásnegyedek keserű légkörében töltötte ifjúságát, ahol besúgók és rendörkopók juttatták börtönbe a munkásmozgalom legjobbjait, de a lebukottak szenvedése és hősi ma­gatartása újra meg újra felrázza a tétlenségre kényszerített proletariá­tust. Igazi munkásszolidaritás szó­lal meg egyik legmegragadóbb ver­sének refrénjében: Elvtárs, te vagy a Vörös Segély, Testvér, segítsd a lebukottakat. Darutollas szabadcsapatoknak és terrorbandáknak még áll a vásár, de József Atilla nagyszerű víziója már a munkások javára dolgozó gyárak ormán ott látja a győzedel­mes munkásállam jelvényét: A történelem futószalagára Szerelve igyen készül a világ Hol a munkásság majd a sötét gyárra Szegzi az ember öntött csillagát. Az „öntött" jelző a cenzúra miatt került ebbe a versbe, aki olvasta és értett, tudta, hogy itt a vörös saovjetcsillagról van szó. E három nagy forradalmár költő hagyománya élő erő a magyar népi demokratikus irodalomban 1945 óta, amikor a Vörös Hadsereg hősi har­cai meghozták a fizikai és az ér­telmiségi munka felszabadulását. A felszabadult magyar irodalom leküzdötte a burzsoá dekadencia bomlottságát, felszámolták az ele­fántcsonttoronyba zárkózó önzést és azt a hazug politikamentességet, mely azt jelentette, hogy nem kell bolygatni olyan tényeket és jelen­ségeket, melyek a kapitalizmus meg­szűnésének jelei. A népi demokrácia irodalma tele van optimizmussal, a szocializmus építésének lelkesedé­sével. a boldog jövő távlataira való utalással. Nyomon kiséri versekben, regényekben, színmüvekben a szo­cialista társadalomépítés fázisait. A fejőldést előmozdító hatalmas erő­vé válik. Kibontakoztatja a szocia­lista realizmust, a forradalmi roman­tika fényével világít, tüzével mele­gít. Mint a szocialitsa napkelte pa­csirtája ébreszt, frissít, szava ben­sőséges és felszabadító, levetkezi a sematizmust. Pártos, mert egyértel­műen a nép pártján áll és pártszerü, mert a dolgozók élcsapatának mun­kájába kapcsolódik. Itt él velünk, a haladó szocialista technika és ter­melés, az újítások és a békeharc vi­lágában. Sas Andor. (A „Propagandista" februári számából.) zsefné Érsekújvár (2 szelv.), Bagdi Erzsébet Istebnik. Drappan Lajos Léva, Jurakova Matild Bratislava, Medo István Zseliz, Svidronova Margit Királyhelmec, Varga Márta Opatova (4 szelv.), Stnba Arpád Bratislava, Misurák Andorné Rima­szombat, Nagy László (csaba) Mu­la (3 szelv,), Patócs Irén Alsószeli, Akucs Mária Kálna, Szelle Katalin Holiáre, Mészáros Dezső Vághosszú­falu (2 szelv.), Baráth Péter Brati­slava (4 szelv.). I. V. Stalin felső­ipariskola Kassa, Baráti László Ipolyság (2 szelv.), Ibos Dezső U­Panica, Michel Gyula Bratislava, Vída Ferenc Bodza, Hankova Júlia Zilina, Marko István V. Zlievce (5 szelv.), Korenyik István Losonc (2 szelv.), Fehér Zoltán Bulháry (3 szelv.), Fehér Sándor Bardonovo, Jónás József Bratislava, Wlaszlo­vics Gusztáv Stós, Vanek Gézáné Hokovce, Nagy Ondrej Dvory n/Zit. Baka Ferenc Izsa, Csuthy Sándor Pafta. Frank Hona Nagyszombat (2 szelv.) Patai Margit Losonc, Tőzsér Arpád Komárom (2 szelv.), Gyetvan Ottilia Kiskeszi. Lapunk szerdai számában a helyes megfejtők utol­só listáját közöljük. A díjsorsolást kiadóhivatalunk helyiségében (Jesenskeho 8. I.) a Pénzügyi Megbízotti Hivatal kikül­döttjének ellenőrzése mellett 1952 február 20-án 17 órakor tartjuk meg. a kiadóhivatal

Next

/
Thumbnails
Contents