Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-17 / 41. szám, vasárnap

u J sni 1952 február 17 c/tclo* 2Zugo Azoknak a nagyjelentőségű kul turaus évlordulóknak sorában, ame lyeüneK megünneplését a Béke-Vi lágtanács az 1952-ik évre ajánlotta közeledünk időrendben az elsőhöz Victor Hugó 150. születésnapjához (1952 február 26). Másfél évszázad elég hosszú idő aiuioz, hogy szellemi értékek mara dandóságának próbája legyen. Ei ohengolc és Galickij világirodalmi antológiájában (Zarubezsnája litera túra — Külföldi irodalom, Moszkva, 1850), mely csaknem 800 oldalon Homérosztól kezdve Pablo Nerudá it, szemelvényeket közöl azokból k..„jidi Írókból, akiket a Szovjet unió irodalomtudománya haladó és nevelő értéküeknek tart, ott szere pel Victor Hugó életrajza és húszon egy oldalra terjedő mutatvány nagy francia költő 1831-ben megje lent s akkor nagyvisszhangú vilái sikert aratott regényéből, a „Pári zsi Notredame"-ból­Victor Hugó (1802—1885) kortár sa volt a nálánál tizenhat évvel fia talabb Marxnak és mint polgári emigráns közel két évtizedet töltött (1852—1870) angol területen ugyan akkor, amikor Marx Londonban élt. Irodalmi működésűk között van kap csoiat és pedig politikai téren, mert 1852-ben mindketten a februári for radalom vívmányainak eltiprója, III Nepoleon ellen fordulnak, Marx leg­remekebb uiüveinek egyikében, a Louis Bonaparte brumaire tizen nyolcadikájá-ban és Victor Hugó „A kis Napoleon" című prózai politikai Írásában. Bjelinszkij, a nagy forradalmár demokrata éa kritikus, már 1834-ben mottót Idéz egyik tanulmányához Victor Hugó telivér romantikus ver ses drámájából — melynek témája csaknem azonos a Kaméliás hölgyé vei, — a Marion de Lorme-ból. 1844 ben a realista Írod alomszemi életnek ez az orosz mestere Victor Hugónak Párizsi Notredame-járól azt írja, hogy ragyogó, de túlzó mü, csupa rendklvüliség van benne, de hiány zik belőle az igazi élet valószerű áb­rázolása. Ezért is lett sorsa kápráz­tató, mondhatnók magnéziumlob banasú siker után gyors feledés Bjelinszkij utal arra, hogy az orosz realizmus, elsősorban a gogolji, nem Victor Hugó híres Párizsi Notre damejának vonalán fejlődött. Bjelin szkij kritikai megjegyzései mellett csodálattal adózott Hugó hatalmas tehetségének, mely szerinte nagyra­becsülést érdemel. Az orosz forra­dalmi demokraták másik nagyja Ni­koláj Gavrilovios Csernyisevszkij (1828—1889) kifogásolta a Párizsi Notredameban a rendkívüliség haj­szolását, a valószínütlenségek torló dását s az egésznek fellengző és he­villékeny hangját. Egyidejűleg azon­ban kijelentette, hogy hisz Hugó „tisztaszívüségében", mint aki „min­dennel, ami jó, együttérez". De Victor Hugó nemcsak az orosz forradalmi demokrata kortársak számára, hanem törekvéseik nagy megvalósítója, Lenin számára is élő érték volt. Krupszkája arról írva, hogy mi tetszett Iljicsnek a szép­irodalomból, elmondja, hogy Lenin második száműzetése alatt (1907— 1917), amikor Párizsban tartózko­dott, olvasta Victor Hugó „Bünteté­sek" című kötetét, amelynek verseit száműzetésben írta a 48-as forrada­lom emlékére s „bár e versekben sok a naiv dagályosság, mégis érezhető bennük a forradalom fuvallata". Victor Hugó költői termékenysé­gével egészen rendkívüli alkotó erőt képviselt. Ha termékenységről szó­lunk, gondoljunk Jókaira, aki regé­nyei mellett drámát és verset is írt­Míg azonban Jókainál a hangsúly a regényíráson van, Hugónál a tehet­ség a költészet legkülönbözőbb ágai­ban nagyjából egyenletesen oszlik meg, egyforma sikerrel, esetleg fo­gyatkozásokkal érvényesül. Ilyen rendkívüli termékenység mellett egyforma értékű teljesít­ményekről nem lehet szó, azonban amint legjobb magyar fordítója, Illyés Gyula mondja, sok a gyöngy­szem közöttük. És a költő skálája is páratlanul ga-dag A meglepő és megrázó ellentétek hajszolója re­gényeiben és drámáiban, bámulatos finomságú érzelmeket fejez ki a gyermekről szóló verseiben. Szó­képeinek és nyelvének gazdagsága egyedülálló. Azonban a gyors és sok- J oldalú munka közepette csiszolatlan drágakő is kikerült műhelyéből. Victor Hugó, aki hosszú életpályá­ja folyamán royalistából köztársasá­gi érzelmű polgárrá fejlődött, az irodalomban a polgárságnak mint új ideológiát, új izlést és új érdek­lődést hozó osztálynak képviselője. Irodalmi téren kétségtelenül forra­dalmár, mert szakít a francia feu­dalizmus és feudális abszolutizmus klasszicizáló és megmerevedett ízlé­sével. Az ő új iránya, a romantika, a múltban nemcsak az ókort, a szép­nek álmodott görög-római világot látja, haiem a saját nemzeti multat is. Ö azok közé tartozik, akik a XIX. század első felében utat törtek a nemzeti történelem iránti érdek­lődésnek. Ebben az érdeklődésben meg lehet különböztetni egy haladásellenes irányt, amely a rendi világot és a középkori babonás bigottságot di­csőítette. Hogyan fért ez össze a polgárság új ideológiájával? A bur zsoázia a maga forradalma után nem számolta fel a feudális osztá lyokat. az arisztokrácia és a nemes­ség megtartotta régi címeit és nagy részben javait is A polgári társa dalomba magát átmentő nemesség sorából kikerülő írók jellemző vo nása gyakran a teljes multbafordu lás, az ábrándozás visszafelé Volt azonban a romantikának egy liberális iránya, amely — bár a jövőt a polgárság számára és a szó polgári értelmében stabilnak látta is — a jelenben más világot akart, mint amilyen a feudális társadalom világa volt Ma abban látjuk Victor Hugó tár­sadalomtörténeti jelentőségét, hogy hatalmas költői munkaerejét újí tásra használta. Ebben a tekintetben ő — mutatis mutandís — példa ma is A szocialista realizmusnak úgy kell szakítania a polgári dekaden­ciával, az ízlést és az alkotó irodal­mi tevékenységet azzal az energiá­val kell újjáformálnia, mint amely­lyel Hugó a maga korában a roman­tikus mozgalom élére és élén állt­ö személye szerint nem tartozott a francia burzsoáziának reakciós, úgy­nevezett rendpárti szárnyához, amely Napoleon leverése után bead­ta derekát a francia trónra vissza­ültetett Bourbonoknak, gazdagodott a polgár-királyság korában Lajos Fülöp uralma, majd 1848 után a ka­landor kis Napoleon alatt. Hugó III- Napoleon államcsinyje után emigrált hazájából. S mikor a kalandor császár bukása megadta neki a lehetőséget, hogy visszatér­jen, a párizsi kommün idején nem viselkedett visszataszítóan. Három versében a versaillesiakat ki akarta békíteni a kommünardok kai. Mikor Belgium a kommün le­verése után az első proletárállam odaméri ekiilt harcosainak nem akart menedékjogot adni, síkraszállt e magatartás ellen a sajtóban. A de portált és elítélt kommünardok szá­mára amnesztiát követelt, bár La­fargue szerint ez az emberies maga tartás nem jelentette nála a kom miin jelentőségének mesrértését. Po­litikai magatartásában sok volt a loltrári ingadozás. Tudta, hogy se "íteni kell a elszegénvedett és ki zsákmányolt társadalmi osztályokon de a segítést csak reformok utján a oolgári társadalom keretében vélte elérhetőnek. Mint parlamenti képvi selő békíteni oróbálta az egymássá' mérkőző osztályokat és oártok-at 'zéü szavakkal, sokszor egyéníle" lószán^ékkal. de állásfo<r!aJása min­dig mélyen be°yökere7ett maradt a burzsoázia életszemléletében E<"'­'^ellenes volt. azonban valami kö dős idealizmus vonalán. Meghatóan tudta kifeiezni eovüttérzését az el nvomnttakkal. de felülről hocsáitkn zott le hozzáiuk, nem állt köréltiv ^oftv vezesse őket a r^mU váró tör ténelmi küldetés teljesítőére. Sas Andor OLIMPIAI HIRADO Csehszlovákia jégkorongozói 8:2-re győzték le Lengyelors?ágot Osló. — Tegnap, pénteken a késő délutáni órákban kezdődött az olim­piai jégkorong torna, melyre kilenc csapat, mégpedig Csehszlovákia, Lengyelország, Svédország, Finnor­szág, USA, Norvégia, Kanada, Né­metország és Svájc csapatai nevez­tek be. A Csehszlovák Távirati Iro­da sportosztálya a mérkőzésekről a következőket jelenti: CSEHSZLOVÁKIA—LENGYEL­ORSZÁG 8:2 (3:1, 2:1, 3:0) Az Oslótól körülbelül 40 kilométer­re lévő Drammen-stadionban került lebonyolításra a mérkőzés. A cseh­szlovák válogatottak kitűnően ját­szottak, nagy gólarányú győzelmük teljesen megérdemelt. A csehszlovák csapat góljait VI. Bubník (3), Bla­žek és Ing. Reiman (2—2) és HajS­roan ütötték. A lengyelek részéről Lewaczki és Csorich voltak eredmé­nyesek. A Jordal Amfi stadionban játszot­ták le az Egyesült Államok—Norvé­gia közötti mérkőzést, melyet az Egyesült Államok 8:2 (0:1, 2:0 1:1) arányban nyert meg. Este Kanada Némotországot győzte le nagy gól­arányban 15:1-re, — részidők ered­ményei 9:1, 4:0 és 2:0 voltak, a pén­tekre kisorsolt utolsó mérkőzést, a svéd—finn találkozót a Daehlenen­ga-stadionban játszották. A svédek 9:2-re (2:0, 5:2, 2:0) győztek. Ma, szombaton este a következő mérkőzések lesznek: Csehszlovákia a Kadetangen-sta­dionban Norvégia ellen áll ki. A to­vábbi párosítás: Egyesült Államok Németország, Svédország—Lengyel­ország és Finnország—Svájc. Rendkívül erős mezőny indult az olimpiai műkorcsolyázó számokban Kritika Szabó Béla kritikusairól és az „Első ajandék" című könyvéről Távol áll tőlem az a szándék, hogy a dolgozó értelmiséget egyete­mesen támadjam, mert ez kifeje­zetten pártszerütlen lenne. Mint ta núkat kénytelen vagyok említeni kiváló személyiségeket, akiknek nem volt érettségijük, eltávolítot­ták őket a felsőiskolákból és ma mégis szellemi téren vezetők. Szűcs és Szőke, akik Szabó Bélát, mint nem pártos irodalmárt kritizálják, tényt figyelembe vehetnék elsó sorban. Másodsorban tudniok ille­ne, hogy könnyebb kritizálni, mint alkotni! Ezért ne kívánjanak Szü­csék, Szabó Bélától egy új Kom munista Kiáltványt, hanem inkább tanulmányozzák át a már meglévő marxista irodalmat és főleg Lenin elvtárs azon tanácsát, hogy „tanulj a néptől, hogy tanithasd a népet", Sztálin elvtárs mondotta azt is, hogy „az író a lélek mérnöke" hozzátehetjük, hogy a lepénzelhetet­len író, a korszak élő lelkiismerete. Szabó Béla „Az első ajándék" ának az utolsó, „Egy millió" című elbeszélésében az utóbbi követel­ménynek százszázalékosan eleget tesz akkor, amikor az egy milliót úgy dobálja ki zsebéből, mint az undort keltő bűnjeleket, amelyekről tudja, hogy sokezer munkás meg­rablásából származnak és végül, ahogy visszautasítja a bankigazga­tó megyesztegetési kísérletét, ez igazán példamutató. Ha minden szellemi, ipari és agrár dolgozó, így viselkedett volna, soha nem jöhe­tett volna Hitler, sem 1938. A kifogásolt „Szentkép" is száz­százalékosan megfelel a kor köve­telményeinek, sőt a pártszerüségnek is! Ahogy a Mária kép mögül ki­peregnek a nagy paraziták képei. (Hitler, Hlinka, Horthy), remekül bizonyítja, hogy a kozmopolita reakció többnyire a klerikalizmus köntösébe burkolódzik. A „Békéért küzd a nagymama" című elbeszélés pedig kimondottan aktuális, kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a pártonkívüli tö­megekben felkeltse a Párt iránti tiszteletet, érdeklődést az olyan hő­sök által, mint a nagymama uno­kája volt. A nagymama felszaba­dulás utáni ténykedése is példaké­pül szolgál a békeharc fokozására. Az „Örök tanító"-ban, Chira László a mai szocialista pedagógu­sok mintaképe lehetne egyenesen, ahogy látnoki hévvel a szocializ­musról beszél, a mezsgyék felszán­tásáról, a lakatok lehullásáról az ajtókról és a templomokról. Minden pedagógusnak és minden pedagógiai hallgatónak, (dolgozók felsöiskolája növendékeinek) figyelmébe lehet ajánlani. Kár, hogy az író nem e két novel­la címének valamelyikéről nevezte el könyvét. Igaz viszont, hogy „Az első ajánd "k" an-yira közel áll az író szívéhez és annyira tiszteletre­méltó, hogy érthető, ha ezt az el nevezést adta könyvének. Végeredményben a könyv politi­kai szempontból is határozottan korszerű, és ezenfelül a béke céljai­nak és a békeharcnak megfelel, ami természetesen pontosan fedi Pár­tunk irányvonalát. A könyv maga kimondottan összekötő kapocs a Párt és a pártonkívüli tömegek kö zött és ezzel a sajátságával betölti a szocialista irodalom legfontosabb hivatását, a felvilágosítás munká­ját. A leghajszálhasogatóbb kritika is csak egyetlen hibát róhat fel a könyv szerzőjének. A „Felszabadu­lá.s" című elbeszélésében ugyanis Szabó Béla „német nyavalyáról" be­szél, nos, ez - meghatározás hely telen, mert németellenességre enged következtetni, holott ez a nyavalya az imperialisták, a nemzetközi reak ció nyavalyája volt, mert Hitler és Náci-Németország nem volt más. mint az angol-amerikai imperializ mus bérence és élharcosa a Szov­jetunióval szemben. Nem szabad megfeledkeznünk a Német Demokratikus Köztársaság­ról, Pieck elvtársnak prágai látó gatásáról, Thälman elvtársnak tí­zenkét éves börtönbüntetéséről és vértanú haláláról, továbbá arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mp.ga Marx, a szocializmus atyja is német volt. Szűcs Béla és Szőke József ne Ma reggel 9 órakor a Jordan-stadi­ónban megkezdődött a női műkorcso­lyázás. A benevezet' versenyzőnők a kőtelező gyakorlat .t végezték el. A női egyéni bajnokságon 32-en in­dultak. A bécsi Európa Bajnokság telje s mezőnye rajthoz állt, az euró­paiakon kívül az ausztráliaiak, az amerikaiak és a kanadaiak indultak ebben a versenyszámban. A csehszlo­vák és a magyar versenyzőnők a kö­telező gyakorlataikat szinté elvégez­ték, lapzártáig azonban eredmény­kihirdetés nem volt. 11 órakor kezdődött a női iesiklás, 13 órakor pedig a férfi Iesiklás. A be­nevezett versenyzők nagy küzdelmet folytattak az elsőségért. Délután az 500 méteres gyorskorcsolyázás, este pedig jégkorong mérkőzések szere­peltek a műsoron. Lapzártáig ered­ményeket nem kaptunk, azokat ked­di számunkban közöljük. A csehszlovák kosárlabda serlegmérkőzések I. iorduiója Ma kezdődik a csehszlovák kosár­labda serl^gverseny első fordulója. Ebben a kerületek férfi, női és mindkét nembeli utánpótlási váló gatott csapatai mérkőznek. Szómba ton kezdődött meg Eperjesen, Eper­jes és Kassa férfi és utánpótlási mérkőzése. Erről eddig jelentést nem kaptunk. Kassán vasárnap ver­senyeznek a Kassa és eperjesi ke rület női és női utánpótlási csapa­tai. Bratislavában az Ymca torna termében lesz a Bratislava—Besz­tercebánya kerületek közti mérkő­zés. Éspedig 9.30 órakor a nők és 10.00 órakor a férfi utánpótlás. En­nek a két kerületnek férfi csapatai vasárnap kerülnek egymással szem­be Selmecbányán, mig női utánpót­lásuk Losoncon fog harcolni. A csehszlovák serlegmérközés első fordulójában még a következő mér­kőzések vannak műsoron: Karlové Vary— Plzeft, Ustí nad Labem—Li­berec, Hradec Králové— Pardubice, Olomouc— Ostrava. A csehszlovákiai bob-bajnokságok Az ústi nad labemi kerületi Szo­kol Bizottság szombaton és vasár­nap, a Szokol megbízásából meg­rendezi a két és négyüléses bob bajnokságokat. A bajnokságot a Dubi v Krušních melletti hegyekben lévő versenypályán tartják meg, és műszaki megrendezéséről a teplicei járási Szokol-bizottság gondoskodik. A bajnoki címek védői: a kétüléses bobversenyekben, S. Marienské Láz­he (Bartovsky és Šultys), a négyülé­ses bobversenyekben, S. Trnovany (Steiner, Havránek, Kukla, Brony). Február 16-án 13 órától kezdve a » két- és négyüléses bobok edzései lesznek. A csehszlovák ökölvívók elutaztak Lengyelországba Pénteken délután elutaztak a csehszlovák válogatott ökölvívók Vratislavába, ahol február 17-én nemzetközi mérkőzésük lesz Len­gyelországgal. A csoport vezetője, Ján Mareš, a Központi Szokol Bi zottság ökölvívó osztályának pro­paganda nevelő munkása, a csapat edzője, V. Hocky, orvosa pedig dr. Kiiment. Lengyelországba a követ­kező 12 ökölvívó utazott el: Majd­loch, Muzlay, Zachara, Stehlík, Ví tovec, Koudela, Kroeák, Torma, Rademacher, H. Netuka, Z. Petrina és Koutny. Mint bírák pedig V. Kabrt és R. Balista. A csehszlovák ökölvívók második mérkőzése Šte­tínben lesz szerdán, február 20-án. • Magyarországi jégkorongered­mények. A magyar népi köztársa­ság jégkorongbajnoksági mérkőzé­sére mindkét vezető csapat eddig nyolc mérkőzést bonyolított le: a Vörös Meteornak 13 pontja van, a Kinizsinek pedig 15 pontja. A Pos­tás Közhír hét mérkőzésén 7 pontot ért el, az Építők pedig ugyancsak hét mérkőzésen nyolc pontot értek el. A Postás Budapest 8 mérkőzé­sen 2 pontot szerzett, a Szikrának nincs egy pontja sem. akarjanak Szabó Bélából egy nehéz fajsúlyú dialektikus szociológust faragni, hagyják meg őt a közvet­len, népies, érthető stílusú, meleg­szívű. őszinte, színes és ötletes el beszélőnek, aki nem mesterkélt, ha­nem egyenes, nyílt modorban, ide­gen szavaktól mentesen írásáival a dolgozó nép javát szolgálja. Rozsnyó, 1952 február 9-én. KopcsSk István, asztalos, Rozsnyó.

Next

/
Thumbnails
Contents