Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-17 / 41. szám, vasárnap

1952 február 15 —_ y j S |® A Siovjefrai és Kína népe sohasem fogja tűrni, hop az amerikai imperiaüzniys megvalósítsa terveit és nem fogia ezt tísrm Ázsia és a világ többi részének népe sem Csu En Lai elvtárs beszéde a szovjet-kínai barátsági szerződés aláírásának 2. évfordulóiéi? rendeleti ünnepi gyűlésen Ceu En Laj elvtárs, a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere csütörtökön, a szovjet­kinai barátság, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírá­sának második évfordulója alkalmá­ból tartott ünnepi gyűlésen beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az együttesen hétszázmillió főnyi lakos­sággal bíró két állam — a Szovjet­unió és Kína — szövetsége legyőzhe­tetlen erőt jelent, majd méltatta a Szovjetunió és Kína népei között fennálló őszinte barátságot, amely­nek alapjai visszanyúlnak egészen az Októberi Forradalomig. Az Októberi Forradalom — mondotta Csu En Laj elvtárs — megmutatta a kínai nép­nek, milyen fegyverrel győzheti le ellenségeit. Ez a fegyver a marxiz­mus-leninizmus. A továbbiakban Csu En Laj elv­társ a kínai nép és a kínai kormány legőszintébb háláját fejezte ki a szov­jet nép és a szovjet kormány őszinte barátságáért és nagyjelentőségű se­gitségéért Kína újjáépítési munkála­taiban, majd a szovjet-kínai szerző­dés jelentőségét elemezve megállapí­totta: A szerződés alapvető célja, hogy „közösen megakadályozzák a japán imperializmus újjáéledését és Japán vagy bármely más, Japánnal támadó cselekmények bármilyen formájában egyesülő állam részéről megnyilvá­nuló agresszió megismétlődését" és „megszilárdítsák a Távol-Keleten és az egész világon a tartós békét és az egyetemes biztonságot". A tények most világosan bebizonyították, hogy az amerikai imperializmus és csat­lós államai újjáélesztik a japán mi­lítarizmustj ellenséges magatartást tanúsítanak Kínával és a Szovjet­unióval szemben, fenyegetik Ázsiát ég új, még nagyobb agresszív há­borúra készülnek. Csu En Laj elvtárs hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták ko­reai rablóháborúja teljes kudarccal végződött a csatatéren és az ellenség fegyverszüneti tárgyalásokra kény­szerült. Az amerikai imperialisták ' azonban a koreai háborúban elszen-1 vedett katasztrófális kudarcok után szemérmetlen módon igyekeznek el­húzni a koreai fegyverszüneti tár­gyalásokat és továbbra is megszáll­va tartják Taivant, hogy fenntartsák azt, amit úgy neveznek, hogy „feszült helyzet". Ugyanakkor a Távol-Kele­ten és Ázsia más részein még na­gyobbszabású, újabb agresszív hábo­rúra készülnek fel. Mult év szeptemberében az ameri­kai imperialisták és csatlós államaik aláirták a Josida-kormánnyal a tör­vényellenes, egyoldalú „sanfrancis­cói békeszerződést" és ezzel egyide­jűleg megkötötték az „amerikai-ja­pán biztonsági egyezményt". Decem­berben Josida, a reakciós japán kor­mány miniszterelnöke „biztosította" Amerikát arról, hogy „kétoldali szer­ződést" fog kötni a Kuomintang-ban­da Taivanon tartózkodó maradvá­nyával. Azt is kijelentette, hogy to vábbra is segítséget nyújt Ameriká­nak a Korea és Kína ellen irányuló agressziós cselekmények elkövetésé ben. Amerika parancsára a hongon gi angol kormányzat engedélyt adott a Kuomintang-bandák maradványai nak, hogy Honkongból és Kaulunból szabotázscselekmények elkövetése céljából beszivárogjanak a kínai Ku­angtung tartomány területére. Délke­let-Ázsiában Ámerika arra uszítja a Burmába menekült Kuomintang ban­ditacsapatokat, hogy támadják meg Kína határait. Támogatja a francia imperialisták agresszív háborúját Kí na szomszédállama, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai, angol és francia vezérkari főnökök titkos értekezletet tartottak Washingtonban és közös tervet vi­tattak meg az agressziós tevékeny ség kiszélesítésére Délkelet-Ázsiában. A Csendes-óceán térségében Amerika „közös védelmi szerződést" kötött a Fülöpszigetekkel. Ezenkívül „három hatalmi biztonsági egyezményt" léte­sített Ausztráliával és Uj-Zélanddal Amerika szavazógépezetének felihasz­nálásával továbbra is kizárta a Kínai Népköztársaságot az ENSz-ből. 1951 február 1-én kényszeritette az Egye­sült Nemzetek közgyűlését, hogy el­fogadja a Kínai Népköztársaságot megvádoló szégyenletes határozatot. Ugyanilyen eljárással fogadta el 1952 február 1-én a Szovjetuniót megrágalmazó fantasztikus határo­zatot. Az amerikai imperializmus ezen sorozatos mesterkedéseinek ten­gelyében az a törekvés áll, hogy új­jáélessze a japán militarizmust, újra felfegyverezze Japánt, hogy ezzel ka­tonai fenyegetést gyakoroljon a Kí­nai Népköztársaság ellen, ellenséges magatartást tanúsítson a Szovjet­unióval szemben, még nagyobb sza­bású agresszív háborút készítsen elő a Távol-Keleten és ezzel fenyegesse egész Ázsia biztonságát. A kínai nép, amely legyőzte a ja­pán agresszort, megdöntötte a Kuo­mintang reakciós uralmát és most eredményesen harcol. a ameri­kai imperializmus ellen Kóreában semmiképpen sem ijed meg ezektől a fenyegetésektől. A kínai nép bizonyos abban, hogy megsemmisíti az amerikai impe­rializmus és csatlósállamainak agresszív terveit. Sőt, mi több, a kínai és a szovjet nép előre látta az amerikai impe­rializmusnak és csatlósállamainak sorozatos agresszív terveit. A kínai­szovjet barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés első pontja világosan kimondja: „A két szerződő fél kötelezi magát, hogy együttesen megtesz minden lehet­séges lépést, hogy Japán — vagy bármely olyan állam, amely közvet­lenül vagy közvetve támadó cse lekményben egyesül" Japánnal — részéről megakadályozza az agresz­Az egész világ dolgozómik egysége a háború veszélye elleni harcban állandóan növekszik A fémmunkások európai konfe­renciáján Bécsben február 14-én vé­getért Henri Jourdainnak, a kohó és gépipari dolgozók nemzetközi egyesülete titkárának, beszámolójá­ról szóló vita. A vitában résztvevő 42 küldött rámutatott arra, hogy az új háborúra való előkészületlekkel kapcsolatban a kapitalista országok dolgozóinak helyzete erősen rosszab­bodott. A kizsákmányolás fokozódik és a drágaság növekedik. Spanyolor­szág munkásosztályának képviselő­je beszámolt a spanyol dolgozóknak a véres Franco-rendszer elleni hősi harcáról. Spanyolország munkásosztálya nem tette le a fegyvert. Elszántságáról, hogy megdöntse Franco véres rend­szerét és megvédelmezze a békét és az ország nemzeti függetlenségét, világosan tanúskodik az a hatalmas sztrájfcmozgalom. amelyben tavaly kétmillió ember vett részt. Spanyol­ország városaiban és falvain állan­dóan feltűnnek a jelszavak: ,,Le a fasiszta Francóval!" „Jankeek pusz­tuljatok Spanyolországból!" Jefanov, a Szovjetunió küldötte beszédében a dolgozók nemzeti és : nemzetközi szövetségének kibőví­téséről beszélt a dolgozók egységé­nek megszilárdítása céljából. Emil Ottó, az NDK képviselője a Német Demokratikus Köztársaság gazda­ságának és kultúrájának felvirágzá­sáról és a német népnek Nyugat­Németország újrafelfegyverzése el­len vívott harcáról beszélt. A szakszervezeti világszövetség nevében Grassi üdvözölte a konfe­rencia résztvevőit, majd azokról a konkrét feladatokról beszélt, ame­lyek a dolgozók egységének megszi­lárdítására szükségesek a háború és a fasizmus ellem harcban. Befejező beszédet Henri Jou-rdain mondott. r r -'entette, hogy az egész vilá- -ozóinak egysége az új háború zélye és a fasizmus ellen vívott harcban állandóan nö­vekedik és erősödik. szió megismétlődését és a béke megbontását. Abban az esetben, ha a szerződő felek valamelyikét Japán vagy Japánnal szövetséges állam részéről támadás éri és ilyen mó don hadiállapotba kerül, akkor í másik szerződő fél haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésére álló esz közzel." Most mindinkább nyilván valóvá válik, hogy a kínai-szovjet barátsági, szövet ségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés a „béke és biztonság erős támasza a Távol-Keleten". Csu En Laj elvtárs ezután hang súlyozta, hogy mind Kína, mind £ Szovjetunió népe és kormánya vilá gosan kifejezésre juttatta rokon szenvét a • japán nép és felszabadí tásáért folytatott harca iránt. Em lékeztetett ezzel kapcsolatban Sztá lin elvtársnak a japán néphez inté zett idei újévi üdvözletére és idézte a kínai kormány 1951 szeptember 18-i nyilatkozatát, amely hangsű lyozza. hogy a kínai nép békében akar élni a japán néppel, barátság ban akar együttműködni vele a tá­volkeleti béke megvédéséért. A szovjet-kínai szerződés —emel­te ki Csu En Laj elvtárs, — amely nek célja a japán imperializmus újjáéledésének megakadályozása hatalmas támogatást jelent a japán nép felszabadító mozgalma számá­ra. Az amerikai imperializmus a kí­nai nép, a szovjetnép és az egész világ békeszerető népeinek leg­elszántabb ellensége — állapította meg Csu En Laj elv társ, majd rámutatott arra, hogy az amerikai imperializmus háborús politikája máris csödbekergette csatlósáliamait és elkerülhetetlenül újabb gazdasági válságot fog elő idézni magában Amerikában is. A hatalmas Szovjetunió viszont még erösebb lett, mint a második világháború előtt volt. Megerősöd­tek a népi demokráciák és az új Kina összehasonlíthatatlanul hatal­masabbá vált. Megerősödött a ja­pán nép, valamint Délkelet-Ázsia és a Közép-Kelet népeinek öntudata és ezekben az országokban fejlődik a népek felszabadító harca az im­perializmus és 'akájai ellen. Ébe­rebbsk lettek Európa, Afrika, Ame­rika és Ausztrália népei is. Kína és a Szovjetunió népe soha­sem fogja tűrni, hogy az ameri­kai imperializmus megvalósítsa terveit és nem fogja ezt tűrni Ázsia és a világ többi részének népe sem! Csu En Laj elvtárs, végül hang­súlyozta a kínai nép őszinte béke­akaratá". és leszögezte: Ha az ame­rikai kormány részéről ugyanolyan őszinte kívánság nyilvánul meg a békés rendezésre Koreában, mint a mi részünkről, úgy a fegyverszüneti tárgyalások sikerrel végződhetnek. — A jelenlegi helyzet kedvezőbb, mint valaha a békét és demokráciát védelmező népek ügye számára. Rendíthetetlenül bízunk abban, hogy a jövőben még súlyosabb csapáso kat fogunk mérni az imperialisták agresszív terveire. Az amerikai im­perializmus és csatlósai agressziós terveikkel csak halált, szerencsét­lenséget és sötétséget zúdítanak az emberiségre, míg a hatalmas kínai-szovjet szövet­ség békét, boldogságot és vilá­gosságot jelent a Távol-Kelet és az egész világ számára. Fogjon tehát össze Kína és a Szev jetunió népe a legszilárdabb egy ségben Ázsia és az egész világ né­peivel együtt a Távol-Kelet és az egész világ tartós békéje és az ál talános biztonság érdekében! A győzelem biztosan a miénk lesz! Éljen a kínai-szovjet barátsági szövetségi és kölcsönös segélynyuj tási szerződés! Éljen Kína és a Szovjetunió meg­bonthatatlan egysége! Éljen Ma.o Ce Tung elnök! Éljen Sztálin generalisszimusz!" fejezfe be beszédét Csu En Laj eívtárs. Sztálin elvtárs egy évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozata kitűzte az egész világ tartós békéjéért vívott harc további programmját Egv évvel ezelőtt hangzott el Sztá­lin elvtárs emlékezetes nyilatkozata a moszkvai Pravda munkatársának. Mi a legfőbb mondanivalója annak a nyilatkozatnak, amelyet Sztálin elvtárs a Pravdának adott? Mi az, ami az egyszerű embereket a leg­jobban érdekli és leginkább foglal koztatja ebben a nyilatkozatban ? A nyilatkozat újra megmutatta, hogyan lehet és hogyan kell védel mezni a békét. Bátorítás volt ez a nyilatkozat arra, hogy az új világ­háború nem elkerülhetetlen. Sztálin elvtárs a moszkvai Prav­da tudósítójának adott e nyilatkoza­tában igen mélyenszántóan elemez­te azt a kérdést, kik a béke hívei és kik a béke ellenségei, kik készítik elő a háborút és kik akarnak békét. Az imperialista háborús gyujtogatók többé-kevésbbé világosan látják, hogy a népek „nem akarják az új háborút és a béke megőrzése mellett foglalnak állást". A nyugati kapita­listák tehát óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy tömegeiket becsapják hogy fegyverkezésüket, a szabad ságmozgalom vérbefojtását békepo­litikának tüntessék fel, viszont a Szovjetunió és a népi demokráciák munkáját támadó politikának tünte­tik fel. Sztálin elvtárs akkor foglalkozott a koreai kérdéssel is és világosan leszögezte, hogy ki a támadó és hogy mikor folytat igazságos hábo­rút egy ország. Sztálin elvtárs rá­mutatott arra, mi az oka az impe­rialisták koreai kudarcainak- Az ok az, hogy az angol és amerikai kato­nák látják, hogy amíg a második világháború folyamán a hitleri Né­metország és az imperialista Japán ellen igazságos háborút viseltek, ad­dig most Koreában igazságtalan há­borút folytatnak. Sztálin elvtárs ez­zel azt akarta mondani, hogy a nép, a tömegek támogatása nélkül nem lehet eredményes háborút viselni. Hogy mi a jelentősége annak, ha a legszélesebb tömegek is megértik: ki a támadó és ki akar békét, az kü. líjnös erővel mutatkozik meg Sztálin elvtárs nyilatkozatának befejező ré­szében. Ahhoz, hogy a béke ellensé­gei valóra tudják váltani háborús terveiket, meg kell téveszteniök né­peiket, az új háborút védelmi hábo­rúnak, a békeszerető országok békés politikáját pedig „agresszív" politi­kának kell feltüntetni. „A béke fenpmarad és tartós lesz, — mondja Sztálin elvtárs, — ha a népek saját kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború el. kerülhetetlenné válhat, ha a hábo­rús úszítóknak sikerül hazugságaik­kal behálózniok a néptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű bé­kekampánynak. amely eszköz a há­háboriis uszítók bűnös mesterkedé­seinek leleplezésére, — ma elsőrendű jelentősége van." Az emberek, Sztálin elvtárs sza­vaiból új reményt, új erőt merítet­tek. Erről beszéltek és beszélnek ma is az emberek. Gyűlölettel, ret­tegéssel az imperialisták, a hábo­rúra spekuláló gyilkosok, — forró, nagy szeretettel, bizakodással a bé­két szerető, békére vágyó emberek .milliói. Sztálin elvtárs nyilatkozott. Erről beszéltek és beszélnek ma is a gyermekeikért aggódó édesanyák és ettől kapnak még nagyobb len­dületet a koreai harcmezőkön a szabadságért küzdő hős katonák. Sztálin elvtárs szavai lelkesítik a szabadságukért és függetlenségükért küzdő, elnyomott gyarmati nemze teket, amelyek nem akarják többé tűrni az idegen imperialisták jár­mát. Franciaország Kommunista Pártjának központi bizottsága plenáris ülést tartott 1952. február 13-án Aubervilliers párizsi külvárosban megkezdődött Franciaország kommunista pártja központi bizottságának plenáris ülése. André Marty, a francia kom­munista párt központi bizottságá­nak titkára, a következő témáról beszélt: „A francia kommunista párt a nép függetlenségért, a szabadsá­gért és a békéért vívott nagy harc­ban". Elemezte a tuniszi, marokkói és indo-kínai nép nemzeti függet­lenségéért folytatott harcát, és hang­súlyozottan rámutatott a dolgozók­nak és a francia kommunista párt­nak feladatára a gyarmati népek­nek az idegen imperialisták járma alól való felszabadításáért folytatott harcban. Felhívta a figyelmet a kom­munista pártnak, mint az ország dolgozó tömegei élcsapatának fel­adataira a kenyérért, békéért és sza­badságáért folytatott harcban, va­lamint a Franciaország amerikai megszállása és a német fegyveres erők újjáélesztése elleni harcban. Február 14-én Auguste Lecoeur a központi bizottság titkára, elő­adást tartott e címen: „A francia kommunista párt szervezési feladatai és tevékenysége". ,,1951-ben végetért a párt sorai­nak megszilárdítása — mondotta Auguste Lecoeur — és 1952. elején jelentősen emielkedett azon embe­rek száma, akik a pártot\ támogat­ják". Lecoeur hangsúlyozta Franciaor­szág kommunista pártjának vezető szerepét a békéért és nemzeti füg­getlenségéért vívott harcban. A donyecmedencei dolgozók levele Sheffield dolgozóihoz A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 34-ik évfordulója alkalmából az angliai Sheffieldben renSezett ün­nepi gyűlésen 12 közszervezet kép­viselői a szovjet küldöttség tagjainak átadták Sheffield dolgozó népének baráti nyilatkozatát a donyecmeden­cei Sztalino város lakosai számára. Az ottani újságok közölték ezt a nyilatkozatot, valamint Sztalino vá­ros lakosainak válaszát is. „Drága barátaim! — írják vála­szukban a donyecmedencei dolgozók melegen üdvözöljük nyilatkozatu­kat az angol-szovjet barátság meg­szilárdításának szükségességéről és az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről, ami ér­tékes hozzájárulás volna a béke megszilárdításához. Sztalino város dolgozói és az egész donyecmeden­cei körzet dolgozói átélték a háború minden borzalmát és gyűlölik a há­borút. Békés alkotó munkával fog­lalkozunk és nem akarjuk, hogy új ból megismétlődjön a háborúokozta nélkülözés és szenvedés. Az egész szovjetnéppel aláírtuk a béke világ­tanács öthatalmi békeegyezmíny megkötését követelő felhívását. Meg vagyunk győződve arról, hogy az an­gol nép szintén nem akar háboi t és felhívjuk önöket, hogy még aktívab­ban harcoljanak a szilárd, tartós bé­ke megőrzéséért, a nemzeteink kö­zötti barátság megszilárdító:-"ért. Éljen az angol és a szovjetnép barát­sága! Éljen az egész világ békéje!" Amerikai kémek elleni tárgyalás Lengyelországban Kattowitzban befejeződött a tör­vényszéki eljárás Marsalko, Wyr­was, Szczurek és Bartos amerikai kémek és diverzánsok ellen. Az államügyész vádbeszédében rámutatott az amerikai kémek go­nosztevő tevékenységére, amelynek csak egyik része volt a diverziós munka, amelyet az amerikai impe­rialisták szerveztek meg abból a célból, hogy előkészítsék a háborút a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen. A kattowitzi kerületi katonai bí­róság ítéletet hozott Marsalko, Wyr­was és Szczurek ellen, akiket halál­ra itélt. Bartost életfogytiglani fegyházra ítélték.

Next

/
Thumbnails
Contents