Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-17 / 14. szám, csütörtök

1952 január 17 UJS20 taival. Idézte a szovjet külügyminisztérium 1947 januári nyilatkozatát az Atlanti-egyezmény agresszív jellegéről. A mostani napok eseményei, — folytatta Visinszkij elvtárs, — ezt újra meg újra megerősítik és világosan mutatják, hova irányulnak az Atlanti-tömbnek és elsősorban az USA-nak, Angliának és Franciaországnak törekvései, főleg a Közei-Közép- és Távol-Kelet országaival kapcsolatban. A szovjet küldött a tények egész sorára mutátott rá, amelyek összefüggenek az Atlanti-tömb államainak politikájával, amelyek katonai támaszpontoknak idegen területeken való kiépí tésében, atombombák felhalmozásában nyilvánulnak meg és e tények alapján bebizonyította, hogy az Atlanti-egyezmény teljes ellentétben áll az ENSz azon céljaival, hogy támogassa a békét és biztonságot, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlesztését, a gazdasági, szociális és kulturális jellegű nemzetközi problémák megoldásával nemzetközi együttműködés megvalósítását. A KOREAI HÄBORÚ KÉRDÉSE A. J. Visinszkij ezután áttért a koreai háború kérdésére. Világosnak keUene lennie, — mondotta, hogy a koreai katonai akciók leggyorsabb megszüntetése egyik legfontosabb feltétele az új világháborús veszély elhárításának, egyik legfontosabb feltétele a béke és a nemzetek biztonsága megszilárdításának. Nevetséges és cinikus, hogy nemzetek közötti béke és barátság megszilárdításáról beszéljenek azok, akik nem tesznek semmit sem, ujjukat sem mozdítják, hogy hozzájáruljanak a panmundzsoni béketárgyalások lehető leggyorsabb befejezéséhez. Mi ezt javasoljuk, — folytatta Visinszkij elvtárs, — hogy ebben a fontos ügyben eredményt érjünk el, de az USA és az egész Atlantitömb javaslatunkat elutasítja és emellett a békéről, a koreai kérdés békés megoldásáról beszél. Visinszkij elvtárs a bizonyítékok és idézetek egész sorát hozta fel. Többek között Wedermayer tábornok és Walter Lippman ez év január harmadiki kijelentéseit idézte, amelyek az amerikaiak agresszív szándékait, bi zonyítják Koreában. Lippman a New-York Herald Tribuneban szőról-szóra ezeket írta: „Az, amire . Koreában törekszünk, nemcsak egy szűk övezet megteremtése a harctéren a két hadsereg között, hanem az egész koreai félszigetnek a nagyhatalmait közötti ütközővé való alakítása". Ütközővé való alakítása az USA fennhatósága alatt, — tette hozzá Visinszkij elvtárs. Az ilyen cikkeket, természetesen nem lehet másként értékelni, mint olyan törekvést, amellyel a sajtót a koreai tárgyalások aláásására akarják felhasználni, mint a koreai háború meghosszabbítására szolgáló propagandát, mint az amerikai tábornokok kérlelhetetlenségre és makacsságra való,izgatását. Itt látjuk, hogy mi van kárára a koreai katonai akciók megszüntetéséről szóló tárgyalások sikeres befejezésének. VISINSZKIJ, A PANMUNDZSONI TÁRGYALÁSOKRÓL. Visinszkij elvtárs megcáfolta néhány küldöttnek, főleg az USA küldötteinek állításait, akik azt igyekeztek bizonyítani, hogy a panmundzsoni tárgyalásban haladás is, jóllehet ,'s.ssú haladás, látható. Bebizonyította, hogy azóta, amióta a Szovjetunió kezdeményezésére ezek a tárgyaiások megkezdődtek, már több, mint fél év telt el, a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek parancsnokságának képviselői több fontos javaslatot terjesztettek elő, amelyeknek elfogadása biztosította voina a tüzszünetet és a béke helyreállítását Koreában. Ezek a javaslatok azonban az amerikai párancsnokság dühös ellenállásába ütköztek. Visinszkij elvtárs részletesen foglalkozott a tárgyalások lefolyásával, rámutatott a koreai és a kínai fél javaslatainak egész sorára, amelyeknek elfogadása biztosította volna a tárgyalások sikerét, amelyeket azonban amerikai részről elvetettek. Az amerikaiak ezekre a javaslatokra nyomással és zsarolással feleltek, fokozták az észak koreai hátország barbár bombázá sát és a keszoni semleges övezetben elkövetett provokációkat. Az amerikai sajtó ezzel egyidőben beis merte, hogy az északkoreai terület amelyei, az amerikaiak maguknak követeltek, wolframban gazdag hogy annak a cégnek, amely ezt a wolframot ki akarja termelni, egyik fő részvényese John Forster Dulles, Éppen ez az utóbbi körülmény, — a wolfram, — jelentős mértékben akadályozza a koreai fegyverszüneti egyezmény megkötését. És ez nem csoda. Egyik esetben a wolfram akadályozza az egyezmény elérését a koreai fegyverszüneti tárgyalásokban és egy másik esetben a kőolaj teremt olyan helyzetet amely az iráni feszültség komoly Kiéleződéséhez vezet. MindezeK után semmiképen sem meglepő, hogy az angol-amerikai tömb képviselői a közgyűlésen hevesen szembeszálltak a koreai kérdésnek e fórum előtt való megtárgyalásával és a koreai katonai akciók befejezését elősegítő szovjet javaslatot harcias ellenkezéssel fogadták. Ez ismét azt bizonyítja, hogy mily helyes volt a szovjet küldöttség állásfoglalása, amikor kitartott amellett, hogy nem szabad kitérni az ENSz egnagyobb és legszentebb kötelessége elöl, hogy minden lépést meg Kell tenni, ami hozzájárulhat a kore

; katonai akciók bevégzéséhez. A tűz beszüntetése Koreában, új háborús tűzfészek fellángolásának veszélyét akadályozná meg egy más helyen.— Visinszldj elvtárs kipellengérezte azoknak állásfoglalását, akik elvetették azt a szovjet javaslatot, hogy ajánlják a Biztonsági Tanácsnak, hogy járuljon hozzá a koreai katonai akciók (ehető leggyorsabb megszüntetéséhez. Hozzátette, hogy a szoviet küldöttség javaslatában meghagyja a Koreáró' szóló pontot, mert azon a nézeten van, hogy ismét elmélkedni kel; e kérdés felett és meg kell hallgatni nemcsak a Szovjetuniónak és küldöttségének hangját, amely a nagy szovjetnépet képviseli, hanem azon összesen 596 millió embecr hangját is, akik aláírták a Béke Világtanács utolsó felhívását és akik ugyan azt Követelték, amit a szovjet küldöttség oly kitartóan, annyi energiával és az ügy teljes helyességében való hittel védelmez. VISINSZKIJ ELVTÁRS IGY FOLYTATTA: Azt mondják nekünk: „Ez az Önök propagandája, ezek csak szavak, mutassanak tetteket! Hisz mi akarunk Önöknek tetteket mutatni. Mi felhívjuk Önöket, hogy közösen menjünk ezen az úton, amelyen elérhetjük a háború megállítását. Önök azonban ezt elutasítják, önök demagcgikusan ezt mondják: .Mondjanak egyetlen egy szót és a koreaiak befejezik a háborút". Hisz önök maguk is jól tudják, hogy ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak, mert ml önöknek sokkal nagyobb joggal mondhatjuk: .Mondjon Ridgway egyetlen egy szót, adjon egyszerűen parancsot parancsnoksága alatt álló katonáinak és a háború véget ér". Azt mondhatják nekünk: „Mi csak tegnapelőtt utasítottuk el azt a javaslatot, hogy e kérdésről tárgyaljunk. Miért erőltetik ránk ismét ezt a kérdést?" Igen, mi ezt a kérdést erőltetjük, még pedig nagyon egyszerű ckból és ezt önöknek maguknak is tudniok kellene. Ezt azért esszük, mert békét akarunk, abból a célból, hogy megakadályozzuk az új világháború kitörését és végül azért, mert tudjuk, hogy bármilyen háborús tűzvészt, lángoljon fel a világ bármely részében, az embereknek igyekezniök kell eloltani, nem pedig szítam és kiterjeszteni... Ezért mi valóban kitartóan követeljük, hogy a bizottság térjen vissza e Kérdés megtárgyalásához és használja fel azt a körülményt, hogy ez a kérdés határozati javasatunknak. amelyet mi itt a bizottság elé terjesztünk, megtárgyalás céljából, második pontját képezi. Ha nincs igazunk, az Önök szándékainak és terveinek kritizálásában, amelyeket mint háborús agresszív törekvéseket jellemzünk, akkor ezt bizonyítsák be tényekkel és nem fogok vonakodni, hogy álli i ásunkat visszavonjam. Bizonyítsák be tettekkel, hogy nem akarják meghosszabbítani a koreai háborút hogy valóban baráti kezet nyújtanak, amiről beszéltünk azonban becsületei kezet, a békf és barátság kezét, nem pedig az agresszió és háború kezét nyújtják. Mi tudjuk hogy ha nekünk fegyveres kezet nyújtanak, nem adhatjuk ki a fegy vert saját kezünkből. A KOREAI KÉRDÉS ÉS A VILÁGBÉKE. Visinszkij elvtárs még hozzátette, hogy a koreai kérdés békés meg oldásától fog végeredményben függni a világbékévei és biztonság gal összefüggő összes ilyen kérdé sek sikere amelyek ezen a közgyűlésen felvetődtek és megtárgyaltat tak. Mindezek a programmok és határozatok az irattárban fognak heverni, ha a koreai háború problé mája nem nyer a lehető leggyorsabban megoldást Ezek halvaszületett gyermekek, mint anogy halvaszületett gyermek volt az úgynevezett ,kis közgyűlés", amely két évvel ezelőtt alakult meg. A koreai kérdés megoldása nélkül nehezen lehet bízni a nemzetközi kapcsolatokban fennáll) feszültség enyhítésében Ezért s> Korai kérdés megoldása sürgős fontosságú és az ENSz első és legfontosabb kötelessége, hogy hozzájáruljon a tárgyalások sikeres befejezéséhez és a koreai katonai •ikeió ,»eszüntetéséhe2. Visinszkij elvtárs beszédének további részében a fegyverkezés kérdésérő: és arról a befolyásról beszélt, amelyet a lázas fegyverkezés a nemzetközi helyzetre gyakorol. Tizenkilenc európai, ázsiai és afrikai országot nevezett meg, amelyekben az USA-nak katonai támaszpontjai vannak. Az amerikai költségvetés a folyó költségvetési évbc-n támaszpontok építésére 2167 millió dollárt irányoz elő és ezenkívül erre a céliva esik azon 7329 millió dollárnak jelentős része is, amely a költségvetésben a szövetséges országoknak nyújtott „segítség" elnevezése alatt szerepel. Visinszkij rámutatott O'Harának, az USA védelmi minisztériuma osztályvezetőjének, kijelentésére, aki beismeri, hogy az Atlanti-egyezmény országainak nyújtott „segítséget" elsősorban amerikai támaszpontok építésére es kibővítésére kell fordítani. A támaszpontok építése az úgynevezett nyugati alliance prograiumja szerint az 1951. évben mintegy százmillió dollárt nyelt el. AZ AMERIKAI TÁMASZPONTOK KÉRDÉSE. Visinszkij elvtárs ezután további sajtó idézeteket közölt, amelyekben Anglia szerepéről van szó, az amerikai főleg repülőtámaszpontok építéséréi. Angliában ma már mintegy 20 »zer amerikai repülőtiszt van, akik hat eddig létesíted repülőtámaszpontot látnak el és még további támaszpontok épülnek. A brit miniszterelnök nemrégiben kijelentette, hogy a legjelentősebb lépés, amit a labour-kormány a konzervatívok támogatásával tett, Kelet-Angliában lévő óriási és álalndóan növekedő katonai repülőtámaszpontok létesítése volt, amelyek az atomfegyvereknek a Szovjetunió ellen való felhasználására szolgálnak. A szovjet külügyminiszter ezután névszerint felsorolta a japán városok és kikötök egész sorát, amelyeket, amerikai támaszpontokká alakítottak át, amelyek gyakorlatilag amerikai közigazgatás alá kerültek. Cikkelyeket idézett az amerikai-japán „biztonsági egyezmény "-bői, amelyet mult év sze.pttemberének elején San Franciscóban írtak alá és amely egyezmény az USA-nak teljes lehetőséget ad arra, hogy Japánt, a japán hajókat közlekedést általában korlátlan mértékben felhasználja az amerikai katonai célok számára. A Szovjetuniót ezek a kérdések nem hagyhatják közönyösen, mert ezeket a támaszpontokat a Szovjetuniónak és barátainas szomszédságában építik a Távol-Keleten. Ezeket a támaszpontokat az amerikaiak és japánok építik és így Japánt .-gródeszkájukkž, alakítják át vagy ahogy ezt a brit miniszterelnök Angliáról mondotta — ,,re pülőgép anyahajóvá' teszik. Ez összeeg} eztethetet.e-i a fegyverke zés csökkentésére tett javaslatok kai. Ott semmi sem szól a támasz pontokból — folytatta Visinszkij elvtárs. — Mi azonban azt javasol juk, hagy a támaszpontokról szó legyen és teljes íafározottsággal ieltessiiik a kérdést, hogy valóban szükséges a fegyverkezés és a fegy veres erők. valamint az idegen te rületeken iévö támaszpontok felszá molásának útjára .epni, mert nélkül gondolni sem lehet annak le hetöságére, hogy bármilyen mértékben is megszilárdítsuk a békét és kiküszöböljük a háború vészé ;yét. Visinszkij elvtárs további országok egész sorára mutatott rá, ahol az amerikaiak katonai és repülő támaszpontjaikat ép.'rik és idézete ket hozott fel az amerikai sajtóból •melyekben beismerik, hogy ezek a támaszpontok atomtámadások cél jait vannak hivatvf szolgálni Szovjetunió ellen Ezzel az agresz szív politikával, a Szovjetunió béke politikáját állítja szembe. Az öt nagyhatalom fegyverzeté nek és fegyveres^eröinek egy éven belül egyharmaddal való csökkentésével egyidejűleg szükséges, hogy az összes államok pontos hivatalos adatokat terjesszenek elő idegen területiken lévő katonai támasz pontjaiK állapotáról, valamint fegyverzetük és fegyveres erőik állapotáról, Felszámítva az atomfegyverekről szóló adatokat is. Ez két "ontos 'ntézkedés, amelyeknek é'.etöeléptetése kétségtelenül enyhítené a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültséget és hozzájárulna az új világháború veszélyének elhárításához a nemzetek közötti béke és >arátság megszilárdításához. Visinszkij elvtárs elutasította azon álszent állításokat. -ímelyek szerint a fegyveres erők állományának csökkentése nem járulna hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, mert azáltal a Szovjetunió előnyös helyzetbe kerülne. Bebizonyította, hogy az Atlanti-egyezmény államainak már mosi néhányszorosan több katonájuk áll fegyverben, mint a második világháború előtt és két szerannyi fegyveres erejük van, mint amennyit a Szovjetunió tart fegyverben s emellett a fegyveres erők számát állandóar fokozzák Visinszkij elutasította azt a javas latot, hogy a valódi lefegyverzést csupán a fegyverek összeírásának tervével helyettesítsék, amint azt a nyugati hatalmak javasolják és java solta, hogy pontosan állapítsák meg a legközelebbi időben a leszerelési világkonferencia összehívásának időpontját, semmiesetre sem később azonban, mint 1952 július 15 ig (az eredeti szovjet javaslatban, amelyet a nyugati hatalmak „nem reálisnak minősítettek, ezt az időpontot 1952 június elsejére tettük). A szovjet küldöttség meg van győződve arról, hogy ez az időtartam elegendő arra, hogy minden előkészületet megtegyegyenek a javasolt konferenciára. A SZOVJETUNIÓ KITART AZ ÖTHATALMI BÉKEEGYEZMÉNY MEGKÖTÉSE AIELLETT Visinszkij elvtárs aztán kijelentette, hogy a szovjet küldöttség továbbra is kitart az öthatalmi békeegyezmény az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió közötti békeegyezmény megkötéséré tett javaslata mellett, ami a legfontosabb biztosítéka az új háborús veszély elhárításának. Az öthatalmi békeegyezmény ellen eddig felhozott kifogásokat nem lehet komolynak minősíteni. Rendkívüli fontosságú kérdés- az atomfegyverek eltiltásának és a nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdése. A Szovjetunió ebben a kérdésben abból indul ki, hogy a közgyűlésnek haladéktalanul ki kell mondania az atomfegyverek feltétlen eltiltását és e tilalom felett szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését. Tekintetbe veszszük továbbá azt, hogy a közgyűlés egyben bízza meg a leszerelési bizottságot, hogy megegyezési javaslatát készítse elő és nyújtsa be megtár. gyalás céljából a Biztonsági Tanács elé, amely megegyezés olyan intézkedéseket tartalmazna, amelyek biztosítsák a közgyűlésnek az atomfegyverek eltiltásáról szóló, valamint az atomfegyverek termelésének megszüntetéséről é

s a már kész atombombáknak kizárólag polgári célokra való felhasználásáról szóló határo. zatainak teljesítését, valamint az emiitett egyezmény teljesítése felett szigorú nemzetközi ellenőrzés felállítását. Ez a javaslat a három nyugati nagyhatalom kifogásaiba ütközött, amelyek azt állítják, hogy „míg az ellenőrző rendszer nem kezd működni, a tilalmat nem lehet megvalósítani és az csak illuzórius marad". Hogy e kérdésben való megegyezés lehetőségét megkönnyítsük, azt a kitételt javasoljuk, hogy az atomfegyverek feltétlen eltiltásának kimondásánál és a szigorú nemzetközi ellenőrzés felállításánál legyenek tekintet, tél arra, hogy az atomfegyverek eltiltása és a nemzetközi ellenőrzés egyidőben legyenek megvalósítva. Ezzel elesnének az említett kifogások a Szovjetuniónak az atomfegyverek feltétlen eltiltására és a nemzetközi ellenőrzés létesítésére tett javaslatával kapcsolatban. Ez a mi javaslatunk — tette hozzá Visinszkij elvtárs, — kétségtelenül utat nyit az oly fontos kérdésben való megegyezéshez, mint az atomfegyverek feltétlen eltiltása és e tilalomnak szigorú nemzetközi ellenőrzése. JAVASLAT A NEMZETKÖZI ELLENŐRZÉSÉRŐL Ami a megegyezés kidolgozásának időpontját illeti, itt február elseje helyett, amely időpont novemberben elfogadható volt, javasoljuk. 1952 június elsejét. Ami a nemzetközi ellenőrzés jellegét illeti, itt javasolatot terjesztünk elő, amely nagyon fontos. Azt javasoljuk, hogy az ellenőrzés „permanens" alapon nyugodjék. Egyetértettünk ezen elv elfogadásával. Ami az ellenőrzést illeti, a három nagyhatalom kitart amellett, hogy ezt az ellenőrzést nem szabad egyes ellenőrzésekre, inspekciókra, vagy kivizsgálásokra korlátozni és különös jelentőséget helyeznek a .permanens inspekció" kifejezésre. Ezzel kapcsolatban szükséges változ. tatásokat tettünk az „új világháború veszélye ellen, valamint a béke és a népek közötti barátság megerősítéséért teendő intézkedésekről" szóló határozati javaslatunkon ugy vélve, hogy határozati javaslatunk elfogadása nagyon fontos lépés*, jelent előre az előttünk álló feladatok megoldásában. Van Fieet amerikai tábornok beismerte, hogy a „kommunisták békét akarnak" Koreában Van Fleet amerikai tábornok, a Koreában levő 8. hadsereg főparancsnoka nyilatkozatot adott a Reuter hír ügynökség tudósítójának. Kijelentette: „A Koreában levő kommunista haderő most nagyobb tüzésségi tűz bevetésére képes, mint az. ENSz. csapatok. A szövetséges légierők (értsd: az amerikai repülők) nem tudták megakadályozni, hogy bizonyos utánpótlás ne jusson el a kommunista arcvonalra és a kommunista egységek kedvezően igazították ki állásaikat." A továbbiakban a fegyverszüneti tárgyalások kérdésével foglalkozott és megkísérelte megrágalmazni a koreai és a kínai népet, azt állítva, hogy a fegyverszüneti tárgyalások elhúzódásáért a koreai-kínai küldöttséget terheli a felelősség. Rágalmait azonban sajátmaga leplezte le, mert nyilatkozatában annak beismerésére kényszerült, hogy: „Véleményem szerint a kommunisták békét akarnak". Adenauer győződjön meg személyesen az NDK-ban arról, hogy a nép az újraieiíegy vérzést vagy a békét és egységet kívánja-e Georg Dertinger, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere egy potsdami nyilatkozatában felhívta Adenauer bonni kancellárt,' hogy személyesen győződjék meg arról, hogy a lakosság az újrafelfegyverzést vagy pedig a békét és egységet óhajtja-e. Dertinger külügyminiszter továbbá ezeket mondotta: „Azt, hogy háborút akarnak-e vagy békét, hogy a szakadás mellett vagy pedig, az egység mellett vannak-e. a választóknak maguknak kell eldönteniük., f