Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-11 / 9. szám, péntek

1952 január n 5 A milliomos alsóköröskényi parasztok Az alsóköröskényi EFSz-nek 5,973.768 korona volt a muH évi tiszta jövedelme Az elkövetkező napok határkövet jelentenek majd dolgozó parasztjaink életében, araikor is a szövetkezetben végzett munkájk után megkapjuk az évvégi zárszámadásoknál, kimutatott jövedelem bizonyos részét. A szövetkezetek tagjai boldogan, az egyéni gazdálkodók pedig kíváncsian várják ezeket a napokat. Egyes szövetkezeteinkben, — különösen ott, ahol igyekeztek, hogy a zárszámadást minél előbb elvégezzék, — márkiosztásra került az évi jövedelem egy része. Ahol pedig a számítások még csak most vannak folyamatban, meg van annak is az oka. Vagy . a könyvelök, vagy pedig a szövetkezeti élet hiányosságai tezek. De ugyanakkor vannak olyan szövetkeztek is, amelyek a mult évben rohamos fejlődésen és változáson mentek keresztül, aminek következtében a könyvelök és a szövetkezetek vezetőinek a legjobb akarata mellett is még egy-két napig elhúzódik a zárszámadás befejezése. Ezekben a szövetkezetedben a tagok minél előbb szeretnék tudni, mennyi is lesz a jutalom? Jól gazdálkodtak-e az elmúlt esztendőben . .. ? De azért türelmesen várják, mig teljesen, hiba nélkül, pontról pontra kiszámítják a szövetkezet egész évi jövedelmét. A nagyüzemi gazdálkodás előnyei, a szocializmus építése folytán nagy fejlődésen és változáson mentek keresztül az alsóköröskényi dolgozó földművesek is. Mint ismeretes, a faluban két szövetkezet volt egész mult év novemberéig. A két szövetkezet dolgozói jobbnak és elönyösebbnek látták, ha egyesülnek és így közösen jobb munkával segíthetik elő a falu szocializáláást. A éwégi zárszámadással így kissé megkéstek, mert most már két szövetkezetnek az évi jövedelméről és szétosztásáról van sző. A közgyűlésen a szövetkezet tagjai egyhangúlag arra szavaztak, hogy az évvégi zárszámadást is a két szövetkezet együttes évi jövedelme szerint fogják szétosztani, aszerint, hogy melyik tagnak mennyi volt a munkaegysége. Akármennyire is tisztában vannak a szövetkezet tagjai azzal, hogy az évvégi zárszámadás és a jövedelemszétosztás a fentemlített okokból a meghatározott időnél egy-két nappal később lesz, mégis feszüA izgalommal várják azt a napot, amikor minden tag megkapja becsületes munkája után a jutalmazást. — Nem rosszhiszemüleg és nem követelőzve, hanem érdekeltségből, — mondja Beszédes Ferenc könyvelő, —• van olyan nap, amikor alig győzöm megmagyarázni a szövetkezet tagjainak, hogy hozzávetőlegesen mennyi is a szövetkezet évi jövedelme és mennyi kerül a jövedelemből szétosztásra. Asszonyok, lányok, fiatalok öregek, mind nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetkezet évi jövedelme iránt. Büszkén beszélnek arról, hogy a nagyüzemi, gépesített gazdálkodás segítségével szép eredményeket értek el a közös munkával. Különösen örömmel mutogatják a sertéshizlaldát, amelyben szebbnél szebb, mozogni is alig tudó 2 mázsás sertések heverésznek, s türelmesen várják, hogy ízletes pecsenyéjükkel hozzájáruljanak dolgozóink életszínvonalának emeléséhez. — A mult évben is nagyon szép jövedelmünk volt a hízókból — mondja Gáló János, a sertések ete^ tője — ebben az évben pedig még többet akarunk adni dolgozóinknak. A sertésállományon kívül a szarvasmarhaállomány is jelentős jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A közellátás részére az előírt kontingenst 100 százalékon felül teljesítették marhahúsban. Eszerint a sertésebből és a szarvasmarhákból együttvéve 1,232.488 Késval szaporodott a szövetkezet jövedelme. Azonkívül a fejőstehenek éietésére és gondozására is nagy figyelmet fordítottak, ami most ugyancsak meghálálja a szövetkezeti tagok fáradozásait, mert a tejből is több mint 150.000 Kés jövedelme van a szövetkezetnek. | — Csupa milliókról beszélnek, ha bemegyek az irodába, s az mind a miénk, a szövetkezeté, •— mondja Liba Ferenc tehéngotndozó. — Az ember nem is tudja sokszor elképzelni, — nem egyszer úgy magamban gondolkozom rajta, — hogy ez a sok jó, araiben most a dolgozók részesülnek, a mi munkánkból és az egész ország dolgozóinak becsületes munkájából származott. Hogy a mi szövetkezetünk is ilyen szép eredményekkel dicsekedhet, az tőlünk függött,, a szövetkezet dolgozóitól. A jólétet saját magunk teremtjük meg. t' Ügy, ahogy Liba Ferenc és a szövetkezet dolgozói mondják, a szövetkezetben milliós számadatok bizonyítják a közös gazdálkodás és az alsóköröskényi dolgozó parasztok odaadó munkájának eredményét. A szovjet kolhozok tapasztalatai nyomán a föld jó megmunkálása, a munkák jó megszervezése bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet gabonafélékből is milliós összeget vett be. Az összes terményekből (gabonafélék, kertészeti növények, stb.) 4,388.552 Kés a szövetkezet műit évi jövedelme. Igyekeztek a szövetkezet tagjai, hogy eleget tegyenek mindenben a dolgozó társadalom követelményeinek. Ha végeztek munkájukkal, akkor sem ültek tétlenül, hanem ott, ahol szükség volt, segédkezet nyújtottak. Nem egy esetben fogatokkal siettek segítségére a rászoruló egyéni gazdáikódóknak. Természetesen. e munkák elvégzésével, mivel a-munkákat a szövetkezet csoportjai végezték, lényegesen emelkedett a szövetkezet jövedelme is, mert a szövetkezeten kívül végzett munkákért 244.418 koronát kapott a szövetkezet. A szövetkezet valamennyi dolgozója szívén viseli a szövetkezeti gazdálkodás ügyét, így tehát boldogan várják az éwégi zárszámadás eredményeit, mert az 5,973.768 Kcs jövedelemből szép jutalomban részesülnek majd az alsóköröskényi szóvetkezet dolgozó tagjai. MÉKY FERENC. A tervszétírás EFSz-eínk és községeink legfontosabb feladata Az 1952.es évre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok irányszámait az egyes járások továbbították a községekbe. A helyi nemzeti bizottságok és a magasabb típusú EFSz. ek így nagyon fontos feladat megvalósítása előtt állanak: idejében meg keíl valósítaniok a termelési és beszolgáltatási feladatok szétírását az elmúl* évi tapasztalatok felhasználásával. A helyi nemzeti bizottságoknak haladéktalanul meg kell tárgyalniok a járás által kiadott irányszámokat ég össze kell állítaniok a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusaiból, valamint a Nemzeti Arcvonal szerveinek kiküldötteiből a tervszétíró bizottságot, amely aztán szétírja a termelési és beszolgáltatás! feladatokat az egyes földművesekre. Ezt a javaslatot a tervszétiró bizottság jóváha. gyás végett továbbítja a helyi nemzeti bizottság tanácsához. A bizottságnak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az egyes földművesekre eső feladatokat mindenkivel külön-külön is megtárgyalja. Ugyancsak a helyi nemzeti bizottság állapítja meg a beszolgáltatási ég a termelési feladatokat az első típusú EFSz-ek, a konnmunális úze. mek és a nemzeti bizottságok üzemei számára, valamint az egyénileg gaz dálkodó földművesek és a nfiásodik ti pusú EFSz-ek tagjai száraára abban az esetben, ha a szövetkezetben még nem távolították el a mezsgyéket. Azon második típusú EFSz tagjai számára, amelyben a mezsgyéket már felszántották, a helyi nemzeti bizottság csak a beszolgáltatási feladatoklat írja elő, tehát a termelési feladatokat nem. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek, valamint azon második típusú EFSz-ek termelési és beszolgáltatási feladatait, amelyekbén felszántották a mezsgyéket, a járási nemzeti bizottság határozza meg. A tervszétírási munkák az egyes községekben nyilvános gyűlésekkel végződnek, amelyeken a földművesek megbeszélik a magasabb termés eléréséhez szükséges agrotechnikai intézkedések "alkalmazását. Ezeken a nyilvános gyűléseken a járási nemzeti bizottság kiküldötteinek jelenlétében a földművesek aláírják az ÖSBZközségi szerződést. A tervszétírási munkák sikeres megvalósításának érdekében a földműveseket a következő földterület szerinti csoportokba osztjáJk: I. csoport a 20 hektáron felüliek II. „ a 15—20 hektárosok III. „ a 10—15 IV. „ az 5—10 „ V. „ a 2—5 „ VI. „ a 0.5—2 hektárosok. Külön csoportot képeznek a többi földtulajdonosok, vagy mezőgazdasági áHatokkal rendelkező egyének. A második típusú EFSz-ek tagjait nem soroljuk be ezekbe a nagysági csoportokba. A termelési és beszolgáltatási feladatok szétirásához a helyi nemzeti bizottságok felhasználják az összjá. rási tervet. A növényi termelésben a beszolgáltatási feladatokra szóló rubrikát, a a zöldségféléket kivéve, nem töltjük ki. A második típusú EFSz.eknél az első oldalon az EFSz aláírásánál minden egyes tag nevét be kell írni. Az aláírások rubrikáját függőleges vonallal két részrf osztjuk. A baloldalon kell aláírni a mostani szótírást, a jobboldalon pedig majd később fogják aláírni a földművesek a növénytermelési beszolgáltatási kötelezettségeket. Azon földművesek számára, akik nem írják alá az összközségi tervet, a helyi nemzeti bizottság külön határozatot ad hi a termelési és beszolgáltatási feladatokról és erről feljegyzést készít az összközségi tervben, mégpedig azon a helyen, ahol az illetékes földművesnek alá kellett volna írnia a nevét. A termelési és beszolgáltatási feladatok összegét (beleszámítva az EFSz feladatait is) a járási nemzeti bizottság jóváhagyása után beírják az 1952-es évi termelési és beszolgáltatási feladatokról szóló összközségi szerződésbe. Az összközségi szerződést ugyancsak három példányban kell kitölteni: egyet a járási nemzeti bizottság számára, egyet a gazdasá. gi szövetkezetnek, egyet pedig a helyi nemzeti bizottság használatára. A helyi nemzeti bizottság kiküldöttjének aláírásával a helyi nemzeti bi. zottság igazolja a szerződésben, hogy felelősséget vállal azért, hegy a község mint egész, teljesíti a szerződéses kötelességeket, valamint hogy a helyi nemzeti bizottság állandóan ellenőrzi, hogy az egyes földművesek rendesen eleget tegyenek termelési és beszolgáltatási kötelezettségüknek. Az összközségi terv, valamint a szerződés kitöltésére nagy gondot kell fordítani. Pontosan ki kell tölteni a szerződésnek az agrotechnikai és zootechnikai intézkedésekről szóló részét is. Sőt mi több, ezt a részt külön meg kell tárgyaíni a tervszétírási munkáknál a földművesekkel. A helyi nemzeti bizottság idejében kifüggeszti nyilvános helyen a beszolgáltatási és termelési feladatok áttekintését az egyes földművesek számára. Hogyan járjunk el a tervszétfásnál az állattenyésztési iermetésben A termelési és beszolgáltatási feladatok megállapításánál az állattenyésztési termelésben a helyi nemzeti bizottságok az egyes mezőgazda, sági üzemek nagysági csoportja szerint járnak el. Az állatállomány szétírásánál meg kell állapítani, hogy az egyes nagysági csoportok mennyi, vagy mekkora ^állatállományt kötelesek tartani, hogy az 1952-es évi tervet betarthassák. A tehénállomány szaporításánál mindenekelőtt az EFSz-ek tenyésztési lehetőségeit vizsgáljuk. Amennyiben a tervezett tehénállományt nem le. het elhelyezni a fejitemlített csoportoknál, tovább haladunk azokhoz a csoportokhoz, amelyek nagyobb ter jedelmű ínezőgazdasági földdel ren delkeznek, egészen addig, amíg az 1952-es tervezett tehénállományt el nem érjük. A növendékállatok számának gyarapításánál ellenkező eljárást alkalmazunk. Mindenekelőtt a na gyobb földművesek lehetőségeit merítjük ki és csak azután kerül sor a kisebb földterjedelemmel rendelke ző csoportokra egész addig, amíg itt is a tervezett növendékállományt biz tosítani nem tudjuk. Különös figyelmet kell fordítani ama, hogy mindenekelőtt a nagyobb földművesek istállóhelyiségei legyenek -megtöltve és kihasz. nálva. Amennyiben valamelyik nagyobb földműves istállóhelyisége nincs teljes mértékben kihasználva, akkor aZ EFSz, vagy esetleg a kis és középföldművesek rendelkezésére lehet azt bocsátani az 55/47 sz. törvény szerint. Hogyan számítják ki az egyes földművesek állatbeadási kötelezettségét i Az állatbeadási kötelezettségek megállapításánál az 1952 január l-i és az 1952-es év végére tervezett állatállományból kell kiindulni. Minden egyes földművesnél a reális helyzet szerint kell megállapítani a beszolgáltatási feladatokat. A vágómarha és vágóborjúk beszolgáltatását úgy kell megállapítani, hogy általa az állatállomány terve ne legyen megza vairva. Az egyes mezőgazdasági üzemek számára a helyi nemzeti bizottság összegezve állapítja meg az állatbe adást. A földművesek javaslata szerint megállapítja az összközségi terv ben a vágóállatok beadását (beleszámítva a borjúkat is) és ugyancsak a továbbtartott állatok beadását is. Az összközségi tervben azt is fel kell tüntetni, hogy az illetékes földműves milyen részletekben fogja teljesíteni a reá eső feladatokat. Az egyes mezőgazdasági üzemek Számára ügy kell kivetni a beszolgáltatási feladatokat súlytekintetében, hogy egyszerre egész állatokat tudjanak beadni. Amennyiben ez nem lehetséges (például a kisföldműveseknél, akkor két vagy több földműves megegyezhetik abban, hogy kölcsönösen kisegítik egymást. Ennek következtében, ha egy kisföldműves bead egy felnőtt állatát, akkor ebben az évben nemcsak saját beszolgáltatási feladatának tett eleget, hanem ugyanakkor egy másik kisföldműves helyett is teljesítette az arra es« részt. ( A következő évben ennek ellenkezője lehetséges. Az állatbeadási feladatokat mindig élősúlyban kell feltüntetni. A darabonkénti szétírás csupán tájékoztatási jellegű, a teljesítésnél a súly számít. A vágóállatok beadásánál megállapítják az árat és a minőségi feltételeket. A beszolgáltatási feladatok teljesítésébe beszámítják: A gazdasági szövetkezetbe beszállított vágóállatokat és vágóborjúkat, a továbbtartott állatokat és borjúkat, amelyeket szintén a gazdasági szövetkezetbe szállított be á tenyésztő, az aukciós piacokon a fajbikák, tehenek és üszők eladását, természetesen. a járási nemzeti bizottság beleegyezésével és a 360 kg-on felüli községi bikák tartását. Az állatleadási és tenyésztési feladatok megállapításánál a helyi nemzeti bizottságnak figyelembe kell venni azokat a földműveseket, akiknek egyes speciális terményfé. lékből (pl. komlóból, dohányból, paprikából, gyógy- és aromatikus növényekből, valamint zöldségből) magasabb beszolgáltatási feladatuk van, mert ezek a speciális növények nem járulnak hozzá az illető földműves takarmányalapjám&k kiegészítéséhez. Utólagosan azonban a most említett címen nem lehet az állattenyésztési termelési és beszolgáltatási feladatokat csökkenteni sem községi viszony, latban, sem pedig az egyes földmííJ veseknél. Hogyan járjunk el a tervszétírási munkáknál a növényi termelésben A növény: termelésben a helyi nemzeti bizottság egyelőre csak a vetési területet és a hektárhozamot állapítja meg az egy eg mezőgazdasági üzemek, illetve földművesek számára. Emellett ügyelni kell arra, hogy a földhozam reális legyen, vagyis, hogy megfeleljen az illetékes mezőgazdasági üzem termelési lehetőségeinek, a talaj minősége, a parcellák terjedelme, stb. szerint. A hektárhozamot megszorozzák a vetési területtel és így megállapjtják az össztermést. Az egyes mezőgazdasági üzemek termésösszegének nem szabad alacsonyabbnak lennie, mint amennyit a járás megállapított. A termelési feladatok szétírásánál az összközségi tervben külön meg kell jegyezni a magtermelési területeket, A zöldség, a hüvelyesek és a mák vetési területének szétírásánál biztosítani kell, hogy ezek nagyobb darabon legyenek termelve, vagyis meg kell akadályozni, hogy szétszórtan a határban termeljék őket a földművesek. A zöldségtermelést és beszolgáltatást az egyes fajták szerint hónapokra kell szétírni. A magasabb fűmagtermelés bizto. sítása érdekében meg kell hagyni az évelő fűféléket az elmúlt évekből, amelyek még az 1952-es évben is tudnak adni termést még abban az esetben is, ha az 1952-es évben így a magtermelés: vetési terület túlhalad ja a járás által megállapított vetési terület terjedelmét. Az így támadt esetleges hiány kiküszöbölésére csökkenteni lehet a zab vetési területét. A beszolgáltatási feladatokat a. növényi termelésben a zöldségfélékét kivéve egyelőre nem írjuk szét.