Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-11 / 9. szám, péntek

PÁRTELET Agitációs munkám tapasztalatai A SzK(b)P tapasztalataiból Kemerovo városában az SzK(b)P zavodszki kerületi bizottságának ve­zetőségi ülésén nemrég meghallgat­ták Sz. T. Cservovnak a kok. szóló és vegyiüzem agitátorénak beszámolóját a műhelyben végzett népnevelő munka módszereiről. A kerületi pártvezetőség megállapítot­ta, hogy Cservov elvtárs jól és lelki, ismeretesen teljesítette a Párt fele­lősségteljes megbízásait, s azt aján. lotta a kerület pártszervezeteinek, hogy széles körben terjesszék Cser. vov elvtárs népnevelő tapasztalatait A pártszervezet 191,1-ben azt a felelősségteljes megbízást adta ne­kem, mondotta Cservov elvtárs — hogy végezzek agitációs munlcát munkahelyemen. Azon a taggyűlé­sen, melyen népnevelői megbízásomat jóváhagyták, az egyik kommunista ezt mondotta: „A népnevelői meg­bízatás : a Párt bizalmát jelenti, az ön hivatása — a dolgozók előtt meg­világítani Pártunk eszméit.« Népnevelői tevékenységémet azzal kezdtem, hogy gondosam és alaposan felkészültem előadásaimra. Igyekez­tem a politikád és termelési kérdések széles körét átfogni, azonban szomo­rúm, tapasztaltam, hogy előadásaim nem elégítették ki a hallgatókat. Elgondolkoztam balsikerem okánt és arra a következtetésre jutottam, hogy a népnevelő munka egyetlen helyes ormája az eleven megbeszé­lés, mely élénk visszhangot kelt. A politikai kérdések mellett feltétlenül beszélni kell saját műhelyünk min. dennapi kérdéseiről, a termelés soron­lévő feladatairól. Így irányítottam tehát népnevelői munkámat s örömmel láttam, hogy hallgatóim mennyire másként fogad­ják felszólalásaimat. A beszélgetések során kibontakozott a fogyatékossá­gok bírálata, az önkritika és felszínre kerültek az észszerűsítési javaslatok. Az egyik beszélgetésem témája a takarékosság kérdése volt. Beszélget­tünk az állami eszközök megtakarí­tásának, a nyersanyag és berende. zés gondos felhasználásának jelentő­ségéről és a hozzászólások során Ku. kujuk elvtárs, az ügyeletes lakatos, fontos kérdésekre hívta fel a figyel, met. Amikor a. kénsavat kiszivattyúz­zuk a ciszternából, rendszerint jelen. PJSZÖ 1952 január 11 tös mennyiség marad benne. Ez egy ciszternánál talán még nem is olyan sok, de az év folyamán sok tonnányi kénsav vész kárba, ami erősen növeli az önköltséget. Kukujuk elvtárs rá­mutatott, hogy a veszteségek oka a rossz szivattyúkban keresendő. Egy­idejűleg javaslatot tett a szivattyúk munkájának megjavítására. A szi­vattyúkat megjavították s azóta a savveszteség a minimumra csökkent és a műhely észrevehető megtakarí­tást ért el. Népnevelőm-unkámban nagy segítsé­get kapok az üzemi pártbizottságtól. Hetenként rendszeresen részt veszek a népnevelői szemináriumokon, ahol tájékoztató beszámolókat hallunk és megkapjuk az irányítást és átadjuk egymásnak munkamódszereinket, gofe tekintetben tapasztaltabb társaimnak köszönhetem azokat a módszereket, melyeket agitációs munkám során felhasználtam. Az üzemi pártbizott­ság funkcionáriusai gyakran ellenőr­zik a népnevelői munkát. Többízben megjelent nálunk Satyilov elvtárs a pártbizottság instruktora, részletesen megbeszélte velem a hiányosságokat, as elkövetett hibákat és ezzel jelen­tősen segítette as agitáció színvona. Iának emelkedését. Hallgatóim körében mindig érdeklődést keltenek a világbékéért vívott harc kérdései. Műhelyünk min­den egyes dolgozója, mint minden szovjet ember, őszintén kívánja a bé­kés életet. Tavaly nyáron nagy lelke­sedéssel írtuk alá a Stockholmi Béke­felhívást és a,z öt nagyhatálom béke­egyezményét követelő felhívást nagy lelkesedéssel fogadtuk. A mű­szak összes dolgozói elhatározták, hogy újabb munkasikerrel erősítik a béke ügyét. Békeműszakot tartottunk és vállaltuk a reánk bízott műhely­felszerelés szocialista megőrzését. Műhelyünk hónapról.hónapra túl­teljesíti mind-en vonalon az előírt, tervfeiaaatokat. Az idén többszáz­ezer rubelt takarítottunk meg terven felül az államnak. így vettük ki ré­szünket a békeharcból és szilárdan elhatároztuk, hogy eredményeinket növelni fogjuk. Erre irányul mühelyi pártszervezetünk egész politikai mun­kája és ezen belül az én népnevelői tevékenységem. A pártokmányok kicserélésének befejezése A pártokmányok kicserélése 1951 / november elsején befejeződött az alapszervezetekben. Ez volt az utolsó Időpont, amely után már nem lehet megtárgyalni az egyes tagok vagy tagjelöltek felülvizsgálás! ügyeit. Azok, akik ezt az időpontot elmulasz­tották és mindeddig nincs érvényes pártigalolványuk, elvesztették párt­tagságukat. Az a tag vagy tagjelölt, aki el­vesztette párttagságát, új felvételi ívet tölt ki és a Köz­ponti Bizottság 1951 február 35-iki határozata alapjára tagjelöltként vehető fel a Pártba. A felvételről természetesen az alapszervezet tag­gyűlése dönt. Csak azokban az esetekben, ha két­ségtelenül bebizonyosodik, hogy a tag vagy tagjelölt 1951 november el­sejéig nem lehetett alapszervezeté­ben felülvizsgálva, csak ilyen esetben lehet kivételt tenni. Komoly ok pél­dául hosszabb szanatóriumi gyógy­kezelés, külföldön való tartózkodás stb. A felülvizsgálás befejezése óta"11 hónap telt el. Ez alatt az idő alatt minden szervezetnek és minden tag­nak, vagy tagjelöltnek, aki teljesíti tagsági kötelességeit és komolyan ve­szi a Párthoz való tartozását, lehető­sége volt rendbehozni pártokmányát. Éppen így az összeg szervezeteknek kötelessége volt tagjait rávezetni arra, hogy igyekezzenek fij párttagsági igazol­ványukat idejében megszerezni. Az igazolványok kicserélését nem le­het már tovább halogatni. Végezni kell azzal az állapottal, hogy a szervezetben olyan tagok legyenek, akiknek nincs érvényes párttagsági igazolványuk. Ez azt jelenti, hogy a homályosabb eseteket meg kell oldani, vagy pedig az olyan tagnak, akinek mindeddig nincs párttagsági igazolványa, új fel­vételi ív kitöltését kell javasolni. Segítsünk azoknak az elvtársnőknek a Pártoktatási Évben való részvételben, akiknek kisgyermekeik vannak Néhány kérdés érkezett szerkesz­tőségünkbe arról, hogyan ossziuk be azokat az elvtärsnöket a Pártoktatá­si Évbe, akiknek kisgyermekeik van­nak. K. Weisz elvtárs Jolsváról írja, hogy felesége, aki párttag, nem vehet részt a Pártoktatási Évben, ha nem akarja három kisgyermekét felügye­let nélkül hagyni. Hogyan segítsünk ezeken az elvtáirsnőkön ? A Pártoktatási Évben való részvé­tel az elméleti színvonal állandó eme­lése a párttag egyik alapvető köte­lessége. Minden alapszervezet bizott­ságának gondoskodnia kell arról, hogy azoknak az elvtársnőknek, akik­nek kisgyermekeik vannak, lehetővé váljék a Pártoktatási Év rendszeres látogatása, Hiszen a Pártoktatási Év­ben való részvétel olyan fontos része a párttagok nevelésének, amelyet sehogyan sem lehet pótolni. A Páltoktatási Év előkészítésénél több alapszervezeti bizottság helye­sen oldotta meg a kérdést. Egyes szervezetekben az elvtársak úgy jár­tak el, hogy egy család tagjait olyan csoportokba osztották szét, ahol nincsen az iskolázás ugyanazon a napon, hogy igy valaki a család­ból mindig a gyerekek mellett lehes­sen. Másutt összegyűjtötték a gyere­keket é s megkérték, a CsISz-ben dol­gozó elvtársnőket, hogy az iskolázás ideje alatt foglalkozzanak velük. Ha a jóakarat meg van, mindig lehet mó dot találni a megoldásra, (A „Pártélet" decemberi számából), Teljesítsük a tervet Aki nyitott szemmel jár az or­szágban annak fölösleges hangsú­lyozni, mit köszönhetünk a tervgaz. dálkodásnak. Mündenütt új épüle­tek, üzemek ^lelkednek, új útsza­kaszok, vasutak épülnek, új bányá­kat tárnak fel. és a szövetkezetek fejlődése is az ötéves terv eredmé. nyeit dicséri. Ezeket az eredménye­ket dicséri a Kassa mellett épülő Ko­hászati Kombinát is. De kiépül a fü­leki gyár és más üzemi építkezések is. Az ötéves terv a leghatékonyabban nehéziparunkat fejleszti. Ebben a Szovjetunió példáját követjük. Gott­wald elvtárs és a Kommunista Párt vezetésével a kétéves terv befejezése után 1948 október 27-én a nemzet­gyűlés törvényt hozott az első ötéves tervről. Ennek a tervnek főcélja az, hogy dolgozó népünk minden rétegé­nek életszínvonalát lényeges mérték, ben emelje. Ezt ugy érjük el, hogy soha nem látott mértékben kiépítjük a nehézipart, a kohászatot, a bányá­szatot, stb. A Fülek, Zólyom, Kassa melletti építkezések, a pótori és rozsnyói bá­nyákban folyó munka, új építkezések egész országunk területén, a dolgo­zók lelkes munkája mind azt mutat­ja, hogy kitűzött feladatainkat telje­sítjük, Azonban most, amikor meg kezdtük az ötéves terv negyedik évét, nem szabad ezzel megelégednünk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a kitűzött további még maga­sabb feladatok önmaguktól nem való­sulnak meg. Az ötéves terv teljesí­tése elsősorban megkövetel; a mun­ka termelékenységének jelentős mér­tékű fokozását. Tehát, a negyedik tervévben többet kell termelnünk, jobban kell dolgoznunk, még jobban ki kell használnunk a gépeket és a nyersanyagot, új munkamódszereket kell alkalmaznunk és ki kell széle­sítenünk a munkaversenyt életünk minden szakaszán. H a ezt; állandóan szem előtt tart­juk a negyedik tervévet sikerrel zár­juk le és az ötödik év végén elérjük, sőt túlteljesítjük a kitűzött célt ha­zánk és így önmagunk javára. Dr. LÓSKA LAJOS, Fülek. Kötelezettség­vállalásainkat teljesítettük Mi, a Hukostav munkásai, néhány héttel ezelőtt versenyszerződést kö­töttünk, amelynek értelmében elha­tároztuk, hogy Sztálin elvtárs, a vi­lág béketábor a nagy vezére 72-ik születésnapjára öt épület falát felhúz, zuk. December 21-ike helyett a vállalt kötelezettséget, a falak felhúzását, a kéményekkel és a tetőkkel együtt, már december 17-én teljesítettük. Azóta is" minden erőnkből iparko­dunk továbbra is, hogy minél gyor. sabib ütemben építsük a hideg ellené­re is a HUKO-t, mert tudjuk, hogy saját országunkat építjük, mert tud­juk, hogy gyermekeink jövőjét épít­jük, mert tudjuk, hogy csak mun­kánkkal, fokozott teljesítményeink­kel lehet a békét megtartani és meg­védeni. Harcolunk a békéért, háíco­lunik lapáttal és csákánnyal és a többi szerszámmal. Ezt a harci esz­közt ne adja ki kezéből egy munkás se ég forgassa még jobban a győze lem meggyorsítása érdekében. FARKAS JÄNOS, munkáslevelező, ' HUKO. A HUKO-n teljesítjük feladatainkat A Kohászati Kombinát építkezésén január 2-án reggel kezdtük meg a gottwaldi ötéves terv negyedik évét. A nagyidai kirakodóállomáson gyűl­tünk össze és lelkesedéssel hallgat­tuk meg a beszámolókat, amelyek megvilágították előttünk céljainkat, azokat a célokat és feladatokat, ame­lyeket szeretett Kommunista Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével tűzött ki elénk. A mult évben az építkezés dolgo­zóinak mumkalendülete újabb és újabb kötelezettségvállalásokban jutott ki­fejezésre. A termelési eredmények fo­kozásához nagymértékben hozzájárult az is, hogy megindult a szocialista munkaverseny építkezésünk minden szakaszán. , Mi, öntudatos építőmunkások Ígér­jük, hogy ebben a tervévben még jobb munkával fogunk harcolni hazánk felvirágzásáért és felépítéséért és kü­lönösen itt a HUKO-n minden képes­ségünket latbavetjük. Azzal az aka­rattal és tudattal léptük át a negye­, dik tervév küszöbét, hogy az építke. zés tervét nemcsak teljesítjük, hanem minden szakaszon túlteljesítjük. . Ez nagy hozzájárulást fog jelenteni ha­zánk szocialista felépítéséhez és ez­zel megerősítjük a világ béketáborát, amelynek élén a nagy Sztálin vezet­te Szovjetunió áll. LUPPA JÖZSEF, munkáslevelező, HUKO. A békét akarom — teljesítményem 300% A béke és a szabadság ügye a dol­gozó nép kezében van. A békét aka­rod, vagy azt akarod, hogy vissza­jöjjön a kizsákmányolás ideje? Ezt a kérdést tettem fel én is magamnak és válaszom egyértelmű volt. Én, mint a karlové varyi Obnova alkal. mazottja normámat 270—300%-ra teljesítem. É s erre meg van minden dolgozó előtt a lehetőség. Igen, elv­társak. Kezünkben van a béke legna­gyobb fegyvere, a gépeink, a mi mun­kánk. És ettől a fegyvertől a reakció nagyon fél. Ez a fegyver mef tudja akadályozni a háborús gyújtogatok minden tervét. És nem szabad elfe­ledkeznünk arról sem, hogy mellet­tünk áll a Szovjetunió vezette hatal­mas béketábor, a népi Kína, a Né. met Demokratikus Köztársaság, a népi demokratikus országok, a gyar. mati elnyomott népek, a kapitalista országok kizsákmányolt dolgozói. Erősek vagyunk a békeharcban és munkánk segítségével még erősetybek leszünk. MAJAROS GYÖRGY, Kárlové Vary. Számvevés Miután megkezdtük a negyedik tervévet, kell, hogy számot vessünk mult évi munkánkról, mit csinál­tunk jól és mit hiányosan. A mi építkezésünkön hibának tartom azt, hogy az ifjúmunkás káderek marxi­lenini ezellemü nevelésére nem for­dítottunk elég nagy gondot. Bizo­nyos eredményeket itt is elértünk, több fiatal szakmunkást iskolába küldtünk, pallérokat képeztünk ki, akik azután jól beváltak az építke­zéseken. Azonban az építőmunká­sok között még sok öntudatlan van, akik még nem tudnak tiszta képet alkotni maguknak a politikai ese­ményekről, 1 akik keveset olvasnak, tanulnak. Ezzel kapcsolatban is hasznos, ha visszatekintünk a kapitalista múlt­ba. Az új esztendő küszöbén száz­esrek várták munka nélkül a kő­vetkező évet. Könyörögniük kellett a munkáért, a jogaikat pedig nem követelhették, vagy ha követelték, nem volt hosszú maradásuk. A gyá­rosok és a nagybirtokosok válogat­hattak az olcsó munkaerőkben. Nyugodtan kizsákmányolhatták a dolgozókat. A legnagyobb kizsák­mányolást pedig a szervezetlen mun­kásság szenvedte, akiket a nyomor arra késztetett, hogy munkaerejük felajánlásánál egymást túllicitálják. Elbiben a világban a dolgozók száz­ezrei írástudatlanok voltak és ma is millióit találhatjuk az ilyen em­bereknek a kapitalizmus országai­ban. De a dolgozók mind szélesebb rétegei az egész világon mind job­ban tudatosítják, hog-y a tanulás fegyvei't jelent Felszabadításunk után új élet kezdődött nálunk, Pártunk és kor­mányunk biztosította mindenki mára a munkát és munkája után a rendes megélhetést. Most a munka, a gyárak, az ipar,, a bányák hívják az embereket minflimitt SZORGOS KEZEKR® VAN SZÜKSÉG és szükség van arr? is, hogy a dol­gozók állandóan fejlődjenek, 'isme­reteiket bővítsék. Sokat jelent e^ az ötéves terv föladatainak teljesíte­nél, sokat jelentenek a jő agitátorok és funkcionáriusok, akik arra tanít­ják a dolgozókat, hogy teljesítsék feladataikat, ne hiányozzanak a munkából, ne vándoroljanak egyik' üzemből a másikba. A mi üzemünkben az 1951-es év­ben szintén elég nagy volt a hiány­zás- százalékszáma. Ez is bizonyít­ja, hogy a politikai munka nem volt elégséges. De ugyanakkor sok .olyan öntudatos dolgozónk van, akik egy naipot sem hiányoztak a mult év­ben, akik megértették, hogy a ter­vet teljesíteni. kell, akikre hatott a felvilágosító munka. Körülbelül a dolgozóik 30 százaléka vett részt a munkában ilyen példásan, köztük például Dakos bácsi, aki mindig százszázalékon felül teljesítette nor­máját, Mészáros András, Horocki András és mások. A negyedik tervév ünnepélyes megkezdésén ott volt építkezési vál­lalatunk valamennyi dolgozója és ez egyik bizonyítéka annak, hogy a dolgozók zöme már érti a terv tel­jesítésének nagy jelentőségét. Ebben az évben a politikai munka foko­zásával, az igaztalan kimaradás megszüntetésével — meg vagyunk győződve arról, ~ hogy teljesítjük az elénk kitűzött feladatokat. TÖRÖK IMRE munkáslevelező, Csernő. Jobban gondoskodjunk a káderekről Ideje, hogy megvizsgáljuk a mult évben végzett munkánkat mint gaz­dasági, mint politikai és kulturális téren, hogy leszűrve a tapasztalato­kat, ebben az évben kiküszöböljünk minden akadályt, amely késleltette fejlődésünket. Én néhány szóval be szeretnék szá­molni azokról a dolgokról, amelyek akadályozzák munkánkat a dunaszer­dahelyi Karpatia üzemben. Nálunk annak ellenére, hogy üzemünk dol­gozói több újítást valósítottak meg, az üzem vezetősége elhanyagolta az újítók jutalmazását. Ez természete­sen hatással volt dolgozóinkra, akik­nek bizalma'az üzem vezetősége iránt csökkent. Ebben a kérdésben hibás, nak tartom az üzemi tanácsot is, mi. vei az újítók jutalmazását haladék, talanul kell végrehajtani. A negyedik tervévben szükséges volna az is, hogy az üzemi pártszer­vezet fokozza tevékenységét és kü­lönösen arról gondoskodjon, hogy a legjobb dolgozókat a Párt határoza­ta alapján kiemelje, új párttagokat szemeljen ki. Ezeket a hibákat feltétlenül ki kell küszöbölni, mert részben ettől is függ az, hogy sikeresen teljesítsük a ne­gyedik tervévet. Én, mint az üzemi tanács és a pártszervezet tagja hibás­nak tartom magamat is és kötelessé­gemnek tartom, hogy minden erőmből résztvegyek a hiányok kiküszöbölé­sében. PATASI ISTVÁN,. imunkáslevelező, Dunaszerdahely, ! y 7Vluyikásleoelezőivik írják

Next

/
Thumbnails
Contents