Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-11 / 9. szám, péntek

1952 január 11 UJSZO 3 kikiáltásiéi hatodik iwfwliliiifi Január 11-én Albánia egész dolgozó népe megünnepli népköztársasága kikáltásának ötödik évfordulóját. Albánia népköztársasággá való kikiáltása az albán munkásosztály 1945 december másodiki választásokon aratott döntő győzelmének közvetlen eredménye volt. A megválasztott nemzetgyűlés 1946 január 11-én Albániát egész dolgozó népének nagy lelkesedésével népköztársasággá kiáltottá ki. Az új haladószelíemü Albánia mintán népköztársasággá nyilvánították, megkezdte a gazbdasági, kulturális és szociális élet minden sza^kaszán az építőmunkát. Egész sor gazdasági reformot valósított meg. A kapitalistákat megfosztotta óriási vagyonuktól és a nagykereskedelmet és a külkereskedelmet a nép kezébe adta. 1947-ben fejeződött be Albániában az ipar államosítása. Megvalósították a földreformot, amely 48.670 családnak 735.521 hektár földet juttatott. Az új állam egyik legnagyobb jelentőségű, haladó szellemben végrehajtott tette a nők egyenjogosítása volt. Az Albán Népköztársaság törvénybe iktatta a dolgozók nemzeti és szociális biztosítását, a nemzetiségek egyenjogúságát, megvetette a főiskolák alapjait, megalapította az első állami színházat és sikeres harcot folytatott az írástudatlanság ellen. Az albán népi demokráciának az évszázados idegen elnyomás, Zogu uralkodó klikkje és a fasiszta megszállás örökségeképpen feudális viszonyok terhével kellett hozál'ognia az albán népgazdaság újjászervezéséhez. A felszabadulásig külföldi tőkések kíméletlen rablógazdálkodással szipolyozták ki az országot. A rezet, a szenet, a kőolajat és az albán föld többi kincsét gyorsabban és minélé teljesebben el akarátk rabolni. A régi Albánia gazdasági élete teljes egészében a külföldtől függött. Az Albán Népköztársaságnak tehát úgyszólván mindent legelőiről kellett kezdenie a gazdasági építő munka terén. Hála az albán ötéves terv sikeres tervgazdálkodásának, a dolgozók életszínvonala olyan magias fokot ért el, mint azelőtt még soha. A magas életszínvonalról tesznek bizonyságot a következő tények: 1950-ben összehasonlítva az 1938. esztendővel, az élelmiszeripar elérte az 1280 százalékot, a textilipar a 237 százalékot, az építészeti ipar az 524, a kőolajtermelés a 192, a rézbányászat a 163, a mezőgazdasági termékek a 150 százalékot. IVÍíg az 1938—89. tanévben egész Albániában csak 643 elemi iskola volt,'^52.021 tanulóval, ma már Albániában 2.024 népiskola működik 153.520 tanulóval. Míg az 1938—1939. tanévben Albániának egyetlen főiskolája sem volt és csak 11 közép- és 2 hétéves iskolája,, 5.588 tanulóval, addig most már Alfsániában egy főiskola, 23 középiskola és 192 hétéves iskola működik összesen 20.292 tanulóval. Az albán nép számára az 1951. óv további döntő győzelmek éve volt. Ebben az évben a meghatározott határidő előtt bevégezték az ország nagy építkezéseit, a Sztálin textilkombinájtoí, a tenin-vízierőmüvet és egy gyapjútisztító üzemet. Megkezdték az elbasszani fafeldolgozó kombinát építését, egy rizstisztító üzem építését a Vlorebao, gyapjútisztító üzem építését Kogozsinában, filmmííterem és új rádióállomás építését Tiranában, stb. Kiszélesedett és megerősödött a mezőgazdaságban a szövetkezeti és állami szektor is. Az összes mezőgazdasági munkák felét az állami traktorállomások végezték el. A gyapotvetés területe a imilt évvel szemibem egyharmadával megnövekedett. Az iskolaügyre 60%-kal nagyobb összeget fordítottak, mint tavaly. Az állami kiadásban megjelent könyvek példányszáma az 1933-as évvel szesmben tizennyolcszorosára növekedett. Mindezeket a gazdasági, kulturális és szociális sikereket az~albán nép a Szovjetunió önzetlen támogatásával érte el. A Szovjetunió kamatmentes hitelt nyújtott Albániának Ipari üzemek és energetikai üzemek kiépítésére. A Szovjetunió az albán ipar, az építészet és bányászat számára gépeket és más berendezéseket nyújtott. E nélkül a segítség nélkül Albánia nem kezdhette volna meg a szocializmus építését. Ezt a segítséget Enwer Hodzsa, az albán nép vezére, így értékelte: „A Szovjetunió adta meg szabadságunkat, lehetőséget nyújtott arra, hogy győzzünk és most ő adja nekünk a fényt és az életet. A Szovjetunióval való barátság országunkban a szocializmus építésének fő alapja". Az albán nép előtt, mint a többi nemzetek előtt is, amelyek megkezdték a szocializmus építését, világosan áll, hogy a| Szovjetunió létezése és győzedelmes harca nélkül nem szabadultak volna fel és nem tudták volna szabadságukat megtartaI"

5' I Az albán nép eddigi sikereit a szocializmus építésében az angol| amerikai imperialistákkal és ügynökeivel folytatott állandó harcban érte el, főleg a legalávalóbb ügynökök, a Tito-Rankovics féle fasiszta klikk ellen folytatott harcban. Az albán nép azonban már eddig is alapos leckét adott az összes proI vokátoroknak. Az összes eddigi fasiszta provokációk meghiúsultak és az albán nép a munkásosztály vezetése alatt, amelynek élén Enwer Hodzsa áll, szilárdan halad boldog jövője útján. Albánia határozottan fölsorakozott a békeszerető nemzetek frontjába. A béke, amely minden szabadságszerető ember szívügye az egész világon, az albán népnek is legszentebb ügye. Az albán nép mindent megtett és a jövőben is megtesz hogy meghiúsítsa az imperialisták minden gyilkos tervét, amely egy új háború előidézésére irányul. Koreai hadijelenSés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti január 9-én: A koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal továbbra is az összes frontokon védelmi harcokat folytattak. Január 8-ám a liszinmani csapatok két zászlóalja a nyugati fronton több, mint tíz * tanlr®Táimogatásáival négyszer intézett támadást a néphadsereg állásai ellen. A néphadsereg . alakulatai azonban az ellenséget visszaverték és súlyos ember- és anyag-veszteségeket okoztak jieki. A középső frontszakaszon az ellenség- hatszor intézett támadást ä a néphadsereg állásai ellen. A néphadsereg egységed az összes támadásokat sikeresen visszaverték. A keleti fronton a néphadsereg egységei helyi jelentőségű harcokat folytattak és az amerikai hadsereg két szakaszát megsemmisítették. Január 9-én a néphadsereg légelhárító tüzérsége és az ellenséges repii lögépekre vadászó csapatok öt ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek a keleti és nyugati partvidék körzeteiben végeztek légitámadásokat és barbár módon bombázták e körzetek békés lakosságát. A görög köztisztviselők ismét sztrájkra készülnek A Hellas Press hírügynökség jelen, tése szerint a görögországi amerikai gazdasági misszió a leghatározottabb ban figyelmeztette a görög kormányt, hogy. semmi körülmények között se engedje meg a bérek és fizetések emelését. A köztisztviselők akik látják, hogy milyen csaló módon vezeti őket félre Plasztirasz miniszterelnök, elhatározták, hogy sztrájkharcot kez denek követeléseik teljesítéséért. \ A Pleven-Mormányt a francia néptömegek tiltakozó mozgalma buktatta meg Jurij Zsukov, a moszkvai Pravda páriszi tudósító,ának jelentése Jurij Zsukov elvtárs, a moszkvai Pravda párizsi tudósítója a franciaországi kormányválsággal foglalkozó cikkében rámutat ' arra, hogy magán a kormányon belül is nézeteltérések merültek fel azzal kapcsolatban milyen összegeket utaljanak ki a háborús előkészületek céljaira. Végül is Plevehnek sikerült egy vérszegény kompromiszszumra jutni minisztereivel: elhatározták, hogy „egyelőre" csupán a két hónapra szóló ideiglenes hadihiteleket hagyják jóvá. Januárban és februárban 130 milliárd frankot szándékoznak költeni és a további hitelek kérdésében az Atlantitömb tanácsának februári, lisszaboni ülésszaka ulbán döntenek. Egyidejűleg 380 milliárd frank értékű hitelt hagytak jóvá a vietnami nép ellen folytatott szennyes háború céljaira. Felmerült azonban a kérdés: honnan vegyék a pénzt ezekhez a hatalmas kiadásokhoz? A kormány drákói rendszabályok egész sorát követelte a parlamenttől: többszáz milliárd frankos adóemelést., „reform" végrehajtását az állami tulajdonban levő vasútak tekintetében, társadalombiztosítási „reformot", stb. A „drákói rendszabályok" hirére végkép betelt a mérték — elfogyott a francia dolgozók türelme. Az ország minden részében egyre magasabbra csapott a tiltakozás hulláma. A néptömegek követelték, hogy vessenek véget annak a végzetes politikának, amellyel Franciaországot amerikai rabigába hajtják, Pleven mindenképpen kenyértörésre akarta vinni a dolgot és ezért felvette a bizalmi kérdést. A kormány nemzetellenes politikája elleni tiltakozás azonban annyira erőteljes volt, hogy még a reakciós pártok sem merték támogatni Pleven „reformját". A mostani franciaországi kormányválság — hangsúlyozza Zsukov — akárcsaík az eddigiek, semmiképben sem erősítheti az uralkodó réteg pozícióját. Amint a Ce Soir méltán megállapította: „a kormányt a nép tiltakozó mozgalma buktatta meg." feinste leikési moszkvai látogatásának saitóvásszBsangja A haladó szellemű és független nyugatnémetországi lapok üdvözlik Niemöller lelkész moszkvai útját. A Wetzlarer Neue Zeitung így ír: „Szomorú jelenség, hogy egy német közéleti férfiút árulónak akarnak bélyegezni csak azért, mert megbeszélést folytat a keleti világ képviselőivel. Senkinek sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a német nép többsége egységes hazában kíván élni. Senkinek sincs j°ga ahhoz, hogy kétségbevonja Niemöller lelkész szándékainak emelkedett és tiszta voltát". Heinemann volt bonni belügyminiszter egy kalsruhei gyűlésen kijelentette: „Fasiszta stílusú rágalomnak kell tekinteni Adenauer kancellárnak azt az állítását, hogy Nlemöller lelkész-moszkvai útjával hátba támadta A teoimi kormányt". A Fuldaer Zeitung „Bátor férfiak" címmel állást foglal a békés újra egyesülés politikája mellett és Adenauer nemzetellenes politikájával szemben. A lap többek között így ír: „Mennél komolyabbak a nép többségének akaratát képviselő emberek támadásai a kormány ellen, annál inkább kommunistáknak, vagy szovjet befolyás alatt álló személyeknek akarják őket nyilvánítani. Ebben a helyzetben van ma Heinemannon kívül Helena Wessel, Wirth volt birodalmi kancellár és Niemöller egyházi elnök és mindazok, akik ki merik mondani, hogy a szövetségi köztársaságnak a nyugati tömbbe való beillesztése kimélyíti Németország szétszakítottságát és hogy Nyugat-Németország újrafelfegyverzése nem támogatja a bé'-'t, hanem veszélyezte^" A Sín Hua hírügynökség keszoni. tudósítójának hírmagyarázata leleplezi az intervenciósoknak azt a hiábavaló törekvését, amellyel a népi erők küldötteire akarják a felelőssé, get hárítani azért, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások ismét holtpontra jutottak. Január 7-én Turner tábornok amerikai küldött előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, amelyben tagadni igyekezett, hogy az amerikaiak bombázták Észak-KeletKínát és megszállták Tajvant, amint erre január 5-én a népi erők küldötte rámutatott, amikor megcáfolta Turnernek az Amerika és Kína között fennálló úgynevezett „hagyományos barátságról" szóló állítását. A népi erők küldötte Hsieh Fan tábornok rámutatott Warren R. Ausztin ENSzbeli amerikai küldött szavaira, aki beismerte, hogy az amerikai repülök valóban bombázták Észak Keletkínában lévő Antungot. Turner ezután gyorsan ahhoz a kibúvóhoz folyamodott, hogy ebben az esetben csupán véletlen bombázás történt. A világ közvéleményének megtévesztése céljából az amerikai küldött azt a rágalmat hangoztatta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állítólag nagyszámú ládákban részekre szedett repülőgépeket szál. lit be az országba. A valóságban — írj

a a Sín Hua ügynökség tudósítója cikkében, J- éppen az amerikaiak azok, akik kitartanak azon követelésük mellett, hogy a fegyverszünet alatt katonaságot, fegyvereket és lőszert szállíthassanak be. A koreai fegyverszüneti tárgyalások idején szállították Koreába a 45. amerikai hadosztályt, amely eddig Japánban állomásozott. Ezeket a tényeket elismerte Turner tábornok is a január 6-iki tárgyalásokon. Haien Fan tábornok hangsúlyozta, hogy az amerikaiak rágalmazó állításainak csupán az a célja, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat késleltessék és meghiúsítsák és ürügyet találjanak a koreai intervenciós háború továbbfolytatására. Churchill Anglia miniszterelnöke Washingtonban tárgyalásokat folytat Trumannal az USA elnökével. Az el ső megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint a hétfő délelőtti tanácskozáson a fegyverkezési verseny gazdasági problémáival, a dél utáni tanácskozáson pedig az atlanti főparancsnokság felállításával és más katonai kérdésekkel, így a .többi között Nyugat-Németországnak az úgynevezett európai hadseregben való részvételével foglalkoztak. Az angol és a francia sajtó jelentéseiből kitűnik, hogy a Churchill 'Truman tanácskozások az angolamerikai ellentétek jegyében folynak. „Megfigyelők azt hiszik, — írja a Daily Worker washingtoni tudósítója hogy a legkeményebb alkudozás a következő kérdésekben várható". 1. Amerika követelése, hogy Japán írjon alá békeszerződést a formózai (taivani) Kuomintang-csoporttal. Anglia attól tart, hogy ez elzárná Ja pánt a Kínával való kereskedelemtől, s arra ösztönözné, hogy kiszorítsa Angliát saját piacairól. 2. Churchill követelése, hogy az USA kössön Írásbeli megegyezést az angliai atombombatámaszpontok használatáról. 3 Anglia 800 ezer tonna acélt kér Amerikától fegyverkezési célokra, amit befolyásos amerikai üzleti körök nem akarnak megadni. 4. Anglia gazdasági válsága és jelentűs dollár, kérelme. 5. Az Atlanti-egyezmény körüli ellentétek. Vita arról, hogy az angol, vagy amerikai gyalogsági puskát szabványosítsák-e, továbbá Ghur. chili tiltakozása amerikai tenger, nagynak az atlanti tengeri haderő főparancsnokává való kinevezése ellen. A jobboldali Daily Express vezércikkében azt írja; „Angliában általános a gyanú, hogy Truman még egy utolsó erőfeszítést tesz, hogy Churchillt rábírja, bízza haderőit idegen parancsnokságra. Ebben az esetben Anglia nem maradhat független birodalom központja, sőt nem is lehetne többé függetle

n elsőrendű hatalom, hanem az európai hadsereg egyik jelentéktelen résztvevőjévé törpülne". Az Agence Francaise című jobboldali lap azt jelenti, hogy Churchill bírálni szándékozik az USA kereske. delmi politikáját, amely súlyos gazdasági károkat okoz a Nyugatnak. Churchill az Agence Francaise sze. rint az elé a választás elé készül állítani Trumant, hogy az USA vagy visszaállítja a háború alatt érvényben volt „kölcsönbérleti szerződést" vagy pedig végetvet a mai zárlatpolitikának, amely megtiltja a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és Kínával. A L'Humanité, a francia Kommunista Párt lapja is rámutat arra, hogy az angol kereskedőosztály egyenesen tiltakozik a Kínai NéfSköztársasággal, a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal folytatott kereskedelem korlátozása ellen. Éppen ezért a Churchill-Truman tárgyalások a® ellentétek jegyében indultak meg. Atitóisták gazdasági 'egyezményt kötöttek az USH-val Január 8-án a titoisták gazdasági egyezményt kötöttek az amerikai imperialistákkal. Ez az egyezmény a muilt év végén megkötött katonai szerződés után újabb bilincset jelent, amely Jugoszláviát az amerikai imperializmus hadiszekeréhez köti. E gazdasági egyezmény egyik feltétele az, hogy Jugoszlávia bekapcsolódjék azon országok rendszerébe, amelyek amerikai segítségban részesülnek. Ez a feltétel, amelyet a titoisták természetesen elfogadtak. azt jelenti, hogy a titoista Jugoszlávia teljesen bekapcsolódik gazdasági téren is a katonai Atlanti-egyezménybe, amelynek tagjává az USA-val való katonai szerződés megkötésekor vált. Az angol rádió hírmagyarázója a jugoszláv-amerikai gazdasági egyezmény megkötését „jelentős lépésnek" minősítette a titoistáknak a nyugati nagyhatalmakkal való együttműködése útján. A titoistáknak az amerikai imperialistákkal való eddigi gazdasági és I politikai együttműködése Jugoszlá- j viát a zamerikai monopóliumok va- j lódi gyarmatává változtatta és a jugoszláv dolgozó nép mérhetetlenül alacsony életszínvonalának okozójává vált. A katonai kiadások, amelyek a titoistáknak a háborús uszítók amerikai táborában való tagságából következnek, okozták azt, hogy az utolsó két év alatt a titoisták az adókat 43 mililárd dinárral emelték. E mellett az idei állami költségvetés az összes kiadások 75 százalékát fegyverkezésre irányozza elő és a költségvetés 56.8 milliárd dináros deficitje az egész költségvetés teljes ötödét teszi ki. Az 1947. évvel szemben az életszükséglet! cikkek árai 700 százalékkal emelkedtek, ezzel egyidőben azonban a bérek csak 11 százalékkal emelkedtek. A háborús gazdálkodás és Jugoszlávia nemzetgazdaságának amerikai monopoliumok által való kifosztotta az országot inflációhoz vezette: az 1951. évnek csupán tíz hónapja alatt a -forgalomban lévő pénz 40 százalékkal emelkedett. Maguknak a titoistáknak bevallása szerint a közszükségleti árucikkek eladása az utóbbi időben 40 százalék» kai csökkent és az országban mintegy 200 ezer munkanélküli valfc A Churchill-Truman tanácskozások angol-amerikai ellentétek legyében Indultak meg : rOuirphill A noli a. rnínisztere'irinke o.hill tiltakozása. amerikai tenger. I i§i to iiriifiiliÉi Mísitója i fegyvtrsiineü fiiiHilÉiiMréS