Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-09 / 7. szám, szerda

A füleki Kovosmalt dolgoséi a mult év tapasztalatait felhasználva kezdték meg a negyedik tervér feladatainak teljesítését p Uj munkamódszerek az öntődében, csiszolóban és magkészífőben A füleki Kovosmalt dolgozói jól i ismerik a „fekete műhelyt", a vas­öntödét. Kemény, nehéz munka fo­lyik ezen az osztályon, de szép és értékes munka. A műhely nem ren­delkezik olyan gépi berendezéssel, ahogy azt dolgozói szeretnék, mé­gis valamennyien igen szép munka­teljesítményekkel igyekeznek tőlük telhetően teljesíteni az ötéves terv feladatait. Ha belépünk a tágas műhely csar­nokába, furcsa szag csap meg. Ez a folyékony vasnak formába való öntésekor a nedves homokból kiára­dó gőz. De ezt a szagot idővel meg lehet szokni. Büszkék lehetünk azok­ra a munkatársakra, akik ebben a műhelyben dolgoznak. De vannak olyanok is a műhelyben, akik ön­tudatlanságuk miatt gyakran ki­maradnak a munkából és ez a töb­biek rovására megy, mert ezzel fékezik a terv teljesítését. Kü­lönben az öntődének nagyobb ré­sze munkaversenyben áll. A mun­kások közül sokan kimagasló tel­jesítményükért értékes jutalmakban részesülnek. Miben rejlik kimagasló munkateljesítményük? Az 1950—51-es évben sok munka­módszert és ujjítást alkalmaztak, így például azelőtt egy formázó szekrényben két darab tűzhelyláb volt, most pedig három darabot formáznak. Azelőtt a klubkály­hát, radiátort és a füstcstfhüvelyt külön formázták. Ma már a két műveletet egybevonták. így há­rom munkaerőt takarítottak mrg. Számtalan újítást és módosítást so­rolhatnánk fel. A munkateljesít­mény fokozását elősegítette a mun­kások és műszakiak együttmun­kálltodása is. Közösen megtárgyal­ták a műszaki kérdéseket, kiküszö­bölték a rossz munkamegszerve­zést és a hibákat Meg kell emlé­keznünk a műhely legjobb dolgozói ról. Ezek Gál László, Gálpál János, Béres Károly, Mag József, Kökény Dezső, Vizdár János, Cifferi Vince, Nagy József, Hasznosi, Mazuch, Nagy, Bújna, Magverő, Mihály, Nagy B., Kunya, Kalicsák, Fazekas, Ligárt, Pupala, Angyal, Bódis, Far­kas és még sol? más dolgozó . A decemberi tervet a munka ter­melékenységében 120%-ra teljesí­tették. De meg kell állapítani azt is, hogy nem teljesítettek az évi tervet. Nem az ö hibájukból történt ez, hanem az öntudatlan munkatár­sak hibájából. Pontos adatok sze­rint csak az első félévben 96 mun­kaerő hagyta el az öntödét. Helyük­be csak kevés új munkaerő jött. Az 1951-es .^vben 330 dolgozó­nak kellett volna a műhelyben dolgoznia a terv szerint átlago­san, az év elejétől kezdve pedig csak 276 dolgozott, tehát 54 mun­kással kevesebb, mint ahogy azt a terv előirányozta. így is csak néhány százalékkal maradtak el a terv teljesítésétől. A munkatelje­sítmény egyénenként fokozódik, a selejt pedig 9.02%-ra csökkent. Az öntödei csiszolóműheiyben is nagyban folyik a munkaverseny és itt is kihasználják az új munka­módszereket. Kötelezettséget vállal­tak, hogy jó minőségű anyagot szol­gáltatnak idejében, hogy aztán a szerelőműhelyek is sikeresen telje­síthessék munkájukat. Azelőtt 61 munkás dolgozott itt, ma már csak 42-en. A szocialista munkaverseny a munkáid^ minden percének ki­használása tette ezt lehetővé. A csi­szoló műhely dolgozóinak azonban az a kérésük, hogy az üzem veze­tősége építtessen nekik árnyékszé­ket, mivel e nélkül távolabbi hely­re kénytelenek járni és így értékes munkaidőt veszítenek. Továbbá a dobműhelyből az ujtón át por száll a csiszolóba és ez egészség­ügyi szempontból tarthatatlan ál­lapot. Kívánatos volna, hogy az üzem vezetősége a csiszolók ké­rését figyelembe vegye és a hiá­nyokat kiküszöbölje. A magkész tő üzemben is folyik a munkaverseny. Ök is be­csületes munkájukkal hozzájárul­nak a terv teljesítéséhez. Azelőtt 30 magkészítő dolgozott Itt, ma pedig csak 16-an. Annál figye­lemreméltóbb, hogy a tervet 125 százalékra teljesítik. Itt is újítá­sokkal, új munkamódszerekkei dolgoznak. I£y péfdául azelőtt egy magszekrényben egy magot készí­tettek, ma pedig négyet. Tehát négy­szer nagyobb a teljesítmény, mint azelőtt. Ehhez hozzájárulnak a min­tások is, akik szakképzettségükkel mindig segítenek és a hibákat kikü­szöbölik. Koreny Zuzanna munkásnötöl megkérdeztük, miben látja a jó mun­kateljesítmény okát és hogyan le­het az, hogy idő előtt teljesítették évi tervüket. — Visszaemlékszem a régi kapi­talista munkaviszonyokra, a mun­kanélküliségre a nyomorra. Visz­szaemlékszem a borzalmas háborús időkre. Ma bőven van munkánk és jó munkánkért becsületes jutalmat kapunk. Tudom, hogy ldváló mun­kánkkal megvédjük a békét, meg­gyorsítjuk a szocializmus kiépíté­sét. Tudom: a szocializmus épí­tésében segít és velünk van a mi i pártunk, a Kommunista Párt. j Igen, az öntöde, a magkészítő, a csiszoló és a többi műhely dolgo zóinak jó munkája értékes hozzájá­rulást jelent a tartós béke megvé­déséhez, a szebb és boldogabb idők biztosításához. MATUSKA GÄBOR füleki Kovosmalt. Szüntessük meg az igazolatlan kimaradást! Mi, a fülkészítö műhely dolgozói örömmel hallgattuk a jelentést ar­ról, hogy üzemünk teljesítette a tervet. Az örömteljes jelentés után elbeszélgettünk azokról a hiányokról, amelyek kiküszöbölése még jobban elősegített volna a tervteljesítést. Erről beszélve Miilei István, a fülkészítö egyik legjobb munkása a következőket mondotta: Én már 15 éve dolgozom ebben a műhely­ben. Élmunkás vagyok, második hónapja viselem a szocialista mun­kaverseny jelvényét. Normámat 200­220%-ra teljesítem. A nehézségeket abban látom, hogy vannak még munkások, akik hanyagságból igen sokat klmaradoznak. Több munkás­társam el sem tudja képzelni, mit jelent az, amikor egy osztályról négy-öt munkás Igazolatlanul ki­marad. Ez veszteséget jelent az üzemnek és nekünk is. A negye­dik tervévben fogjunk össze és kü­szöböljük ki ezeket a hibákat. Le­gyen a munka mindannyiunk szív­ügye, mert csak így teljesíthetjük sikeresen a negyedik tervévet és csak így szilárdíthatjuk a világ ha­talmas béketáborát. Mag István, aki szintén a mű­hely jó dolgozói közé tartozik, a kővetkezőket jegyezte meg: „Ml bé­két akarunk, építeni akarunk és nem rombolni, mi biztosabb életet akarunk biztosítani gyermekeink­nek. Ezért oly felháborító Slán­ský Rudolf hazaáruló tevékeny­sége. De most is megláttuk, liogy a mi pártunk nem alszik. Lelep­lez minden gazembert, aki a mun­kásság ellen dolgozik, aki szabo­tálja előrehaladásunkat, aki \lsz­sza akarja hozni a multat. Min­den ilyen gazember megkapja méltó büntetését. VARGA ISTVÁN füleki Kovosmalt. Vegyük ki részünket az üzemi újság szerkesztéséből Helyettesíteni tudjuk a külföldi nyersanyagot Büszkék vagyunk arra, hogy üze­münknek jó neve van. Hogy minek köszönheti hírnevét, ezt máskép ma­gyarázzák a kapitalista rendszer­ben és máskép népi demokráciánk­ban. Erre akarok levelemben rávi­lágítani. A régi kapitalista rendszerben üzemünk munkásságát a legkegyet­lenebb módon kizsákmányolták. A gyártulajdonos külföldről szerezte be a zománc gyártásához szüksé­ges értékes nyersanyagokat, de ter­mészetesen mellékes volt neki a munkásság kezdeményezése. Más­részt pedig a munkások jól tudják, hogy a haszon csak a kapitalistát illeti. Ma, népi demokratikus rend­szerünkben valamennyien saját ér­dekünknek tartjuk, hogy országunk termelése nagyobb legyen, hogy ol­csóbban, jobban, gazdaságosabban termeljünk, mint a .múltban. Ennek köszönhetjük mi is; hogy a csehországi vegyi üzemek és laboratóriumok segítsé­gével már olyan messze jutottunk a zománc-nyersanyag előállítása terén, hogy a füleki zománcma­lomban már csaknem teljesen ki­küszöböltük a külföldi anyagok használatát és edényeink minősége olyan Jó, mint régen volt. Ennek megvalósításához üzemünkben leg­inkább Ventura Béla műhelyveze­tő elvtárs járult hozzá. Sok év alatt szerzett tudását és tapaszta­latait a legmesszebbmenően és a legmegfelelőbb módon igyekszik hasznosítani és munkatársainak át­adni. Ventura elvtárs értékes újí­tásával több ezerre menő összeget takarított meg üzemünknek és pe­dig olyformán, hogy a szürke zo­máncot ma már a csehországi vegyi üzemektől kapott vegyszer segítsé­gével állít.úik elő Iery teljesen mel­lőzni tudjifk a külföldről behozott nyersanvagot és egyben a zománc takarókénességet 80—90 rŕ-kai emel­tük nz eTvszeri zomíncozással sok­kul ^bb minöséTü edénvt kapunk. mii 1- n^eTHt. S-"»-n e'Kt* ts»rtv!> Kn*">b"'nvi­ková szovjet sztahanovistanó' mun­kamódszerét, vörösbarna zomán- lásokat helyeztünk el és így a zo­cunkból kiküszöböltük a nyers- máncnak a dobból való leeresztése anyagból készült türklsz frlttét csöveken keresztül történik a kád és tisztán csak hnlladékanyagból ba. állítjuk elő. Takaróképessége en­nek Is jobb, mint régen volt. Ezen módszer alkalmazása segítségével a zománc-szemcsét ugyancsak hul­ladékzománcból állítjuk elő és ez kifogástalanul pótolja azt az anya­got, amelyet ezelőtt 50 százalék nyersanyag hozzáadásával állítottak elő. Műhelyünk fejlődését nagyban elősegítik kiváló Szak­munkásaink is, mint Kiss József, Soós István, Oláh István, Nagy Ist­ván elvtársak, akik arra töreksze­nek, hogy munkájukkal és újításaik­kal minél magasabb fokra emeljék a termelés színvonalát. Javaslatukra felvonót építettünk raktárunkba és így kiküszöböltük a zománc­keveréshez szükséges anyagnak emberi erővel való felhordását a második és a harmadik emeletre, Vízmennyiségmérő órát hozattunk, melynek segítségével ugyancsak munkaerő megtakarítást értünk el, éspedig úgy, hogy most már a dobba nem kell a vizet vödörrel öntözgetnie két embernek, hanem egyszerűen a vízvezetékre kapcsol­tuk a vízórát, másik végére gu­micsövet szereltünk, amelyen ke­resztül a víz a dobba jut és a vízóra pontosan megmutatja, hány liter vizet engedünk le. A földszintről a pincébe leeresztő nyi­Ezekkel az újításokkal elértük azt, hogy míg a régi kapitalista rend­szerben 26 ember dolgozott mühe lyünkben és véres verejtékkel iz­zadva kereste meg mindennapi ke­nyerét, ma már magasabb termelés mellett 12 ember nyugodtan elvégzi ugyanazt a munkát. A zománcke­varésnél előforduló hibákat azzal igyekszünk kiküszöbölni, illetőleg megelőzni, hogy minden zománc­eresztés előtt próbákat végzünk. Korabelnytková módszerének al­kalmazásával oly mennyiségű zo­máncot takarítunk meg, hogy a mult év utolsó hónapjaiban csak a megtakarított színes zománcot adtuk a zománcozó műhelynek. Mult évi tervünket tekintetbe véve a normaszilárdí­tást is, átlag 156.7%-ra teljesíteti tük. Dodgozóoinknak népi demo­kratikus rendszerünk iránti ragasz­kodása és szeretete tette lehetővé, hogy ezt a szép eredményt elérhes­sük és hogy ötéves tervünk negye­dik évét 15%-ost normaszilárdí­tással kezdhettük meg. Műhe­lyünkből még két munkaerőt sza­badítottunk fel más munkára. Mind­ezekkel a zeredményekkel dolgozóink azt bizonyítják, hogy öntudatos har­oosai a béketábornak. BENYICZKY JÓZSEF füleki Kovosmalt. Mi már 1951 december 18-án be­fejeztük a harmadik tervévet. De így sem voltunk megelégedve az elért eredménnyel és ezért egybe­gyűltünk, hogy rámutassunk a terv­teljesítésben felmerülő hiányokra, megkritizáljuk egymást. Tudatosí­tottuk azt, hogy még jobban fog­juk teljesíteni a tervet, lia a mun­kaversenybe valamennyi dolgozó bekapcsolódik, ha kellően felkarol­juk a munkások kezdeményezé­seit. így az ötéves tervet négy és félév alatt is teljesíthetnénk. Ezután sajtóakti vát hívtunk egybe, amelyen minden műhelyből egy elvtárs vett részt. Harminc­ötén jöttek össze. Elhatározták, >hogy a jövőben minden műhelyből írni fognak az üzemi újságba, rá­mutatnak minden hibára és minden észrevételt kellő időben a megfe­lejő helyre juttatnak, hogy így a hiányok ki f legyenek küszöbölve. A tudósítók munkáját egy bizottság fogja ellenőrizni. Meg vagyunk győ­ződve, hogy ennek az intézkedésnek segítségével is fokozzuk eredmé­nyeinket. ALBERT JÓZSEF munkaié velező, Fülek. Jobban kell dolgoznia az üzemi tanácsnak! Az évi terv teljesítése után véle­ményt mondhatunk üzemünk mun­kájáról. Tény az, hogy vannak üzemek, amelyek egy hónappal is előbb téljesítették az 1951 évi ter­vet, mint mi. Miért nem tudtunk mi is még jobb eredményeket elér­ni? Elsősorban azért, mert nem tö­rődtünk eléggé a szocialista mun­kaverseny kifejlesztésével, az öj munkamódszerek alkalmazásával, Korabelnytková elvtársnS taka­rékossági módszerének népszerű­sítésével. A munkából való távol­maradás is hátráltatta a jobb ered­hogy a mult évben az üzemi tanács gyengén működött, megfeledkezett tulajdonképpen azokról a felada­tokról. amelyeket főkép végeznie kellett volna. Az üzemi tanács ke­retén belül létesített egyes bizottsá­gok nem fejtettek ki tevékenységet. A mestereit munkájával kapcsolat­ban foglalkoznunk kell azzal, ho­gyan törődtek a munkásokkal, biz­tosítottak-e nekik zökkenőmentes munkalehetőségeket, segitették-e a munkaverseny kifejlesztését. Nem minden esetben történt ez így. A tanulság ebből az, hogy okulva a hi­mények elérését. A jövőben az iga- bákon, a negyedik tervévben szer­zolatlan kimaradást meg kell szün­tetni. De bírálnunk kell az üzemi ta­nács munkáját is. Elmondhatjuk, vezettebben teljesítsük feladatain­kat. NAGY ISTVÁN füleki Kovosmalt. Az öntődében harcolni kell a munkaerőhullámzás ellen Az 1951-es év első negyedében az öntöde szépen teljesítette feladatait, de ezután eljött a munkahullámzás ideje. Jelentős volt a munkamulasz­tás százaléka is. Mindez azt bizo­nyítja, hogy az öntöde munkásainak egy része nem értette meg, mit je­lent szocializmust épiteni. A selejt leküzdésében nagyon szép eredményt értünk el, de még kisebb százalékot érhetünk el, ha tervezőnk odahat, hogy ne vált­sák mindennap a munkadarabokat, hogy így azokat a dolgozó jól ki­ismerje és harcolhasson ls a se­lejt ellen. Ha visszagondolok gyermekkorom­ra, eszembe jut, hogy milyen élet­volt a. kapitalista rendszerben.. A munkásoknak nem volt semmijük, ki­zsákmányolták őket, úgy bántak ve­lük, mint egy tárggyal. Egészen más lett a helyzet a fel­szabadulás után, amikor a munkás­B ayiovic lebe m internátusban lakunk. Jó dolgunk van. Három napig dolgozunk és há­rom napig iskolába járunk. Reggel negyedhétkor kelünk, rendbehozzuk lista könyveket olvasunk. Ha munkába megyünk, reggel ne­gyedhatkor kelünk, hogy hat órára megkezdhessük a munkát. Délután tanulunk, olvasunk. Az ellátás kifo­gástalan. Hazánkban új gyárakat, iskolákat, kultúrházakat épít a dolgozó nép, osztály vette kezébe a hatalmat és I magunkat és elmegyünk az iskolába. h0gy szebh > ^ job b i egye n életünk. megkezdte a szocializmus építését. A mi államunk törődik a dolgozókkal és ma meg van mindenkinek a lehe­tUSége arra. hogy tffluljon. Mi, a füleki Kovosmalt tanoncai, Délután pedig az internátusban ta­nulunk és sportolunk. Este az olvasó­körben megismerkedünk a legújabb hírekkel, vagy moziba megyünk. Esetleg a CsISz olvasókövben szocia­Mindezt a Szovjetuniónak köszönhet­jük, amely minket felszabadított a fasizmus rabigája alól. HELMES VILMOS füleki tanoncotthon A szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások terén foko­zott munkára kell felhívni az öntöde szakszervezeti és pártbiaalmijait, hogy győzzék meg a dolgozókat a munkaverseny nagy jelentőségéről. Vannak még ugyanis dolgozók, akik • azt gondolják, hogy ha fokozzák a termelést, csökkentik a munkabért. Ez helytelen felfogás. Minden be­csületes dolgozó munkája szerint kapja jutalmát és ezt bármikor jo­ga is van követelni. A mult évi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy sok volt a hiba és ezeket az 1952-es évben ki kell küszöbölni. Szükséges például az, hogy az öntöde munkaesőket kapjon. Ezenkívül a tervet kezdet­től fogva jól kell teljesítenünk, a téli hónapok során magasan 100 százalékon felüli eredményeket kell elérni, hogy a későbbi eset­leges munkaeröhullámzás ne je­lentsen helyrehozhatatlan hiányo­kat a tervteljesítésben. VASS DEZSŐ füleki Kovosmalt. \ t

Next

/
Thumbnails
Contents