Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-09 / 7. szám, szerda

'ty 4 KÜLPOLITIKAI SZEMLE M SÍM 1952 január 9 Ausztria dolgozóinak tiataimas tiltakozó sztrájkja A dolgozók egész Ausztriában Iia­talmas egységes általános sztrájkkal tiltakoztak Stahremberg munkás­gyilkos és hazaáruló vagyonának visszaadása ellen. Hétfőn, január 7-én délelőtt az osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívására az egész országban sokezer üzemben leállt a m unka. Számos körzetben a sztrájk teljes volt. Az osztrák dolgozók megszabott idejű általános sztrájkja a kommu­nista, szocialista és pártonkívüli munkásság egységes harcának je­gyében folyt. Pleven kormánya megbukott Pleven kormánya a január hetedi­kén felvetett bizalmi kérdés megsza­vazásánál megsemmisítő vereséget szenvedett és ezzel öthónapi fennál­lás után megbukott. A kormáný mel­lett 245 szavazatot, ellene 339 szava­zatot adtak le. A francia Kommunista P&rt és a Szocialista Párt képviselői a kor­mány ellen szavaztak. A szavazás a vasúti alkalmazot­tak tömeges elbocsátásának terve miatt jött létre. Ez a terv részét ké­pezi az óriási fegyverkezési kiadások költségvetése programmjának, ame­Számos áifôesi támogatja a Szovjetunió javaslatának fotós pontjait • az lISz politikai bizottságban emlékeztetnek, amellyel az érde­kelt országok beleegyezése nélkül meg akarják alakítani az ágyne­vezett középkeleti parancsnoksá­got — mondotta. Szalah el Din pasa egyiptomi kül­dött felszólalásában a többi között ugyancsak hangoztatta: az arab országok nem engedik meg, hogy parancsoló hangon be­széljenek velük lyet az Atlanti-egyezmény tanácsa a francia kormánynak előírt. Számos kormánypárti csoport, valamint a szocialista párt is, amelyek eddig a kormányt támogatták, kijelentet­ték, hogy az amerikai fegyverkezési előírásokkal nem értenek egyet. Azonban sem a szocialista párt képviselői, sem pedig a kormánypár­tok számos képviselője nem meré­szeltek nyiltan fellépni azon intézke­dések ellen, amelyek a fegyverkezé­si kiadásokat szolgálják, tudniillik az adóknak tíz százalékkal való ál­talános emelése, az államosított üze­mek leállítása, a vasutasok tömeges elbocsátása, és a szociális támogatás korlátozása ellen. A Pleven-kormány lemondása amerikaiak háborús az politikájának súlyos vereségét jelenti. Ez a vereség annál súlyosabb, mert a mostani parlament választási csalásból került ki, amelynek folyamán a kommunis­tákat 80 mandátumtól megfosztot­ták, amely mandátumok a nyert sza­vazatok alapján megillették volna őket. Még ennek az összetákolt par­lamentnek élén sem tudott Pleven kormánya megmaradni. Ttem uá&t&ztaiz.«,. Sztálin elvtársnak a japán nép­hez intézett újévi üzenete a világ­politika kiemelkedő jelentőségű ese­ménye. „A népek Sztálin elvtárs üzenetét történelmi jelentőségű ok­mánynak tekintik" — állapítja meg joggal a tiranai rádió, hiszen ez az üzenet az egész haladó emberiség* érzelmeit fejezi ki. A Viata Sindi­cala című román lajp „a proletár­nemzetköziség értékes sztálini ok­mányának" nevezi az üzenetet, amely a „dolgozók nagy családjá­nak nemzetközi egységét fejezi ki ég egyben komoly figyelmeztetés mindazok felé, akik gonoszul ellen­téteket igyekeznek szítani a népek között". Az imperialisták sajtója zavartan hallgat. Az amerikai burzsoá lapok csak kivonatosan ismertetik a sztá­lini üzenetet és óvatosan tartózkod­nak még a kommentároktól is. An­nál nagyobb lelkesedéssel fogadta Sztálin elvtárs jókívánságait a ket­tős kizsákmányolás alatt szenvedő japán nép. Az egész japán nép érzéseit jut­a japán néphez szól. De ennek az üzenetnek a szavai eljutnak min­denhova, ahol ma még az imperia­lizmus uralkodik. Meghallják azt Egyiptomban és a Malájföldön, az arab országokban és Nyugat-Euró­pában — mindenütt, ahol — mint Japánban — az imperialisták elra­bolják a népek függetlenségét és •engedelmes ágyútöltelékké szeret­nék változtatni őket. A világ békéjének megőrzéséért folyó harcban nagyszerű fegyvert jelentenek a népek számára Sztálin elvtárs szavai. ,,Ez az üzenet ismét ország-világ elé tárta a Szovjetunió magafigtoa békepolitikáját, a népek testŕ&hségének ét barátságának ideológiáját", állapítja meg a „Tar­tós békéért, népi demokráciáért!" Harmincötödik éve hirdeti a békét a Szovjetunió a világ népeinek. Ahogyan fennállása első napján a béke szavával fordult a világhoz, ugyanúgy ma Is a Szovjetunió a béke legfőbb őre és a következetes sztálini békepolitika a béke fenn­maradásának és tartósságának leg­döntőbb biztosítéka. Ez a sztálini békepolitika nyilvá­nult meg Visinszkij elvtársnak az ENSz politikai bizottságában el­mondott nagy beszédének minden szavában. Visinszkij elvtárs az úgynevezett „kollektív intézkedések bizottsága" jelentésének tárgyalása során kíméletlenü' leleplezte az amerikai imperialisták körmönfont próbálkozásait, hogy a koreai ag­ressziót az ENSz lobogója alatt ki­terjess-íék, hogy a Biztonsági Taná­a Szovjetuniónak a béke védelmé­ben tett újabb javaslatai egészen kihozták a sodrukból az amerikai imperialistákat, Acheson,— aki pe­dig olyan szép szólamokat szokott zengeni állítólagos „békevágyáról" — magából kikelten egyenesen „szerencsétlenségének nevezte a nemzetközi feszültség csökkentésé­re, a koreai Kérdés békés rendezé­sére irányuló szovjet javaslatokat. Szerencsétlenség ? Achesonnak és társainak persze, hogy az, hiszen az imperialisták semmitől sem fél­nek annyira, mint a békétől. Hiszen ök éppen arra törekednek, hogy a profit növelése érdekében mind szélesecb frontokon kergessék há­borúba a csatlós országok népeit. Ugyanakkor azonban a politikai bi­zottság ülése világosan megmutatta azt ls, hogy a dollárcsatlósok kész­séggel szavaznak az agresszió ki­terjesztését szolgáló újabb javasla­tok méllett, de egyre kevesebb haj­1?. n d óságot áruirak el, hogy kato­n t, hadianyagot, pénzt áldozzanak p z amerikai imperialisták örült ter­v—.ek megvalósítana érdekében. Nem vitás: az amerikai imperia­listák továbbra is megpróbálkoznak minden aljasságai, hogy az ENSz-t agrcssílv háborús terveik engedel­mes eszközeként használják fel. E törekvésük során azonban elsősor­ban a Szovjetunió rendíthetetlen békeakarata és a szovjet küldött­tatta kifejezésre Hoezsima Hirosi japán vasutas, amikor kijelentette a moszkvai Pravda tokiói tudósító­ja előtt: „Népünk igen nehéz idők­ben kapott üzenetet Sztálintól. An­nál drágább számunkra az üzenet minden szava. Az üzenet bátorsá­got önt belénk, elszántságot kelt bennünk a demokratikus, független, szabad, békés Japánért folyó küz­delemben." Japán ma az amerikai imperia­lizmus első számú távolkeleti kato­nai támaszpontja. Innen indulnak el az amerikai repülőgépek, ame­lyek Korea népét és földjét pusztít­ják. Itt van a Korea szabad népé­nek leigáz ás ára törő amerikai csa­patok főhadiszállása. A japán nép az idegen megszállás elviselhetet­len terhét nyögi, gazdasági élete a megszállók háborús készülődéseit szolgálja. A dolgozók nyomora és szenvedése határtalan. Az idegen megszállás alá került ország népe a sztálini szavakból új erőt merít a békéért, szabadságért és függet­lenségért vívott harcához. csot megfosszák jogaitól és hatás­körétől, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetét a monopoltőke en­gedelmes eszközévé változtassák, hogy a népekre egy új háború ször­nyűséges szenvedéseit zúdítsák. Vi­sinszkij elvtárs pozdorjává zúzta az imperialista diplomatáknak azt a hazug állítását, hogy a „kollektív intézkedések" a béke ügyét szolgál­ják és bebizonyította, hogy az ame­rikai finánctőke a kollektív bizton­ság jelszavának hangoztatásával új háborút, újabb agressziót készít elő. Az Imperialisták azon mesterked­nek, hjgy a Biztonsági Tanács jog­körét oly szervekre ruházzák, ame­lyekre a szavazógép utján rákény­szeríthetik akaratukat. Ezzel szem­ben a Szovjetunió az ENSz alapok­mányának megfelelően a Biztonsági Tanács úgynevezett periodikus ülé­sének összehívására tett sürgős javaslatot. (Az ENSz alapokmánya szerint a periodikus üléseken az ál­landó küldöttek mellett a külügy­miniszterek, vagy más magasrangú kormánymegbízottak vehetnek részt.) A Szovjetunió javasolta,' hogy a Biztonsági Tanács a periodikus ülé­sen tárgyalja meg azokat az intéz­kedéseket, amelyek elősegítenék a nemzetközi feszültség kiküszöbölé­sét és az országok közötti baráti kapcsolatok megteremtését, első­sorban pedig az amerikai imperia­listák szabotázsa következtében el­húzódó koreai fegyverszüneti tár­gyalások mielőbbi sikeres befejezé­sét. ség szívós és kitartó tevékenysége következtében mind leküzdhetetle­nebb akadályokba ütköznek. Meg­mutatkozott ez akkor, amikor több állam küldötte kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az úgyneve­zett „kollektív intézkedésekben", ha a nagyhatalmak ezt egyhangú­leg határozzák el. De főleg abban mutatkozik meg a csatlósok ellen­állása, hogy — mint Visinszkij elvtárs bebizonyította — az ENSz hatvan tagállama közül mindössze nyolc állam vesz részt ténylegesen — az USA-n és Anglián kívül — az ENSz cégére alatt vívott koreai kalózhá;borúban. Fokozódnak a háborús gyujtoga­tók nehézségei a német kérdésben, is. Alig néhány napja kényszerítet­ték rá az ENSz-közgyűlésre, hogy bizottságot küldjön ki az össsmémet választások „lehetőségeinek" felül­vizsgáláséra, súlyosan beavatkozna ezzel a német nép belügyeibe. Most pedig a Német Demokratikus Köz­tá: mság nemzetgyűlése által ki­küldött ybizottság közzétette AZ ÖSSZNtfMET VÁLASZTÁSI TÖFVENYTER VEZETET. Ez a tervezet általános, titkos, demokratikus választásokat bizto­sít Németország egész területén. Ez a tervezet Világosan megmutatja azt az utat, amelyen haladva meg Január 4-én az ENSz politikai bizottsága folytatta az úgyneve­zett kollektív intézkedések bizott­ságának jelentésével kapcsolatos vitát. Franciaország, Brazília, Hol­laildia és a Fülöp-szigetek védel­meztél! a jelentést. Ugyanekkor be­bizonyosodott, hogy sok állam nem akar résztvenni az úgynevezett kollektív intézke­dések amerikai rendszerében. Ez az ellenzés, ha nem is eléggé kö­vetkezetesen és határozottan, meg­mutatkozott .több módosító javas­latban és abban, hogy több állam küldöttei helyeselték a szovjet ha­tározattervezet fontos pontjait. Columbia, Mexico és Chile küldöt­tei módosító javaslatokat terjesz­tettek be, amelyek megkísérlik meg­akadályozni az USA-t abban, hogy más államok készletei és fegyveres erői felett tetszés szerint rendelkez­zék, Afganisztán, Egyiptom, Irán, Irak Jemen, Libanon, Szaudi-Ará­bia és Szíria hasonló céllal javasolt módosítást. Ezek az államok (Af­ganisztán kivételével) csatlakoztak a szovjet határozattervezetnek ah­hoz a részéhez, amely előirja: a Biztonsági Tanácsnak periódíkus ülést kell Összehívnia azoknak az Intézkedéseknek megvitatására, ame­lyek biztosíthatják a nemzetközi feszültség megszüntetését és az egyes országok közötti baráti kap­csolatok megteremtését. Ezek az államok helyeselték a szovjet javaslatnak azt a részét Is, amely a koreai fegyverszüne­ti tárgyalások sikeres befejezé­sének elősegítését célozza. A vita során felszólalt El Huri, dziria küldötte. Kijelentette: egyet­ért a Szovjetunió ós Csehszlovákia képviselőinek nyilatkozatával, hogy az alapokmány értelmében a Bizton­sági Tanács az egyetlen szerv, amelynek joga van az agresszió megelőzésére és — ha erre szükség van — az agresszió ellen irányuló határozatok meghozatalára. Szíria és a többi arab állam támogatja a szovjet határozattervezetnek azokat a pontjait, amelyek a nagyhatalmak közötti egyetértés helyreállítását tűzik ki feladatul. Rámutatott: az arab államok sohasem fogadnak el olyan javaslatokat, amelyeknek segítségével egy más állam az ENSz tagállamok katonai erői fölött bele­egyezésük nélkül rendelkeznék. A „kollektív intézkedések" bizott­ságának javaslatai a nyugati ha­talmaknak arra a kísérletére lehet teremteni az egységes, demo­kratikus, békeszerető Németorszá­got, meg lehet gyorsítani a béke­szerződés megkötését és a meg­szálló csapatok kivonását a német területről. Éppen ez az, mrilt ac amerikai Imperialisták és nyugatnémet ügy­nökeik nem akarnak. Nekik nem német egység kell, hanem az or­szág végleges szétszakítása. Nekik nem demokratikus Németország kell, hanem fasiszta Németország, amelyet az Adenauerok és az SS­tábornokok kormányoznak. Nekik nem békeszerető Németország kell, hanem a náci hadsereg újrafelfegy­verzése, hogy azután Hitler tábor­nokainak vezetésévei újra elindít­hassák ezt a hordát Európa népei ellen. f Az imperialisták háborús törek­véseivel szemben a Német Demo­A napokban "megnéztem a Mik­száth Kálmán „Különös házasság" című regénye nyomán készült ma­gyar színes filmet, amely megdöb­bentő erővel varázsolta elénk a le­tűnt úrivilág egyházi hierarchiájá­nak minden szennyesét, lelket, er­kölcsöt romboló fertőjét. Mellettem a mozgóképszínházban egy középkorú pár ült. Hovatartozásuk ? Az agyonkozmetikázott nő feltű­nő öltözéke, a férfi manikűrözött körmiéi miindenniél beszédesebben igazolták kilétüket. — A műit itt­felejtett hagyatékai. Míg a zsúfolt filmszínház néző­közönségében osztatlan tetszést vál­tott ki ez a magyar film, — ezek­nél lényegesen lciisebb megbecsülést. Különösen a „nagyságos asszony" fintorgatta orrát s nem is tudta türtőztetni magát, hogy felém for­dulva meg ne jegyezze: „Nem tu­dom, miért kell ilyen vallásgyalázó filmet mutogatni". Tegnap este ismét eszembe ju­tott az ismeretlen „nagyságos asz­szony" megjegyzése, amikor az egyik külföldi lapban arról olvas­tam, hogy Spellmann newyorki ka­tolikus érsek úr a karácsonyi ün­nepeket Koreában töltötte. Li-Szín­man vendége volt. Sőt karácsony es­téjén ez a katolikus főpap a koreai nép gyilkosainak lobogóit és meg­áldotta és arra uszította az ame­rikai katonákat, semmisítsétek meg — szóról szóra, ahogy Spellmann katolikus érsek mondotta — az „el­lenséges hordákat". Li-Szin-mannak, korunk egyik legvérengzőbb hóhérá­nak 5000 dollárt is adományozott „szent célokra" való felhasználás céljából. Ez az újabbkori katolikus érsek, akit ugyan hosszú évtizedek válasz­kratikus Köztársaság választási törvénytervezete a német nép ha­tározott állásfoglalása a béke mel­lett. Ez a szilárd békeakarat egyre fokozódó mértékben érvényesül az egész világon. Erről tanúskodik a Béke Világ tam áoe titkárságának most közzétett jslemtése, amely szerint eddig TÖBB MINT 596,000.000 BÉKEALAIRÁS követeli az öthatalmi békeegyez­ményt. A közel 600 millió ember mellett, akik aláírásukkal pecsétel­ték meg békeakaratukat, további száz- és százmillió ember szívében ég az olthatatlan békevágy, a béke szeretete, a háború gyűlölete. A százmilliók békeakarata olyan erőt jelent, amely szilárd gát a marok­nyi háborús gyújtogató bűnös szán­dékainak útjában. tanak el kollégájától, a volt eszter­gomi hercegprímástól, lélekben mé­gis ugyanaz, mint magyarországi főpaptársa volt, mert a mikszáthi Fiisohier esztergomi prímás és Spellmamv newyorki érsek között különbség nincs. Nincs egy szemer­nyi sem! Egyként rosszak, bűnös, erkölcstelen lények, akár tagnap, akár ma, de egyaránt a legelvete­mültebb kizsákmányolók uszályhor­dozói. A gyilkosságok, rombolások, embertelea pusztítók felmagasztaló!. Spellmann newyorki katolikus érsek úr, — joggal hozzátehetjük: bizo­nyára a Vatikán hozzájárulásával, — a békesség estjén elment meglá­togatni az újkori rablólovagok leg­ocsmányabb tűzfészkét, tömjénezni az elvetemült erőszakuralom meg­testesítőjének. Spellmann érsek Ko­reában a szeretet ünnepén a koreai anyák és gyermeklányok megbecs­telenítőjét, a csecsemők és aggas­tyánok gyilkosát magasztalja. Sár­bataposta a tisztaságért, az igazi emberi gondolatért küzdő koreai százezrek becsületét s mindezt ka­rácsony ünnepén. Koreában farizeus módon a békéről papolt s ugyanak­kor a szabadság, az emberi élet tisz­tul tabb formáiért harcoló, egy kis nemzet függetlenségéért hősiesen küzdő hazafiak ellen fellépő, em­berséget nem ismerő gyülevész ha­dat buzdította újabb véres gaztet­tekre. Nos, ahogy Spellmann úr koreai látogatása nincs semmi összefüggés­ban a vallással, sem a hittérítéssel, vagy egyéb lelkipásztori ténykedés­sel, — mert mi ezt a ténykedést másként definiálnánk, — úgyanúgy ennek a Mikszátlh-flilmnek sincs semmi vallásellenes tendenciája. A <Spellanann látogatásáról szóló koreai híradásban és a Mikszáth-filmben is a reakciós magas egyházi klérus aljas elvetemültsége mutatkozik mieg. Árkan-bokron, emberi hullák tö­megén át előre törtetni, elnyomni, béklyóba verni az igazságot, kicsú­folni, kerékbetörni a szabadság és a béke után. vágyó embermilliókat; ez jellemzi az amerikai imperialis­táikat támogató hierarchiát és ez jellemezte a múltban is azokat, akikről Mikszáth Kálmán regényé­ben irt. Es ahogy a filmben Fischer érsek csámcsogva illeszti mellére az igazság elárulásáért kapott császári kitüntetést a kereszt mellé, ugyan­úgy Spellmann is boldogan simo­gatta az érseki arany keresztje mel­lé felcsatolt újabb kitüntetést, ame­lyet most változatosság kedvéért nem a Wall Street uraitól kapott, hanem a véreskezű koreai zsoldos­vezértől, aki azonban semmiben sem marad el Spellmann úr igazi urai mögött. (ujj Sztálin el¥tén üzenete Visinszkij elvtárs beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents