Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-08 / 6. szám, kedd

1952 január 8 UJSZ0 A tervszem megelőző karbantartás a tervteljesítés fontos fegyvere A karbantartás megszervezésével harcoljunk az 1952-es tervév sikeréért Az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása hatalmas feladatok elé állítja iparunk minden dolgozóját. A negyedik tervév, amelynek küszöbén állunk, az eddiginél is fokozottabb ipari fejlődést tűz ki célul. Megvalósítása még nagyobb követelmények elé állítja az üzemek dolgozóit, megköveteli sok új szervezési és műszaki rendszabály bevezetését, hogy a termelés öszszes ágaiban biztosíthassuk a munkaversieny továbbfejlődését, a sztahanovista munkamódszerek kifejlesztését. A dolgozók munkájának sikere nagy mértékben függ a munka végzéséhez szükséges gépek, eszközök állapotától. A gépek elhasználódása, termelési kapacitásuk mennyiségi és minőségi csökkentése — ha ennek meggátlásához nincsenek meg a szükséges feltételek — egyik akadályává válhat a dolgozók termelőmunkájának, versenyének és végső fokon iparunk tervteljesítésének. A gépek karbantartása tehát a terv teljesítésének egyik fő feltétele. Ipari fejlődésünk a munka termelékenységét a szocialista munkaszervezés színvonalának állandó emelkedésével, új technikai alkalmazásával valósítja meg. A fokozott igénybevételnek kitett géppark termelési kapacitásának megőrzésében sem kielégítőek a karbantartás régi módszerei. Minden üzemien van javító részleg Ezek a régi értelemben vett javító részlegek azonban képtelenek kielégíteni a szocialista termelés üteme által megkövetelt igényeket. Túlnyomó többségükben csupán javításra, kisebb méretekben a gépi berendezések generáljavitására szorítkoznak, d^ semmiesetre sem töltik be azt a feladatot, amelyet a szocialista ipar termelésének üteme megkíván: a gépek állandó értékű mennyiségi és minőségi kihasználásának biztosítását, a gyári berendezések élettartalmának meghoszszabbítását. Ezt a karbantartásnak tervszerűvé, megelőző jellegűvé fejlesztésével lehet elérni. Ebben is, mint fejlődésünk minden területén, előttünk áll a Szovjetunió példája. A Szovjetunió üzemeiben megvalósították a megelőző karbantartást. Minden gép előre meghatározott időben és mértékben kerül javításra. A megelőző karbantartás iő célkitűzései Olyan szervezet létrehozása szükséges, amely biztosítja, hogy a gépi berendezést javítás miatt a lehető legrövidebb időre kelljen kivonni a termelőmunka folyamatából. A javítások rendszerének olyan kidolgozása szükséges, amelynél előre van meghatározva minden egyes javítás időtartama kezdetének és befejezésének időpontja a karbantartás munkájának olyan szervezése, amelynél a berendezések javítás miatt történő leállítása nem befolyásolja a termelés tervszerűségét, nem bontja meg a műveletek műszaki és naptári (időbeli) egymásutánját, a termelés folyamatosságát, folytonosságát és ütemét. Ez különösen fontos azokban az üzemekben, amelyekben a gyártás folyamatos. Nem mindegy, hogy egy gép — néha éppen a legszükségesebb — kiesik a termelésből, tán éppen olyan időben, amikor a legkevésbbé számolnak azzal. Az egy gép kiesésével esetleg egész sor más gép is — amelyek tovább munkálják a darabokat — kiesik a programmszerü termelésből. A karbantartásnál szükséges, a selejt teljes kiküszöbölése, hogy állandóan biztosítható legyen a berendezések kellő magasfokú műszaki minősége. Az ötletszerű karbantartásnál nincs lehetőség a gépek alapos javítására, minőségi értékének megújítására. Ezért gyakran előfordul, hogy az észrevett és javított hibán kivül rejtve marad egy másik, amely az idők során ismét csak a gép munkaképtelenné válásához vezet. A karbantartásnak ez a módszere tehát nem eredmé, nyezhet megfelelő minőséget. „A javított gép csak javított marad" Ezzel szemben áll a tervszerű megelőző karbantartás célkitűzése: a javított gépet az újhoz hasonló értékűvé kell tenni. Ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a megfelelő műszaki szervezési elvek figyelembevételével lehetséges. A karbantartás szervezésének kifejezetten megelőző jellegűnek kell lennie, amely elejét veszi az egyes gépberendezési részek elhasználódásának. A karbantartás módjának arra kell irányulnia, hogy az elhasználódott részek kicserélését idejekorán előkészítse, előregyártott, vagy javított alkatrészekkel, egész szerkezetegységekkel, egyes esetekben pedig telje® tartalékszerkezetekkel. A tartalékalkatrészek gyártása már akkor gazdaságos, ha legalább két egyforma gép van az üzemben. Minél nagyobb az azonos gépek száma, annál gazdaságosabb a gyors kopásnak kitett tartalékalkatrészek elöregyártása, sőt az utóbbi esetben fontos és szükséges is. A Szovjetunió egyes gyáraiban, amelyek socogatban, szalagrendszerrel dolgoznak, odáig fejlesztették a tartalékszerkezetek, alkatrészek biztosítását, hogy géphiba esetén úgyszólván kiesésmentesen végzik a javítást. A karbantartás egész megszervezésének éppúgy, mitn egyes elemeinek megállapított normákon és a javítási folyamat teljes műszaki tervezésén kell alapulniok. Ez annyit jelent, hogy a munkának szervezettnek és tervezetnek kell lennie. A karbantartó részleg ugyanúgy készít tervet a gépjavításokra, anyagszükségletére és mindenre, ami a terv végrehajtásához szükséges, mint a termelő üzem. Az ilyen módon megszervezett karbantartás kihasználása a műszaki-gazdasági szervezési intézkedések kiterjedt rendszerére támaszkodik. Ez lehetővé teszi a karbantartás szabályozását. Az üzemfenntartási osztály és a gyártó műhelyek egymásközötti kapcsolatainak szigorúan önálló, felelős gazdálkodás alapján kell felépülniük. A karbantartási ügyek vezetését az üzemfenntartási osztályban és a gyártó műhelyek mühelyfönökeinek kezében kell összpontosítani. Ez vonatkozik nemcsak a berendezések karbantartási munkálataira, hanem a karbantartás végzéséhez szükséges összes mechanikai eszközökre is. A gépkezelés oktátása A tervszerű megelőző karbantartás rendszelének kiépítéséhez szorosan hozzátartozik a gépi berendezések kezelésének műhelyen belüli megszervezése. A műhelyekben a gépi berendezés állapotát és használatát a mtihelyi karbantartó személyzetnek állandóan ellenőriznie kell. De ugyanakkor nem lehet niegfeledkezni a gépeken dolgozók oktatásáról sem. Ennek az oktatásnak semmiesetre sem szabad csupán a munkahely gondozására vonatkozó szabályok ismertetésére szorítkoznia. Gondos politikai és szakmai nevelőnjunkára van szükség ahhoz, hogy minden dolgozó behatóan ismerje a gépnek, a géphez tartozó berendezéseknek szerkezetét, működését és tudja hogyan kell bánni a géppel, mit szabad és mit nem szabad tennie. Különös súlyt a politikai és szakmai nevelőmuhkának, amelynek célja a géppel való helyes bánásmód tiudatositása, az a t.ény ád, hogy iparunkba naponta kerülnek be új dolgozók, átképzősök, akik addig nem dolgoztak gépnél. ' Teljesen helytelen az üzemek egyes művezetőinek és műszaki vezetőinek az a sok esetben tapasztalható káros gyakorlata, hogy a programm teljesítése érdekében kellő szakmai oktatás és gyakorlat nélkül állítják munkába az átképzősöket. Ebből származik^ a géptörések számának emelkedéseľ^Helytelen volna azonban, ha a gépek kezelésének szakszerű oktatását csak az átképzősökre korlátoznánk. Szükséges, hogy minden dolgozót, aki új, előtte eddig ismeretlen géphez kerül, a kezelési utasítás alapján megtanítsanak a helyes kezelésre, karbantartásra. Szükséges a kenési előírások elkészítése, melyeknek tartalmazniok kell részletes adatokat, hogy a gépalkatrészeket hol és milyen időközben szükséges olajozni. Időszaki felülvizsgálat A tervszerű megelőző karbantartás rendszere az időszaki felülvizsgálatokra, a gépi berendezések pontosságának ellenőrzésére, a futó és közepes javításokra, az általános javításokra, a műszaki rajzok és tartalék-alkatrészek elkészítésére épül fel. 1 A berendezés felülvizsgálata alaposság és részletesség tekintetében különböző. A futó felülvizsgálatnál a felszerelést nem szedjük szét, míg alaposabb felülvizsgálatoknál a részleges szétszedés elkerülhetetlen. A lakatosok ilyenkor átnézik a szerszámgépet, ellenőrzik a csapágyakat, a sebességváltószekrényt, az előtolószekrényt, a lakatszerkezetet, a fogaskerekek állapotát. Az ellenőrzés során rögzítjük az egyes alkatrészek elhasználódásának fokát. A berendezés állapotának általános felülvizsgálása után az apróbb hibákat, ha nem követelnek nagyobb leállítást, az összerakás alkalmával javítjuk, azokat a nagyobb hibákat pedig, amelyek nem akadályozzák a gépet munkájában, a legközelebbi karbantartás alkalmával megfelelő előkészítés után javítjuk. Az egyéb, rövid úton és egyszerűen nem javítható hibákat, eltéréseket, mint például az agy kapását, kimérjük és feljegyezzük a gép lapjára. A bejegyzett értékek változása mutatja, mikorra várható nagyobb méretű kopás, amely miatt a gép javításra szorul. Egyedül az ilyen állandó szemmeltartás teszi lehetővé a gép javítási időpontjának tervezését, s a javításnak minden termelési zavar nélküli végrehajtását. Az így ellenőrzött és karbantartott gépeken kiküszöbölhető az elhanyagolt kis hibákból eredő minden törés, rendellenesség. A berendezések pontosságának ellenőrzése A berendezések pontosságának ellenőrzése csak azokra a berendezésekre terjed ki, amelyektől az előállított gyártmányok nagy pontosságot követelnek. A pontossági ellenőrzés szükséges, mert a gépszerkezetek, a tengelyek elmozdulása, a munkafelületek megkopása, a rögzítések lazulása következtében veszítenek pontosságukból. Rendszeres ellenőrzésre van szükség a gépszerkezetek egyes befogó részeinél. Erre a célra minden üzemben rendelkezésre állnak A megfelelő mérőkészülékek és eszközök, ismertek az eljárások. Kötelező a berendezések pontosságának ellenőrzése minden javítás; nál. A szétszedésnél ugyanis megbomlik azoknak a szerkezetrészeknek a kapcsolata, amelyeknek öszszefüggésg meghatározott pontosságot követel. A futó és közepes javítások rendszerint a felülvizsgálat után, annak eredményei alapján történnek. A futó és közepes javítással, az egyes alkatrészeknek és szerkezetcsoportoknak különböző időben történő kicserélésével érhető eí azoknak fel újított munkaképes állapotban való tartása és általános feljavítása. A futó és közepes javításoknak időszakok szerinti beosztását a javítások módjától függően lehet megállapítani. A tervszerű .megelőző karbantartás helyes megszervezése esetén a gépi berendezéseknek évenként körülbelül 80—90 százaléka kerülhet futó javításra és 50—60 százaléka közepes javításra. A szerszámok és készülékek karbantartása Az általános javítás (generálozás) a berendezés elhasználódott, vagy törött alkatrészeinek kicseréléséből, kijavításából, az egész berendezés beszabályozásából áll. Ilyenkor történik az összes kopott alkatrészek kicserélése, a súrolódó felületek kijavítása, az egyes alkatrészeknek és szerkezeti csoportoknak, a felülvizsgálatok és ellenőrzések alkalmával észlelt szerkezeti és működési hibáinak kiküszöbölése, az összes alkatrészek gondos megvizsgálása. A tervszerű megelőző karbantartás megszervezésének legkomolyabb és legnehezebb feladata a tartalékalkatrészek szükségletének meghatározása és a tartalék-alkatrészek műszaki rajzainak elkészítése, a tartalék-alkatrészek műszaki rajzait mindenkor úgy kell elkészíteni, hogy az ezek alapján előállított tartozék bármely azonos mintájú szerszámgépnél felhasználható legyen. A tartalék-alkatrészek rajzainak elkészítésénél mintául szolgálnak a gyár munkarajzai. Ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, minden esetben, amikor a javításnál valamilyen alkatrészt cserélnek, ki kell használni az alkalmat a különböző gyorsan kopó gépelemek természet utáni rajzainak elkészítésére. A munka elvégzésének azonban nemcsak jó állapotban levő gépekre, hanem helyesen karbantartott, tökéletes szerszámokra és készülékekre is szükség van. A szerszámok, készülékek karbantartása, ugyanúgy, mint a gépeké, lehet alkalomszerű. Ez azonban nem ki^égítő. A tervszerű megelőző karbantartásnak ki kell terjednie nemcsak a gépek, hanem a szerszámok szervezett javítására fa, A szerszámoknál ez feltétlenül azok állandó ellenőrzése alatt tartását jelenti. Ezért helyes a szerszámkiadókon belüli ellenőrzés rendszeresítése. Kell, hogy minden szerszám, amely viszszakerül a kiadóba, átmenjen az ellenőrzésen. Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a szerszám hibátlan, minőségre, élre megfelel a további használatra javítás nélkül, visszakerül a dolgozókhoz. Ha azonban az ellenőrzés a legcsekélyebb hibát is észreveszi, a megfelelő javítás elvégzése nélkül nem szabad a szerszámot a dolgozóknak kiadni. Csak így biztosítható, hogy a szerszámkiadóból a dolgozókhoz kerülő szerszámok minden követelménynek megfelelnek. Vonatkozik ez nemcsak a szerszámokra, hanem a mintákra és készülékekre is. A gépek, szerszámok, készülékek megelőző karbantartásával sem merül ki a tervszerű megelőző karbantartás feladatköre. Hatáskörébe tartozik egy-egy üzemnek, gyárnak minden berendezése, legyen az elektromotor, vagy központi fűtés. Ezért lényeges, hogy a karbantartás területén hozzáértő emberek dolgozzanak és meg legyen a szükséges szervezeti felépítés. A jól működő karbantartás nagy segítség a terv teljesítésében A tervszerű megelőző karbantartási munkákat egész évre meghatározott, s évnegyedekre, hónapokra bontott tervek alapján kell végezni. A karbantartó munka terve tehát felöleli az egész üzemet. A tervszerű megelőző karbantartás magasfokú szervezettségével biztosítjuk az üzemek gépparkjának a szükséges minőségi színvonálát és ennek állandó megtartását. így a szocralista termelés és az üzemvezetés egyik fontos eszköze a megelőző karbantartás kiépítése jó munkájának biztosítása. A jól működő megelőző karbantartás közvetlen segítség mind az üzem dolgozóinak mind az üzemvezetésnek a terv teljesítéséért vívott harcban. Éppen ezért érthetetlen az a viszálykodás az együttműködés helyett, amely üzemeinkben tapasztalható a tervszerű megelőző karbantartás dolgozói, vezetői és a termelő üzemek dolgozói és műszaki vezetői között. Amikor a karbantartás a tervnek megfelelően, vagy az ellenőrzésnél tapasztalt hibák javítása végett le akarja állítani a gépet — ha csak rövid időre is, — az üzemvezetés a tervteljesítés feladataira hivatkozva, megtagadja leállást. Ugyanekkor megfeledkeznek arról, hogv a javítások helytelen szervezéséből, alkalomszerűségéből származó veszteségek lényegesen felülmúlják a javítás költségeit, Okozzák a gépi berendezés gyakori törését, a berendezés rossz állapotából eredő selejttermelést, a javítások költségeinek emelkedését, az egész termelés szervezettségének felbomlását, dezorganizációját. És ez utóbbi jelenti a legnagyobb veszteséget. Az egyik szerszámgépgyárban például megtörtént az, hogy az egyik nagy esztergapad lakathibáját nem vették figyelembe. A lakat munkaközben rárázódott a vezérorsóra, közbezárta, és mivel a gép e vezérorsó val dolgozott, magával tolta az egész vezérorsót és leszakította az összes fogaskerekeket. A könnyen elhárítható, egyszerű hiba kéthetes javítási munkát okozott. Ha ezt a gépet a megelőző karbantartás szerint szemmel tartották volna, nem következett volna be ilyen nagy termeléskiesés és kár. Ezek az eredmények kézzelfogható bizonyítékai a tervszerű megelőző karbantartás kiépítésével elérhető előnyöknek. Ennek ellenére nagyon sok üzem műszaki vezetése még mindig nem ismeri fel a tervszerű megelőző karbantartás fontosságát.