Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-08 / 6. szám, kedd

í 6 UJSZO 1952 'január 8 A dernői hányássok kesükbe vessik a béke megőrzésének ssent ügyét cftz öténél te.ro negye ililz énének hezdete (Dersťón 1952 január 2-ška volt, az új év első munkanapja. A táj is fehérbe öltözött az előző napi esőzés után, mintha jelezni akarta volna, hogy ezen a napon kezdődik minden üzem­ben a gottwaldi ötéves terv negye­dik éve. Dernö községben is már a kora reggeli órákban munkába igyekvő embereket láttunk. A Dénes-bánya udvarán a rendelő előtt már na­gyobb tömeg mozgolódott. Ezek a munkások az üzem bányászai vol­tak, amint a rendelőbe igyekeztek, hogy ott elfoglalva helyüket vár­ják a negyedik tervév ünnepélyes kezdetét. A rendelő előtt személy­autó állt meg. Vendégek szállnak ki belőle és jönnek a rendelőbe. A munkásokat kissé meglepi, mert nem számítottak erre. Az üzemi pártszervezet elnöke és az üzem vezetője, valamint az idegen vendégek a bányászmester munkaszobájában várják a közeledő hat órát. Felbúg a sziréna, jelzi a műszak kezdetét. A rendelő zsúfolt. Az üzem vezetője Ugor elvtárs az új év megkezdése alkalmából kö­szönti a munkásokat: — Elvtársak, kedves bányász­testvérek ! Először is kívánok- nektek az új évben sok szerencsét a magánélet­ben és sok sikert a munkahelyete­ken. A mai napon beléptünk Gottwald ötéves tervének a negyedik évébe. Ebben az évben nagy feladatok vár nak ránk, meg kell feszíteni erőn ket, hogy ennek eleget tegyünk éppen úgy, mint ahogy mostanáig mindig elvégeztük kötelességünket és az első üzemek között voltunk Azt, hogy az elsők között voltunk, legelsősorban a ti magas teljesít­ményeteknek, s becsületes lelkiis­meretes és fegyelmezett munkátok­nak köszönhetjük. Röviden összefoglalom az ered­ményeket, melyeket a mult év fo­lyamán elértünk: januárban a tervet 108 százalék­ra teljesítettük, míg a többi üze­mek mind százszázalékon alul voltak. Februárban 120, március­ban 116 százalékra teljesítettük a havi tervet. Áprilisban 6 száza­lékkal emelkedett a tervünk és annak ellenére is a havi tervet 108 százalékra teljesítettük. Általában a tervet minden hónap­ban százszázalékon felül teljesítet­tük, kivéve a decemberi hónapot, amikor a terv csak 68 százalékra volt teljesítve. Kár, hogy az utolsó hónapban így lecsúsztunk, de ösz­szesen több, mint 10 napig üzem­zavarok voltak a transzformátorok kiesése miatt, elöször Déneseh, ké­sőbb Málhegyen. És még egyéb üzemzavaraink is voltak. Eltekintve attól, hogy a dernői üzem első helyen állt, ^ voltak sikereink az üzem jövőjének biztosításában is, új telérek és telérrészek felfede­zése és feltárása által. Nagy érde­me van ebben Kádár bányamester elvtársnak, aki feltárta és fejtésre előkészí­tette a régi kőtörőt, feltárta a Dénes déli részét, ahol a volt Ri­ma nem feltétclezete a vaskövet, feltárta a Harasztot, ahol már kétszer talált vaskövet ott, ahol a geológusok határozottan kije­lentették, hogy vaskő nem lesz és nem is lehet. Ezért Kádár bányamester elvtárs­nak köszönetet kell mondanunk, mert az üzem fejlesztése és nagyob­bítása mindnyájunknak érdeke. Köszönetet kell mondanunk az üzemi pártszervezetnek és elnöké­nek azért, hogy az üzem érdekeit és előmenetelét szívén viselte és a vezetőségét mindenben támogatta. Technikusaink is nagy munkát vé­geztek és az üzem előmenetelét elő­segítették. De a legnagyobb köszönet titeket illet mindnyájatokat, élmunkásokat, akik normáikat ma­gasan túlléptétek és ezáltal erő­sen emeltétek az üzemi terme­lést. Amint üzemünk megkapja az ígért fényképezőgépet ezek­nek az élmunkásoknak, mint a munka hőseinek fényképeit ki­tesszük mind a rendelőben, mind az irodában mint példás munká- ] sokét. I A mult évben egyik legnagyobb nehézségünk a robbanó anyaggal kapcsolatban volt. A robbanóanyag gok a legnagyobb tételt jelentik, mert 50 Kčs-be kerül egy kiló. Em­lékezzetek vissza, hogy volt idő, amikor a robbanóanyagot fizetne­tek kellett és akkor tudtatok vele takarékoskodni. Miért nem lehet ta­karékoskodni ma, mikor az üzem mindnyájunké és a pocséko'ással magunkat káro­sítjuk meg. Biztosan tudjátok, milyen felhajtás és szaladgálás volt júliusban, ami­kor túlléptük a költségeket és a hüségpótlék kifizetése veszélyben volt. És éppen a robbanóanyag nagy fogyasztása és az, hogy a ba­rit nem jött ki százszázalékra, emelte a költségeket. Osztravában október 28-tól ér­vénybe lépett Központi Bizottsá­gunk és kormányunk határozata a bányászbérek emeléséről. December 22-én Iglón voltam értekezleten, A szakszervezeti főtitkár ott kije­jentette a következőt: Amint a kor­mány elég tapasztalatot nyer és az esetleges hibákat kiküszöböli, a kormányhatározat vonatkozni fog a szlovákiai ércbányákra és a hand­lovai szénbányákra is. Ez bekövet­kezik januárban, legkésőbb február elején. A hüségpótlékról a követ­kezőket mondotta: A kormány legröv'ulebb időn belül jóváhagyja az új törvényt a hüségpótlékról A hüségpótlékot ezután negyedéven­ként fizetik ki a bányászathoz és az üzemhez való hűségért és pedig úgy, hogy aki a bányászatnál van egy éve, az kap 5 százalékot, aki 3 éve 10 százalékot, aki 5 éve 15 százalékot, aki pedig már 15 évet dolgozott 20 százalékot. Ez volna röviden a beszámoló a mult évről. A mai napon elvtársak, bányász­test-,'érek, új évet kezdünk, amely nagy feladatoknak az éve. Előirány­zott termelésünk 25 százalékkal na­gyobb és meg kell feszíteni min­den erőnket, hogy ezt a termelést kiadjuk. Élüzemünk becsületének kérdése, hogy a tervet továbbra is teljesítsük. Nálunk ez elmúlt évben nem tör­tént meg, hogy egy dolgozónak is ne lett v>lna karácsonyra vacsorája és meleg szobája. De a mult köztár­saságban és a kapitalista államok­ban még ma is százezrek vannak munkanélkül,, akik karácsony es­téjén hideg utcákon kóborolnak, mert nem volt vacsora, karácsony­fa és meleg szoba gyermekeik ré­szére. Éppen azért, mivel minálunk ez ki van zárva és mivel a munkás, főképp a bányász első helyen áll, köszönetet kell mondani Pártunk­nak ós kormányunknak azzal, hogy a tervet teljesíteni fogjuk, hogy a kormánynak sok ércet termelünk, hogy nekünk szebb és jobb szocia­lista jövőt tudjon építeni. A kapitalista államokban a mun­kanélküliek százezrei vannak, akik sztrájkolnak és jogaikat követelik. Mi könnyebb, mint háborút előidéz­ni, a munkanélkülieket frontra kergetni és így szabadulni meg tő­lük? Ellenben a Szovjetunióban és nálunk minden kézre szükség van, nem kell háború, hanem sok munka­erő a szocializmus építéséhez. Mi ezt azzal segítjük elő, hogy adunk az államnak szenet és ércet, hogy nekünk és gyermekeinknek többet, jobbat és olcsóbban termel­jünk. A felemelt terv nem jelent testi erőfeszítést, hanem jobb munka­mecrszervezést és a munkaidő jobb kihasználását. Példa erre Dénesen Fehér Is'vá", aki 21 nap a'att 21 mé ler gu-ftót h-it tt Id, 227 •wáza'ékra teljesítette a normát és 101.80. Kčs éránkén!! keresetet ért e! Hasonló példa Málhegyen Hlivák János, aki folyosóban 24 métert hajtott ki és normáját 210 százalékra teljesítette. Sem Fehér, sem Hlivák elvtársak nem használtak új csodagépeket, nem dolgoztak új munkamódszerek­kel, csak megszervezték a mun­kájukat és kihasználták a mun­kaidőt. Köszönetet mondok nekik e szép példáért és biztosítlak va­lamennyieteket,- hogy mind az üzemvezetőség, mind a techniku­sok legjobban örülnének ha 20— 80 ezer koronás kereseteket szá­mítliatnánni; i £j. Sok elsőrendű élmunkásurik van az üzemnél és meg vagyok győződ­ve, hogy ezek is Fehér és Hlivák elvtársak példáját fogják követni és túl is tesznek ezen az eredmé­nyen. így a tervet biztosan teljesí­teni fogjuk, továbbra is első helyen leszünk és a dicsőség mellett szép összegeket fogunk keresni, hogy mi és családjaink szebben és jobban élhessünk. Ha mindnyájan kéz a kézben ösz­szefogva dolgozunk, úgy, mint egy nagy család, üzemünkért, államun­kért, a szocializmusért, akkor a mi életünk szebb és örömteljes lesz és büszkék leszünk magunkra és si­kereinkre. Mindehhez sok szerencsét kívánok nektek. Ugor üzemvezető elvtárs beszá­molója után felolvasta Czangár András vállalati igazgató levelét, amely a következőképpen hangzott: Elvtársak, bányászok! Megkezdjük a Gottwald elvtárs első ötéves tervének negyedik évét. Felszabadultunk a kapitalizmus igá­ja alól és a szocializmus útjára léptünk. A szocializmus építéséhez láttunk hozzá hazánkban. Mifőlfink függ egyedül hogyan fogjuk vezetni és igazgatni gazdálkodásunkat, hogyan fogunk a megkezdett épitőmunkánkban ha­ladni, hogy minél előbb eljuthassunk kitűzött célunkhoz, a szocializmus­hoz. Az egész kapitalista világ figyel­me a mi államunkra fordul, min J magasan fejlett ipari államra. A kapitalisták azt hiszik, sőt meg vannak róla győződve, hogy ipari államban nem lehet felépíteni a szocializmust úgy, mint a mező­gazdasági államban. Hogy valóban felépíthessük a szocializmust, ez csakis tőlünk fog függni elvtársak, bányászok, tőlünk mindnyájunktól. A Kommunista Pártunk által ve­zetett munkásosztály azt bizonyít­ja, hogy igenis a szocializmust fel lehet építeni az ipari államban, hi­szen a szocializmus acélból acélon épül. „A bányász a szocializmus leg­első építője" — ez a jelszó nem mélység és igaz­ság nélkül van, ez a jelszó az igaz­ság, mert mi bányászok csakugyan a szocializmus legelső építői va­gyunk. Nagy feladatok várnak ránk, de büszkén kijelenthetjük, hogy eddig sem mardtunk hátra feladataink teljesítésében és most is előre fogunk haladni. Büszkék vagyunk arra, hogy az ötéves terv harmadik évét százszázalékra tel­jesítettük. Most a negyedik tervév küszöbén meg van adva a lehetőség ahhoz, hogy ez az év is sikerrel végződjék. Minden dolgozó kötelessége ér­deklődni az ötéves terv negyedik évének megkezdése iránt, össze­jöveteleken tárgyalni arról, ho­gyan lehet az üzemben kiküszö­bölni a hibákat, hogy ezek nélkül százszázalékra teljesíthessük ki­tűzött feladatainkat. Igen, mert tervünk százszázalékos teljesítésé­vel gyorsabban és biztosabban fo­gunk a szocializmus felé haladni és egyre jobban emelhetjük majd államunkban az életszínvonalat. Tudatában vagyunk annak, hogy ma a hatalom a munkásosztály kezében, a mi kezünkben van. A munkások, a bányászok sorából ke­rülnek fel elvtársak vezetöhelyek­re, azok az elvtársak, akik ismerik a kemény bányászmunkát, amely sokszor életveszéllyel jár. Az ő ke­zükbe helyezte államunk és mi is a bizalmat. Hisszük, hogy egyik sem fogja bizalmunkat megcsalni, mert nagyon jól tudják, hogy a munkás­osztály győzelme hozta ezt nekik. Ezért én is hozzátok fordulok mun­kástársaim, — mert közületek való vagyok, — ezzel a kéréssel: Kérlek benneteket kezdjétek meg sikeresen az ötéves terv negyedik évét, igyekezzetek egész éven át megtartani a terv egyenletes telje­sítését, hogy az év végén büszkén kijelenthessük, hogy a gömöri vas­ércbányák munkássága öntudatos, ismeri kötelességét az állammal szemben és tudja, hogy. közös mun­kával egy közös célért küzdünk. Előre köszönöm e felhívásom tel­jes megértését és a nagy bányász-­családnak sok sikert kívánok nehéz munkájához az új esztendőben. Következőnek a rozsnyói járási pártszervezet részéről Józsa elvtárs üdvözölte a bányászokat. Köszöne­tet mondott a bányászoknak jő munkájáért és kérte őket, hogy az 1952-es évben is úgy dolgozzanak, mint eddig, feszítsék meg; erőiket; hogy így szerte az egész országban meg­mutassák, hogy harcolni akarnak nem fegyverrel, hanem a béke fegyverével, a jó munkával. A békét megvédhetjük, ha a munkásság jói teljesíti feladatát Tehát, hogy a békét megvédjük, az csupán csak tőlünk függ. A mun­kásság tudja, hogy mi a feladata. Hogy kötelességének csak jó és tökéletes munkával tesz eleget. Ezt meg is teszi, mert mi valamennyien a szocialista társadalomban aka­runk élni, ahol az élet szebb és jobb. Még nem vagyunk a szocializmus­ban, csak megyünk a szocializmus felé. I Ez az űt azonban nehéz. Hogy ezt minél hamarább elérhessük, meg kell tanulnunk gazdálkodni államunkban. Például vehetünk egy embert, aki a házát építi. Minden törekvésével azon van, hogy minél jobban, szeb­ben és minél hamarább felépítse. Ugyanígy kell nekünk igyekezni, hogy az államunkat közösen épít­sük és így hamarább felépíthessük hazánkban a szocializmust. Ezért mindenkinek arra kell törekednie, hogy minél jobb, tökéletesebb mun­kát adjon, mert ezzel szocialista hazánk gyors felépítését segíti elő. Minden erőnkkel harcolni kell a reakció ellen meg kell acélozni munkánkat, fo­kozni kelj a termelést. Nálunk a termelés emelése következtében nem fordulhatnak elő válságok, mint ahogyan a kapitalista vi­lágban volt és van ma is. Mi szebb és jobb életet tudunk épí­teni és ezt meg is kell mutatni. Ehhez azonban több tudás, több becsület kell és több lelkiismere­tességre van szükség. Már eddig is nagy eredményeket értünk el, amire a reakció felfigyel és így beszél: „A bitangoknak si­kereik vannak." ők tudják mit je­lent az számukra, hogy mi nélkülük is tudunk élni. Dicsérő okiratot kaptak A szocialista munkaversenyben, tud­juk többen is voltak. Horváth elv­társ ezután beszélt még a szocia­lista munkaverseny jelentőségéről és az új munkamódszerekről, majd arról, hogy 24 százalékkal nagyobb a tervünk, mint a tavalyi és ezért szükséges az elkövetkező évben a szoros elvtársi közös munka. A kerületi szakszervezeti tanács nevében sok szerencsét kívánt az 1952-es évben. Ezután ünnepélyesen átadta Pász­tor elvtársnak, mint a csapat veze­tőjének a dicsérő oklevelet és a csapat minden egyes tagjának egy­egy kis csomagot ajándékozott. Duzsik Pál elvtárs, az üzemi párt­szervezet elnöke köszönetet mond Horváth elvtársnak beszédéért, va­lamint a munkásságnak is hűséges munkájukért és kéri őket, hogy az elkövetkezendő évben is becsülettel dolgozzanak. A CsKP nem kíván na­gyobb erőfeszítéseket, hanem azt, hogy újításokkal, úí munkamódszerekkel éréék el a nagyobb eredményeket Ha mi teljesítjük feladatainkat, akkor a Párt és a kormány is tel­jesiti követeléseinket. Mi csak mim­kával harcolhatunk a kapitalisták ellen. Emlékezzünk most meg a koreai népről, arról, hogy milyen karácsonyuk és újévük volt, ami­kor siró anyákkal és síró gyerme­kekkel van tele az ország. Nekünk nem háború, hanem béke kell. A bé­két pedig megvédhetjük Sztálin elv­társ bzavai szerint: „A béke megvédhető, ha a nép kezébe veszi a béke megőrzésé­nek ügyét és mindvégig kitart mellette." Gottwald elvtárs arra is kér ben­neteket* hogy jobban dolgozzatok és becsületes munkátokkal segítsé­tek elő házánk építését. Kérem a munkásokat, hogy végezzék olyan becsületesen munkájukat, mint ed­dig. Arra kér benneteket a Kommu­nista Párt, hogy jó munkátokkal építsétek hazátokat, hogy így mi­előbb elérjük a szocializmust. Az újévi ünnepély véget ért s a bányászok új erővel fogtak munká­jukhoz. Bakos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents