Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-06 / 5. szám, vasárnap

UJSZÖ 1952 január 6 A HETVENÉVES IVAN OLBRACHT M. . a van hetven esztendeje, ho^y Semilben, egy kis cseh gyárvároskában megszületett Iván Olbracht, családi nevén Kamil Zeman, a cseh szocialista irodalom nagymestere. Pályafutásai, munkáslapok / szerkesztőjeként Bécsben és Prágában kezdte, s már a húszas években azoknak a csehszlovák művészeknek élén állt, akik egész életmüvüket a munkásosztály felvilágosításának szentelték és a marxilenini tanok igazságát hirdetve a proletariátus győzelméért harcoltak. „A szocialista állam a világ egyetlen kiútja nyomorúságából. A szocialista állam olyan eszme, amelyért örömmel meg lehet halni", írja Olbracht 1920 szeptember 28án, a Rudé Právoban megjelent vvitalevelében és ez lesz vezérfonala, hitvallása -egész életmüvének, melylyel lerakta a cseh irodalomban a szocialista realista regényírás alapjait és utat mutatott legkiválóbb szlovák követőinek is, az alkotó ereje teljében, élete délén meghalt Peter Jilemnickynek, a szlovák szocialista széppróza nagymesterének, a „Töretlen föld" az „Egy darab cukor", a „Garammenti krónika" írójának, vagy Franyo Král'nak, „Az eltorlaszolt út" szerzőjének. Öt esztendővel ezelőtt Klement Gottwald' elvtárs, köztársaságunk elnöke, akkor még miniszterelnöki funkciójában, ezeket írja Ivan Olbrachtnak 65. születése napja alkalmából: „Müved jelentős határkő nemzeti kultúránk történelmében: vele a cseh irodalomba belép a társadalom teljesjogú új hőse, — a nemzet vezető szerepéért és a szocialista eszméi megvalósításáért harcoló munkásosztály. Ezért szeret Téged dolgozó népünk és ezért nevez Téged joggal költőjének ezért büszke Rád a mi Kommunista Pártunk." Ugyanabban az esztendőben, 1947 .őszén Olbrachtot, ak

; a Tájékoztatásügyi minisztériumban a publikációs osztály vezetője, nemzeti művésszé nevezik ki. O ' 'bracht első könyvében (O zlých samotárich 1913), az életből kitagadott, a fennálló társadalmi rend illen lázadó magános emberek sorsát festi le. Már ez a könyve sokban Gorkijra emlékeztet. Öt évvel később, még az első világháború folyaman nagy figyelmet keltett „A legsötétebb börtöh" cimü lélektani regénye. Ez a müve és az egy évvel később megjelent „Jesenius színész csodálatos barátsága" erős Dosztojevszkij hatást mutat fel. A lélektani regényírás módszereivel azonban oroszországi útja után felhagy. Tapasztalatait három kötetbe gyűjtött riportokbari (Obrazy ze soudobnőho Ruska, 1920—21) írja meg és ezekben az útiképekben már félreérthetetlenül feltárja kommunista meggyőződését. Olbracht megtalálja igazi helyét és hangját is. 1921-ben „Ötödik felvonás" címmel a áramával kísérletezik. E drámája középkori keretét mai, korszerű gondolat feszít

5 szét; megírásának ötletét a cseh jobboldali szociáldemokrácia árulasa adta meg.~"( Tudvalevő, hogy ez az árulás ültette a nép nyakára a hivatalnokkormányt és hosszú évekre a burzsoázia jármába hajtotta a csehszlovák proletariátust.) További. könyvében, a „Kilenc vidám történet Ausztriából és a köztársaságból" a régi osztrák és az új „demokrácia" társadalmi rendjének mocsarába kavar, a rendőri fcasáskodást ostorozza és a kapitalizmus érdekeit védelmező, szószátyár hazafiasság ellen támad. 1928ban megjelenik legnagyobb müve, az „Anna prolstfárka", amelynek fordítását a burzsoázia hazugságait könyörtelenül leleplező tartalma miatt a Horthy rendszer idején egyetlen magyar kiadó nem merte kiadni. („Anna" címmel tavaly megjelentette a budapesti Franklin, ezzel helyrehozva a mult hibáját és ugyanakkor kiadta a mi Magyar Könyvtárunk is.) Olbracht „Anná"-ja osztályhar. cos állásfoglalásával, pártosságával és magas művészi értékével az első iránytmutató, a szocialista realizmus szellemében írott cseh .regény Hőse, Anna, egy tapasztalatlan cseh lány a vüágliáború után az „aranyos Prágába" kerül és cselédként éli szük koriátok közé szorított életét. Egy „xapon azonban oszladozni kezd előtte a homály: Tóni, a vasesztergályos megfogja lúgtól kimart, bátortalan kezét s vezetni kezdi. A kis cseléd a regépy folyamán emberre ébred, proletárasszonnyá válik, aki harcos öntu- dattal menetel munkástársaival Prága munkásvértől iszapos utcáin a jövő felé. E jerkilencszázhúszban, Tusár árulásinak idején játszódik le a regény története. Központjában maga a cseh nép, a győztes orosz forradalom eredményem xellelkesiilt cseh proletariátus, az 1918-ban a Habsburgokat és csatlósiiadát, a feketesárga beam tereket elkergető és önttlló állami életre berendezkedő cseh nép áll. A cseh proletariátus azonban hamar ráébred arra az igazságra, hogy lényegében alig történt változás, csak az urak, az elnyomók cserélődtek ki és a burzsoázia, melynek elkergetéséért küzdött, a nyakáé maradt. A munkásság a maga sorsán kénytelen tapasztalni, hogy a monarchia idejének elnyomó "endsztre csupán átfestödött, a masaryki demokrácia nem jelentett egy lépést sem előre és a szabadságjogok, a szocializmus helyett burzsoá demokráciát hozott. Míg a nincstelen prágai proletariátus tovább küszködik ^ és éhbérért kénytelen áruba bocsátani munkaerejét, az uralmon lévő kapitaista reteg vígan éli a maga világát üzérkedik, panamázik és milliókat harácsol. Ebben a panamáktól illatos polgári fertőben az aranyifjúság teii marokkal szórja a pénzt és szeretkezik, a nagyságos asszonyok pedig fillérekért dolgoztatják a vidékről felkerült tudatlan Annákat. Jótékonyság es humanizmus csupán porhintés, takargató kuliszsza eoben a romlás miazmáitól fertőzött világban. Olbracht kíméletlen szívóssággal sorra leleplezi a kor kiáltó visszáságait, kritikája éles és pártosan .gazságos: az elnyomottak, a kizsákmányoltak, a jövőbe látó proletariátus oldaláról nézi és bírálja a kort. A legjobban Jandrák képviselő korrupt alakját sikerült Olbrachtnak regényében megrajzolnia. Ezt a kitűnő elméleti tudással bíró és ragyogó szónoki tehetségű Jandrákot, a jobboldali szociáldemokrácia képviselőjét, szennyes üzelmei, felesége fényűző életmódja a munkások oldaláról a burzsoázia táborába sodorják. Nem véletlen Jandrák munkásárulása; törvényszerűen bekövetkezik az ilyen hitszegés mindenütt, ahol az érdek, az egyéni haszon az embert a kapitalizmus szolgájává aljasítja. A munkásosztályt miniszteri tárcáért, egyéb stallumokért, zsíros falatokért eláruló, a tömegekbe lövető elemekkel szemben ott állnak az Annák és Tónik, a munkásosztály keményöklü, névtelen harcosai, akik igazuk tudatában nem kérnek a kapitalizmus morzsáiból, alamizsnáiból és életüket nem féltve, bátran küzdenek egy jobb jövő hajnalhasadásáért. Olbrach: „Anná"-jának Tónija odakiáltja az inasát bántalmazó kistökésnek: — Köpök a demokráciájukra, hogyha kínozni hagyja a dolgozó gyereket! , Ez a gerinces mondat a legtalálóbb jellemzését adja a forradalom eszméjétől eltelt, Moszkva felé forduló prágai vasmunkások szellemének. M egalkuvást nem ismerő harcos újságírói tevékenysége Olbrachtot a liuszas évek végén börtönbe juttatja. Börtönélmsnyeit két kpnyv örökíti meg: „A rácsos tükör" (1930) és a „Két írás és gombolyag." (Gombolyag alatt azokat az összesodort papírlapokat érti az író, amelyeken üzeneteit kicsempészte a börtönből egy osztályöntudatos őr segítségével. Ilyen „gombolyagokkal" üzent az élőkhöz a mártírhalált halt Július Fucsík is pankráci börtönéből.) A harmincas évek elején kárpátaljai tartózkodása alatt érik meg Olbrachtban egyik legköltöibb munkájának, a „Suhaj, a betyár"-nak alakja. „Kárpátaljára ugyanaz vonzott, ami a többi túristát", — írja a szerző, erről a müvéről. — „De •egyébként is meg akartam ismerni -ezt a csodálatos földet, ahonnan egyenesen a középkorba illő híreket hoznak a lapok. Megláttam ott a Verhovina havasi legelőinek vidékét | és népét, amelyhez hasonló nincsen I egész Európában s amely eltűnik ; majd onnan is. Vidék, hol nem isI merik az ekét, hol az emberek nem j tértek még át a pásztorkorból a { földmíveskorszakba ..." „Bolyongásaim közben gyákran találkoztam Suhaj alakjával és emlékévei. Védte a gyengéket és büntette az urakat. Dicső hős, kit nem fog a golyó, mondai alak, mint a szlovákoknál Jánosik s az ukránoknál Dovbus Oleksza. Ezek azonban a 18. században éltek érthető volt, hogy mondai alakokká váltak. De ki volt Suhaj ? Magyar katonaszökevény a világháború idején, aki a hegyekbe menekült c nem tudván visszatérni, rabolt, gyújtogatott s ölt két éven át." Miért nyúlt a szocialista író ehhez a balladába kívánkozó különös alakhoz, a rablóhoz, akiből az elnyomott nép képzelete egy évtized alatt iegendás hőst formált. Mert Suhaj Mikola már mese. Ugyanúgy, mint Móricz Zsigmond nagyszerű regényében Rózsa Sándoi betyáralakja. Mert a gazdagokat foszto^ gató és a szegényeket megsegítő Suhaj Nikola az elnyomottak barátja volt -és az urak ellensége, aki „ha még élne, nem volna annyi nyomor a világon." Csak néhány további év kellett, alig másfél évtized, hogy az író •jóslása valósággá váljon: a Verhovina alól eltűnt a nyomor, nincs níár az az éhenhaló ruszin nincstelen, akinek egy áldemokrácia idején ilyen újkori Rózsa Sándor lehetett csak a szószólója. rpátaljai élményeiről Olbracht útirajzokban is beszámolt. „Erdők és századok" a címe könyvének, melyb.cn kíméletlen kritikával támad a maradi népet sötét tudatlanságban tartó, kizsákmányolók ellen. Az első köztársaság gyarmatosító politikáját vádolja Olbracht, azt a politikát, amely Kárpátalján, a régi republika légmostohábban kezelt vidékén a bankok, külföldi tőkés érde keltségek, földbirtokosok és hará-csoló ügyvédek Kénye-kedvének kiszolgáltatta a csaknem írástudatlan, de forradalmi szellemű népet. Ugyanebbe a környezetbe vezet Olbracht következő könyve, az „Átokvölgye" is, melyben az ottani orthodox zsidóság világkerülö, zárkózott ' és titokzatos életébe hatol felfedező szemmel. Ezeket a könyveit mesterien reális lélekrajz, tökéletes ábrázoló és formamüvészet jellemzik. További könyvében, a „Bibliai föFtén9tek"-ben ismét új arccal, ezúttal, mint v költői erényekkel rendelkező nyelvmüvéáz jelentkezik; az Ótestamentum szövegét hozza közelebb a haladó ifjúsághoz. „Régi krónikák" című gyűjteménye a cseh legendák és krónikák varázsát idézi. Olbracht, mint műfordító is elévülhetetlen érdemeket szerzett haladószellemü német és dán írók műveinek" átültetésévei. (Thomas Mann, Feuchtwanger, Arnold Zweig és Andersen Nexö.) Ugyancsak ő volt az első cseh fordítója a Kommunista kiáltványnak. Életrajzához még egy adat tartozik: a német megszállás idején a nácik letartóztatták és gyűjtőtáborba hurcolták. Csak a véletlenen múlott, hogy nem jutott Július Fucsík, Vancsura, Jozef Csapek és sok más cseh művész mártírsorsára. A. magyar olvasó Ivan Olbrachtnak, a cseh szocialista irodalom nagymesterének--eddig három könyvét ismerhette meg, az ,,Anná"-t, az ,,Átokvölgyé"-t és a „Suhaj, a betyár-'-t. Megismerhette bennük munkásalakjainak a jobb jövőbe Üdvözlő táviratok köztársasági elnökünkhöz Klement Gottwald köztársasági elnökünk a következő újévi üdvözlő táviratokat kapta: Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. Kérem, Elnök elvtárs, fogadja köszönetemet az újév alkalmából küldött baráti jókívánságaiért. Az újév alkalmából a legszívélyesebb üdvözleteimet és jókívánságaimat küldöm önnek személyesen és az egész csehszlovák ' népnek. N. Svernik, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. • Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. Kérem, Elnök elvtárs, fogadja az újév alkalmából szívélyes üdvözleteimet. Önnek jó egészséget és boldogságot, a csehszlovák riépnek új sikereket kívánok a szocializmus eléréséhez, valamint a nagy Szovjetunió által vezetett béketábor sikeres harcához. Georgi Damjanov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének elnöke. Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. Drága Gottwald elvtárs, szívélyesen köszöntöm Önt az újév alkalmából, jó egészséget és sok erőt kívánok a baráti csehszlovák nép boldog jövőjéért és a béke nagy ügyéért folytatott sikeres harcához. Meleg kézszorítással az ön Cservenkovja. • Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. Elnök elvtárs, fogadja legszívélyesebb személyes jókívánságaimat a csehszlovák nemzetnek sikeres munkájához a szocializmus felépítésében és a béke megvédésében. Boleszlav Bierut, a Lengyel Köztársaság elnöke. Klemont Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. A nagy Nemzetgyűlés elnökségének nevében, valamint saját nevemben is az újév alkalmából Önnek jó egészséget és a csehszlovák népnek további sikeres fejlődést és haladást kívánok. Érjen el további nagy sikereket a szocializmus felépítése és .a béke megvédése terén. Prof. Dr. C. I. Parhon, a Román Népköztársaság nagy Nemzetgyűlése elnökségének elnöke. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának, Klement Gottwald elvtársnak, 1 Prága. Fogadjátok az újév alkalmából baráti üdvözleteinket: Üj sikereket kívánunk a csehszlovák népnek a szocializmus felépítésében, valamint a sikeres békevédelmi harcban, amelynek élén a nagy Szovjetunió és geniális vezérünk és tanítónk, J. V. Sztálin elvtárs áll. G. Gheorghiu-Dej, a Román Muiííflpspárt Központi Bizottsága nevében. Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Tisztelt Elnök Elvtárs, Prága. az újév alkalmából fogadja úgy Ön, mint Csehszlovákia népe és kormanya legszívélyesebb jókívánságaimat. A multévi látogatásom hazájukban, Elnök elvtárs, még jobban megerősíti bennem azt a biztos tudatot, hogy államaink között igaz és tartós barátság fejlődik ki. Államainkat nemcsak népeink kölcsönös gazdasági és kulturális érdekei fűzik egybe, de összeköt bennünket mindenekelőtt a hatalmas harc Európa békéjének megvédéséért, amelyet Nyugat-Németországban az amerikai imperialisták háborús készülődéseikkel állandóafi veszélyeztetnek. Ebben a harcban győzni fogunk, mert a hatalmas Szovjetunió által vezetett béketáborhoz tartozunk. A békeszerető német nép őszinte jókívánságait fejezi ki, hogy a Csehszlovák Köztársaság sikeresen teljesítse az 1952-es évben az ötéves tervben megjelölt hatalmas feladatokat. ( Szívélyes üdvözlettel Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke. + Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága. Elnök elvtárs, fogadja őszinte köszönetemet az újév alkalmából küldött szívélyes üdvözleteiért. Engedje meg, hogy úgy a Magyar Népköztársaság elnökségének, valamint a magam nevében is Önnek és a baráti Csehszlovákia dolgozóinak boldog jövőt és sok sikert kívánjak abban a hátalmas harcban, amelyet nemzeteink, élükön felszabadítónkkal, a Szovjetunióval vezetnek a szocializmus felépítésére, valamint a legyőzhetetlen béketábor végleges győzelmének elérésére. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság elnökségi tanácsának elnöke. vetett törnetetlen hitét és az írónak nacionalista túlzást és elhajlást nem ismerő proletár hazafiasságát és harcos kommunista magatartását, amelyet már évtizedekkel ezelőtt oly példásan, a cseh nacionalizmus kinövéséi ellen bátran harcba szállva tanúsított. Ezért köztársaságunk magyar dolgozó népe, minden haladószellemü dolgozója ott áll ma mindazok közt, akik a nagy írót a hála és a szeretet jeleivel üdvözlik hetvenedik születése napja alkalmából. Köszönet jár az írónak azért, hogy megtanít bennünket gyűlölni a mult romlott világának minden hazugságát és szennyjét és megtánít bennünket harcosnak lenni, hinni annak a világnak igazában, melyért az Annák és Tónik éltek és haltak. Egri Viktor.