Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)
1952-01-31 / 26. szám, csütörtök
U J SZO 2 1952 január 31 A kormány jóváhagyta az 1950-es évi zárszámadást — a Megbízottak Testülete megtárgyalta az ezévi szlovákiai összesített tervet Jelentés a kormány és a Megbízottak Testületének legutóbbi üléséről A kormány, Zápotocky miniszterelnök elnöklésével kedden tartotta rendes ülését. Megtárgyalták a Kabes pénzügyminiszter által előterjesztett 1950. évi álla/ni zárszámadást, amely nemzetgazdaságunk belső erejének bizonyítéka és képet nyújt termelő erőnk fejlődéséről. A bevételek magasan túllépték a költségvetés által előirányzott összegei ket. A bevételek döntő részét a szocialista üzemek járulékai nyújtották. Az összes állami bevételek 3/ 4 részét képezik. A felhalmozásban is túlléptük a költségvetési összegeket. Ami a kiadásokat illeti, a z állami beruházásokra a költségvetési összeg 93%-át használták fel. A megtakarítást azonban nem mindenütt a munka termelékenységének fokozásával érték el, hanem a tervezett feladatok végre nem hajtásán val. Főleg a lakásépítkezéseknél történt ez így. Mindent összevéve népgazdaságunk 1950-es éve több mint 30 milliárd korona felesleggel zárul. A pénzügyminiszter előzetes tudósítást adott az 1951-es évi népgazdasági jelentésről is, amely szintén felesleggel zárult. E tapasztalatok alapján a legnagyobb bizalommal tekinthetünk az 1952-es év elé, amelyben az állami költségvetés még szilárdabban támaszkodik a nemzetgazdasági tervre és még jobban megköveteli a gazdaságosabb munkát és a pénzügyi fegyelmet. Természetesen ezeknek a kedvező eredményeknek oda kell hatniok, hogy üzemeink még gazdaságosabban dolgozzanak és még öntudatosabban teljesítsék az akkumuláció tervét. A kormány ülésének további folyamán kormánybizottságot nevezett ki az államdijak kiosztásának megállapítására. A bizottság elnökévé Nejedlý iskolaügyi minisztert, helyettesévé Kopecky tájékoztatásügyi minisztert választották. Az államdíjakat a bizottság javaslata alapján a köztársaság elnöke osztja ki a győzelem napján, 1952 május 9-én. A bizottságnak javaslatokat terjeszthetnek elő: nyilvános intézmények, szervezetek és egyének is. A javaslatok beadásának terminusa február 28-ka. A kormány jóváhagyta a tájékoztatásügyi miniszter beszámolóját a nagy orosz író, Gogoly, halálának 100-ik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. Ünnepi bizottság alakul az iskolaügyi miniszterrel az élen és az ünnepségek feletti védnökséget, Nősek belügyminiszter javaslatára a kormány vállalja magára. Október 28-ika ebben az évben keddre esik, és ezért a gazdasági veszteségek csökkentésének érdekében a munkaszünetet hétfőre október 27-re helyezik át. Szlovákia összesített terve az 1952-es évben A Megbízottak Testülete Ďuriš elvtárs vezetésével kedden ülést tartott, amelyen letárgyalta Szlovákia összesített tervét. Az 1952-es évi tervet dr. Brányik elvtárs megbízott terjesztette elő, aki az elmúlt évi tervteljesítésről és az ez évi összesített tervről adott felvilágosító magyarázatot. A Megbízottak Testülete részletesen foglalkozott a jelentéssel és intézkedéseket tett a kormányhatározat teljesítésére. A mult évben szocialista felépítésünk terén Szlovákiában nagy eredmínyeket értünk el. Meggyorsult Szlovákia Iparosítása, főleg a nehézipar fejlődése. Megerősödött a szocialista nagyüzemi gazdálkodás falun is. Hála munkásosztályunk egyre növekvő tevékenységének, önfeláldozásának, kis- és középparasztságunk, valamint haladó értelmiségiünk erőfeszítéseinek, valósággá válik a szocialista országépítés ragyogó távlata. Az ipari termelés 19.5%-kal növekedett és 3 és félszer nagyobb, mint volt 1937-ben, bár, a termelés tervét csupán 98.3%-ra teljesítettük. Mezőgazdasági termelésünk emelkedett 13%-kai, azonban nem érte el a termelési szintet, főleg az állattenyésztésben. Emelkedett dolgozóink életszínvonala, fokozódott legfontosabb fogyasztási cikkeink vásárlása. Az eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a munka t jobban volt megszervezve, mint az elmúlt esztendőben, a szocialista teljesítményjutalmazás elve jobban érvényesült, megerősödött a munkásság ós a dolgozó parasztság szövetsége. A cseh munkásosztály segítségével Szlovákia iparosításával megszilárdult nemzeteink egysége. Az országépítés sikereit biztosította a Szovjetunió állandóan növekvő önzetlen segítsége, amely gépi berendezéseket, nyersanyagot, tapasztalatokat és tanácsot adott nekünk. Az 1952-es évben a fejlődés még fokozódik. Az ipari termelés a mult évvel szemben több, mint egy negyedével emelkedik, és csupán az 1951. és 1952-es évi különbség annyi lesz, mint az egész 1937-es ipari termelés. A mezőgazdaságban 25.5 százalékkal növekszik a termelés, amelyet agrotechnikai intézkedéöekkel, az EFSz-ek megszilárdulásával és az állami gépállomások munkájának javításával érünk el. Növelni kell a szakképzett káderek nevelését és a szocialista gazdálkodás elveit be kell vezetni minden üzemben és hivatalban. Érvényesítem kell a személyes felelősséget, be kell tartani gazdaságos tevékenység rendszerét, ki kell terjeszteni a szocialista munkaversenyt és meg kell erősítem a munkafegyelmet, amely az igazi szocialista hazaiiasság megnyilvánulása. A Kohókombinát építésén az ács- és asztalosbrigádok teljesítik feladataikat A Kohókombinát építésén, annak minden munkahelyén számíatni lehet az ácsokra és az asztalosokra, mert ezek következetesen teljesitik feladataikat és magasan túllépik normái kat.A jelenlegi időszak egyik legfontosabb építkezési része a központi betongyár építése, amelyen kitűnik A magyarországi református egyház küldöttsége Bratíslavában Január 29-én, kedden érkezett Bratislavába a magyarországi református egyház küldöttsége, amelyet Berecky Albert püspök vezet, A küldöttség tagjai, mint már jelentettük, Péter János debreceni püspök, a Béke Világtanács tagja, Kiss Roland, egyházfelügyelő és Kádár Imre, az egyházi sajtószolgálat vezetője. A főpályaudvaron történt üdvözlés után, a küldöttség tagjai résztvettek a református egyház békekonferenciáján. A konferenciát Galambos Zoltán, a református lelkészek egyesületének elnöke vezette.. Megjelent ezen dr. Horák megbízott, a Világbéketanács tagja a szlovákiai református egyház képviselői, és az egyházi ügyek állami hivatalának megbízottja. A békekonferencián a magyar református egyház küldöttel a béke megőrzéséért folytatott harcban^ az egyház aktív segítségéről beszéltek, valamint a két nemzet dolgozói közötti testvéri szövetség elmélyítésé, ről. Az elfogadott határozatban a református egyház képviselői hangsúlyozták, hogy a Világbéketanács határozatainak alapján állnak, amely a Szovjetunió nemzeteinek vezetésével ,és az egész békeszerető emberiséggel védi a béke ügyét, a háború új uszítóinak összeesküvése ellen. A csehszlovákiai és magyarországi református egyház minden erejével támogatja a világbéke ügyét, a népek közötti barátságért harool és aktív segítséget nyújt a szocializmus építésében. A küldöttség tagjait délután Gazsi megbízott, az egyházi ügyek állami hivatalának vezetője fogadta. ILCSIK ANDRÄS ACSRESZLEGE # Éppen befejezték a gépraktár épité sét és közben normáikat 180—200%ra teljesítették. Bár a gépraktárhoz eredetileg nyolc szakmunkás volt tervezve, ők hatan is idejében befejezték. Nehálka Mihály ácsréfzlege, amely hídlásokat épít, kaviosszállitáshoz, szintén jó munkateljesítményeket mutat fel. A munkát jól megszervezték és kihasználják a munkaidőt. A szakmunkások pótlásában nagy jelentősége van a munkaiskolának, amelyet Zelinka Károly vezet. A munkaiskolán végzett átképzős ácsok jól végzik kötelességeiket és elsőrangú szakmunkásokká válnak. A nagy átrakodóállomás asztalosai is teljesítik feladataikat. Decemberi tervüket 145%-ra végezték. A gyalúgépek, fúrógépek, faesztegák, kör- és szalagfűrészek mellett dolgozók STROMP JÄNOS CSOPORTJA Ablakokat, Ajtókat, barakkfalakat, teherautófedeleket gyártanak. Ez az asztalosrészleg 250—300%-os normateljesítésével tűnik ki. Ezt úgy érik el, hogy gépeik állanóan járnak és a munka úgy fel van bontva, hogy senkinek seim kell szaladnia utána, amint végez az egyikkel, már ott van a másik. Lelkes munka zajától hangos az átrakodó asztalosbrigádjának műhelye. Csütörtökön, január 31-én este fél nyolc órakor Bratíslavában a Tátra-szálló nagytermében a Csemadok irodalmi vitaestet rendez Szabó Béla az „ELSŐ AJANDÉK" című könyvéről A bevezető beszédet Lőrincz Gyula tartja c?t @jemad&k oitaest^ &zak& OíéLa novellái kthiyo fľúL A Csemadok csütörtökön, január 31-én este 8 órakor a Tátraszálló nagytermében, Szabó Béla „Az első ajándék" című könyvéről, amely nemrég a Magyar Könyvtár kiadásában, Bratíslavában jelent meg, vitaestét rendea a mű olvasóival. A Csemadok kezdeményezése a vitaest rendezésével jó és szükséges munka, amelyet csak üdvözölni lehet. Része köztársaságunk magyar dolgozói buzgó közreműködésének a szocializmus építésében, nemcsak a technikai, hanem az értelmiségi munka területén, pontosabban szólva a szépirodalmi alkotás és az irodalmi élet körében is. , A csehszlovák népi demokrácia a magyar munkásság számára eddig nem ismert anyagi lehetőséget teremtett meg arra, hogy könyveket vásárolhasson, a szépirodalom termékeit fogyassza, rajtuk nevelődjék, tartalmi és művészi értékeiken épüljön. Tudjuk, hogy a magyar könyveknek van keletje, az olvasók érdeklődésére nem lehet panasz. A csehszlovákiai dolgozók saraiból kiemelkedő új íróknak olyan olvasótábora van, amilyenről a kapitalista világban nem is álmodhattunk. Az Írónak nem kell üzletes könyvkiadók ajtaján kopogtatnia, aggódva, vájjon a kéziratot elfogadják-e, vájjon a szépirodalmi terméket, ha profitszerzésre alkalmas árucikknek találja a kiadó, koldúshonoráriumért megvásárlásra méltatja-e. A népi demokráciában a könyvkiadás közügy, a tervgazdálkodás egyik szakasza, az új ember kiformálásának igen fontos eszköze, a tömegnevelés egyik főereje, a kultúrából fakadó életöröm egyetemes és zavartalan forrása. Minden dolgozó ember számára ez. Ezekkel a nagy változásokkal együtt jár az olvasó magatartásának, a szépirodalomhoz és az írókhoz való viszonyának teljes megváltozása. A kapitalizmus idején nemcsak az elefántcsonttoronyba zárkózott író volt típus, hanem az elefántcsontból érdeklődő olvasó is. Ez lapozott a könyvben, magányosan hordozta annak benyomásait s az írót valahol messze, a sztratoszférában rejtőző lénynek érezte. Vele époly kevéssé került közvetlen kapcsolatba, mint maga az iró a konkrét élettel, amelynek eleven tükröztetése helyett többnyire bizarr és a valóság tényeiről elterelő, öncélú szórakoztatást akart nyújtani. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban a szépirodalom alkotóinak és olvasóinak viszonya új formában, újtipusú kölcsönösségben bontakozik ki. Az író nem a saját ütőerén, hanem az élet lüktetésén tartja kezét és hogy ezt képes-e helyeser megfigyelni és tolmácsolni, azt az egykori hallgatag olvasók helyére lépő aktív munkásolvasók kritikája, elismerése, Ítélete dönti el. Ez a kritika az irora nézve rendkívüli jelentőségű, ez a próbaköve annak, értékes munkát végzett-e, ez segiti fejlődésében a lením nagy cél felé: hogy az irodalmi munka az egyetemes proletármunKa, a szocialista építés részévé váljék. A sztálini bölcsesség szállóigéje, hogy az írók az emberi lélek mérnökei, azt jelenti, hogy az írónak a szocializmus fölszabadult emberét gondolkodásban, eszmeiségben, akaraterőben és érzésekben tökéletesítenie kell, s hogy ezt meg tudja tenni, ahhoz a dolgozók társadalmának megépülésével kapcsolatos feladatokat olyan gondosan, tervezetesen és mindenre kiterjedő figyelemmel kell ábrázolnia, mint ahogy a mérnök a echnika legújabb haladásának fölhasználásával figyelembe veszi a t Jajt, amelyen az épület emelkedni fog, kiszámítja az építési anyagok teherbírását és rugalmasságát s az új épület minden helyiségét, térségességüket, világosságukat és kényelmüket a legpontosabban kitervezi. Szabó Béla új könyvének vitaestjén minderről szo lesz. Ezért az ajándékért, amelyet ő e könyvével az olvasóknak nyújt, (amit Lőrincz Gyula megható finomságú rajza, az almát tartó és fölajánló proletárgyerek alakjával a könyv boritékán és bekötésén az olvasó számára jelképesen is ábrázol), meg fogja kapni azt az értékes irányítást, amely — mint az éterhullámok a repülőgép navigátorát, — ösztönzője lesz e tehetséges írónknak további ígéretes alkotó munkájában. Ss. A békeharc első soraiban Négy hónapja, hogy itt dolgozom, i és örülök, hogy felvettek hazánk ' egyik legnagyobb építkezésére, a ' HUKO-ra. Azzal a szándékkal jöttem ide a nehéziparba, hogy én is kiveszem a részemet e hatalmas szocialista építkezésből. Amikor ez a gondolat megszületett agyamban, a régi munkahelyemen dolgozó társaim le akartak róla beszélni, illetve állandóan azt hangoztatták: minek mégy a HUKO-ra, nem jól érzed magad itt a régi munkahelyeden? Nem mindegy az, hogy hol építed a szocializmust? Hát nem mindegy! Mert ón a HUKO építkezésénél nem találtam fomtosabbat. Nem hallgattam rájuk, mert azzal is tisztában voltam, hogy ilyen nagy építkezésnek van a legnagyobb szüksége munkáskezekre és ilyen helyen tudom megmutatni valóban, hogy dolgozni akarok. Be kell bizonyítani a többi elvtársaknak, akik már régebbi munkásai a HTJKO-nak, hogy igen — bár fiatalok vagyunk, már mi is tudjuk, hogy miért dolgozunk, saját szebb és boldogabb jövönkön munkálkodunk. Azt akarjuk mi is, hogy minél gyorsabban felépítsük erős hazánkat. Négy munkatársammal jöttem ide. Régi munkahelyemen azt vettem észre, a másfél év alatt, míg ott dolgoztam, hogy a munkavezetők között a régi idők maradványa, vagyis a bürokrácia szelleme kísért. Hogy ez valóban így volt, bizonyítják az elvtársak, akik itt velem dolgoznak. Szükségesnek tartom megvilágítani egy kissé az itteni helyzetet. Vannak olyan fe' f'"-*9ú emberek, akik nem látják szükségesnek, hogy a munkások munkafegyelme megszilárduljon, de a népnevelő a kultúresoport működését sem találják fontodnak. Természetes, ezek aztán irigykedve nézik fejlődésünket, amikor látják, hogy esti óráinkban összejövünk és nemcsak testi, de szellemi munkával is foglalkozunk. Abban a tudatban dolgozunk tovább az új normák eléréséért, hogy csak odaadó, lelkes munkával lehet többet és jobban termelni. Továbbra is serkentsen mindanynyiunkat az a tudat, hogy minden rendes munka elvégzésével még gyorsabb akkel hálálunk a jobb jövő és a tartós béke felé. Nagyon jól tudjuk, hogy ránk a nemzet úgy tekint, mint a szocializmus építőire. Helmeci László lakatos, HUKO