Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-31 / 26. szám, csütörtök

U J SZO 2 1952 január 31 A kormány jóváhagyta az 1950-es évi zárszámadást — a Megbízottak Testülete megtárgyalta az ezévi szlovákiai összesített tervet Jelentés a kormány és a Megbízottak Testületének legutóbbi üléséről A kormány, Zápotocky miniszterelnök elnöklésével kedden tartotta rendes ülését. Megtárgyalták a Kabes pénzügyminiszter által előter­jesztett 1950. évi álla/ni zárszámadást, amely nemzetgazdaságunk bel­ső erejének bizonyítéka és képet nyújt termelő erőnk fejlődéséről. A bevételek magasan túllépték a költségvetés által előirányzott összegei ket. A bevételek döntő részét a szocialista üzemek járulékai nyújtot­ták. Az összes állami bevételek 3/ 4 részét képezik. A felhalmozásban is túlléptük a költségvetési összegeket. Ami a kiadásokat illeti, a z ál­lami beruházásokra a költségvetési összeg 93%-át használták fel. A megtakarítást azonban nem mindenütt a munka termelékenységének fokozásával érték el, hanem a tervezett feladatok végre nem hajtásán val. Főleg a lakásépítkezéseknél történt ez így. Mindent összevéve népgazdasá­gunk 1950-es éve több mint 30 mil­liárd korona felesleggel zárul. A pénzügyminiszter előzetes tudósítást adott az 1951-es évi népgazdasági jelentésről is, amely szintén feles­leggel zárult. E tapasztalatok alap­ján a legnagyobb bizalommal tekint­hetünk az 1952-es év elé, amelyben az állami költségvetés még szilár­dabban támaszkodik a nemzetgaz­dasági tervre és még jobban meg­követeli a gazdaságosabb munkát és a pénzügyi fegyelmet. Természe­tesen ezeknek a kedvező eredmé­nyeknek oda kell hatniok, hogy üzemeink még gazdaságosabban dolgozzanak és még öntudatosabban teljesítsék az akkumuláció tervét. A kormány ülésének további fo­lyamán kormánybizottságot neve­zett ki az államdijak kiosztásának megállapítására. A bizottság elnö­kévé Nejedlý iskolaügyi minisztert, helyettesévé Kopecky tájékoztatás­ügyi minisztert választották. Az ál­lamdíjakat a bizottság javaslata alapján a köztársaság elnöke oszt­ja ki a győzelem napján, 1952 má­jus 9-én. A bizottságnak javaslato­kat terjeszthetnek elő: nyilvános intézmények, szervezetek és egyé­nek is. A javaslatok beadásának terminusa február 28-ka. A kormány jóváhagyta a tájékoz­tatásügyi miniszter beszámolóját a nagy orosz író, Gogoly, halálának 100-ik évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségekre. Ünnepi bi­zottság alakul az iskolaügyi minisz­terrel az élen és az ünnepségek fe­letti védnökséget, Nősek belügymi­niszter javaslatára a kormány vál­lalja magára. Október 28-ika ebben az évben keddre esik, és ezért a gazdasági veszteségek csökkentésé­nek érdekében a munkaszünetet hétfőre október 27-re helyezik át. Szlovákia összesített terve az 1952-es évben A Megbízottak Testülete Ďuriš elvtárs vezetésével kedden ülést tartott, amelyen letárgyalta Szlo­vákia összesített tervét. Az 1952-es évi tervet dr. Brányik elvtárs meg­bízott terjesztette elő, aki az el­múlt évi tervteljesítésről és az ez évi összesített tervről adott felvilá­gosító magyarázatot. A Megbízot­tak Testülete részletesen foglalko­zott a jelentéssel és intézkedéseket tett a kormányhatározat teljesítésé­re. A mult évben szocialista felépíté­sünk terén Szlovákiában nagy ered­mínyeket értünk el. Meggyorsult Szlovákia Iparosítása, főleg a ne­hézipar fejlődése. Megerősödött a szocialista nagyüzemi gazdálkodás falun is. Hála munkásosztályunk egyre növekvő tevékenységének, ön­feláldozásának, kis- és középpa­rasztságunk, valamint haladó értel­miségiünk erőfeszítéseinek, valóság­gá válik a szocialista országépítés ragyogó távlata. Az ipari termelés 19.5%-kal nö­vekedett és 3 és félszer nagyobb, mint volt 1937-ben, bár, a termelés tervét csupán 98.3%-ra teljesítet­tük. Mezőgazdasági termelésünk emel­kedett 13%-kai, azonban nem érte el a termelési szintet, főleg az ál­lattenyésztésben. Emelkedett dolgo­zóink életszínvonala, fokozódott legfontosabb fogyasztási cikkeink vásárlása. Az eredményeket úgy tudtuk el­érni, hogy a munka t jobban volt megszervezve, mint az elmúlt esz­tendőben, a szocialista teljesítmény­jutalmazás elve jobban érvényesült, megerősödött a munkásság ós a dolgozó parasztság szövetsége. A cseh munkásosztály segítségével Szlovákia iparosításával megszilár­dult nemzeteink egysége. Az or­szágépítés sikereit biztosította a Szovjetunió állandóan növekvő ön­zetlen segítsége, amely gépi beren­dezéseket, nyersanyagot, tapaszta­latokat és tanácsot adott nekünk. Az 1952-es évben a fejlődés még fokozódik. Az ipari termelés a mult évvel szemben több, mint egy ne­gyedével emelkedik, és csupán az 1951. és 1952-es évi különbség annyi lesz, mint az egész 1937-es ipari termelés. A mezőgazdaságban 25.5 százalékkal növekszik a termelés, amelyet agrotechnikai intézkedé­öekkel, az EFSz-ek megszilárdulá­sával és az állami gépállomások munkájának javításával érünk el. Növelni kell a szakképzett káde­rek nevelését és a szocialista gaz­dálkodás elveit be kell vezetni min­den üzemben és hivatalban. Érvé­nyesítem kell a személyes felelőssé­get, be kell tartani gazdaságos te­vékenység rendszerét, ki kell ter­jeszteni a szocialista munkaversenyt és meg kell erősítem a munkafe­gyelmet, amely az igazi szocialista hazaiiasság megnyilvánulása. A Kohókombinát építésén az ács- és asztalosbrigádok teljesítik feladataikat A Kohókombinát építésén, annak minden munkahelyén számíatni lehet az ácsokra és az asztalosokra, mert ezek következetesen teljesitik felada­taikat és magasan túllépik normái ­kat.A jelenlegi időszak egyik legfon­tosabb építkezési része a központi betongyár építése, amelyen kitűnik A magyarországi református egyház küldöttsége Bratíslavában Január 29-én, kedden érkezett Bra­tislavába a magyarországi reformá­tus egyház küldöttsége, amelyet Be­recky Albert püspök vezet, A küldött­ség tagjai, mint már jelentettük, Péter János debreceni püspök, a Bé­ke Világtanács tagja, Kiss Roland, egyházfelügyelő és Kádár Imre, az egyházi sajtószolgálat vezetője. A főpályaudvaron történt üdvözlés után, a küldöttség tagjai résztvettek a református egyház békekonferen­ciáján. A konferenciát Galambos Zoltán, a református lelkészek egye­sületének elnöke vezette.. Megjelent ezen dr. Horák megbízott, a Világ­béketanács tagja a szlovákiai refor­mátus egyház képviselői, és az egy­házi ügyek állami hivatalának meg­bízottja. A békekonferencián a magyar re­formátus egyház küldöttel a béke megőrzéséért folytatott harcban^ az egyház aktív segítségéről beszéltek, valamint a két nemzet dolgozói kö­zötti testvéri szövetség elmélyítésé, ről. Az elfogadott határozatban a református egyház képviselői hang­súlyozták, hogy a Világbéketanács határozatainak alapján állnak, amely a Szovjetunió nemzeteinek vezetésé­vel ,és az egész békeszerető emberi­séggel védi a béke ügyét, a háború új uszítóinak összeesküvése ellen. A csehszlovákiai és magyarországi re­formátus egyház minden erejével tá­mogatja a világbéke ügyét, a népek közötti barátságért harool és aktív segítséget nyújt a szocializmus építé­sében. A küldöttség tagjait délután Gazsi megbízott, az egyházi ügyek állami hivatalának vezetője fogadta. ILCSIK ANDRÄS ACSRESZLEGE # Éppen befejezték a gépraktár épité sét és közben normáikat 180—200%­ra teljesítették. Bár a gépraktárhoz eredetileg nyolc szakmunkás volt tervezve, ők hatan is idejében befe­jezték. Nehálka Mihály ácsréfzlege, amely hídlásokat épít, kaviosszállitás­hoz, szintén jó munkateljesítménye­ket mutat fel. A munkát jól megszer­vezték és kihasználják a munkaidőt. A szakmunkások pótlásában nagy jelentősége van a munkaiskolának, amelyet Zelinka Károly vezet. A munkaiskolán végzett átképzős ácsok jól végzik kötelességeiket és elsőran­gú szakmunkásokká válnak. A nagy átrakodóállomás asztalosai is teljesítik feladataikat. Decemberi tervüket 145%-ra végezték. A gyalú­gépek, fúrógépek, faesztegák, kör- és szalagfűrészek mellett dolgozók STROMP JÄNOS CSOPORTJA Ablakokat, Ajtókat, barakkfalakat, teherautófedeleket gyártanak. Ez az asztalosrészleg 250—300%-os norma­teljesítésével tűnik ki. Ezt úgy érik el, hogy gépeik állanóan járnak és a munka úgy fel van bontva, hogy sen­kinek seim kell szaladnia utána, amint végez az egyikkel, már ott van a másik. Lelkes munka zajától hangos az átrakodó asztalosbrigádjának mű­helye. Csütörtökön, január 31-én este fél nyolc órakor Bratíslavában a Tátra-szálló nagytermében a Csemadok irodalmi vitaestet rendez Szabó Béla az „ELSŐ AJANDÉK" című könyvéről A bevezető beszédet Lőrincz Gyula tartja c?t @jemad&k oitaest^ &zak& OíéLa novellái kthiyo fľúL A Csemadok csütörtökön, január 31-én este 8 órakor a Tátra­szálló nagytermében, Szabó Béla „Az első ajándék" című könyvéről, amely nemrég a Magyar Könyvtár kiadásában, Bratíslavában jelent meg, vitaestét rendea a mű olva­sóival. A Csemadok kezdeményezése a vitaest rendezésével jó és szükséges munka, amelyet csak üdvözölni le­het. Része köztársaságunk magyar dolgozói buzgó közreműködésének a szocializmus építésében, nemcsak a technikai, hanem az értelmiségi munka területén, pontosabban szól­va a szépirodalmi alkotás és az iro­dalmi élet körében is. , A csehszlovák népi demokrácia a magyar munkásság számára eddig nem ismert anyagi lehetőséget te­remtett meg arra, hogy könyveket vásárolhasson, a szépirodalom ter­mékeit fogyassza, rajtuk nevelőd­jék, tartalmi és művészi értékeiken épüljön. Tudjuk, hogy a magyar könyvek­nek van keletje, az olvasók érdek­lődésére nem lehet panasz. A cseh­szlovákiai dolgozók saraiból kiemel­kedő új íróknak olyan olvasótábora van, amilyenről a kapitalista világ­ban nem is álmodhattunk. Az Író­nak nem kell üzletes könyvkiadók ajtaján kopogtatnia, aggódva, váj­jon a kéziratot elfogadják-e, vájjon a szépirodalmi terméket, ha profit­szerzésre alkalmas árucikknek ta­lálja a kiadó, koldúshonoráriumért megvásárlásra méltatja-e. A népi demokráciában a könyvkiadás köz­ügy, a tervgazdálkodás egyik sza­kasza, az új ember kiformálásának igen fontos eszköze, a tömegneve­lés egyik főereje, a kultúrából fa­kadó életöröm egyetemes és zavar­talan forrása. Minden dolgozó em­ber számára ez. Ezekkel a nagy változásokkal együtt jár az olvasó magatartásá­nak, a szépirodalomhoz és az írók­hoz való viszonyának teljes meg­változása. A kapitalizmus idején nemcsak az elefántcsonttoronyba zárkózott író volt típus, hanem az elefántcsontból érdeklődő olvasó is. Ez lapozott a könyvben, magányo­san hordozta annak benyomásait s az írót valahol messze, a sztratosz­férában rejtőző lénynek érezte. Ve­le époly kevéssé került közvetlen kapcsolatba, mint maga az iró a konkrét élettel, amelynek eleven tükröztetése helyett többnyire bi­zarr és a valóság tényeiről elterelő, öncélú szórakoztatást akart nyúj­tani. A Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban a szépirodalom alko­tóinak és olvasóinak viszonya új formában, újtipusú kölcsönösségben bontakozik ki. Az író nem a saját ütőerén, hanem az élet lüktetésén tartja kezét és hogy ezt képes-e helyeser megfigyelni és tolmácsolni, azt az egykori hallgatag olvasók helyére lépő aktív munkásolvasók kritikája, elismerése, Ítélete dönti el. Ez a kritika az irora nézve rend­kívüli jelentőségű, ez a próbaköve annak, értékes munkát végzett-e, ez segiti fejlődésében a lením nagy cél felé: hogy az irodalmi munka az egyetemes proletármunKa, a szocia­lista építés részévé váljék. A sztá­lini bölcsesség szállóigéje, hogy az írók az emberi lélek mérnökei, azt jelenti, hogy az írónak a szocializ­mus fölszabadult emberét gondolko­dásban, eszmeiségben, akaraterőben és érzésekben tökéletesítenie kell, s hogy ezt meg tudja tenni, ahhoz a dolgozók társadalmának megépülé­sével kapcsolatos feladatokat olyan gondosan, tervezetesen és mindenre kiterjedő figyelemmel kell ábrá­zolnia, mint ahogy a mérnök a echnika legújabb haladásának föl­használásával figyelembe veszi a t Jajt, amelyen az épület emelkedni fog, kiszámítja az építési anyagok teherbírását és rugalmasságát s az új épület minden helyiségét, térsé­gességüket, világosságukat és ké­nyelmüket a legpontosabban kiter­vezi. Szabó Béla új könyvének vita­estjén minderről szo lesz. Ezért az ajándékért, amelyet ő e könyvével az olvasóknak nyújt, (amit Lőrincz Gyula megható finomságú rajza, az almát tartó és fölajánló proletár­gyerek alakjával a könyv boritékán és bekötésén az olvasó számára jel­képesen is ábrázol), meg fogja kapni azt az értékes irányítást, amely — mint az éterhullámok a repülőgép navigátorát, — ösztön­zője lesz e tehetséges írónknak to­vábbi ígéretes alkotó munkájában. Ss. A békeharc első soraiban Négy hónapja, hogy itt dolgozom, i és örülök, hogy felvettek hazánk ' egyik legnagyobb építkezésére, a ' HUKO-ra. Azzal a szándékkal jöt­tem ide a nehéziparba, hogy én is kiveszem a részemet e hatalmas szocialista építkezésből. Amikor ez a gondolat megszületett agyamban, a régi munkahelyemen dolgozó tár­saim le akartak róla beszélni, illet­ve állandóan azt hangoztatták: mi­nek mégy a HUKO-ra, nem jól ér­zed magad itt a régi munkahelye­den? Nem mindegy az, hogy hol építed a szocializmust? Hát nem mindegy! Mert ón a HUKO építke­zésénél nem találtam fomtosabbat. Nem hallgattam rájuk, mert azzal is tisztában voltam, hogy ilyen nagy építkezésnek van a legnagyobb szük­sége munkáskezekre és ilyen helyen tudom megmutatni valóban, hogy dolgozni akarok. Be kell bizonyíta­ni a többi elvtársaknak, akik már régebbi munkásai a HTJKO-nak, hogy igen — bár fiatalok vagyunk, már mi is tudjuk, hogy miért dol­gozunk, saját szebb és boldogabb jö­vönkön munkálkodunk. Azt akar­juk mi is, hogy minél gyorsabban felépítsük erős hazánkat. Négy munkatársammal jöttem ide. Régi munkahelyemen azt vet­tem észre, a másfél év alatt, míg ott dolgoztam, hogy a munkaveze­tők között a régi idők maradványa, vagyis a bürokrácia szelleme kísért. Hogy ez valóban így volt, bizonyít­ják az elvtársak, akik itt velem dol­goznak. Szükségesnek tartom megvilágí­tani egy kissé az itteni helyzetet. Vannak olyan fe' f'"-*9ú emberek, akik nem látják szükségesnek, hogy a munkások munkafegyelme meg­szilárduljon, de a népnevelő a kul­túresoport működését sem találják fontodnak. Természetes, ezek aztán irigykedve nézik fejlődésünket, ami­kor látják, hogy esti óráinkban összejövünk és nemcsak testi, de szellemi munkával is foglalkozunk. Abban a tudatban dolgozunk to­vább az új normák eléréséért, hogy csak odaadó, lelkes munkával lehet többet és jobban termelni. Továbbra is serkentsen mindany­nyiunkat az a tudat, hogy minden rendes munka elvégzésével még gyorsabb akkel hálálunk a jobb jövő és a tartós béke felé. Nagyon jól tudjuk, hogy ránk a nemzet úgy tekint, mint a szocializmus építőire. Helmeci László lakatos, HUKO

Next

/
Thumbnails
Contents