Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-27 / 23. szám, vasárnap

Az 1951-es nemzetgazdasági tervünk teljesítése (Folytatás az l. oldalról) kal és a traktorszántógépek gyár­tása 9%-kal növekedett. A vegyiiparban a tervet főleg a benzin és motorüzem­anyagok gyártásában teljesítettük. A kénsav gyártása terv alatt maradt, azonban 2%-kal többet termeltünk belőle, mint az 1950-es évben. Az építőipari anya­gok termelésében .főleg a cement- és téglagyártásban nem értük el a ter­vezett szintet. A könnyűipar legfontosabb fel­adataiban, a ruházati cikkek min­den fajtájában, cipőgyártásban, a gyapot-, selyem- és lenszöveteknél, Az 1951-es évben 6 százalékkal növekedett a termelés. Bár minden tervezett feladatot nem teljesítet­tünk, néhány téren jelentős sikert értünk el és leraktuk a mezőgazda­sági termelés további fejlesztésének alapjait. 1951-ben bekövetkezett a szocialista szektor további növeke­dése. Szántóföldnél a szocialista j szektor részesedése 29.7 százalék, míg az összes mezőgazdasági föld területnél 30.6 százalék. Körülbelül 12.000 tonna kenyérga­bonával termeltünk többet, mint amennyit a terv előír, viszont a ta­karmánygabonánál 1.3 százalékkal maradtunk a terv alatt. Ez annak következtében állt be, mert nem ér­tük el a tervezett hektárhozamot. A repcében pl. 5.6 százalékkal lép­tük túl a tervet, bár a mult évinél magasabb hektárhozam sem érte volna el a tervezett szintet. A cukor­répa és a burgonya is jelentősen ke­vesebb hektárhozamot mutat fel. 1951 őszén 5 százalékkal több fel­szántott és előkészített föld volt, általában nagyobb volt, mint egy év. vei ezelőtt. Főleg a juhoknál állt be örvendetes javulás, itt 31.4%-os volt a növekedés, míg a sertéseknél 10%­os. Különösen a fajállaíok számának növekedése jelent sokat állatállomá­nyunk növelése szempontjából, ami sertéseknél 13.4%-ot, teheneknél 1.8 %.ot tett ki. Növekedett az állami birtokokon és az EFSz-nél a közös istállókban nevelt állatállomány mennyisége. Míg ugyanis a marhaállománynál az összmennyíséghez viszonyítva egy évvel ezelőtt 8% és a sertéseknél 15 % volt, 1952 január 1-én már 15% volt a marhaállománynál és 22% a ser téseknél. A vágóállatok tenyésztésé­nek tervét az 1951 es évben csak 66 %-ra teljesítettük a borjúknál és 69 %-ra a vágósertéseknél. A sertése­ket csak 76%.ban vásároltuk fel, míg a marhaállomány felvásárlási tervét teljesítettük. A tejtermelés tervét csak 95.1% ra teljesítettük, bár a termelés az 1950-es évvel szemben száma 1011-gyel növekedett. Az év végéig összesen 6250 szövetkezet alakult és ezenkívül volt 1507 szö­vetkezetet 'előkészítő bizottság. 1070-nel nőtt a III. típusú szövet­kezetek száma és 106-tal a IV. tí­pusúaké. A magasabb típusú szö­vetkezetek szántóföldrészesedése 17.2%-ot tesz ki. A magasabb típu­sú szövetkezetek az állami birto­kokkal együtt országunk szántó­területének több, mint egynegyedét müvelik meg. Az 1951-es évben az EFSz-eknél lényegesen megnöveke­dett a közös istállók száma. Foko­, ződott a földek hektárhozama, ki­terjedt az állattenyésztés, ami a közös gazdálkodás előnyét bizonyít­ja. A gépállomásokon növekedett a gépek száma. A trak­torpark 23%-kai lett nagyobb, s főleg hernyótalpas traktorokkal gyarapodott, 122 kombájnnal, 3770 önkötözövel, 5000 cséplőgéppel van több, mint az 1950-es évben. Nőtt a traktoristák száma, több a kar­bantartó. Ennek következtében az 1950-es évvel szemben a mélyszán­teherautóvásznaknál, hajtószijaknál, papírgyártásban és hasonló gyárt­mányokban teljesítettük a tervet, főleg a munkaruhák termelése nőtt 34%-kal, a rugalmas szállítószala­gok gyártása 11%-kal, stb. Az élelmezési iparban a tervet főleg a kenyér gyártásában, malmi búzatermékekben, hústermékek-ben, húskonzervekben, müzaírban, ciga­rettagyártásban, bordesztillátokban, malátában, gyümölcstermékekben teljesítettük. Vajat 7 százalékkal, müzsírt 15 százalékkal, sajtot 11 szá zalékkal, tartós süteményt 15 száza­lékkal, gyermektápszereket 10 szá­zalékkal, gyümölcs- és zöldségkon­zerveket 20 százalékkal, dohányt 26 százalékkal és cigarettát 8 szá­zalékkal gyártottunk többet. mint egy évvel ezelőtt, bár az őszi szántás tervét csak 90.8 százalékra teljesítettük. A kenyérgabona vetési tervét már 1951 őszén 97.9 százalékra teljesítet­tük és tavaszi vetésre csupán 2 szá­zalék várt. A búza vetéstervét 2 százalékkal léptük túl. A szövetke­j zetek tervüket már az őszi vetés­nél teljesítették. Az őszi repce veté­sét 19 százalékkal nagyobb terüle­ten hajtottuk végre, mint a mult év­ben, bár a tervet eddig csupán 95 százalékra teljesítettük. 1951-ben a tervezett szerződéses gabonafelvá­sárlást 92.1 százalékban hajtottuk végre. Ezenkívül szerződésen felül 58.000 tonna kenyérgabonát vásá­roltunk fel. Általában a felvásárolt kenyérgabona 3.3 százalékkal több volt, mint az 1950-es évben: A fel­vásárlás tervét azonban teljesen vég­rehajtották az EFSz-ek,. amelyek 180.2 százalék búzát, 103.1 százalék rozsot szolgáltattak be. A késői bur­gonya felvásárlása még nem fejező­dött be, eddig 68.7 százalékon állunk. 9.2%-kal növekedett. A terv nemtel­jesítésének okait a takarmányalap elégtelen kihasználásában kell keres­nünk. A terv nemteljesítése következ­tében a tejfelvásárlás tervét sem tudtuk teljesíteni, bár 10%-kal több •tej került elárusításra, mint 1950-ben. 7.7%-kal léptük túl a tojások meny. nyiségének tervét és ez 10%-kal volt magasabb, mint az 1950-es évben. A felvásárlás azonban 16.7%-kal ma­radt a terv alatt, bár az üzletekbe 7.8% kai több tojás jutott, mint az 1950-es évben. Az állami birtokok részesedése az 1950-es évvel szem­ben növekedett. 5%-kal nagyobb volt a földterületük, 7%-kal na­gyobb a szántóföld, 13.3%-kal több volt a marhaállomány. 17.6%-kal több volt a sertés. 18.2%-kal több a tehén. 34.1%-kai több az anyadisz­nó. Alkalmazottaik száma 10%-kal növekedett. t ás területe 20%-kai volt nagyobb, mint az 1950-es évben. Háromszor annyi földet készítettek elő és há­rom és félszer nagyobb területen végezték el a különleges szántást, mint 1950-ben és 240%-kal nagyobb területen végezték el a vetést, mint egy évvel ezelőtt. Növekedett az erdőgazdálkodás terjedelme, 2.6%-kai több fát ter­meltek, de túllépték az erdősítési tervet is. Az ország építése Az építés tervét koronákban kife­jezve 92.5 százalékra teljesítettük. Az 1951-es évben befejeztünk és az iparnak átadtunk 855.300 négy­zetméter műhelycsarnok-területet, és 1.142.600 négyzetméter más ipa­ri és közlekedési építkezési terüle­tet. 576.800 nézetméter területen épültek mezőgazdasági építmények és a közös sertéshizlaldák 489.900 négyzetméterrel szaporodtak. 17.555 új lakás szolgálta a dolgozók élet­színvonalának emelkedését, ami 1,555.600 négyzetméter lakásterüle­tet jelent, míg a közös lakás céljait szolgáló lakfelület 527.580 négyzet­méterrel gyarapodott. A tervteljesítós egyenetlen volt. Az első háromnegyed évben nem értük el a tervezett teljesítményeket, csu­pán a negyedik negyedév rohamos fejlődése hozta rendbe feladataink teljesítését, mert a negyedik negyed­év tervét 7 százalékkal túlléptük. Idejére befejeztük a Klement Gott­wald új kohómüvek kuncsicei épít­kezésének első részét ás január 1-én begyújtottuk az új kombinát első A közlekedés 109.2 százalékra, a posta 108.1 százalékra teljesítette tervét. Maga a vasút 110.9 százalék­ra végzett. Teherforgalomban 106.2 százalék volt az eredmény, ami afny­nyit jelent, hogy a teljesítmény 14.9 százalékkal magasabb, mint a mult évben. Bővült a kocsipark és jobban ki is használtuk. Csökkent a teher­vagónok javításának ideje, új mun­kamódszerek honosodtak meg, főleg az ötszázas mozgalom, a nehézton­nás mozgalom és a Katájev-mozga­lom. A személyforgalomban 118.6 szá­zalékban teljesült a terv és a tel­jesítmény 18.6 százalékkal volt ma­gasabb, mint az 1950-es évben. .A közúti autóbusziforgalomban az évi tervet 103.7 százalékra tel­jesítettük. A közúti teheráruforga­lomban 99.5 százalék az eredmény, azonban a teljesítmény közel 90 százalékkal nagyobb, mint volt az elmúlt évben. A hajószállításban az évi tervet 85.1 százalékra teljesí­tettük, ami 30.6 százalékkal jelent magasabb teljesítményt, mint az 1950-es évi. Jelentős mértékben túl­lépte tervét a repülőforgalom 133.9 százalékos teljesítménnyel. Túllépte a tervet a helyi városi forgalom, vil­lamosokon, autóbuszokon és trolley­buszokon egyaránt. Külkereskedelem 23.2%-al bonyolítottunk le na­gyobb forgalmat, mint aa 1950-es évben. A béketábor kereskedelmi kapcsolatai egyre fejlődnek. Míg a béketáborral való kereskedelmi for­galom 1949-ben az összforgalom 45.5 százalékát tette ki, ez a szám­arány 1950-ben 55 százalékra, és 1951-ben 60.5 százalékra emelke­dett. Megszilárdult tehát a kapita­lista államoktól való gazdasági függetlenségünk. Túlléptük az elő­irányzott behozatalt és kivitelt a béktábor országaival kapcsolatiban. Főleg a Szovjetunióból szükséges gépek és nyersanyagok, valamint élelmiszerek behozatala növekedett, ami az összbehozatal 67.1 százalékát tette ki. Kelet-Szlovákia dolgozó népének a kapitalista rendszer alatt csak a nyomor, nincstelenség jutott osz­tályrészül. A munkaviszonyok na­gyon rosszak voltak. A kapitalisták nem törődtek azzal, hogy a munká­sok hol keresik meg a mindennapi kenyerüket. Húszkoronás élelmiszer­jegyekkel szúrták ki a munkások szemét. Ma már ilyesmi nem for­dul elő. A dicső szovjet hadsereg által való felszabadítás után gyö­keresen megváltozott a helyzetünk. Nincsen szükség többé könyörado­mányokra. nem ismerjük a munka­nélküliséget. Az elhanyagolt keletszlovákiai dolgozó nép számára új élet kezdő­dött. Nagy léptekkel halad a szocia­lizmus felé vezető úton, építi a Ko­hászati Kombinátot. Az ország min­den részéről segítségünkre jönnek a lelkes és megértő dolgozók, hogy a nagyjelentőségű mű minél előbb fel­épüljön. Csehek, szlovákok, magya­rok nemzetiségre való tekintet nél­kül kéz a kézben építik a békés jö vöt. Maiina elvtárs brigádja bokáig érő vízben, nehéz körülmények között 300 száza lékra teljesiti tervét. Minek tulaj­donítható ez a szép teljesítmény? Megkérdeztük Mai ina elvtársat, a brigád vezetőjét és ö következőkép! pen válaszolt: Két éve együtt dolgozunk, ismer­jük egymást, ismerjük teljesítőké­pességünket, és aszerint osztjuk el a munkánkat. Minden este kiértékel­magaskemencéjét. Természetes, hogy a negyedik negyedév rohamával nem tudtuk pótolni az előző negyed­évek mulasztását. A hiba abban van, hogy hiányosan vettük át a legjobb szovjet tapasztalatokat, nem hasz­náltuk ki kellően a gépeket, nem tartottuk be a határidőket és nagy volt a munkaerők hullámzása, meg a távolmaradás. Érdekes tünete fejlődésünknek az iparban és a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. Az iparban 4 százalékkal növekedett a dolgo­zók száma az 1950-es évvel szem­ben. Ugyanezen idő alatt a nők számaránya 31.8 százalékról 32.7 százalékra nőtt. A tanoncok száma 16.2 százalékos emelkedést mutat. Az 1951-es évben 88.000 újítási ja­vaslat érkezett be, amiből 12.000 az építőipart segíti elő. Életszínvonalunk emelkedése A Szovjetunióval való együttmű­ködés folytán hazánk termelő erői­nek fejlődése rohamos és lehetővé teszi dolgozóink anyagi és kulturá­lis színvonalának további fejlődé­sét. Az 1951-es évben a kereskede­lem jóval több árucikket bocsátott a dolgozók rendelkezésére. Az 1950­es évvel szemben 1951-ben szabad­piacon és kötött forgalomban 26%­kal több zsírt, 23%-kai több vajat, 8%-kai több müzsírt és cukrot, 19 százalékkal több teát, 20%-kai több cukorkát, 1%-kal több tejet és to­jást és 26%-kai több zöldségfélét adtunk el. A vágóállatok felvásárlá­sának rossz tervteljesítése követ­keztében 2%-kal kevesebb húst és hústermék jutott a dolgozóknak, mint az előző évben. A rozs- és búzaliszt, valamint a kenyér árusí­tása valamivel alacsonyabb volt, mint 1950-ben, de a keresletet tel­jesen fedte a kínálat. Ez a bizonyí­téka, annak, hogy a kenyérrel és liszttermékekkel való gazdálkodás­ról szóló intézkedések megakadá­lyozták az élelmiszerek pocsékolá­sát. Az 1950-es évvel szemben több konyhabútort, hálószobabútort, var­rógépet, stb.,' adtunk el, mint bár­mikor máskor. A kiskereskedelmi forgalom az állami üzleteknél 17.5 százalékkal, a szövetkezeti üzletek­nél 35%-kar nőtt. 16%-kai több textilárút, 12%-kaI több ruhát és cipőt adtunk el. A dolgozók egészségügyi gondo­Január 24-én, csütörtökön a Cseh­szlovák-Szovjet Intézet gazdasági osztálya a Központi Szaktanács köz­reműködésével előadást rendezett a szakszervezet dolgozói számára. A „Bérek és a munka megszervezése a Szovjetunióban" címmel. Az előadást Pavol Diomidovics Mogilenko, a szov­jet Szakszervezet tagja, a Szakszer vezet Össz-szövetségi Tanácsa mun­ka- és bérosztályának vezető helyet­tese tartotta meg. Az előadás megismertette a szak szervezeti dolgozóinkat a bélpolitika, a jutalmazások és a béralapok meg­szervezésével. Mogilenko elvtárs rá mutatott a Szovjet Szakszervezetek feladataira a bérpolitika megvalósi­zása is jelentős mértékben kiterjedt. 5%-kal magasabb a kórházi ágyak száma, 9.5%*kal több embernek jutott kórházi gyógykezelés. A gyógyítás hathatósabbá tételével az ápolási időszak megrövidült. Meg­kezdődött a preventív gyógyítási gondoskodás. Az üzemi konyhákon az 1951-es évben 12%-kaI több dol­gozó étkezett, mint az előző évben. 11%-kal növekedett a betegbiztosí­tottak száma, szociális juttatások­ban 14%-kai, betegpénzben 22%­kal, családi pótlékban 17%-kai fi­zettünk ki többet, mint az 1950-es évben. A nemzeti biztosításból szár­mazó jövedelem 4.1%-kai volt na­gyobb. Jelentős mértékben nőtt a bölcső­dék, napközi otthonok, ovódák szá­ma. Az 1950-es évvel szemben úgy­szólván megkétszereződött. Jelenté, kenyen kiterjedt a nemzeti, közép- és főleg az ipari iskolák hálózata. A tel­jes étkezést kapó ifjúság száma meg­kétszereződött. A műszaki irányú fő­iskolákon 8%-kal több, a művészeti irányú főiskolákon 5%-kal több hall­gató volt, mint 1950-ben. 4.5%-kal nőtt a mozik száma és 5.3%-kal a rádió tulajdonosok száma. 28%-kai ugrott a kiadott könyvek példányszáma. A testnevelés fejlődése i a rendkí­vül sikeres. 210.000 új TOZ jelvényes van. Az ifjúság sportjátékain 287 ezerrel több fiatal vett részt, mint 1950-ben. Az állandóan javuló gazdasági és szociális viszonyok és a munkanél­küliség félelmének teljes megszű­nése megnyilvánult a lakosság sza­porodásában is. Növekedett a szüle­tett gyermekek száma. 1000 lakos­ra 23.1 újszülött esik, ami 42 száza­lékkal több, mint 1937-ben. 1000 la­kosból 11.4 halt meg; ez eddig a legalacsonyabb halandóság a Cseh­szlovák Köztársaság történetében. Az anyákról és a csecsemőkről való jobb gondoskodás a gyermekhalan­dóságot az 1937-es 12 százalékról 7.4 százalékra csökkentette. Tovább csökkent az 1—4 éves korig terjedő gyermekhalandóság. A kedvezően fejlődő szülések és az általános halan­dóság csökkenése következtében a Csehszlovák népi demokratikus Köz­társaság természetes szaporulata is Jelentősen megnagyobbodott, mivel az ember a születés pillanatától kezdve általános gondoskodást élvez és biztosítva van boldog, testileg és világnézetileg fejlett nemzedék kiala­kulása. A nemzeti jövedelem összehasonlí­tó árakban kifejezve 1951-ben 10 százalékkal nőtt. tása terén, amivel az üzemi Tanácsok mellett működő bérbizottságok fog­lalkoznak. A kiváló szovjet szakszer­vezeti dolgozó előadását Ing. Jozef Pucsik miniszter, az Állami Tervhi­vatal elnöke vezette be, aki hang­súlyozta, hogy a szovjet tudomány­ra támaszkodva meggyorsíthatjuk a szocializmushoz vezető utat és a szov. jet közgazdaság tapasztalatait átvéve a kapitalista gondolkodás ama csöke­vényeit küszöbölhetjük ki, amelyek befolyásolják gazdasági életünket. Mogilenko elvtár a felelt ezután a kü­lönböző kérdésekre és megvilágított egyes kérdéseket, amelyek a bér és a munka kérdésében mai életünkből és a szocializmus építéséből adódnak. Mezőgazdaságunk termelése a mult évben Az állatállomány Az Egységes Földműves Szövetkezetek Vasúti és országúti forgalom Maiina elvtárs brigádja 300 százalékot teljesít a Kohászati Kombinát építésén jük az elvégzett munkát és pontos tervet készítünk másnapra. Munká­balépéskor már mindenki tudja, mit kell csinálnia és a beosztással már nem veszítünk időt. Ot órakor kelünk, közösen reggelizünk és hat órakor pontosan megkezdjük mun­kánkat. Együtt megyünk ebédre is. Mun­kánkat még jobban is végezhetnénk, ha vállalatunk vezetősége segítsé­günkre lenne. Ha nem kellene vízben dolgoznunk, ha volnának pumpáink, még nagyobb teljesítményt is el tudnánk érni, , ha állandóan el volnánk látva anyaggal. Fontos lenne a kanálizációt minél előbb befejezni. Négy hónapja, hogy itt dolgozunk és most át akarnak helyezni bennünket más részlegre. Miért? Az is baj, ha valaki jól és gyorsan végzi munkáját? Szívesen jöttünk és szívesen maradunk a HUKO-n, de kérjük a vállalatot, biz­tosítsa nekünk a folyamatos mun­kát, — fejezte be Maiina elvtárs, brigádjának vezetője. Öröm látni ezt a nagy munkakész­séget, egy új öntudatos szocialista embertípust, megértését céljaink iránt, mert csak ilyen odaadó, lelkes dolgozókkal tudjuk hazánkban fel­építeni a szocializmust. KORDA TIBOR, HUKO. A szovjet szakszervezeti küldöttek előadásai • a Szovjetunió bérpolitikájáról

Next

/
Thumbnails
Contents