Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-27 / 23. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1952 január 27, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 23. szám c/L mai számban ; Malina elvtárs brigádja, 300%-ot teljesít a Kohászati Kombinát építésén (2 old.) Katonalevelezőink írják (3. old.) Még jobban szervezzük meg a példás katona mozgalold.) mat (3. Számos országban nagy érdeklődés nyilvánul meg a moszkvai nemzetközi gazdaság találkozó iránt . (4. old.) A. J. Visinszkij Prágában és Varsóban ... (4. old.) Rádióműsor 1952 jan. 38-től február 3-ig . . (ő—6 old) Az 1951-es nemzetgazdasági tervünk teljesítése további harcos lépés a szocializmus felépítése felé Az ötéves terv harimüir «'-ve olyan <. dő volt, amelyben dolgozó népünk további jelentős lépést tett előre hazánkban a szocializmus felépítése felé, — állapítja meg az \llami statisztikai hivatal most kiadott jelentése, az 1951-es évi terv teljesítéséről. A Pártnak és a kormánynak a gazdasági élet átépítéséről és felépítéséről kiadott főirányvonalának megvalósítása hazánkban a szocialista szektor további kiterjesztéséhez és megszilárdításához vezetett. Az ország iparosítása főleg a nehézipar és mindenekelőtt a nehéz gépipar meggyorsított fejlesztésének útján a csehszlovákiai ipar további ugrásszerű fejlődését eredményezte. Jelentékeny mértékben növekedett a beruházási építkezések térfogata. Befejeztük a szocializmus nagy építkezéseinek első részét és új üzemekben indítottuk meg a gyártást. A mezőgazdaságban további lépéseket tettünk a szocialista nagyüzemi termelés kiépítése felé. A Szovjetunióval és a béketábor többi országával meglevő együttműködésünk elmélyítése gazdasági életünk függetlenségét biztosította. Szlovákia fokozódó iparosítása megerősítette népeink szövetségét. Az ország termelő erőinek fejlesztése további kulturális fejlődést tett lehetővé, valamint azt is, hogy kiterjeszthettük egészségügyi és szociális gondoskodásunkat az emberről. Felemelt tervünk harmadik évi feladatainak teljesítésében országunk dolgozó népe jelentős sikereket ért el. Egyúttal azonban hiányok és nehézségek is mutatkoztak, amelynek kiküszöbölése meggyorsítja ország építésünk, a szocializmus felépítésének ütemét. v Az ipari terv teljesítése A gottwaldi ötéves terv harmadik évének fokozott feladatai ipari dolgozóinkat nagy feladatok elé állították. További sikereket értünk el ezek teljesítésében. Az új üzemek egész sorában megkezdtük a termelést. A csehszlovákiai ipar, új, nagy, bonyolult gépipari termékeket bocsátott ki, mint pl. villamosmüvek hatalmas agregátjait, óriási présgépeket, magasteljesítményü gőzkazánokat, stb. Néhány fontos termék gyártásánál elértük az 1953-as évre tervezett termelési színvonalat. Elértük ezt főleg a barnaszén fejtésénél, a vasércnél, nyersacélnál, műanyagoknál és tehergépkocsiknál. Azonban a terv magas feladatai iparunk néhány komoly hiányát is feltárták. Ezek a hiányok főleg a bányák, kohók és a nehézgépipar tervtelj esitésében mutatkoztak meg. A termelés megszervezése néhány fontos alapvető termelési ágazatban alacsony színvonalon mozgott. Kevéssé használtuk]fel üzemeink gazdag műszaki fölkészültségét és kevéssé gondoskodtunk az új technika, az új műszaki gyártási folyamatok bevezetéséről, a gyártási fegyelemről a megerőltető munkák gépesítéséről. A Párt és a kormány határozata után a szén fejtésében és a kohászati iparban fejlődés állott be, azonban ez sem volt kielégítő. Az ipari termelés tervét speciális feladatainak 99.7 százalékára teljesítettük. A nehéziparban az eredmény 98, a könnyűiparban 102.9, az élelmezési iparban 98 százalék. Az egyes minisztériumok az ipari termelés évi tervét speciális feladataikban százalékokban a következőképpen teljesítették: Fűtőanyag és erőm. minisztér. 95.6 kohászati 97.2 vegyiipar 103.3 nehéz gépipar 98.4 általános gépipar 97.1 építészet 95.1 fa- és erdőipar 100.4 könnyűipar 100.1 élelmezési ipar 97.4 tájékoztatásügyi minisztérium ipari üzemei 104.0 mezőgazdasági 96.4 iskolaügyi 111.5 egészségügyi 102.1 Ha az ipari termelés növekedését nem a speciális feladatok szerint mérjük, hanem a termelés durva térfogata szerint, akkor az 1951-es évben — az 1950-es évvel összehasonlítva — ipari termelésünk 14.9%-kal nőtt. A nehézipari minisztérium keretébe tartozó ipari termelés növekedése viszont 22%-os. a könnyűiparé 10.6 %-ot és az élelmezési iparé 5.7%-ot mutat. Az 1951-es évben az iparban a munka termelékenysége előzetes számítások szerint 9.7%-kai nagyobb, mint az 1950.es évben, ugyancsak javult az 1950-es évvel szemben a bérek és a munkatermelékenység emelkedésének kedvezőtlen aránya, habár a megkívánt eredményt nem értük el. A feketeszén fejtésének tervét 91%-ra teljesítettük. Összesein huszonkét bánya lépte túl a tervet, így főleg a középcseh szénbányák, a kar. vini, valamint az Osztrava-észak és Osztrava-dél medencék néhány tárnája. a transzformátorlemezé 47 százalékkal és a fúrórudaké 69 százalékkal nőtt A nehéz gépiparban a szürke öntvények, kovácsolt és acélöntvények, a színes fémöntvények és magasteljesítményü gőzkazánok termelési tervét túlléptük, de túlléptük a daruk néhány fajtájának, személyi vasúti kocsiknak, motoros vasúti kocsiknak, bányacsúszdáknak, turbólégsürítöknek, elektromotoroknak és transzformátoroknak néhány fajtájában is. Nem teljesítettük ellenben a nehéz acélkonstrukciók gyártásában, villamoshajtású daruknál, szivatytyúknál, mozdonyoknál, néhányfajtájú tehervagonnál, hengersoroknál és más termékeknél. A terv nemteljesítését főleg a szükséges mellékgyártmányok szállításának rossz összhangja, a tervezési készületlenség és a második és harmadik műszaknak ki nem használt teljesítőképessége okozta. A termelés egyébként szürke öntvényeknél 14%-kai, kovácsolt öntvényeknél 23%-kal, acélöntvényeknél 31%-kal. színes fémnél 7%kal, tehervagonok gyártásában 94 százalékkal, bányacsúszdáknál 180 százalékkal, 5000 kilovatton felüli transzformátoroknál 40%-kai növekedett. A gépipari termelés többi ágazatában teljesítettük a tervet, így a teher- és személyautók, motorbiciklik, revolverpadok, mechanikus és hidraulikus prések sok fajtájánál, 30 ás 60 lóerős traktoroknál és mindenfajta mezőgazdasági gépnél. Az 1950-es évvel szemben a hengercsapágv gyártása 17%-kal, a 60 lóerős traktorok gyártása 112%(Folytatás a 2. oldalon.) Az egyenlösdí helyett a rimaszombati Poľanáhan is érvényesítsék a szocialista teijesHményjutalmazás elvét A Párt és a kormány határozata után javult a negyedik negyedévi tervteljesítés és az utolsó negyedév tervét már 32 bánya teljesítette. A javulást főleg a munkaerők magasabb számával, vasárnapi műszakokkal és néhány üzemi hiba kiküszöbölésével értük el. Azonban ez az emelkedés nem volt elegendő ahhoz, hogy az elmaradást behozzuk és az egészévi tervet is teljesítsük. A Iparnaszén fejtésében túlléptük a tervet 2%-kal és az 1950-es évvel szemben 9%-kal nőtt a termelés mennyisége. Az 1937-es évvel őszsashasonlítva kétharmadával többet termeltünk. A koksz termelési tervét 98 százalékra teljesítettük, a termelés 4 százalékkal volt magasabb, mint az 1950-es évben. Az érc'ejtésben és a naftatermelésben a tervet főleg a magnetik, chamosit, limoinit, ólom, cink és az antimonérc fejtésében léptük túl, de nem bányásztunk elég vasércet, mangánércet, ólmot és rézt, piritet és néhány más koncentrátot, valamint naftát. 1951-ben 10 százalékkal nőtt a váasérc. 7 százalékkal a mangánérc, 184

7 százalékkal az ólomcink, 58 százalékkal az antimon, 12 százalékkal az ólomkoncentrát, 28 százalékkal a cink és 17 százalékkal a nafta termelése. Villamosáramot 11 százalékkal, gázt 2 százalékkal termeltünk többet, mint 1950-ben. E feladatok tlervét azonban nem teljesítettjük teljesen. A kohászati termelésben a második és harmadik negyedévben nem teljesítettük a tervet. Ez csak a Párt és a kormány határozata után javult, úgyhogy a negyedik negyed tervét túl is léptük. Ez azonban nem lehet elegendő ahhoz, hogy az elmaradt két negyedév késedelmét behozzuk. Kevesebbet termeltünk nyersvasból, acélból, hengerelt vasból, transzformátor lemezből stb. Azonban teljesítettük a tervet néhány különleges nagyminőségü gyártmánynál, mint pl. az úgynevezett Poldi-acélnál. 1951-ben az 1950-es évhez viszonyítva a nyersvastermelés 5 százalékkal, a nyersacélé 10 százalékkal, a hengerelt vasé 8 százalékkal, A rimaszombati Poľana Textilüzem dolgozói ötéves tervük sikeres teljesítésében nagyszerűen megállják helyüket. Jó munkájukkal sietnek dolgozó népünk életszínvonalának emelését elősegíteni. Ötéves tervünk harmadik évét 109%-ra teljesítették. Ezt a szép eredményt úgy tudták elérni, hogy a műszakiak segítségével minden percet kihasználtak, hogy csökkentsék a gép veszteglését és emeljék a termelést. A fiatal műszakiak odaadó, önfeláldozó munkáját siker koronázta, mert kiküszöbölték a gépek veszteglését, minden gépet pontosan idejében megjavítottak. Büszkék a rimaszombati Poľana textilüzem dolgozói arra is, hogy üzemük Korabelnyiková anyagmegtakarítási módszerével 891i5 kg. fonalat takarított meg, amiből 1308 méter szövetet gyártottak, 160.000 korona értékben. Ilyen szép eredményt csak a szovjet sztahanovisták módszerének érvényesítésével lehetett elérni. Követték Zápotocky elvtárs szavait és versenyt indítottak az anyagmegtakarításért. Követte Pósa Boriska, az üzem egyik legjobb szövőnője, aki mindig keresi az újat, miképpen lehetne a gépét jobban és gazdaságosabban kihasználni és szívvel lélekkel dolgozik. Az üzemben az elsők közé tartozik. Vagy említsük meg Korenko Katicát, aki munkájával a legjobbak kö£é került. Nem szeret sokat beszélni munka közben, mert a legfontosabbnak tartja, hogy a gépe egy percet se álljon. Az anyagmegtakarításban a második helyre került. Karabinos Emília és Barta Erzsébet, akik szép eredményeket értek el, tudásukat átadják a többi szövőnőknek, hogy azok olyan eredményeket érjenek el, mint ők. A rimaszombati Pol'ana-üzem dolgozói 31%-kal szilárdították normájukat és a legtöbb munkásnő áttért a kétgép rendszerre. Ötéves tervünk negyedik évének előkészülete után az első hét eredménye 100%. Azonban sok gondot okoz, az anyag minősége, mert sokszor a fonal olyan rossz, hogy a szövőnőket hátráltatja munkájukban. : De nemcsak ez a baj. Amikor az üzemben jártam, az elvtársak kezükben a Pártélettel jöttek hozzám és hivatkoztak Zápotocky elvtárs beszédére. Zápotocky elvtárs a Szakszervezetek Központi Tanácsának plenáris ülésén ezt mondotta: „A bérpolitika haladó tényező legyen, amelyet úgy kell megoldani, hogy mindenkit elvégzett munkája után értékeljenek, úgyhogy a bér minden dolgozót a munkatermelékenység fokozására, az újító és élmunkásmozgalomban való részvételre és a terv teljesítésére vezessen." Ezzel szemben lássuk csak, mi történik a rimaszombati Poľana textilüzemben? Az egyik legjobb élmunkásnő, Pósa Boriska első héten két gépen dolgozott, az elért eredmény 106 ezer vetés volt. A második héten szintén két gépen dolgozott, eredménye 186.000 vetés, összesen tehát 292.000 vetést csinált. Oláh Mária, az első héten egy gépen dolgozott 82.000 vetéssel, a második héten két gépen dolgozott 89.000 vetéssel, összesen 171.000 vetést csinált, tehát 120.000 vetéssel kevesebbet mint Pósa Boriska. Pósa Boriska fizetése 1065 korona, Oláh Máriáé pedig 968 korona. Nem nagy a különbség e két múnkásnö fizetése között, alig egy pár korona, * de annál nagyobb különbség van munkájuk között. Pósa Boriska minden percet kihasznál, hogy többet termeljen. A két munkásnő között nagy a különbség és mégis az károsult, aki jól dolgozik. Itt rá lehet mutatni Zápotocky elvtárs szavaira. hogy ez nem a munkatermelékenység emeléséhez vezet, hanem ez egyenlősdi játék. Ezért a felelősség az apátfalusi üzemre hárul, mert így nem bontakozhatik ki az üzemben a munkaverseny, de az újítómozgalom sem, amíg nem jutalmaznak mindenkit az elvégzett munkája szerint. A rimaszombati Textilüzemben sok élmunkásnő van, aki munkájával kitüntette magát, ezek közé tartozik Kudlák Vilma, aki a mult évi tervet 210 százalékra teljesítette, Szlezák Mária 167 százalékra, Csák Julianna 160 százalékra és lehetne még felsorolni több nevet is, mert minden munkásnő becsületesen megállta a helyét, hogy az ötéves terv harmadik évét eredményesen fejezze be. Kell, hogy az apátfalusl vezetőség többet törődjön a rimaszombati üzemmel, kell hogy legyen ott állandó normaellenőr. Nem elég az, hogy látogatóba szaladjanak a rimaszombati szövőüzembe. így nem tudják az anyag minőségét ellenőrizni és a szál szakadását sem. Ha megtörténik, hogy a fonal nagyon szakad, ugyan azonnal telefonálnak Apátfalvára, hogy jöjjön valaki ellenőrizni az üzemet. Amíg azonban valaki kijön, eltelik egy-két óra is, de van úgy, hogy hiába hívnak normaellenőrt -- nem jön. így adódnak elő olyan hibák, amilyen a fenti példa is volt. Reméljük, hogy a jövőben ezt kiküszöböli az apátfalusi vezetőcég ás a rimaszombati Poľana Szövő-" üzem több és több élmunkással gazdagodik és ötéves tervünk ne<ryedik évében oly szén eredménveV«t ér el. mint a mult évben. 1 Kelemen Béla ŕ