Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-25 / 21. szám, péntek

I 1952 januar 25 UJSZO Az ENSz közgyűlésének ülésezéséről Az amerikai-angol tömb veresége a Jogi Bizottságban az agresszió meghatározásáról szóló szavazásnál Januar 21-én, hétfőn az ENSz közgyűlésének jogi bizottsága be­fejezte az agresszió meghatározása kérdésének megtárgyalását. E Kérdésnek hosszantartó meg­tárgyalása folyamán a Jogi Bizott­ságban élesen elhatárolódott két irány. Az egyik az agresszió feltétlen megbélyegzésére és az agresszió olyan meghatározásának kidolgozá­sára ;rányult, amely kizárná, hogy az agresszió mentegetésére bármi­lyen ürügyet felhasználhassanak. Ezt az irányvonalat rendíthetetle­nül és következetesen védelmezte a Szovjetunió és számos más ország küldöttsége, amelyeknek érdekük­ben áll az agresszió elhárítása és a világbéke és 'biztonság megszilárdí­tása. Éppen ezen okból a Szovjetunió küldöttsége határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben azt java­solja, hogy bármely állam, amely elsőnek követ el olyan cselekményt, mint a háború kihirdetése vagy más állam területére való betörés akár hadüzenet nélkül, vagy más oly cselekményeket követ el, amelyek a határozati javaslatban fel van­nak sorolva, támadóvá lesz nyilvá­nítva a nemzetközi konfliktusban. A másik irányvonal, amelyet az USA és Anglia küldöttségei követ­nek, az agresszió meghatározásá­nak meghiúsítására irányul azzal a céllal, hogy szabad kezet adjanak ezen országok reakciós köreinek, amelyek a világuralom esztelen gondolatát propagálják és harma­dik világháborút készítelek elő. Az USA és Anglia, valamint talp­nyalóik, Görögország és Belgium küldöttségei a bizottságban szívó­san azt az állítást védelmezték, hogy teljesen lehetetlen az agresz­szió fogalmát meghatározni, amit a valóságban attól való félelmükkel lehet magyarázni, hogy az agresz­szióhak olyan meghatározását fog­ják a bizottságban kidolgozni, amely hozzájárulna háborús készü­lődéseik leleplezésére az egész világ előtt. Ezek a küldöttségek támo­gatták Görögország küldöttségének azt a szégyenteljes határozati ja­vaslatát, hogy jelentsék ki lehetet­lennek és ártalmasnak az agresz­szió meghatározásának kidolgozá­sát. Ebben a csoportban az USA kül­döttje volt a hangadó, aki beszé­deiben mindenképpen azt, hangsú­lyozta, hogy az USA kategórikusan elutasító álláspontot foglal el az agresszió meghatározásának 'kidol­gozása kérdésében, AZ USA ezen álláspontjának lényegét maga az amerikai küldött leplezte le, aki egyik beszédében kijelentette, hogy ha fennállna az agresszió meghatá­rozása, akkor az USA-t agresszív háború lángralobbantásával lehetne vádolni Koreában. Az USA, Anglia, Görögország és Belgium küldöttei a küldöttségek túlnyomó többségének ellenállásába ütköztek. Európa, Ázsia, Latin­Amerika nagy és kis országainak képviselői egymásután jelentették ki, hogy nemcsak lehetséges, de sürgősen szükséges is az agresszió pontos meghatározása, amely tá­mogatná az új világháború veszé­lye elleni harcot. A küldöttek je­lentős része magasra értékelte az agresszió meghatározására be­nyújtott javaslatot. Azokhoz a kül­döttségekhez, amelyek az agresszió meghatározásának lehetőségét vé­delmeznék, csatlakozott Franciaor­zett görög határozati javaslat a bi­zottság többségének határozott el­lenállásába ütközik, hirtelen taka­rodót fújt. Kijelentette, hogy Fran­ciaország, Irán és Venezuela hatá­rozati javaslata mellett fog sza­vazni. Azonban ez a hadicsel sem mentette meg az USA és Anglia küldöttségeit a vereségtől. A nárom küldöttség határozati javaslatához Szíria, Mexiko és Egyiptom küldöttségei lényeges módosító javaslatokat nyújtottak be, amelyek jelentős mértékben megváltoztattál* e határozati javas­lat értelmét és elfogadhatóvá tet­ték azon küldöttségek számára, amelyek őszintén kívánják az agresszió meghatározásának kidol­gozását. Amikor a bizottság ezeket a mó­dosító javaslatokat elfogadta, az USA és Anglia küldöttségei a hatá­rozat ellen szavaztak. Az eredeti határozati javaslat egyik szerzője, Franciaország küldöttsége nem volt hajlandó az így megváltoztatott határozati javaslatra szavazni és tartózkodott a szavazástól. A határozat végleges szövegét 28 küldöttség, közöttük a Szovjetunió küldöttségének szavazatával elfo­gadták, a javaslat ellen 12 küldött­ség szavazott, közöttük az USA, Anglia, Görögország, Belgium, Hol­landia, Ausztrália, Kanada és más országok küldöttségei. Franciaor­szág és Norvégia küldöttsége öt más küldöttséggel együtt tartózkodott a szavazástól. A londoni ideiglenes szovjet ügyvivő levele az osztrák államszerződés kérdésében 1951 december 28-án Nagy-Bri­tannia külügyminisztériuma levelet intézett Zarubin londoni szovjet nagykövethez. Közölte, hogy meg­kapta az USA képviselőjének, mint az osztrák államszerződés elökészí­' tésével foglalkozó soronkövetkező külügyminiszterhelyettesi értekez­let elnökének kérését, hogy 1952 ja­nuár 21-ére Londonban hívja össze a helyettesek ülését, i Válaszul erre a felhívásra Jerofe­jev, a Szovjetunió ideiglenes londo­i ni ügyvivője levelet intézett Nagy­Britannia külügyminisztériumához, | amelyben a többi között rámutat ar­ra, hogy a szovjet küldöttség a kül­| ügyminiszterhelyettesek előző ta­nácskozásán azt javasolta, hogy Ausztria mind a négy övezetében vizsgálják meg, miként teljesítette az osztrák kormány a négy hata­lom határozatait a demilitarizálás­ról és a nácitlanitásról és nogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács szá­moljon be ennek a vizsgálatnak az eredményeiről. Ez az USA, Anglia és Francia­ország ellenállása miatt eddig nem történt meg és Triesztet angol-ame­rikai támaszponttá tették. A szovjet küldöttség kéri, közöl­jék Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok és Franciaország kormányának beleegyezését abba, hogy a helyetteseknek ezen a ta­nácskozásán megvizsgálják a szov­jet küldöttség fentemlített javasla­tát. A Magyar Népköztársaság gazdasági tervét túlteljesítették A magyar sajtó vezető helyen részletesen foglalkozik a Magyar Népköztársaság statisztikai Közpon­ti Hivatalának a gazdasági terv mult évi eredményeiről szóló jelen­tésével. A Magyar Népköztársaság ipara a jelentés szerint a mult év­ben a fokozott évi tervet is túltel­jesítette és a termelés az 1950-es évvel szemben 30 százalékkal emel­kedett. Az ipar további fejlődésére külö­nös jelentőséggel bír az a tény, hogy a bányászati munkák gépesítése és a munkaverseny következtében a széntermelés 15 százalékkal maga­sabb volt, mint az 1950-es évben. A vas- és acéltermelés egy év fo­lyamán több, mint egyötöddel meg­növekedett. Magyar lapok továbbá rámutat­nak a fogyasztási cikkek ipara ter­melésének jelentős megnövekedésé­re, amely éles ellentétben áll a ka- 11950-ben. pitalista országokban lévő terme­léshanyatlással és a népi demo­kratikus ^rendszer békepolitikáját és a dolgozók életszínvonaláról való gondoskodását bizonyítja. Az öltönyök gyártása 73.4 száza­lékkal, a női kabátok gyártása majd­nem 40 százalékkal és a motorke­rékpárok gyártása 42.9 százalékkal emelkedett. » A mezőgazdasági téren az átla­gos terméshozamok az 1951-es év­ben magasabbak voltak mint a há­ború előtti utolsó tíz év termésho­zamainak átlaga. A magyar lapok továbbá hosszan felsorolják azokat a beruházásokat, amelyeket a mult év folyamán különféle termelési szakaszon valósították meg. A szo­ciális célokra fordított kiadások és beruházások 1951-ben 17.3 száza­lékkal magasabbak voltak, mint A Szovjetunió ismételten javasolja a tagnak jelentkező országok felvételét az ENSz-be Január 21-én az ENSz közgyűlésé­nek politikai bizottsága folytatta az új tagok felvétele kérdésének meg­vitatását. N A Szovjetunió álláspontját J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió küldött­ségének helyettes vezetője fejtette ki. Malik elvtárs ismertette az ENSz tagjai sorában való felvétel feltéte­leit és rendjét, ahogy azt az ENSz alapokmánya előírja. Rámutatott arra, hogy az a rengeteg javaslat, amelyet az ENSz alapokmányában megállapított rend ellenzői számos ülésszakon előterjesztettek e kérdés­ben, abból a törekvésből indul ki, hogy az ENSz-be csupán az államok­nak azt a csoportját vonják be, ame. lyek a z angol-amerikai tömbnek meg­felelnek. Arra törekednek, hogy bezárják az ENSz ajtaját a népi demokratikus országok előtt, amelyek békeszerető és demokratikus politikát folytatnak és megvan a teljes joguk az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe való fel­vételre. Malik elvtárs megbélyegezte az angol-amerikai tömb, mindenekelőtt az USA ama eljárását, hogy hat esztendő óta különféle kitalált ürü­gyekkel, most pedig minden ürügy nélkül akadályozza olyan békeszerető sorába, mint Albánia, Románia, Ma­gyarország, Bulgária és a Mongol Népköztársaság, amely résztvett a német és olasz fasizmus és a japán militarizmus elleni küzdelem­ben. Malik elvtárs ezután a Szovjetunió küldöttsége nevében a szovjet kor­mány megbízásából a következő hatá­rozati javaslatot nyújtotta be: ,,A közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy vizsgálja felül Al­bánia, a Mongol Népköztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Transzjordánia, Ausztria, Ceylon és Nepál, valamint Líbia ké­relmét az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tagjainak sorába való felvé­telére." Befejezésül Malik elvtárs a Szov­jetunió küldöttsége nevében felhívás­sal fordult minden küldöttséghez, hogy vessen véget az ENSz alapok­mányával összeegyeztethetetlen, egyes államokat megkülönböztető politikának, annak a politikának, amely egyes országokat előnyben ré­szesít az ENSz új tagjainak felvéte­lénél, vessen véget annak a politi­kának, amely ezt a • kérdést zsákut­cába tereli és fogadja el a szovjet államok felvételét az ENSz tagjainak küldöttség határozati javaslatát. Altalános védkötelezettség Nyugat-Németországban Blank, Adenauer „biztonsági meg­bízottja", s a bonni kormány had­ügyminisztere, az összes nyugat­német rádióállomások által közve­tített rádióbeszédében bejelentette, hogy a bonni szeparatista államban általános védkötelezettséget hirdet­nek ki az 1929—1934-es korosztá­lyokra. E korosztályokat Blank sze­rint „csoportosan" idézik be kato­nai szolgálatra. Blank hangsúlyozta, hogy Aden­auer már 15 hónappal ezelőtt el­rendelte neki, hogy Nyugat-Német­országot besorolja a „nyugat-német harci egyesülésbe", tudniillik a táma­dó Atlanti-tömbbe. Blank beszéde végén azt mondot­ta, hogy nem foglalkozhatik a bon­ni kormány terveinek minden rész­letével, amelyek az ő szavai sze­rint „valóban messzemenők". Adenauer és amerikai urainak ezen terveivel azonban határozottan szembehelyezkedik a nyugat-német nép, amelyet a nemzetközi imperia­lizmus úrj háború előkészítésére akar felhasználni. A nyugat-német lakosság gondolkozását kifejezésre juttatta a „Recklingshauser Zeitung" című nyugat-német lap ankétja, amelyen a megkérdezettek száz szá­zaléka kijelentette, hogy nem haj­landó ismét katonai egyenruhát magára ölteni. iiiiiiiin!!iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiii!ii:iiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiii Tjíío a itt u it k ásifptístíg ellett Amíg az ifjúság iskoláztatására a Szovjetunióban és a szocializmust épitö népi demokratikus országok­ban hatalmas összegeket fordítanak, addig Jugoszláviában a Tito-klikk minden eszközzel meggátolja a mun­kásifjúság továbbtanulását. A mun­kás- és parasztifjúság elől elzárták a tanulás útját, mert megvonták tőlük az amúgyis nyomorúságos ösz­töndijat. Megszüntették a középfo­kú szakiskolák tanulóinak azt a jo­gát, hogy az egyetemre iratkozhas­sanak. Ugyanakkor az egyetemek Egy brazil szakszervezeti dolgozó a munkások életéről Braziliában Alberto Rodrigez, a brazil szerveretek képviselője, Prágában át­üt aztakor a csehszlovák újságíróknak tájékoztatást adott Brazília gazdasá­gi és politikai viszonyairól. Brazília, amely az amerikai kontinens egyik legnagyobb állama, mindjobban az amerikai imperialisták politikai, gaz­szág küldöttsége is. Burma küldötte dasági és katonai befolyása alá kerül. szintén melegen támogatta a szov- Enngk az országnak nag y kiterjedése jet javaslatot és mellette szólalt ^ természe ü gazdagsága biztosíthat­fel Mexiko, Irán és Egyiptom kül- ^ m « ^^ ^ dötte is. Az agresszió meghatározásának szükségességét védelmezték továb­bá Lengyelország, Csehszlovákia, az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság, Indonézia, Equador, Liba- j non, Szaudi-Arábia. Kuba és az országok egész sorának képviselői is. Az agresszió meghatározását el­lenző küldöttek igazi céljait a Szovjetunió képviselője, Morozov leplezte le. Amikor az amerikai küldött lát­ta, hogy az USA által kezdeménye­amerikai imperialisták és Vargas kormánya azonban hihetetlenül kizsák­mányolják a dolgozókat, úgyhogy a dolgozók többsége éhezik és elvisel­hetetlen körülmények között él. A legfejlettebb iparú országrészekben a munkások átlagos bére napi 30—40 cruzeiros (a hivatalos árfolyam sze­rint IS—20 cruzeirost tesz ki egy amerikai dollár, de a valóságban a dolláré: t 28 cruzeirost kell fizetni), a munkárok 43%-ának a hivatalos sta­tisztika szerint kevesebb fizetése van, mint 600 cruzeiros, — azonban a va­Szak- I lóságbin a munkások bére nem ha­ladja meg a napi 12—13 cruzeirost. A létfenntartási költségek távolról sem álhiak arányban ezekkel a bérek­kel. A munkásnak csak lakbérért át­lagosan bére 65%-át kell kifizetnie, az alapvető fontosságú élelmiszerek árai szintén nagyon magasak, egy kilogramm bab 7 cruzeiros, egy kilo­gramm rizs 6—7 cruzeiros, a vaj 80 cruzeiros, egy liter tej 3 cruzeiros és 60 cen avozba kerül. Az almát darab­számra adják el és emellett egy nagy alma 3—4 cruzeirosba kerül, úgy­hogy gyakorlatilag a munkás számára elérhetetlen. A textiláru és cipS ára Varga* kormánya alatt 33%-kal emelkedett. Braziliában nem ismerik a gyerme­kekről való gondoskodást. Az ipari körzetekben a gyermekek oly borzasz­tó körülmények között élnek, hogy példáid a Santa Catarina bányavá­rosban. kétszčz újszülött gyermek kö­zül egy éven beliil 178 halt meg. Az iskolásokról és a lakosság művelésé­ről való gondoskodás oly fogyatékos, hogy s lakosság 70%-a nem tud sem írni, sem olvasni. Az ország belsejé­ben egyáltalán nincsenek iskolák és Rio d>' Janeiróban, a fővárosban 330 ezer gyermek nem jár iskolába. Az összes haladó szervezeteket, főleg a munkásosztály harcát, amelyet Bra­zília Kommunista Pártja vezet, a ha­tóságok üldözik. A Kommunista Párt 1947 ó'a illegalitásban van és a szak­szervezetek állami ellenőrzés alatt állanak Azonban ennek ellenére a bé­kemozgalom és a munkásosztály har­ca állandóan növekedik. A stockholmi békehatározatot négy és' fél millió brazíliai lakos írta alá és az öthatal­mi békeegyezmény megkötésére való felhívást eddig 3 millió polgár irta alá. A békemozgalom sikere Brazíliá­ban megnyilvánult abban is, hogy a brazil kormány nem küldhet csapato­kat Koreába, mint ahogy azt az ame­rikaiaknak megígérte: A konferenciu végén Alberto Rodri­gez üdvözleteit tolmácsolta Csehszlo­vákia dolgozó népének. és középiskolák kapui tárva-nyitva állnak a kulákok és a városi bur­zsoázia gyermekei előtt, akik, -'nem szorulnak ösztöndíjra. A munkás­és parasztifjúságot erőszakkal hajt­ják a hadiépítkezésekhez. A jugo­szláv ifjak azonban az eddiginél is elszántabban harcolnak a titoisták ellen. Első helyen a világon Moszkvából jelentik, hogy a szov­jet főiskolákon mintegy 1,400.000 szovjet diák tanul. így tehát a Szovjetunió a főiskolai hallgatók száma tekintetében, — ugyanúgy, mint eddig — első helyen áll a vi­lágon. Könyvégetés Titóéknál Az amerikai The Worker cimü lap beszámol arról, hogy Titóék 20 ha­ladó folyóiratot és 98 könyvet tet­tek fekete listára. A könyveken, amelyek között a >marxizmus-leni­nizmus klasszikusai, így Lenin több müve is szerepel, tüos kiadni és kölcsönadni. Egyetem és földművesszövetkezet A lengyelországi Lublin városának egyeteme együttműködik a terme­lő szövetkezetekkel. Az egyetem tu­dományos dolgozói, különösen a mezőgazdasági és állatorvosi karok hallgatói, állandóan segítenek a környék hat földműves szövetkeze­tének a vetőmag kiválasztásánál és a műtrágyázásnál. Megismertetik a parasztokkal a szántás és növény­ápolás tudományos módszereit.

Next

/
Thumbnails
Contents