Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-23 / 19. szám, szerda

1952 január 22 UJSZO A béke erői a reakciót erők minden mesterkedése ellenére egyre fejlődnek — hangoztatta Visinszkij elvtárs az ENSz közgyűlésén a szovjet békejavaslatok tárgyalásánál A küldöttségek jelentékeny része nem volt hajlandó támogatói az USA javaslatait Az ENSz-közgyűlés január 19-i teljes ülésén tárgyalta a Szovjetunió küldöttgége által előterjesztett „az új világháború veszélyének elhárítá­sára., váiamint a béke és a népek közti barátság megszilárdítására irányuló intézkedések" kérdését. A politikai bizottságban az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötésére vonatkozó szovjet ja­vaslatra 11 küldöttség szavazott, to­vábbá 13 küldöttség nem támogat­ta az Egyesült Államok álláspont­ját a javaslattal kapcsolatban. Ez nagy nyugtalanságot keltett az amerikai táborban. A 19-i ülésen az Egyesült Államok küldöttsége első­nek Beblor titóista küldöttet küldte a szószékre, aki megpróbálta elkö­dösíteni a szovjet küldöttség által javasolt békeprogrammot. Az ame­rikai imperialisták lakája ebból a célból az amerikai háborús gyujto­gatók által annyira kedvelt aljas, göbbelsi típusú szovjetellenes rága­lomhoz folyamodott. Az amerikai­angol tömbhöz tartozó küldöttek hiába kísérelték meg, hogy enyhít­sék azt a kedvezőtlen hatást, ame­lyet a szovjet javaslatok érdemi megvitatásának és a velük kapcso­latos határozathozatalnak gyáva el­utasítása az egész világra gyakorolt. Sem Franciaország küldötte, sem az Egyesült Államok küldötte, sem Anglia küldötte, sem Izrael, a Fű­löp-szigetek és Haiti képviselője nem tudta megmagyarázni, hogy miért nem hajlandó — nemhogy el­fogadni —, de még értelmileg meg­vitatni sem az annyira fontos szov­jet javaslatokat. Arra hivatkoztak, hogy készek lelkiismeretesen tanulmányozni a Szovjetunió javaslatait. Továbbra is hasonló hamis frázisokkal igyekeztek leplezni, hogy a valóságban nem hajlandók keresni a megegyezés út­ját a szovjet küldöttség összes ja­vaslatainak kérdésében. A közgyűlés nagy figyelemmel halgatta végig Visinszkij elvtárs­nak a szovjet küldöttség vezetőjé­nek felszólalását. Beszédét lelkesen megtapsolták a közönség padjaiban. —Az eljárási szabályok — mon­dotta Visinszkij elvtárs — nem en­gedik meg nekem, hogy most erről a szószékről négy percnél tovább beszéljek a szovjet határozatterve­zetről. Mégis kénytelen vagyok le­galább néhány szót szólni — egyál­talán nem bocsátkozva e kérdés érdemi megvitatásába — Jugoszlá­via képviselőjének itt elhangzott nyilatkozatával kapcsolatban. — Semmi meglepő sincs abban, hogy Jugoszlávia képviselője rágal­mazta a Szovjetuniót. Ez az egyik táborból a másik táborba szökött minden áruló taktikája és köteles­sége. Az lett volna különös, ha va­lami becsületesebbet mond annál, amit mondott. — A politikai bizottságban a „hár­mak" határozattervezete és a szov­jet tervezet feletti vita és szavazás bebizonyította, hogy a Szovjetunió javaslatai ellen ezúttal is azoknak az országoknak a képviselői íéptek fel, akik mindenütt, minden megfe­lelő és nem megfelelő esetben kia­bálnak és megpróbálják magukat a béke védelmezőinek feltüntetni. Er­ről világosan tanúskodik az a hatá­rozat, amit az TJSA, Anglia és Fran­ciaország javaslatára a politikai bi­zottságra kényszerítettek. Ezeknek az országoknak a képvi­selői ezzel lelejíJezték, hogy kormá­nyuk politikájának semmi köze sincs a békére való törekvéshez, az új háború veszélyének elhárí­tásához. — A közgyűlésnek ez az üléssza­ka ismét bebizonyította, hogy — amit erre I. V. Sztálin, a szovjet kormány feje 1951 elején a reak­ciós kormányok agresszív szándé­kait leleplezve rámutatott — az Amerikai Egyesült Államok és az atlanti tömb más országainak poli­tikája arra irányul, hogy félreve­zessék népeiket, rájuk kényszerít­sék agresszív terveiket és új világ­háborúba sodorják őket. Ez kény­szeríti ezt a tömböt, élén az Ameri­kai Egyesült Államokat, hogy elie­nezze a béke megerősítésére és az új háború veszélyének elhárítására iráífiyuló javaslatainkat. A béke erői azonban a reakcós erők minden mesterkedése ellené­re egyre fejlödnek és erősödnek. Szilárdan meg vagyunk győződve, hogy nincs a földkerekségnek olyan helye, ahol a béke ügye ne vonzaná magához az emberek mil­lióinak szivét, ahol a „háború" szót ne gyűlölettel és átokkal em­legetné minden becsületes ember. — Bár a különböző országok reak­ciós erői szembeszállnak a békesze­rető népeknek az új háború veszé­lye ellen folytatott hatalmas küz­delmével, a Szovjetunió továbbra is meg­ingathatatlanul folytatni fogja békeszerető politikáját, a háború elkerülésének, a béke fenntartá­sának és megerősítésének politi­káját. Ezután Branovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője és Kiszeiev, a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság küldöttségének vezetője szólalt fel. Először az USA, Anglia és Fran­ciaország azon határozati javaslata felett szavaztak, amely indítványoz­za, hogy a szovjet javaslatoknak az atomfegyver eltiltását, a fegyverzet csökkentését és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését előíró 3., 4., 5., 6. és 7. pontját utálják a lesze­relési bizottság elé. A küldöttségek jelentékeny része a 19-i ülésén nem volt hajlandó tá­mogatni ezt a határozati javaslatot, minthogy az arra irányult, hogy megakadályozza a közgyűlés hatá­rozatát a béke biztosításának azok­ban a fontos és időszerű kérdéseiben, amelyeket a szovjet javaslatok em­lített pontjai felvetnek és hidegre tegyék, eltemessék a javaslatot olymódon, hogy a leszerelési bizott­ság elé utalják. Ezt a határozatot I az angol-amerikai tömb és néhány, őket támogató állam szavazataival öt küldöttség (Szovjetunió, Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Bje­lorussz Szovjet Szocialista Köztár- , saság. Lengyelország és Csehszlo­vákia) szavazatával szemben elfo­gadták. 13 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezután a szovjet határozatterve­zet 1., 2., és 8. pontja fölött szavaz­tak. mert a 3—7. pontot a leszere­lési bizottság elé utalták és ezért ezek fölött nem volt szavazás. A szavazás eredményeit előre lehetett látni a politikai bizottságban lefolyt szavazásból, azzal a különbséggel azonban, hogy csökkent a szovjet j javaslatok ellen szavazó küldöttsé­gek száma. A szovjet javaslatok első pontjá- ! nak elfogadása mellett szavazott öt küldöttség, ellene 45, hat tartózko- I dott a szavazástól. A 2. pont ama j része mellett, amely a koreai had- ; müveletek beszüntetését írja elő, öt­küldöttség szavazott, ellene 35 (míg a politikai bizottságban 42 küldött­ség szavazott e pont ellen), tíz kül­döttség tartózkodott a szavazástól. Rendkívül jellemző volt a szovjet javaslatok 2. pontjának második ré­sze fölötti szavazás, amely vala­mennyi külföldi csapat és külföldi önkéntes egység Koreából való ki­vonását írja elő. A politikai bizott­ságban 42 küldöttség szavazott ez ellen a javaslat ellen, a közgyűlés ülésén csak 31 küldöttség. A köz­gyűlés teljes ülésén a javaslat mel­lett hét küldöttség szavazott (Szov­jetunió, Ukrajna, Bjelorusszia, Len­gyelország, Csehszlovákia, Egyiptom és Jemen), 11 küldöttség tartózko­dott a szavazástól. Ugyancsak jellemző volt a szava­zás eredménye az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséről szóló 8. pont felett. A javaslat ellen csak 31-en szavaztak, mellette tizen­egy küldöttség szavazott (Szovjet­unió, Csehszlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Bjelorusszia, Afganisztán, Burma, Egyiptom, Jemen, Szíria, Szaudi-Arábia). Tizenegy küldöttség tartózkodott a szavazástól. Újabb angol provokáció Egyiptomban: vasárnap megszállták Izmaiíát A nyugati hírszolgálati irodák egybehangzó jelentése szerint az egyiptomi angol megszálló csapa­tok vasárnap behatoltak Izmailia városába és a város nagyrészét el­foglalták. Az angol csapatok újabb támadŕ lépésére Erskine tábornok adta ki a parancsot. Ugy véltem, lépéseket kell tennem arra — jelentette ki Erski­ne tábornok, náci generálisokra em­lékezte' ö modorban —, hogy bevo­nuljak Izmailiába, megállapítsam ez ottani helyzetet és megfelelő in­tézkedéseket tegyek ,,a törvény és a rend uralmának fenntartására". A városba bevonult angol csapa­tok terror alatt tartják a lakossá­got. Mint a Reuter jelenti, minde­nütt páncélkocsik cirkálnak, „lesve az ellenállás legkisebb jelét is". SZOVJETUNIÓ. Többszáz kilométer hosszú lesz az a távvezeték, amely a kujbisevi vízierőművet Moszkvával összeköti. A távvezeték a gorkiji területen halad keresztül. Megépítéséhez most folyna;, az előkészületek. A hely­színre szállítják a gépeket és az építőanyagokat és ott, ahol a ve­zeték erdőket szel majd át, meg­kezdték a fák kivágását és elszállí­tását. A vezeték építői számára két nagy munkástelepet építenek. NYUGAT-NÉMETORSZÁG. Nyugat-Németországban — írja a TägJiche Rundschau, — munka­nélküliek száma december második felében a hivatalos adatok szerint 347 ezerrel emelkedett és elérte az 1,650.000-et. Ezek az adatok azon­ban távolról sem teljesek. Baade, kiéli egyetemi tanár a bonni parla­mentben megállapította, hogy a munkanélküliek száma valójában 4.5 mil'ió. Legalább két millió em­ber van munka nélkül egy évnél hosszabb idő óta. Több, mint egy millió azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik még eddig egyáltalán nem jutottak munkához. Különösen nagy a munkanélküli­ség a szabad foglalkozásúak és az idősebb alkalmazottak között. Nyu­gat-Németországban mintegy 15 ezer a ..fölösleges" orvosok száma. KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG. Erős ütemben folyik Sanghaj szegény negyedelnek felszámolása. Most épül egy lakótelep, amelynek 167 kétemeletes háza 1200 családot fogad majd be. A munkálatokat a mult év szep­temberében kezdték meg és az idén januárban fejezik l>e. Az üj negyed­ben játszóterek és iskolák állnak a dolgozok gyermekei rendelkezésére. Jól felszerelt kórház szolgálja a munká-ok egészségét, a szövetkezeti boltokban pedig minden szükségleti cikket megvásárolhatnak a dolgo­zók. Az új munkásnegyed felépíté­sére a kormány 30 milliárd jüant irányzott elő. INDONÉZIA. A Telepress hírügynökség jelen­tése szerint, Indonéziában nemrég rendkívüli mértékben felemelték a rizs árát. Több indonéz piacon 43 százalékkal drágult a rizs, Indoné­zia lakosságának legfontosabb táp­, láléka. A Német Demokratikus Köztársaság megemlékezése V. f. Lenin halálénak évfordulójáról A Német Demokratikus Köztársa­ság lakossága megemlékezett a dol­gozók nagy vezére, V. I. Lenin halá Iának huszonnyolcadik évfordulójá­ról. A Köztársaság üzemeiben és hi­vatalaiban előadásokat tartanak V. I. Leninről. A Német Demokratikus Köztársaság mozijaiban „Vladimír Iljics Lenin", „Lenin Októberben" „Férfi a puskával" és más dokumen­táris filmeket vetítenek. A „Neues Deutschland" közölte Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének „Lenin — a nagy békeharcos" című cikkét, amelyben V. I. Lenin életé­vel és munkájával foglalkozik. „A Szovjetunió következetes békepoliti­kája x írja Pieck elvtárs, — Lenin tudományos elméletén és Lenin taní­tásának alkotó kifejlesztésén és al­kalmazásán alapul. Sztálin szemé, lyében az emberiség Lenin művének lángeszű folytatóját kapta, a béke­hare kiváló stratégáját. A német nép iránti következetes lenini-sztálini bé­kepolitika konkrét, kézzelfogható eredményei Németország béketáborá­nak erőit fellelkesítik, mind szélesebb néprétegeket győznek meg a Szov­jetunióval való barátság nélkülözhe­tetlenségéről, mert ez*a barátság legjobb biztosítéka a békének és boldog jövrjnknek." A százmillió dolláros törvényjavaslat szerzőjének beismerései a Szovjetunió is a ném demokráciák elleni kém- és terrorcselekmények szervezéséről Mansfield, az USA küldötte az ENS z-közgy ülés 6. ülésszakán — mint ismeretes — azt állította, hogy Kerstennek, a hírhedt ,,kölcsönös biz­tonságról szóló 1951. évi törvénnyel" kapcsolatban az amerikai kongresz­»zusban beterjesztett módosító javas, láta nem jelent beavatkozást a Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá­gok belügyeibe. A módisítás száz­millió dollárt irányoz elő a Szovjet unió és a népi demokráciák elleni kém- és diverziós tevékenységre. A Wisconsin állambeli Kersten köztársa­ságpárti képviselő, a módosító javas­lat szerzője azonban egy sajtóértekez­leten nyiltan beismerte, hogy módo­sító javaslata valóban ilyen jellegű volt. „A kölcsönös biztonsági törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatom — mondta Kersten — két célt szolgált. Először is segíti a Szovjetunióból, vagy a népi demokratikus országok­ból megszökött enibereket mindenek­előtt azzal, hogy közülük mindazokat, akik kívánják, nemzeti katonai alakú latokba szervezik és ezekben az ala­kulatokban az északatlanti ssövetség fegyveres erőivel együtt harcolhat­nak. Másodszor, gyakorlati segítséget nyújt a vasfüggöny túlsó oldalán azoknak az embereknek, akik annak érdekében tevékenykedjek, hogy ki. vívják az ott fennálló rendszerek megdöntését." Arra a kérdésre, hogy előirányoz­za­e módosító javaslata diverziós tevékenység pénzelését a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban, Kersten igenlően vá­laszolt. Amikor azt kérdezték tőle, tud e arról, hogy megfelelő szervezetek már megkezdték ennek megvalósítá­sát, Kersten kijelentette, hogy Truman már októberben tárgyalt egyes szervezetek képviselőivel a módosító javaslat életbeléptetésé­nek kérdéséről. Kersten egy másik kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy véleménye szerint módosító javaslatának életbe, léptetéséhez szükség van arra, hogy ebben az ügyben a központi hírszer­ző hivatal, a külügyminisztérium és Eisenhower is részt vegyen. Kersten kijelentette, még nem ha­tározta el, milyen összeget indítvá­nyoz kiutalni ilyen tevékenységre eb­ben az évben. Kiemelte azonban, hogy ez az összeg jelentősen felül fogja múlni a százmillió dollárt. A íravankor-kocsini választások végeredménye: az Egyesült Baloldali Front négy jelöltjét beválasztották az indiai parlamentbe Dzsa :szurja, az Egyesült Balol­dali Front haiderabadi elnöke az indiai parlamenti választásokon 90.361! szavazatot kapott, Srini­vasznak, az Indiai Nemzeti Kon­gresszus Párt jelöltjének 70.866 szavazatával szemben. Travankor-Kocsin államban a vá­lasztások befejeződtek. A választá­sok eredményei a következők: az in­diai parlamentbe beválasztották az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt hat jelöltjét, a kommunista párt által vezetett Egyesült Baloldali Front négy jelöltjét, a függetlenek egy jelöltjét (az Egyesült Baloldali Front támogatásával), egyéb pár­tok egy jelö'tjét. Az Indiai Szocialista Párt kilenc jelöltje vereséget szenvedett. Travankor-Kocsin állam törvény­hozó g:.'ülésébe az Egyesült Balol­dali Front harminchét jelöltjét vá­lasztották be. Edgár Fayre megalakította kormányát A Rsuter jelent., hogy Edgár Faure vasárnap délelőtt befejezte kormányának összeállítását. Az új kormány alig különbözik a megbukott Pleven-kormánytól. A kormány 26 tagja közül 22-en részt vettek a megelőző kormányban is és csaknem valamennyien ugyanazt a tárcát tartják meg, mint a Ple­ven-koi mányban. Az új francia miniszterelnök a „hivatásos" politikuso^ közé tarto­zik, ak'k híven és gondolkodás nél­kül kiszolgálják az amerikai impe­rialistádat. Foglalkozására nézve ügyvéd. 1949-ben került a kor­mányba. mint pénzügyi államtitkár. A Queuille-kormány bukása után is megtartotta ezt az állását a Bi­dault-kormányban. Az 1950 júliusá­ban megalakult második Queuille­kormáuyban megkapta a költség­vetési tárcát. Ez a kormány csak egy napig maradt hatalmon, de Faure megtartotta tárcáját a Ple­ven-kor mányban is, valamint a har­madik Queuille-kormányban. A most megbukott Pleven-kormány­ban igjzságügyminiszter volt. A brit impérium pénzügyminisztereinek konferenciája A Daily Worker azokról a nehézsé­gekről ír, amelyek között a brit im­périum pénzügyminisztereinek konfe­renciája lefolyt a mult héten London­ban. A konferenciát ezen a héten is folytatják. — Az angol küldöttséget Nagy-Britannia pénzügyminisztere, Butler vezette, aki azt hitte, hogy igen könnyű lesz az impériumok mi­nisztereit rávenni arra, hogy ellen­kezés nélkül elfogadják az életszín­vonal csökkentésére vonatkozó angol tervet. De előterjesztése igen _ nagy ellenkezéssel találkozott. Az impériumok miniszterei köve­telték, hogy több előnyt biztosítsa­nak számukra a pénzügyi politiká. ban. Javasolták, hogy az impériumok számára pénzügyi bizottságot alakít­sanak, amelyben résztvennének az impériumok képviselői és amely meg­határozná a pénzügyi politikát, nem hagyva ezt csupán az Angol Bankra és az angol pénzügyminisztériumra. Kanada ennek a bizottságnak az élé­re Graham Towert, a Kanadai Bank elnökét ajánlja, míg az angol pénz­ügyminisztérium erre az állásra John Andersont, vagy valamilyen más is­mert angol pénzügyi szakembert ajánl.

Next

/
Thumbnails
Contents