Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-20 / 17. szám, vasárnap

1952 január 20 UJSZ0 Válaszolunk az olvasók kérdéseire A földművesek ruha- és cukorellátásáról és az állami birtokok munkásainak élelmiszerellátásáról Több olvasónk, EFSz-ek tagjai és egyénileg gozdálkodók azzal a kérdéssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy magyarázzuk meg, miért kapnak a földművesek csak alapruhajegyet, amelyen nem 120 pont van, mint az alkalmazottak ruhajegyén, hanem csak 100 point, ugyanígy a cukorral is: az alkalmazottak 150 dkg cukrot kapnak havonta, a földművesek pedig csak 100 dk g-t. A tájékozatlanok, különösen pedig az osztályellenség ezt úgy igyekszenek beállítani, hogy ezzel az intézkedéssel a földművesek munkáját lebecsülik, másrészt pedig, hogy meg vannak rövidítve. Ilyen nézeteket valóban csak a tájékozatlanok, vagy pedig népi demokratikus rendszerünk ellenségei hirdethetnek, mivel egyik sem felel meg a valóságnak. Népi demokráciánk nem becsüli le a földművesül, munkáját és semmiben sem rövidíti meg őket. Ellenkezőleg! Az új élelmiszerellátás kiküszöböli az egyenlösdit Az alkalmazottaknak járó jegyeket azok a dolgozók kapják, akik állami, nemzeti, vagy más egyébb vállalatoknál vannak állandó alkolmazásban, tehát túlnyomó részben az ipari munkásság, akik a gerincet képezik országunk szocialista felépítésének nagy munkájában. Az új jegyrendszer bevezetéséről szóló kormányhatározat is kihangsúlyozza, hogy azzal, hogy a kötött piacon való ellátásban nem veszünk mindenkit egy kalap alá, elkerüljük az igazságtalan elosztásból származó egyenlősdit, ami egyáltalán nem felelne meg a szocialista jutalmazás elveinek. Azzal tehát, hogy a kötött piacon való ellátásban az ipari munkásságot, a földmüvesekkel szemben kormányunk bizonyos előnyben részesiti, azt az elvet valósítja meg a gyakorlatban is, hogy mindenkit a köz érdekében, a szocializmus megteremtéséért végzett munkája arányában értékel és jutalmaz. Ezt a célt szolgálják az ipari dolgozóknál bevezetett különféle Pótjegyek is, amelyekkel a kulcs és nehéziparban, a kohászatban és a bányászatban dolgozókat jutalmazza. Természetes és magától értetődő dolog, hogy az ellátás, a jutalmazás szempontjából más elbírálás alá esik egy bányász és más elbírálás alá esik egy földműves. Ha pedig ez természetes, akkor igazságos és helyes az új közellátási intézkedéseknek az a része is, amely különbséget tesz az egyes foglalkozási ágban dolgozók, például az ipari munkás és a földműves között. Ez az intézkedés annál is inkább igazságos, mert földműveseinknek megvannak a lehetőségeik arra, hogy a mennyiséget, amennyivel kevesebb ruhapontot és cukrot kapnak, mint az alkalmazottak, ne csak pótolhatják, hanem an nak még a többszörösét is megszerezzék. Hogyan pótolhatják a hiányzó ruhapontokat a földművesek? A fennálló intézkedések értelmeben azok az EFSz-ek és egyénileg gazdálkodók, akik juh- és selyemhernyó tenyésztéssel, valamint lenés kender termeféssel foglalkoznak, ha az ebből nyert termést az államnak eladják, akkor az átvételi áron felül a beszolgáltatott menyinyiségnek megfelelően a gyapjú után ügynevezett „V"-pontokat kapnak, a selyemgubó, lep és kender után pedig úgynevezett „L"pontokat kapnak és a „V"-pontokon gyapjúból gyártott ruhaanyagokat, az „L"-pontokon pedig vászonanyagokat vásárolhatnak. Hány „V"-pontot adnak egy kilogramm gyapjú után? A belkereskedelemügyi minisztérium erre vonatkozó rendelete értelmében az EFSz-ek, amelyeknek közös juhtenyésztésük van, egy kg száraz, mosott gyapjúért a különböző osztályok szerint a következőképpen kapnak „V"-pontokát: „AA-A" osztályúért 42 pontot, „AB-B" osztályúért 37 és fél pontot, „BC-C" osztályúért 33 pontot, „C2-C3" osztályúért 28 és fél pontot és a „D-E" osztályúért 22 és fél pontot. Azok a szövetkezeti tagok, akik háztáji gazdálkodásukban juhokat is tartanak, valamint minden egyes egyénileg gazdálkodó, aki juhtenyésztéssel is foglalkozik a következőképpen kaphatnak az államnak eladott gyapjú után pontokat: „AA-A" osztályúért 28 pontot, „AB-B" osztályúért 25 pontott, „BCC" osztályúért 22 pontot, „C2-C3" osztályúért 19 pontot és „D-E" osztályúért 15 pontot. Mit jelent ez a gyakorlatban ? Erre egy példát említünk fel. Az ipolynagyfalusi EFSz juhokat is tenyészt. Mult évben a beszolgáltatott gyapjú után a szövetkezet anyi nyi „V"-pontot kapott, hogy egyegy szövetkezeti tagnak 387 „V"pont jutott. Villant Imre fiával együtt dolgozik a szövetkezetben és Így ketten 774 „V"-pontot kaptak. Erre feleljenek azok, akik azt hirdetik, hogy a paraszt az új közellátási intézkedések által meg van rövidítse. Az alkalmazott, az ipari munkás 120 pontot kap, a dolgozó paraszt, a szövetkezeti tag pedig 100 pontot és amint a gyakorlat is mutatja, meg van még a lehetősége arra, hogy ehhez akár még négyszer, vagy ötször annyi „V"pontot szerezhessen, amiért aztán olyan árut vásárolhat, amilyent a rendes ruhapontokra nem is lehet vásárolni. Hol van akkor itt a földműves megrövidítve ? 1 beszolgáltatott len és kender után járó „L"-pontok A belkereskedelemügyi minisztérium rendelete értelmében a len és kender átadásánál a termelő a felvásárlási áron kivüi még külön „L"-pontokat is kap a következő értékben: a) a' felvásárlási ár 25 százalékának megfelelő arányban a törött lennél, b) a beszolgáltatott töretlen len felvásárlási árának 10 százaléka arányában, c) a beszolgáltatott kender felvásárlási árának 15 százaléka, arányában, ami mellett 10 koronára egy pont esik. A felvásárlási árat a minőség után járó prémiumok és az idő előtti beszolgáltatással járó prémiumok nélkül kell számítani. A második tipusú- EFSz-ek tagjai a rendes felvásárlási áron kívül kapnak „L"-pontot a beszolgáltatott törött len felvásárlási árának 30 százalékáig terjedő értékben. A harmadik és negyedik tipusú EFSz-ek pedig a felvásárlási áron k'vül kapnak „L"-pontot a beszolgáltatott i törött len felvásárlási ára 35 százalékának megfelelő értékben. A kendernél a felvásárlási ár 20 százalékát teszi ki a pontok értéke. Ilyen lehetőségeik szintén csak a dolgozó parasztoknak és az EFSz-ek tagjainak van. A sikeres len- és kendertermesztés szintén hozhat néhány száz „L"-pontot egy-egy szövetkezeti tag, vagy, dolgozó paraszt számára. Állíthatja-e tehát még valaki, hogy a földműves meg van rövidítve? A selyemhernyótenyésztőknek járó „L"-pontok A belkereskede'.emügyi minisztérium .-endelete értelmében a se: y emh ernyőt env észt ők a beszolgáltatott gubók után a felvásárlási áron felül „L"-pontot is kapnak, mégpedig 1 kg I. osztályú, friss gubóért 6 pontot, II. osztályúért 4 pontot, és a III. osztályúért 2 pontot. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek pedig az I. osztályúért 8 pontot, a II. osztályúért 5 pontot és a III. osztályúért 2 pontot. Népi demokráciánk nemhogy lebecsülné a földművesek munkáját és bármi téren is megrövidítené őket, hanem a szövetkezeti gazdálkodással olyan lehetőségeket nyújt életszínvonaluk fokozására, amelylyel minden doigozó paraszt Kánaánt teremthet magának ebben az országban. Meg van a lehetőség rá, — csak élni kell vele. A földművesek cukorellátásáról Mint már említettük is, egyes földművesek megrövidítve érzik magukat azáltal is, hogy kevesebb cukrot kapnak, mint az alkalmazottak. Valóban kevesebbel kapnak, azonban ennek pótlására éppúgy meg van a lehetöseg, mini a ruhapontok -lótlásáta, tekintve, hogy a földművesek cukorrépa termeléssel is fog'alkoznak és a cukorrépatermelők a beszolgáltatott cukorrépa után cukorjuttatásban részesülnek. A Dolkereskedeiemúgyi minisztérium -endelete értelmében a cukorrépa termelő a következő cukorjuttatásban részesül: Ha a termelő ravasszal a cukorrépa földön elvégezte az első és második kapálást valamint az egyelésí, akkor minden egy hektár cukorrépa után 6 és fél kiló cukorjuttatásban részesül, ősszel pedig minden 100 q beszolgáltatott cukorrépa után 6 kg cukrot kap. A szerződéses mennyiségen felül beszolgáltatott cukorrépa után 100 q-ként 7 kg cukrot kap. Az ősszel tanúi voltunk annak, amikor a kiskéri szövetkezet tagjai között szétosztották a beszolgáltatott cukorrépa után kapott cukrot. A szövetkezet tagjai, habár nem éppen a legjobban gazdálkodtak, mégis fejenként 6—8 kg cukrot Kaptak. Lehet itt arról beszélni, hogy a öldmüves a cukorellátásban meg van rövidítve? Világos, hogy nem lehet. Az állami birtokok dolgozóinak élelmiszerellátása A nagymegyen állami birtok dolgozói azt kérdezték, hogy először is, az állami birtokok munkásai milyen élelmiszerjegyekre jogosultak, másodszor, hogy az állami Dirtokok dolgozóinak, a kitermelt és beszolgáltatott gyapjú, len és kender után jár-e „V", illetve „L"pont. Az állami birtokok munkásai kenyérbői lisztből, tejből és krumpliból. tekintve, hogy ezeket természetben megkapják önellátók mind maguk, mind a családtagjaik. Ugyanis az állami birtokok alkalmazottai az alábbi élelmiszer cikkeket vásárolhatják meg a munkahelyükön: Havonta 10 és fél kg búzát a saját és 7 és fél kilogramm búzát a családtagjaik számára. Ugyanígy 'ozsot is. Havonta 20 kg krumplit a maguk és családtagjaik számára is. Naponta % liter tejet a maguk, % iiter tejet a két éven aluli gyer mekeik % liter tejet a 20 évnél ifjabb gyermekeik és r/

4 liter tejet a 20 éven felüli családtagjaik számára. Mindez természetesen csak azokra a családtagokra vonatkozik, y kik <?ehol sincsenek alkalmazásban, tehát sehol sem részesülnek élelmiszer ellátásban, sem természetben, sem pedig jegyek útján. Ezenfelül megkapják az alkalmazottaknak járó hús- és zsírjegyeket. Ezt az állami birtokok minden állandó alkalmazottja megkapja. Az egyes foglalkozási ágakban dolgozó munkások azonban különböző nehéz testimunkás pótjegyekre is jogosultak és pedig: i „TK -pótjegyre jogosultak azok a zsákoló, vagy' rakodómunkások, akik 8 óra munkaidő alatt 60 q rakományt !e- vagy felraknak. Ezenkívül dzok a halászok akik a halászati seezónban legalább három hónapig folyamatosan dolgoznak, a traktorosok é3 a háromtonnás vagy ennél nagyobb gépkocsik vezetői. „T" pótjegyre jogosultak: a vizsgázott kovácsok, a kocsisok, az állandó halászok, ások a juhászok, akik 1?0 juhnál többet őriznek, azok a malacetetők, akik 150 malacnál többről gondoskodnak, azok ez anvadisznó ápolók, akiknek a gondja'ra több mint 20 anyadisznó van bízva azok a szarvasmarhaápolók. akiknek gondjaira 16-nál több állat van bízva, de a munkák nincsenek gépesítve, azok a szarvasmarha-ápolók, akik több mint 20 áilato' ápolnak, dt a munkák gépesítve vannak, a kézifejök, akik több, .nint hat tehenet fejnek, a csóplési munkások a vetömagcsávázók, a gabona, trágya és a szalmahor-lóK. a trágyaszórók, a cukorrépa- és krumplirakodást végső munkasok a rizsmunkások, a műtrágyát kézzel szóró munkások, a kézikaszások ée a gőzeke kezelök. Ami a nagymegyeri állami birtok munkásainak kérdését illeti, hogy a beszolgáltatott gyapjú, len és kender után jogosultak-e „V", vagy ,,L"-pon tokra, — a fennálló rendelkezések értelmében nem jogosultak, mivel éppúgy megkapják az alkalmazottaknak járó 120 pontos ruhajegyet, mint ae ipari munkások ég ezenfelül a szakszervezeten keresztül különböző munkaruha és láboeh juttatásban részesülnek. A gombai állami birtokon a további feladatok teljesítésének feltétele: kiküszöbölni a mult évi hibákat A gombai állami birtok összüzemi gyűlésén az összes gazdaságok dolgozói résztvettek. Már Seszták elvtársnak, az üzemi tanács elnökének megnyitó beszédéből kitűnt, hogy az elmúlt évben nem volt minden a legnagyobb rendben a gombai állami birtokon. Ezt még jobban alátámasztotta Lasák igazgatóhelyettes beszámolója. Lasák elvtárs beszédében azzal indokolta a terv nemteljesítését, hogy egyrészt későn vetettek és későn kapáltak, másrészt a fajállatok nem érkeztek meg idejében és a baromfiáUomány betegség miatt kipusztult. Lasák elvtárs hibát követett el, hogy beszámolójában az üzem pénzügyi gazdálkodásáról és a bérpolitikáról egyáltalában nem emlékezett meg. KA kellett volna mutatnia, hogy az 1951-es évben milyen mértékben emelkedett a munkások bére az 1950-es évhez viszonyítva és hogy az 1951-es évben mi minden történt az üzemben a dolgozók szociális viszonyainak megjavítasa terén. A föbeszámoló után mintegy há>om órás vita következett. A dolgozók bírálták a vezetőség hibáit és hiányosságait. A vitán felmerült kérdéseket Petrilf. elvtárs foglalta össze és rámutatott arra, hogy ezek a vitahozzájárulások szigorú figyelmeztetés azok számára, akik nem látják el rendesen gazdasági és politikai funkciójukat és nem valósítják meg következetesen a Párt és a kormány iránymutatásait az állami birtokokon és a tömegszervezetekben. Helytelen úgy beállítani a dolgokat. mintha csupán csak a munkások volnának hibásak abban, hogy az állami birtokon nem érték el a tervezett hektárhozamokat. A munkások nagyrésze azelőtt a Wiener—Welter-féle nagybirtokon volt béres. Hosszú éves tapasztalataik vannak, hogyan kell gazdaságosan kihasználni a talajt és hogyan kell fokozni az állattenyésztési termelést. Csakhogy meg keU őket nyerni erre a célra olyan módon, hogy egyenesen érdekeive legyenek a gazdasági eredmények elérésében. Az egyik munkás a vita folyamán nagyon helyesen rámutatott arra, hol van a hiba a gombai állami birtokon. Az elvtárs a következőket mondotta: „Én a hiányosságok okát abban látom, hogy nincs az üzemben kollektív vezetés és nincs összhang az üzem vezetőségének munkája és a tömegszervezetek munkája között" Igen, ha a gombai állami birtokon mindent el őse megbeszéltek volna a tömegszervezeteken keresztül a dolgozókkal, akkor a tervteljesítés terén otzonyára máskép néznének ki a. dolgok. Minden egyes akciót alaposan elő kell készíteni politikailag, ha azt akarjuk, hogy sikerrel járion. A vita folyamán két fontos kérdés merült fel. Az egyik a karácsonyi segély, a másik pedig az alkalmazottak lakáskérdése volt. Mindkét kérdés letárgyalásából kitűnt, hogy a dolgozók felvilágosításával a birtokon senki sem törődik. A lakáskírdésben nem lett volna szabar előfordulni, hogy a vezetőség annak a házát javíttatja meg, aki jól tud hízelegni, emellett nem törődik vele, hogy mások lakásába öecsurcg a víz. A munkások protekciósairól beszélnek. Ha a házak megjavításának tervét az üzemi tanácsban es a taggyűléseken megtárgyalták volna, most nem lennéi ek ilyen félreértések Ugyancsak hibásan jártak el a« egyik munkás esetében is, aki két inalac vételére kért engedélyt. Illetékes helyen háromra is kiadták ezt az engedélyt, de a munkás természetesen csak ket malacot vett, mert csak ennyire volt szüksége családja ellátására. Amikor vágási engedélyt kárt, az illetékes hivatalban felszólították, hogy szolgáltasson be a Közellátásra még egy •rertési mert hisz három malacra kapott engedélyt A munkás hiába mondotta, hogy nem így van, hogy a hiba az illetékes hivatalban történt. A vágási engedélyt nem kapta meg Ebből a példából is láthatjuk, hogy mennyivel többet keUene foglalkozni az üzem vezetőségének a munkások egyéni érdekeivél. Hogyan kérhetjük mi a munkásoktól, hogy fokozzák munkateljesítményüket, vegyenek részt a szocialista munkaversenyben, vállaljanak munkakötelezettségeket, ha mi az ö személyi szükségleteikre semmilyen gondot nem fordítunk. A ten nemteljesítésének főoka az, hogy a vezetőség nem kollektív alapokon nyugszik és így nem tudta a munkásokat közvetlenül érdekeltté tenni a terv teljesítésében. Az is nagy hiba. hogy a ROH-szervezet nem érti meg, hogy éppen a szakszervezetek felelősek elsősorban a munkásosztálynak, a Pártnak és a kormánynak az ötéves terv teljesítéséért. A ROH-szervezet tagjaj azt hiszik, hogy működésük hatásköre csupán a munkaruhák, esőkabátok, gumicsizmák szétosztására terjed ki. Hogy ? ROH nem teljesíti küldetését a gombai állami birtokon, abban az üzemi pártszervezet is hibás, mert nem nyújt kellő segítséget a ROH-iifik. Ezen a téren is elkerülhet«tlen változásokra van* szükség. Az új évben sokkal több felelősségteljes és lelkes munkára van szükség, úfv az állami birtok dolgozói között, mint a vezetőség és a tömegszdrvezet funkcionáriusai köpött. Az elmúlt év hibáit feltétlerül ki keli küszöbölni az 1952-es évben. CSÓKA FERENC, Somorja.