Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-20 / 17. szám, vasárnap

6 UJSZ0 1952 Január 20 ylluľíkásleôelezôiľik írják Lenin elvtárs tanítása szellemében harcoljunk még nagyobb akarattal a tartós békéért Meglepetésszerű győzelmet aratott a Tatra Smíchov Az egész világ haladószellemű dolgozói január 21-én kegyelettel fordulnak a moszkvai Vörös-tér mauzóleuma felé, ahol a nemzetközi proletariátus nagy tanítója, V. I. Lenin nyugszik. Ezen a napon is, mint máskor, végeláthatatlanul árad a munkások és parasztok tömege a mauzóleum felé, hogy meglássák azt, akinek nemcsak a Szovjetunió dolgozói köszönhetnek oly sokat, hanem minden haladószellemű ember a viágon. Lenin elvtársnak köszönhetjük szabadságunkat mi is. Ö nyitotta meg számunkra is szebb élet kapuját bölcs tanításával, útmutatásával. Ezért hazánk valamennyi becsületes polgárának kötelessége, hogy kifejezze iránta érzett háláját és tiszteletét ezen az évfordulón. Amikor Lenin halálhíre futótűzként elterjedt az egész világon, nemcsak a leningrádi munkások, az ukrán kolhozparasztok és a szovjetföld többi dolgozójának szemébó'l indultak meg a fájdalom könnyei, hanem gyászolt az egész világ proletariátusa. Sztálin elvtárs, V. I. Lenin leghűségesebb és legnagyobb tanítványa Lenin elvtárs halála alkalmából esküt tett. Esküt tett azok nevében, akikben Lenin halála fájdalmas visszhangot keltett. Esküt tett, hogy teljesítsük V. I. Lenin végső akaratát. Ezt az akaratot a Szovjetunió népei a dicső Kommunista (bolsevik) Párt vezetésével teljesítették is. Hiába kísérelt meg a külföldi és belföldi reakció mindent annak érdekében, hogy megdöntse az első munkáshatalmat. Hősiesen harcoltak a szovjetemberek, s harcukban mindig utat mutatott nekik Lenin elvtárs tanítása. Nem ijedtek meg az eléjük gördülő akadályoktól, megvédték a Szovjetunió szabadságát és Sztálin elvtárs vezetésével hatalmassá tették a szocializmus országát. Ma, amikor az imperialisták egyre nyíltabban folytatják támadó politikájukat a népek leigázására, amikor Nyugat-Németországban újra megszervezik a hitleri hordák maradványait, a fasiszta hadsereget, amikor a kapitalista államokban mind rettenetesebbé Válik a dolgozók kizsákmányolása, amikor az imperiaUsták Koreában falvakat és városokat pusztítanak, asszonyokat és gyermekeket kínoznak és ölnek meg, mi, a bélcetábor harcosai, meg vagyunk győződve arról, hogy harcos békeakaratunkon, építőmunkánkon megbukik az imperialisták minden aljas háborús mesterkedése, mert Lenin szelleme vezet bennünket, mert mellettünk áll a nagy Sztálin vezette hatalmas Szovjetunió. PAKOS PÄL munkáslevelező. A lenini-sztálini eszmék megvalósítása, a szocializmus felépítése hazánkban — ez célunk és feladatunk Január 21-én az emberiség legnagyobb géniusza, az egész világ dolgozóinak tanítója és barátja, a Bolsevik Párt és a szovjethatalom nagy harcosa, Vlagyimir Iljics Lenin halálának évfordulójáról emlékezünk meg. Ezen a napon még jobban tudatosítjuk, hogy 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban Oroszország proletariátusa Lenin elvtárs bölcs vezetésével győzött. Ennek a forradalomnak hatása alatt és következményekép a világ egyhatodán új állam jött létre, szocialista állam, amelyben a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, sorsának irányítását. Lenin elvtársat nemcsak a Szovjetunió népei szerették, hanem az egész világ haladószellemü dolgozói és ezért jelentett olyan nagy csapást 1924 január 21-e az egész világ proletariátusa számára. És Lenin elvtárs halála után a Szovjetunió munkásosztálya, nagy tanítójának hagyatékát követve, még jobban tömörült a lenini-sztálini Bolsevik Párt köré. Lenin zászlaját a Bolsevik Párt nagy harcosa, Lenin elvtárs méltó utóda, eszméinek bölcs folytatója, Sztálin elvtárs vette át és vitte tovább győzelemről győzelemre. Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt nevében Lenin halálakor esküt tett, hogy a Párt a lenini eszmék szellemében fog harcolni. Ezt az esküt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja hűen teljesítette és teljesiti ma is. Lenin elvtárs neve, müvei és tanítása túlélik az évszázadokat. Eszméi ma a kommunista társadalmat építő szovjetemberekben és a gigantikus építkezésekben öltenek testet. És Lenin elvtárs eszméinek, tanításának és irányításának köszönhetjük mi is, Csehszlovákia dolgozói, hogy 1945-ben a Sztálin elvtárs által vezetett dicső Szovjet Hadsereg felszabadított a fasiszta elnyomás és kizsákmányolás alól. így nyílt lehetőségünk arra, hogy szocialista országot építsünk, amelyben a dolgozó nép irányítja életének sorsát, amelyben megszűnt a kizsákmányolás és a munkásosztály szabadon fejlesztheti tudását, ugyanakkor építheti a jobb és szebb holnapot. Éppen ezért ezen az évfordulón, Lenin elvtárs halálának 28-ik évfordulóján, hálával és szeretettel gondolunk Lenin elvtársra, aki örökké élni fog emlékezetünkben, akinek tanítását mindig követni fogjuk. KARCAGI LÁSZLÓ munkáslevelezö. Az országos jégkorong bajnokság döntőit, tegnap, péntek este három mérkőzéssel folytatták. A pénteki műsor nagy meglepetést hozott, mivel a smíchovi Tatra csapata legyőzte a Sparta együttesét. A mérkőzésekről a következőket jelentik: Tatra Smíchov—

Sparta ČKD Sokolovo 8:3 (1:0, 3:0, 4:3). A prágai téli stadionban nagyszámú nézőközönség előtt került sorra a mérkőzés. A vendégek győzelme ilyen nagy arányban is megérdemelt. ATK—Vítkovické Železiarne 7:4 (0:2, 4:1, 3:1). Ugyancsak Prágában több, mint 16.000 néző előtt játszották le a mérkőzést. A katonacsapat, — mint azt az eredmény is mutatja, a második és az utolsó harmadban nagy fölényben volt — ekkor nyerte meg a mérkőzést. Zbrojovka Brno I.—

Chomútov 3:3 (0:1, 3:1, 0:1). Kladnón 9000 néző előtt került sorra a találkozó. A Zbrojovka a második harmadban játszott jó játékával egyenlített. A tabella állása a következő: 1. ATK i 2. Vítkovice 3. Zbrojovka i 4. Smíchov ; 5. Sparta i 6. Chomútov 4 3 1 4 3 0 4 1 2 4 2 0 4 1 0 4 0 1 17:11 20:11 15:9 13:21 13:15 8:19 Az elmúlt évben 19.000 sportegyesület alakult a Szovjetunió falvaiban A Szovjetunió falvaiban az elmúlt évben 19.000 új sportegyesület alakult, a falusi sportolók száma pedig több mint egymillióval növekedett. Ez a szovjet kormány nagy gondoskodásáról tanúskodik a falusi sportmozgalom fejlesztése és a kolhozisták kulturális színvonalának emelése terén. A Kolhoznyiknak, az OSZSZSZK falusi sportegyesületének körülbelül másfélmillió sportolója van. Ez a sportegyesület jelenleg a Szovjetunió legnagyobb sportegyesülete. Az egy évvel ezelőtt létesített ultrán falusi sport egyesületnek egymillió tagja van. Több mint 170.000 üzbég kolhozista tömörült a „Hlopkorob" sportegyesületbe amelyet 1951 közepén létesítettek. Az 1948 évhez viszonyítva, amikor a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott a sport további fejlesztésére, 1951-ben tízszeresére emelkedett a falusi sportolók száma. c/l ti'ói Sport és az olimpia Hűen dolgozom a szocialista holnap megvalósításáért 69 esztendős munkásember vagyok és elsőízben fogok most ceruzát, hogy az újságnak írjak arról, amit munkahelyemen és magam körül tapasztalok. Különösen az késztet írásra, hogy életemben először voltam rekreáción. Üzemünkből öten mentünk üdülésre és azt hiszem, hogy többi társaim is hasonló hálával gondolnak népi demokratikus rendszerünk gondoskodására, mint én. Önkéntelenül visszagondolok a múltra, a munkanélküliségre, az éhbérre és a kapitalista politikusok uszitó politikájára, a mesterségesen szított nemzetiségi gyűlölködésre. Szerencsére azonban mindez már elmúlt és ma már tudjuk, hogy akik minket gyűlöletre neveltek, csak a saját zsebük hasznát nézték. Visszagondolok arra is, hogy mikor az első világháborúból hazajöttem mint hadirokkant, több helyen próbáltam munkát szerezni, de többnyire azt a választ kaptam, hogy küldjek be kérvényt. Nagyon is jól tudtam, hogy miért utasítanak el, miért nem veszik tekintetbe szakképzettségemet. így hát a munkanélküliek és alkalmi munkások táborába kerültem, de ahhoz túl büszke voltam, hogy igénybe vegyem az urak alamizsnáját. Most azonban örömömet szeretném kifejezni afelett, hogy már nem kell munkáért könyörögni, vagy protekciót igénybe venni. Ma megbecsülik a munkást és akik a tisztesség útján járnak, megértik egymást. El is határoztam, hogy koromra való tekintet nélkül, amíg csak bírom, hűen dolgozni fogok és nem veszem igénybe az öregségi segélyt. Tudom jól, hogy a megvalósított szociális kedvezményeket dolgozó népünk a Szovjetunió és Kommunista Pártunk segítségével harcolta ki és tudom azt is, hogy azok a koronák, amelyeket nem vesznek fel, mint öregségi segélyt, mind jó helyre kerülnek és az államot ezzel is segítem a szocializmus építésében, ERDÖSI MIKLÓS Bratislava. OHaprél napra izéik ói gjazdagxibi- a mi hazánk Szép ország a mi hazánk, és naponta szebbé és gazdagabbá teszi a dolgozó nép. Milyen nagyszerű érzés az, hogy mindaz amit magiunk körül látunk, ami annyira közel áll a szívünkhöz, amit a haza fogálmába képzelünk, mind a dolgozók két keze munkájának eredménye. A régiek és a mai nemzedék közt azonban mégis van különbség, mert a mai nemzedék boldogan érzi, hogy ez a haza igazán az övé és sorsáról nem a kapitalista, urak, vagy külföldi zsoldosok, hanem mi, Csehszlovákia dolgozó népe döntünk. Boldogok lehetünk, mert végérvényesen elmúlt az az idö, amikor munkánk gyümölcsét árulók, bankárok, gyárosok, nagybirtokosok, pénzmágnások vágták zsebre. Ma munkánkkal saját országunk erejét növeljük és ezért napról napra változik arculata. Üj gyárak, új épületek nőnek ki a földből. A kuncsicei Klement Gottwald új kohómüvek, a HUKO, a rozsnyói új vasútvonal, az épülő vízierőművek mind azt szolgálják, hogy hazánk a szocializmus nagyszabású építkezéseivel mielőbb a ragyogó virágzás korszakába lépjem és szeretett Klement Gottwald elvtársunkkal az élén a jólét és boldogság országa legyen. Én magam mint pályamunkás dolgozom a pelsöci munkaszakaszon. Társaimmal együtt arra törekszünk, hogy minél nagyobb termelési eredményt érjünk el. Szorgalmas mwnkánk eredménye megmutatkozik keresetünkben is. Már 30 éve dolgozom a pelsöci pályafenntartásnál, de bizony a kapitalista rendszer idején egyszer sem mondhattam, hogy elégedett vagyok. Ma azonban mindannyian elégedetten élünk és tudom, hogy ezért a szép, új, megváltozott életért a felszabadító szovjet hadseregnek, dicsőséges Pártunknak és bölcs vezérünknek, Gottwald elnökünknek tartozwnk háXúval. Ezt a hálát máskép neyn tudjuk kimutatni, mint hogy még az eddiginél is lelkiismeretesebben fogunk dolgozni. Meg is fogadtam, hogy személyes példával és agitációval igyekszem meggyőzni erről többi munkatársaimat is, hogy egyesült erővel minél előbb megvalósítsuk a szocializmust és hozzájáruljunk az igazi, tartós béke megőrzéséhes. Egyik munkatársam, Gyömbér Pál pályakocsivezető már 16 éves korától dolgozik a pelsöci pályaszakaszon. 100%-os munkateljesítményével az első helyen áll. Munkája nagy körültekintést igényéi, mert minden vonatérkezés után csak 10 perc ideje van és azon kell igyekeznie, hogy ezalatt az idö alatt minél több anyagot szállítson ki a pályára. Visszajövet behozza az ócska síneket és talpfákat, hogy ne maradjon kihasználatlanul a kocsi. Hasonló igyekezettel dolgozjjc Farkas Géza munkástársam is, aki naponta 80 sínt szálUt be, míg egy fiatál fiúkból álló munkacsoport, 12 em ber, 3 vagón követ dobál ki 10 perc alatt. Pajtás László meg is mondta, hogy azért igyekeznek annyira a mun kával, mert tudják, hogy a békét és a szocializmust nem lehet szép szavakkai vagy könyörgéssel elérni, hanem csakis munkánk gyümölcsével harcolhatunk hazánk és népünk boldogságáért. KOZLOK LÁSZLÓ, munkáslevelező, Rssnaszécs. A női sportnak az újkori olimpiákon betöltött szerepe is híven tükrözi a nők helyzetét a kapitalista társadalomban. Amikor 1896-ban felújították az olimpiai játékokat, határozatban mondották ki, hogy a versenye ken „nemre, korra, fajra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül" mindenki résztvehet. Női versenyeket azonban évtizedekig egyáltalán nem rendszeresítettek az olimpiákon. A nőknek tehát esetleg jogukban állt volna férfiversenyeken indulniok, ilyen vállalkozószellemű nő azonban sehol a világon, még Amerikában sem akadt. Az 1928-as amsterdami olimpián szerepelt először a női atle. tika az olimpiai játékok műsorán. Az olimpiai játékok francia felújítója, a nagyiparos Coubertin báró betegsége miatt nem lehetett ott Amsterdamban, de az olimpiai rendező séghez intézett levélben határozott rosszalását fejezte ki a női atlétikai versenyek bevezetése miatt és kijelentette, hogy ez már csak azért is helytelen, mert „ellenkezik az elveivei"... Hozzátehetjük: nemcsak a francia nagyiparos báró, hanem az egész kapitalista társadalom elveivel ... Ugyanebben az esztendőben, az amsterdami olimpiával majdnem egyidőben rendezték meg az első összszövetségi Szpartakiádá döntőit Moszkvában, amelynek során csak atleti. kában 13 számban indultak népes női mezőnyök. Ezeken a versenyeken győzött először a futásban az a Šamanova, aki még 20 esztendő múlva, 1948-ban is bajnokságot nyert. A tőkés országokban ilyesmi természete, sen elképzelhetetlen, hiszen az egészség követelményeinek teljes mellőzésével csak a profit szempontjait tartják szemelőtt, izomkolosszusokat tenyésztenek s egykét esztendő alatt agyonhajszolják, tönkreteszik a nőversenyzőket, mint ezt a holland csúcsúszónőnek esete, s más számos szomorú példa napról-napra bizonyítja. Coubertin szelleméhez híven, még az 1948-as londoni olimpián sem in dúlhattak a nők valamennyi sportágban. Nem volt női kosárlabdabajnokság, vívócsapatverseny és a tornában is csak csapatversenyben vehettek részt a nők. Csak a Szovjetunió és a népi demokráciák következetes harcának volt köszönhető, hogy a női egyéni tornászbajnokságok is rákerültek Helsinki olimpiai műsorára. Mindebből természetesen következik, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizattságnak nem lehet nőtagja. A londoni olimpia után Ottó Mayer zürichi ékszerésszel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindenható kancellárjával beszélgettünk a női egyenjogúság kér déséről. Megkérdeztük, hogyan lehetséges az, hogy hazájában, a magát demokratikusnak hirdető Svájcban még szavazati joguk sincs az asszonyoknak: „A nők még nem eléggé érettek arra, hogy szavazzanak — válaszolta, — mert sokkal érzelgősebbek, mint a férfiak s még arra is képesek, hogy mindenféle forradalmi gondolatot forgassanak a fejükben. Mivel többen is vannak, mint a férfiak, nem tehetjük ki magunkat an. nak, hogy azáltal/hogy szavazati jogot adunk és beleszólást engedünk nekik a világ dolgaiba, esetleg felforgassuk évszázadok óta jól bevált politikai rendszerünket" — mondotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kancellárja. Ezt a szellemet nemcsak politikai területen, hanem minden egyéb vonatkozásban is igyekeznek Nyugaton érvényre juttatni, s a nők sportszereplését i

s csak eddig engedélyezik, amig azt a tőkés érdekek megkívánják. Egy-egy agyonreklámozott bajnoknő, jól jövedelmező rekordernő kitenyésztése nem ellenkezik érdekeikkel, azonban a sporton edzett, erős asszonytömegek már komoly veszedelmet jelenthetnének a tőkés társadalom számára. Ezért mindenféle hangzatos jelszóval igyekeznek a női egyenjogúsítás, a nők testi és szellemi felemelése ügyében vallott tagadó álláspontjukat leplezni. Azt hirdetik többi között, hogy a sportolás — akárcsak a munka — a nőiesség rovására megy, s kiragadja az asszonyt a családból. Amikor 1948-ban a szovjet Maria Iszakova először nyerte meg a női gyorskorcsolyázó világbajnokságot, a nyugati és északi nemzetek versenyzőnői csodálkozva hallották tőle, hogy leánya van, s hogy a szovjet bajnoknők legtöbbje férjes asszony, családanya. „Ti azt mondjátok — mondotta Iszakova, — hogy amíg versenyeztek, addig le kell mondanotok a családi életről, mert az megakadályoz benneteket a jobb eredmények elérésében. Tehát ti kizárólag csak a sport, nak, az edzésnek,' a versenyeknek szentelitek életeteket. Építészeti és géptechniku'sok, akik az állami szolgálatból termelésbe kerültetek, jelentkezzetek, felvesz benneteket a Hutná projekčná kancelária, nár. pod., Jelšava. 1962/v. CJJ SZO, a Csehszlovákia magyar dolgozók napilapja. — Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10. Telefon: 347—16 és 352—10. Főszerkesztő L,őrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, központi kiadóhivatala, Jesenkého 12. Telefón: üzemi előfizetés és lapárusítás 274—74. egyéni előfizetés 262—77. Az UJ SZÖ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. — Előfizetési díj 3,í évre 320 Kčs.. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre a Népnaptárral együtt 100 Kis. — Feladó és irányító postahivatal Bratisűava H. — Nyomja s Pravda n. v. nyoroafi3a, Bratislava.