Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-19 / 16. szám, szombat

952 január 19 UJSIÖ Akik a szocializmust építik Nemrég beszámoltam olyan földművesekről, akik nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Most egy-két olyan kis- és középföldmüvesről akarok írni, akik tehetségük szerint példásan eleget tettek a reájuk rótt feladatoknak. Süttö Sándor kisföldműves sertéshúskontingensét 109, marhahús kontingensét 108, gabonakontingensét pedig 100 százalékra teljesítette. Fükő János is minden téren eleget tett a reá rótt feladatoknak. Fükő Gyula is jól kitett magáért. Sertéshús beszolgáltatási kötelezettségét 100, marhahúskontingensét 120, gabonakontingensét pedig 111 százalékra teljesítette. Meg keU még említeni Rasi Károlyt és Rasl Lajost is, akik az összes terményfélékben százszázalékos teljesítményt értek el. Ebből a pár példából is kitűnik, hogy a kis- és középföldmüvesek nem vonják ki magukat az állam iránti feladatok teljesítéséből. Sőt! Amíg a kulákok úton-útfélen szabotálnak, addik ők tőlük telhető leg segítik közellátásunkat. Ezek a dolgozók a jó útat választották, mert ez az út az, amelyen saját gyermekeik és egész országunk dolgozó népének szebb jövőjét, a szocializmust építik. KOZLOK LÄSZLÔ, Rimaszécs A risnyói EFSz a termelési fe'a^atok teljesítésével teremti meg tagjainak a jólétet A jól működő EFSz-ek közül juk egész évi ellátására. A tagok példaként hozhatjuk fel a risnyói ezenfelül az egész év folyamán EFSz-t, amely 1950 márciusában kapnak tejet és más élelmiszeretért át a II. típusú munkamódszer- ket az EFSz-től. ről a III. típusra. Ebben az időben Köszönet jár az olyan szövetkezeti a szövetkezet 80 hektár íöldön gaz- tagoknak, mint például Valkovics dálkodott. Aztán új tagok belépé- István, Görföl Vince, Hmela János, séveí a szövetkezet földterülete Galánek Péter, Vaskó Lajos, és 357 hektárra növekedett. A szövet- Vaskó József. A munka megszervekezet ezt a területet ma egységes zése a szövetkezetben állandóan javetési eljárással műveli meg. vul. Nem lennénk azonban igazsáHa az ember elbeszélget Skoda gosak, ha nem ismernénk be, hogy Ferenc elvtárssal, az EFSz elnöké- a risnyói EFSz-ben is vannak Magas jövedelmünket alapos és lelkiismeretes munka előzte meg Az ipolynagyiaiusi szövetkezet tagjai a jólét és a boldogság útján vei, akkor meg lehet állapítani azt, hogy a risnyói EFSz-nek bizony több nehézséget és különféle hiányosságot kellett leküzdenie. A risnyói haladószellemü emberek, a szocializmus úttörői, eleinte csakmég hibák, amelyek azonban a szovjet tapasztalatok felhasználásával eltávolíthatók. Ezért nagyon fontos, hogy a tagok állandóan tanuljanak a szovjet tapasztalatokból. nem mindenütt meg nem értéssel hogy szaktudásukat és politikai tutalálkoztak, különféle szidalmakat dásukat állandóan fejlesszék, mert és lenézéseket kellett eltürniök. csak így tudjuk lerázni magunkról Sőt még ma is van a faluban egy- i a régi előítéletek maradványait, két kis- és középföldmüves, akik Fontos, hogy a helyi pártszervezet eddig nem tudtak dönteni, mert és a népi közigazgatás ezen a téren hallgatnak az ellenség susogására. segítséget nyújtson az EFSz-nek, Az ipolynagyfalusi Egységes Földműves Szövetkezetet 1951 januárjában alakítottuk meg 9 taggal, de ezeknek is csak a fele volt aktív tag. A szövetkezet eleinte II. típusú volt. Vezetői bizony egyáltalán nem dicsekedhettek lelkiismeretességgel. Amikor például megkaptuk a traktorokat, az elnök a kiváltságosak földjére irányította őket. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, ha az elnök és a tagság között nem volt megértés. Hogy is lehetett volna, mikor az elnöknek előbbrevaló volt a falubeli kulákok földjeinek a megművelése, mint a rendes szövetkezeti tagoké. Ha valaki szót mert emelni ez ellen, az elnök nagykegyesen odavetette, hogy ne féljetek, majd holnap szántunk nektek is. Amikor a III. típusú munkamódszert bevezettük, csupán hárman maradtunk tagok. De nem ijedtünk meg. sőt az, hogy kevesen vagyunk, még fokozottabb munkára buzdított bennünket. Ennek természetesen meg is lett az eredménye. Olyan sikereket tudtunk elérni, — amilyenekről a szövetkezet megalakításakor álmodni sem mertünk. Sikereinket elsősorban a munka jó megszervezésének és a helyes irányításnak köszönhetjük. Kezdetben, amint már feljebb is említettük, sok nehézséggel kellett megklizdenťtnk. Egyrészt a kulákok befolyásolták a tagokat, másrészt pedig a tagoknak sajátmaguknak sem volt az a hitük, amely elkerülhetetlenül szükséges, ha eredményesen akarunk gazdálkodni. Az 1951-es évben a risnyói szö- i mert csakis szoros együttműködés- a nehézségek azonban vetkezeti tagok két sertésistállót javítottak meg és teljes ütemben hozzáláttak a sertéstenyésztéshez. A szarvasmarhák és a lovak számára is megjavították a közös Istállókat. A szövetkezetnek ma már több, mint 250 darab sertése, csaknem 70 darab szarvasmarhája és 10 lova van. A mult évben a szövetkezeti tagok megkezdték a dohánytermelést is. Ehhez felépítették a szükséges szárítót, amely több, mint 1 millió koronába került. De hasonló jelentőséggel bír a szövetkezet mosodája is, ami hisel érhető el jó eredmény. VRSECKI ISTVÁN, a galgóci járási nemzeti bizottság dolgozója. voltak olyanok, hogy ne tudtuk volna őket- leküzdeni. A szövetketi tagoknak ma már nem kell attól rettegniök, mit hoz a hoinap, mert a szövetkezet minden becsületes dolgozónak olyan jövedelmet biztosít, hogy abból még meg is lehet takarítani. Ha mindezt végig gondoljuk, hálával tekintünk a nagy Szovjetunió és bölcs vezére. Sztálin felé, aki megszabadított bennünket az imperialista járom alól és lehetővé tette számunkra, hogy szocialista nagyüzemi gazdálkodást folyttassunk. Mi már jól tudjuk, hogy mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás. Egyik társunk például ledolgozott 500 munkaegységet és ezután az éwégi elszámolásnál '10.000 korona jutalékot kapott. Ehhez jöttek még a gyapjúpontok, a fentemiitett tag esőiében összesen 800 darab. valamint a gabonafélék, az egész évi tüzelőanyag és szép mennyiségű bor. Ilyen jövedelmet egyetlen egyénileg gazdálkodó kis- vagy középföldműves sem tud elérni. Ezt a magas keresetet természetesen alapos és lelkiismeretes munka előzte meg. Vessünk csak vissza egy pillantást az aratásra. Aratás alatt bizony nem néztiik az órát, hanem annyit dolgoztunk, amennyire éppen szükség volt Sőt asszonyaink is derekasan kivették részüket az aratási munkákból. Vagy nézzük, hogyan dolgoztunk az állattenyésztésben ? Kezdetben alig volt 30 darab sertésünk. Ezt a számot azonban rövidesen 78 darabra fokoztuk, amiből aztán már beszolgáltatási kötelezettségünknek is rendesen eleget tudtunk tenni. Hisz csupán a beszolgáltatott sertésekből 800.000 korona jövedelmünk volt. Láttuk. mennyire jövedelmező a sertéstenyésztés, ezért a sertésállományt 111 darabra emeltük. Közben felépítettünk egy nagy istállót, amelyben 100 darab szarvasmarhát helyeztünk el. Van szép nagy juhaklunk is. Eredményeinket látva az ingadozók is egyre közelebb kerültek a szövetkezethez. Nap-nap után új tagokkal szaporodunk. De eredményeink még sokkal nagyobbak lennének, ha lenne villanyvilágításunk. Reméljük azonban, ezen a téren is rövidesen teljesül vágyunk és így még több pénzt fogunk tudni megtakarítani. Hivatásunknak teljes tudatában vagyunk. Tudjuk azt, hogy az ellsnséf állandó aknamunkájára fokozott teljesítményekkel kell felelnünk. Ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges, hogy még jobban megszilárdítsuk magunk között a munkafegyelmet Nem szabad, hogy az idén is előforduljon az, ami tavaly, hogy a tagok közül páran csak akkor jelentek meg a szövetkezetben, ha valamire szükségük volt. Ha minden egyes dolgozó tehetsége szerint, a tőle telhető legtöbbet fogja produkálni, akkor előre tudjuk vinni a milliók ügyét, a világbéke megszilárdítását és a szocializmus megvalósítását. VILLANT LASZLÖ, Ipolyn agyfalu. Az ípolynyéki szövetkezet tagjai megtanulták: rossz munkafegyelemmel nem lehet jó eredményeket elérni Szövetkezeteinkben az éwégi számadásnál mérlegre kerül a szövetkezet minden munkája. Ha igyekeztek a terv szerint dolgozni, ha a ! szövetkezet minden tagja tisztában hetetlenül megkönnyíti a szövet- v

oi

t a munkaegységek szerinti jukezeti asszonyok munkáját, talmazással, jó volt a munkafegyeUgyancsak a szövetkezeti tagok i

enl

j akkor nem fordulhat elő, hogy segítségével vezették be a község- 1 a zárszámadásoknál valami hiányok be a helyi rádiót, ami szintén egy mutatkozzanak. Ellenben ott, ahol lépés a falu lakossága kultúrális a szövetkezet egyes tagjai csak fefejlődésének útján. A risnyói EFSz-nek jelenleg 150 tagja van. Az aktív tagok száma azonban kevesebb, úgyhogy például a tavaszi munkák alatt munkaerőhiánnyal kellett a tagoknak megjöstehénnek akarták felhasználni a közösség vagyonát, meg is lett annak a következménye. A tervszerűtlenül végzett munkák következtében állott elő az a helyzet az ipolynyéki szövetkezetben, küzdeniök. Nagyon sokat segitett hogy nem nagy reménnyel várha

t. ebben az időben a Slovakofarma ; nak a szövetkezet tagjai a2 évv

é_ védnökségi üzem és a járási fo- i . zárszámadásnál 0sztaiékra. Már gyasztási szövetkezet, amelyek a ! ^ rájöttek arra> hogy sürgős munkákban brigádsegitséget I küldtek. A szövetkezeti tagok azon- j a munka szervezetlensége monyban a munkák nagy részét saját- j «y»re közrejátszik abban, hogy maguk végezték el. Aktivizálták a bizonyos ágazatban a szövetkezet pártoló tagokat és az alkalmazás- i ne

m érte el a tervezett mennyiban nem lévő nők sikeres toborzá- | séget viszont a tervezett munkásával sikerült a termést mind egy egységeket jóval túllépte, szemig betakarítaniok. Ezért fontos és szükségszerű, hogy A növényi termelésben a ris- mindent terv szerint végezzünk és nyói EFSz beszolgáltatási kötele- egyúttal jól megszervezzük a munzettségének jóval százszázalékon kacsoportokat is. S éppen ez volt a felül eleget tett. legnagyobb hiba az ipolynyéki szöA nehézségek és a hiányok ellenére j vetkezetben az egyes csoportvezesem féltek a szövetkezeti tagok a I töknél. dohány- és a kendertermeléstöl. j Nem v

o,

t ^„„uu az egyéni Fokozott munkával olyan jó ter- felelősségérzet mést tudtak elérni, hogy iparunknak : g egetben elöfordult hog

y 110 mázsát szolgáltattak be ebből a két fontos terményből. A gabona- 1 félékből beszolgáltattak 800 mázsa j a csoportvezetok búzát, több mint 450 mázsa rozsot, nem ellenőrizték a ledolgozott csaknem 850 mázsa árpát, 40má- munkamennyiségét zsa zabot, 150 mázsa kukoricát és j 2

ľ

Aľ áU

natt

Cľn>éIz

e£' termelésből a ! s csa

k ,

úf hasb<51 írták a munk

a" tagok 200 mázsa marha- és ser- eíryse

g téshússal gazdagították a dolgo- H

a jól beosztották volna a munzok asztalát. A beszolgáltatási kákát és a munkacsoportokat keikötelezett .égek teljesítése utána ^en megszervezték volna, másképp szövetkezeti tagok megkapták a állna ma a szövetkezet. Ami pedig ledolgozott munkaegységek után a szocialista nagyüzemi gazdálkodás járó természetbeni jutalmat, ami legfőbb alapja, elegendő sajátmaguk é» család- l a szocialista munkaverseny, teljesen ismeretlen Ipolynyéken. De hát hogyan is fejlődhetett volna ki a munkaverseny, ha nem voltak állandó szervezett munkacsoportok ? Vegyünk csak példát azokról a szövetkezetekről, ahol a szovjet kolhozisták mintájára kifejlesztették a csoportok közötti munkaversenyt, a csoportokon belül pedig kialakult az egyéni verseny. A szocialista munkaverseny elmélyítésével nagyon sok szövetkezetben leküzdötték az esetleges munkaerőhiányokat Is. Vannak szövetkezeteink, mint pl. a nádszegi, vagy alsószeli, amelyekben a szövetkezet dolgozói a taglétszámhoz mérten óriási, földterületen gazdálkodnak, mégtfs a jó munkabeosztással és a szocialista munkaverseny elmélyítésével minden munkát idejében elvégeztek, a tervezett munkaegységek túllépése nélkül. Az ipolynyéki szövetkezet dolgozói a nagy földterületre hivatkoznak, hogy azért állott elő ez a helyzet. mert nincs elegendő munkaerő. Da ha ahelyett, hogy siránkoznak, igazi dolgozókhoz illően a szövetkezet minden tagja hozzálátna a munkához, bizonyosra vesszük, hogy a legjobb szövetkezet a járásban Ipolynyéken lenne. Viszont az, hogy a földterület a tagokhoz mérten aránylag nagy, megint csak a szövetkezet dolgozóinak hasznára válik. A szövetkezet mindenkié, tehát ha jól gazdálkodnak. sokkal több jutalmazásban részesülnek és jobban élhetnek a szövetkezet dolgozói. Az éwégi osztalékból pedig egyenesen sokkal több jut a dolgozó tagoknak akkor, ha a jövedelmet nem 200 tag között, hanem mondjuk 120 felé kell osztani. Ha mindezt szem előtt tarfogalom volt tották volna az ipolynyéki szövetkezet dolgozói, most az éwégi zárszámadás után szép összeg üthetné markukat a részesedésből. Persze ezeket az eredményeket csak úgy érhetjük el? ha megvan a tagokban az öntudat és a munkafegyelem. A szövetkezet csak úgy tud fejlődni és virágozni, a közös jövedelem és az egyéni részesedés csak úgy lesz magas, ha a szövetkezet minden dolgozója becsületesen dolgozik. Az olyan tagokkal pedig, akik még nincsenek tisztában a szövetkezett gazdálkodás jelentőségével, alapos felvilágosító munkával meg kell értetni, hogy a közös gazdálkodásban, ahol minden a közösségé, nem lehet lógásokkal és munkakerüléssel megkárosítani a közösség vagyonát. Azokat a tagokat pedig, akik csupán csak menedékhelyet keresnek a szövetkezetben irgalmatlanul ki kell zárni a szövetkezetből, mert vannak olyan spekulánsok, akik csak a beszolgáltatási kötelezettség alól akarnak kibújni s csak azért léptek a szövetkezetbe. Viszont a szövetkezet fejlődését gátolják, mert nem elég az, hogy nem dolgoznak becsületesen a szövetkezetben, hanem ahol csak tudnak hamis propagandájukkal félrevezetik a szövetkezet becsületes dolgozóit is. Bizony vannak olyan tagjai is a szövetkezetnek, akik a munkánál csak arra vártak, hogy a nap elteljen, teljesítmény nélkül. Nagyon helyesen jellemzi ezt a helyi állami birtok egyik dolgozója, aki munkából hazajövet a szövetkezet földjén s villanyélre támaszkodó embereket meg is szólította: — Igy aztán nem lesz szétszórva a trágya, ha a villanyelére támaszkodtok! — Mindegy az komám, akkor is megkeresem a 250 koronát, ha hét kupac trágyát fogok szétszórni, avagy tizenötöt. — volt a válasz. Tehát láthatjuk, hogy az Jyen tagok csak tönkreteszik a szövetkezetet. Ezek az emberek tudva, vagy tudatlanságból követik el ezt a hibát, amellyel azután ártanak a szövetkezet minden, de legkívá'it becsületes dolgozóinak. Azok a hibák és hiányosságok, amelyek a múltban az ipolynyéki szövetkezetben előfordultak, nem jelentik azt, hogy a szövetkezet megállt volna a fejlődésben. A hibákon okulva annál nagyobb akarással és munkalendülettel indul az ipolynyéki szövetkezet az ötéves terv negyedik évébe. A mult évben tartott utolsó közgyűlésen alaposan megvitatták a dolgokat, s határozatot hoztak, hogý a jövőben a szovjet kolhozisták mintájára teljesen átszervezik a munkacsoportokat. Minden csoport s a csoporton beliil a csoportvezető felelős lesz a munkák elvégzéséért. , Ha pedig észreveszik, hogy valamelyik csoportvezető nem tölti be hivatását, azonnal közgyűlést hívnak össze, ahol rámutatnak a csoportvezető hibáira és ha szükséges, másik csoportvezetőt választanak. A közgyűlés további részében újabb határozatot hoztak, hogy ebben az évben adaptálásokat fognak végezni, amire nagy szükség van, mert a sertésállományuk jóval megszaporodott. Egy régi, eddig hasznavehetetlen épületet fognak a tél folyamán teljesen átalakítani. Az adaptációs munkák vezetését Grunyos Imre, a szövetkezet pénztárosa vállalta. Kötelezte magát, hogy az egész csoporttal együttműködve igyekezni fognak, hogy a 400 sertés számára az első negyedévben elkészítik a sertésistállót.