Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-19 / 16. szám, szombat

952 január 19 UJSIÖ Akik a szocializmust építik Nemrég beszámoltam olyan föld­művesekről, akik nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Most egy-két olyan kis- és közép­földmüvesről akarok írni, akik te­hetségük szerint példásan eleget tettek a reájuk rótt feladatoknak. Süttö Sándor kisföldműves ser­téshúskontingensét 109, marhahús kontingensét 108, gabonakontin­gensét pedig 100 százalékra tel­jesítette. Fükő János is minden téren eleget tett a reá rótt fel­adatoknak. Fükő Gyula is jól ki­tett magáért. Sertéshús beszol­gáltatási kötelezettségét 100, mar­hahúskontingensét 120, gabona­kontingensét pedig 111 százalék­ra teljesítette. Meg keU még em­líteni Rasi Károlyt és Rasl Lajost is, akik az összes terményfélék­ben százszázalékos teljesítményt értek el. Ebből a pár példából is kitűnik, hogy a kis- és középföldmüvesek nem vonják ki magukat az állam iránti feladatok teljesítéséből. Sőt! Amíg a kulákok úton-útfélen sza­botálnak, addik ők tőlük telhető leg segítik közellátásunkat. Ezek a dolgozók a jó útat választották, mert ez az út az, amelyen saját gyermekeik és egész országunk dol­gozó népének szebb jövőjét, a szo­cializmust építik. KOZLOK LÄSZLÔ, Rimaszécs A risnyói EFSz a termelési fe'a^atok teljesítésével teremti meg tagjainak a jólétet A jól működő EFSz-ek közül juk egész évi ellátására. A tagok példaként hozhatjuk fel a risnyói ezenfelül az egész év folyamán EFSz-t, amely 1950 márciusában kapnak tejet és más élelmiszere­tért át a II. típusú munkamódszer- ket az EFSz-től. ről a III. típusra. Ebben az időben Köszönet jár az olyan szövetkezeti a szövetkezet 80 hektár íöldön gaz- tagoknak, mint például Valkovics dálkodott. Aztán új tagok belépé- István, Görföl Vince, Hmela János, séveí a szövetkezet földterülete Galánek Péter, Vaskó Lajos, és 357 hektárra növekedett. A szövet- Vaskó József. A munka megszerve­kezet ezt a területet ma egységes zése a szövetkezetben állandóan ja­vetési eljárással műveli meg. vul. Nem lennénk azonban igazsá­Ha az ember elbeszélget Skoda gosak, ha nem ismernénk be, hogy Ferenc elvtárssal, az EFSz elnöké- a risnyói EFSz-ben is vannak Magas jövedelmünket alapos és lelkiismeretes munka előzte meg Az ipolynagyiaiusi szövetkezet tagjai a jólét és a boldogság útján vei, akkor meg lehet állapítani azt, hogy a risnyói EFSz-nek bizony több nehézséget és különféle hiá­nyosságot kellett leküzdenie. A risnyói haladószellemü emberek, a szocializmus úttörői, eleinte csak­még hibák, amelyek azonban a szovjet tapasztalatok felhasználá­sával eltávolíthatók. Ezért nagyon fontos, hogy a tagok állandóan tanuljanak a szovjet tapasztala­tokból. nem mindenütt meg nem értéssel hogy szaktudásukat és politikai tu­találkoztak, különféle szidalmakat dásukat állandóan fejlesszék, mert és lenézéseket kellett eltürniök. csak így tudjuk lerázni magunkról Sőt még ma is van a faluban egy- i a régi előítéletek maradványait, két kis- és középföldmüves, akik Fontos, hogy a helyi pártszervezet eddig nem tudtak dönteni, mert és a népi közigazgatás ezen a téren hallgatnak az ellenség susogására. segítséget nyújtson az EFSz-nek, Az ipolynagyfalusi Egységes Föld­műves Szövetkezetet 1951 januárjá­ban alakítottuk meg 9 taggal, de ezeknek is csak a fele volt aktív tag. A szövetkezet eleinte II. típusú volt. Vezetői bizony egyáltalán nem di­csekedhettek lelkiismeretességgel. Amikor például megkaptuk a trak­torokat, az elnök a kiváltságosak földjére irányította őket. Ilyen kö­rülmények között aztán nem csoda, ha az elnök és a tagság között nem volt megértés. Hogy is lehetett vol­na, mikor az elnöknek előbbrevaló volt a falubeli kulákok földjeinek a megművelése, mint a rendes szö­vetkezeti tagoké. Ha valaki szót mert emelni ez ellen, az elnök nagykegyesen odavetette, hogy ne féljetek, majd holnap szántunk nektek is. Amikor a III. típusú munkamód­szert bevezettük, csupán hárman maradtunk tagok. De nem ijedtünk meg. sőt az, hogy kevesen vagyunk, még fokozottabb munkára buzdí­tott bennünket. Ennek természete­sen meg is lett az eredménye. Olyan sikereket tudtunk elérni, — amilyenekről a szövetkezet megalakításakor álmodni sem mertünk. Sikereinket elsősorban a munka jó megszervezésének és a helyes irányításnak köszönhet­jük. Kezdetben, amint már feljebb is említettük, sok nehézséggel kel­lett megklizdenťtnk. Egyrészt a ku­lákok befolyásolták a tagokat, más­részt pedig a tagoknak sajátma­guknak sem volt az a hitük, amely elkerülhetetlenül szükséges, ha ered­ményesen akarunk gazdálkodni. Az 1951-es évben a risnyói szö- i mert csakis szoros együttműködés- a nehézségek azonban vetkezeti tagok két sertésistállót javítottak meg és teljes ütemben hozzáláttak a sertéstenyésztéshez. A szarvas­marhák és a lovak számára is megjavították a közös Istállókat. A szövetkezetnek ma már több, mint 250 darab sertése, csaknem 70 darab szarvasmarhája és 10 lo­va van. A mult évben a szövetke­zeti tagok megkezdték a dohány­termelést is. Ehhez felépítették a szükséges szárítót, amely több, mint 1 millió koronába került. De hasonló jelentőséggel bír a szövetkezet mosodája is, ami hi­sel érhető el jó eredmény. VRSECKI ISTVÁN, a galgóci járási nemzeti bizottság dolgozója. voltak olyanok, hogy ne tudtuk volna őket- leküzdeni. A szövetke­ti tagoknak ma már nem kell at­tól rettegniök, mit hoz a hoinap, mert a szövetkezet minden becsü­letes dolgozónak olyan jövedelmet biztosít, hogy abból még meg is le­het takarítani. Ha mindezt végig gondoljuk, há­lával tekintünk a nagy Szovjetunió és bölcs vezére. Sztálin felé, aki megszabadított bennünket az impe­rialista járom alól és lehetővé tette számunkra, hogy szocialista nagy­üzemi gazdálkodást folyttassunk. Mi már jól tudjuk, hogy mit je­lent a nagyüzemi gazdálkodás. Egyik társunk például ledolgo­zott 500 munkaegységet és ez­után az éwégi elszámolásnál '10.000 korona jutalékot kapott. Ehhez jöttek még a gyapjúpon­tok, a fentemiitett tag esőiében összesen 800 darab. valamint a gabonafélék, az egész évi tüzelő­anyag és szép mennyiségű bor. Ilyen jövedelmet egyetlen egyéni­leg gazdálkodó kis- vagy közép­földműves sem tud elérni. Ezt a magas keresetet természe­tesen alapos és lelkiismeretes mun­ka előzte meg. Vessünk csak vissza egy pillantást az aratásra. Aratás alatt bizony nem néztiik az órát, hanem annyit dolgoztunk, amennyire éppen szükség volt Sőt asszonyaink is derekasan kivet­ték részüket az aratási munkákból. Vagy nézzük, hogyan dolgoztunk az állattenyésztésben ? Kezdetben alig volt 30 darab sertésünk. Ezt a számot azonban rövidesen 78 darab­ra fokoztuk, amiből aztán már be­szolgáltatási kötelezettségünknek is rendesen eleget tudtunk tenni. Hisz csupán a beszolgáltatott sertések­ből 800.000 korona jövedelmünk volt. Láttuk. mennyire jövedelmező a sertéstenyésztés, ezért a sertésállo­mányt 111 darabra emeltük. Köz­ben felépítettünk egy nagy istállót, amelyben 100 darab szarvasmarhát helyeztünk el. Van szép nagy juh­aklunk is. Eredményeinket látva az ingado­zók is egyre közelebb kerültek a szövetkezethez. Nap-nap után új tagokkal szaporodunk. De eredményeink még sokkal na­gyobbak lennének, ha lenne villany­világításunk. Reméljük azonban, ezen a téren is rövidesen teljesül vágyunk és így még több pénzt fo­gunk tudni megtakarítani. Hivatásunknak teljes tudatában vagyunk. Tudjuk azt, hogy az el­lsnséf állandó aknamunkájára fo­kozott teljesítményekkel kell felel­nünk. Ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges, hogy még jobban megszilárdítsuk magunk között a munkafegyel­met Nem szabad, hogy az idén is elő­forduljon az, ami tavaly, hogy a tagok közül páran csak akkor jelentek meg a szövetkezetben, ha valamire szükségük volt. Ha minden egyes dolgozó tehetsége szerint, a tőle telhető legtöbbet fogja produkálni, akkor előre tud­juk vinni a milliók ügyét, a világ­béke megszilárdítását és a szocia­lizmus megvalósítását. VILLANT LASZLÖ, Ipolyn agyfalu. Az ípolynyéki szövetkezet tagjai megtanulták: rossz munkafegyelemmel nem lehet jó eredményeket elérni Szövetkezeteinkben az éwégi szá­madásnál mérlegre kerül a szövet­kezet minden munkája. Ha igyekez­tek a terv szerint dolgozni, ha a ! szövetkezet minden tagja tisztában hetetlenül megkönnyíti a szövet- v oi t a munkaegységek szerinti ju­kezeti asszonyok munkáját, talmazással, jó volt a munkafegye­Ugyancsak a szövetkezeti tagok i enl j akkor nem fordulhat elő, hogy segítségével vezették be a község- 1 a zárszámadásoknál valami hiányok be a helyi rádiót, ami szintén egy mutatkozzanak. Ellenben ott, ahol lépés a falu lakossága kultúrális a szövetkezet egyes tagjai csak fe­fejlődésének útján. A risnyói EFSz-nek jelenleg 150 tagja van. Az aktív tagok száma azonban kevesebb, úgyhogy például a tavaszi munkák alatt munkaerő­hiánnyal kellett a tagoknak meg­jöstehénnek akarták felhasználni a közösség vagyonát, meg is lett an­nak a következménye. A tervszerűtlenül végzett munkák következtében állott elő az a hely­zet az ipolynyéki szövetkezetben, küzdeniök. Nagyon sokat segitett hogy nem nagy reménnyel várha t. ebben az időben a Slovakofarma ; nak a szövetkezet tagjai a2 évv é_ védnökségi üzem és a járási fo- i . zárszámadásnál 0sztaiékra. Már gyasztási szövetkezet, amelyek a ! ^ rájöttek arra> hogy sürgős munkákban brigádsegitséget I küldtek. A szövetkezeti tagok azon- j a munka szervezetlensége mony­ban a munkák nagy részét saját- j «y»re közrejátszik abban, hogy maguk végezték el. Aktivizálták a bizonyos ágazatban a szövetkezet pártoló tagokat és az alkalmazás- i ne m érte el a tervezett mennyi­ban nem lévő nők sikeres toborzá- | séget viszont a tervezett munká­sával sikerült a termést mind egy egységeket jóval túllépte, szemig betakarítaniok. Ezért fontos és szükségszerű, hogy A növényi termelésben a ris- mindent terv szerint végezzünk és nyói EFSz beszolgáltatási kötele- egyúttal jól megszervezzük a mun­zettségének jóval százszázalékon kacsoportokat is. S éppen ez volt a felül eleget tett. legnagyobb hiba az ipolynyéki szö­A nehézségek és a hiányok ellenére j vetkezetben az egyes csoportveze­sem féltek a szövetkezeti tagok a I töknél. dohány- és a kendertermeléstöl. j Nem v o, t ^„„uu az egyéni Fokozott munkával olyan jó ter- felelősségérzet mést tudtak elérni, hogy iparunknak : g egetben elöfordult hog y 110 mázsát szolgáltattak be ebből a két fontos terményből. A gabona- 1 félékből beszolgáltattak 800 mázsa j a csoportvezetok búzát, több mint 450 mázsa rozsot, nem ellenőrizték a ledolgozott csaknem 850 mázsa árpát, 40má- munkamennyiségét zsa zabot, 150 mázsa kukoricát és j 2 ľ Aľ áU natt Cľn>éIz e£' termelésből a ! s csa k , úf hasb<51 írták a munk a" tagok 200 mázsa marha- és ser- eíryse g téshússal gazdagították a dolgo- H a jól beosztották volna a mun­zok asztalát. A beszolgáltatási kákát és a munkacsoportokat kei­kötelezett .égek teljesítése utána ^en megszervezték volna, másképp szövetkezeti tagok megkapták a állna ma a szövetkezet. Ami pedig ledolgozott munkaegységek után a szocialista nagyüzemi gazdálkodás járó természetbeni jutalmat, ami legfőbb alapja, elegendő sajátmaguk é» család- l a szocialista munkaverseny, tel­jesen ismeretlen Ipolynyéken. De hát hogyan is fejlődhetett vol­na ki a munkaverseny, ha nem vol­tak állandó szervezett munkacso­portok ? Vegyünk csak példát azokról a szövetkezetekről, ahol a szovjet kolhozisták mintájára kifejlesztet­ték a csoportok közötti munkaver­senyt, a csoportokon belül pedig ki­alakult az egyéni verseny. A szocialista munkaverseny elmé­lyítésével nagyon sok szövetke­zetben leküzdötték az esetleges munkaerőhiányokat Is. Vannak szövetkezeteink, mint pl. a nádszegi, vagy alsószeli, amelyek­ben a szövetkezet dolgozói a tag­létszámhoz mérten óriási, földterü­leten gazdálkodnak, mégtfs a jó munkabeosztással és a szocialista munkaverseny elmélyítésével minden munkát idejében elvégeztek, a tervezett munkaegységek túllépése nélkül. Az ipolynyéki szövetkezet dolgo­zói a nagy földterületre hivatkoz­nak, hogy azért állott elő ez a hely­zet. mert nincs elegendő munkaerő. Da ha ahelyett, hogy siránkoznak, igazi dolgozókhoz illően a szövet­kezet minden tagja hozzálátna a munkához, bizonyosra vesszük, hogy a legjobb szövetkezet a já­rásban Ipolynyéken lenne. Viszont az, hogy a földterület a tagokhoz mérten aránylag nagy, megint csak a szövetkezet dolgozói­nak hasznára válik. A szövetkezet mindenkié, tehát ha jól gazdálkod­nak. sokkal több jutalmazásban ré­szesülnek és jobban élhetnek a szö­vetkezet dolgozói. Az éwégi oszta­lékból pedig egyenesen sokkal több jut a dolgozó tagoknak akkor, ha a jövedelmet nem 200 tag között, hanem mondjuk 120 felé kell osz­tani. Ha mindezt szem előtt tar­fogalom volt tották volna az ipolynyéki szövet­kezet dolgozói, most az éwégi zár­számadás után szép összeg üthetné markukat a részesedésből. Persze ezeket az eredményeket csak úgy érhetjük el? ha megvan a tagokban az öntudat és a munkafegyelem. A szövetkezet csak úgy tud fejlődni és virágozni, a közös jövedelem és az egyéni ré­szesedés csak úgy lesz magas, ha a szövetkezet minden dolgozója be­csületesen dolgozik. Az olyan tagokkal pedig, akik még nincsenek tisztában a szövet­kezett gazdálkodás jelentőségével, alapos felvilágosító munkával meg kell értetni, hogy a közös gazdál­kodásban, ahol minden a közössé­gé, nem lehet lógásokkal és mun­kakerüléssel megkárosítani a kö­zösség vagyonát. Azokat a tagokat pedig, akik csupán csak menedékhelyet keresnek a szövetkezetben irgalmatlanul ki kell zárni a szövet­kezetből, mert vannak olyan speku­lánsok, akik csak a beszolgáltatási kötelezettség alól akarnak kibújni s csak azért léptek a szövetkezetbe. Viszont a szövetkezet fejlődését gátolják, mert nem elég az, hogy nem dolgoznak becsületesen a szö­vetkezetben, hanem ahol csak tud­nak hamis propagandájukkal fél­revezetik a szövetkezet becsületes dolgozóit is. Bizony vannak olyan tagjai is a szövet­kezetnek, akik a munkánál csak arra vártak, hogy a nap elteljen, teljesítmény nélkül. Nagyon helyesen jellemzi ezt a helyi állami birtok egyik dolgozója, aki munkából hazajövet a szövet­kezet földjén s villanyélre támasz­kodó embereket meg is szólította: — Igy aztán nem lesz szétszórva a trágya, ha a villanyelére támasz­kodtok! — Mindegy az komám, akkor is megkeresem a 250 koronát, ha hét kupac trágyát fogok szétszórni, avagy tizenötöt. — volt a válasz. Tehát láthatjuk, hogy az Jyen tagok csak tönkreteszik a szövet­kezetet. Ezek az emberek tudva, vagy tudatlanságból követik el ezt a hibát, amellyel azután ártanak a szövetkezet minden, de legkívá'it becsületes dolgozóinak. Azok a hibák és hiányosságok, amelyek a múltban az ipolynyéki szövetkezetben előfordultak, nem je­lentik azt, hogy a szövetkezet meg­állt volna a fejlődésben. A hibákon okulva annál nagyobb akarással és munka­lendülettel indul az ipolynyéki szö­vetkezet az ötéves terv negyedik évébe. A mult évben tartott utolsó közgyűlésen alaposan megvitatták a dolgokat, s határozatot hoztak, hogý a jövő­ben a szovjet kolhozisták mintá­jára teljesen átszervezik a mun­kacsoportokat. Minden csoport s a csoporton beliil a csoportveze­tő felelős lesz a munkák elvégzé­séért. , Ha pedig észreveszik, hogy vala­melyik csoportvezető nem tölti be hivatását, azonnal közgyűlést hívnak össze, ahol rámutatnak a csoport­vezető hibáira és ha szükséges, má­sik csoportvezetőt választanak. A közgyűlés további részében újabb határozatot hoztak, hogy eb­ben az évben adaptálásokat fognak végezni, amire nagy szükség van, mert a sertésállományuk jóval meg­szaporodott. Egy régi, eddig hasz­navehetetlen épületet fognak a tél folyamán teljesen átalakítani. Az adaptációs munkák vezetését Gru­nyos Imre, a szövetkezet pénztá­rosa vállalta. Kötelezte magát, hogy az egész csoporttal együttműködve igyekezni fognak, hogy a 400 ser­tés számára az első negyedévben elkészítik a sertésistállót.

Next

/
Thumbnails
Contents