Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-19 / 16. szám, szombat

OJ $10 1952 január 19 A pártoktatási év tanulóköreinek segítségére me t&viinl... A konferencia 1912 január 18-án vette kezdetét. Vacek elvtárs, a konferencia előkészítésének élő ta­núja, a Právo L.óu akkori szer­kesztője, ma Prága város főpolgár­mestere, mondja, hogy a konferen­cia küldötteinek egy része már hosszabb idő óta a városban tartóz­kodott, közöttük maga Lenin elv­társ is. Lenin elvtárs Prágába ér­kezésekor először vrsovicei mun­káscsaládoknál lakott, s csak ké­sőbb, amikor meggyőződött arról, hogy az osztrák rendőrség spiclii még nem tudnak megérkezéséről, vett ki lakást egy kisebb szállodá­ban, Modrácskánál. A konferencia előkészítése különben már az 1911­es év utc.lsó heteiben befejeződött, amikor Lenin elvtárs írásbeli kap­csolatba lépett a cseh szociáldemo­krácia képviselőivel, a konferencia megszervezéséhez nyújtandó segít­ségről. Krupszkája asszony, aki Le­nin elvtárssal együtt szintén Prá­gába érkezett, írja, hogy Prágának az az előnye volt hogy ott nem volt orosz kolónia, ami a konferen­cia konspiratív jellege szempontjá­tól igen lényeges volt. Vlagyimir Iljics Különben már az emigrációból jól ismerte Prágát. Magáról a kon­ferencia jellegéről írásainak huszon­kilencedik kötetében azt írja, hogy „a legfontosabb számunkra az, hogy minden konspiratív jelleggel történjék. Egy szervezet se tudjon erről. (Bár a szociáldemokrácia konferenciája európai törvények szerint legális, de a küldöttek nagy­részének nincs útlevele és nem mondhatja meg igazi nevét)." Ilyen körülmények között termé­szetesen igen nehéz volt e konfe­rencia küldötteinek Prágába jönni. Közülük néhányat már útközben elfogtak. A küldöttek egy része elöször Lipcsébe ment, másik része Párizsba és csak ocnét jött Prágá­ba. Lenin elvtárs lakótársa volt a petrográdi szervezet küldötte, Onuf­rijev elvtárs, akit Sztyepán fedő­név alatt ismertek. Vacek elvtárs mondja, hogy ä küldöttek érkezése nem kelthetett feltűnést a Népházban, mert a Právo Lidu helyiségeibe, szerkesz­tőségébe és kiadóhivatalába, sokan jártak a városból és így nem volt í'eltünö, nogy a látogatók száma megnagyobbodott. A konferencia küldötteivel és szervezőivel Havle­na szociáldemokrata országos tit­Kár tartotta fenn az érintkezést, aki gondoskodott az érkező orosz elvtársak ellátásáról. Hogy a kül­döttek orosz ruházata feltűnő ne legyen, (a magasnyakú orosz ing, a rubaska, a magas füzőscipő, a menteszabású kabát, stb.), gondos­kodtak arról is, hogy a nem mesz­sze levő Stránsky cégtől megfelelő ruhákat szerezzenek. Egy ilyen öl­tözet abban az időben körülbelül 60 koronába került. A terem berendezése rendkívül egyszerű volt. Mint az alábbi képen is kivehető, egyszerű asztalok és öreg székek, elnökségi asztal és fo­gas, ennyiből állt a terem berende­zése. A Konferencia különben dél­előtt 10-töl 1 óráig és délután 3-tól 8-ig ülésezett. A konferenciát Lenin elvtárs vezette, Sztálin elvtárs eb­ben az időben VologoaOan élt szám­űzetésben A konferencia napirend­jén a következő kérdések szerepel­tek: beszámoló az egyes bolsevik szervezetekről, az orosz szervezési koníerencia beszámolója, a közpon 'ti lap kérdése, a jelenlegi helyzet és a párt feladatai, a IV. állami Dumába való választások, a Duma frakciójának kérdése, a munkások állami biztosítása, a sztrájkmozga­lom és a szakszervezetek, az úgy­nevezett peticiós Kampány, a Iikvi­dátorság a szociáldemokraták fel­adatai az éhség elleni harcban, pártirodalom, szervezési kérdések, a pártmunka a külföldön, a válasz­tások és egyebek. A konferencia elke Lenin elvtárs volt. Elnökölt, felszólalt a vitákban, irányította a konferencia munkáját. Gondoskodott a küldöttekről, min­den egyes küldött szivéhez közel férkőzött és emlékezett mindenkire. Körülbelül húsz szervezet képvi­selői vettek részt a vitákban. Ket­ten jöttük Pétervárról, négyen Moszkvából, egy-egy Kievből, Jeka­termoszlávból, NylkolájevbÖl, Ba­kuból, Tiíliszböl, Szaratovból, Ka­zánból Vilnából es Dvinszkből, két aelegátus jött a dumai frakcióból, résztvett a konferencián az orosz szervezési bizottság két tagja, a Rabocsája Gazeta szerkesztőségé­nek képviselője, a külföldi szerve­zetek bizottságának tagja és az orosz szociáldemokrata párt közle­kedési csoportjának tagja. A jelen­levő küldötteken kívül írásbeli nyi­latkozatot tett több szervezet. Az írásbeli nyilatkozat lényege az volt, hogy ök is résztvesznek a konferen­cia munkájában. Szamara, Szormo­vo, Nyizsnij,,Novgorod és Luganszk fontos ipari központok küldöttei előre nem látott nehézségek miatt r.em futhettak be. Rosztov, Jeka­terinburg. Tumea és Ufa szerveze­tei árulás miatt r.em küldhették ki küldötteiket a konferenciára. Sok szervezet üdvözletet küldött és si­kert kívánt a konferencia munká­jához. Osztrouchova a prágai VI. kon­ferenciáról írott tanulmányában összegyűjtötte a Konferenciáról szó­ló adatokat. E anulmányban ol­vassuk. hogy a konferencia első ülésén Ordzsonikidze elvtárs be­számolt a szervezési bizottság mun­kájáról Maga a beszámoló valószí­nűleg azonos a szervezési bizottság munkájáról szóló jelentéssel, amely a Szociáldemokrat 1911 decemberi számában jelent meg. Ennek alap­ján tudjuk, hogy mily nehéz volt a szervezési bizottság munkája a rendőri terror és a párton belüli helyzeti miatt. Lenin elvtárs beszé­dének egyes pontjai megmaradtak az utókor számára. Ebben ecsetelte az 1908—1911 között eltelt éveket, • oglalkozott azzal a ténnyel, hogy a Közporti Bizottság munkájának kiesése miatt, a cári ochránka ál­.andó támadásai közepette a párt­munka szétesőben volt. Hangsú­lyozta. hogy a tömeges munkás­mozgalom feléledését a Párt illegá lis szervezeteinek felújításáért a legöntudatosabb munkások harca kísérte. Lenin elvtárs hangsúlyozta, hogy a konferenciára minden mű­ködő oroszországi szervezetet meg­hívtak és csak azok nincsenek je­len, akik nem akarták támogatni a Pártot. Ezért a konferencia, mint a Párt legfelsőbb szerve, jogosult arra, hogy megválassza a központi szerveket és segítsen a pártszerve­zet felújításában. Lenin elvtárs ja­vaslatát a konferencia jellegének meghatározásáról megtárgyalták, megvitatták. Svarcman mensevik plechanovista kísérletet tett, hogy a iikvidátorság elítélését megaka­dályozza. Lenin elvtárs teljesen megcáfolta és széttörte a jekateri­no szlávi küldött, Zevin mensevik érvelését is, aki az Illegális szerve­zetek felújítása ellen lépett fel és megkísérelte" azt, hogy a szervezési bizottságot megvádolja azzal, hogy nem volt kapcsolata a helyi párt­szervezetekkel. A negyedik ülésen Ordzsonikidze elvtárs nyilatkozatot tett, amelyben Zevin állításait meg­cáfolja. Lenin elvtárs 1912 márciusában a konferencia küldötteinek össze­állításáról ezeket írja: „Sem a ple­chanovisták, sem a vperjodisták közül egy sem hagyta el a konfe­renciát és csak tiltakozott egyes határozati pontok beiktatása ellen. Különben a ..ekaterinoszlávi kül­dött egyedül maradt javaslatával és a többiek mina a Lenin elvtárs által javasolt határozatra szavaz­tak. A küldöttek nemcsak az egyes helyi szervezetek munkájáról refe­ráltak, hanem olySn szervezetek munkájáról is, amelyben alkalmuk volt dolgozni, úgyhogy a konferen­cia tulajdonképpen 37 helyi szerve­zet munkájáról szerzett tudomást. Lenin elvtárs nagy súlyt helyezett ezekre a beszámolókra, amelyek a helyzet igazi tükörképét nyújtot­ták. A konferencia iegfontosabb része Lenin elvtárs beszámolója volt a jelenlegi helyzetrő és a Párt fel­adatairól Lenin elvtárs leszögezte azt, hogy a munkásosztály előtt egyetlen reladat áll: harc a forra­dalomért. Ez a jelszó határozza meg a Párt agitációs munkájának tartalmát. A Pártban az újjáéledés annak a jele, hogy a helyzet érik a forradalom felé. Lenin elvtárs jel­emzi a iikvidátorokat, lerántja ró­luk a leplet, mint kishitű, gyáva, gyűlölködő és a munkásosztály iránt bizalmatlan emberekről. A konferencia jóváhagyta Lenin elv­társnak a beszámolóját, amely megjelölte a Párt munkáját a jö­vőben, hegy bátor lépést tehessenek előre. Lenin elvtárs beszámolójának minden pontja a határozati javas­atként elfogadott jegyzőkönyvben szerepel. A konferencia ötödik ülé­sén mondott beszédében a Szociál­demokrat szerkesztőségének mun­kájáról nyilatkozott. Martov és Dan, a szerkesztőség tagjai, min­den lehető módon meg akarták hiú­sítani a Párt vonalának megvalósí­tását a központi sajtószervben. A teggyülölködőbb támadást Martov es Dan én peri Lenin elvtársnak azon cikke ellen indították, amely a Párt helyzetével foglalkozott. De ez természetes is, hiszen ebben a rikkben leleplezte a mensevikek és .íkvidátoroK támadását a Párt ellen és annak Központ' Bizottsága ellen, eleplezte Trockijt és követőit. A prágai konferencia Lenin elvtárs beszámolója alapján jóváhagyta a Központi sajtószerv elvi vonalát és •únyilatkoztatta azt a követel­ményt, hogy több figyelmet szen­teljenek propagációs jellegű cik­keknek. nogy a cikkeket népszerű nyelven írják, hogj az a munkások számára érthető legyen. A konferencia megválasztotta a bolsevik központi bizottságot, amelynek tagjai Lenin, Sztálin," Ordzsonikidze, Szverdlov, Szpan­darjan és más elvtársak lettek. Ka­Ijnin elvtársat a Központi bizottság tagjelöltjenek nyilvánították. Ezzel megteremtették a forradalmi munka vezérkarát és az orosz büró veze­tőjévé Sztálin elvtársat választot­ták. A konferencián Lenin, elvtárs mondott zárszót, amely fellelkesí­tett mindenkit. Elfogadták ezen szokat a fontos, sorsdöntő határo­zatokat, amelyek megszabták a jö­vőben a bolsevik párt győzelmes út­ját, az Októberi Forradalom felé. E határozatok legfontosabbja az volt, amely kimondotta, hogy a mensevíkeket kiűzik a pártból. Harcot folytatnak a Iikvidátorság és az oteovizmus ellen, a trockisták ellen, úgyhogy minden bolsevikot tömörítenek és önálló bolsevik pártban szerveznek. így végeznek a pártban az opportunista áramla­tokkal, amelyek szakadást idéznek elö a munkásosztály soraiban. A konferencia felhívta a párt minden tagját, hogy harcoljon a Iikvidátor­ság ellen, hogy világítsa meg min­denki előtt milyen ártalmas dolog ez a munkásosztály felszabadításá­nak ügyére, és minden erővel újít­sák meg, szilárdítsák meg az ille­gális oroszországi szociáldemokrata pártot. A párt prágai konferenciá­ja összefoglalta az opportunizmus elleni egész küzdelmi folyamatot és megállapította a«t, hogy a párt erősödik azzal, ha megtisztul az opportunista elemektől. Ez a hatá­rozat az új típusú párt, a bolsevik párt egyik alapvető szabályává vált. A konferencia slitélte a külföldi pártellenes csoportok működését, csak azt a külföldi csoportot ismer­te el, amely támogatja a pártot a központi bizottság ellenőrzése és vezetése alatt. A konferencia kipel­lengérezte a cárizmus erőszakos, íagadccó politikáját, amely a nem­zetek szabadságának megfojtására tör. Külön határozatban tiltakoztak a cári kormánynak Perzsia forra­dalmi mozgalmának elnyomását célzó rabló kísérletei ellen és le­lepleztek az angol liberális kor­máuyit, mint a cárizmus vadába t-i as­A Kohókombínát építése váljék ifjúságunk becsületbeli ügyévé A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hazánk felszabadítása óta nagyot fejlődött és kivette részét az ország szocialista építéséből, kivette a ré­szét az osztály harcból, mindenütt ott volt, ahol jelenlétére a legnagyobb szükség volt. Sokszor lengette a szél a CsISz kék zászlaját egy-egy kimagasló jelentőségű építkezésünkön, ahol az ifjúság bebizonyította nagy alkotóerejét. Az Ifjúság Vasútvonalán kitűnő szervezési és politi­kai képességekről tettek tanúbizonyságot, a Szövetségi Vasútvonal épí­tésén rohammunkával állították fel az első táborokat és sokáig ők áll­tak csaknem mindenütt az építés első szakaszának első soraiban, A Duzzasztógáton nagyszerű eredményeket értek el az első keszonok betonozásánál, szinte szemlátomást emelkedett a munka üteme és mil­liókra rúgott az ifjúság lendületével kidobott föld köbmétereinek szá­ma. Kuncsicén vájjon folyna-e a szikrázó acél, ha az ifjúság nem tel­jesítette volna nagyszerű vállalását úgy, mint ahogyan azt Zápotoc­ký elvtársnak Ígérte. A HUKO építésén hallgat az ifjúság Miért hallgattok, fiatalok, éppen a HUKO építésén? Hisz egyszer a jövő majd ezt az építkezést avatja Csehszlovákia népei békeharcának legszebb fejezetévé, az utókor egy­szer kiértékeli majd a szocializmus építkezésének e nagyszerű fejezetét és vájjon e kiértékelésből hiányozni fog az ifjúság munkája? De hiszen az ifjúság ott van, az ifjúság ott veszi ki részét a munka minden sza­kaszán és a szövetség munkájáról mégsem hallunk semmit. Nem len­ditőkerék a CsISz a szocializmus e gigantikus építkezésén. Nem fűti még eléggé az ottani ifjúságot a Komszomol példája. A Kohókombi­nát fiatal építői még nem állnak élen. Pedig az üzemi CsISz-szervezet a Szövetségi Vasútvonal egy szaka­szának ünnepélyes átadásakor fel­ajánlást tett, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára transzformátor-állo­mást épít és később e felajánlásu­kat még kibővítették. Ez volt a kezdet, de a kezdet után nem jött semmi. Az ifjúság részlegeiről a dol­gozók igen keveset hallottak. Elmúlt a legjobb munkások aktívája, le­folyt a kommunisták összgyülése, de a kékingesek hangja nem domi­nált sem itt, sem ott. A kékingesek cselekedeteiről nem hallottunk sem­mit. De nem beszéltek nehézségeik­ről és akadályaikról sem. Nem be­széltek arról, hogyan harcolnak e nehézségek leküzdésére. Nem jelen­tették, hogy a kibővített felajánlá­sukat nem teljesítették és nem moz­gósították a fiatalokat, hogy har­coljanak a határidőért. Eljött de­cember 21., itt volt Sztálin elvtárs születésnapja és az állomások még nem jelenthették azt, hogy befejez­ték a munkát. Ez mutatta, hogy a CsISz üzemi szervezeténél nincs minden rendben és nem teljesítik tervüket. Miért nem ellenőrizték a felajánlások teljesítését? Mert a vál­lalás reális volt. Kohut mérnök, a részleg vezetője, azt mondotta, hogy teljesíthető és nem is hiányoztak a lelkes ifjak, akik a mai napig ki­tartottak. Igaz, hogy kevés volt a szakmunkás az anyaggal való ellátásában is adódtak hibák, azonban az üzemi szervezet nem tudta mozgósítani a fiatalokat a fontos részlegre, sőt az ifjúság nagy része el is ment innét és helyettük újak nem jöttek. Már december elején nyilvánvaló volt mindenki előtt, hogy a tervet nem teljesítik. Amig Kuncsicén és sok más építkezésen az ifjúság élenjár az agitációban és a határidőkért fo­lyó harcban, a Kohókombináton ilyesmiről nem is hallattunk. Ha vannak is ifjúsági agitátorok, az nem a CsISz üzemi szervezetének érdeme. Mert háromnegyed éve dol­goznak itt már a fiatalok, de a mai napig' sem élnek még szövetségi éle­tet. A vezetőség sem értékelte elég­gé az ifjúság munkáját, nem segített neki. Ez igaz, de nekik maguknak is többet kellett volna törődniök az­zal, hogy a CsISz jóhírnevét erő­sítsék. Hiába lapozzuk az üzemi újság hasábjait, kevés fiatal ír oda. A CsISz üzemi szervezete még nem él együtt az építkezéssel. Ez így to­vább nem mehet. A HUKO építésén ép oly dicsőségesen kell, hogy leng­jen az ifjúság kék zászlaja, mint mindenütt máshol, ahol a szocialis­ta építés csatája folyik. Fiatalok, köszörüljétek ki a csorba fegyvert és álljatok a küzdelem élére. Mutas­sátok meg a HUKO építésén, hogy a komszomol példája lelkesít ben­neteket, és ez indít új diadalmas csatára a HUKO építkezésének ha­táridejéért. Előre fiatalok! A „Danubía" nemzeti vállalat gyapotfeldolgozó üzemének dolgozói példásan teljesítik a tervet A ,,Danubía" nemzeti vállalat gyapotfeldolgozó üzemének dolgozói a mult év utolsó heteiben megtet­ték az előkészületeket a negyedik tervév feladatainak sikeres megkez­désére. A helyes előkészítés folytán az első hét teljesítményével túlha­ladták a megszabott tervet. A 02-es üzem dolgozói, akik a mult évben elmaradtak, az újév első napjaiban túlteljesítették a tervet. Az üzemi tervteljesítésekben minden munka­csoport százszázalékon felüli telje­sítményt nyújtott. A szocialista egyéni kötelezett­ségvállalások lényegesen emelik a munkateljesítményeket, Dolenszky Ferenc elvtárs, a szövöüzem veze­tője kijelentette, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait 1952 december 13-ra teljesítik. Kvaszu ca József elvtárs^ a céroa­gyáriszövőüzem vezetöj^ a dolgozók nevében bejelentette, hogy az ötéves terv negyedik évének tervét 1952 december 21-re teljesítik. A ..Danubia" nemzeti vállalat dolgozói az 1952-es év második üzemhetében a napi feladatokat át­lagos ar 103%-ra teljesítik és min­den előfeltétel meg van arra, hogy a januári munkafeladatokban a ki­| iótt tervet túlszárnyalják. ságának bűntársát. A konferencia üdvözölte a kínai nép forradalmi sikereit, amely Áaeia felszabadítá­sát hozza. A prágai konferencia határoza­taira minden pártellenes csoport gyűlölködő rágalomhadjárattal fel­lelt. A rágalomhadjárat vezére Trockij volt. Hazug támadásokkal próbálta meghamisítani a konferen­cia /álasztását, minden eszközt megragadott arra, hogy a konfe­rencia óriási jelentőségét csökkent­be, következményeit aláássa. Mind­ez azonban nem változtathatott azon a tényen, hogy az orosz bolse­vikok felismerték, merre vezet az út, hogyan kell megtisztítani a pártot és hogyan rakhatják le egy olyan újtípusú bolsevik pártnak az alapjait, amelj a cári Oroszország elnyomott népeit szabadságuk ki­vívására vezetheti. (E tanulmány harmadik ré­szét lapunk vasárnapi szá­mában közöljük.) t

Next

/
Thumbnails
Contents