Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-15 / 293. szám, szombat

1951 december 15 UJSZO Kivonat A. J. Visinszkijneir, sz ENSz közgyűlés politikai bizottságában 1951 december 12-én mondott beszédéből a fegyverkezés csökkentésének, az atomfegyverek eltiltásának és a nemzetközi ellenőrzés kérdésével kapcsolatban A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere nagyterjedelmü beszéden foglalta össze a négy nagyhataalbizottsága tevékenységének -nényeit az ENSz politikai bizottelőtt és a mindkét oldal által ..^erjesztett javaslatok alapos elemezésével bebizonyította, hogy csak a Szovjetunió által előterjesztett lefegyverzési programm végrehajtása biztosíthatja a népek biztonságát és békés együttműködését Visinszkij beszédében rámutatott arra, hogy az albizottság munkája a Szovjetunió küldöttségének véleménye szerint bizonyos pozitív eredményeket mutat. Az albizottság munkája mind a négy küldöttség álláspontjának pontos körvonalazásához vezetett. Az albizottság tevékenysége bizonyos véleményeltéréseket kiküszöbölt, amelyek azonban másodlagos fontosságúak voltak. Minden esetre nem volna helyes az albizottság munkájának ezen pozitív oldalait hallgatással mellőzni, épp úgy, mint ahogy helytelen volna az albizottság munkájának jelentőségét túlbecsülni, mivel a nagyon fontos dolgokban fennálló véleményeltérések alapjukban véve továbbra is fennáltanak. Az atomfegyverek eltiltásának kérdéséről és a nemzetközi ellenőrző rendszer felállításáról Visinszkij a következőket mondotta: A Szovjetunió követeli és kitart amellett, hogy a közgyűlés mondja ki az atomfegyverek feltétlen eltiltását és az atomfegyverek gyártásának szigorú nemzetközi ellenőrzését és azt, hogy e határozattal kapcsolatos intézkedésekről szóló egyezményt 1952 február l-ig a Biztonsági Tanács elé kell terjeszteni. A Szovjetunió továbbá követeli, hogy a fegyverkezés és a fegyveres erők korlátozását haladéktalanul kezdjék meg. Ezzel kapcsolatban két intézkedést javasolt. Előázör is az öt nagyhatalom fegyverkezésének és fegyveres erőinek egy éven belül egyharma 'dal való csökkentését és másodszor egy v'lágértekezlet összehívását az összes államok részvételével, akár tagjai az ENSz-nek, akár nem, abból a c lból, hogy felülvizsgálja a fegyveres erők és a fegyverkezés lényeges csökkentésének kérdését, valamint gyakorlati intézkedéseket hozzon az atomfegyverek eltiltásáról és az atomfegyverek gyártásának nemzetközi ellenőrzéséről. Ezzel a Szovjetunió javaslata sze.Int egyszerre három feladat van megoldva: 1. Az atomfegyverek feltétlen eltiltása és egy nemzetközi ellenőrző szerv alakítása; 2. Mind az öt nagyhatalom fegyverdéktalan eltiltása ellen hoznak fel, az a félelem támasztja alá, hogy valamelyik ország megsértheti ezt a hatá rozatot, és ezáltal a többi országok, akik az egyezményt lelkiismeretesen betartják, kedvezőtlen helyzetbe kerülnének. A félelem rossz tanácsadó Azt mondották, nem lehet az adott szónak hinn". A Szovjetunió azonban senkinek sem javasolja azt, hogy csak a szavaknak higyjen és ő maga sem hajlandó erre. A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy szigorú, hatékony ellenőrzést vezessenek be. Az ellenő. zésnek valóban nemzetközinek kell lennie, azonban nem olyannak, mint ahogy azt a Baruch-terv szerzői el gondolják, ^kiknek nézeteit Baruch nyiltan kifejezésre juttatta, amikor azt mondotta, hogy e szerv tagjainak a lehetőség szerint „nemzetközieknek kell ienniök." Azt mondották, hogy a mi javasla tunk azt jelenti: először az eltiltás, azután az ellenőrzés. Ez nem helyes meghatározás, mert mi azt javasoljuk, hogy az atomfegyverek eltiltásáról és nemzetközi ellénő zéséről szóló hatá rd(ími ellent itt o n d ú S kezésének és fegyveres ebinek csök- ] rozatot egyidejűleg kell hozni és eb kentése; 3. Világértekezlet összehívása, hogy e célkitűzést az összes többi államokra kiterjesszék. Az egyetlen érvet, amelyet a nyugati hatalmak az atomfegyver halaAmerikai repülőgépről ejtőernyővel ledobott diverziós kémügynököket tartóztattak le ~ Romániában Román jegyzék az Egyesült államok kormányához A Román Népköztársaság kormánya a követkző jegyzéket nyújtotta é.t J. Gantenbeinnek, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének: A Román Népköztársaság kormánya szükségesnek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának tudomására hozza a következőket: A napokban a Román Népköztársaság központi szervei letartóztatták Wilhelm Spinder és Constantán Saplacan nevű diverziós kémügy nököt. A nyomozás során bebizonyult, hogy az Athénből felszállt amerikai repülőgép 1951 október 18-án ejtőernyővel dobta le őket Fogaras körzetben. Spinder és Sanlacan bevallotta, hogy az amerikai kémszolgálat szervezte be őket a hontalanok olaszországi táborában, azután Olaszországban lévő amerikai kémiskolában diverziós módszerekben, céllövésben, rádiókezelésben és ejtőernyős leszállásban külön tanfolyamon kaptak ldképzést. A diverziós ügynököknél 4 rádióadó- és vevőkészüléket, 2 ejtőernyőt, 10 gránátot, 5 géppisztolyt, 2 amerikai pisztolyt, valamint ezekhez a fegyverekhez szükséges lőszereket találtak. Jelentékeny pénzösszeg is volt náluk aranyban és bankjegyekben, továbbá hamis személyazonossági igazolványokkal és méreggel is el voltak látva. Spinder és Saplacan beismerése szerint az volt a feladatuk, hogy diverziós cselekményeket készítsenek elő Romániában és ebből a célból ügynökhálózatot toborozzanak, továbbá kémértesüléseket gyűjtsenek, elsősorban a román hadseregről és fegyverzetéről, légikikötőkről, katonai üzemekről, vasúti hidakról, olajtartályokról, stb. Az amerikai hatóságoknak ez az eljárása, hogy. kémeket, torroristákat és diverziós ügynököket küldenek a Román Népköztársaság területére, a nemzetközi jog elemi szabályainak durva megsértését jelenti és összeegyeztethetetlen a normális nemzetközi érintkezéssel. A Román Népköztársaság kormánya tiltakozik az amerikai hatóságok említett eljárása ellen, elvárja hogy -í Amerikai Egyesült Államok kormánya szigorúan megbünteti azokat az egyéneket, akik a kémek terroristák és diverziós ügynökök Romániába küldéséért felelősek és megteszi a szükséges lépéseket hasonló bűnös cselekmények megismétlődésének megakadályozására. A Romániában ledobott amerikai diverzánsok letartóztatása újabb bizonyítékait tárja fel az USA elvetemült felforgató kísérelteinek és a tagadás, a köntörfalazás legutolsó búvóhelyeitől is megfosztja a rajtakapott imperialista bűnözőket. A román kormány jegyzéke most tudomására hozza az Egyesült Államok kormányának és a világ közvéleményének, hogy a Román Népköztársaság területén elfogták Wilhelm Spinder és Constantin Saplacan amerikai kémügynököket, akiket október 18-án dobott le ejtőernyővel egy Athénből felszállt amerikai repülőgép. Mint a nyomozás kiderítette, Spinder és Saplacan képzett diverzánsok, akiket — ahogyan bevallották — külön tanfolyamon készítettek elő erre a feladatra és ledobásuk előtt meghatározott kémkedési és kártevési megbízatásokkal látták eL Vájjon ezek a diverzánsok ls „véletlenül" kerültek Romániába? „Véletlenül szállá fel velük a repülőgép és „véletlenül" dobta le őket Fogaras közelében ? „Véletlenül" kerültek az olaszországi amerikai kémiskolába és „véletlenül" szerelték fel magukat géppisztollyal, gránáttal, rádiókészülékkel, hamis papírokkal, sőt még méreggel is? Mindez ugyancsak „egyszerű navigációs hiba" volt, vagy talán ez is bői kell folynia mindazon következményeknek, amelyeket egy erkölcsipolitikai kötelezettség feltételez. Az az állítás sem állja meg a helyét,' hogy az atomfegyverek eltiltása esetén, h- a nemzetközi ellenőrzőszerv még nem áll fenn, ez a tilalom egy hátsó ajtót hagyna nyitva. Az ilyen csalás haladéktalanul kiderülne és azt az államot, amely ily szószegést követne el, öiök szégyen és gyalázat érné. Jóllehet még jelenleg nem jött létre semilyen megegyezés az atomfegyverek tilalmáról, az egyes helyeken folyó háborús műveleteknél még sem használják az atomfegyvert, habár vannak olyan őrült emberek, akik az atomfegyverek használatára még ma is uszítanak. Ezek a kalandoiok nyilván'óvakodni fognak ilyen lépés elkövetésétől, ha nem Is erkölcsi indokoktól fékezve, hanem józan megfontolásból, elővigyázatosságból és félelemből, hogy az atomfegyverek használata jóvátehetetlen következményekkel járna. Erre már volt példa, hogy bizonyos e.kölcsi, politikai és üzleti szempontok megakadályozta azokat is, akiket a hágai egyezmény nem kötött abban, hogy a második világháborúban ellenfeleik ellen mérges gázokat alkalmazzanak. Miért feledkeznek meg ma, amikor az atomfegyverek eltiltásáról van szó, mindezekről a tényekről? Visinszkij elvtárs rámutat arra, hogy a nyugati hatalmak javaslata az atomfegyverek eltiltását egy nemzet közi ellenőrző szerv megelőző fel állításától tesz' függővé. Ezt megint a Baruch-terv elfogadásától teszik függővé és ez a terv még a nyugatiak táborában is visszautasításba ütközik. Ha mindez létrejön, az USA e terv végrehajtását még a „magas pol'tikától" és a „nemzetközi politika mindenkori tényezőitől" teszi függővé. E fenntartásokkal a szó szoros értelmében labirintust alkotnak, amelyből nincs kiút. Kiutat azonban kell találni Es ez a kiút csak abban állhat, hogy a közgyűlés azonnal k'mondja az atomfegyverek feltétlen eltiltását és ? »Egy nap alatt négyszer kellett t utitervét megváltoztatni* — ezzel ] a címmel közöl tudósítást Churí chili reggeli lapja Lyttelton gyari matügyi miniszter malájföldi lá| togatásáról. A cikk beszámol arj ról, hogy Mr. Lyttelton »A partizánok megtévesztése céljábók kényszerült utiterve többszöri módosítására. Három tengerészkülönítmény 300 í embere helyezkedett el páncélos I gépkocsik kíséretében azon a bo• zótos - terepen, amely Ipoch repüi lőtere mellett húzódik. Itt kellett !

leszállni annak a repülőgépnek, mely a minisztert Malájföld fővárosából, Kuala Lumpulból hozta. Mr. Lyttelton a peráki szul| tánt készült meglátogatni, aki Ipochtól 20 mérföldnyire lakik. Amint a repülőgép leszállt, kötelekkel zárták el a leszállás helyét. A miniszter gyorsan egy páncélkocsiba ült, amely maximális sebességgel vette útját a szultán palotája felé. Négy páncélos gépkocsi, 2 páncélos járőrkocsi és a 12. dzsidásezred katonákkal megrakott 4 páncélos teherautója kísérte a miniszteri páncélos autót« — hangzik a tudósításban, amely azt is közli, hogy Lyttelton progra/nmjának titokbantartása érdekében rendkívül megszorították a hírközlést. Néhány nappal ezelőtt ugyanabban a lapban arról olvastunk tudósítást, hogy »MalájföId lakosságának túlnyomó' többsége .helyesnek tartja az angol kormány maiájföldi politikáját, csupán néhány lázadó nem ért vele egyet.« Vájjon nem mutatkozik-e némi el' lentmondás a két tudošítás között? A koreai-kinai küldittség újabb javaslatai a megegyezés érdekében Az Űj Kína-hírügynökség tudósító, ja jelenti: A koreai fegyverszüneti tárgyalásokon részt vevő küldöttségünk kedd reggel értesítette a másik felet, hogy hozzájárul ahhoz a javaslathoz, amely szerint külön albizottság alakuljon a hadifoglyok kérdésének rendezéséről szóló 4. napirendi pont megvitatására, A 3. napirendi ponttal foglalkozó albizottság keddi ülésén a másik fél továbbra sem volt hajlandó véleményt nyilvánítani december 3 i ki. egészítő javaslatunkról, amely szerint egyik fél se szállítson b« katonai erőket, fegyvereket és lőszert Koreán kívülről és semleges nemzeteket kér. jünk fel az ellenőrző szervezet megalakítására. Küldötteink most négy alapvető elvet terjesztettek elő a napirend 3. pontjának rendezésére. 1. Nem engedhető meg semmiféle beavatkozás belügyeinkbe. Egyik félnek sincs joga, hogy közbelépjen vagy felügyeletet gyakoroljon bár. miféle koreai berendezések építése tekintetében. i. A katonai demarkációs vonal tekintetében fennálló megállapodás, nak megfelelően mindkét fél f egy. veres erőit meghatározott időn be. lül vissza kell vonni a másik fél jmögöttes területéről, partmenti szigeteiről és vizeiről. 3. A fegyverszünet tartama alatt semmiféle katonai erőket, fegyve. r eket vagy lőszert nem szabad Ko. reába számtani. 4. A demilitarizált övezeten kívül esö mögöttes területek bejárati kikötőinek szükséges ellenőrzését, a két fél kölcsönös megállapodásai álapján, semleges nemzetek kép. viselőiből alakított ellenőrző szerve, set vállalja. A 4. napirendi pont megvilágítására kiküldött albizottság ülésén- iküldöt. tünk azt az alapvető elvet terjesztette «dő

( hogy a fegyverszüneti megállapodás aláírása után mindkét részről haladéktalanul haza kell telepíteni minden hadifoglyot A másik fél ebben a kérdésben sem volt hajlandó világosan kifejteni álláspontját. Kijelentette, hogy a hadifoglyok szabadon bocsátásának és kicserélésének egyoldalú katonai helyzeti előny alapjá* kell történnie!. Küldötteink! megkérdezték a másik felet, vájjon ügy véli-e, hogy a hadifoglyoknak csak egy részét kell szabadonbocsá. tani a fegyverszünet után, míg másili részét továbbra is fogságban kell tartani. Felkérték a másik felet, hogy a szerdai ülésen erre egyenes választ adjon. Koreai hadijelentés szokásban van" az amerikai légi- j egy nernze

tközi ellenőrző szerv fel erőknél ? állítását. E javaslat viss~autasítása Egy amerikai újságíró - egyéb- azt j

el

entené, hogv nem akarnak a ként hírhedt háborús uszító — ta- j mesterségesen alkotott zsákutcából lálóan nevezte a „szennyes ügyek k

ij

utnii amelv már öt év 6ta fenn

ái

!( osztályának" az az amerikai kor- s am

e]

vnek ideje, hogv végetvessünk, mányhivatalt, amely a diverzánsok A

z albizottságban néhánv fontos pénzelésére megszavazott 100 millió d5ntést értünk e

l _ mond

ot

t

a Visindollár „felhasználásával" foglalko- 1 szkij elvtárs Maga mind az ÍSi amit zik. A Magyarországon és Romániá- I itt >>m

ellékes fontosságú döntésnek" ban ártalmatlanná tett diverzánso- | „eveznek, nagy

J lentőségű. Minden kat is ez a „szennyes ügyek osztá- ,

épés> ame)y a nézeteltéréseket akár lya" küldötte. Csakhogy ezúttal éle- csak melIéke

s kérdésekben Is kiküszösen fény derült az amerikai kor- ; böUj reménnv

ei tölt el bennünket, many egész szennyesére. j hogy a köv

etkező lépés a fontosabb A washingtoni hábocús bűnözők kérdésekben fennálló véleményeltérékörül még szorosabbra zárul a bi- sek kiküszöböléséhez verethet. Erre zonyítékok gyűrűié. A tények poz- törekszünk/ ezt akarjuk és ezt próbáldorjává zúzzák hazugságaikat. I juk keresztülvinni. A koréai népi demokratikus köztársaság néphadseregének parancsnoksága jelentette, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai-népi önkéntes csapatokkai tovább folytatják a védelmi harcokat az eddigi vonalakon és az amerikaiangol intervenciósoknak és a liszinmanista katonaságnak nagy veszteségeket okoznak emberben , és hadianyagban. Az elmúlt 10 nap alatt a néphadsereg egységei sikeresen meghiúsították az ellenség támadásait és az amerikai hármas, hetes, huszonnégyes gyalogegységeknek, valamint a i l-es motorizált hadseregnek és a liszinmanista 1, 2, 6 és 7-es divízióknak nagy veszteséget okoztak. A harcok folyamán 4486 ellenséges katonát és tisztet öltek meg, sebesítettek meg, vagy fogtak el. Zsákmányod tak 14 nehézgépfegyvert, 42 könnyűgépfegyvert, 642 puskát, 122 önműködőfegyvert, 13 rádiókészüléket, sok muníciót, valamint sok más katonai felszerelést. Ezenkívül megsemmisítettek 15 tankot, elsüllyesztettek 2 hajót. 21 ellenséges repülőgépet lelőttek, négyet pedig megrongáltak. Franciaország dolgozói a francia-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának hetedik évfordulóját ünneplik December II-én a párizsi dolgozók | jetunió" társaság alelnökét, Georges r«'íló.ct o f 4-/-NÍ + r> 1- _ T— ^ . .... . . gyűlést tartottak, amelyet a „Franciaország-Szovjetunió" egyesület szervezett a francia-szovjet kölcsönös barátsági- és segélynyújtási szerződés aláírásának hetedik évfordulója alkalmából. A termet, amelyben a gyűlést tartották, Franciaország és a Szovjetunió állami lobogói díszítették és hatalmas felírások hirdették: a békéért — Franciaország felvirágoztatásáért, — a fracia-szovjet szerződés betartásáért. A gyűlés több, mint háromezer résztvevőjének lelkes részvételével a gyűlés elnökségébe megválasztották Pavlov, franciaországi szovjet nagykövetet, Arutyunant, az ENSz közgyűlése hatodik ülésezésén résztvevő szovjet küldöttség tagját, Pierre Čottot, a francia nemzetgyűlés képviselőjét, Greniert, a „Franciaország-SzovSoria írót és másokat. A gyűlés elnöke, Emilé Labeirie, a Nemzeti Bank tiszteletbeli igazgatója, megnyitó beszédében rámutatott, hogy mily nagy történelmi fontossága van a francia-szovjet szerződésnek a francia nép életében és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig hű volt a szerződéseihez és kötelezettségeihez és mindig a béke és a nemzetek közötti barátság mellett foglalt állást. Pierre Cott a gyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közepette kijelentette, hogy a francia nép mindig hü volt és hű marad, hű barátjához, a Szovjetunióhoz és Franciaország egyszerű emberei sohasem fognak harcolni a Szovjetunió ellen. A gyűlés végén egy szovjet filmet vetítettek le^ I