Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-11 / 290. szám, kedd

1951 december 11 IIJ S20 A termelési és beszolgáltatási feladatok szétírása a növényi és az állattenyésztési termelésben az 1952-es évre A kormány 1951 december 4-én az 1952-es évi termelés! és beszolgáltatási feladatok tervének szétírására a növényi és aa állattenyésztési termelésben a következő határozatot hozta: »A termelési és beszolgáltatási feladatok helyes szétírása a mezőgazdasági termelésben nemzeti bizottsáteti Arcvonal egységei és valamennyi xeti arcvonal egységei és valamennyi kis- és középföldműves számára rendkívül fontos feladatot jelent Fontos, hogy a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldmüvesek a termelési és beszolgáltatási feladatok megtárgyalását teljes felelősségérzettel és annak tudatában végezzék, hogy a rájuk rótt feladatok teljes'tésével hozzá járulnak a szocializmus felépítéséhez hazánkban. A termelési és beszolgáltatási feladatok szétlrását a mezőgazdasági ter melésben az 1952-es évre a következő elvek szerint valósítjuk meg. I. álts'ános e vek 1. Az állami gazdaságok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzem termelési és beszolgáltatási feladatait a központ határozza meg Az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzem esetében a termelési feladatok megállapításánál a magasabb hektáronkénti földhozamból az állatoknál pedig a magasabb hasznosságból kell kiindulni. A beszolgáltatási feladatok megállapításánál annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzemek minden mezőgazdasági terméket beszolgáltatnak, kivéve a vetőmagra, a természetbeni járandóságokra és a takarmányra megállapított mennyiséget. Az állami birtokoknak olyan mértékben kel! alkalmazniok az agrotechnikai intézkedéseket és úgy kell megszervezniük a munkát a növényi és az állattenyésztési termelésben, hogy biztosítani tudják feladataik teljesítését és hogy igy rövid időn belül mintagazdaságokká váljanak, amelyei nagymennyiségű árut tudnak beszolgáltatni az államnak és így például szolgáljanak a2 EFSz-eknek, valamint a kis- és középföldműveseknek 2. Az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek, valamint a többi mezőgazdasági üzem számára a termelési és beszolgáltatási feladatokat szétírás útján határozzák meg, amely szétírást a belkereskedelemügyi és a földművelésügyi minisztérium valósítja meg a nemzeti bizottságok segítségével. A nemzeti bizottságok megvalósítják a szétírást, felelősek a termelési és beszolgáltatási feladatok teljositéséért és folyamatosságuk ellenőrzéséért. A nemzeti bizottságoknak közbe kell lépniök abban az esetben, ba a feladatok teljesítését valami veszélyeztetné. Minden mezőgazdasági üzemnek arra kell törekednie, hogy a talaj jobb megművelésével, az agrotechnikai Intézkedések felhasználásával, a helyes növényápolással magasabb hektáronkénti földhozamot érjen el, valamint a takarmányalap kiszélesítésével való jobb gondoskodással, helyes takarmányozással és naponta háromszori fejéssel biztosítaniok kell a mezőgazdasági termelés fejlődését és az állatok hasznosságának fokozását. Az egyes mezőgazdasági üzemeknek biztosítaniok kell a termelési és beszolgáltatási feladatok teljesítését, hogy a dolgozók élelmiszerellátása zavartalan legyen. 4 3. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek a beszolgáltatási feladatok megállapításánál abban az előnyben részesülnek, hogy átlagos beszolgáltatási normájuk 10 százalékkal alacsonyabb lesz. mint a község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája. Az EFSz-eknek magasabb hektáronkénti földhozamot kell biztositan'Ok, mégpedig a helyesen megszervezett munkával az egyesített táblákon Az EFSz-eknek továbbá fokozniok kell az állatok hasznosságát a közös istállókban. meg kell szilárdítaniok és tovább kell fejleszteniük a közös gazdálkodást és a kedvező beszolgáltatási feltételek mellett gondoskodniok kell a szövetkezeti gazdálkodás pozitív eredményeiről és egyidejűleg a szövetkezeti tagok életszínvonalának fokozásáról, valamint jövedelmük növeléséről. 4. Fontos, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek beszolgáltatási faladata megfelelő legyen, hogy így hozzá tudjanak járulni a közellátás biztositásához. Ezen elv betartásával a beszolgáltatási feladatokat az egyénileg gazdálkodó földművesek és az I. valamint II. típusú EFSz-ek tagjai számára úgy kell szétírni, hogy a nagyobbak többet, a kisebbek pedig kevesebbet szolgáltassanak be termésükből. 5. Az egyes kerületekre, járásokra és községekre kivetett termelési és beszolgáltatási feladatokat maradék nélkül szét kell írni. 6. A termelési feladatokat a termelési lehetőségek és feltételek szerint kell megállapítani (a talaj minősége, a táblák nagysága, a vetésforgók, stb.), emellett biztosítani kell minden egyes darab föld megművelését, a vetési területek kiszélesítését és az elhanyagolt földek megművelését is. Nem szabad megengedni, hogy bárki földet vagy állatot eltitkoljon. 7. Azon II. típusú EFSz-ek számára, amelyekben a mezsgyéket már felszántották, valamint a III. és IV. típusú EFSz-ek számára a termelési feladatokat az egész szövetkezeti földterületre rójják ki, tehát a háztáji gazdálkodásra is. Az EFSz vezetősége a tagokkal való megtárgyalás alapján határozza meg, hogy mennyi termelési feladat esik a közösen megművelt talajra és mennyi az egyes tagok háztáji gazdálkodására, mennyi a közösen elhelyezett állatállományra és mennyi az egyes tagok állataira. 8. Az állattenyésztési termelésből a két hektáron aluli földművesek, valamint az I. és II. típusú EFSz-ek számára a beszolgáltatási feladatokat ugyanazon elvek szerint kell kivetni, mint a többi nagysági csoportban az egyes földművesek számára. 9. Az állattenyésztési termékek beszolgáltatásának kivetésénél azonnal megállapítják a részleg beszolgáltatási kötelezettségeket az egyes negyedekre. A beszolgáltatási kötelezettség elsőrendű kötelessége minden egyes mezőgazdasági üzemnek, állami birtoknak, EFSz-nek és egyénileg gazdálkodó földművesnek. Ezé.t a növényi termelésben rögtön a cséplőgéptől, vagy egyenesen a földről kell a b szolgáltatást teljesíteni, az állattenyésztésben pedig az egyes negyedekre eső mennyiséget egészen pont san az évi terv szétírása szerint kell beadn'. Az EFSz-ek csak a beszolgáltatási feladatok teljesítése, valamint a közös szövetkezeti alapok kiegészítése után kezdhetik meg a munkaegységek utáni természetbeni járandóságok szétosztását. A beszolgáltatási kötelezettség teljesítése előtt az EFSz-ek adhatnak ugyan ki természetbeni elő'eget a tagoknak, de csak olyan mértékben, hogy a kiadott előlegek mennyisége ne haladja túl a beszolgáltatott szemesgabona vagy burgonya 10 százalékát. 10. Az egyes járásokra a beszolgáltatási feladatokat a kerületi Nemzeti Bizottságok számítják ki, mégpedig a kerületi átlagos norma szerint, amely a vágó állatoknál" és tejnél egy hektár mezőgazdasági földre, a vágósertéseknél pedig egy hektár szántóföldre esik. A kerületi Nemzeti Bizottságok íregállapítják a beszolgáltatási feladatokat az egyes járásokra a beszolgáltatási norma szerint, amely vagy magasabb, vagy alacsonyabb, mint az átlagos kerületi norma és igazodik az állatállományhoz, figyelembevéve a tehénállományt, illetve a szövetkezeti földek terjedelméhez, a közösen megművelt szövetkezeti földek (beleszámítva a háztáji gazdálkodásokat) és az egyénileg gazdálkodók földje arányában Azon járások számára, amelyekben a földek túlnyomó része már III. és IV. tipusú EFSz-ek keretében van megművelve, a kerületi Nemzeti Bizottság olyan módon állapítja meg a beszolgáltatási feladatokat, hogy e járások átlagos beszolgáltatási normája 4—7 százalékkal alacsonyabb legyen, mint a többi hasonló járásokban. 11. A járási Nemzeti B'zottságok a kerületi Nemzeti Bizottság által megállapított feladatokat szétírják az egyes községekre. Emellett a járási Nemzeti Bizottság minden egyes III. és IV. típusú EFSz számára különkülön állapítja meg a beszolgáltatási feladatokat a helyi Nemzeti Bizottság és a vezetőség véleményezése alapján. Azokban a községekben, ahol III és IV. típusú EFSz van, az EFSz számára külön kell megállapítani a beszolgáltatási feladatokat, mégpedig ama elv betartásával, mely szerint az EFSz beszolgáltatási normája 10 száza'ékkal alacsonyabb, mint a község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája. 12. A termelési és beszolgáltatási feladatoknak a földművesekkel való megtárgyalása után a megállapított termelési és beszolgáltatási feladatokra szerződéseket kell kötni, a községek, a gazdasági szövetkezetek és az összes felvásárló szervek jelenlétében. A többi felvásárló-szervet (tejüzem, szeszgyár, keményítőgyár, cukorgyár és dohányipar), szintén figyelembe kell venni a szétfrásnál és a termelési és beszolgáltatási feladatok megtárgyalásánál. Ezek kötelesek a termelőkkel külön megegyezést kötni, amely része lesz 'a szerződésnek. A szerződést a község nevében a helyi Nemzeti Bizottság, az EFSz-el rendelkező községekben pedig a helyi Nemzeti Bizottságon kívül még az EFSz elnöke is aláírja. A szerződés melléklete a községi összterv, amelyben fel van tüntetve a község egész termelési és beszolgáltatási feladata, szétírva az egyes földművesekre s melyben a földművesek kötelezik magukat aláírásukkal a reájuk kirótt feladatok elfogadására és teljesítésére. Azokban a községek ben, ahol III. és IV típusú EFSz működik, d az állattenyésztési termelés még nem folyik szövetkezeti alapon, a szövetkezet számára kivetett beszolgáltatási feladatot a tagokra kell szétírni. ü. Kiegészít Siefározaf a beszolgáltatás! feladatok szétírására a nävinyš termelésen Zöldség: Egyidejűleg az állattenyésztési termelés kiírásával megállapítják a beszolgáltatás! feladatokat a zöldségfélékből is, mégpedig az egész tervevezett termelésre, leszámítva a saját szükségletet. III. Kiegészíts határozat a beszolgáltatási feladatok szétírására az állattenyésztési termelésben 1. Vágóállatok és borjúk: a) A beszolgáltatási feladatok teljesit'sét a tervezett vágómarha állomány veszélyeztetése nélkül kell biztosítani. Emellett arra kell törekedni, hogy a termelés a lehető legmagasabb legyen és a beszolgáltatás is egyre növekedjék. b) A gazdasági szövetkezet által kiadott fajállatokat teljes súlyukkal beszámítják a mezőgazdasági üzem beszlogáltatási kötelezettségébe, vagyis amilyen súlyban a gazdasági szövetkezet fajállatot ad ki, ugyanannyi súllyal növekszil- a mezőgazdasági üzem beszolgáltatási kötelezettsége. 2. Malacok: a) A termelési és beszolgáltatási feladatok szétlrását a malacoknál úgy kell biztosítani, hogy emellett a sertéshús termelés a lehető legnagyobb méreteket öltse, amennyiben erre megvannak az előfeltételek, hogy Igy a lehető legtöbb sertéshúst lehessen a közellátás rendelkezésére bocsátani. b) Minden anyadisznó tulajdonosnak legkevesebb 4 malacot kell beszolgáltatni a gazdasági szövetkezetbe egy év letelte alatt egy anyadisznó után. A III. és IV. típusú EFSz-ek agadasági szövetkezetbe csak akkor szolgáltatnak be malacokat, ha e saját közös tenyésztésük eléri a tervezett terjedelmet. Emellett az 1952 június 30-ig beszolgáltatott malacoknál a teljes sul^t legfeljebb azonban 20 kg-ig malaconként, a harmadik negyedévben a beszolgáltatott malacoknál már csak a fele súlyt, vagyis malaconként 10 kg-ot számítanak be. A XV. tervezett negyedévben a malacokat a beszolgáltatási feladatokba már egyáltalán nem számítják be. A beszolgáltatott malacok élősúlya nem lehet alacsonyabb, mint darabonként 15 kg. Ha az állami birtokok a gazdasági szövetkezettől malacokat vesznek át, beszolgáltatási feladatuk olyan mértékben fokozódik, amennyi a gazdasági szövetkezettől átvett malacok súlya. A beszolgáltatási feladatok megállapításánál a malacoknál, az összáilajni, kerületi és Járási tervet olyen mértékben fokozzák, amilyen mértékben a malacfelvásárlás várható. 3. A fa álatok tartása: A fajállatok tartásának a vágómarha beszolgáltatási felaádatok teljesítésébe való beszámításáról szóló eddigi rendelet továbbra is érvényben marad. Egy fajbika tartására 360 kg élősúlyt egy fajkanca tartására 180 kg élősúlyt számítanak be évente. 4. Tej: Az átlagos tejbeszolgáltatási feladatot (5 százalékos zsírtaltalommal rendelkező tejből) ki kell vetni minden egyes tehéntenyésztő számára a földnélküliek és a kisföldmüvesek esetében is. A tej termelési és beszolgáltatás! feladatok szétírásánál jelen vannak a tejüzem kiküldöttei is, akik a tejbeszolgáltatókkal szerződést kötnek. A beszolgáltatási feladatok megtárgyalásánál a tejüzem kiküldötte a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági előadójával együtt tanácsokat és segítséget nyújt a tehén tenyésztőknek a napi háromszori etetés és háromszori fejé» bevezetésére. 5. Tojás: A tojás beszolgáltatási feladatok minden egyes mezőgazdasági tizem számára a szántóföld terjedelme szerinti szilárd norma alapján állapítják meg. A mellékletben feltüntetett normák érvényben vannak 1952-től 1954-ig. A HL és IV. tipusú EFSz-ek esetéőben amelyek még nem rendelkeznek közös tenyésztéssel és amelyekben még a tagok sem rendelkeznek elegendő baromfiállománnyal, a járási nemzeti bizottság az 1952-es évi tojásbeszolgáltatási feladatot 15 százalékkai csökenthetl. A földnélküliek, amennyiben tyúkot tenyésztenek és a földművesek, tekintet nélkül a tulajdonukban lévő tyúkok számára, családtagjaikkal együtt önellátónak számítanak, vagyis nem részesülhetnek tojásjegyben. A kórházak és más szociális intézetek számára, amelyek földdel ugyan nem rendelkeznek, de tyúkokat tenyésztenek, nem kell beszolgáltatási kötelezettséget előírni 6. Vágóbaromfi: Vágóbaromfiból minden egyes mezőgazdasági üzemre, amely 0.5 hektár szántóföldnél több földdel rendelkezik, ki kell vetni a beszolgáltatási feladatot a szilárd beszolgáltatási norma szerint, amely 2 kg élősúlyú baromfit Ír elő minden hektár szántóföld után. Ez a norma 1952-től 1954-ig van érvényben. A III. és IV. tipusú EFSz-eäi esetében a baromfitenyésztés kiszélesítésének érdekében az 1952-es évben a beszolgáltatási norma 10 százalékkal alacsonyabb. A m. és IV. tipusú szövetkezetkben, ahol még nem működik közös baromfitenyésztés és a tagok sem rendelkeznek a tervezett állománnyal, a járási nemzeti bizottság a beszolgáltatási feladatot 20 százalékkal csökkentheti, (a hektáronként 2 kg-os normánál). A földnélküliekre és a 0.5 hektáron alúli mezőgazdasági üzemekre, amennyiben ezak baromfit, tenyésztenek, a beszolgáltatási feladatot a következőképpen állapítják meg: r 6—10 darab után 2 darab a beszolgáltatás ha 10 darabnál többet tenyészt, akkor az ö sszáll ománynak egy negyed részét köteles beszolgáltatni (a kikerekités mindig felfelé történik). A beszoálgáltatásl feladatot teljesíteni lehet libábal, kacsával és pulykával. Ha a beczolgáltatásl feladatot a mezőgazdasági vállalat a fentemlített állatokkal nem tudja teljesíteni, beadhat kétszer annyi kakast, vagy kappant. Öl) 7. Gyapjú: A gyapjúbeszolgáltatási feladatokat a tervezett juhállomány szerint vetik ki. A finom gyapjas juhok után legkevesebb 3.20 kg-ot a közepes gyapjúval rendelkező juhok után legkevesebb 2.50 kg-ot és a durva gyapjas juhok után legkevesebb 1.80 kg-ot kell beszolgáltatjil. A féléven aluli bárányok után 0.50 kg a beszolgáltatási kötelezettIV. Szervezési kérdések A helyi nemzeti bizottságok idejében megkapják a járástól a termelési és beszolgáltatási feladatok irányszámát. Igy lehetővé válik, hogy 1952 február l-ig minden egyes községben elvégezzék a tervszétírást és megkössék a szerződéseket A járási nemzeti bizottság a községekbe instruktorokat küld ki a legjobban bevált felvásárlási dolgozók és más funkcionáriusok soraiból. Ugyancsak a járási nemzeti bizottságnak kell gondoskodni arról, hogy a terv szétírása ne legyen csupán adminisztrációs munka, hanem hogy minden egyes résztvevő, minden egyes földműves a szerződések megkötésében elsőrangú fontosságú feladatot lásson. Az akcióba be kell kapcsolni a Nemzeti Arcvonal szerveit, a Földműves Szövetséget, a CsISz-t, a Csehszlovák Nőszövetséget és a felvásárló szerveket is,