Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-11 / 290. szám, kedd

U J SZO 1951 december 11 Teljesítsük legalább száz százalékban a CsKP felhívását a pártsajtó terjesztésében Minden nap szól hozzánk a pártsajtó értelmes és hívó szava és nekünk, a munkásosztály kipróbált harcosainak, az agitátoroknak lelkesen harcba kell indulnunk azért, hogy hazánk dolgozói ne feledkezzenek meg •6ztályunk és jövőjük sorsáról. Sokan már elfelejtették a mult háborúban átélt keserves szenvedéseket és nem érzik ét, hogy ma kezükben van a saját sorsuk kulcsa. A háború.- uszítók, a világ imperialistái újabb véráldozatokat követelnek, hogy elveszített piacaikat visszaszerezhessék, vagy újabbakkal kibővítsék. Nem törődnek a munkások, a nép életével. Láthattuk ezt a második világháború idején a koncentrációs táborok, a börtönök, a nyomor és a harcterek áldozatainak tömegéből. Ez volt a szabadságra vágyó népek sorsa a fasiszta hitleri- és Horthy-rendszer Idején. Még ma is sokan megfeledkeznek arról, hogy hová tartoznak. Talán tudatlanságból, talán rosszindulatból teszik ezt, vagy talán azért, mert attól félnek, hogy a történelem mérlege femét a kapitalisták oldalára billen. Az öntudatos dolgozók azonban ilyen hibákba nem esnek és nem hiszik el a dajkameséket. Mindenki, aki, olvas, aki tanulmányozza a leninisztálini politikát, világosan lát és egyenesen halad előre. Csak akik nem tőrödnek a világ eseményeivel, a saját *crsukkal és családjuk sorsával, akik nem érzik át, hogy mit jelent mindannyiunk számára a béke, azok zárkóznak el a pártsajtó felvilágosító szaval elől. Az ilyen emberek talán még Sztálin elvtárs ama szavait «em | olvasták, hogy a béke fennmarad és tartós lesz, ha • népek kezükbe veszik sorsuk irányítását. Ezek a szavak biztonságot nyújt nak minden dolgozó ember szívének és világosságot gyújtanak a 6Ötétben tapogatózók előtt. Megfeledkezhetünk-e arról, mennyi vért áldozott a munkásosztály azért hogy mai boldog életünkig eljuthassunk? Megfeledkezhetünk-e a szovjet népről, amely felszabadított bennünket, megmentett a kizsákmányolástól biztosította minden dolgozónak a kenyeret és lehetővé tette, hogy hazánk építői legyünk? Nem feledhetjük ezt el! £s mégis akadnak sorainkban olyanok, akik behúnyják a tények előtt szemüket. Munkásaink, sőt dolgozó parasztságunk soraiban ls akadnak még, r'ik bár saját bőrükön érezték a kizsákmányolók, a nagybirtokosok igáját, ma ismét bedőlnek az Ilyen reakciós elemek propagandájának. Ez a propaganda azonban évről-évre halkabb lesz, egyre jobban túlharsogják a mi építőmunkánk diadalmas hangjai és a végén annyira elhalkul, hogy nem hallják meg sem a falu, sem a városok, sem a gyárak dolgozói. Akkor majd egy emberként fognak hozzá az igazi építőmunkához, megvalósítják a falu szocializálását, a megépített alapokra, erős és biztos falakat emelnek, felépítik saját boldog jövőjüket. E*t a nagyszerű változást segíti elő, erre bíztat minket a pártsajtó, amelynek segítségével biztonságosan és szilárdan haladunk a szocializmus felé. KISS OSZKÁR, Topolníky Rimaszécsen agitkettősök terjesztik a pártsajtót Nálunk Rimaszécsen agitkettősök alakultak a pártsajtó terjesztésére. Két tanító, két elvtárs a Csemadokból. kettő a Szovjet Barát Szövetségből, én pedig a pártszervezet részéről Vállalttik el a lapter;esztési kötele, •ettséget Agitáló körutam során azt tapasz, taltam, hogy az agitkettősök nem végzik helyesen feladatukat. Egyszerűen csak beköszönnek a lakossághoz, ajánlják, hogy rendeljék meg az Uj Szót, vagy a Pravdát és aa első elutasító válasz után továbbmennek. Természetes, hogy ilyen munkával nem lehet célt érni, nem lehet senkit sem felvilágosítani. November 25 én hozzáláttam az alapos munkához és a látott hibáik elkerülésével jó agitációs munkát igyekeztem végezni. Egy nap alatt 16 előfizetőt szereztem, de nem úgy, hogy csak éppen jó napot kívántam, hanem igyekeztem meggyőzni az embereket, megmagyaráztam nekik, miért kell ol vasnunk a pártsajtót, miért kell minden csehszlovákiai magyar dolgozónak az U j Szót olvasnia. Munkánkkal csak úgy érünk el eredményt, ha Gottwald elvtárs út mutatásai szerint dolgozunk, aki azt mondotta, hogy ha előszörre nem is győzünk meg valakit, másodszor, harmadszor, sőt ha kell, százszor ls elmegyünk hozzá, amíg csak el nem érjük célunkat Agitáló munkámat tovább folytatom. Eddigi igyekeze tem eredménye 65 előfizető, megfogadtam azonban, hogy még ebben az évben legalább száz előfizetőre emelem agitációs teljesítményemet Pártunk és építömunkánk tiszteletére. KOZLOK LÁSZLÓ munkáslevelező, Rimaszécs. Mi trs^g Almágyon? írok néhány sort a mi községünkről mert még soha nem olvastunk róla. Mint munkás dolgozom a helybeli kőbányában. Azelőtt harangozó voltam s abból éltem. A felszabadulás után azonban olyan foglalkozást vá'osztottam, amellyel jobban hozZáárulhatok hazánk építéséhez. A mi községünkben is észre lehet venni a szocialista építőmunka hatását. Felépítettük a kultúrházat, emely bizony a múltban igen rossz állapotban volt. Azóta, hogy elkészült már többször volt szép kultúrműsorunk, most vasárnap például a ragyolci Csemadok-csoport Vendégszerepelt nálunk. Megépítettük az új utat Is brigádmunkával merfazelőtt bizony járhatatlan volt a sártól, főleg ősszel és tavasszal Kő az építéshoz a kőbányánkból volt elég, de bizony a régi tulajdonosa sajnálta az útépítéstől és mind egy szálig elszállítatta a követ. Panasz a községünkben akad I szintén. A közüzem korcsmájában j olyan a főnök, hogy vasárnap pél! dául egyáltalán ki seon nyit és ha í a dolgozók vasárnap sört akarnak inni, akkor kénytelenek ebéd után átmenni a szomszéd községbe. Különben ia a négy koronába kerülő sört öt koronáért szokta árulni. Par nász van a füszerüzlet vezetésére is mert a főnöke csak akkor nyit ki amikor neki jól esik. Félvállról veszi a dolgot és azt mondja, hogy minek nyitna ki, hiszen egy a fizetés így is, úgy ls, tudniillik közüzem ez is. Nyáron és aratáskor csak 9—10 órakor nyitott ki és a gazdasszonyoknak a legnagyobb munkaidőben várakozniok kellett, ha valamit akartak vásárolni. Szeretnénk megtalálni a módját hogyan küszöböljük ki ezeket a hibákat, hogy községünk diolgoizói megelégedetten ' és lelkesen vegyenek részt ötéves tervünk építésében. Antal Dezső, Almágy. PARTELET A Dimitrov-üzem kommunistái a pártiskolázásért és a terv teljesítésért Ebben az évben is, hasonlóképpen, mint a mult esztendőkben, megkez dődött a pártiskolázás, amelyen minden párttag aktívan résztvesz. A pártIskolázás célja, hogy Pártunk minden tagja képezze magát, hogy politikailag és ideológiailag művelődjön és fejlődjön. Az idei pártiskolázás anynyiban különbözik ^ mult évitől, hogy most a Központi Bizottság határozata értelmében pártonkivüüek is részt vehetnek az iskolázáson. Üzemi pártszervezeteink is kiválasztották a pártonkívüliek közül a legjobbakat,, akiknél feltételezhető, hogy Pártunk irányvonalát betartják és beosztották őket az alapiskolázás csoportjaiba, ahol a párttagokkal együtt tanulhatnak. Ennél a beosztásnál csupán arra ügyeltek, hogy a pártonkívüliek létszáma a Központi Bizottság határozata szerint ne haladja túl az egyes csoportokban az összes résztvevő 50 százalékát. A bratislavai Dimitrov Györgyüzemben a pártiskolázás harmadik évére az előkészületeket még a nyáron megkezdték. Az üzemi pártszervezet központi vezetősége előkészítette erre a részszervezetek vezetőségeit, akik gondos kiválasztás után kijelölték az iskolázás tanítóit. Az alapiskolázás tanítói egy, a marxistakő. ők tanítói pedig kéthetes iskolázáson vették részt. Igy tehát a tanítók felkészültek az iskolázásra és joggal remélhetjük, hogy ebben az évben jobb eredményeket fogunk elérni, mint tavaly. A Dimitrov-gyár üzemi pártszervezeti csoport titkárától Kulisek Borisz elvtárstól és a pártbizottság iskolázási referensétől, Hasprun Vilmos elvtárstól bő információkat kaptunk arról, hogyan készül az üzem pártszervezete a pártiskolázás harmadik évére. Az egyes részszer veze'ek vezetői már szeptember és október folyamán az agitátorok és tízescsoport vezetők útján megkezdték az agitálást a pártiskolázás jelentőségéről. Az agitációs munkát a pártonkivül'ek között ls végezték és tudtukra adták, hogy a Központi Bizottság határozata értelmében lehetőség nyílik számukra is résztvenni a pártiskolázás alaptanfolyamain. Az elvtársak 95 pártonkívüli üzemi alkalmazottat vettek fel az iskolázás alaptanfolyamaiba, ügyelve arra. hogy mind olyanok kerüljenek oda, akik a Párt irányvonala szerint igazodnak, élnek, s esetleg később a Párt aktív tagjai lehetnek. Az Iskolázás megkezdése előtt úgy az alaptanfolyamok mint a marxistakörök tanítóit és azok helyetteseit összehívták. Rövid instrukciókat kaptak az üzemi szervezet vezetőségétől a pártiskolázás évére vonatkozólag. A pártiskolázást az 'izemben ünnepélyes keretek között kezdték meg, amire meghívták az Iskolázás pártonkívüli résztvevőit is. Hasprun elvtárs szavai szerint az iskolázáson való részvétel, ami már novamber havában rendesen folyt, 7" százalék. Arra a kérdésre, miért nem tudnak 100 százalékos részvételt elérni, azt válaszolták, hogy ennek legnagyobb részben az az oka, hogy mivel a pártiskolázás a délutáni órákban van, a délutáni műszakban dolgozé elvtársak nem tudnak azon részivenni Legnagyobbrészt vidéki elvtársakról van szó, akiktől nem lehet megkövetelni, hogy munkaidőn kívül is bejöjjenek Bratislavába, az iskolázásra. Az ügy felett a pártszervezet vezetősége nem siklik el, hanem minden •'gyekezetével, minden körülményt rzámbavéve, azon van, hogy «z elvtár^sak számára kedvező megoldást találjon. Az üzemi pártszervezet vezetősége ellenőrzi az iskolázást. Az ellenőrzés olykép történik, hogy a vezetőségi tagok számára kijelöltek 2—3 alaptanfolyamot, esetleg marxista-kört, amelyeket az illető elvtárs köteles időnként meglátogatni, illetőleg a vitán résztvenni és meggyőződni arról, hogyan folyik a csoportban a tanulás. Szükség esetén az elvtársaknak segítséget kell nyújtani. Reméljük, hogy ilyen alapos előkészületek után a Dimitrov-üzem kommunistái bebizonyítják, hogy a pártiskolázás terén sokkal szebb eredményeket érnek majd el, mint a mult évben. Mivel már az év végéhez közeledünk és egyes üzemek vagy már teljesítették, vagy a közeli napokban teljesítik az ötéves terv harmadik évét, beszélgetésünk során Kulisek és Hasprun elvtársakkal erre a kérdésre is rátértünk. Főleg arra, hogy az ü emi pártszervezet mennyiben segítette elő az üzemben a terv teljesítését. Kulisek elvtárs erről is elég részletesen beszél. Elmondja, hogy a tervet december 14-ével tejezik bs Az üzemi pártszervezet a kommunisták útján biztosítja a terv teljesítését, mégpedig aképen, hogy minden vezetőségi ülésen programmba veszik a terv teljesítését. Ha valahol valami zavart, vagy nehézséget észlelnek a te. v teljesítésével kapcsolatban, határoznak arról, miképen tudnak azon a bizonyos helyen segíteni. A határozatok végrehajtását ellenőrzik. Igy elérik azt, hogy a határozatokat teljesítették, illetőleg teljesítik. Ilyen határozat például, hogy ahol hibát vesznek észre a terv teljesítésében, oda a \ ezetőség egyes tagjai személyesen mennek el és agitációs meggyőző munkát végeznek a munkások között, vagy megbíznak egyes jó elvtársakát, kommunistákat azzal, hogy ők végezzenek személyes meggyőző munkát azon részleg vagy munkahely munkásai között, ahol a terv teljesítése veszélyben van. Az ilyen személyes agitációval mindig kedvező eredménye, ket érnek el. Az ötéves terv harmadik évének teljesítésével kapcsolatban foglalkozik az üzemi pártszervezet az ötéves terv negyedik éve tervének előkészítésével. Az ősszüzemi szerződés taglalása és a munka szétirása a következő év első negyedévére már folyamatban van. Sokan az elvtársak közül Gottward elvtárs 55-ik születése napja tiszteletére már a negyedik tervév szilárdított normái szerint kezdtek dolgozni és versenyre hívták ki az üzem más észlegeit. A Dimitrov György-üzem kommunistái, amint a fentlekből is látható, tudják, mit jelent számukra a pártiskola aho) fejleszthetik tudásukat, bővíthetik képességeiket és tud Iák, hogy a terv teljesítésével, valamint a negye lik év tervének jó előkészítésé' vei dolg ,zó népünk jólétét és hazánkban a szocializmus mielőbbi feN építését, segítik elő. (b. b.) Megjelent magyar nyelven Lenin műveinek 22. kötefe A budapesti Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven Lenin műveinek 22. kötete. A 22. kötet V. I. Lenin 1915 decembere és 1916 júliusa között írt műveit tartalmazza. Ez a kötet tartalmazza az »Ujabb adatok a mezőgazdasági kapitalizmus fejlődéstörvényeiről, I. füzet. Kapitalizmus és mezőgazdaság az Amerikai Egyesült Államokban* című munkát, melyben Lenin a tőkés társadalom mezőgazdaságának nemkapitalista fejlődéséről szóló antimarxista elméletet bírálja. A kötetnek jelentős részét alkotják azok a cikkek, amelyekben Lenin megokolja és kifejti az 1914—1918-as első imperialista világháború bolsevik jelszavait és a proletariátus feladatait ebben a háborúban, s amelyekben leleplezi a nyílt szociálsovinisztákat, valamint a burkolt szociálsovinisztákat, a centralistákat Ezek közé a cikkek közé tartozik »Az opportunizmus és a II. Internacionálé csődje*, »A franciaországi ellenzék feladatairól*, »Az annexio nélküli békéről és Lengyelország függetlenségéről, mint oroszországi napi jelszavakról*, »Wilhelm Kolb és Gorkij Plehanov*, »A békeprogramm«-ról, »Az OSZDMP Központi Bizottságának javaslata a második szocialista konferenciának*, továbbá »A német és nemnémet sovinizmusról* című cikk és más írások. A kötet tartalmazza »Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka« című híres művet »Szocialista forradalom és a nemzetek önrendelkezési joga* című téziseiben és >Az önrendelkezés körül folvó vita eredményei* című cikkében Lenin a nemzeti kérdés bolsevik programmjának alapvető tételeit továbbfejlesztette. »Június brozsúrájáról« című cikkében Lenin a német baloldali szociáldemokraták politikai hibáit bírálta. V. I. Lenin műveinek ebben a kötetében jelennek meg először » következő dokumentumok: »HatárOzati javaslat a II. szocialista konferencia összehívásáról*. »Az 191S április 24iki konferenciához. A küldöttség javaslata* és »A külföldi szervezetek bizottságának levele az OSZDMP szekcióihoz*, amelyek Leninnek az oroszországi és nyugateurópai szociálsoviniszták ellen és a Bolsevik Párt megerősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom internacionalista elemeinek tömörítéséért folytatott harcát tükrözik. A körösi Csemadok-csoport kultúrházat épít A rozsnyói járásban lévő Kőrös községben valamennyi Csemadok-tag bányában dolgozik. A tagok annak ellenére, hogy nap közben nehéz testi munkát végeznek, este mindannyian az iíj kultúrház építésén szorgoskodnak. Ezeket a dolgozókat senJci sem hajtja erre a munkára. Maguk önként jelentkeztek arra, hogy végre is a hosszú nélküle szűkölködés után községükben felépítik a kultúrházat. Alig telik el egy-két hét és meg is lesz a kultúrház. A községben ugyanis volt egy régi épület, amelyet raktárnak használtak. Mellette még két-három kisebb helyiség ia volt. A válaszfalakat kíd&ntötték és az építéshez szükséges anyagot, illetv

e an. nak beszerzését megbeszélték a helyi Nemzeti Bizottság elnökével, áki készséggél állt a Csemadok-tagok rendelkezésére. Benő elvtárs azonban nemcsak jó tanáccsal segítette elő a kultúrház felépítését, ö saját maga is dolgozott a többiekkel együtt az építkezésen. Megy is itt a munka. Hogyisne, mikor olyan öntudatos dolgozók vannak itt, mint Benő József, aki nappal a rudnai vasércbányában, dolgozik, este pedig teljes odaadással kapcsolódik be a kultúr, ház építésébe. Külön dicséretet érde. mel továbbá Bene Béni IftZ éves ácsmunkás is, aki önként elvállalta, hogy a kultúrház építéséhez szükséges ácsmunkákat elvégzi. De itt van a többi Csemadok-tag is, akik közül külön említést érdemel Fábián József, Drenko Bálint, Tuza Piroska, Szabó Klára és Dobos Júlia. Az elv. társak és elvtárgnök fáradságot nem ismerve még vasárnapjukat is feláldozzák, csakhogy kultúrházukat minél élőbb meglehessen nyitni. Az ered. mény ilyen lelkes mu>nka után nem maradhat el. Vajda József,