Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-09 / 289. szám, vasárnap

1951 december 9 UJSZO Az USA ama törekvése, hogy Görögországot a Biztonsági Tanácsba behozza, váratlan ellenállásba ütközött Csütörtökön, december 6-án az ENSz közgyűlése plenáris ülést tar­tott, hogy megválassza a Biztonsági Tanács három nem állandó tagját, India, Equador és Jugoszlávia helyett, amelyek december 31-ével távoznak a Biztonsági Tanácsból. Az alapokmány, a hagyomány, va­lamint az 1946-ban az ENSz londoni ülésén megkötött gentleman egyez­mény szerint a Biztonsági Tanácsba való választásoknál meg kell őrizni az igazságos földrajzi elosztás elvét. Az említett szervben lévő helyeknek meg kell tehát oszlaniok, úgy Nyu­gat-Európa országainak képviselői, mint a Kelet-Euiópa—Latinamerikai körzet, stb., képviselői között. A közgyűlés mostani ülésén a szláv államok a lelépő Jugoszlávia helyébe a Fehérorosz Szovjet Köztársaságot jelölték. A hagyományos szokás elle­nére, amely az 1946. évi londoni egyezmény alapján alakult ki, az USA megkísérelte a Fehérorosz Köz társaság megválasztásának meghiúsí­tását és Görögországot javasolta je­löltként, amely számára jobban meg­felel, jóllehet nem szláv állam és n'ncs semilyen joga a Biztonsági Ta­nácsban Kelet-Európa szláv államait képviselni. Az USA küldöttsége már jóval a közgyűlés mostani ülésezése előtt lázas kulisszákmögötti tevé­kenységet kezdett, hogy Görögorszá­got törvényellenes úton a Biztonsági Tanácsba juttassa. Mindez visszatükröződött a csütör­töki választások folyamán, amelyek titkos szavazással folytak le. Az ér­vényben levő szabályok szerint a megválasztáshoz a szavazatok két­harmada szükséges. A szavazások első menetében Equador és India helyére Pakisztánt és Chilét választották meg, amelyek 55, illetve 57 szavaza­tot kaptak. A harmadik jelölt számá­ra leadott szavazatok azonban meg­oszlottak. A Fehérorosz Köztársaság az első menetben 26 szavazatot Gö­rögország 30 szavazatot kapott, s ezért még egy menetet kellett tartani. Azonban ebben «. menetben sem kap­ta meg egy jelölt sem a megválasz­táshoz szükséges 40 szavazatot. A további hat választási menetben a Fehéroroszországra leadott szavazatok száma állandóan növekedett, a Gö­rögországra leadott szavazatok száma csökkent. A utolsó menetben Fehér­oroszországra 33 szavazatot, Görög' országra 24 szavazatot adtak le. A szavazás folyamán látható volt, hogy különféle személyek asztaltól asztalig jártak. Az újságírók ezzel kapcsolatban rámutattak arra, hogy az USA küldöttsége nyomást igyekszik gyakorolni néhány ország küldöttsé­gére, — amelyek rendesen engedel­mesen teljesítik parancsait, — olyan irányban, hogy szavazataikat az ame­rikai jelöltre — Görögországra adják le. Az elnök kijelentette, hogy a köz­gyűlés plenáris ülése ezért nem ke­rülhet zsákutcába és javasolta, hogy a választásokat e akítsák félbe és !gy ,,a küldöttségeknek adjanak időt", hogy átgor.dolják a kialakult helyze­tet. Az USA azon kísérlete tehát, hogy Görögoiszágot törvénytelen úton a Biztonsági Tanácsba juttassa, a Fehérorosz Köztársaság vitathatat­lan jogainak megsértésével, a válasz­tások ezen szakaszában teljes csődöt mondott. A közgyűlés ülésének végén a gaz­dasági és szociális tanács hat tagjá­nak megválasztására került sor, a le­lépő Belgium, Chile, Kína, Francia­ország, India és Peru tagjai helyébe. A megválasztáshoz szükséges szava­zattöbbséget Argentína, Kuba, Fran­ciaország és Kína képviselői kapták. Az ENSz közgyűlése december 6­iki délutáni plenáris ülésén befejezték a gazdasági és szociális tanácstagok választását. Argentína, Kuba, Francia­ország és Kína mellé a délutáni gyű lésen utólagosan megválasztották Egyiptomot és Belgiumot is. Ezután a Nemzetközi Bíróság öt tagjának megválasztására került sor azon bírák helyett, akiknek mégha talmazása lejárt, valamint -a Nemzet­közi Bíróság elhunyt tagja Azaveda, brazil bíró helyébe. Az alapokmány szerint a Nemzet­közi Bíróság tagjait a közgyűlés és a Biztonsági Tanács választják meg olymódon, hogy egyidőben és egy­mástól függetlenül szavaznak. Meg­választottaknak azokat tekintik; akik megfelelő szavazati többséget nyer­tek mind a közgyűlésen mind a Biz­tonsági Tanácsban. A választások első menetében meg­felelő szavazati többséget a következő személyek kaptak: S. A. Golunszkij (Szovjetunió), Hackworth (Egyesült Államok), Ugon (Uruguay), Rau (India). A választások harmadik me­netében a közgyűlés megválasztotta Klesztadát (Norvégia) és Azeveda helyére Carneira brazíliait. Ezeket a személyeket a Biztonsági Tanács ülésén is megválasztották, ők tehát a Nemzetközi Bíróság megválasztott fagjainak tekintendők. Ezzel a közgyűlés csütörtök dél­utáni ülése végetért. Szabadlábon a háborús bűnös zágrábi érsek A titóista hatóságok szabadon engedték Stepinac zágrábi érseket. Tito a közelmúltban egymásután részesítette amnesztiában azokat a háborús bűnös főpapokat, akik a náci megszállás alatt együtt• működtek a fasisztákkal. Igy en­gedték szabadon még az olyan nyilt usztasa-barátokat is, mint Csula és Aksamovics püspököket. A zágrábi érseket azonban mind­ezideig fogva tartották, rňert úgy gondolták, ezzel is álcázhatják azt a szoros kapcsolatot, amely Bel­grád és a Vatikán között fennáll. Most úgy vélik Belgrádban, nincs többé szükség titkolódzásra. Ste­pinac szabadlábra került és már el is utazott Zágráb melletti szü­lőfalujába, Krasicba. , Ki ez a Stepinac? A háború után mint a fasisztákkal együttműködő háborús bűnöst 16 évi fegyházra ítélték. Sf pinac volt az, aki 1941 április 28-án kelt pásztorlevelében elsőként sietett köszönteni a hor­vát csatlósállam megalakulását. 1942 február 23-án tedeumot celeb­rált az usztasa »parlament« meg­nyitása alkalmából. Ezt a »parla­mentet«, amelynek maga is tagja volt, megáldotta és ezzel szentesí­tette a parlament népellenes törvé­nyeit, az usztasa y>kormány« tö­meggyilkosságait. Stepinac kezé­hez többtízezer jugoszláv hazafi kiömlött vére tapad. Nem meglepetés, hogy az a rend­szer, amely tömegével bocsátja szabadon a hóhér SS-legényeket és küldi vissza őket Nyugat-Né­metországba, szabadlábra helyezi a gyilkosok főpapi talárba öltözött felbujtóit is. A jugoszláv nép Tito újabb intézkedését feljegyzi arra a hosszú listára, amely a belgrádi bandafőnök bűncselekményeit tar­talmazza. Amikor Tito majcL a ju­goszláv nép ítélőszéke elé*kerül, a többi között a hazaáruló zágrá­bi érsek szabadonbocsátásáért is felelnie kell. Hamburg dolgozóinak fiünfefésa a betiltással fenyegetett Német Kommunista Pírt mellett Az olasz nép n agy lelfcesetüéss®! fo*adta a szovjet társadalmi szerverek segítségét Olga Csecsetkina, a Pravda tudó­sítója jelenti Rómából: Olaszországban az emberek ma mindenütt, — az újságkioszkoknál, villamosokban, falatozókban, a mühe. lyekben, a gazdaságokban — a szov­jetnép és Sztálin elvtárs iránti mély hálával elbeszélnek arról a testvéri segítségről, amelyet a szovjetnép tár­sadalmi szervezetei útján nyújtott az árvízsujtotta olasz lakosságnak, A kormánytábor lapjai mindent megtettek, hogy elhallgassák a szov­jetnép segítségét, de az igazságot Az Albán népköztársaság jegyzéket intézett Franciaországhoz az olasz békeszerződés módosításával kapcsolatban Franciaország külügyminisztériuma október 8-án jegyzéket adott át az Albán Népköztársaság párizsi követsé gének, amelyben tudomására hozta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának az olasz békeszerződés módosításával és Olasz­x ország ENSz-tagságával kapcsolatos közös nyilatkozatát. Az Albán Nép köztársaság külügyminisztériuma vá 1 asz jegyzékében a többi között a kö vetkezőkre mutat rá: Az olasz kormány a második világ­háború befejezése óta agresszív és el lenséges magatartást tanúsít az Al­bán Népköztársasággal szemben. Ugyanolyan imperialista szándékokat táplál Albánia irányában, mint valaha Mussolini fasiszta rendszere. Ezek a tények kifejezésre jutnak abban, nogy az olasz kormány mene­déket adott albár. háborús bűnösök­nek. az albán nép ellenségeinek. Le­hetőséget és cselekvési szabadságot biztos *.ot az USNagy-Britannia és Jugoszlávia imperialista kormányai­nak. hogy e személyeket beszervezzék kéms?*rvezetükbe és kiképzésük után Albániába juttassáK vissza azzal a megb/zatással, hogy ott felforgató és szabotázscselekményeket kövessenek el. Az olasz kormány részéről sorozato­san megsértik az Albán Népköztársa­ság légiterét és felségvizeit 1949 jú­liusától 1951 november 11-ig olasz részről 124 provokáciét követtek el az Albán Népköztársaság ellen. Olaszország együttműködött az USA, Natív-Britannia, Jugoszlávia és Görögország kormányaival az Albán Népköztársaság elleni aknamunká­ban Olaszországot a fentnevezett kormányok albánellenes tevékenysége­ik biztos támaszpontjává tették Az albán jegyzék a továbbiakban rámutat: az Albán Népköztársaság kormá­nya határozottan szembehelyezke­dik az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának Olasz­ország újrafelfegyverzésére irányu­ló terveivel, mert azok közvetlenül fenyegetik Albánia szuverénitását. Olaszországnak az ENSZ-be való felvételével kapcsolatban az Albán Népköztársaság kormánya azt a véle­ményét juttatja kifejezésre, hogy nem helyesli Olaszország felvételét az ENSZ-be, ha ugyanakkor nem veszik fel az Albán Népköztársaságot is, amely a nagy antifasiszta koalíció tag­jaként küzdött hazája teljes felszaba­dulásáért és a fasizmus leveréséért. Az Albán Népköztársaság kormánya azonban a fentiek ellenére is bele­egyezik az olasz békeszerződés módo­sításába azzal a feltétellel, hogy az új szerzőués tartalmazza a jelenlegi szerződésnek azon cikkelyeit, amelyek megszabják Olaszország kötelezettsé­geit az Albán Népköztársaság irányá­ban Beleegyezik továbbá azzal a fel­tétellel, hogy az olasz békeszerződés­sel együtt módosítják a Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal és Finnországgal kötött békeszerződést is, amely országok a második világ­háború alatt ugyanolyan helyzetben voltak, mint Olaszország. Az albán jegyzék leszögezi, hogy az olasz békeszerződés módosításának az olasz nép érdekeit és a .világbéke megőrzését kell szolgálnia, ami csak úgy valósulhat meg, ha Olaszország kilép az agresszív atlanti tömbből. A egyzék kifejezésre juttatja-, hogy Al­bánia csak abban az esetben hajlandó beleegyezni, hogy Olaszországot felve­gyék az ENSZ-be, ha ugyanakkor az Albán Népköztársaságot, Bulgáriát, Magyarországot. Romániát és Finnor­szágot is felveszik. nem lehet sem eltitkolni, sem elhall­gatni. Az olasz nép a demokratikus sajtóból értesült szovjet barátainak testvéri segítségéről. Nincs egyetlen becsületes olasz, aki ne fogadná mély | kezett munkásosztály aktív Szerdán Max Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke be­szédet mondott Hamburgban. Rei­mann elvtársat a gyűlésen résztvevő ötezer hamburgi lelkes üdvözlésben részesítette. Hosszú kályásmenet­ben vonultak a munkásnegyeden keresztül a Wilhelmstrassera. Max Reimann elvtárs beszédében foglalkozott Lehr bonni belügy­miniszternek a Német Kommunis­ta Párt elleni rágalmaival és aljas hazugságaival. — A munkások és polgárok vá­lasza legyen a polgárokkal szövet­harca hálával ezt a segítséget. — Számunkra, olasz nők számára — mondotta Mária Maddalena Rossi, az Olasz Demokratikus Nőszövetség vezetője — a szovjet nök ajándéká­nak hatalmas jelentősége van. Min­denekelőtt lehetőséget ad, hogy az árvízkárosult anyák és gyermekek komoly anyagi segítséget kapjanak. És ami a fő, a szovjetemberek aján­déka újabb bizonyítéka a Szovjet­unió önzetlen nagy barátságának, mely komoly erkölcsi támaszt jelent az olasz nőknek és további harcra lelkesít minket a békéért, a nemzeti függetlenségért, az olasz gazdasági élet újjáépítéséért. Giuseppe di Vittorio elvtárs, az Olasz Általános Munkásszövetség fő­titkára a Pravda tudósítójával foly­tatott beszélgetésben rámutatott ar­ra, hogy az olasz Általános Munkás­szövetség eokszáz táviratot kap Olaszország minden részéből. Ezek­ben a táviratokban a dolgozók meg­köszönik a szovjet szakszervezetek és az egész szovjetnép baráti segítsé­gét és szolidaritását. Természetesen a segítség hírét a legnagyobb lelkesedéssel az árvízsuj­totta területek lakossága fogadta Mindenütt röpgyüléseket, a Szovjet­unió iránti baráti tüntetéseket tarta­nak. Di Vittorio elvtárs megkérte a Pravda tudósítóját, hogy lapján ke­resztül adja át az olasz dolgozók kö­szönetét az egész szovjétnépnek. • — Meg vagyok győződve, — mon­dotta befejezésül di Vittorio — hogy szovjetnép testvéri segítsége elő fogja segíteni Olaszország és a Szov-­jetunió közötti barátság és béke fej­lődését és az egész világ békéjének megerősítését. — mondotta Reimann elvtárs — kezdve az egyszerű tiltakozástól a hatalmas tüntetésekig és tömeg­sztráj kőikig". Nyugat-Németország­ban az Adenauer-kormány bukása után lesz elég férfi, nő, sőt képvi­selő, akik készek olyan kormányt alakítani, amely a Német Demo­kratikus Köztársasággal megkez­di a tárgyalásokat az össznémet tanácskozásokról, hogy megalkos­sák a nemzetgyűlési választások választási törvényét, amelynek cél­ja Németország demokratikus egyesítése. A német nép nem tűri a szol­gaság rendszerét" — mondotta — A német nép sohasem fogja tűrni, hogy Adenauer kiszolgáltas­sa a nemzet jogait az amerikai fegyverkezési érdekeltségeknek." Max Reimann elvtárs ezután megbélyegezte a jobboldali szocia­listák áruló politikáját. A szövet­ségi gyűlésben lefolyt vita bebizo­nyította — jelentette ki —, hogy McCloy tájékoztatta Schumachert, Ollenhauert és Carlo Schmidet (jobboldali szocialista vezetők) Ade­nauer összes titkos tárgyalásairól. A kommunista párt betiltásával kapcsolatos fenyegetésekről Max Reimann elvtárs kijelentette: Nyil­vánvaló, hogy a Német Kommu­nista Párt betiltásával az összné­met szabad választásokat akarják megakadályozni. A reakció már régóta rágalmazáshoz és provoká­cióhoz folyamodik, hogy a munkás­mozgalmat és a népi demokratikus fejlődést feltartóztathassa. Lehr megállapításai a Ném. Kom. Párt pénzforrásairól époly hamisak, mint azok a fasiszta megállapítások, amelyek szerint a kommunisták gyújtották fel a Reichstagot." Heinz Fink elvtárs, a Német Kommunista Párt hamburgi szerve­zetének titkára a gyűlés kezdetén ezrek lelkes ünneplése közepette bejelentette, hogy az utóbbi napok­ban — a német Kommunista Párt betiltásának tervére válaszul -— csoportosan léptek be Hamburgban a pártba. Az Adenauer-féle kormánykoalí­cióban résztvevő pártok hamburgi szervezetei kedden este együttes gyűlést rendeztek, amelyen Lehr bonni rendőrminiszter „Belső biz­tonság" címmel előadást akart tartani. Alig hangzott el az elő­adás néhány bevezető mondata, a tömegben hatalmas vihar tört ki. A hamburgiak kifütyülték és nem hagyták szóhoz jutni Lehrt. Min­den oldalról ilyen kiáltások hang­zottak: „Hordja el magát Ham­burgból!" „Békét és össznémet ta­nácskozást kívánunk!" „Le a re­militarizálással!" A rendőrség a gyűlés 25 részve­vőjét letartóztatta. A bonni kormány rendőrsége sorozatosan megtámad a Németország Kommunista Pártjának titkárságait Jóllehet a bonni kormánynak még nem sikerült keresztülvinnie Német­ország Kommunista Pártjának eltil­tását, Lehr rendőrsége a Ruhr vidék számos helyén megtámadta a Kom munista Párt titkárságait és házku­tatást tartott náluk. Az ADN ügy. nökség jelenti, hogy főleg Arnsberg­ben és Castropp.Reuxelben tartottak házkutatásokat. Számos Ruhr vidéki városban Lehr rendőrsége a Kommu­nista Párt tagjainál is házkutatáso. kat tartott. Városokat szabad tanak fel a délkoreai partizán-alakulatok Űfabb titóista kémper kezdődik Bulgáriában December 6-án újabb titóista kém per tárgyalását kezdte meg a szófiai bíróság. Az ügyészség kiadta a vád­iratot az alábbi nyolc vádlott ellen: Borisz Linkov Konov, Marim Enev Marinov, Jordán Szlavov Jankov, Andrija Nahev Gancsev, Ivan Monov Petrov, Mladen Kocev Krszbev, Di mitr Nikolov Radulov és Penka Bo­riszova Lirakova. A vádirat szerint a vádlottak titó­ista összeesküvő csoportban működ­tek. Céljuk az volt, hogy Bulgáriá ban puccsok, terrorcselekmények, fel kelések és más bűncselekmények vég. rehajtásával megdöntsék a népi de mokratikiis rendszert és felszámol ják a Bolgár Népköztársaság függet lenségét, A vádlottak illegálisan mindkét irányban átlépték a jugo. szláv-bolgár határt. A titóista kém központ utasításainak végrehajtásá. hoz az UDB-töl revolvereket, gép. pisztolyokét és bombákat kaptak. Az első hat vádlott a jugoszláv hatósá­giknak kiszolgáltatott katonai, poli. tikai és gazdasági természetű bizal­mas anyagokat azzal a céllal, hogy azok a jugoszláv felderítő szolgálat kezébe jussanak. Dél Koreából érkezett hírek arról számolnak be, hogy az elmúlt hóna pókban a partizánok több súlyos csa­pást mértek az amerikaiakra és li­szinmanista csatlósaikra. A partizánok tevékiv/ysége jelentő­sen késlelteti az ellenség utánpót. lását és repülőgépekre vadászó lö­vészeik eredményesen támadják az észak felé tartó amerikai repülő­gépeket. Dél-Kjongszang és Dél Csunra tar. tományokban a partizánok élénk tá­madó tevékenységet fejtettek ki. Október 5-é n felszabadították Kvangjangot. Előzőleg Csanghung. ból verték ki az ellenséget. A lakosság támogatja a partizáno. kat és a legnagyobb kockázatokat is vállalja, hogy élelemmel és ruházattal lássa el őket.

Next

/
Thumbnails
Contents