Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-09 / 289. szám, vasárnap

1951 december 0 Egy-két megjegyzés a háztáji gazdálkodásról Eii tigyelenioe vészük EFSz-eink gazdálkodásának eredményeit, láthatjuk, hogy az esetleges rossz eredmények oka nagyon sok esetben a háztáji gazdálkodásra kiosztott földek nagy terjedelme. Ezért nagyon fontos, hogy a háztáji gazdálkodás kérdésével egy kicsit többet foglalkozzunk. A szövetkezetek háztáji gazdálkodásával már a CsKP Közpotni Bizottságának februári ülése foglalkozott és megadta számunkra az irányvonat lat, amelyet részletesebben kell elemeznünk. A háztáji gazdálkodás megkönnyíti a földművesnek az egyéni gazdálkodásról a szocialista mezőgazdasági nagytermelésre való áttérését és célszerűen összekapcsolja a földműves egyéni érdekeit a közösség, az egész dolgozó nép érdekeivel. A háztáji gazdálkodás terjedelmét a taggyűlés állapítja meg. A földek terjedelmének megállapításánál figyelembe kell venni a talaj minőségét és más további helyi feltételeket. A háztáji gazdálkodásba beleszámítanak a nagyobb terjedelmű kertek is. De semmiesetre sem szabad a háztáji gazdálkodásra használt földnek a fél hektárt túlhaladnia. Ebben csupán a hegyvidékek képeznek kivételt. A szőlő és zöldségtermelő vidékeken a háztáji gazdálkodásnak még a 0.30. de legtöbbszőr 0.40 hektárt sem szabad túlhaladnia. A háztáji gazdálkodást sok szövetkezeti tag, sőt még a népi közigazgatás is sok esetben helytelenül értelmezte. Tőbb olyan EFSz van, amelyben a háztáji gazdálkodás céljából a szövetkezeti . tagoknak kiosztott földterület meghaladja a szövekezet szántóterületének 10—15 százalékát. A szövetkezeti tagok több esetben nagyobb kiterjedésű földet kaptak háztáji gazdálkodásra, mint amennyi földdel a szövetkezetbe beléptek, mert aaok a szövetkezeti tagok is részesültek ilyen földjuttatásban, akik más munkahelyeken dolgoznak és a szövetkezetbe a megalakuláskor azért léptek be, hogy azt megszilárdítsák. A háztáji gazdálkodások aránytalan nagysága zavart okoz a szövetkezeti tagoknak az EFSz-ben végzett munkájában. Sokan azért maradnak ki a közös munkából, mert minden törekvésük az, hogy elsősorban a háztáji gazdálkodásra meghagyott föld legyen elsőrendűen megművelve. Ugyancsak a háztáji gazdálkodásra meghagyott földnek akarják a legtöbb istálló és műtrágyát juttatni. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, ha a szövetkezeti munkák elvégzésében a tagok lekésik az agrotechnikailag legalkalmasabb időpon tot és egyáltalán az -^agrotechnikai intézkedéseket elhanyagolják, a szövetkezeti táblákra kevés műtrágya és istállótrágya jut stb. Ilyen esetekben aztán a szövetkezeti tagok munkafegyelme is meglazul, ami egyben a szövetkezet termelési eredményének csökkenését is maga után vonja. Ezt a helytelen tünetet el kell távolítani a legrövidebb időn belül, mégpedig állandó és fokozott meggyőző munkával. A szövetkezeti tagokat a taggyűléseken és egyéni beszélgetések folyamán meg kell győzni arról, hogy háztáji gazdálkodás nem lehet a szövetkezet kárára, mert ez egyúttal külön-külön minden egyes szövetkezeti tag kárát is jelentené. Fontos, hogy ebbe a meggyőző tevékenységbe bekapcsolódjanak a népi közigazgatás szervei is, hogy így elejét lehessen venni a szövetkezeti gazdálkodási rendben bármilyen zavarok beálltának. A nagymegyeri igazgatósághoz tartozó állami gazdaságokon december közepére befejezik a mélyszántást is A nagymegyeri állami birtokon nemrég gyűlést tartottak, amelyet az igazgató elvtárs vezetett. A gyűlésen jelenvoltak a járási és kerületi elöljárók is. Az igazgató elvtárs beszámolójában rámutatott arra, milyen fontos az, hogy az őszi mélyszántást mennél előbb beíejezzük, mert csakis igy lehet megteremteni a jövő évi jó termés alapját. Ezután áttért a<z egyes gazdaságok viszonyainak ismertetésére. Mindenekelőtt a füsi gazdaság volt intézőjének esetét emiitette, aki munkáját hanyagul végezte és minden más érdekelte. csak ötéves tervünk teljesítése nem. Hányszor előfordult, hogy nem volt ember a gazdaságban, aki a teheneket megfejte volna, de az intéző úr mindezzel nem törődött. A közösség vagyonát veszélynek tette ki és szabotálta a termelést. Sőt nemcsak, hogy maga nem dolgozott, hanem még a traktorosoknak és másoknak is elvette kedvét, akik dolgozni akartak. De hála a munkásság éberségének, ezt a szahotálót is utolérte a munkásosztály igazságot osztó keze. funkciójából kidobták és megkapta büntetését. A füsi gazdaság új intézője, még csak pár napja vezeti a gazdaságot, munkábaléptekor fogadalmat tett, hogy a hátramaradott munkák behozása érdekében mindent megtesz. De egészen más a helyzet Ojmajoron. Itt az öszi munkákat már teljesen befejezték, csupán pár hektár mélyszántás van hátra, amit azonban az intéző kötelezettségvállalása szerint december 10-ére teljesen elvégeznek. Ezen a gazdaságon külön ki kell emelni Matlaki István traktorost, aki olyan munkát végez, amilyent egy öntudatos dolgozótól el lehet várni. Ezzel szembert azonban meg kell említenünk Lakatos Péter traktorost is, aki munkáját gondtalanul és hanyagul végzi. A munkások sok esetben a késő esti órákig vártak rá a földön, hogy hazaszállítsa őket, de a traktorosnak eszébe sem jutott, hogy kötelességét teljesítse és kimenjen a munkásokért. A vrblnai gazdaságon már az öszszes őszi munkákat elvégezték, csupán egy kis mélyszántás van hátra. Hasonló a helyzet a jánosteleki gazdaságon is, ahol azonban a mélyszántást csak december 15-ig fogják tudni befejezni. Meg kell dicsérnünk Teplickí Sándor és Bíró Márton traktorosókat, akik nagy érdemeket szereztek az őszi munkák gyors befejezésében. Napi teljesítményük 18 hektár volt. Traktoraik karbantartásáról példásan gondoskodtak, ami arról tanúskodik, hogy a közösség vagyonát saját vagyonuknak tekintették és úgy vigyáztak rá, mint a jó gazda vigyáz dolgaira. A következő gazdaság Peténypuszta. Itt a mélyszántáson kívül még a trágyakihordás is el volt részben maradva, amit azonban december 8-ig befejeztek. Az igazgató elvtárs beszámolója után Árvái elvtárs a Párt járási vezetőségének elnöke beszélt. Arvai elvtárs visszaemlékeztette a munkásokat Zápotocký elvtárs beszámolójára, aki rámutatott a munkásság életszínvonalának rohamos emelkedésére és az ezzel járó igények szaporodására. Arvai elvtárs elmondotta, hogy csakis akkor biztosíthatjuk magunknak a jobb életet, ha munkánkat fokozzuk. Ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges tudnunk azt, hogy ma már nem a kapitalista urakra, hanem saját magunkiak, saját magunkén dolgozunk. Arvai elvtárs ezekután rámutatott arra, mennyire megváltoztak a viszonyok a nagymegyeri állami birtokon, amióta Strbka elvtárs vette át az igazgató funkcióját. Mennyire fontos a szilárd vezetés, arra Arvai elvtárs a füsi példát hozta fel. Kifejtette, hogy ha Füsön a Párt és az üzemi tanács keményebben tartotta volna kezében a gazdaság ügyét, a volt intéző botrányos esetei nem fordulhattak volna elő. PAL KALMAN Nagymegyer UJSZ0 — Az aratás óta 550 új taggal növekedett a gútai EFSz taglétszáma A gútai Egységes Földműves Szövetkezet a tavaszi és nyári munkáknál nehézségekkel küzdött. • Ezek a nehézségek abból indultak ki, hogy nagy volt a földterület és munkaerőhiány mutatkozott. A második nagy hiba abból származott, hogy a szövetkezet vezetői még nem rendelkeztek kellő' tapasztalattal. A nehézségekkel küzdő szövetkezeti gazdálkodás még így is jóval nagyobb jövedelmet biztosított a tagoknak, mintha egyénileg művelték volna földjeiket^ Ezt bizonyítja az a tény is, hogy aratás óta a gútai Egységes Földműves Szövetkezet 550 új taggal szaporodott. Ennyi kis- és középföldmüves hagyott fel a maradi gazdálkodással és lépett rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Vandlík Pál 6.5 hektáros gazda kijelent'", hogy ő nem azért lépett a szövetkezetbe, mert beszolgáltatási kötelezettségét nem tudta teljesíteni. Vandlik Pál a 6.5 hektár földje után beszolgáltatási kötelezettségének mindenből 100 százalékra eleget tett. A kenyérre való is meg volt egész családja részére, csakhogy éjjel-nappal kellett gürcölnie érte. Vandlik Pál a szövetkezeti gazdálkodásban meglátta azt, hogy kevesebb munkával is termelhet annyit, sőt többet, mmt amennyit idáig termelt. Az őszi munkákban már mint szövetkezeti tag vett részt és legfontosabb dolgának tartja, hogy a szövetkezetet jó munkájával minél virágzóbbá tegye. De nemcsak Vandlik Pálnak ez a célja, hanem a szövetkezet minden dolgozójának is. A belépett új tagok elhatározták, hogy a szövetkezetben előforduló hibákat a régi tagok segítségével iparkodnak teljesen kiküszöbölni. Az új tagokkal megerősödött szövetkezet az őszi munkáknál megmutatta, hogy megértették az idejében elvégzendő ^munkák fontosságát. A termés betakarításánál és az őszi gabonafélék vetésénél ezt be ls bizonyították. Egy csapásra betömték a reakció száját nem tűrve, hogy a kulákok és a reakciósok rajtuk köszőrüljék nyelvüket. Megde.mesztették az osztályellenség ábrázatán a gúnyos mosolyt, amivel a kezdet nehézségeivel küzdő szövetkezetre néztek. A szövetkezet ellenségei ugyanis azt jósolgatták, hogy megtermett bár a krumpli, a répa, meg a kukorica, de kl fogja azokat betakarítani? Azt Is beszélték, hogy az őszi vetéseket még tavaszig sem bírják befejezni. Csakhogy a kis- és középgazdák százaival megerősödött szövetkezet megcáfolta a reakció hangját. A kárörvendő és sajnálkozó ábrázatokra a csodálkozás és düh félreismerhetetlen jelei ültek. Jó munkaszervezéssel bebizonyította a szövetkezet, hogy a legutolsó szemig minden termést rendes időben betakarítottak. Az ősziek vetése sem tartott tavaszig, mert jó pár héttel ezelőtt már be is fejezték. Az őszi vetések befejezése után a szövetkezet erős ütemben fogott a mélyszántáshoz. Céljuk az, hogy minél nagyobb területen végezhessék el a mélyszántást, mert ezzel nagyban hozzájárulnak a jövő évi terméshozam emeléséhez s a tavaszi munkálatokat is lényegesen megkönnyítik. A mélyszántás mellett trágyahordással is foglalkoznak. Megtörtént már az 1952-es gazdasági évre a normák megállapítása is. Az ez évi tapasztalatok alapján közösen állapították meg a munkanormákat. Erős viták fejlődnek ki minden egyes munkafaj normamegállapításánál. A szövetkezet már a téli időszakra is megcsinálta a tervet. Pontosan kitervezték, mit fognak csinálni, míg a gazdasági munka lényegében szünetel. E terv szerint az istállókat megjavítják és rendbehozzák a gazdasági gépeket, hogy tavasszal azután használható gépekkel foghassanak hozzá a munkához. Azonkívül a szövetkezeti tagok lovainak igénybevételével a CSD-nek is segítenek a cukorrépa elszállításában. A vasút mellé hordott répát vagonokba szállítják. Ezzel a munkával a szállítást lényegesen meggyorsítják és így szép pénzt is keresnek. A szállítást végző szövetkezeti tagok naponta 200—250 koronát is megkeresnek. Ha Qútán járunk, érdemes egy pillantást vetni a községtől alig pár kilométerre épült Ifjúsági Falura. A modern házakból álló, alig kétéves múltú község helyén nemrégen még legelő volt. Kik is építették ezt a falut? Mint már a neve is mutatja, az ifjúság. Az 1949-es évben 17 fiatal CsISz-tagnak az agyában született meg a gondolat, hogy egy újtípusú szocialista falut építenek. S alig pár év alatt a legelőnek használt terü'eten felépüli az It úság Faluja Van ott minden, amire a falunak szüksége van. Van külön traktorállomása is, melynek segítségével a falu fiatal lakói tervszerű szövetkezeti gazdálkodást folytatnak. A falu lakói az aratási munkákat a komáromi traktorállomás traktoristáival és aratógépkezelőivel kezdték meg. A fiatal dolgozók nem voltalt megelégedve a traktorállomás dolgozóinak munkájával, látták, hogy a munka nem úgy megy, ahogy azt egy szocialista falu dolgozói kívánják. Nem nézhették tovább a benzin- és idő pazarlását, a komáromi traktorállomás alkalmazottait leszállították a gépekről és saját maguk foglalták el a gépeken a helyüket. A jó terméshozam még nagyobb munkakedvre buzdította a közben megszaporodott GsISz-tagokat s az őszi munkákhoz nagy lendülettel fogtak hozzá. Az őszi munkák mielőbbi elvégzése céljából megszervezték a szocialista munkaversenyt, amely nagyban elősegítette a fiatal szövetkezeti tagok munkáját, s az amúgy is állandóan tettrekész fiatal szövetkezeti tagok erejét megkétszerezte. Minden egyes munkacsoportnak az volt a célja, hogy a versenyből győztesként kerüljön ki. Juhász Gyurka csoportjának is az volt a célja, hogy első legyen az őszi munkaterv teljesítésében. De Juhász Gyurkát és csoportját más tervek is buzdították. A Juhász-csoport tervbe vette, hogy mielőtt bevonulnak a népi hadsereg kötelékébe, őszi feladatukat 100 százalékban teljesíteni fogják. A csoport fáradságot nem ismerve küzdött az önként kitűzött cél eléréséért. Izgatottan számolták a napokat, hogy- mennyi van még hátra a bevonulásig. A gyorsan tovatűnő napok még nagyobb iparkodásra buzdították a nemes célért küzdő fiatalokat. Már csak 5 nap, mondogatták egymás között, — s végül eljött az utolsó nap ls. A kitűzött cél teljesítéséé, t küzdő brigád büszkén jelentette, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tettek. Igy került Juhász György és csoportja a bevonulás előtt a versenybenálló munkacsoportok élére Azután pedig nyugodt szívvel vonultak be katonának, mert tudják, hogy megtették kötelességüket az Ifjúsági Falu többi dolgozóiért. Meg vagyunk győződve, hogy ez a lelkes csoport ugyanúgy megállja helyét a hadseregben ls, mint a munkában s tagjai példás katonáivá válnak néphadseregünknek. Juhász Györgyék megállták helyüket az építés frontján, ahol szorgalmas munkával építették a jobbb jövőt s ugyanígy majd a néphadseregben is, ha kell, fegyverrel a kézben megvédik a hazáját építő dolgozó nép nyugalmat bármilyen beavatkozók ellen. SZARKA ISTVÁN. Meddig engedik még Fiizi urat és társait basáskodni a komáromi járásban? A dolog Keszegfalun történt." A főszereplők Nagy Tibor. Füzt Sándor és Forgács Miklós. E három jómadár földterületük szerint nem is látszik kuláknak, de gyümölcsösük szerint nagyobb kulákok a 20 hektáron felüli kuláknál is. Miért? Vegyünk csak például egy 30 hektáros kulákot. Hogy tudna az csak hulladékból 1 milliós hasznot kihozni, mint ahogyan ez a Fűzi Sándor tervébe volt iktatva. Fűzi Sándor és társai elhatározták, hogy a gyümölcsből, amit már senki nem hajlandó megvenni, pálinkát fognak főzni. Fűzi Sándor, a három gazember között a legnagyobb, tervet készített a pálinka főzésre. A terv elkészülése u'án dagadó mellel állt barátai elé. Először a levitézlett őrnagy csemetének, Nagy Tibornak számolt be a tervről. vNézze Nagy úr — mondotta Fűzi — a tero elkészült, egy év alatt 1 millió korona tiszta haszon fogja ütni markunkat«. A terv Forgács Miklósnak is' tetszett. Hogyisne, mikor iv ászát ra is volt kilátás. A hulladékgyümölcsből meg is főzték a pálinkát. Természetes, ezt el is kellett adni. A munkából hazatérő munkásokat egymásután elkapkodták és nyájas szavakkal csalogatták be a pálinka-barlangba. Ott aztán kérés nélkül adták a féldeciket az áldozatoknak. A hálójukba akadt emberek részegre itták magukat. Ekkor aztán a tudós Fűzi Sándor fogta a ceruzát és a papírt. A behálózott embernek csak akkori esett le az álla, mikor Fűzi úr tiszteletteljesen bejelentette, hogy az elfogyasztott italért mennyit kell fizetni. Ha a szerencsétlen ember megkérdezte, hogyan kerülhet ennyibe a pálinka,. Fűzi úr készségesen megmagyarázta: egy féldeci 40 Kčs, 5 féldeci 200 Kčs. Igy zsarolták Fűzi úr és barátai azokat az embereket, akik pénzüket becsületes munkával keresték meg. Keszegfalun bizony sok esetben megtörtént, hogy a munkából hazatérő munkás napi keresete egyenesen a kulák társaság zsebébe vándorolt. A három jómadár természetesen dolgozni nem akart, könnyebb volt ilyen alattomos úton kihúzni a munkások zsebéből a pénzt. Csakhogy az ilyen piszkos munka nem tarthat örökké. Fűzi urékra felfigyeltek a hatóságok és keresztülhúzták a gondosan kidolgozott tervet. A jó pálinka oda került, ahol már nem a kulákok zsebeit fogja megtölteni. Csak az a hiba, hogy Fűzi úr, a tehetséges tervező nincs még ott, ahová való. Érdekes dolog az is, hogy az ilyen gazembereket, munkakerülőket, ahogy a faluban nevezik őket, még a komáromi földműves raktárszövetkezet alkalmazottja, Shulec úr is segíti a feketézésben. Az alább felsorolt tények ezt az állítást pontosan igazolják. A komáromi gazdasági iskola gyümölcsfacsemetéket adott át a földműves raktárszövetkezetnek, mivel az iskola nem fog a jövőben gyümölcsfa neveléssel foglalkozni. A gyümölcsfacsemeték Shulec úr kezébe kerültek, hogy azokat az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, vagy egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseknek eladja. Shulec úr gyorsan megoldotta a dolgot, mégpedig anélkül, hogy felhívta volna az EFSz-ek és a kisgazdák figyelmét a vásárlási lehetőségre. Elszaladt gyorsan a három jómadárhoz Keszegfalura. Tudomására adta barátainak, hogy a földműves raktárszövetkezetben hivatalos áron annyi facsemetét vehetnek, amennyit csak akarnak. A három csirkefogó természetesen kapott az alkalmon és azonnal megvett 300 darab facsemetét. A facsemeték mögött jó üzletet láttak, mert arra számítottak, hogy megkapják a fiatal fákat hivatalos áron és alkalomadtán jó nagy nyereséggel túladnak rajtuk. Shulec úr nemtörődömsége vagy szándékos cselekedele miatt a kisgazdák vagy szövetkezeti tagok, ha gyümölcsfához akarnak jutni, vehetnek majd a három spekulánstól kétszeres áron. Ezt azonban nem szabad megengedni és a spekuláns kulákbanda, valamint Shulec úr körül rendet kell teremteni.