Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-04 / 284. szám, kedd

UJSZ0 1951 december 4 Rákosí Mályás elvtárs ^számolója i iegyrsntiszer iieszüiiSeléséről. a mezogaz&ssgi áruk szabad forgalmáról, sz állami és muiifeateayeteinriil A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége november 30-i ülésén Rákosi Mátyás elvtárs beszámolót tartott a Magyar Népköztársaság gazdaságának kérdéseiről. Rákosi elvtárs bejelentette a jegyrendszer megszüntetését a Magyar Népköztársaságban. Majd arról beszélt, Logy a jegyrendszer megszüntetésének kérdésénél megállapítható, hogy a közellátási nehézségekkel kapcsolatban mélyebb, eddig fel nem vetett problémák is jelentkeznek. Magyarország mezőgazdasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak. Azonban Magyarország mezőgazdasági országból ipari állatná lett és igy nőtt a bérből és fizetésből élők száma és életszínvonala. Emelkedett a kereslet az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír Iránt. Mi — mondotta Rákosi elvtárs — eddig nem foglalkoztunk azeal, hogy mik ennek a fejlődésnek a következményei a gazdasági életre. Az államilag megállapított árak rendszere sem változott alapjában • stabilizáció óta. Az adott árak mellett a kereslet a legfontosabb éiemiszerekben egyre inkább növekedett. Üzérkedő emberek ezt arra igyekeztek felhasználni, hogy ezeket az árukat, amelyekben az ellátás szűkös volt, felvásárolják a dolgozók elől. Rákosi elvtárs aztán arról beszélt. hogy milyen körülmények között lehetséges a bérek, a fizetések, a családi pótlék és a nyugdíj fölemelése. — Azt javasoljuk — mondotta Rákosi elvtárs, — hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg emeljük fel a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ruházati és más fontos cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszereknél a legtöbb esetben a szabad ár alatt, de a jegyes ár fölött legyen és természetesen külön vegye figyelembe a sokgyermekes családok érdekeit. Majd másutt ezeket mondotta: — A jegyek megszüntetésével kapcsolatos áremelés nem érinti a lakbért, a villanyt, a gázt, a postai szolgáltatásokat, a városi közlekedés díjszabásait, a dohányárút, a tüzelőanyagot, péksüteményt, a száraztésztát, a főzelék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv stb. árait. A jegyrendszer megszüntetésével a mezőgazdasági termékek és termények felszabadításával biztosítani kell a fogyasztói árak helyes arányát is, ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dolgozók bérét és fizetését. A jegyrendszer megszüntetése, a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítása elősegíti az ipari termelés és munka termelékenységének emelkedését és ezzel együtt a termelésben dolgozók keresetének növekedését. Stockholmban megnyílt a skandináv országok békekongresszusa November 30 án Stockholmban megnyílt Svédország, Norvégia, Dá nia, Finnország és Izland békehíveinek nagygyűlése. A kongresszusra mintegy 700 küldött érkezett, akik Hz északi országok számos szakszer, vezeti, kultúr, női, ifjúsági, sport; vallási és más szervezeteit képvise. lik. A küldöttek között vannak az északi országok számos közéleti dol gozói, írók, orvosok, a szakszervezeti és szövetkezeti mozgalom dolgozói, papok és a legkülömbféle foglalkozású emberek. A kongresszuson résztvesznek Angliából, Belgiumból és Ausztriából érkezett vendégek is. A kongresszust Dr. Vareniusz, a Béke Hívei svéd bizottságának elnöke nyitotta meg, aki a kongresszus résztvevőit üdvözölte a szervezőbizottság nevében és hangsúlyozta, hogy a kongresszus összehívása nagy visszhangot keltett az összes északi országokban. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot, (hogy a napirendre a következő kérdéseket tűzzék ki: 1. a háborús veszélyt^ amely az északi országokat fenyegeti, 2. békevédelmi akciót az északi országokban. Az első kérdéssel kapcsolatban Artúr Lundkviszt svéd író, a Béke Világtanács alelnöke mondott beszé det. Rámutatott a nemzetközi hely. zet feszültségének fokozódására, amely az amerikai angol tömb ag resszív politikája következtében ál lott be. A háború veszélye fenyegeti az északi országokat is, — mondotta — amelyek az Atlantitömb terveiben külön helyet foglalnak el. A lázas fegyverkezés következtében az észa ki országokban emelkedett a drága ság. Lundkviszt továbbá hansúlyozta, hogy a nemzetközi problémákat meg lehet oldani békés úton: a két rend. szer — a szocialista és kapitalista rendezer — békés együttműködését az összes kérdések megoldása leg fontosabb előfeltételének kell tekinte ni. A szovjet küldöttség javaslatai, amelyeket az ENSz közgyűlése elé terjesztettek, a legjelentősebb hozzá járulás a béke ügyéhez. Lundkviszt felhívta a béke híveit, hogy követeljék az ENSz-nek a béke valódi eszközévé való átalakítását, az öthatalmi békeegyezmény megkötését és követeljék az északi nemzetek egységét a békeharcban. Az egyiptomi kormány jegyzéke Nagy-Britanniához Az egyiptomi lapok közlik az egyiptomi külügyminisztériumnál! a brit kormányhoz intézett jegyzékét. A jegyzék a brit kormányt megvádolja az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény megsértésével. NagyBritannia ezt az egyezményt megsértette azáltal, hogy hadihajóit a Szuezi csatorna vizeire küldte. Az egyiptomi külügyminisztérium továbbá emlékeztet a hajózási szabályokra, amelyekhez a hajóknak igazodniok kell az egyiptomi fennhatóság alatt lévő vizeken és a Szuezi csatornában. E szabályok szerint, amelyet az egyiptomi cirkuláris jegyzék 1947 május 28-án állapított meg, minden államnak idejében előre be kell jelentenie, hogy hajói az egyiptomi territoriális vizeken és a Szuezi csatornában fognak közlekedni, s erre enge. djlyt kell kárniök. A ;egyzék továbbá rámutat arra, hogy a brit kormány számos brit hadihajónak elrendelte, hogy az egyiptomi fennhatóság alá tartozó vizskye utazzanak és a Szuezi csatorna kikötőiben maradjanak anélkül, hogy erről értesítette volna az egyiptomi kormányt. Ez a tett, — írja a jegyzék, — az egyiptomi szuverénitás további megsértését jelenti. Rámutatva arra, hogy a brit katonai és haditengerészeti erők mostani összevonása a Szuezi csatorna övezetében a konstantinápolyi egyezmény megsértését jelenti, a jegyzék hangsúlyozza: A Szuezi csatorna, amely nemzetközi jelentőségű kereskedelmi út, jelenleg egy Üdegen nagy. hatalom, Nagy-Britannia kizárólagos ellenőrzése alatt áll, amely az utóbbi időben fegyveres erőit lényegesen megerősítette, úgyhogy a csatornát bármikor bezárhatják vagy megnyithatják. Az egyiptomi kormány a jegyzék végén rámutat arra, »hogy fenntart miniden jogot bármilyen szükséges intézkedés megtételére, hogy a konstantinápolyi egyezmény és a szuverén- kormány intézkedései tiszteleten" tart-as§anaik,« Koreai nadijeíentés A koreai népi demokratikus köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti december 2-án, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együtmüködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, valamennyi fronton folytatják védelmi harcaikat az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmani csapatok ellen és súlyos ember, és anyagveszteségeket okoznak nekik. A keleti fronton a néphadsereg egységei az ellenségnek ember, és anyagveszteségeket okoztak. A középső és nyugati fronton Janesontól nyugatra Csorvon körzetében az ellenség légierő támogatásával számos támadást intézett a íontos magaslatok ellen. Az ellenség, amely a néphadsereg hatalmas tüzelésébe ütközött, visszavonulni kényszerült. A néphadsereg légelhárító tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek december 2-án két ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek barbár módon bombázták és! gépfegyverezték a békeszerető lakos- ] ságot Vonszan, Fukcson é3 Kaimszo, körzetekben. A szovjet kormány újabb jegyzéke a török kormányhoz Törökországnak az atlanti tömbbe való belépésével kapcsolatban Szamet Agaoglu, Törökország helyettes miniszterelnöke és ideiglenes külügyminisztere november 12-én válasznyilatkozatot nyújtott át A. A. Lavriscsevnek, a Szovjetunió törökországi nagykövetének, a szovjet kormány november 3-án közzétett nyilatkozatára, amely a török kormánynak azzal a szándékával foglalkozott, hogy belép az atlanti tömbbe. A. A. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese november 30-án a szovjet kormány megbízásából válaszjegyzéket nyújtott át G. Geker török nagykövetnek. A jegyzék megállapítja: A török kormány válaszában alaptalanul tagadni próbálja az atlanti tömb agresszív jellegét. Hallgatáss'al i tér ki az elől a kérdés elől. hogy török Banditák és árufők az USA kormányának kenyerén Soha egyetlen bűvész sem próbálta még oly buzgó igyekezettel fehérré változtatni a feketét, mint ahogy Dean Acheson és segédei a Chaillot-palotában, az ENSz közgyűlésének ülésszakán tették, amikor végigjátszották az amerikai kormánykörök „békeszeretetéről" szóló komédiát. Az ékesszólás sziporkázó tűzijátéka, dagályos és puffogó frázisok özöne és a végeszakadatlan szófecsérlés arról, hogy az amerikai kormány békére és együttműködésre törekszik — mindez az atlanti tömb fökolomposai számára csak azért volt szükséges, hogy legalább némileg elrejtsek az amerikai imperializmus igaasi, útonálló-arculatát. Ámde a tények könyörtelenül letépik az amerikai imperialista farkasokról a báránybőrt, amelybe az USA-diplomaták olyan gondosan beöltöztették. Visinszkij, a szovjet delegáció vezetője azt javasolta, hogy tűzzenek az ENSz közgyűlésének napirendjére egy fontos és sürgős kérdést, mégpedig az Amerikai Egyesült Államok támadó cselekményeinek és más országok belügyeibe való beavatkozásának kérdését. Ez a beavatkozás abban nyilvánult meg, hogy ez év október 10-én — úgyszólván az ENSz közgyűlésének előestéjén — Truman a civilizált államok történetében példa nélkül álló törvényt írt alá: „a kölcsönös biztonsági törvényt", amely 100 millió dollárt ezavazott meg arra, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban élő, „vagy az országokból elmenekült, válogatott egyéneket pénzeljenek avégből, hogy őket az Észak-Atlanti Egyezmény szervezetét támogató fegyveres erők alakulataiba, vagy egyéb célokra mozgósítsák", A népek vérére szomjazó amerikai kormány bőkezűen — hisz mindig oly bőkezű, amikor vérszagot érez — 100 millió dollárt rázott kl a zsebéből aknamunkára, kártevésre, gyujtogatásokra, orgyilkosságokra a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban garázdálkodó rablóbandák szervezésére. A jószívű amerikai kormány — hisz mindig olyan jószívű, amikor aljas gazemberekről van szó — teljeséilátást biztosít, eteti és Itatja az árulókat és gonosztévőket, akik a nép Ítélete elöl szöktek meg. Igy az amerikai kormány ebből a söpredékből a békeszerető népek elleni harc céljaiból fegyveres alakulatokat szervez, s mindezt nyíltan és félreérthetetlenül kimondja a Truman által aláírt törvény. Mi más ez, ha nem aas USA szemérmetlen és hitszegő beavatkozása más országok belügyeibe? És a szörnyű képmutatáson meg csaláson kívül ml egyéb marad meg Acheson és Truman szólamaiból, amelyeket az „együttműködésre" irányuló törekvésekről, a Szovjetunió Iránt megnyilvánuló békés szándékokról hangoztattak. Az amerikai kormány nyiltan megsértette a nemzetközi jogoji áAtsuáiKwaíi isJ^-— ^ .-ismert szabályait és sárba taposta az állami szuverenitás tiszteletbentartásának elvét, amelyen pedig az ENSz alapszabálya nyugszik. Az amerikai kormány ugyanakkor durván megszegte az 1933 novemberében, az USA és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttekor vállalt kötelezettségeit is, amelyek aláírásával Roosevelt elnök is megerősített. Az, amit az új amerikai törvény tartalmaz, nem újdonság az amerikai politikában. Az USA kormánya már régen kitartja és irányítja mindazokat a kémeket, gyilkosokat, beugrató ügynököket, akik a békeszerető, demokratikus országok ellen fejtenek ki tevékenységet. Ezek a vértől- csöpögő dollárok szemmelláthatóan fontos szerepet játszottak az olyan tettenért népellenségek gaztetteiben, mint Rajk, Kosztov, .Dzodze és a hozzájuk hasonlók. Mint ahogyan a Magyar Népköztársaság kormánya legutóbb nyilvánosságra hozott nyilatkozatából kitűnik, az amerikai kormány rendszeresen gyűjti és toborozza a népi demokratikus országokból elmenekült háborús bűnösöket, fasisztákat, és egyéb antidemokratikus elemeket, bátorítja fasiszta szervezeteiket, széleskörűen felhasználja őket a béke és a demokrácia tábora ellen irányuló rágalomhadjáratokban, fasiszta alakulatokat szervez belőlük a reguláris amerikai hadsereg keretén belül, s vezeti ezeknek a szervezeteknek a demokratikus kormányok megdöntésére irányuló tevékenységét. Amerikai dollárokból tartják fenn a különböző kémközpontokat, mint például a »Szabad Európa harci bizottságát«, ^egyetemeket* szerveznek, ahol »tudományos« alapra helyezik a kémkedés »művészetének« tanítását, az orgyilkosságokra, a gyujtogatásokra való oktatást. Az amerikai kormány már régóta tárt karokkal fogad minden rendű és rangú árulót. Az ilyenek Számára a saját népük ellen elkövetett gonosztettek az USA beutazási vízumát, a béke és a demokrácia tábora ellen táplált gyűlöletük és dühük pedig — a csekkönyvet helyettesítik. J. M. A békemozgalom fejlődése Indiában A Béke Világtanács bécsi ülésezésének határozatai Indiában mind nagyobb visszhangot keltenek. Bombayban a Béke Hívei Indiai bizottságának elnöksége nemrégiben ülést tartott. Az ülésen a bizottság tagja Romes Csandra beszédében bejelentette, hogy Indiában a Béke Világtanács öthataimi békeegyessmény megkötését sürgető felhívást másfélmillió személy irta alá. Nagy sikerrel folyt az aláírásgyűjtési kampány Andhraban, ahol 200 ezer aláírást gyüjtötteik össze, továbbá Trl. purban, ahol 75 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A Békebizottság elnöksége mesz. szemenő intézkedéseket foganatosít a Béke Hívei nagygyűlésének meg. rendezésire. területen amerikai katonai támaszpontokat építenek és megkísérli, hogy Törökországnak az atlanti tömbbe való belépését és a török területen folytatott katonai intézkedéso ket úgy tüntesse fel, mint a török kormánynak Törökország biztonsága biztosítására Irányuló törekvését A török kormány amellett, hogy igazolni próbálja az atlanti tömb szervezőinek agresszív politikáját, megismétli a régen leleplezett rágalmazó koholmányokat a Szovjetunió külpolitikájára vonatkozóan. Ez a külpolitika, mint ismeretes, a béke megszilárdítására és a népek közötti együttműködésre irányul. Azokra a kísérletekre, amelyekkel a török kormány igazolni igyekszik Törökország belépését az agresszív atlanti tömbbe é» ugyanakkor rágalmazza a Szovjetunió békés külpolitikáját, e török kormánynak nyilvánvalóan azért volt szüksége, hogy a közvélemény előtt leplezze a török kormány politikájának valódi jellegát Ez a politika bevonja Törökországot az atlanti tömb agresszív terveinek megvalósításába. -Ezek I a tervek • Szovjetunió és más békeszerető országok ellen irányulnak. A török kormánynak az a törekvése, hogy belép az atlanti tömbe, valamint az, hogy fokozott ütemben építik az amerkai katonai támaszpontokat török területen, fgy a Szovjetunió határa mentén levő körzetekben ls, teljesen megcáfolja a török kormány fentemlített nyilatkozatának politikája békés céljaira vonatkozó állítását. A tőrök kormány válasza a szovjet kormány kérdésére ilyenformán azt mutatja, hogy Törökország kormánya nem tesz intézkedéseket arra, hogy ne használjanak fel török területet katonai támaszpontok építésére a Szovjetunió határai mentén agresszív célokra. Ennek következtében a szovjet kormány nem tarthatja kielégítőnek a török kormány válaszát és határozottan visszautasítja a török kormánynak minden kísérletét, hogy cselekedeteit a Szovjetunió részéről kiinduló fenyegetésről szóló rágalmazó koholmányokkal igazolja. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a török kormány figyelmét arra, hogy politikájának, amely az országot bevonja az atlanti tömbnek a Szovjetunió ellen irányuló agresszív terveibe, kétségtelnül Igen káros hatása van Törökország és a Szovjetunió viszonyára és hogy a felelősség az ilyen politika folytatásáért teljes egészében a török kormányra hárul. Erösödik a békemozgafom Tuniszban Tuniszban is sikerrel folyik a békevilágtanács öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívásának aláírási akciója. A Ce Soir című francia lap Jelentése szerint a békevilágtanács fölhívását már 115.000 személy Irta alá Tuniszban annak ellenére, hogy gyakorlatilag már 1948 óta tartott a rendkívüli állapot és a gyülekezési tilalom. Zavargások a spanyol „kSzségl választásokon" Franco parancsára Spanyolországban úgynevezett >községi választásokat* tartottak. A l'Humanitó jelen, téso szerint a >választások* közben zavargások törtek kl Barcelónában és Valencia-tartomány több községében. A fasiszta rendőrség számos 1«. tartóztatást hajtott végve. \