Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-04 / 284. szám, kedd

máén \rak\or\ és fogatot a földekre, az őszi mélyszántás elvégzéséreI Harc a% utolsó ssem őszi gabona elvetéséért és a mélyszántás elvégzéséért Gazdag a ml országunk, — a mezőgazdaságban sokkal magasabb terméshozamot érhetünk el, mint bár­mikor azelőtt. És szükségünk ls van a sok termésre, a magas termésho­zamra, ba azt akarjuk, hogy nálunk a dolgozó ember gazdagon terített asz­talhoz ülhessen, hogy bőségesen le­gyen mezőgazdasági termékünk azon ezrek és milliók számára, akik azelőtt csak a nyomort ismerték. De a gazdag föld sem ad nekünk többet, ha erre nem kényszerítjük Ezért szükséges, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek nagy par­celláin, ahol ezt a legiobban lehet, de hasonlóképpen a többi földeken is, — kihasználjunk minden eszközt arra. hogy biztosítsuk a jövő évi termést az őszi munkák tökéletes befejezésével és a mélyszántással. Azt szeretném még mondani, hogy jóval előbbre lennénk, ha tökéletesebb lenne a munka megszervezése, az őszi munkák tervének teljesítésénél. Min­den abban rejlik, hogyan dolgoznak az emberek, hogyan szervezik meg a munkát, hogy a népi közigazgatás és főleg a mezőgazdasági osztályok ho­gyan tartják kezükben a mezőgazda­sági termelést és hogyan irányítják azt az egyes kerületekben és járások­ban. Az időjárást, amely rendkívül ked­vező az egész köztársaság területén, mind az őszi gabona elvetésének be­végzésére, mind a mélyszántás el­végzésére, kell, hogy most teljes mér­tékben kihasználjuk. A fődolog most amivel sokat kell foglalkoznunk: meg­győzni a kis- és középparasztokat, az EFSz-tagokat, az állami birtokok al­kalmazottait, de főleg a trakioiállo­mások traktorosait, hogy most a jó időjárást kihasználva meg kell fogni a munka végét, hogy még a fagy be­állta előtt elvégezzük a szántást. M •ndeddlg azonban ez sajnos, a sajtó és a rádió felhívásai ellenére sem történt mindenütt így. A trakto­rok nagyrésze sokhelyütt javítás alatt áll. Amelyek pedig üzemben vannak, ahelyett, hogy két műszakban dolgoz­nának, reggel 8 órakor mennek ki a földekre, a traktorosok a földekről bejárnak ebédelni sokszor néhány ki­lométerre ls és ebéd után meg úgy szántanak, hogy mihelyt közeledik az JOZEF NEPOMUCKY földművelésügyi miniszter * 5 óra, már nincsenek a földeken. Igaz, hogy van sok olyan traktoros, aki*ál­dozatkészséggel dolgozik, a munka jó megszervezésével és a gép teljes ki­használásával valóban élmunkás ered­ményeket ér el, de nagyon sokan van nak, akik nem követik őket, pedig tudják, hogy az őszi mélyszántás nagy feladatait egyedül nem győzik Ezért a kerületi Nemzeti Bízottságok és a járási Nemzeti Bizottságok föld­műves előadóinak, valamint az állami traktorállomások vezetőségeinek a feladata, hogy erről minden traktorost meggyőzzön az egyes állomásokon, az egyes munkahelyeken. Hasonló­képpen sok függ a javítóktól is, hogy ők hogyan törekszenek arra, hogy az üzemből kiesett traktort minél előbb megjavítsák és hogy így újra be lehes­sen vonni a termelésbe. Az, amit fentebb mondottunk a traktorállomások vezetősége és alkal­mazottai címére, egyidejűleg vonatko­zik az EFSz-ek vezetőségére és tag­jaira Is, valamint az állami birtokok alkalmazottaira. A jó gazda, aki jó termést akar a következő évben elér­ni, nem nézheti nyugodtan a még ki nem hordott trágyarakásokat az udva­rokon és azt, hogy azokat a földeket, amelyek a fogatokra vagy traktorokra várnak, felszántsák és így előkészít­sék a csapadék felfogására, hogy a talaj mennél több csapadékot tudjon magába beszívni és visszatartani a tavaszi vetés Idejéig. Minden beszéd arról, hogy a szovjet kolhozok és szovhozok gazdag tapasztalataiból ta­nulunk, üres szalmacsépléssé válna, ha nem követnék azt tettek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a tráoyázás, szántás és a csapadékkal valA gazdálkodás. M indezeket a feladatokat csak ak­kor biztosíthatjuk, ha minden EFSz­tag, az állami gazdálkodás valameny­nyí alkalmazottja meg lesz győződve arról, hogy mint jó gazdálkodónak, ez az 6 feladata. Ez a feladat azon gazdálkodók feladata, akik nemcsak azt nézik, hogy naponta hány órát dolgoznak, hanem főleg azt, hogy a gabona elvetése, • trágyakftiordáa éa a mélyszántás még a fagy beállta előtt el legyen végezve. Minden gyűlésen és tanácskozáson, amelyek az EFSz-tkben vagy ax álla­mi birtokokon folynak le, ismertetni kell > résztvevőkkel a termelési és pénzügyi tervet, gazdaságuk tényle­ges állását. Tárgyilagos és építő kritika segítségével kell feltárni a hi­bákat és hiányosságokat és a kulákok céltudatosan szervezett, a szocializmus é M'tése elleni káros tevékenységét. Érthető, hogy a suttogó reakció és az ellenséges nyugati rádió minden za­vart és hiányosságot úgy magyaráz hogy azzal be tudja bizonyítani azt hogy az új gazdasági formánk, amely a kapitalisták közreműködésétől men tes, a falun csődöt mond. A nagybir tokosok, cukorbárók és hasonlók, akik a határontúlra mentek, hogy a népet kiszipolyozok szolgálatába álljanak, természetesen semmi mást nem csinál hatnak, minthogy megkísérlik azt, nem lehetne-e mindent a régi, Mün chen-előtti vágányokra visszaterelni Az 1948-as év februárja világos és határozott választ adott nekik arra hogy fogunk és tudunk gazdálkodni a cvárosok, bankárok, nagybirtokosok nélkül is, hogy szocialista köztársasá got akarunk és fogunk építeni és hogy mindenkinek, aki ebben minket bár miképpen akadályozni próbál, meg­mutatjuk, hogy útunkban akadályt gördíteni nem engedünk. Az egyik legjobb fegyverünk a szocializmus megvalósftásáért folyta­tott harcban falvainkban az, hogy a ftls- és középföldmüveseknek még rA­gyobb mértékben, mint eddig megmu­tasuk a szocialista szövetkezeti gaz­dálkodást, a nagybani gazdálkodás jó eredményeit. Az egyik legmeg­győzőbb bizonyíték, a szövetkezeti termelés magas terméshozama és a szövetkezeti Istállók magas hasznos­sága. Ez pedig mind a kettő össze­függ az őszi vetéssel, a jó trágyá zással, a mélyszántással, valamint a csapadékkal való gazdálkodással és ezért mindent meg kell tenni, hogy ezek az alapfeltételek az egyik olda­lon a nép szükségleteinek biztosítása a másik oldalon pedig a szocializmus építése biztosítva legyen. A nyitrai kerületi verseny legjobb traktorosbrigádja Rapsányí István lévai brigádja lett Dolgozzunk agregátokkal - használjuk kí a traktorok erejét Több traktorállomás vezetősége még a mai napig sem tett meg min­dent a mélyszántás gyors befejezése érdekében. Tegyük fel a kérdést: a traktorállomások klhasználnak-e min­den traktort? Bizony nem. Vájjon ki van-e használva a „Sztallnyec-80"­as traktor, ha utána csak egy négyes­ekét kapcsolnak? Nem. Igy dolgoznak például a dél-morva vidékeken és még sokhelyütt másutt. Bizony az „Sz-80", „ATZ-52", „CHTZ-54" és a ml „CKD­60" HF)r jelzésű traktoraink után csak négyesekét, de legjobb esetben csak ötösekét kapcsolnak. Az ilyen eljárás a traktorállomások vezetőségének fe lelőtlenségéről tanúskodik. Más a helyzet Hradecen, ahol a traktorosok annak ellenére, hogy nin­csenek olyan kedvező munkafeltéte­leik, mint a délvidéki traktorosoknak, mégis sokkal nagyobb kedvvel és kez­deményezéssel dolgoznak az agregá­tokkal és sokkal jobban kihasználják a traktorok erejét. A hradeci traktoro­sok már az elmúlt évben keresték a jobb munkamódszereket. Meggyőződ­tek arról, hogy az agregáttal való munka sokkal előnyösebb nemcsak maguknak, hanem a gép szempontjá­ból is. A hradeci traktorosok olyan agregátot állítottak össze a talaj elő­készítésére, amelynek segítségével egy váltás alatt 40 hektár földet előkészí­tenek a vetés alá. Ugyancsak jó! be­vált náluk az öt vetőgépből álló agre­gát is, amelynek segítségével naponta 15 hektár gabonát is elvetettek. A traktorosok ezekkel az agregátokkal nagyon szép eredményeket értek el. A hradeci traktorosok mélyszántás)' agregátja a következőképen néz ki: , két sajátgyártmányú négyeseke, ter­mészetesen előhántós ekével együtt E..nek az agregátnak az összeállításá­val már az olesnal traktorállomás dolgozói és traktorosai is foglalkoztak, csakhogy náluk először nem vált be, légoedig azért, mert az olesnaiak kő­téllel kapcsolták össze az ekéket. En­nek következtében a második eke szabadon mozgott Nem osoda tehát, ha elég gyakran kiugrott a barázdából. A hradeci traktorosok ezt a hibát el­távolították, mégpedig olyan módon, hogy kötél helyett erős összekötő kapcsot használtak. Az első ekén (az eketesten) 3 méter hosszú szilárd összekötő van, amely vasból készült és körülbelül 10 cm széles. Az ösz­szektő vasat azokon a helyeken, ahol a legnagyobb teher esik rá, megacé­lozták. Az agregát egyszerre 2J5 mé­tert fog. Az agregát hosszúsága kö­rülbelül 2 méter. A kezelő számára az ülés az első ekén van. Ez azért előnyös, mert innét mindkét ekét el tudja látni. A hraded traktorosok' ezzel az új agregáttal nagyon szép eredményeket érnek el. A „Sztalinyec-80"-as trak­tor vontatja az agregátot. Igy a leg­alacsonyabb napi teljesítmény Is 9 hektár mélyszántás. A hradeci trakto­rosok két előhántós négyesekéből álló agregátja épp oly jól bevált, mint a talajelőkészítő agregátjuk, vagy ép­pen a vetőagregát. A hradeci traktoro­sok agregátjának mintája szerint más traktorállomások is behozhatják a hátramaradást. Más traktorállomások is összeállíthatnak ilyen agregátot és azt a helyi viszonyokhoz alkalmazhat­ják. A gépóriás agregátokkal lehet a legjobban meggyőzni a kis- és közép­földműveseket arról, hogy mire képes ; technika a mezőgazdaság megköny­nyítésében. A Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére rendezett kerüle­ti versenyben a legjobb traktoroa brigádközpont elmét Rapsányí Ist­ván lévai brigádja érte el. A győz­tes brigád december elsején átvette az UMEZ kerületi felügyelőségének vándorzászlaját. Hogy tudtak győz­ni Rapsányi elvtárs brigádjának tagjai? Elsősorban ls meg kell je­gyeznünk, hogy Rapsányi elvtárs brigádját példásan vezette és hogy ebben a munkájában hatá­sos segítségre talált Juhász Mik­lós oktatónál is. A két elvtárs megtudta győzni a traktorosokat a két váltás bevezetésének fon­tossságáról. Juhász elvtárs mint mechanikus azonnal a helyszínen megjavította a gépsérüléseket. Abban az esetben pedig, ha rögtön a helyszínen nem tudta megjavíta­ni a gépet, a megsérült alkatrészt, ha kellett, éjszaka is elvitte a ja­vítóműhelybe, ahol azt azonnal megjavították. Juhász és Rapsányi elvtársak munkalendülete és lelke­sedése hamarosan átszállt a többi traktorosra is úgy, hogy a brigád tagjai másról sem beszéltek, mint arról, hogyan lehetne munkájukat megjavítani, hogyan lehetne még magasabb munkateljesítményt el­érni. A Rapsányi brigád szoroson együttműködött a lévai IV. típusú EFSz tagjaival. A velük való megegyezés alapján lényegesen | meg tudták a traktorosok a mun- ! kát könnyíteni. A szövetkezeti tar gok megértése eredményezte aat, hogy a traktorosok 4a as EFSz kö­zötti félreértések eltűntek, mert a tagok Igazságosa* állapították meg as egyss traktorosok teljesítményét Emellett azonban még fontos lenne, hogy az EFSz veeetősége külön tér­képen feljegyezze, melyik traktoros melyik földön dolgozik, hogy Így attr tán tényleg aa eJrvégzett munka mennyisége és minősége szerint le­hessen jutalmazni a traktorosokat. Egész bátran kijelenthetjük, hogy a lévai határt még soha olyan jól meg nem művelték, mint az idén. Be kell ezt ismerni a szö­vetkezeti mozgalom ellenségeinek is. Hiba csupán ott történt, hogy az EFSz nem tudta időben eltávolítani a földekről a háradékokat és Igy a traktorosok több ízben nem tudták idejében elvégezni a tarlóhántást, ami aztán az őszi munkák megkez­désének idejét is hátráltatta. Remél­jük azonban, hogy ezek a hiányos­ságok a jövőben eltűnnek és hogy a traktorosok és a szövetkezet kö­zötti együttműködés még szorosab­bá válik. A győztes Rapsányi brigádnak a továbbiakban is sok sikert kívánunk és reméljük, hogy jelenlegi győzel­müket továbbra ls megtartják és hogy jó tapasztalatalkat átadják a többi brigádközpontnak is. EKSTEIN SANDOB, kálnai traktorállomás. A barsluzsányi EFSz hektáronként 79 mázsás rizstermést ért el A barsluzsányi szövetkezeti tagok az idén először termeltek 4 hektáron rizst. Rizstermésük hektáronként 79 mázsa volt, vagyis eddig nekik ter­mett a legtöbb rizsük Szlovákia ál-1 5 cm mélyen. tudását. Nagy nehézségeket kellett leküzdenie. A rizst ugyanis nem más­fél centiméter mélyre vetették a föld­be, ahogy azt kellett volnai, hanem lami birtokai és EFSz-ei közül. A rizstermelés sok, lelkiismeretes és türelmes munkát igényel. A bars­luzsányi szövetkezeti tagoknál ezen a téren nem volt hiány. Különösen Béres István szövetkezeti tag fog­lalkozott lelkesen a rizstermeléssel. Béres István ezelőtt a lévai kőtörő­ben, majd a lévai malomban dolgo­zott és ezenkívül, — hogy valahogy meg tudjon élni, — még két hektár földet is bérbevett a községtől. Ma azonban megváltozott az élete. Nem­csak a lévai járásban ismerik, ha­nem egész Szlovákiában ismeretes arról, hogy a magas termés meste­rei közé tartozik. Béres István háromnapos oktatás­ban tanulta meg a rizstermelés alap­ismereteit és aztán különféle brozsú­rákból és könyvekből egészítette ki Béres elvtárs azonban éjjel-nap­pal dolgozott hű segítőtársával, Cse­ri Andrással azon, hogy semmi hiba ne legyen a rizstermelésben. Gon­doskodot arról, hogy a varjak és a vadkacsák ki ne egyék a magot, gon­doskodott a gyom irtásáról, a trá­gyázásról a fejlődés idejében, vagyis mindent megtett, amit a rizstermelé­si szabályok előírnak. így sikerült elérnie a fentemlített szép termést. Meg kell említenünk, hogy a rizs­földön halakat is tenyésztettek. Az apró halak nagyon gyorsan fejlőd­tek, úgyhogy szeptember elején már sok volt az 1.20 kg-os hal. összesen 670 kg halat nyertek a rizsföldről. Ezelíután a sikerek után a ludányi szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövő évben 20 hektáron fognak rizst termelni. Hazatérésünk után még nagyobb odaadással dolgozunk az EFSz-ek megszilárdításáért Magas Tátrában üdülő földművesek egyike Gagyák Mihályné, a perbe­nyiki III. típusú EFSz tagja egy alkalommal meggyőző beszélgetést folytatott többi társával. Az elvtárs nő több kérdést felvetett. Kérte a jelenlevő földműveseket, hogy ha ha. zatérnek, akkor se feledkezzenek meg arról, mit jelent számukra a népi demokratikus rendszer, amely őket a nehéz robottól megszabadítot­ta és ezt a tátrai üdülést is lehetővé tette. Gagyák élvtársnő felhívta tár. sait, hogy hazatérésük után még na. gyobb odaadással dolgozzanak az EFSz.ek megszilárdításáért és azok­ban a falvakban, ahol még nem mű­ködik a szövetkezet, mennél előbb alakítsák meg azt. >Nem szabad hallgatni azokra — mondotta Gagyák Mihályné, — akik azt terjesztgetik, hogy kár a szövetkezetben i>másokra€ dolgozni. A szövetkezet a miénk, a becsületes dolgozóké.« Gagyák élvtársnő a továbbiakban rámutatott arra, hogy a szövetkezet. ellenes beszédek mind a reakciótól származnaik, amely szeretné a dol. gozó földműveseket újra a régi nehéz rabságba dönteni. A földművesek Gagyák Mihályné szavait nagy tapssal fogadták és megjegyzéseikkel tanúságot tettek arról, hogy egyetértenek az elvtárs, nővel. Megfogadták, hogy ha hazatér, nék, még fokozatosabb munkával fognák harcolni a szocialista falu ki­építéséért és a hazai reakciós ma­radványok megsemmisítéséért. KORENY IETVANj Magas Tátra.

Next

/
Thumbnails
Contents