Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)
1951-12-30 / 304. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek! A C S EH S Z 10 V Ä KI Al M A G YAR 00 LG0ZŰ K LAPJA Bratislava, 1951 december 30, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 304. szám A podbrezovai vasművek munkássága számot vet az óév tapasztalataival és még nagyobb lendülettel lép az űjesztendobe t » í A gottwaldi ötéves terv negyedik évének t küszöbén készüljünk fel az emelt feladatok s T sikeres teljesítésére, a felmerülő nehéz- { ségek leküzdésére,' termelésünk emelésére, a munka termelékenységének fokozására! — X | * Á Csemadok tömegalapjáért Most, amikor az év befejezése ls elérkezett, számot kell adni az üzemek vezetőinek arról, hogy teljesítették a reájuk bízott feladatokat, hogyan teljesítették Pártunk és kormányunk határozatát. Számot kell adniok arról, hogy mit végeztek jói, és mi az, amit elvégezhettek volna jobban. Tekintsenek vissza ez évi munkájuk eredményére, valamint a munkájuk során előadóit hibákra, hiányosságokra, hogy a jövő év kezdetén felvehessék a harcot, mindaz ellen, ami a terv teljesítésében gátló körülmény volt. Ez év utolsó napjaiban sc-rozatosan érkeztek szerkesztőségünkbe jelentések, az egyes üzemek tervte'jesítéséröl. Örömmel vettük tudomásul egyes üzemek jelentéseit, hogy a kitűzött határidő előtt sikeresen befejezték az 1951. évi tervet. E jelentések között a nehézipar tervteljesítését vártuk leginkább, többek között a podbrezovai Svernjavasüzem teljesítésének jelentését is, amely szocialista építésünk szakaszán fontos láncszem. A podbrezovai Sverma-vasüzem vezetősége nem adott jelentést arról, hogy az üzem hogyan teljesítette a tervet. Nem adott jelentést ezért, mert az 1951. év tervteljesítésével lemaradtak. Az üzem csak 91^-os eredménnyel zárja le az évet. Voltak agyán egyes üzemrészek, műhelyek, osztályok, ahol sikeresen fejezték be a tervet, eleget tettek hazafias Kötelességüknek. Elsőnek az energiatermelés teljesítette a tervet 117.2%-ra. Másodiknak Lauth-trio vastagpléh hengerdéjt,-, harmadiknak a csőgyártó üzem. Ellenben vannak még igen fontos üzemrészek, műhelyek, ahol a terv teljesítésével lemaradtak, mint például az acélmű. Itt csak 91%-os tervteljesítést értek el. Az üzem vezetősége azzal indokolja a lemaradást, hogy a terv nem volt reális, meg aztán azzal is, hogy nagyrészt nulladékból dolgoznak, aminek Kevés a vastartalma, mint pld. ócska zománcedény, pléh és ehhez hasonló anyagból. Továbbá a lemaradást az elavult berendezéssel is indokolják. Ez mind igaz. Az üzem valóban elavult, régi berendezéssel termel, de a terv lemaradásának föoka nem csupán a régi elavult berendezésben keresendő, hanem abban, hogy az üzemi pártszervezet^ nem fejtett ki kellő tevékenységet, amit bizonyít a szakszervezetek elégtelen működése is. A szakszervezetek funkcionáriusai, a szakasz- és tízesbizalmiak alig tettek valamit a termelékenység fokozása érdekében. Működésük csupáv. a munkásruhák, bakancsok és más, hasonlók kiosztására szorítkozott. Viszont a legfontosabbat, a jó népnevelő munkát elmulasztották. Nem győzték meg a munkásokat a szocialista munkaverseny fontosságáról, az anyagtakarékoskodasnak, a munkafegyelem betartásának szükségéről. És sok más ilyen fontos dolgot, ami a termelékenység fokozását jelentette volna, felületeskedve elhanyagolják. A SVERMÄSOK ŐSZINTÉN BEISMERIK, hogy voltak hibák és még ma is van sok oly kérdés, ami megoldásra vár. Az üzemi bizottság választása több elvtárs szavai szerint helyesen történt, azokat választották meg, akiket a munkások legjobbnak találtak. Viszont a mühelytanácsok választása nem így történt. Itt úgy látszik. nem érvényesítették a többség akaratát, s ezek szerint nem is mondható, hogy becsületesen látják el feladataikat,' a működésűk úgyszólván nagýon sántít. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a következő eset. Novák István, a mechanikusműhely egyik kiváló munkása, ezeket mondotta. A munkások ezelőtt pár héttel tömegesen tettek munkafelajánlást. Novák István például vállalta, nogy a műszakon kívül még három műszak ledolgozásával járul hozzá a terv teljesítéséhez. Ez a munkafelajanlás nemcsak papü'ra vetett üres szavak összessége maradt, hanem azt nagy szorgalommal le is dolgozta. Hibának mondható az, hogy a kötelezettségvállalások teljesítését nem ellenőrizték, így tehát csak az tud róla, aki teljesítette vállalását. EGYSZÓVAL NEM TUDJAK, KI TELJESÍTETTE ÉS KI NEM TELJESÍTETTE. Ez nagyon egészségtelen és rossz hatással van a munkásokra, mert töbebn azt mondották, hogy minek a kötelezettségvállalás, olyan mindegy. hogy vállalunk-e, vagy sem. Ezt mind azért mondják így a munkások, mert a kötelezettségvállalás teljesítését nem ellenőrzik, igy tehát érdektelenné válik előttük. A kötelezettségvállalásokat kezdettől fogva kellett volna ellenőrizni, hogy melyik munkás hol tart kötelezettségvállalásának teljesítésében — mondotta Novák István. Ez a hiba arra mutat, hogy az üzemi pártszervezet és a szakszervezet funkcionáriusai között nincs szoros kapcsolat, szervezetlenül folyik a munka. Azok az üzemek, amelyek a terv teljesítésével lemaradtak, igyekeznek ezt helyrehozni, hogy a jövő év tervteljesítése sikeresebben végződjön. A TECHNIKAI SZERVEZÉSI HIBÁK KIKÜSZÖBÖLÉSE MÁR KEZDETÉT VETTE. Az acélmüvet a terv teljesítésében az akadályozta, hogy a feldolgozandó ócskavas osztályozása, illetve előkészítése adagolható formában nem volt kielégíthető. Ennek leküzdésére és a termelékenység fokozására meghosszabbították a darupályát, melynek építése javában folyik. A darupálya elkészítésével lehetővé válik az ócskavas osztályozása adagolható formában, — mondotta Kármán Dezső kohómérilök. — Az acélműben a lemaradást az elavult technikai berendezések okozták. Itt a munKások munkaerkölcse igen jó és szorgalmasan dolgoznak, pontosan megjelennek a munkában. Lógósokat itt nem is lehet megtűrni, — mondotta további beszédében Kármán mérnök. Itt A MUNKASOK MAGUK VESZIK FEL A HARCOT A KIMARADÓ ZÓK ELLEN. Ez az üzem olyan, ha valamelyik munkás hiányzik, akitor a napiterv teljesítése lóg a levegőben. Itt is voltak már olyanok, akiket hasztalanul igyekeztünk felvilágosítani munkájuk fontosságáról, és amikor láttuk, hogy nem érünk el vele semmi eredményt, áthelyeztük őket más munkába, ahol talán mégsem érezhető annyira, mint az acélműben, ha "Ú mulasztanak. Ivos István munkás közbeszól: — Bizony itt pontosan kell járni a munkába. Itt nem engedhető meg az, hogy valaki csak egyszerűen akkor távozik el, amikor akar. — Ivos István munkás már több, mint egy éve dolgozik az öntöcsarnokban. Az öntőcsövek készítésénél dolgozik és a legszorgalmasabb munkásnak ismerik. Nemcsak az öntöcsövek készítésénél, de több munkahelyen is derekasan megállja a helyét. Dicsérettel és elismeréssel szólnak rola munkatársai, de a mesterek, művezetők is, mert abszencia nélkül zárja le az 1951. évet. Szorgalmas munkájára, pontosságára az üzem vezetősége is felfigyelt. Figyelemreméltó az, hogy a rimaszombati járásban lakik és sokkal pontosabban jelenik meg a munkában, mint a helybeliek. Ivos István most újra megszólal: — En csak akkor megyek haza, ha látom, hogy munkám megengedi. A munkámmal, keresetemmel meg vagyok elégedve, havonta megkeresek 6—7000 koronát. — Dé a munkavezetőkkel és mesterekkel is meg van elégedve. MEGBECSÜLI A MUNKÁT, mert visszaemlékszik azokra az időkre, amikor munkenélküli volt és nem volt biztosítva a megélhetése. — Csak háború ne legyen, lesz még nálunk jobb élet is — mondja. — E szavak után kérges kezét nyújtva eltávozott és újra hozzálátott a munkához. A FINOM HENGERMŰ 77.1 százalékos eredménnyel zárja le az 1951. évet. Itt sem titkolják, hogy a lemaradást a munka rossz megszervezése okozta. Tudvalevő, hogy egy üzem függ a másik üzemtől feladatainak teljesítésében. A finom hengerműnél gyakori eset volt, hogy a martinosoktól nem kaptak folyamatosan anyagot, s ezért át kellett térni más profilok gyártására. Ebből pedig mindig időveszteség eredt. Időveszteséggel járt §z azért, mert a berendezést át kellett szerelni és e miatt a terv teljesítése mélyen száz százalékon alul maradt. Hlavács István művezető a termelékenység fokozásával kapcsolatban ezeket mondotta: — Sem a munka megszervezése,) sem pedig a tervezés nem történt helyesen ez évben. De a jövő évre alaposan felkészültünk és reméljük, hogy amit elmulasztottunk, behoz- . zult. Arra törekszünk, hogy ezek a i hibák ne ismétlődjenek meg a jövő- > ben. Kertész Imre. 3 A Csemadok második országos közgyűlése elhatározta a járási titkárságok felállítását és a Csemadok taglétszámánalt fölemelését. A járási titkárságok november elején megkezdték munkájukat, megkezdték a helyi csoportok taglétszámának növelését, hogy a Csemadok olyan tömegszervezetté váljon, amely teljesíteni tudja a közgyűlés célkitűzéseit. E feladat megvalósítása érdekében tagtoborzási kampány indult, amelynek első része december 8-tól 23-ig tartott. A tagtoborzás december 23-án természetesen nem fejeződött be, hanem még nagyobb lendülettel folytatódik januárban is. Hogy az előttünk álló időt jobban kihasználhassuk, fontos, hogy számot vessünk hibáinkkal és értékeljük eredményeinket. Bacílek elvtárs 1951 június 1-én Nyitrán tartott beszédében azt mondta: „Véleményem szerint a Csemadok össztaglétszáma 80— 100.000 lehetne". A Csemadok központi bizottsága azt a célt tűzte, ki maga elé, hogy január 31-ig 50.000re emeli a tagok számát. Miután a taglétszám a közgyűlés előtt 22.000 volt, tehát ehhez még 28.000 tagot kellett beszervezni, hogy az elénk Vul kitűzött irányszámot elérjük. Az a kérdés merül fel, mit valósítottunk meg eddig, hány új tagot szereztünk. A válasz erre ez: keveset. Az elmúlt két hetet nem használtuk ki eléggé ... Nem végeztünk olyan . munkát, amely méltó lett volna a második közgyűlés célkitűzéseinek megvalósításához. Mi az oka ennek? Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy a tagtoborzást nem előzte meg kellő felvilágosító munka és községeinkben, falvainkban sckan azt se tudják, hogy mit is jelent a magyar dolgozók számára a Csemadok. A kívánt eredményt, az 50.000-es taglétszámot csak akkor érhetjük, el, ha felvilágosító munkával odahatunk, hogy minden magyar dolgozónak megmagyarázzuk. hogy a Csemadokban a helye. Eddig magyarlakta falvainkban a lakosságnak csak a kisebb része tagja a Csemadoknak. A magyar dolgozók túlnyomó része még kívül áll a Csemadokon. De ez a réteg is szereti és 1 támogatja minden megmozdulását a Csemadoknak, csak éppen nem tagja, mert nem látja elég világosan, hogy miért kell belépnie a Csemadokba. Százak és ezrek vannak még az ország minden részeiben, akik részben ismerik a Csemadok célkitűzéseit is, talán aktívan együtt is működnek a helyicsoport kultúrbrigádjával, csak éppen nem tagjai a Csemadoknak'. Nos ezeket kell elsősorban felvilágosítani arról, hogy a Csemadokban többet lássanak, mint műkedvelő színjátszócsopcrtot, énekkart vagy tánccsoportot. Kell, okvetlenül szükséges, hogy . ők is felismerjék, hogy a Csemadok CsehSzlovákia szocializmust építő magyarságának tömegszervezete. A Csemadok tanítója, támasza és irányítója miniden magyar dolgozónak. Tanító, mert, megismertet bennünket a Szovjetunióval; megtanít bennünket úgy élni, ahogy a szovjet emberek élnek. Támasz, mert segít az építőmunkában és az ellenség elleni harcban. Iránymutató, mert megismerteti velünk Pártunk irányvonalát, céljait. Ezt a felvilágosító munkát elmulasztották az agitkettősök. Az a kérdés merült fel továbbá, hogy az agitkettősök hogyan is világosíthatták fel' a magyar dolgozókat, ha ök maguk sem voltak előkészítve az agitációra. Az ilyen agitkettősök, mihelyt beléptek egy házba és nem fogadták őket úgy, ahogy elvárták, azonnal tovább mentek,'a helyett,-hogy megmagyarázták volna látogatásuk célját, ahelyett, hogy teljesítették volna azt a feladatot, amelyet népidemokráciánk elvár minden öntudatos dolgozójától. Az a tény, hogy a tagtoborzást nem előzte meg kellő felvilágosító, munka, természetesen magával hozta, hogy az agitkettősök működése nem lehetett kielégítő. Éppen ezért a járási titkároknak január havában be kell hozniok mindazt, amit decemberben elmulasztottak és mindenképpen odaadó munkát kell végezniök a tagtoborzás terén. Újra és újra meg kell látogatniok a helyi csoportokat, buzdítani, segíteni a kultúrtársakat. Nem könnyű munka ez. Esőben, sárban, fagyban, hóban járni a falvakat, de sok függ a titkárok jó felvilágosító munkájától is. Tapasztalatból tudjuk, ott, ahol a járási titkár szívén viselte a tagtoborzás sikerét és lelkiismeretesen végezte el a rárótt tisztséget, ott a felmerülő akadályokat sikeresen legyőzték. A zselizi járásban például komoly sikereket tud felmutatni a helyicsoport, míg a párkányi és galántai járásban alig tudnak valami komoly eredményt felmutatni. A zselizi járásban a helyi csoport tagjainak létszámát több mint kétszeresére emelték és újabb helyi csoportok alakultak. Mindezt a sikert Lojt elvtárs, a CSEMADOK zselizi járási titkára, jól megszervezett felvilágosító munkájával érte el. Az ó" példáját követnie kell a többi járási titkárnak is. Indítsunk hathatós felvilágosító munkát minden faluban. Ahol ínég nincsenek agitációs pároít, ott azonnal meg kell őket szervezni. Az agitketösöket iskoláztatni kell, egy-egy nap eredményeit, tapasztalatait meg kell közösen beszélni, alaposan megvitatni, hogy átadhassák egymásnak módszereiket éa tanuljanak azokból. Az új belépési nyilatkozatokat azonnal továbbítani kell a járási titkárságra és semmiképpen sem szabad őket ott hevertetni hetekig, mert ez nagyon hátráltatja a tagsági igazolványok kiadását. Továbbá nagyon fontos, hogy az agitációs munkát ne csak az ifjúság végezze, hanem az idősebb generácié is aktívan kapcsolódjék be ebbe a nemes és értékes munkába. A helyi csoport tagsága elvárhatja, hogy elsősorban vezetőjük, az elnök, titkár és valamennyi választmányi tag, vegyék ki részüket a tagtoborzásból példás módon. A tagtoborzásnak az agitációs pá.rokon kívül vannak más módjai is. Igy abban a faluban, ahol helyi rádió van, a hangszóró útján fel kell híyni a község lakosságát a CSEMADOK-ba való belépésre, természetesen ismertetve a CSEMADOK célkitűzését. A faliújságokat ugyancsalt fel kell használni erre a célra. Csasztuskákkal dicsérni kell a jó agitkettösöket és bírálni kell azokat, akik hanyagul végzik munkájukat. Egyszóval minden alkalmat fel kell használni arra, hogy ismertessük meg a magyar Nlolgozókkal a CSEMADOK célkitűzéseit és a tagtoborzás jelentőségét. A kampány ideje alatt kultúrversenyt kell rendezni és az agitkettősök hívjanak meg mindenkit erre a kultúrelöadásra, ahol a tagtoborzás szép eredményeit féltőképpen ünnepeljék meg. Előttünk áll január hónapja és ezt az időt fel kell használnunk arra, hogy a decemberi két hét gyenge eredményeit behozhassuk, t Szívvellélekkel / kell nekilátnunk a munkának és ne a nehézségeket keressük, hanem ellenkezőleg, számolju~k be miként, milyen módon győztük le azokat. Fel tehát magyar dolgozók, hogy január 31-re a CSEMADOK ne csak, elgrje, de messze túl is haladja az 50.000-es taglétszámot. Sz. R. i