Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-30 / 304. szám, vasárnap

mm 1951 december 30 Bírálunk — segítünk A rozsnyói bányák munkájának fény- és árnyoldala Rozsnyóbánya bányászai a tech­nikusokkal karöltve nagy igyeke­zettel dolgoznak azon, hogy az évi tervteljesítésbein elmaradásukat de­cember hónap folyamán a lehető legmagasabb százalékban behozzák. Ezzel a céllal vállaltak kötelezett­séget az egyes bányaüzemek 110 százalékos decemberi tervteljesítés­re. , A hónap közepéig egyedül a rudnői bánya teljesítette decemberi tervét 113.5%-ra. Százszázalékon felül teljesítették még a Szadlov­szky-tárna 106.1%-ra és az István­telep 104.6 %-ra. A többi bányák 100%-on alúl teljesítik ezideig de­cemberi terveiket. Rozsnyóbánya átlagos tervteljesítése decemberben meglehetősen alacsony, 89.8% volt a hónap közepéig. A Bernát-bánya állandóan ala­csony napi termelése nagyon káro­san hat a rozsnyói üzemek tervtel­jesítésében. Mi az oka annak, hogy a Bernát-bánya minden második napon 50%-on alúl teljesíti tervét és csak másodnaponként ugrik napi teljesítése 80%-ra? AZ EGYENETLENSÉG OKÁT ELSŐSORBAN A NAGY MUNKA­ERŐHIÁNYBAN KELL KERESNI. A Bernát-bányában két bánya­mező van. Az egyik mező napi ter­melése olyan alacsony a kevés mun­kaerő következtében, hogy csak másodnaponként szállítják el a ki­termelt ércet. Ezeken a szállítási napokon ugrik a termelés körülbelül. 80%-ra. A kitermelt ércet napon­ként elszállítani ebből a tárnából az alacsony termelés miatt nem volna gazdaságos, mert a szállítási költ­ségek aránytalanul megdrágítanák az önköltséget és ki nem használt munkaerőket kellene alkalmazni. A százszázaiékas vájárokban is erős hiány érezhető. A gyakorlott­ság hiánya miatt nem lehetett hasz­nálni a könnyűiparból jött brigádo­sokat sem. Kellő tapasztalattal bíró vájárok nélkül nem lehet alkalmaz- j ni az egyes munkahelyeken a bánya- j munkában tapasztalatlan munkáso- ; kat. I Van-e egyáltalán lehetőség Berná- j ton a vájárok és a munkások hiá- I nyának, ha nem ds teljes, de leg- j alább részleges megszüntetésére ? Rozsnyón mindenki meg van győződve arról, hogy igen is, van rá lehetőség. Csak éppen az érdekelt vájároknak kell öntudatosabban gondolkozniok ebben a kérdésben. RUDNÁN JÓVAL TÖBB VÁJÁR DOLGOZIK A SZÜKSÉGESNÉL. Ez meg is látszik a rudnai bánya j termelésében, hisz harmadik évi j tervüket már hetekkel ezelőtt telje- | sítették. Becsületbeli kötelességük I lenne az itt dolgozó vájárok egy ré- • ízének átmenni a Bernát-bányába 1 és munkájukkal hozzájárulni ahhoz, hogy a bánya, amennyire lehetsé- i fenyegető réme mellett aligha mond­ta valaki: — Nem megyek oda dol­gozni, mert rossz út vezet oda. Ma már az odavezető ú tat, amennyire lehetséges volt, rendbe­hozták. Majdnem az egész út autó­buszon tehető meg és csak rövid távolságra kell menni gyalog. / A BÁNYÁSZOK MAI ÉLETSZÍN­VONALÁT ÖSSZE SEM LEHET HASONLÍTANI A RÉGIVEL. Államunk minden tőle telhető gondoskodást megad a szocializmus élharcosainak, a bányászoknak. Tu­datosítani kell a rozsnyói bányá­szoknak, hogy mindenkinek ott kell dolgoznia, ahol nemzetgazdaságunk érdekei legjobban megkívánják. A Bernát-bányában észlelhető magas hiányzás is jelentős szerepet játszik az alacsony tervteljesítés okai között. Csak december hónap folyamán naponta átlagosan húszon felüli munkás hiányzott. A kétéves bányásziskolát ezidén végzett nö­vendékek járnak elöl rossz példával a hiányzás terén. A bányába be­osztott harminctagú munkacsoport­ból jó, ha hatan jelennek meg na­ponta. Azonkívül minősíthetetlenül rossz magaviseletükkel örökösen megbotránkoztatják az idősebb bá­nyászokat. Engedetlenek és hanya­gok a munkában, tiszteletlenül, gyakran kihívóan viselkednek fel­jebbvalóikkal és az öregebbekkel szemben. A MŰSZAKIAK ÉS A BÁNYÁ­SZOK KÖZÖTT NEM A LEGJOBB A VISZONY. r Nincs meg az a bensőséges kap­csolat, az az együttműködés; ami szükséges volna ahhoz, hogy a ter­melés rendes mederbe terelődjék. A napi 50%-os termelési eredmé­I nyeken meg is látszik ez. i Egyrészt a műszakiak a hibásak | ebben. Nekik kell elsősorban arra | törekedniök, hogy megtalálják a ' munkásokkal való szoros együtt­működés útját. Feledtessék el Velük azokat a korlátokat, amik a kapi­talista időkben emelkedtek közöt­tük, ami a munkások fölötti szabad rendelkezésben és a föltétlen enge­delmesség követelésében nyilvánult meg és a munkásokban az aláren­deltség érzését ébresztette fel. De nem szabad elfeledkeznünk arról Sem, hogy bizonyos fokig a bányászok is hibásak. A rozsnyói bányákban a munkások között né­hol bizonyos ellenszenv nyilvánul meg a műszakiakkal szemben, ami néha durva kifakadásokban, sőt en­gedetlenségben tör ki minden külö nösebb ok nélkül. Ilyesmivel persze visszahúzódás­ra, sőt legtöbbszőr begubózásra kényszerítik a műszakiakat. Az utóbbi időben például a Bernát-bá nya vezető technikusát, BuzdSga elv társat többízben támadások érték munkások részéről, hogy kiváltsá­gos helyzetet biztosít két bányász­nak: DEMÉNY ISTVÁNNAK ÉS LINDTNER PÁLNAK, AKIK A BERNÁT-ÜZEM LEGJOBB VÁJÁRJAI és állandóan magas napi teljesít­ményeket érnek el. Egyesek kifo­gásolták ezt és azt hánytofgatták hogy a két bányásznak protekció­juk van. Az üzemi pártszervezet alaposan kivizsgálta az ügyet. A vizsgálat­ban résztvettek a Bernát-üzem üzemi tanácstagjai közül Gyurcsó István és Szkokan József ,is. A vizsgálat folyamán kiderült — és ezt később a bányászok is elismer­ték, — hogy a két vájár megérde­melten ér el magasabb teljesít­ményt és ennek megfelelően ma­gasabb fizetést is. A MŰSZAKI VEZETŐT, TEHÁT ALAPTALANUL VÁDOLTÁK ' MFG. Lindtner Pál csak ott követett el súlyos hibát, hógy tapasztalatait nem adta át társainak. Ez nem volt szocialista élmunkáshoz illő eljárás és remélhetően Lindtner Pál ezután igyekszik jóvátenni hibáját és a jö vőben segítségére lesz munkatár­sainak a magasabb termelés eléré­sében tapasztalatainak átadásával Több mint valószínű, hogy a Ber­nát-bánva termelése a közeljövőben emelkedni fog. A bánya vezetősé­gének kötelezettségvállalása új üze­mi iskola szervezése, ahol a ciklu­sos grafikon betanítása fog lefolyni, valószínűleg sokat fog segíteni. A ciklusos grafikon bevezetésétől nagy eredményeket várnak a bá­nyászok. Szükséges lenne fez üzemi tánács keretén belül újra szervezni a fegyelmi bizottságot is. G. L. A szocialista muokaversenyt terjesszük kí a Kohókombinát minden építési részlegére A Kohókombináton épülő szocialista város mielőbbi felépítése céljá­ból, különféle szakmai csoportok létesültek, és több műhely működé­se vette kezdetét. A szorgalmas munkáskezek nyomán elért eredmé­nyek helyenként örvendetesek és dicséretreméltók. A szocialista nép­nevelő munka fokozásával újtípusú emberek százai nevelődnek ki az építkezésen, akik hátatfordítanak a maradi gondolkodásúaknak. A munkások arra törekednek, hogy új munkamódszereket alkalmazzanak és a munka jobb megszervezésére összpontosítják minden figyelmüket. A Bílá Cerkev acélmű már az ötödik tervéven dolgozik A hradeci Bilá-Cerkevúüzem dol­gozói pénteken, december 28-án a délutáni órákban újabb muwkasike­rüket ünnepelték. Az ötéves terv harmadik évi feladatának téljesíté­ges, behozza elmaradását és a jövő i sével december 12-én végérvénye­termelési évben jobb eredménnyel működjön. Az üzemi pártszervezet és a bá­nyakörzet vezetősége már régóta igyekszik személyes meggyőzés út­ján odahatni, hogv Rudnáról a fölösleges bányászok átmenjenek Bernátra dolgozni. Sőt legutóbb aI járási pártszervezet plenáris ülésén is ily olyan határozatot hoztak, hogy fokozott agitációs munkával iparkodnak nagyobb eredményt el- j érňi ezen a téren. A rudnai váj ár olt között ennek ! ellenére mégis bizonyos ingadozás ! észlelhető. Olyan hangok hallat­szanak hogy „MIÉRT ÉPPEN ÉN MENJEK?" Ez pedig azért van, mivel a Ber­nát-bánya kissé félreesőbb helyen fekszik a többinél. Nem is olyan régen még az egész utat gyalog tették meg odáig a bányászok. Sőt még örültek annak, hogy egyáltalában dolgozhattak és megvolt a /mindenha.pi szűkös bete­vő falatjuk. A kapitalista kizsák­mányolás idején a munkanélküliség sen elnyerték a nehézipari minisz­térium versenyzászlaját az idei üzemek közötti versenyben. A versenyfeltételek példás telje­sítésével ezen üzem" dolgozói köz­társaságunk valamennyi vájárjai számára helyes útat mutatnak a tervfeladalok teljesítésére. A dél­utáni műszak után az üzem dolgo­zói ünnepélyes összüzemi gyűlésre jöttek össze, melyen többek között megjelent Václav Čierny mérnök, a kohóipari ós ércbányászati minisz­ter helyettese, és átadta a győzte­seknek a versenyzászlót, melyen Sztálin generalisszimusz képe és a következő felirat tündöklött: „Az üzemek közötti verseny győztesé­nek az ötéves terv harmadik évi fe­ladatainak 1951. december 21-ig való teljesítéséért. A Bilá-Cerkev-üzem dolgozóit meglátogatták köztársaságunk va­lamennyi koíhóüzeme dolgozóinak képviselői, továbbá a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának küldöttei és a szakszerve­zet, a vódnökségi had-seregegység kívánságait fejezte ki az üzem dol­gozóinak az elért sikerekért és hangsúlyozta azokat a jelentős fel­adatokat, melyek Pártunk és kor­mányunk határozataiból az 1952-es évben kohászainkra hárulnak. Fel­hívta a hradeci acélüzem dolgozóit, hogy az ötéves terv negyedik évé­ben járjanak jó példával elöl a töb­bi üzemek dolgozóinak. Václav Čierny mérnök beszéde után iBejcsek Antal élmunkás, az üzem legjobb dolgozója, aki átvette a versenyzászlót, megfogadta baj­társai nevében, hogy a Bilá-Cerkev­üzem dolgozói 1952 december 21-ig, Sztálin elvtárs születése napjáig teljesítik az ötéves terv negyedik évi feladatát éppen úgy, mint ahogy teljesítették ez évben, az ötéves terv harmadik évének feladatát. Homiőek Károly üzembizottsági elnök azután az összes hradeci acél­munkások nevében felhívta Köztár­saságunk valamennyi acélmüvének dolgozóit, hogy versenyezzenek az öntési idő megrövidítéséért, a javí­tások csökkentéséért, grafikus cik­lusossággal végezzék a termelést, csökkentsék a selejtöntést és az ön­költséget, továbbá szüntessék meg az időveszteségeket. Igy harcolnak kohászaink a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítéséért és a vi­A dolgozók szívében ott feszül a lelkes akarat, a Készség, hogy oda­adással kövessék Pártunk útmuta­tását, hogy teljesítsék és túltelje­sítsék ötéves tervünk feladatait. A munkaszakaszokon lépten-nyíomon tapasztalliató a fejlődés, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenütt és minden munkaszakaszon jól halad a munka. Nem szabad, hogy a mes­tereknek, munkavezetőknek' az el­ért sikerek fejükbe szálljanak. Nem szabad, hogy megrészegedjenek tőle. NEM SZABAD FÉLÜTON MEG- . ÁLLNI, tovább kell fokozni a népnevelő munkát minden szakaszon, ha azt akarják, hogy munkájukat tovább­ra ir siker koronázza. Az üzem vezetőségének a pártszervezetnek, a mestereknek, munkavezetőknek állandóan figyelemme! kell kísér­r.iök, hogy melyik munkaszakaszon hol a gyenge pont, mik a hibák és hiányosságok és törődnie vele, ho­gyan tudnák azt kiküszöbölni. Mert a munkások munkaerkölcse egyes munkaszakaszokon még nagyon gyenge. Szervezetlenül folyik ' a munka például a szocialista város építkezésén az asztalosok és ácsok csoportjában. Ez a csoport nagyon el van maradva más szakmai cso­portoktól. Az ácsok és asztalosok csoportjában e hiányok egész sorával találkozunk. Sem szocialista mun­kaverseny, sem kötelezettségválla­lások ebben a csoportban még nem voltak. A munkások még csak nem is hallottak szocialista munkaver­senyröl, köteleyettségvállalásokról­Ilvesmiről még senki sem beszélt velük. De hasonló a helyzet a saj tőtízperc megtartásában is. A SA.TTÓTIZPERCEKET ELHA­NYAGOLJÁK, illetve még egyetlen egyszer sem tartották meg, amit Szdkora mun­kavezető is elismer. Igaz, hogy ő még csak most fog­lalta el hivatalát pár nappal ezelőtt, de különben már augusztus óta dol­gozik a HUKO-n. Szikora munka­vezető pár hónappal ezelőtt Kassán a Vesnában dolgozott és megemlí­tette, hogy ott minaen nap rend­szeresen megtartották a sajtóis­mertetést. Az újságbó" felolvasták legfontosabb cikkeket és megvi­tatták őket. — No és hogyan latod ezt, — rik a munkások. Pl., ha 3 méteres deszkára van szükség, akkor min­den válogatás nélkül 5 métereset vágnak el. És mindez egyszerűen azért van, mert az anyag, illetve a deszkák össze-vissza vannak kever­ve. Nincsenek külön osztályozva méret szerint, így aztán gyakran előfordul, hogy ha rövidebb darab deszkára van szükség, az a rakás fenekén van, és ha nem akarnak hosszabb anyagot felhasználni ak­kor egy-két köbméter deszkát kell szétdobni miatta. Ezt 4 pedig a mun­kások nem szívesen csinálják, mert sok időt vesztenek vele. Természe­tesen aztán így meg történik az, aminek nem volna szabad megtör­ténnie AZ ANYAGPAZARLÁS. A deszkák osztályozása már kez­detét vette és ennél fontosabbat aligha tudtak volna kieszelni. Szikora munkavezető maga is r.agy fontosságot tulajdonít . annak, hogy az anyag méret szerint legyen berakva. — Nem volna jő, hogy ha igy maradna, — mondotta Szikora munkavezető, — mert tavasszal, amikor kezdetét vesz; a nagy mun­ka akkor csak túrnának benne, míg megtalálnák a keresett dara­bot. Szükséges, hogy javulás álljon be ezen a téren, mert már nagyon sok anyag pazarlódott így el. Szi­kára munkavezetőnek és Tóth András csoportvezetőnek fel kell világosítania a munkásokat több olyan kérdésről, ami a termelé­kenység lényeges fokozását fogja előrelendíteni. A szocialista munka­verseny elmélyítésében sem sikerült nekik semmi eredményt elérni. Nem sikerült azért, mert ez irányban o.y keveset tettek, hogy szóra sem érdemes. De hogyan is-várható ilyen emberektől jó népnevelő munka, mikor még nekik i; nevelésre van szükségük, mert politikailag fejlet­lenek. VÁLLVONOGATÁSSAL A SZOCIALISTA MUNKA­VERSENYT NEM LEHET ELINDÍTANI < tettem fel a kérdést Szikora elv­társnak. — A HUKO-n talán nem fontos a sajtótízperc megtartása? — Dehogy nem, — itt is fontos, sőt még fontosabb, mert itt az épít­kezésen sokan vannak olyanok, akik faluról érkeztek, s maradi gondolkodásmód van bennük meg­gyökerezve, — válaszolta Szikora munkavezető. — A végén még hoz­záfűzte, hogy ö pártonkívüli, s a kezdeményezést a párttagoktól .vár­ja. TIZESBÍZALML4.K HOGY ÁLL? KÉRDÉSE, küldöttei. Václav Čierny mérnök jó- J lágbéke megszilárdításáért. — Azt sem tudom, hogy van-e egyáltalán és kik azok. — De nem­csak Szikora munkavezető nem tudta megmondani, hogy kik a tí­zesbizalmiak és hogyan, működnek, hanem Tóth András csoportvezető sem. A beszélgetés folyamán aztán annyi mégis kiderült, hogy volt egy tizesbízalmi, de három héttel ezelőtt elhelyezték. Hogy va:aki átvette-e ezt a funkciót, erről senki sem tu­dott mondani egy árva szót sem. Annyi tehát bizonyos, hogy azelőtt sem folyt népnevelő munka és a tízesbízalmi működése csak papíron létezett és valóságban nem. A jó felvilágosító munka hiányának tu­lajdonítható az is. hogy az anyag­takarékosság fontosságát sem isme­/ mint ahogy ezt Tóth András cso­portvezető tette. A dolgozók verse­nyének segítése érdekében, a mű­; szaki feltételek megjavítása érde­j kében vállaljanak szocialista köte­lezettségeket magruk a munkaveze­tők is. Jó vezetőkhöz illően mutas­sanak példáť s vegyék ki részüket i a termelékenység emeléséért vívott I küzdelemből. Fokozzák a nemes ve­télkedést, a munkahely legjobb dol­gozója. legjobb brigádja címéért, szervezzenek páros versenyeket a legközvetlenebb módon, az egymás­' hoz közel és hasonló munkaterületen ] dolgozó egyéni versenyzők brigádo­sai között. Az ilyen versenyben ala­I kul ki az igazi versenyszellem, mert | a vetélytársak minden nap szemmel tartják egymás munkasikereit, lel­kesen küzdenek az elsőbbségért és ezzel előrelendítik az egész csoport versenyét is. Minden termelési ^győ­zelmet, vagy lemaradást néhány óra alatt írjanak a versenytáblára. Er­ről kell, hogy beszéljen az üzemi hangszóró és ezt kell, hogy hirdes­se a villámújság. Biztosítani kell a versenyzők számára a műszaki föl­tételeket, hogy ne kelljen órákig várniok a munkára, szaladgálniok a munkásokért, anyagért szerszámért, mint ezt még lépten nyomon ta­pasztaljuk. Tehát a jó népnevelő­munka megjavítása mindennél fon­tosabb, elsőrendű feladat, ez a hi­bák és hiányosságok kijavításának fő útja, mert csak akkor járhat si­kerrel a példamutató munkája, ha eleget tesznek a vezetők az öntuda­tos, fegyelmezett többség jogos kö­veteléseinek. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents