Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-27 / 301. szám, csütörtök

yjszo PARTELET Végezzük lelkiismeretesen a pártiskolázás ellenőrzését A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának dicső példája nyomán mindig különös figyelmet szentelt a párttagság ideológiai és politikai nevelésének, a párttagok elméleti kiképzésének. A Csehszlovákiai Kommunista Párt, valamint a Szlovákiai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága kiér­tékelve az 1949—1950 és az 1950— 1951-es Pártiskolázási Év jó eredmé­nyeit, de hibáit és hiányosságait is és a bolsevik kritikával és önkritikával rámutatva a mulasztásokra és azok­ra 'a módozatokra, melyekkel az ed­digi hibák és hiányosságok a párt­iskolázás során eltávolíthatók, — a Központi Bizottság folyó évi február és április havában megtartott ülé­sein újabb határozatokat hozott, hogy az 1951—1952. évi pártiskolá­zás során az eddigieknél még jobb eredményeket érhessünk el. Központi Pártbizottságunk nagy gondoskodása a pártiskolázás általá­nos megjavítására szorosan össze­függ az élemedő nemzetközi helyzet­tel, a nyugati imperialisták világhá­borús készülődéseivel, gazdasági építőmunkánk egyre jobban és gyorsabban kibonta­kozó nagy feladataival, amelyek nemcsak egyes pártfunkcionáriusain­kat, de egész párttagságunkat is újabb és az eddigieknél még súlyo­sabb és felelősségteljesebb kötelezett­ségek elé állítják. Pártfunkcionáriusaink, a pártta­gok és tagjelöltek a szocializmus gyors üterpben való építésével kap­csolatos nehéz feladatokat hazánk dolgozó népe érdekében eredménye­sen csak akkor oldhatják meg, ha alaposabban megismerkednek a mar­xizmus-leninizmus tanaival, ha to­vább fejlesztik eddigi marxista-leni­nista ismereteiket és ha állandóan fokozzák ideológiai színvonalukat. Központi Pártbizottságunk ebben az évben lehetővé tette, hogy a Párt­iskolázási Év alapfokú iskoláiban résztvehessenek a Pártunkon kívül­álló legjobb üzemi dolgozók, az Egy­séges Földműves Szövetkezetek leg­jobb munkásai, az eredményes be­szolgáltatás érdekében legaktívabban tevékenykedett'kis- és középparasz­tok, valamint a haladó értelmiség legaktívabb munkásai, különösen pe­dig azok, akiknél megvannak az alapfeltételek arra, hogy a jövőben Pártunknak tagjai legyenek. Pártközpontunkat eme határozat meghozatalában is az az elv vezé­relte, hogy Pártunknak a fokozott feladatok elvégzéséhez újabb és újabb olyan káderekre van szüksége, amelyek a marxiz­mus-leninizmus tanaival fel van­nak vértezve annyira, liogy helyü­ket a legfelelősebb poszton is meg fogják tudni állani; v Az Uj Sző hasábjain az 1951— 1952. évi Pártiskolázási Év megnyi­tása előtt sorozatos cikkek jelentek meg, amelyeknek egyik legfontosabb célja az Volt, hogy a pártvezetősé­gek és a pártbizottságok figyelmét felhívják arra, hogy az új Pártisko­lázás Évének szenteljenek fokozot­tabb figyelmet és különösen az isko­lacsoportok ellenőrzését helyezzék előtérbe. A megjelent cikkekben szó esett a rimaszombati járási és városi párt­vezetöség előkészületi munkájáról és azokról a határozatokról is, amelye­ken keresztül a járási és városi párt­vezetöség az 1051—52. Pártiskolázá­si Évben új alapokra akarja fektetni az elengedbetel'en ellenőrzési muo'<á', meg akarja javítani a tanítók és azok helyetteseinek, valamint a já­rási oktatóknak munkáját és be akarja vonni a pártvezetöségek tag­jait is a pártiskolázás' ellenőrzésébe. Most, hogy az első témakör anya­gát az összes iskolacsoportok már átvették, elengedhetetlennek tartom annak kiértékelését különösképpen azért, hogy az eddigi hibák és hiányosságok a második témakör előadása során már ne Ismétlődjenek és hogy az üzemi és helyi pártszervezetek bi­zottságai ezúton is figyelmeztetve legyenek a pártiskolázás meneté­nek megjavítására. Mint örvendetes tényt kell meg­állapítani, hogy járásunkban a leg­több iskolacsoportban a hallgatók nagyobb kedvvel tanulnak és a mult évhez képest öntudatosabban készül­nek fel az iskolaanyag megvitatásá­ra. « A tanítók felkészültsége úgy a be­vezető előadásra, mint pedig a téma­kör megvitatására általában jobb, mint az elmúlt évben és így oktatá­suk is eredményesebb. Az elmúlt év­hez képest a tanítók sokkal népiesebben adnak elő és ennek jő eredménye az, hogy a hallgatók figyelmét is sokkal jobban le tudják kötni a bevezető előadás­nál. . Több iskolacsoportban a tanítók a brosúra anyagát a melléklroda­lom bekapcsolásával, egyes fonto­sabb újságcikkek tartalmának mél­tatásával is kiegészítették és mint igen jó eredményt könyvelhetjük el az 1950—1951-es Pártiskolázási Évvel szemben, hogy a tanítók na­gyobb része már nem olvassa fe! sablonszerűén a brosúrát, hanem jegyzeteket készit és ezek alapján szabadon adja elő az iskolaanya­got. Sokat és lényegesen javult a taní­tók előadási módszere is és ma már szép számmal vannak járásunkban úgy az alapiskolában, mint a marx­lenini körben tanítók, akik az isko­laanyagot gyakorlati példákkal támasztják alá, a témakör anyagát a cseh­szlovákiai viszonyokra alkalmaz­zák. Ez is nagy lépés előre az elmúlt év­vel szemben, mert az ilyen helyes előadói módszer mellett különösen a munkásság és a dolgozó parasztság soraiból származó iskolahallgatók többet tudnak elsajátítani. Komolyabbak, tartalmasabbak és pártszerübbek már a viták is, mint az 1950—51-es Pártiskolázás Évé­ben, mert ma járásunkban már sok olyan iskolacsoport van, ahol a vita már nem sablonszerűén folyik egy­szerűen kérdés és felelet alakjában, . hanem az iskolahallgatók egymás között vitatják meg a té­makör különböző részleteit és a téves nézeteket valló elvtársakat a többi hallgatók, vagy maguk a tanítók igyekeznek meggyőzni. Jelentősen megjavult a tanítóhe­lyettesek munkája is az elmúlt esz­tendővel szemben. A legtöbb iskola­! csoportban a tanító helyettese jól előkészítette a helyiséget az előadás megtartására, jól fűthető, világítha­j tó, szellőztethető helyiségekben oktat­I ják majd a hallgatókat. A valóban példás iskolacsoportok közé tartozik a Kommunális üzemek ; üzemi pártszerveztének két alapis­kolai csoportja, ahol Réthy István és i Éliás István elvtársaknál az oktatás biztos kezekben van. Itt a helyette­I sek példásan teljesitik feladataikat és ennek tudható be, hogy az elvtár­I sak pontosan, fegyelmezetten és telies számban jelennek meg az alapiskolában. Jól felkészülten vezeti az alapis­kolát a Nemzeti Vállalat üzemi pártszervezetének egyik alapiskola | csoportjában Lepko elvtárs, a Tej­csarnokok Nemzeti Vállalat üzemi pártszervezetében Druga elvtárs, a I RISO Nemzeti Vállalat alapfokú iskolacsoportjaiban Benyo elvtárs és Kubáse elvtársnő, a helyi Nem­zeti Bizottság üzemi pártszerveze­tének alapfokú iskolacsoportjaiban Nika és Tóth elvtársak. Elég jól vezeti az iskolát a Járá­si Nemzeti Biztosító vállalat üzemi Pártszervezetében Gasparec elvtárs is. A külön ellenőrzéssel megbízott elvtársak közül Brndiar elvtárs pél­dásan teljesíti feladatát, mert nemcsak,- hogy pontosan megje­lent az ellenőrzésére bízott isko­lacsoportban a bevezető előadáson és vitákon, hanem segített is a felmerült hiányosságok eltünteté­sében és tapasztalatairól rendsze­res Írásbeli jelentéseket is adott a városi és járási pártvezetőség nek. Külön ki kell emelni az „Esti is­kola" előadóit, Dinaj, Laciak és Ra­gan elvtársakat, akik az előadások­ra lelkiismeretesen és nagy alapos­sággal készülnek fel és akik valóban igyekeznek tudásukat jó előadói módszerrel átvinni az iskola hallga­tóira. De azért nem lehet elhallgat­ni, hogy az „Esti iskolában" a hi­ányzás fokozatosan emelkedik és a 13-iki előadáson már közel 50 szá­zalékos volt. Erre különösképpen fel­hívom a Járási Pártvezetőség fi­gyelmét. Az első témakörrel kapcsolatos szép eredményeket röviden ilyen módon tartottam szükségesnek ösz­szefoglalni. Nagy hiba volna azonban és sem­mi esetre sem felelne meg a párt­szerü kiértékelésnek, ha csak a jó eredményeket említenénk meg és elhallgatnánk a hibákat és hiányosságokat, amelyek­kel az első témakör előadása során találkoztunk. A beérkezett jelentésekből meg kell állapítani azt a tényt, hogy az alapszervezetek pártbizottságai nem osztották meg a tagok között az is­kolacsoportok ellenőrzésének mun­káját. További komoly hiba, hogy a já­rási és városi pártvezetőségi hatá­rozat dacára a járási oktatók — egy-két kivétellel — az első téma­körrel kapcsolatosan egyetlen beve­zető előadást, vagy vitát sem ellen­őriztek. Ez annál is komolyabb hi­bának tekintendő, mert az iskolacsoportok tanítói és a hallgatók felkészültek az ellen­őrzésre és várták, hogy a járási oktatók és ellenőrző elvtársak se­gíteni fognak nekik az esetleges hibák és hiányosságok helyszínen való Ipkiiszöbölésben. Általános hiba az iskolacsoport­nál, hogy a jegyzeteléseknek — az esti iskolacsoportokat kivéve — a tanítók egyáltalán nem tulajdoníta­nak komoly jelentőséget. A Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának kultúrpro­paganda osztálya a jegyzetelésre nyomatékosan felhívta annakidején körlevélben az alapszervezetek ve­zetőségének figyelmét ép legutóbb a Szlovákiai Kommunista Párt funk­cionáriusainak és tagjainak folyó­irata a „Pártélet" 1951 novemberi •számában külön kihangsúlyozza, a jegyzetelés nagy fontosságát és szükségességét és az alapszerveze­tek bizottságainak kötelességévé te­szi, hogy ellenőrizzék, vájjon až elvtársak a tanulásnál készítenek-e jegyzeteket? Idevonatkozóan világos magya­rázatot ad a Szlovákiai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága ku'.túr­propaganda osztályának utasítása, amikor ezeket mondja: „Aláhúzni a könyvekben azokat a gondolatokat és a legfontosab­bakat közülük külön füzetbe ki­írni, ez a módszer később alapo­san megkönnyíti az áttanulmá­nyozott anyagra való visszaemlé­kezést. A jegyzetek segítenek ab­ban is, hogv az átolvasott anyag világosabbá váljék és jobban em­lékezzünk rá. Ha a jegyzeteket saját szavaink­kal írjuk, átgondoljuk a kérdést és alaposabban fogjuk fel az értelmet. Jegyzetek nélkül könnyen elfelej­tünk egyes, kevésbbé világos kér­déseket, nem kérjük meg az okta­tatót, hogy magyarázza meg azo­kat és tudásunkban hézag marad, ami megnehezíti azután a további kérdések megértését." Meg vagyunk győződve arról, hogy ezután a jegyzetelés szüksé­gességét meg fogják szívlelni mind­azok az elvtársak, akik eddig ide­genkedtek ettől és azok a, tanítók is, akik ennek nem tulajdonítottak komoly jelentőséget. Jelentékeny hiba — amit az első témakör előadása során állapítot­tunk meg, hogy a több esetben a propagandisták kiválasztása felülete­sen történt és ez ai oka annak, hogy néhány tanító már a bevezető előadás alkalmával önkritikát gya­korolva képességei felett, lemondott a tanítói funkcióról. Ugyanilyen felületesség állapítha­tó meg az ellenőrző elvtársak jelen­tése szerint az iskolacsoportokba beosztott pártonkívüli éknél is, mert több iskolacsoportban a pártonkí­vüliek a Központi Bizottság határozata ellenére nem lettek /fneghíva elő­zetes megbeszélésre az alapszerve­zetek pártbizottsága elé, hanem sablónszerüen egyszerűen be let­tek osztva az alapiskolába, ami­nek az lett a következménye, hogy néhány iskolacsoportban a párton­kívüliek egy része kimaradt az is­lából. Ezeket az eseteket már jelentettük úgy a városi, mint a járási párt­vezetőségnek. Továbbá komoly hiányosság, hogy egyes iskolacsoportok már az isko­latervükben nem tartották be a Központi Bizottság/ által előírt két hetes határidőket, illetve interval­lumokat a bevezető előadás és a vi­ták megtartására vonatkozólag és így történhetett meg, hogy egyes iskolacsoportok az első témakör anyagát két-három hetes határidőn belül átvették, sőt az egyik üzemi pártszervezet iskolacsoportjában az is előfordult, hogy az első témakört két hét alatt átvéve nyomban rátértek a második támakörre és a terv szerint azt már folyó hó 18-áig akarták befejezni az előírt február 15-ike helyett. Ennél az iskolacso­portnál az ellenőrző elvtárs e súlyos hiba eltávolítására azonnal megtette az intézkedést. A beérkezett ellenőrző jelentések­ből megállapítható az is, hogy több iskolacsoportban nem tartották be a járási és városi pártvezetőség e\é terjesztett iskolatervet, • ami főleg azért nagy hiba] - mert a terv sze­rinti időpontban ilymódon hiába je­lenne meg az ellenőrző elvtárs, vagy a járási oktató. Ez már egymagá­ban is súlyos megsértése a pártonbelüli demokráciának, de egyben rovására megy az iskolafe­gyelemnek is. Komoly hiba továbbá, hogy több iskolacsoportban 30—40, sőt 60 szá­zalékos hiányzás is előfordult. Ezek az esetek külön lettek jelentve a városi és járási pártvezetőségnek. Igen nagy hiba, amiről az ellen­őrzéssel megbízott elvtársak jelen­tésükben beszámolnak, a kritika és önkritika hiánya. A tanítóknak, azok helyettesei­nek és általában az iskolacsoportok látogatóinak tudatosítani kell ma­gukban, hogy a hibákat és hiányos­ságokat ideológiai téren legbiztosab­ban és legeredményesebben csak az igazi bolsevik kritikával és önkri­tikával leplezhetik le és szüntet­hetik meg. Az elvtársaknak 1 tudatosítaniok kell magukban, hogy a pártiskolá­zásban is sokkal bátrabban és ön­tudatosabban kell alkalmazni a kri­tikát és önkritikát, mint a pártká­derek és az egész munkásosztály nevelésének bolsevista módszerét. Époen mcst, amikor az első té­makör befejezése után megállapít­hattuk a hibákat és hiányosságokat, van szükség az igazi, bolsevik érte­lemben vett kritikára és önkritiká­ra. A Bolsevik Párt arra tanít, hogy „a Párt nem töltheti be méltó­képen szerepét, mint a munkás­osztály vezetője, ha nem veszi észre ' munkája fogyatékosságait, ha fél hibáit beismerni, ha fél idejében, nyíltan és becsületesen kijavítani őket. A Párt legyőzhe­tetlen, ha nem fél a kritikától és önkritikától, ha nem tussolja el munkája hibáit és fogyatékossá- •» gait, ha kádereit a pártmunka hi­báin \tanitja és neveli, ha saját hibáit idejében ki tudja javíta­ni..." Járási és várqsi pártvezetőségünk a hibák feltárása után már is hoz­záfogott azok kiküszöböléséhez és a hiányosságok megszüntetéséhez oly­képen, hogy a legteljesebb mérték­ben érvényt szerez az 1951—52 évi Pártiskolázási Év jó munkájának biztosítása céljából hozott határoza­tainak. Ezután a járási oktatók és az alapszervezetek Pártbizottságának tagjai rendszeresed fogják látogatni az iskolacsoportokat és igyekezni fognak az észlelt hibákat és hiá­nyosságokat eltüntetni. Segítségére lesznek a fanííóknak, azok helyetteseinek és általában az iskolacsoportok látogatóinak, hogy az elvtársak a pártiskolázás során lényegesen megjavíthassák politikai és ideológiai színvonalukat. Az alapszervezetek pártbizottsá­gai ezután legalább egyszer havon­ta meghívnak gyűlésükre néhány tanítót és a pártiskolázás néhány tagját, hogy közvetlenül meghall­gassák őket és a hibák és hiányos­ságok megszüntetésében segítségük­re lehessenek. A Pártoktatási Év folyamán több ízben taggyűlésen is tájékoz­tatni fogják az alapszervezetek pártbizottságai a tagságot az is­kolázás lefolyásáról, a tanítók he­lyetteseik munkájáról, a hibák- , ról és hiányosságokról, hogy ily, n módon az egész párttagságot ak­tivizálni lehessen az iskolázás megjavítására. A járási oktatók és az ellenőrzés­re beosztott elvtársak minden hó­napban egyszer és a témakör befe­jezése után is írásbeli jelentést ger­jesztenek a járási és városi pártve­zetőség elé és ennek alapján minden témakör átvétele után külön tanács­kozáson tárgyalják meg az észlelt hibákat és ugyanakkor kidolgozzák a módozatokat is a hibák eltávolítására. A járási és városi pártvezetöség és a pártbizottság tagjai alktívab­ban fognak résztvenni az iskolacso­portok munkájának rendszeres el­lenőrzésében. Aktivizáljuk az egész párttagsá­got a pártiskolázás megjavítására, m.ert pártunknak újabb és újabb öntudatos, osztálytudatos a mar­xizmus-leninizmuc tanaival felvérte­zett káderekre van szüksége és az új káderek kiemelésére, kiképzé­sére, felnevelésére döntő fontossá­gú határkő az 1951—52 évi párt­iskolázás. Vezessen ezen fontos munkánk­ban Siroky elvtársnak a Szlovákiai Kommunista Párt Központi B'.Zott­ságának folyó évi április havi ülé­sén tartott történelmi jelentőségű beszéde a Párt politikai színvonalá­nak emelésével kapcsolatban: „Pártunk a jelenben akkor tel­jesítheti fő irányvonalunkból fa­kadó feladatait hazánkban a szo­cializmus felépítéséért és a viliig békéért folyó harcban, hu ideoló­giailag maga is felkészül rá. Csak akkor sikerül teljesen felszámol­nunk a burzsoa-naclonaüsták mű­ködésének következményeit, fo­koznunk az egész Párt éberséget és elövigyázatossáirát, hogv az osztályellenség minden lehető új kísérletét a Pártunkba való hefu­rakodásra, vagy Pártunk politi­kájának befolyásolására ártalmat­lanná tehessük, ha növeljük a Párt funkcionáriusainak és tagjainak világnézeti fejlettségét." Koziner Imre,, Rimaszombat. ••••••••••••tfiHHHBM

Next

/
Thumbnails
Contents