Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-27 / 301. szám, csütörtök

j 1951 decembe 27 — — UJS70 A taaszerdahelyí járás szövetkezetei a szovjet tapasztalatok felhasználásává! emelik a földek hozamát és az állatok hasznosságát ' A dunaszerdaihelyi járás szövet­kezeti tagjai nem elégednek meg az eddigi mezőgazdasági termelés­sel. Ezért elhatározták, hogy úgy a szántóföldeken, mint az istállókban felhasználják a szovjet mezőgazda­ság tapasztalatait. A járásban már eddig is több EFSz kísérletezett a keresztsorú ve­tési módszerrel. Az őszi búzánál 7 EFSz összesen 77 hektáron alkal­mazta ezt a módszert, rozsot pedig 7 EFSz vetett el összesen 55 hek­táron keresztsorú vetési módszer­rel. Ezek a kísérletek lehetővé te­szik a szövetkezeti tagoknak és a kis- és középföldmüveseknek, hogy a növények fejlődése közben figye­lemmel kísérjék a keresztsorú ve­tési módszerrel St a közönséges ve­téssel elért eredményeket. Az álta­lános vélemény az, hogy a rozsnál nem nagyon válik be a keresztsorú vetési módszer. A rozs ugyanis na­gyon erősen elterebélyesedik, sürün nő és éppen ezért nehezen telel át. Azonban tekintettel arra, hogy a dunaszerdahelyi járásban a telek elég mérsékeltek szoktak lenni, a rozs telelését nem fenyegeti veszély. A szövetkezeti tagok ezért elhatá­rozták, hogy az őszi rozsnál is ki­próbálják a keresztsorú vetési mód­szert. A duniaszerdahelyi járás EFSz-el szemcsés trágya használatával is fognak kísérletezni. Eddig ugyan még osak a felbári EFSz gyártott szemcsés trágyát, mert a többi szö­vetkezetek túlságosan el voltak fog­lalva az öszi munkákkal. A téli idő­szakot azonban minden egyes SBÖ vetkezet kihasználja arra, hogy gyártson elegendő szemcsés trágyát, mely a Szovjetunióban olyan kiváló­an bevált. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában ä járásban lévő EFSz­ekben és. községekben „Szovjet pél­dák alapján küzdünk a magas ter­méshozamért és az állatok hasznos­ságáért" jelszó alaitt előadásokat tartottak. Ezeken az előadásokon összesen 3560 személy vett részt, köztük 372 nő. Az előadások folya­mán sok szó esett a burgonya nyári ültetéséről, a tejhozam fokozásának lehetőségéről és a borjúnevelésröl. Különösen élénk vita keletkezett a karavaj evői rekord szarvasmarha tenyésztés körül. December 7-én az előadók tanács­kozásra jöttek össze Dunaszerda­helyen abból a célból, hogy össze­gezzék és kiértékeljék az eddigi eredményeket. Ezen a munkaérte­kezleten kötelezettségét vállaltak, amelyeket a szövetkezeti tagok, va­lamint a kis- és középföldpiüvesek együttműködésével fognak meg­valósítani az egyes községekben. A növénytermejéfJben a következő feladatokat vállalták. 1. A lehető legtöbb EFSz-ben kí­sérletet tesznek a burgonya nyári ültetésével. 2. Tavasszal az árpa és zaib veté­sénél 800 hektáron keresztsorú ve­tési módszert alkalmaznak, 3. Megszervezik a szemcsés trá­gya. gyártását és használatát a le­hető legtöbb EFSz-ben. 4. Pár EFSz-ben kísérletet tesz­nek a Sztálin-díjas Malcev elvtárs módszereivel, alkalmazvaz ezeket a helyi viszonyokra. 5. Legelöterületeket létesítenek minden magasabbfokú EFSz-ben, kivéve azokat, amelyeknek legelő­területei már biztosítva vannak. Az állattenyésztési termelésben pedig a következő kötelezettséget vállalták: 1. A tehenek tejhozamát az ösz­szes EFSz-nél 10 százalékkal fokoz­zák. 2. Jó gondozással az 1952-es évben az egyéves bikáknál 300 kg élő­súlyt, az üszőknél pedig 250 kg-os élősúlyt érnek el. 3. Megszervezik az ellenőrzött sertés- és marhanevelést azokban az EFSz-ekben, ahol ez még nincs meg. 4. Bevezetik az állatok rendszeres havi mérését, hogy követni lehessen az állatok fejlődését, 5. Minden egyes borjas tehén után felnevelnek egy egészséges borjút. 6. Minden magasabb típusú EFSz­ben egy éven belül egy anyadisznó után legkevesebb 12 malacot nevel­nek. Ezek a kötelezettségvállalások teljesíthetők. Az EFSz-eknek és a kis- és középfö.dmüveseknek érde­kük, hogy magasabb földhozamot, az állatoknál pedig magasabb hasa­nosságot érjenek el. Ehhez pedig el­kerülhetetlenül szükséges a szovjet tapasztalatok felhasználása. TUCSNY JÁNOS a dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság mező­gazdasági előadója Tárnok András is meggyőződött a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről A csallóközaranyosi EFSz a mult évben kezdte meg működését. A szövetkezeti gazdálkodást 290 hektár földterületen kezdték meg tizenhár­mán. Ez a 13 ember volt Aranyoson a szövetkezeti gazdálkodás úttörője. Ezek az emberek látták meg Aranyo­son elsőnek azt az etönyt, amit a szövetkezeti gazdálkodás a kis- és középföldmüveseknek biztosít. Tuda­tában voltak annak, hogy a falh föld­művesei éber szemekkel figyelik az újonnan megalakult szövetkezet mun­káját. Azt is tudták, hogy az $ mun­kájuktól függ az aranyosi földműve­sek sorsa, attól, hojy be tudják-e bi­zonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ha sikerül a földműveseknek kézzelfogható bizonyítékot mutatni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, a hkor nyert ügyük van. H^a pedig nem, akkor sok időbe telik, míg a hibát helyre tudják hozni. A szövetkezet úttörői fáradhatatlan odaadással dolgoztak a földeken. A gépi munka igénybevételével nap-nap után világosabban bizonyították be a közös gazdálkodás előnyeit. Az aratás megkezdésekor a falu kis- és középfölmíroesei között azt lehetett tapasztalni, hogy sokat fog­lalkoznak a szövetkezettel. Tárnok András 5 hektáros gazda js szem­meltartotta a szövetkezetet. Aratás alatt pedig irigy szemekkel nézte a szövetkezet földjein dolgozó arató­gépeket. Hogy mi járt ilyenkor az eszében, azt nem árulta el senkinek sem. Megelégedett a gépek' nézésével, valamit ymormogott magában és újból nekilátott az aratásnak. A fiatal szövetkezet tagjai pedig örömtől sugárzó arccal ültek az ara­tógépeken, vagy szedték össze az aratógépek után a kévéket. Boldog megelégedéssel nézték a gyönyörű telt ka'ászokat. Az aranysárga kalá­szok mögö/t látták a boldogabb jö­, vőt, amit a szövetkezeti gazdálkodás bizosit a falusi dolgozóknak. Tudták, hogy nyert ügyük van, mert a falu dolgozói már nem gúnyosan néztek feléjük, hanem a szemükben a kíván csiság és az elismerés csillogott. Már . nem idegerkedtek a szövetkezettől, voltak olyanok is, akik' már aratás alatt csatlakoztak hozzájuk. A cséplés után a mérleg teljesen a szövetkezet javára billent. A jól és idejében elvégzett munkának olyan eredménye lett, amilyent még a szö­vetkezeti tagok sem vártak. Látták az egyénileg gazdálkodók is, hogy a szö­vetkezet átlagos hektárhozama jóval magasabb az övékénél A szövetkezet kommunista tagjai is elérkezettnek látták az időt arra, hogy bátran kiállhassanak a tömegek elé és megkezdjék a szervező munkát. Felkeresték az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket a lakásu­kon és barátságos beszélgetés közben iparkodtak őket meggyőzni a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről. Nem volt nehéz az agitációs munka, mert a kézzelfogható bizonyítékok minden szép szónál jobban hatottak az egyé­nileg gazdálkodókra. Nem sokat gon­dolkoztak, hanem egymásután írták alá a belépési nyilatkozatot. Har­minckét új taggal szaporodott a szö­vetkezet tagsága. Tárnok Andrást is felkeresték a szövetkezeti tagok és próbálták meg­nyerni a közös gazdálkodásra. Tárnok András azonban azt sem mondta, hogy igen, azt sem, *hogy nem. Lehe­tett látni rajta, hogy a szövetkezet előnyeiről teljesen meg van győződve, de mintha még maidig várna valami­re. A szövetkezeti tagok látták, hogy egyelőre nem sokra mennek. Tárnok gazdával, ezért csak távolról figyelték a cselekedeteit, néha-néha a beszol­gáltatási kötelezettség beszállítása közben vetették oda a kérdést, hogy nem gondolta-e még meg a dolgot, nem lép-e még be a^ szövetkezeibe. Tárnok gazda a kérdésekre valamit hümmögött és csak szállította a ter­mést a földműves raktárszövetkezetbe Egyszer aztán valamit mégis csak ki tudtak húzni belőle. Ugyanis egyik alkalommal a terméssel megrakott szekér tetejéről aztÁ válaszolta, hogy ha majd a beszolgáltatási kötelezett­ségét teljesítette, akkor majd lehet be­szélni a szövetkezetről is. Tárnok András be is váltotta a sza­gát. Amikor a beszolgáltatási kötele­zettségének százszázalékban eleget tett, ő sajátmaga ment el a szövetke­zet irodájába és kérte felvételét a szö­vetkezet tagsága közé. A kérdésre, hogy mi volt, ami eddig visszatartot­ta, a következezőket válaszolta: „Már régen meg voltam győződve a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről. Azt sem ma határoztam el, hogy belépek a szövetkezeibe, de elhatároztam, hogy addig nem leszek szövetkezeti tag, míg beszolgáltatási kötelezettségem neli eleget nem teszekr nehogy valaki azt találja mondani, hogy a beszol­gáltatási kötelezettség elől futamod­tam meg.« Az új tagokkal megerősödött szö­vetkezet nagy lendülettel fogott az öszi munkákhoz. Tárnok Andrást is ott látjuk a szövetkezeti tagok sorai­ban. Mint csoportvezető a rendes munkaidőn felül még a csoportjának ügyes-bajos dolgait is intézi. A szö vetkezet kommunistáival karöltve ál­landóan jobb munkakedvre buzdítja a szövetkezet tagjait. A jó politikai munkának és a munka jó megszerve zésének tudható be az, hogy az öszi munkákban az aranyosi szövetkezet a komáromi járásban a második hely. re került. Az őszi munkák befejezése után a szövetkezet megkezdte a mélyszán­tást, A mélyszántás elvégzéséhez a komáromi traktorállomás öt traktort adott a szövetkezetnek, mégis csak 70 százalékra tudták a tervet eddig teljesíteni. A szövetkezet elnökének véleménye szerint a lemaradásnak a traktorállomás oka. Az öt traktor közül csak egy üzemképes, ez az egy pedig a legtöbbször a másik négynek a vontatásával van elfoglalva. Ki les, a felelős azért, ha az aranyosi szövet kezet földjei szántcitlanul maradnak? Minden körülmények között a trak torállomás, mert nem, gondoskodott előre arról, hogy a szövetkezetnek üzemképes gépeket tudjon adni. A téli időszakra is pontos terítet dolgdztak ki. Tervbe vettek egy is tálló felépítését 100 szarvasmarha részére. Az istállónak az alapleraká­sát már meg is kezdték. Hat darab melegházat is fognak építeni, mivel a szövetkezet óriási méretű kerté szetet tervez. Ezeknél a munkáknál a, szövetke­zet összes tagjait nem, lehstne foglal koztatni, azért a tagok elhatározták hogy a téli időszak alatt JfOOO köb méter kavicsot fognak kitermelni az építkezés részére. Arról sem feled­keztek meg, hogy a rohamosan épülő komáromi Skoda.gyár kisegítésére is juttassanak embereket. Hét munkaerő átadásával siettek^ gyár segítségére, mert tudják jól, hogy az' ipar fejlődé­sét és hazánk dolgozóina k jobb éle­tét csak a mezőgazdaság segítségé vei tudjuk biztosítani, SZARKA ISTVÁN. A komáromi járási faiskola „néfkiüözheíeílen" vezetőjéről Az Uj Szó december 9-i szá­mában közölt „Meddig engedik még Füsi urat és társait ba'sás­kodni a komáromi járásban?" című cikkben lelepleztük a ke­szegfalusi Füsl Sándor és kulák­bandája spekulálásait és szabo­tálásait. E tiszteletreméltó tár­saság egyik legravaszabb tagja volt Nagy Tifoo- úr, 90 holdas kulák, aki megsértődött • azon, hogy az Uj Szó szellőztette a kulákbanda szennyeseit és fel­háborodott hangú levélben tilta­kozott a személyét ért vádak el­len, igyekezve bebizonyítani azt, hogy az egész eikk szemensze­dett hazugság és hogy ő, Nagy Tibor 90 holdas kulák úr, „min­denkor a mai szociális építés út­ján" halad. Az egész dologgal kapcsolat­ban ennyi a megjegyezni valónk: Megengedhetetlennek tartjuk, hogy ez a kulák a járási faisko­la vezetője lepyen. Még inkább megengedhetetlennek tartjuk a komáromi járási Nemzeti Bizott­ság egyes funkcionáriusainak azt az osztályellenséggel megalkuvó, opportunista álláspontját, hogy Nagy Tibort nem lehet állásából kidobni, mert mint kiváló szak­ember „nélkülözhetetlen". Az ilyen trockista, bucharinista el­méletet Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának decem­ber 6-i ülésén a legélesebben megbélyegezte s ugyanakkor be­szélt a Párt s az állami fegye­lemnek mindenit; 'számára köte­lező betartásáról, Ugy Hisszük, ez alól a fegyelem alól a komá­romi járási Nemzeti Bizottság sem kivétel éppefl ezért az osztályellenségge> szembeni kér­lelhetetlen és meg nem alkuvó harc a komáromi járási Nemzeti Bizottságra is vonatkozik. Ezt tartsa szem előtt a komá­romi járási Nemzeti Bizottság és Nagy Tibor kulák k a!, mint osztályellenséggel minden teke­tória nélkül számoljon le. A somorjai szövetkezetben a legnagyobb gondot ícrdlt ák az állattenyésztés fokozására A somorjai EFSz jelenti, hogy a ménlyszántás kivételével december 3-án az összes^íSszi munkákat elvé­gezték. Búzából elvetettek 240 hek­tárt, rozsból 50 hektárt, öszi árpá­ból 8, repcéből 8, fükeverékekből pe­dig 3 hektárt. A cukorrépa betaka­rítását december 1-én fejezték be. Összesen 66 vagón cukorrépát szál­lítottak be a cukorgyárba'. Á kukori­caszedést december 5-én végezték el. A mélyszántásban a 80 .százaléknál tartanak. Számban kifejezve eddig 540 hektárt szántottak fel. A vetésnél 35 hektáron alkalmaz­ták a keresztsoros vetési módszert. Ezáltal akarnak a szovjet tapaszta­latok felhasználásával magasabb termést elérni. Hasonlóképpen az állattenyésztés­ben is iparkodnak a szövetkezeti ta­gok. Az EFSz megalakulásakor még csak 29 sertéssel rendelkezett a szö­vetkezet, ma már 396 sertést tarta­nak. • A szarvasmarhaállomány 152 darab s ebből 54 fejőstehén. Ugyan­csak nagy gondot fordítanak a szö­vetkezeti tagok a juhtenyésztésre is. Jelenleg 650 darab növendékbirka fejlődik az EFSz-ben. A somorjai szö­vetkezeti tagok tudják, hogy a szö­vetkezet állattenyésztése csak akkor fejlődhetik teljes mértékben, ha az állatok közös istállóban vannak el­helyezve. Ezért hozzákezdtek egy 100 férőhelyes tehénistálló építésé­hez, mely jelenleg már a befejezés előtt áll. Figyelemreméltó a somorjai szö­vetkezeti tagoknak az a munkája is, hogy 4 hektáron elvégezték a mélyrigolozást szőlőkert létesítésére. Az év folyamán a somorjai szö­vetkezeti tagoknak is több nehézség­gel kellett megküzdeniök. Kitartó munkával azonban minden akadályt áthidaltak s éppen ezért meg van a remény arra, hogy rövid időn belül a legjobb szövetkezetek soraiba küz­dik fel magukat. FEHÉR KAROLY, Somorja. Igy dolgoztunk egész éven keresztül Mi, a libádi állami birtok dolgo­zói állandóan olvassuk az Uj Szó-t, hogy rajta keresztül megismerhes­sük más állami gazdaságok munka­módszereit, eredményeit. Mivel • ró­lunk az újságban még sohasem volt szó, elhatároztuk, hogy most az év végén röviden mi is beszámo­lunk egész évi munkánkról. Általában .megállapíthatjuk, hogy kezdve a tavaszi munkáktól egészen; mostanáig, minden rendben ment. Az aratást jól megszerveztük, úgy­hogy sikeresen be tudtuk takaríta­ni a bő termést. Hektáronként 10 mázsa mák, cikóriából 9.5 mázsa, napraforgóból 20 mázsa, cukorrépa­magból 12 mázsa, búzából 29 mázsa termésünk lett. Ez szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy hatá­runkban csupa dombos földek van­nak. A cséplési munkákat verseny keretében végeztük. Az igazgató­ság területéhez tartozó 25 gazdaság közül a libádi lett az elsö. A győz­tes díját, vagyis fejenként fél mázsa búza-ocsút át is vettük. A cséplés után az őszi munkákra került sor. Itt azonban előfordult egy nagy hi­ba. Hat hektáron ugyanis dohányt termeltünk, amelyet nem tudtunk időben biztos helyre elhelyezni. Nem volt szárítónk és így a kö­hídgyarmati majorba kellett szállí­tani, ahol azonban szintén hamaro­san megteltek a szárítók. Ebből az­tán az következett, hogy dohány­termésünknek 30 százaléka a fagy, által tönkrement. A jövő évben azon­ban az ilyesmi már nem fog előfor­dulni, mert már sajátmagunknak lesz villanyszárítónk. Karácsonyig ugyanis befejezik "hálunk a villany bevezetését. Meg kell még emlékeznem gazda­ságunk egy-két kiváló dolgozójáról, akik az őszi munkákban különösen szép eredményeket értek el. Takács József, Gudor János, Babják András és Frőchlik Imre a cikória munkák­ban tüntették ki magukat. Az pedig, hogy időben elvetettük az őszi ga­bonát, a fogatosoknak köszönhető. A mélyszántást december 15-ig szintén befejeztük, mert tudjuk, hogy a mélyszántás időben való el­végzése a jővö évi jő termés alapja. Már pedig mi a jövő évben még ma­gasabb termést akarunk elérni, Tiint azydén. Ennek érdekében a jövő­ben is mindent megteszünk. MIHÁLY RUDOLF, libádi állami birtok A janísíkovói gazdaság dolgozói emelik a tehenek tejhozamát Köztársasági elnökünk, Klement Gottwald elvtárs születése napja alkalmából a tardoskeddi igazgató­ság jánosíkovoi gazdaságának helyi pártszervezete ellenőrizte a dolgo­zók kollektív kötelezettségvállalá­sainak teljesítését. Az e.lenörzés folyamán megálla­pították, hogy a gazdaság állandó alkalmazottai mindennemű idegen segítség nélkül százszázalékosan betakarították a cukorrépa, kukori­ca és dohánytermést, ugyancsak százszázalékra elvégezték az őszi vetést, valamint a közép- és mély­szántást. Ez alkalommal a gazdaság dol­gozói újabb kötelezettséget vállal­tak, hogy az év végéig 5 százalék­kal fokozzák a tehenek tsjhozamát és hogv 1952 január 20-ig leadják a dohánytermést. JASO BELA. • i i

Next

/
Thumbnails
Contents