Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-27 / 301. szám, csütörtök

j 1951 decembe 27 — — UJS70 A taaszerdahelyí járás szövetkezetei a szovjet tapasztalatok felhasználásává! emelik a földek hozamát és az állatok hasznosságát ' A dunaszerdaihelyi járás szövetkezeti tagjai nem elégednek meg az eddigi mezőgazdasági termeléssel. Ezért elhatározták, hogy úgy a szántóföldeken, mint az istállókban felhasználják a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait. A járásban már eddig is több EFSz kísérletezett a keresztsorú vetési módszerrel. Az őszi búzánál 7 EFSz összesen 77 hektáron alkalmazta ezt a módszert, rozsot pedig 7 EFSz vetett el összesen 55 hektáron keresztsorú vetési módszerrel. Ezek a kísérletek lehetővé teszik a szövetkezeti tagoknak és a kis- és középföldmüveseknek, hogy a növények fejlődése közben figyelemmel kísérjék a keresztsorú vetési módszerrel St a közönséges vetéssel elért eredményeket. Az általános vélemény az, hogy a rozsnál nem nagyon válik be a keresztsorú vetési módszer. A rozs ugyanis nagyon erősen elterebélyesedik, sürün nő és éppen ezért nehezen telel át. Azonban tekintettel arra, hogy a dunaszerdahelyi járásban a telek elég mérsékeltek szoktak lenni, a rozs telelését nem fenyegeti veszély. A szövetkezeti tagok ezért elhatározták, hogy az őszi rozsnál is kipróbálják a keresztsorú vetési módszert. A duniaszerdahelyi járás EFSz-el szemcsés trágya használatával is fognak kísérletezni. Eddig ugyan még osak a felbári EFSz gyártott szemcsés trágyát, mert a többi szövetkezetek túlságosan el voltak foglalva az öszi munkákkal. A téli időszakot azonban minden egyes SBÖ vetkezet kihasználja arra, hogy gyártson elegendő szemcsés trágyát, mely a Szovjetunióban olyan kiválóan bevált. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában ä járásban lévő EFSzekben és. községekben „Szovjet példák alapján küzdünk a magas terméshozamért és az állatok hasznosságáért" jelszó alaitt előadásokat tartottak. Ezeken az előadásokon összesen 3560 személy vett részt, köztük 372 nő. Az előadások folyamán sok szó esett a burgonya nyári ültetéséről, a tejhozam fokozásának lehetőségéről és a borjúnevelésröl. Különösen élénk vita keletkezett a karavaj evői rekord szarvasmarha tenyésztés körül. December 7-én az előadók tanácskozásra jöttek össze Dunaszerdahelyen abból a célból, hogy összegezzék és kiértékeljék az eddigi eredményeket. Ezen a munkaértekezleten kötelezettségét vállaltak, amelyeket a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldpiüvesek együttműködésével fognak megvalósítani az egyes községekben. A növénytermejéfJben a következő feladatokat vállalták. 1. A lehető legtöbb EFSz-ben kísérletet tesznek a burgonya nyári ültetésével. 2. Tavasszal az árpa és zaib vetésénél 800 hektáron keresztsorú vetési módszert alkalmaznak, 3. Megszervezik a szemcsés trágya. gyártását és használatát a lehető legtöbb EFSz-ben. 4. Pár EFSz-ben kísérletet tesznek a Sztálin-díjas Malcev elvtárs módszereivel, alkalmazvaz ezeket a helyi viszonyokra. 5. Legelöterületeket létesítenek minden magasabbfokú EFSz-ben, kivéve azokat, amelyeknek legelőterületei már biztosítva vannak. Az állattenyésztési termelésben pedig a következő kötelezettséget vállalták: 1. A tehenek tejhozamát az öszszes EFSz-nél 10 százalékkal fokozzák. 2. Jó gondozással az 1952-es évben az egyéves bikáknál 300 kg élősúlyt, az üszőknél pedig 250 kg-os élősúlyt érnek el. 3. Megszervezik az ellenőrzött sertés- és marhanevelést azokban az EFSz-ekben, ahol ez még nincs meg. 4. Bevezetik az állatok rendszeres havi mérését, hogy követni lehessen az állatok fejlődését, 5. Minden egyes borjas tehén után felnevelnek egy egészséges borjút. 6. Minden magasabb típusú EFSzben egy éven belül egy anyadisznó után legkevesebb 12 malacot nevelnek. Ezek a kötelezettségvállalások teljesíthetők. Az EFSz-eknek és a kis- és középfö.dmüveseknek érdekük, hogy magasabb földhozamot, az állatoknál pedig magasabb hasanosságot érjenek el. Ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges a szovjet tapasztalatok felhasználása. TUCSNY JÁNOS a dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója Tárnok András is meggyőződött a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről A csallóközaranyosi EFSz a mult évben kezdte meg működését. A szövetkezeti gazdálkodást 290 hektár földterületen kezdték meg tizenhármán. Ez a 13 ember volt Aranyoson a szövetkezeti gazdálkodás úttörője. Ezek az emberek látták meg Aranyoson elsőnek azt az etönyt, amit a szövetkezeti gazdálkodás a kis- és középföldmüveseknek biztosít. Tudatában voltak annak, hogy a falh földművesei éber szemekkel figyelik az újonnan megalakult szövetkezet munkáját. Azt is tudták, hogy az $ munkájuktól függ az aranyosi földművesek sorsa, attól, hojy be tudják-e bizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ha sikerül a földműveseknek kézzelfogható bizonyítékot mutatni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, a

hkor nyert ügyük van. H^a pedig nem, akkor sok időbe telik, míg a hibát helyre tudják hozni. A szövetkezet úttörői fáradhatatlan odaadással dolgoztak a földeken. A gépi munka igénybevételével nap-nap után világosabban bizonyították be a közös gazdálkodás előnyeit. Az aratás megkezdésekor a falu kis- és középfölmíroesei között azt lehetett tapasztalni, hogy sokat foglalkoznak a szövetkezettel. Tárnok András 5 hektáros gazda js szemmeltartotta a szövetkezetet. Aratás alatt pedig irigy szemekkel nézte a szövetkezet földjein dolgozó aratógépeket. Hogy mi járt ilyenkor az eszében, azt nem árulta el senkinek sem. Megelégedett a gépek' nézésével, valamit ymormogott magában és újból nekilátott az aratásnak. A fiatal szövetkezet tagjai pedig örömtől sugárzó arccal ültek az aratógépeken, vagy szedték össze az aratógépek után a kévéket. Boldog megelégedéssel nézték a gyönyörű telt ka'ászokat. Az aranysárga kalászok mögö/t látták a boldogabb jö, vőt, amit a szövetkezeti gazdálkodás bizosit a falusi dolgozóknak. Tudták, hogy nyert ügyük van, mert a falu dolgozói már nem gúnyosan néztek feléjük, hanem a szemükben a kíván csiság és az elismerés csillogott. Már . nem idegerkedtek a szövetkezettől, voltak olyanok is, akik' már aratás alatt csatlakoztak hozzájuk. A cséplés után a mérleg teljesen a szövetkezet javára billent. A jól és idejében elvégzett munkának olyan eredménye lett, amilyent még a szövetkezeti tagok sem vártak. Látták az egyénileg gazdálkodók is, hogy a szövetkezet átlagos hektárhozama jóval magasabb az övékénél A szövetkezet kommunista tagjai is elérkezettnek látták az időt arra, hogy bátran kiállhassanak a tömegek elé és megkezdjék a szervező munkát. Felkeresték az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket a lakásukon és barátságos beszélgetés közben iparkodtak őket meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Nem volt nehéz az agitációs munka, mert a kézzelfogható bizonyítékok minden szép szónál jobban hatottak az egyénileg gazdálkodókra. Nem sokat gondolkoztak, hanem egymásután írták alá a belépési nyilatkozatot. Harminckét új taggal szaporodott a szövetkezet tagsága. Tárnok Andrást is felkeresték a szövetkezeti tagok és próbálták megnyerni a közös gazdálkodásra. Tárnok András azonban azt sem mondta, hogy igen, azt sem, *hogy nem. Lehetett látni rajta, hogy a szövetkezet előnyeiről teljesen meg van győződve, de mintha még maidig várna valamire. A szövetkezeti tagok látták, hogy egyelőre nem sokra mennek. Tárnok gazdával, ezért csak távolról figyelték a cselekedeteit, néha-néha a beszolgáltatási kötelezettség beszállítása közben vetették oda a kérdést, hogy nem gondolta-e még meg a dolgot, nem lép-e még be a^ szövetkezeibe. Tárnok gazda a kérdésekre valamit hümmögött és csak szállította a termést a földműves raktárszövetkezetbe Egyszer aztán valamit mégis csak ki tudtak húzni belőle. Ugyanis egyik alkalommal a terméssel megrakott szekér tetejéről aztÁ válaszolta, hogy ha majd a beszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, akkor majd lehet beszélni a szövetkezetről is. Tárnok András be is váltotta a szagát. Amikor a beszolgáltatási kötelezettségének százszázalékban eleget tett, ő sajátmaga ment el a szövetkezet irodájába és kérte felvételét a szövetkezet tagsága közé. A kérdésre, hogy mi volt, ami eddig visszatartotta, a következezőket válaszolta: „Már régen meg voltam győződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Azt sem ma határoztam el, hogy belépek a szövetkezeibe, de elhatároztam, hogy addig nem leszek szövetkezeti tag, míg beszolgáltatási kötelezettségem neli eleget nem teszekr nehogy valaki azt találja mondani, hogy a beszolgáltatási kötelezettség elől futamodtam meg.« Az új tagokkal megerősödött szövetkezet nagy lendülettel fogott az öszi munkákhoz. Tárnok Andrást is ott látjuk a szövetkezeti tagok soraiban. Mint csoportvezető a rendes munkaidőn felül még a csoportjának ügyes-bajos dolgait is intézi. A szö vetkezet kommunistáival karöltve állandóan jobb munkakedvre buzdítja a szövetkezet tagjait. A jó politikai munkának és a munka jó megszerve zésének tudható be az, hogy az öszi munkákban az aranyosi szövetkezet a komáromi járásban a második hely. re került. Az őszi munkák befejezése után a szövetkezet megkezdte a mélyszántást, A mélyszántás elvégzéséhez a komáromi traktorállomás öt traktort adott a szövetkezetnek, mégis csak 70 százalékra tudták a tervet eddig teljesíteni. A szövetkezet elnökének véleménye szerint a lemaradásnak a traktorállomás oka. Az öt traktor közül csak egy üzemképes, ez az egy pedig a legtöbbször a másik négynek a vontatásával van elfoglalva. Ki les, a felelős azért, ha az aranyosi szövet kezet földjei szántcitlanul maradnak? Minden körülmények között a trak torállomás, mert nem, gondoskodott előre arról, hogy a szövetkezetnek üzemképes gépeket tudjon adni. A téli időszakra is pontos terítet dolgdztak ki. Tervbe vettek egy is tálló felépítését 100 szarvasmarha részére. Az istállónak az alaplerakását már meg is kezdték. Hat darab melegházat is fognak építeni, mivel a szövetkezet óriási méretű kerté szetet tervez. Ezeknél a munkáknál a, szövetkezet összes tagjait nem, lehstne foglal koztatni, azért a tagok elhatározták hogy a téli időszak alatt JfOOO köb méter kavicsot fognak kitermelni az építkezés részére. Arról sem feledkeztek meg, hogy a rohamosan épülő komáromi Skoda.gyár kisegítésére is juttassanak embereket. Hét munkaerő átadásával siettek^ gyár segítségére, mert tudják jól, hogy az' ipar fejlődését és hazánk dolgozóina

k jobb életét csak a mezőgazdaság segítségé vei tudjuk biztosítani, SZARKA ISTVÁN. A komáromi járási faiskola „néfkiüözheíeílen" vezetőjéről Az Uj Szó december 9-i számában közölt „Meddig engedik még Füsi urat és társait ba'sáskodni a komáromi járásban?" című cikkben lelepleztük a keszegfalusi Füsl Sándor és kulákbandája spekulálásait és szabotálásait. E tiszteletreméltó társaság egyik legravaszabb tagja volt Nagy Tifoo- úr, 90 holdas kulák, aki megsértődött • azon, hogy az Uj Szó szellőztette a kulákbanda szennyeseit és felháborodott hangú levélben tiltakozott a személyét ért vádak ellen, igyekezve bebizonyítani azt, hogy az egész eikk szemenszedett hazugság és hogy ő, Nagy Tibor 90 holdas kulák úr, „mindenkor a mai szociális építés útján" halad. Az egész dologgal kapcsolatban ennyi a megjegyezni valónk: Megengedhetetlennek tartjuk, hogy ez a kulák a járási faiskola vezetője lepyen. Még inkább megengedhetetlennek tartjuk a komáromi járási Nemzeti Bizottság egyes funkcionáriusainak azt az osztályellenséggel megalkuvó, opportunista álláspontját, hogy Nagy Tibort nem lehet állásából kidobni, mert mint kiváló szakember „nélkülözhetetlen". Az ilyen trockista, bucharinista elméletet Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának december 6-i ülésén a legélesebben megbélyegezte s ugyanakkor beszélt a Párt s az állami fegyelemnek mindenit; 'számára kötelező betartásáról, Ugy Hisszük, ez alól a fegyelem alól a komáromi járási Nemzeti Bizottság sem kivétel éppefl ezért az osztályellenségge> szembeni kérlelhetetlen és meg nem alkuvó harc a komáromi járási Nemzeti Bizottságra is vonatkozik. Ezt tartsa szem előtt a komáromi járási Nemzeti Bizottság és Nagy Tibor kulák k a!, mint osztályellenséggel minden teketória nélkül számoljon le. A somorjai szövetkezetben a legnagyobb gondot ícrdlt ák az állattenyésztés fokozására A somorjai EFSz jelenti, hogy a ménlyszántás kivételével december 3-án az összes^íSszi munkákat elvégezték. Búzából elvetettek 240 hektárt, rozsból 50 hektárt, öszi árpából 8, repcéből 8, fükeverékekből pedig 3 hektárt. A cukorrépa betakarítását december 1-én fejezték be. Összesen 66 vagón cukorrépát szállítottak be a cukorgyárba'. Á kukoricaszedést december 5-én végezték el. A mélyszántásban a 80 .százaléknál tartanak. Számban kifejezve eddig 540 hektárt szántottak fel. A vetésnél 35 hektáron alkalmazták a keresztsoros vetési módszert. Ezáltal akarnak a szovjet tapasztalatok felhasználásával magasabb termést elérni. Hasonlóképpen az állattenyésztésben is iparkodnak a szövetkezeti tagok. Az EFSz megalakulásakor még csak 29 sertéssel rendelkezett a szövetkezet, ma már 396 sertést tartanak. • A szarvasmarhaállomány 152 darab s ebből 54 fejőstehén. Ugyancsak nagy gondot fordítanak a szövetkezeti tagok a juhtenyésztésre is. Jelenleg 650 darab növendékbirka fejlődik az EFSz-ben. A somorjai szövetkezeti tagok tudják, hogy a szövetkezet állattenyésztése csak akkor fejlődhetik teljes mértékben, ha az állatok közös istállóban vannak elhelyezve. Ezért hozzákezdtek egy 100 férőhelyes tehénistálló építéséhez, mely jelenleg már a befejezés előtt áll. Figyelemreméltó a somorjai szövetkezeti tagoknak az a munkája is, hogy 4 hektáron elvégezték a mélyrigolozást szőlőkert létesítésére. Az év folyamán a somorjai szövetkezeti tagoknak is több nehézséggel kellett megküzdeniök. Kitartó munkával azonban minden akadályt áthidaltak s éppen ezért meg van a remény arra, hogy rövid időn belül a legjobb szövetkezetek soraiba küzdik fel magukat. FEHÉR KAROLY, Somorja. Igy dolgoztunk egész éven keresztül Mi, a libádi állami birtok dolgozói állandóan olvassuk az Uj Szó-t, hogy rajta keresztül megismerhessük más állami gazdaságok munkamódszereit, eredményeit. Mivel • rólunk az újságban még sohasem volt szó, elhatároztuk, hogy most az év végén röviden mi is beszámolunk egész évi munkánkról. Általában .megállapíthatjuk, hogy kezdve a tavaszi munkáktól egészen; mostanáig, minden rendben ment. Az aratást jól megszerveztük, úgyhogy sikeresen be tudtuk takarítani a bő termést. Hektáronként 10 mázsa mák, cikóriából 9.5 mázsa, napraforgóból 20 mázsa, cukorrépamagból 12 mázsa, búzából 29 mázsa termésünk lett. Ez szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy határunkban csupa dombos földek vannak. A cséplési munkákat verseny keretében végeztük. Az igazgatóság területéhez tartozó 25 gazdaság közül a libádi lett az elsö. A győztes díját, vagyis fejenként fél mázsa búza-ocsút át is vettük. A cséplés után az őszi munkákra került sor. Itt azonban előfordult egy nagy hiba. Hat hektáron ugyanis dohányt termeltünk, amelyet nem tudtunk időben biztos helyre elhelyezni. Nem volt szárítónk és így a köhídgyarmati majorba kellett szállítani, ahol azonban szintén hamarosan megteltek a szárítók. Ebből aztán az következett, hogy dohánytermésünknek 30 százaléka a fagy, által tönkrement. A jövő évben azonban az ilyesmi már nem fog előfordulni, mert már sajátmagunknak lesz villanyszárítónk. Karácsonyig ugyanis befejezik "hálunk a villany bevezetését. Meg kell még emlékeznem gazdaságunk egy-két kiváló dolgozójáról, akik az őszi munkákban különösen szép eredményeket értek el. Takács József, Gudor János, Babják András és Frőchlik Imre a cikória munkákban tüntették ki magukat. Az pedig, hogy időben elvetettük az őszi gabonát, a fogatosoknak köszönhető. A mélyszántást december 15-ig szintén befejeztük, mert tudjuk, hogy a mélyszántás időben való elvégzése a jővö évi jő termés alapja. Már pedig mi a jövő évben még magasabb termést akarunk elérni, Tiint azydén. Ennek érdekében a jövőben is mindent megteszünk. MIHÁLY RUDOLF, libádi állami birtok A janísíkovói gazdaság dolgozói emelik a tehenek tejhozamát Köztársasági elnökünk, Klement Gottwald elvtárs születése napja alkalmából a tardoskeddi igazgatóság jánosíkovoi gazdaságának helyi pártszervezete ellenőrizte a dolgozók kollektív kötelezettségvállalásainak teljesítését. Az e.lenörzés folyamán megállapították, hogy a gazdaság állandó alkalmazottai mindennemű idegen segítség nélkül százszázalékosan betakarították a cukorrépa, kukorica és dohánytermést, ugyancsak százszázalékra elvégezték az őszi vetést, valamint a közép- és mélyszántást. Ez alkalommal a gazdaság dolgozói újabb kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig 5 százalékkal fokozzák a tehenek tsjhozamát és hogv 1952 január 20-ig leadják a dohánytermést. JASO BELA. • i i