Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-27 / 301. szám, csütörtök

T**­'Í — — ——— OJ §I§ A rozsnyőbányai pörkölő dolgozói harcban a terv teljesítéséért Öntudatos munkások fegyelmezett munLaieljesttménye a terv teljesítésének legfőbb biztosítéka Vagonhiányró! panaszkodnak a dolgozók :< 1951 december 27 Miért nem működik a füleki Drevoindusztria ifjúsági szervezete? Néhány nap múlva befejezzük az ötéves terv harmadik évét. Kétség­telen, hogy a terv teljesítésében nagy feladatok hárultak bányá­szainlíra, akik az utolsó hetek fo­lyamán a legnagyobb erőfeszítések árán nemcsak teljesítik, fcaiiem tú!­telj: ;ítik a tervet. Al! ez elsősorban b/. sóbányáinkra, de nom utolsó he­lyen vasércbányáinkra is, mert hl­István munkacsoportját kell meg­említeni, mely állandóan 150 száza­lékon felüli teljesítményével egyike a legjobb munkacsoportoknak. — Hogy álltok szállítás terén? — Itt bizony nehézségek mutat­koznak, ezekről azonban hadd be­széljenek a dolgozók maguk. A ma­gam részéről a legnagyobb dicsé­rettel emlékezem 'meg Soltész Laci szen részben az ö termelésüktől csoportjáról, melynek tagjai Vavrek füg;-, mennyire sikerül teljesite- | József, ifj. Bukovšzky Andárs, Tömői nüitk a terv többi részét, különösen Bí.lint, Szklenka János, Csobádi pétiig mezőgazdaságunk gépesítését, hegy Egységes Földműves Szövet­kezeteink minél több mezőgazdasági gépet kapjaack ós a nagy szovjet példák nyomán mezőgazdaságunk gépesítésével elérjük a szovjet kol­hozok termelési eredményeit. A gö­ir.öri vasércbányákról már sok sz-': esett, különösen az utóbbi időben, amikor az egyes bányák sorra tel­jesítették az ötéves terv harmadik évét. A t orv teljesítésben nagy ré­szük van a felszíni dolgozóknak is, elsősorban természetesen a pörkölő és a vele kapcsolatos munkahelyek dolgozóinak is. Ezért nem a bányába, hanem a rozsnyőbányai pörkölőbe látogattam el. Szól az üzemi rádió hangszórója, vidám zenét közvetít. Egyszerre csak megszólal a bemondó és közli István. Kessi János valóban példás munkával 160.5 százalékos ered­ményt értek al. Itt említem meg, hogy ezek a dolgozók immár hét vasárnapon keresztül rendes műsza­kot dolgoztak le, hogy a vasárnap beérkező vagőnokat is megtöltsék vasérccel. Ebben a munkában ter­mészetesen nagy segítségükre vol­tak Molcsán István mozdonyvezető, Ondrejcsik Imre fűtő és Konecsny Béla vagonkezelö. —- Mi az oka, hogy ilyen szép eredményeket .értek el a pörkölőn? — Elsősorban munkásaink öntu­öatosságának tudom ezt be, továb­bá annak, hogy minden dolgoző át­érzi, megérti: gyors előrehaladásunk, hazánk erősödése az életszínvonal emelését célozza, valamint megérti azt, hogy ezt csak a terv teljesíté­sével és teljesítményeink emelésével hogy a gömöri vasércbánya dolgozói érhetjük el táviratban tiltakoztak a görög kor­mánynál hét görög hazafi halálra­ítéltetése ellen. A rozsnyói bányák felszíni dolgo­zói öntudatos harcosok, akik küzde­— Dolgozóink tudják, hogy a munkafegyelem lazasága a terv tel­jesítésének egyik legnagyobb féke. Tudják ezt a vezetők is és fö figyel­müket arra összpontosítják, hogy nek a világbéke harcosainak táborá- munkacsoportjaikban olyan légkört ban a . világbéke megteremtéséért. Lehocky elvtárs mintegy két hő­napja munkavezető a pörkölőn.. Ha­tározott, szilárd arcvonásai az első pillantásra elárulják az öntudatos békefiarcost, a szocializmus, az épí­tés munkását. Első kérdésem ter­mészetesen a terv teljesítésére vo­natkozik. — A pörkölőn — mondja Lehocky j elvtárs — az utóbbi hetekben nagy munkalendület, munkakedv tapasz­talható. Ennek bizonyítéka, hogy a dolgozók mind egyénileg, mind cso­portokban, kiváló munkateljesít­ményeket értek el és magasan túl­teljesítik normájukat. Igy az agglo­merációs érc termelésben Géczy József, Csobádi Imre és Szegedi László csoportjai 167 százalékos eredményt értek el. A kis exhausz­toros kemencéknél Kovács János és Kovács Imre csoportjai 197 száza­lékos, a nagy exhausztoros kemen­céknél Szlovák György és Hunyák László csoportjai pedig november első hetében 216, a további hetek­ben pedig 193.5%-os eredményt ér­tek el. A légpörkölős kemencéknél Tokár Gyula, Stolc László ós Kus­nier Lajos csoportjai 161 százalékos teljesítményt mutatnak fel. — A kemencéken kívül természe­tesen más munkahelyek is vannak a pörkölőn. Milyen a teljesítmény itt? — A nyersvasérc döntésében Zsák teremtsenek, amely nem tűri meg a fegyelmezetlenséget, a lógást, a kö­zösség megkárosítását. A műszaki vezetőknek és bizalmiaknak minden fegyelmezetlenségre fel kell figyel­niük, a csoportnak pedig az a fel­adata, hogy a fegyelemsértöket ne tűrje meg soraiban. Lehocky elvtárs ezután végigve­zetett a pörkölőn. Itt találkoztam Zsák István vasércöntő csoportjával. Szóba elegyedtem velük. A hiányok­ról és nehézségekről szólva Jánosi Pál, a munkacsoport kedvelt „Pali bácsi"-ja, a következőket mondja: — Hát igen, mit tagadjuk, nehéz­ségeink is vannak. Mi szeretnénk még többet termelni, még nagyobb százalékban túlteljesíteni a normát, hiszen minden tonna vasérc továbbá lépést jelent a mi boldogságunk, a munkásság életszínvonalának emelé­se felé. Csakhogy hogyan termel­jünk, mikor már hosszú hetek óta nem kapunk megfelelő számú va­gont. Hogy a munka akadálytalanul menjen, ahhoz háromszor annyi va­gonra van szükségünk, mint ameny­nyit az államvasútaktól kapunk. — Keresték már az orvoslást? — Hogyne, azonban eddig csak igéret maradt minden sző. Ezt Lehocky elvtárs munkavezető is elismeri és hangsúlyozza, hogy ezen a téren bizony az illetékes té­nyezőknek a leggyorsabban és a legnagyobb szigorral kell közbelép­A kassai Vörös Hadsere^iizem is befejezte évi tervét A Keletszlovákiiai Gépmüvek „Vörös Hadsereg"-. üzeméből mesz­szire hallatszik a hatalmas vasleme­zek csengése. A szorgalmas mun­káskezektől irányított kalapácsok ütésének zaja egybevegyül a gépek zakatolásával. A gépek kalapácsa, a lemezek csengése úgy hat, mint­ha túl akarnák harsogni egymást. A hegesztők munkáját a vakítóan éles elclctromos villanások jelzik. Ok is szorgalmasan végzik felada­taikat. Szorgalmas munkájuk bizo­nyítja, hogy az űzöm dolgozói való­ban arra törekednek, hogy eleget tegyenek az 1951. évi terv teljesí­tésének. Az 1951-es évi terv teljesí­tésihez már csak egy-két órai szor­galmas munka volt szükséges. Fo­kozott munkaleradüjettel láttak te­hát munkához és az üzem Sztálin elvtírs 72-ik születése napjának tiszte'etőre.befejezték az ez évi ter­vet. A muát hónap 25-én aa üzem le­maradt a terv teljesítésében s na­gyon bizonytalan volt, hogy felada­taikat idejében tudják-e telj esi teni. Csak 759c-os tervteljesítést értek el. Ez résaben annak tulajdonítható, ho-g-y túlsók volt az igazolatlan ki­maradozók száma, a másik ok pedig az volt, hogy a munka rosszúl volt megszervezve. — De az anyaghiány is okost a a lemaradást, — mondot­ta Mlimárcsik elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke. A hibák és hiányos­ságok kíWiHzöbölése céljából az üzem dolgozói egyöntetűen kötele­zettséget vállaltak, hogy legkésőbb december 21-re, Sztálin elvtárs szü­letése napjáig befejezik a tervet. Az ígéret nemcsak papíron maradt, hanem va\óra is vált. Az üzem dol­gozói méltók akarnak lenni arra, hogy az üzem a „Vörös Hadsereg" el n ev epést k i érdem el ten. viselje, meg­kezdték a hajrát és Sztálin elvtár" születése napját a terv teljesítésé­vel köszöntötték. N niök, mert a vagónirányítás terén „valami nem stimmel". Igaza is van. Ahogy végignézek a pörkölőn, min­denütt vasérc, drága vasérc, melyre kohóink várnak és melyből az any­nyira áhított acélt termelik. Csak vagon nem érkezik.... Mikor a kemencék körül járok, látom, hogy szerelnek valamit. Kér­dő tekintetemre Lehocky elvtárs el­magyarázza: — Ez egy új villamos csilleemelő. Nekünk is az a célunk, hogy az em­bereinket minél jobban megkíméljük, ezért mindenütt igyekszünk a mun­kafolyamatokat gépesíteni. Ez a csilleemelö nemrégen érkezett és má­ris megkezdtük felszerelését, a kö­zeljövőben már készen is lesz. Továbbhaladva látom a nagv kész­leteket, mindenütt pörkölt és nyers vasérc tömegei. Ezt a torlódást mind a vagonhiány idézte elö és egyben nagy nyugtalanságot kelt a dolgozók körében is, mert ez a kö­rülmény a rendes viszonyokhoz ké­pest mintegy 20 százalékkal meg­nehezíti munkájukat. Természetes., hogy ezzel veszélyeztetve* van az olvasztókemencék teljesítménye is. És mindezt milyen könnyű lenne eltávolítani, csak vagon kell. Vagon és vagon. Reméljük, hogy a vasúti hatóságok mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy Rozsnyóra mi­nél előbb befussanak az Ígérgetett vagonok, hogy a rozsnyőbányai dol­gozók, a pörkölő becsületes, öntuda­tos munkásai az ötéves terv teljesí­tését, a békéért folytatott termelési harcot sikeresen végezhessék. Benyó Antal A füleiki Drevoindusztria dolgo­zói a szocialista munkaverseny ke­retében az újítójavaslatokkal és a munka jobb megszervezésével szép eredményeket érnek el a termelés­ben. Üzemeikben teljes lendülettel folyik az évi terv teljesítéséért és túlteljesítéséert folyó harc. Ebből a nemes versenyből a füleki Drevo­indusztria dolgozói kivették részü­ket, mert az évi tervet november 12-én teljesítették. Az üzem dolgozói az új üzemrész felállításában derekasan megálltak helyüket. Munkavállalásokkal és ön­kéntes túlórákkal arra igyekeztek, hogy az új üzem az 1952-es évben megindulhasson. A Párt és a szak­szervezet a munkások között jő po­litikai és agitációs munkát végez. Ezt bizonyítja a munkások öntuda­tossága, továbbá az, hogy a munká­ba pontosan járnak. Ezáltal a hiány­zási órák számát csökkentik és így elősegítik a terv teljesítését. A füleki Drevoindusztriában a munkások kezdeményezéséből min­dig új munkamódszerek és újítások születtek. A sikerhez nagyban hoz­zájárult a munkaverseny is, mert az üzemek és műhelyek közötti muinkaverseny megkezdése után ha­talmas lendülettel indult meg a munka és a kezdeményezés, ami azután azt eredményezte, hogy a füleki Drevoindusztria már novem­ber 12-én teljesítette a tervet. Az üzemben az újítók klubja nagy se­gítséget nyújt a munkásoknak, hogy széles méretekben bekapcsolódjanak ebbe a nemes munkába. Ebben az évben a legjobb újítók közé tartoz­nak Pócos Ferenc és Sós Dezső. Újítási javaslataik bevezetésével még 1 a 30 százalékos normaszilárdí­tást is el lehetett érni. Pócos Fe­renc újítási javaslata megkönnyítet­te a munkát s az időveszteséget kiküszöbölte azzal, hogy a gyalugép a desskát felülről dolgozza meg. A gép kései így a finoman kidolgozott anyagot nem forgácsolják szét úgy, mint amikor a régi módszerrel dol­goztak. Pócos Ferenc újítási javas­latával elérték azt, hogy a 30 száza­lékos selejt teljesen megszűnik, a gépet jobban lehet kezelni s így sok felesleges időpazarlás elesik. A füleki Drevoindusztriában az ifjúság nevelésével nagyon keveset törődnek, amit bizonyít a CsISz el­nöke is. Amikor megkérdeztük Tóth István elvtárstól, milyen munkát végez az üzemben a CsISz-szervezet, azt válaszolta, hogy jóformán sem­-mit. Ebből láthatjuk, hogy ha a CsISz-szervezet elnöke is így nyilat­kozik, akkor bizony a tagoktól sem várhatunk jobb munkát. Az üzemi pártszervezetnek gondoskodni kell arról, hogy az ifjúság nagyobb mun­kát fejtsen ki, kezdeményező legyen a munkaversenyben és nem utolsó sorban az újítójavaslatok megvaló­sításában is. De nem csoda, hogy az ifjúság nem fejt ki komoly munkát, mert a funkcionáriusok sem akarnak ta­nulni. Pedig a , funkcionáriusoknak kellene példát mutatni az ifjúság­nak ós a többi munkatársaknak is. Ha ezeket a hibákat a füleki Drevoindusztriában kiküszöbölik, ak­kor a jövő évi tervet még sikereseb­ben fogják teljesíteni, mert mind a munkásoknak, mind a hivatalnokok­nak közös érdekük, hogy minél előbb teljesítse az üzem a tervet. Kelemen Béla A nagy Sz'áÜn születésnapjára a főváros minden üzeme, munkása, mestere és műszakija befejezte a harmadik tervévet December 21-én a Nemzeti Szín­házban örömteli ülést tartottak a prágai dolgozók. Dolgozó népünk, legnagyobb barátjának, Sztálin elv­társnak 72-ik születésnapját azzal ünnepelhették meg, hogy egyúttal jelenthették Klement Gottwald elv­társnak, a Köztársaság elnökének és az ország egész nyilvánosságának, hogy a főváros minden üzeme, mun­kása, mestere és műszakija befejez­te a harmadik tervévet. Ez a nagy­jelentőségű esemény nagyban hoz­zájárul az összállami terv teljesíté­séhez, mert hiszen a fővárosban szá­mos nagyüzem dolgozik, melyekben az ország legfejlettebb munkásosz­tagai hatalmas harcban állanak a gottwaldi ötéves terv sikeréért. A Köztársaság elnökének küldött levelükben a prágai dolgozók képvi­selői többek között ezeket írják: „Hála a munkások, mesterek és mű­szakiak lelkes és hősies érőfeszítésé­nek, a főváros üzemei százszázalék­ra teljesítették feladataik tervét és 1951 december 19-e óta már az űj év tervén dolgoznak. Ezt az öröm­teli sikert azért értük el, mert bölcs tanácsod irányít bennünket és mert meg tudtuk valósítani jelszavadat: „Arccal az üzemek felé." Mint az áruló leleplezésére adott feleletet és Gottwald elvtárs iránti hüségük kifejezését tették meg a prágai nehézipar legjobb üzemének, a Tátra vagongyárnak dolgozói épí­tő felajánlásaikat, amelyek a város egész munkásságát mozgósították. A Tátra vagongyár dolgozóinak fel­hívását 524 üzem tette magáévá és elhatározta, hogy a tervet idő előtt teljesítve 850 .millió korona értékű árutöbbletet ad az országnak. A Köztársaság elnökének irott levelükben a prágai dolgozók kije­lentik, hogy a negyedik tervév fel­emelt feladatait teljesitik, géptől gépig, embertől emberig mennek és meggyőzik őket arról, hogy a fel­adatok teljesítése a békéért és a szocializmusért folyó harc eszköze, K, aracsomji oasar i^Jozspviijöcm P< h Zsúfolt villamoskocsik indulnak a Nemzeti Színháztól a Vásárcsarnok felé. Vidám, jókedvű dolgozók igye­keznek a bőség, a becsülettel végzett munka eredményeit kifejező kará­csonyi vásárra. Neonfény és kitűnő zene hangja fogad bennünket a Vásárcsarnok épületében. Hirtelen azt sem tudjuk, merre menjünk, mit nézzünk meg először, hol kezdjük el a vásárlást, oly nagy a választék. Különösen nagy forgalom van a gyermekjáték osztályon. Ma a dolgozók gyermekei­nek bőven jut ajándék és játéktárgy, a karácsonyfa alá. Nemcsak hintaló, de főként építőjátékok érdeklik gyermeinket, de a traktor, auto, vil­lamosvonat, hajó, vasúti berendezé­sek, meséskönyvek, elbeszélések, stb. is. Alkotójátékok ezek gyermekeink számára, mert képzeletüket mAr most az építésre, jobb és boldogabb iijvötik formálására, tervezésére irá­nyítják. Ugyan mire vaJó teletömni kis fejüket ilyen problémákkal, mint traktor, gép és hasonló szörnyűség, ez nem illik a karácsonyi hangulat­hoz, — mondják erre a mult, a pol­gári világ felfogásaihoz míg mindig annyira ragaszkodó elemek. Igen, jól tudjuk, ismerjük a mult ne­velési módszerét, a való élettől való elvonatkozás nagy mestereinek mód­szereit. Ezek ma idegesek és keserű­ket nyelnek, hogy a dolgozók gyer­mekeinek boldog karácsonyuk lesz, hogy a múlttal szemben összehason­líthatatlanul jobb az életük. Ma nem őgyelegnek éhesen a fényes kiraka­tok előtt és nem kell sóvárogva néz­niök a fényt és csillogást, mert az örömteljes karácsonyt, amit a múlt­ban annyira nélkülöztek, becsületes munkájával biztosította a dolgozók társadalmi rendje. Míg az imperialista országokban a dolgozóknak és gyermekeiknek a nyomor, a nélkülözés jut osztályré­szül, míg a nyugati tőkés világban tankokat, ágyukat és puskákat lehet csak venni a gyermeknek, addig mi a legszebb népmesék gyöngyeit, az emberbe vetett optimista bizalom mindent áthidaló erejét, továbbá a legváltozatosabb játékokat adjuk gyermekeink kezébe. Itt a játékosztályon állok meg én is, !»,gyeivé a játékok sokféle válto­zatát és hallgatva a sok örömtől su­gárzó gyermek kedves beszédét. Mily jóleső érzés őket nézni, s látni ben­nök szocialista jövőnk boldog remé­nyét. Sajátmaguk választják ki a ne­kik legmegfelelőbb játékokat. Nem elérhetetlen álmok szövevénye tölti be tudatukat, hanem tervektől té­nyékké formált valóság. És most menjünk tovább a hullámzó tömeg­gel. Textiláruk, ruházati cikkek hosszú sorához értünk, ahol ugyan­csak összetorlódott a vásári nép. Egyesek türelmetlenül várják, míg sor kerül rájuk, bár a Vesna dol­gozói gyorsan, jól és pontosan szol­gálnak ki, tggznek eleget a vásárra jött dolgozóink igényeinek. Csomag csomagot követ gyors egymásután­ban, benne a jó meleg téli holmikkal. Ugyancsak a bőség vásárán vagyunk az élelmiszerek és élvezeti cikkek osz tályán is. A szebbnél-szebb és ízlé­sesnél ízlésesebb bútorok, rádióké­szülékek, szobaberendezések, könnyű­iparunk hatalmas fejlődését mutat­ják. Bőség az árukban, mennyiségi egyensúly az árakban, másszóval a több, jobb és olcsóbb termelés és el­adás, ez jellemzi a vásárt. A vásárlók leginkább Pozsony dol­gozói, de nap-nap után érkeznek ve­vők egyre nagyobb számmal a kör­nyékbeli falvakból is. Az idei karácsonyi vásár kézzel­fogható tényei azt bizonyítják, hogy a. dolgozók élvezik munkájuk megér­demelt gyümölcsét. Bőség, jólét, nö­vekvő életszínvonal ma dolgozóink osztályrésze, s ez az, ami a karácso­nyi vásárban is kifejezésre jut. Kifejezi ez a vásár a becsület és dicsőség tudatában végzett munka ragyogó sikereit és eredményeit, nagy ötéves tervünk harmadik évé­nek teljesítését és túlteljesítését, ez­zel együtt pedig gyermekeink és szo­cializmust építő népünk boldogabb jövőjét, a békeharc győzelmét. Demecs Istvúk

Next

/
Thumbnails
Contents