Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-26 / 300. szám, szerda

III Síd 1951 december 26 Szovjet példa szerint — a szocialista munkaverseny további fejlesztéséért A szocialista építés egyik moz­gatóereje a szocialista munkaver­seny — a szocializmus és kommu­nizmus építésének kommunista mód­szere. A tömegek ezen kezdeménye­zésének mindig nagy figyelmet szenteltek, magasan kiemelték és segítették tanítóink Lenin és Sztá­lin. A Szovjetunióban a szocialista munkaverseny Lenin szavai szerint fejlődött és nőtt: „A kommunizmus ott kezdődik, ahol megnyilvánul az egyszerű munkások áldozatkész, nehéz 1 munkát legyőző gondoskodása a a munkatermelékenység emelke­dése iránt, minden pud gabona, szén, vas és egyéb termék meg­védésére, amelyek nem a munká­sok személyes érdekeit szolgálják, sem „közeli" hozzátartozóikét, hanem a tőlük „távolálló" népé­két, tehát az egésa közösségét". A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja vezetése alatt a szovjet dolgozók munkaversenyben állandó­an nagyobb és nagyobb sikereket érnek el a gazdasági élet minden szakaszán, emelik az életszínvona­lat és egyidejűleg szilárdítják nagy hazájuk erejét. A szovjet népnek a munkához való új viszonya a szocialista haza boldogsága érdekében a Szovjet­unióban legszembetűnőbben meg­nyilvánul a háborúutáni években, amikor a munkaverseny tényleg or­szágos jelleget kap. A Nagy Hon­védő Háború után még jobban nőtt a munkás, paraszt és az értelmisé­gi tömegek kezdeményezése. A szo­cialista munkaverseny résztvevői már nem elégszenek meg csak a mennyiségi eredményekkel, de cél­juk a legjobb minőségű termékek elő­állítása, az önköltség csökkenté­se, a takarékosság a nyersanyag­gal és villanyárammal. A szocialista munkaversenyben az önköltségcsökkentés kezdeményezői Mária Levcsenko és Grigorij Mu­hanov, a moszkvai „Burevesztnyik" üzem sztahanovistái lettek. A szov­jet üzemekben terjed a teljes gépesítésért és a termelés automatizálásáért, a haladó munkamódszerek bevezeté­séért folyó mozgalom és elmélyül a tudós dolgozók és munkások közötti együttműködés. A szovjet népek nagy fontosságot tulajdonítanak iparuk állandó jobb és tökéletesebb termelésének. Tudatosítják J. V. Sztálin szavainak jelentőségét, hogy az önköltség csökkentése a munka minőságének mértéke az iparban és egyik legfontosabb forrása a nem­zetgazdaság akkumulációjának. Gorkijban a Molotov automobil­üzem legjobb kovácsai Katejev és Zágornij indítványozták a szocialis­ta munkaversenyben minden terme­lési folyamatnál a fárasztó munka csökkentését. Ez a verseny már szép eredményeket hozott és a mun­kamennyiség csökkentéséhez vezet, amelyet a termelésnél el kell vé­gezni. A kolhoziparaszság is minden igyekezettel azon van, hogy fő fel­adatait teljesítse valamennyi mező­gazdasági termelés emelésénél és az állattenyésztés fejlesztéséinél. Nem maiad hátra az értelmiség sem, mely a munkaversenyben minden­képpen bekapcsolódik. Hogyan magyarázhatjuk a szo­cialista munkaverseny ezen nagy sikereit a Szovjetunióban? Egy­részt úgy, hogy a szovjet népnek a munkához új viszonya van, legyőzte a kapita­lizmus maradványait gondolko­dásban azzal, hogy tudatosítja, hogy minél erősebb és hatalma­sabb a Szovjetunió, annál na­gy ob súlya van szavának a világ­ban és annál biztosabb a béke ügye is. No, nem utolsósorban bizonyítja ezt az üzemi pártszervezetek jó munkája is, amelyek a munkaver­seny konkrét segítségével biztosít­ják annak állandó fejlődését, Csehszlovákia dolgozó népe 1945 májusa után a Szovjetunió példája szerint szintén szocializmus építésének útjára lépett Néhány év múlva Csehszlovákia dol­gozó népe, megszabadítva a kapita­lista piócáktől, bebizonyítja alkotó­erejét, megerősíti és kifejleszti nemzetgazdaságunkat. A munkához való új viszony elsősorban a háború és a német fasiszták kegyetlensége által tönkretett iparunk és közleke­désünk megújításánál nyilatkozott meg. A kétéves terv sikeres teljesítése megmutatta, hogy a néhány kapi­talista bankár és nagybirtokos ál­tal kikényszerített mur.ka helyébe a társadalom részére dolgozó egyes munkások kezdeményezése lépett. A dolgozóknak mindig na­gyobb száma csatlakozott az üze­mek közötti munlfaversenyhez, később az országos versenyhez. No, legvilágosabban megnyilat­kozott a munkához való új vi­szony a gottwaldi ötéves terv első évében a szocialista munkaver­seny hatalmas fejlődésében, vala­mint az élmunkás- és űjítómozga­lomban. Az 1950-es év nagy lépést jelentett előre. Mondhatni, hogy a munka­verseny ebben az évben tömeges alapokra lépett. Szlovákia területén 1950 decemberében a dolgozók 69%-a volt bekapcsolva a szocialista mun­kaversenybe és a dolgozóknak 35.2%-a elérte a hős élmunkás címet. A besztercebányai kerület adatai, amelyek megközelítőleg érvénye­sek egész Szlovákia területére, a szocialista munkaverseny fejlődését az 1950-es évben bizonyítják. 1949 december végén a II. Ösz-szakszer­vezeti kongresszus kötelezettség­vállalásainak, valamint a sztálini szerződésnek befolyása következté­ben a versenyben lévőknek 38.1%-a az éimunkásoknak pedig 17.3%-a volt a kerület ipari mun­kásságának. 1950 januártól a ver­senyben lévők száma állandóan emelkedett. Nagy szerepet játszottak itt a CsKP és a SzKP IX. kongresszusai, amelyeknek tiszteletére a dolgozók számos kötelezettségvállalást tet­tek. A Párt, Gottwald elvtárs és Szlovákiában Viliam Široký elv­társ minden alkalmas pillanatban hangsúlyozta a szocialista munka­verseny nagy jelentőségét a szocia­lizmus gyors felépítéséért hazánk­ban. A versenybe főleg az ifjúság kapcsolódott be. Mindkét kongresz­szus nagy gazdasági feladatok ki­tűzésével kedvező féltételeket te­remtett a verseny fejlesztéséhez. A normaszilárdításokkal, a terv jobb szétirásával, komplexbrigá­dok létesítésével jól előkészítet­tük a talajt a szocialista munka­versenyben lévó'k számának gyors emelkedésére. Fokozatosan kezdtek fejlődni a szocialista munkaverseny magasabb formái is. Ezek voltak kezdetben a legjobb dolgozó, a legjobb csapat, műhely, üzem, stb.-ért folyó verse­nyek. No, a szocialista mumkaver­semynek ezek az új formái elegendő segítség hiányában nem terjedtek el a kívánt mértékben. Például, habár a besztercebányai kerületben 1951 februárjában a versenyzők száma i ismét emelkedett és a kerületben 605 munkás nyerte el a legjobb munkás címét, a verseny az év to­vábbi részében nem fejlődött tovább. Mondhatni, hogy az 1951. évben a szocialista munkaverseny és ennek magasabb formái is megszakadtak, mert a Párt üzemi szervezetei és általában a kommunisták nem áll­tak ennek eléggé az élén és nem biz­tosították a további fejlődés elő­feltételeit. Ebben az időben már hallani lehe­lte tett ismert újítóinknak neveit. mint amilyen Svoboda, Slabej, Mis­ka és Tenczer és még más elvtársak, akik a szovjet sztahanovisták példája szerint kezdtek dolgozni. Nem tudtuk azon­ban legjobb dolgozóink tapasztala­tait eléggé népszerűsíteni és átvin­ni azt további munkahelyekre. A verseny sikeréiről és hibáiról legjobban úgy győződünk meg, ha megnézzük, hogyan tükröződik ez vissza a terv teljesítésében és a mun­ka termelékenységének emelésében. Ezen a téren sokat kell pótolnunk, mert 1950-ben, habár a szocialista munkaversenyben lévők száma 130 százalékkal emelkedett, a munkater­melékenység ezzel szemben csupán 7 százalékkal nőtt Ezek a számok bizonyítják, hogy megelégedtünk a versenyzők magas számával (néha csupán papíron) és megfeledkeztünk arról, hogy éppen a versenyben lé­vők ezen magas száma és az a tény. hogy a munkaverseny tömeges ala­pokra épül, sokkal többet követel­nek tőlünk. Könnyű volt biztosítani az anyag előkészítését egy Slahej­nek. De amikor az anyag előkészí­tést egy egész műhely részére kel­lett biztosítani, ahol az ö módszere szerint kezdték dolgozni, megmutat­koztak az első nehézségek. Műszakijaink és mestereink, akik a munkaverseny sikeréért sokat te­hetíiek volna, annak megszervezé­sébe gyengén kapcsolódtak be. Nem minden üzemi szervezet ment teljes lendülettel az ismert jelszó után: Aki kommunista, az élmun­kás. Bizonyította ezt a CsKP Köz­ponti Bizottsága szeptemberi ülése is, amely általánosságban megálla­pította a tömegekkel való kapcsolat elégtelenségét. Tehát a szocialista munkaverseny és az élmunkásmoz­galom elégtelen fejlődése ebben az évben a dolgozó tömegek gyenge po­litikai mozgósításának tulajdonít­ható. A felelősség azért, hogy a szocia­lista munkaverseny ebben az évben nem fejlődött tovább, a szakszerve­zeti szervek mellett nagy mértékben sajtónkat, rádiónkat és a filmet is terheli. Ezek segítségével lehetővé válik a legjobb munkások haladó ta­pasztalatainak gyors kiterjesztésé, a dolgozó tömegek megismertetése a verseny eredményeivel és a legjobb dolgozók tapasztalataival. Nem tud­juk állandóan népszerűsíteni legjobb dolgozóink sikereit és a szovjet szta­hanovisták tapasztalatait mert nem értékesítettük eléggé a tapasztalatok kicserélésének jelentőségét, azok propagálását és a termelésben való értékesítésüket. A Szovjetunió kiváló eredményei világosan bizonyítják elsőbbségét a kapitalista társadalmi rendszerrel szemben. A dolgozók tanítójának J. V. Sztálinnak és a SzK(b)P-nak vezetésével a szovjet nép idő előtt teljesítette a háborúutáni sztálini ötéves tervet. Nálunk is a szovjet példa szerint építjük boldogabb köz­társaságunkat és gazdagabb Szlovák kiánkat. Naponta közelebb hoz ez minket kitűzött célunkhoz, a szocia­lizmushoz. Az iparosítás következtében az eddig elmaradt Szlovákia a vas, acél és villanyáram területévé válik Megváltozik a szlovák ember is. Gottwald elvtárs vezetésével építő munkánkban szilárdítja gazdaságunk erejét népi demokratikus államunk ban, hogy így segítse a béke ügyét. A nagy szocialista építkezések, ami­lyen Kunéice és a HUKO, mutat­ják az egész világnak, müyen nagy tényekre képes a felszabadult dolgo­zó. Ezért a szocialista munkaverseny kell, ho|V szívügyévé váljon a párt­szervezetek, a ROH és az üzemve­zetőségek mindennapi gondoskodásá­nak. El kell távolítanunk minden akadályt, amely akadályozza a szo• cáalista mbunkaverseny gyors növe­kedését és így kell biztositanunk hazánkban a szocializmus gyorsabb f elépítését. /Q példa ereje A szovjet népgazdaság újjáépíté­tésének és fejlesztésének háború utáni szakaszában óriási lendüteiet vett és kiváló eredményeke. hozott a munka­verseny. Az élenjáró sztahanovista módszereke', tömegesen alkalmazzák a termelésben. Jelenleg széles körben terjesztik Má­ria Levcsenkonak és Grigorij Muha­novnak, a moszkvai DBurevesztnyiki cipőgyár sztahanovistáinak értékes kezdeményezését: az önköltség m/íve­letenkénti csökkentéséért indított munkaversenyt. Ez az új hazafias kezdeményezés min­den egyes munkásnak gyakorlati utat mutat arra, hogyan harcolhat eredmé­nyesen az önköltség csökkentéséért. A művelet önköltségének minden ele­mét tanulmányozva a munkások kön'j­nyen találhatnak lehetőséget anyag­megtakarításra. a technológia javítá­sára, a termelékenység emelésére és ezzel olcsóbbá tehetik az általuk ké­szített gyátrmányt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezt az értékes javas­latot bármely iparágban, bármely mun­kafolyamatnál alkalmazni lehet Máriu Levcsenko szabásznő váltat­ta. hogy egy év alatt 34.000 rubelt takarít meg, Grigorij Muhanov kapta­fázó pedig 9.500 rubel megtakarítását ajánlotta fel. Mária Levcsenko augusz­tusban 7.000 négyzetdeciméter anya­got azaz 9000 rubelt takarított meg. Naponta 50 pár cipőt szabott ki a ter­ven felül. Tavaly 140.000 négyzetde­ciméter felsőbőrt takarított meg. Mária Levcsenko és Grigorij Muha­nov felhívást intéztek minden mun­káshoz, kapcsolódjanak be az önkölt-. ség csökkentése érdekében indított munkaversenybe. A »Buravesztnyik« gyár valamennyi munkása lelkesen támogatta ezt a felhívást és már au­gusztusban 448 ezer rubel önköltség­csökkentést ért el. Szeptemberben a megtakarított összeg 765.000 rubelre emelkedett. A gyár több, mint 2000 munkázz további önköltségcsökkentést vállalt. A »Buravesztnyik« gyárban kedve­ző feltételeket teremtettek az önkölt­ség csökkentéséért indított munkaver­seny számára. Rövid tartamú iskolá­lákat és szemináriumokat indítottak, amelyeken % tanulmányozták önkölt­ség elemeit és ezek további csökkentésének lehetőségeit. üj anyagnormákat dolgoztak ki, megál­lapították mindéi egyes művelet terv­szerű önköltségét, megszervezték az anyagkiadást és a versenyeredmények pontos nyilvántartását. A verseni/ben résztvevő minden egyes munkásnak külön kartonja és személyi megta­karítási számlája van. Az első fel­tünteti a művelet tervszerinti önkölt­ségét és az egyes ráfordítási tétele­ket, a másodikra minden hónap végén rávezeti a munkás versenyeredményeit és megtakarításait. A verseny sikere nagymértékben a könyvelőknek és a tervosztály dolgozóinak jól megszer­vezett operatív munkájától függ. A Szovjetunió Könnyűipari Minisz­tériuma még augusztus folyamán kü­lön határozatban hagyta jóvá M. Lev­csenko és G. Muhanov sztahanovisták kezdeményezését. A Szovjetunió Szak­szervezeti Központi Tanácsának tit­kársága a kezdeményezés követésére hívta fel a dolgozókat. Augusztusban indult meg a műve­letenkénti önköltségért folytatott mun­kaverseny és ma már tizezerszámra vesznek részt benne a munkások. Az új kezdeményezést hatalmas ér­deklődéssel fogadták a moszkvai vál­lalatok sztahanovistái. A Sztálin-gyár, az egyes és a kettes számú golyós­csapágy gyár, a cipő-, textil-, és gép­gyárak, valamint egyéb iparágak kol­lektívái lelkesen csatlakoztak a kez­deményezéséhez és több százezer rubel megtakarítását v Utalták. Tyimofej Grebeskov, a moszkvai vSarló és Kalapács« gyár sztahano­vista olvasztóra felajánlotta, hogy 210 rubellel tesz olcsóbbá minden öntést, de már az első napon olvasztásonként 360 rubelt takarított meg. A moszkvai gumiabroncs gyárban a hengerlőmunkások a hulladék csök­kentésével takarítanak meg gumit, a présmunkások megjavították a vulka­nizálás minőségét és ezáltal növelték az elsőrendű árú mennyiségét A gyár tömlőműhelyének dolgozói az utóbbi hónap folyamán a technológiai folya­mat megjavításával és az anyagfel­haszná'ás csökkentésével több, mint másfél millió rubel, takarítottak meg. A moszkvai Állami óragyár 1-szá­mű gépműhelyében üzemgazdasági is­' olát szerveztek a műveletenkénti ön­költségcsökkentéséért versenyző mun­kások tzámóra. Az uráli gépkocsi gyár kollektívája több tízezer rubeles ön­költségcsökkentést ért el. A torzsoki cipőgyár sztahanovistái felajánlották, hogy az év végéig 1 816.000 rubelt ta­karítanak meg a gyá'tmányok olcsób­bátételével. Ebben a gyárban hat isko­la működik, amelyeken a munkások at önköltség elemeit tanulmányozzák A könyvelők 192 művtletre állították össze az. önköltségi normákat A tas­kenti Sztálin-textilkombinát szövőgyá­rának -145 sztahanovistanője túlteliesí• tette a tervbevett megtakarítást A teljesítmények emelkedése, a minrség megjavítása, a hulladék mennyisége és a segédanyag felhasználás csökkenté­se egy hónap alatt 61.486 rubel ön­költségcsökkentést eredményezett. Hasonló jelentések érkeznek a Szov­jetunió legkülönbözőbb vidékeiről. Amióta a szovjet sajtó közölte Mária Levcsenko és Grigorij Muhanov felhí­vását, a műve'cLnkénti önköltség­csökkentését folytatott munkaverseny tömegmozgalommá jált. A r>Burevesztnyik« cipőgyár klub­jában minden nap konzultációt tarta­nak az ország minden sarkából ide­érkező üzemi megbízottak számára, akik a helyszínen ismerkednek meg a „Burevesztnyik« gyár versenyszerve­zŕsével, Mária Levcsenko és Grigorij Muhanov már Leningrádban, Kievben, ívanovnban és számos más városban tartottak előadásoka' és beszámolókat. Az újítók eredményei igy az egész or­szág közkincsévé vá'.nak és egyre szé­lesebb méreteket ölt a műveletenkénti önköltségcsökkentésért indított ver­seny. P. Raznyikov. A kötelezettségvállalás csak akkor kötelezettség­vállalás, ha idejében az utolsó betűig telfesíffűk A Nemzeti Arcvonal szervei a he­lyi pátrszervezet vezetésével Hegy­súron is példásan bekapcsolódtak a Szovjet Barátsági Hónap keretében rendezett staféta-akcióba, amely a szenei járásban tényleg nagyon szé­pen sikerült. Ami magát a stafétát illeti, az nem is volt szervezetileg olyan túlságo­san jó, mint amilyen példás volt a stafétának kötelezettségvállalások­kal való alátámasztása. A földmű­vesek különböző kötelezettségeket vállaltak a Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére, hogy az őszi munkákat meggyorsítva befejezik. Ezenkívül elválaUták, hogy 10 új szövetkezeti tagot szereznek a kis- és középföld­müvesek soraiból. A Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap befejezését a hegysúri elv­társak levélben közölték a járási ve­zetőséggel. A járási vezetőséget ér­tesítették arról is, hogy a Csehszlo­vák Szovjet Barátsági Hónap tiszte­letére vállalt kötelezettségeket száz­százalékosan teljesítették. A hegysúriaktól sok funkcioná­rius példát vehetne, hogy a kötele­zettségvállalás csak akkor kötelezett­ségvállalás, ha azt időben és az utol­só betűig teljesítjük. A hegysúri elvtársaktól ezután el­várjuk, hogy segítsenek a Párt já­rási bizottsága határozatának telje­sítésében is, amely szerint Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteleté­re új előfizetőket szereznek a kom­munista sajtóra. Tudjuk, hogy a hegysúri elvtársak ezen a téren is szép eredményeket fognak elérni és hogy Sztálin elvtárs 72. születésnap­ja alkalmával már jelenthetjük, hogy az előfizető toborzásnak ter­vét százszázalékra teljesítettük. JEDINÁK MIHÁLY, SzeM.

Next

/
Thumbnails
Contents