Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-26 / 300. szám, szerda

1951 december 26 UJSZG CÁ ftáľkdmp sz&aeike.zei jót kid&Lqôzúlt temekkd indul íitki az á j tiztendaíiek A párkányi szövetkezet a mélyszántás kivételével már végzett a mezei munkákkal. A szövetkezet tagjai boldogan beszélnek arról, hogy az a kis szövetkezet, amelyik a nyáron az aratási és cséplési munkák alatt nagyon sok nehézséggel küzdött, de a jó munkamegszervezéssel és a szövetkezet terméseredményeivel jó példát mutatott a kis- és középparasztoknak, az őszre már megerősödött, 45 aktív tagja lett. Igy megnagyobbodott a szövetkezet földterülete is, úgyhogy az őszön már 60 hektár búzát, 12 hektár rozsot, 10 hektár őszi árpát és 8.5 hekiár repcét vetettel el. A mélyszántást a köbölkúti traktorállomás hibájából még csak 80 százalékra végezték el A munkacsoportok felkészültek a téli időszakra is Tervszerűen beosztott munkával csoportok szerint dolgoznak a legelők és rétek tisztításán, a famunkákon és a még elmaradt trágyát hordják a földekre. Estenként aztán összeülnek a szövetkezet tagjai, mert minden dotgozója a szövetkezetnek becsületesen kivette részét a munkából és ezért boldogan várják az évvégi elszámolás eredményét. Már csak napok kérdése és a tagok megtudják hogy a közös munkáért a szövetkezetben milyen szép jutalomban részesülnek. Az egész évre tervezett munkaegységeket ugyan' túlhaladták, de ez nem jelenti azt, hogy nem bántak gazdaságosan a munkaegységekkel. A szövetkezet olyan rohamosan fejlődött, hogy az állatok részére kevésnek bizonyullak az épületek s ezért nagyon sok adaptációs munkát végeztek s ezekre a munkákra nem terveztek munkaegységeket. Később ugyan rájöttek arra, hogy a tervezett munkaegységek kevésnek bizonyulnak akkor, ha olyan munkákra is munkaegységet írnak, ami nem volt tervbe véve. U gyanúkkor előfordult az is, hogy a kulákok földjeit is a szövetkezetnei kellett megműveln. Ezek szerint, ha az adaptációs munkákra számított munkaegységeket levonják. — melyek tervezve nem voltak — nem hogy túllépték a munkaegységeket, hanem még fölöslegük is lett. Igy tehát a szövetkezet tagjai, mivel a földterülethez képest elég kevesen vannak, szép jutalmazásban részesülnek majd az évvégi elszámolásnál. Az évvégi elszámolással egyidejűleg készítik el a jövő évi munkaterveket is. A szövetkezet tagjai mindent a legaprólékosabban, alaposan megvitatnak, s így közösen megbeszelve készülnek a jövő évi munkálatokra. A jövőben már hat munkacsoport fog dolgozni a párkányi szövetkezetben. M

:nden csoport az év kezdetén megkapja a maga munkakörét éspedig úgy, hogy a jövőben a munkák elvégzéséért mindig egy bizonyos csoport lesz a felelős Két csoport a mezei munkákra van beosztva, egy az állatok gondozását végzi, egy csooort a kertészetben, egy pedig az adaptációs munkáknál fog majd segíteni. Azonkívül a legkisebb csoport a kovácsok és a bognárok csoportja, akik a szövetkezet gazaasági felszerelésének karbantartásáért lesznek felelősek A jövőben nagy feladat vár a kertészetben dolgozók csoportjára, mert a tervek szerint 15 hektáron bolgárkertészetet létesít a szövetkezet A párkányi kertészek látták azt, hogy közös munkával és gépi segítséggel sokkal több zöldségfélét tudnak majd termelni, ezért a: őszön beléptek az Egységes Földműves Szövetkezeibe. A szövetkezet ki is választott a Duna mellett lévő legjobb földekből 15 hektárt a kertészet részére s úgy oldották meg a dolgot, hogy az öntözés minél kevesebb költségbe kerüljön. Most már csak egy vízpumpára és öntöző felszerelésre van szükség. Ha ezt a felszerelést idejében megkapják, akkor még a tél folyamán beépítik, úgyhogy a tavaszon már működhet az öntözőgép. Igyekeznek, hogy amit csak lehet a tél folyamán elvégezzenek, mert tavasszal új sertéshizlaldát fognak épí teni. A szövetkezet rohamos fejlődése következtében annyira megszaporodott a serlésállomány, hogy alig tudják elhelyezni a sertéseket. No, meg az is keltemetlen és nagyon sok időveszteségbe kerül, ha 10 vagy 12 helyen kell etetni e sertéseket. A szövetkezet tagjai a szovjet kolhozok mintájára a téli időszak alatt politikai- és szakisko'ázáson vesznek részt, ahol majd a közös gazdaságban tlőforduló munkák megszervezését fogják ismertetni a szövetkezet dolgozóival. A nánai állami gazdaságból egy gazdasági szakértőt hoznak, aki ismeretterjesztő előadásokat tart a szocialista nagyüzemi. gazdálkodás jelentőségéről, fontosságáról és szak munkáiról. A szakelőadások mellett politikai előadások is lesznek, és a fejlettebb elvtársak előadásaiból tanulhatnak majd a szövetkezet tagjai. Az előadók között oV lesz Kovács István is. aki egy hónapig a Szovjetunióban volt és gazdag tapasztalatokat szerzett az élenjáró szovjet kolhozisták tói. Igy aztán az iskolázás ideje alatt a szövetkezet tagjai megismerkednek a szovjet kolhozisták életével, munkamódszereivel, amelyeket azután a folyó munkákban alkalmazhatnak, ami nagyban elősegíti majd a szövetkezet fejlődését. Méry Ferenc hl Ú.1 SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJAK Szövetkezeti tagok levele a Magas Tátrából Mi, a recski III. tipusú EFSz tagjai örömmel gondolunk vissza a magas-tátrai üdülésre. Valaha nem is álmodtunk arról, hogy mi is megláthassuk egyszer a Magas Tátra szépségeit. Most azonban munkásosztályunk és népi demokratikus rendszerünk lehetővé tette nekünk, egyszerű dolgozóknak, hogy mi is élvezzük azokat a szépségeket, amelyekben azelőtt csak az uraknak volt részük. Tátrai üdülésünk alatt meglátogattunk egy ottani szövetkezetet is, melynek tagjaival elbeszélgettünk. Az ott látottaktról, valamint tátrai élményeinkről az itthon maradt szövetkezeti tagoknak részletesen beszámolunk. Népi demokratikus rendszerünknek pedig fokozott munkával és többtermeléssel köszönjük meg tátrai üdültetésünket. FEHÉR JÓZSEF, FEHÉR LÁSZLÓ, a recski EFSz tagjai Csízfürdőn hiányzik a felvilágosító munka Nemrég beszélgettem egyik ismerősömmel, Lőrinc Jánossal. Lőrinc elvtárs öntudatos munkás és jó kommunista. Beszélgetésünk alkalmával elmondotta, hogy nemrég Csizfürdön járt, ahol azt tapasztalta, hogy még nem alakították meg az Egységes Földműves Szövetkezetet. Felkereste tehát az ottani földműveseket, névszerint Galovic Zoltánt, Tóth Dezsőt, stb., és elbeszélgetett velük a szövetkezeti gondolatról. Lőrinc elvtárs mindjárt tapasztalta, hogy a csízfürdői földművesek egyáltalán nem idegenkednek a szövetkezettől, csupán azt hozzák fel mentségül, hegy náluk kevés a megértés, kevés a felvilágosító munka és kevés az áldozatkészség. Világos tehát, hogy Csizfürdön hiányzik az aki a népnek megmagyarázza a szövetkezeti gazdálkodás lényegét és így a haladás útjára vezesse. Jó lenne, ha a csízfürdői helyi Nemzeti Bizottság és a pártszervezet kissé jobban szétnézne a faluba Tarqa Máriát, Jancga Imrét és Siés többet törődne a földművesek ügyével, a szövetkezet megalakításával. KTJRALI JÓZSEF, Konrádovce A nyárasdi kulákok sem jobbak a deákné vásznánál . A nyárasdi kis- és középföldmüvesek az egész év folyamán jó munkát végeztek. Beszolgáltatási kötelezettségüknek is példásan eleget tettek. Ez ^természetesen nem vonatkozik azokra a spekulánsokra, akik nemcsak, hogy a múltban eszköznek tartották a munkásokat, hanem még ma is azon spekulálnak, hogyan lehetne magukat ismételten kivonni a munkából. Itt elsősorban Pósa Géza 30 hektáros, Nagy Árpád 20 hektáros, Szalay József 20 hektáros és Szabó János spekulánsokra és kulákokra gondolok. Ezek tevékenységét már régóta ismerik a falu dolgozói. 1948-ig ők voltak azok, akik minden módot felhasználtak, csakhogy az EFSz meg ne alakuljon. Most meg a beszolgáltatási kötelezettségüket szabotálják úton-útfélen. Nem szolgáltatták be a sertéshúst sem, de nyáron örömmel nézték, hogy a munkások feleségei álldogálnak a hentes bolt előtt húsért. Ezek az emÄrek most a háborút várják, mely visszahozná az ő aranykorukat. KISS OSZKÁR, Nyárasd. A kolozsnémai szövetkezet áttért a harmadik típusra Kolozsnémán 1949-ben alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet. A tagok annak ellenére, hogy szorgalmas munkát folytattak, eddig nem tértek át a magasabb tipusú munkamódszerre. Most azonban megtört a jég és december 9-ike óta már a ni. tipusú munkamódszer szerint dolgoznak a szövetkezet tagjai. December 9-én este megválasztottuk az új vezetőség tagjait. Az elnök Palla Sándor elvtárs lett, aki egész életét földmunkával töltötte. A vezetőségbe beválasztottuk továbbá Baráth Lajost, Kádár Józsefet, min Ferencet. Ezután azonnal sor került az EFSz felügyelő bizottságának a megválasztására is. A gyűlésen Vince József elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke megmagyarázta, hogy milyen nagy a jelentősége annak, hogy az EFSz tagjai magasabb tipusú munkamód' szerre tértek át, majd Huszár Pál elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke hívta fel a dolgozók figyelmét az osztályellenség elleni harc fontosságára. Huszár elvtárs rámutatott arra, hogy az osztályellenség sokszor szép szavakba és látszólagos jó- tettekbe rejtőzik, hogy aztán annál jobban árthasson a dolgozók érdekeinek. Tudják ők jól, hogy miért akarják a kis- és középföldműveseket lebeszélni a szövetkezetbe való belépésről. A gyűlés végén a Hl. tipusú EFSz újonnan választott" elnöke mondott beszédet, melyben megígérte, hogy minden erejével arra törekedik, hogy funkcióját minél jobban elláthassa. KOHUT MIHÁLY, Kolozsnéma. Nem engedjük meg a kuilákök basáskodását Naponta olvasóm az újságokat és mindig a legnagyobb felháborodással veszek tudomást arról, hogy egyegy kulák hogyan akarja szabotálni békés építésünket. Természetesen a kuláknak nem ízlik a munka. Igyekszik valamilyen vezető szerephez jutni, hogy testi munkát most se kelljen végeznie és hogy még árthasson is ott, ahol csak lehet. A kuláklányok és kulákifjak még ma is be tudnak férkőzni iskolákba, mert apjuknak megvannak az összeköttetéseik. Arról már megfeledkeztek a kulák urak, hogy amíg ők bőségben dúskálkodtak, addig a béresek gyerekei rongyokban és éhezve járkáltak az utcán. Csakhogy mi mindezt nem felejtettük el. Jól tudjuk, mit jelent az, amikor a kulák mutatja a szépet, hogy ő is „építi a szocializmust". Minket már nem lehet megtéveszteni. Munkásosztályunk megakadályozza, hogy a kuJák urak útojwútfélen szabotjálják békés építésünket. Özv. NIES ANDRÄSNÉ Kassa Rossz a munka megszervezése hátul kullog az őszi munkák teljesítésében a köbölkúti traktorállomás A köbölkúti traktorállomás tavasz óta — azt lehet mondani — teljesen lemaradt" az ország többi traktorállömásáitól. A tavaszi munkáknál a második helyen állott a tervteljesítésben, az őszi munkáknál azonban alig 87 százalékban tudta teljesíteni a tervet. Már a traktorállomás belső életéből és az udvar képéből is meglátszik, hogy a köbölkúti traktorállomáson valami nincs rendjén. Ebben az időben, amikor a legsürgősebb lenne a mélyszántás befejezése, a traktorosok erre-arra őgyelegnek. Az egyiknek a traktora már hetek óta nem szalad, mert a szerelőműhely dolgozói tervszerűtlenül dolgoznak, a másiknak meg azért kell behajtani a brigád központjából, mert kézipumpa hiányában nem tudják megjavítani a gumidefektet. Ezek után bizony érthető, hogy az öntudatos traktoristák a legjobb igyekezetük mellet sem tudnak haladni a munkában. A traktorállomás lemaradásának egyik főoka a politikai nevelés hiánya. A szovjet traktorosok gazdag tapasztalatairól és munkamódszereiről egyes traktorosok alig tudnak valamit. Ami pedig nagyon szükséges volna, hogy a traktorállomás állandó öszszeköttetésben álljon a brigádközpontokkal, — arra is kevés időt szentel a traktorállomás politikai megbízottja. Ezek szerint lehetetlen jó munkát végezni szervezés és együttmunkálkodás nélkül. Hogy a politikai nevelés hiányát mennyire érezték a traktorasok, arra bizonyítékul szolgálnak a traktorállomáson — tavasz óta először — megtartott politikai iskolázás alatt elhangzott felszólalások. Az iskola utáni vitában értékes felszólalások hangzottak el a brigádvezetők és a traktorosok részéről. A traktorosok rámutattak egyes hiányokra és a traktorállomás vezetőinek hibáira Igy az első összejövetelen már na-' gyon sok olyan dolog jött napvilágra, amelyet a traktorállomás vezetősége, akarva, vagy valamilyen reakciós nyomás következtében elhallgatott. Ha ilyen dolgok megtörténhetnek, a traktorállomás igazgatójának nincs tekintélye, különösen az öntudatos traktorosok előtt. Pedig haTóth János, a traktorállomás vezetője jobban kezébe venné a dolgokat és keményen járna el az olyan traktorosokkal szemben, akik szocialista fejlődésünket gátolják és hátráltatják a traktorállomást a munkák elvégzésében, rövidesen megjavulhatna a traktorállomás munkája. De Tóth János, úgy látszik, nagyon gyenge szívű és megfeledkezett arról, hogy Pártiunk azért állította a köbölkúti traktorállomás élére, hogy az állomáson megbújó reakciót leleplezze. Tóth János megfeledkezett arról, hogy ő mint a legjobb traktorista érdemelte ki, hogy a traktorállomás vezetőjévé választották s dolgozó népünk elvárja, hogy az élenjáró munkások jó példát mutassanak. A gyűlésen, amikor egyes traktorosok kérdést intéztek Tóthoz, hogy miért nincsenek a traktorállomáshoz szükséges egyes kellékek, csak bólogatott és azt felelte, hogy nem lehet őket beszerezni. A traktorosok pedig bebizonyították, hogy igenis lehet, mert kapható kézipumpa is és egészségügyi láda is, csak egy kis akarat kell beszerzésükhöz. De úgy látszik, ezeket a dolgokat semmibe veszi a traktorállomás vezetősége. Pedig, hogy mennyi időt vesztenek kézipumpa hiányában, arra példa Sárai Mihály szőgyéni brigádjának egyik traktorosának az esete is. Egyik napon a traktorkerekén szántás közben leereszkedett a belső gumi. Mit is tehetett a traktor vezetője? Minthogy ott helyben nem javíthatta meg a traktor kerekét, be kellett szaladnia a brigádközpontba, ahol jelentette, mi töitént. A brigádvezető sem tudott másképp segíteni, küldött egy traktort pótkocsival együtt a földekre, a traktor kerekéért. A kereket feltették a pótkocsira, elszállították a traktorállomásra, ott megjavították és újra kivitték a földekre. Számítsuk 'csak ki azt az időuocsékolást, amit egy kézipumpa hiánya miatt veszített a traktoros, de ugyanakkor egy másik traktoros is, nem beszélve az üzemanyag hiábavaló fogy ásítás áról. A munka hátramozdítói közé tartozik Saláta József főagronomus is. Saláta felelős azért, hogy a gépek nem kaptak kellő javítást s ennek következtében lemaradtak az öszi munkákról. Az sem helyénvaló dolog, hogy a traktorosoknak mindennap más éa más tratkoron kell dolgozaiiok. A szovjet tapasztalatok is azt mutatják, hogy csak akkor lehet a traktorral állandó és jő munkát elérni, ha a traktoros mindig egyazon gépen dolgozik s nempedig úgy, ahogy azt a köbölkúti traktorállomáson csinálják, hogy a traktorost mindennap más és más traktorra ültetik A traktorjavításokat is tervszerűtlenül végzik. Nem helyezik a fősúlyt arra, hogy először és a legrövidebb időn belül azokat a traktorokat kell kijavítani, amelyeken a legkisebb hiba van, hogy minél előbb üzemképesek legyenek. Említsük csak azt a kis példát, ami Lehotkai Károly traktorával történt. A naftapumpa nem működött százszázalékosan a traktoron, meg kellett tehát javítani. Ezért Szőgyénböl a traktorállomásra kellett mennie a traktornak. A szerelők megnézték a traktort és azt felelték, hogy hosszabb munkát igényel, míg megjavítják, tehát ott kell hagyni a javítóműhelyben. Két napig ott állt a tratkor, míg végül a szőgyéni brigád vezetője megsokalta a dolgot s keményen követelni kezdte, hogy a traktort a legrövidebb időn belül javítsák meg. Igy történt, hogy a szeme láttára hozzá is fogtak a traktor javításához és csodák csodájára félórán belül kész lett a naftapumpa. Most kérdezzük, hogy helyénvaló volt-e, hogy félórás munkáért két napig kellett állnia a traktornak a szerelőműhelyben. A politikai nevelés hiánya mégmutatkozik egyes brigádközpontokban is. A munka megszervezését és felosztását tervszerűtlenül végzik. Még nagyon kevés brigádon vezették be az egy barázdában egy traktorral való szántást. Pedig a szovjet traktorosok tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a munka jó megszervezésével, a szocialista munkaversennyel és öntudatos traktorosokkal leküzdhetjük az esetleg felmerülő nehézségeket is. A köbölkúti traktoristák vegyenek példát a csütörtöki gépállomásról, mely a kulákcsemeték és a reakciósok eltávolítása után, a szovjet módszerek elsajátításával és a szocialista munkaverseny elmélyítésével az ország legjobb traktorállomása lett s első volt az őszi munkák versenyében is. Ha a köbölkúti gépállomáson az eddigi hibákat kiküszöbölve nagyobb odaadással, a szovjet módszerek elsajátításával a traktorosok megjavítják munkájukat, reméljük, hogy amint ez év tavaszán első helyen voltak, úgy a jövőben sem lesznek sereghajtók.