Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)
1951-12-21 / 298. szám, péntek
„A szovjet nép tudatában van erejének és útja helyességének, megingathatatlan nyugalommal és a jövőbe vetett hittel folytatja nagy alkotómunkáját". (Berija elvtársnak az Októberi Forradalom 34. évfordulója mondott ünnepi beszédéből.) Régmúlt időkről regél a sztálingrádi sztyeppe, ugyanakkor azonban beszél a szovjet nép ragyogó jövőjéről is. Mély meghatottsággá: gondolunk vissza a hősökre, amikor ä sírhalmok s c nár csalmem to 1jesen betemetett lövészárkok és bombatölcsérek mellett vezet e! utunk. A sztálingrádkörnyéki pus' tákon mindenütt megtalálhatjuk még a hatalmas ütközetek nyomait. Ezen a tájon Sztálin nevével fa' rott össze a mult, a jelen és a jövi A Volga-parton álló ősi, erődváros' már nem egyszer mentette meg Sztálin. Ö kezdeményezte a hatalmas sztálingrádi traktorgyár épí tését s neki köszönhető, hogy ai egykor ósdi, piszkos és poros Cári ein virágzó kertvárossá fejlődött. Verdun és Dünkirchen is átszenvedte a háború poklát, ott is láthatók még a lövészárkok, a rozsdamarta német ágyúroncsok és drótakadályok s a laboda alatt szintén lehet még találni repeszdarabokat. Ott azonban mindez „háborús ereklye" a spekulánsok kezében. Ha jenki „turisták" érkeznek, A hogy megszemléljék az egykori csataterek „látványosságait", a spekulánsok dollárokért háborús emléktárgyakat kínálgatnak a tengerentúli „vendégeknek". Sztálingrád, a hősi város, amelynek harci dicsősége immár összeforrott a munka, a nagy alkotás dicsőségével, egészen más látványosságot tartogat a külföldi vendégek részére. A külföldiek a sztálingrádi hősök vérével megszentelt földön új erőt merítenek a világbékéért vívott harchoz. Láttuk itten az új Kína fiait és leányait, találkoztunk koreai ifjakkal, angol bányászokkal, francia dokkmíufrkásokkal, magyar parasztokkal és lengyel fémmunkásokkal. — Hova küldik ezeket a traktorokat? — kérdezte a ' traktorgyárban a kínai küldöttség egyik tagja. — Kínába, — felelt az üzem mérnöke. — Azt a szállítmányt pedig III Síd 1951 december 21 Három évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Szovjetunió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottsága határozatát: „A Szovjetunió európai részén létesítendő védő erdőövezetek ültetésének, víztartályok építésének tervéről, amelyek biztosítsák a sztyeppék vízellátását és értnek következtében a magas termést." A nép ezt a tervet kezdeményezője után nevezte el: „Sztálini terv a természet átalakítására". A terv megvalósításán lelkesedéssel vesz részt az egész szovjetnép. A munka az egész építkezésen most a legfelelösebb szakaszához ér" kezett. Megkezdődött az cimljanszkajai vízierömü zsilipeinek és turbináinak szerelése, üzembe helyezik az első kész h ydro technikai berendezéseket is. A Volga—Doh-csatorna medrét már végiig kikövezték, a Csendes Don vize pedig Cimljanszkajanál most már új medrében hömpölyög a vasbetongát nyílásain át a Azovi-tenger felé. A filmoperatőrök megörökítik még Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére indult szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozókat és az egyes munkahelyeken folyó munkát, hogy elkészíthessük a „Volga-Don" című színes filmet. Visszatérye Moszkvába, átnéztük az eddigi felvételeket. Amikor viszontláttuk az ismerős tájakat, az építkezés nagyszerű harcosait, az új élet hőseit és alkotóit, hatalmas lelkesedés fogott el bennünket. Határtalan boldogság bemuta/tni a sztálini építkezéseket, az alkotásnak azt a pátoszát, amely Sztálin nevével immár az egész szovjet népet magával ragadja. írták: F. Kiszeljov filmrendező, J. Rjabcsiltov forgatókönyvíró. letesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, sőt azt is megmondta váltótársának, hogy miképen lehetne még az ő csúcsteljesítményét is túlszárnyalni. Még ott voltunk, amikor Alekszej Kondratjuk a brigádvezetö útmutatása nyomán megdöntötte a korábbi rekordot: egy műszak alatt már 3150 köbméter földet mozgatott meg. Később Hudjakov és Kondratjuk az új munkamódszereket átadta több más exkavátorkezelönek is, így például Nikoláj Lukinnak, aki hamarossan túlszárnyalta mestereinek teljesítményeit. Ezidőszerint már nemcsak Hudjakov brigádja, hanem más brigádok is az újabb csúcseredmények színvonalain \ dolgoznak. A Nagy Októberi Szocialista Forrádalom évfordulója tiszteletére indult szocialista munkaverseny még tovább fokozta a munkanlendületet. Ebben a felfokozott teremtő energiában ismét megmutatkozott, hogy Lenin-Sztálin nagy eszméi napról napra mélyebben hatóinak a szovjet emberek tudatába és megsokszorozzák erőiket, Sztálin itewépel — mutatott más gépekre — Bulgáriába és Magyarországra küldjük. Sztálingrád alatt a kommunizmus két nagy építkezésének lehetünk tanúi és résztvevői. Szemünk előtt épül a sztálingrádi vízierőmű és a Volga—Don-csatorna. Az építők lelkesedése örömmel tölti el a szívet és azt a vágyat ébreszti filmes csoportunk minden tagjában, hogy mi is még lelkesebben végezzük munkánkat 'és adjuk tovább az alkoťô lelkesedést. Amikor a cimljanszkajai vasbetongát alapárka közelében filmeztünk, egyszer öt munkás ment föl a 35 méter magas toronyba, ahonnan filmfelvételeinket szoktuk készíteni. A kotrógépek, a bulldózerek és a billenőszekrényes tehergépkocsik százai dolgoztak a munkahelyen, a 15-ös számú zsilipnél pedig a lépő exkavátorok — a szovjet techijika legújabb csodáinak — óriáskarjai mozogtak. — Milyen nagyszerű ez, filmes elvtársak, ne- vesztegessétek hát az időt! Várjuk tőletek a jó filmeket — mondotta Ivan Parfenov. Minden, ami már megvalósult és minden, amire törekszünk, visszatükröződik a kommunizmus gigantikus építkezéseiben. A Volga—Don-csatorna torkolatánál, a 13-as számú zsilip közelében dolgozik az ,,Osztrovszkij"-exkavátorbrigád, amelynek tagjai komszomolifjak. Ez a munkahely egyike annak a sokszáz munkahelynek, ahol a kommunizmus építkezéseinek munkalázában új embertípus kovácsolódik. Ivan Hudjakov - brigádvezető nemrégiben rekordteljesítményt ért el: egy műszak alatt 3145 köbméter földet mozgatott meg „ES-1" típusú exkavátorjával. Amikor eljutott ennek híre hozzánk is, felkerestük a brigádvezetőt, hogy filmen megörökítsük. Ivan Hudjakovot az exkavátor kezelő kabinjában találtuk, bár munkaidejét már órákkal ezelőtt ledolgozta. Éppen váltótársát oktatta a maga új fogásaira. Rész£Joszif IDissza rio n o v ics ^Szíálin / a béke nagy zászlóvivője "A vitág békeszerető emberei reménykedő tekintetüket a legelső békeharcos, loszif Visszarionovics Sztálin felé fordítják. Az imperialisták által kirobbantott háborúk az emberek tízmillióit pusztították el és felmérhetetlen anyagi, és kulturális értéktől fosztották meg az emberiséget. Míg a dolgozókra a háború csak szerencsétlenséget jelent, a halálgyárosok és halálkereskedők a milliók véréből kovácsolnak aranyat maguknak. A második világháború különlegesen magas profitot hozott az amerikai pénzmágnásoknak. Még alig hányt ki a világot pusztító tűzvész szörnyű fétiye, az amerikai, angol és francia imperialisták máris új agresszív háború kirobbantásán fáradoznak. Világuralmi vágyaik megvalósítása, az új agresszív háború kirobbantása elé azonban hatalmas gátat emel a haladó emberiség békemozgalma, melynek élén a Szovjetunió és annak nagy vezére, a béke és a haladás zászlóvivője, Joszif Visszarionovics Sztálin áll. A Szovjetunió megalakulásának első percétől kezdve a béke élharcosa volt. Lenin halála után Sztálin kidolgozta és továbbfejlesztette a szovjetállam külpolitikájának elveit és a Szovjetunió külpolitikáját a békés építőmunkának, a szocializmus győzelmének biztosítására irányította. Midőn a rabló hitleri 'fasizmus az angol, amerikai és francia tőkések támogatásával kirobbantották a második világháborút, Sztálin felhívást intézeti a világ békeszerető embereihez, hogy együttesen szigeteljék el, fékezzék meg az agresszorokat. Ekkor azonban a háború erői túlsúlyban voltak a béke erői felett, s a fasiszta Németországot Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország megszállása után a Szotjetunió ellen irányították. Abban reménykedtek, hogy a harcban mindkét ország elvérzik és ekkor egyedül maradva a porondon, ök diktálhatták a békefeltételeket. A sztálini sztrdtégía és taktika azonban keresztülhúzta a számításokat. A Szovjetunió győzelmesen, megerősödve került ki a Nagy Honvédő Háborúból, s az angol és amerikai kormány akkor kénytelen volt aláírni a tartós béke sztálini észtnéit kifejezésre juttató jaltai és potsdami egyezményt. Az amerikai-angol imperialisták, felrúgva minden szerződést, eszeveszetten fegyverkeznek, támadó tömböket kovácsolnak, a népek függetlenségét és szabadságát bilincsbeverő megalázó szerződéseket kényszerítenek az egyes országokra. Az emberiség óriási többsége a béke, demokrácia és a szocializmus tábora köré tömörül, melynek mozgatója. lelkesítője és szervezője Joszif Visszarionovics Sztálin. Sztálin könyörtelenül leleplezi a háborús uszítók minden fondorlatát és feltárja a szovjetállam külpolitikájának igazi békés tartalmát. Sztálin a világ népeit elszánt, kitartó harcra szólítja fel a háborús gyújtogatok ellen, egyben megmutatja a béke és a biztonság megszilárdításának útját. Az amerikai-angol imperialisták hazugságokkal próbálják megtéveszteni a kapitalista országok dolgozóit, rágalomhadjáratot indítottak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Sztálin több ízben lerántotta a leplet az imperialista agresszorokról és rámutatott, hogy uz imperialisták atompolitikájukkal hogyan fenyegetik a békés országok népeit. Sztálin szétrombolta az USA atommonopóliumáról szóló legendát, félreérthetetlenül kijelentette/, hogy a Szovjetunióban kísérletek folynak különböző űrméretű alombombákkal, s ez nagy riadalmat keltett az Egyesült Államok és csatlósainak berkeiben. A Szovjetunió azonban bár birtokában van az atomfegyvernek, kitart az atomfegyver alkalmazásának eltiltását követelő álláspont mellett. Ez újabb ékes bizonyítéka a Szovjetunió békés külpolitikájának, mely még jobban megszilárdította a béke híveinek meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a béke támaszának ereje megrendíthetetlen. / A Béke Világtanács stockholmi felhívását több mint 500. millió ember támogatta lelkes aláírásával, s az öt nagyhatalom megegyezését követelő felhívást már eddig több mint 560 millió írta alá. A Szovjetunióban folyó aláírásgyűjtési mozgalom a szovjet hazafiakból újabb hatalmas munkalendületet váltott ki. A szovjetnép alkotó munkalendülete híven tükrözi vissza a kommunizmust építő szovjetemberek békevágyát. A Szovjetunióban folyó nagy sztálini építkezések sikeres megvalósulása, az új vízierőmiíóriások, öntözőrendszerek építése, a szocialista gazdaság és kultúra további hatalmas fellendülése világszerte örömmel és büszkeséggel tölti el a béke híveit. A béke hívei magasra emelik a zászlót, melyet: ott ragyog a béke lagnagtjobb harcosának, Joszif Viszszarionovics Sztálinnak neve. A szovjetnép segítségével nevelődnek át hazánk dolgozói Szabadon élünk, építkezünk, igyekszünk kiküszöbölni a kapitalizmus itt maradt^ csökevényeit, hogy mentesülve minden megalkuvástól, konzervativizmustól, életünk minden mozzanatában gyorsabban tudjunk haladni célunk felé. Ebben a kemény harcban legnagyobb segítőtársunk a hatalmas 'Szovjetunió dicső vezérével, Sztálin elvtárssal. Neki köszönhetjük, hogy ma szabadon építkezhetünk, hogy életszínvonalunk állandóan emelkedik, hogy ötéves tervünket teljesíteni tudjuk. Igen, mi becsületes dolgozók szeretjük a szovjetnépet, annak lángsezü vezérét, Sztálin elvtársat, mert érezzük az ö önzetlen segítségét. Az ő tanítását olvasva edződünk a jövő embereivé, az igazság legyőzhetetlen harcosaivá, hogy képesek legyünk harcolni a ki zsákmányolás ellen és a kommunizmus megvalósításáért. A szovjetnép segítségével nevelődnek át hazánk dolgozói a szocialista munka hőseivé, mint amilyenek Svoboda, .Slabej és Miska elvtársak. Ezek az elvtársak a szovjet munkamódszerek alkalmazásával hírnévre tettek szert dolgozóink között. A szovjet népnek köszönhetjük, hogy hazánkban a szocialista munkaverseny bevezetésével szép eredményeket érünk el. Becsüljük s szeretjük a Szovjetuniót, igyekezzünk meghálálni az ö önzetlen segítségét azzal, hogy még többet fogúink tőle tanulni, többet fogunk olvasni hatalmas győzelmeiről, munkaeredményeiről, amivel népének a jobb jövö felé vezető biztos, útjának alapjait rakja le. Valamennyien nagyon jól tudjuk, miért s~órja vádoló hazug szavait özönével a Szovjetunióra a bel- és külföldi reakció. Tudjuk, hogy ezzel szeretné megtéveszteni népünket. Igy szeretné a Szovjetunió ellen hangulatot kelteni népeinkben és testvérgyilkos háborút kirobbantani, de minden igyekezete hiábavaló, mert célját sohasem fogja elérni. Dolgozó népünk nagyon jól tudja, hogy mit köszönhet a Sžovjetundónak és ha egyszer kénytelen lesz fegyvert fogni, azt csakis a reakció ellen teszi. Nem akarjuk, hogy nálunk is milliók és milliók legyenek munkanélkül, mint ahogy a kapitalista világban volt, és ahogy van ott most is, a nyugati vazullus államokban. Nem akarjuk, hogy becsületes dolgozóink börtönbe kerüljenek, mint ahogy Görögországban történik, vagy más, nyugati országokban. Mi szabadon akarunk élni, dolgozni akarunk, az egész haladó emberiség boldog életét akarjuk felépíteni, ahol nincs munkanélküliség, nincs nyomor, ahol a munkásosztály és a parasztság kizsákmányolástól mentesen halad a jobb élet felé. Mindehhez a segítséget nem várhatjuk a gyilkos nyugattól, amely ma is kíméletlenül lép fel a koreai néppel szemben, mert szabadsága kivívásáért harool. Mi a segítséget csupán a marx-leninizmus fegyverével felvértezett Szovjetuniótól várjuk, amely hatalmas építkezéseivel, természetátalkotó munkáival mutatja nekünk az útat boldogabb és jobb élet felé. Az egész világ haladó emberisége szorosan felzárkózik a béke hatalmas bástyája, a Szovjetunió mellé, amely élén a\béke nagy zászlóvivőjével, Sztálin elvtárssal egyedül biztosítja számunkra a béke megőrzését. KURALLI JÓZSEF munkáslevelezö Korlát