Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-21 / 298. szám, péntek

„A szovjet nép tudatában van erejének és útja helyességének, megingathatatlan nyugalommal és a jövőbe vetett hittel folytatja nagy alkotómunkáját". (Berija elvtársnak az Októbe­ri Forradalom 34. évfordulója mondott ünnepi beszédéből.) Régmúlt időkről regél a sztálin­grádi sztyeppe, ugyanakkor azon­ban beszél a szovjet nép ragyogó jövőjéről is. Mély meghatottsággá: gondolunk vissza a hősökre, amikor ä sírhalmok s c nár csalmem to 1­jesen betemetett lövészárkok és bombatölcsérek mellett vezet e! utunk. A sztálingrádkörnyéki pus' ­tákon mindenütt megtalálhatjuk még a hatalmas ütközetek nyo­mait. Ezen a tájon Sztálin nevével fa' rott össze a mult, a jelen és a jövi A Volga-parton álló ősi, erődváros' már nem egyszer mentette meg Sztálin. Ö kezdeményezte a hatal­mas sztálingrádi traktorgyár épí tését s neki köszönhető, hogy ai egykor ósdi, piszkos és poros Cári ein virágzó kertvárossá fejlődött. Verdun és Dünkirchen is átszen­vedte a háború poklát, ott is látha­tók még a lövészárkok, a rozsda­marta német ágyúroncsok és drót­akadályok s a laboda alatt szintén lehet még találni repeszdarabokat. Ott azonban mindez „háborús erek­lye" a spekulánsok kezében. Ha jen­ki „turisták" érkeznek, A hogy meg­szemléljék az egykori csataterek „látványosságait", a spekulánsok dollárokért háborús emléktárgya­kat kínálgatnak a tengerentúli „ven­dégeknek". Sztálingrád, a hősi város, amely­nek harci dicsősége immár összefor­rott a munka, a nagy alkotás dicső­ségével, egészen más látványosságot tartogat a külföldi vendégek részé­re. A külföldiek a sztálingrádi hő­sök vérével megszentelt földön új erőt merítenek a világbékéért vívott harchoz. Láttuk itten az új Kína fiait és leányait, találkoztunk ko­reai ifjakkal, angol bányászokkal, francia dokkmíufrkásokkal, magyar parasztokkal és lengyel fémmunká­sokkal. — Hova küldik ezeket a trakto­rokat? — kérdezte a ' traktorgyár­ban a kínai küldöttség egyik tagja. — Kínába, — felelt az üzem mér­nöke. — Azt a szállítmányt pedig III Síd 1951 december 21 Három évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Szovjetunió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bi­zottsága határozatát: „A Szovjetunió európai részén létesítendő védő erdőövezetek ültetésének, víztartá­lyok építésének tervéről, amelyek biztosítsák a sztyeppék vízellátását és értnek következtében a magas termést." A nép ezt a tervet kezdeményezője után nevezte el: „Sztálini terv a természet átalakítására". A terv megvalósításán lelkesedéssel vesz részt az egész szovjetnép. A munka az egész építkezésen most a legfelelösebb szakaszához ér­" kezett. Megkezdődött az cimljansz­kajai vízierömü zsilipeinek és turbi­náinak szerelése, üzembe helyezik az első kész h ydro technikai berende­zéseket is. A Volga—Doh-csatorna medrét már végiig kikövezték, a Csendes Don vize pedig Cimljansz­kajanál most már új medrében höm­pölyög a vasbetongát nyílásain át a Azovi-tenger felé. A filmoperatőrök megörökítik még Sztálin elvtárs születésnap­ja tiszteletére indult szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozó­kat és az egyes munkahelyeken fo­lyó munkát, hogy elkészíthessük a „Volga-Don" című színes filmet. Visszatérye Moszkvába, átnéztük az eddigi felvételeket. Amikor vi­szontláttuk az ismerős tájakat, az építkezés nagyszerű harcosait, az új élet hőseit és alkotóit, hatalmas lel­kesedés fogott el bennünket. Ha­tártalan boldogság bemuta/tni a sztálini építkezéseket, az alkotásnak azt a pátoszát, amely Sztálin nevé­vel immár az egész szovjet népet magával ragadja. írták: F. Kiszeljov filmrendező, J. Rjabcsiltov forgatókönyvíró. letesen beszámolt eddigi tapasztala­tairól, sőt azt is megmondta vál­tótársának, hogy miképen lehetne még az ő csúcsteljesítményét is túl­szárnyalni. Még ott voltunk, amikor Alekszej Kondratjuk a brigádveze­tö útmutatása nyomán megdöntötte a korábbi rekordot: egy műszak alatt már 3150 köbméter földet mozgatott meg. Később Hudjakov és Kondratjuk az új munkamódszereket átadta több más exkavátorkezelönek is, így például Nikoláj Lukinnak, aki hamarossan túlszárnyalta mesterei­nek teljesítményeit. Ezidőszerint már nemcsak Hudjakov brigádja, hanem más brigádok is az újabb csúcs­eredmények színvonalain \ dolgoznak. A Nagy Októberi Szocialista For­rádalom évfordulója tiszteletére in­dult szocialista munkaverseny még tovább fokozta a munkanlendületet. Ebben a felfokozott teremtő ener­giában ismét megmutatkozott, hogy Lenin-Sztálin nagy eszméi napról napra mélyebben hatóinak a szov­jet emberek tudatába és megsokszo­rozzák erőiket, Sztálin itewépel — mutatott más gépekre — Bul­gáriába és Magyarországra küldjük. Sztálingrád alatt a kommuniz­mus két nagy építkezésének lehe­tünk tanúi és résztvevői. Szemünk előtt épül a sztálingrádi vízierőmű és a Volga—Don-csatorna. Az építők lelkesedése örömmel tölti el a szí­vet és azt a vágyat ébreszti filmes csoportunk minden tagjában, hogy mi is még lelkesebben végezzük mun­kánkat 'és adjuk tovább az alkoťô lelkesedést. Amikor a cimljanszkajai vasbe­tongát alapárka közelében filmez­tünk, egyszer öt munkás ment föl a 35 méter magas toronyba, ahon­nan filmfelvételeinket szoktuk ké­szíteni. A kotrógépek, a bulldózerek és a billenőszekrényes tehergépko­csik százai dolgoztak a munkahe­lyen, a 15-ös számú zsilipnél pedig a lépő exkavátorok — a szovjet techijika legújabb csodáinak — óriás­karjai mozogtak. — Milyen nagyszerű ez, filmes elvtársak, ne- vesztegessétek hát az időt! Várjuk tőletek a jó filmeket — mondotta Ivan Parfenov. Minden, ami már megvalósult és minden, amire törekszünk, vissza­tükröződik a kommunizmus giganti­kus építkezéseiben. A Volga—Don-csatorna torkolatá­nál, a 13-as számú zsilip közelében dolgozik az ,,Osztrovszkij"-exkavá­torbrigád, amelynek tagjai komszo­molifjak. Ez a munkahely egyike annak a sokszáz munkahelynek, ahol a kommunizmus építkezései­nek munkalázában új embertípus kovácsolódik. Ivan Hudjakov - brigádvezető nem­régiben rekordteljesítményt ért el: egy műszak alatt 3145 köbméter földet mozgatott meg „ES-1" típusú exkavátorjával. Amikor eljutott en­nek híre hozzánk is, felkerestük a brigádvezetőt, hogy filmen megörö­kítsük. Ivan Hudjakovot az exka­vátor kezelő kabinjában találtuk, bár munkaidejét már órákkal ez­előtt ledolgozta. Éppen váltótársát oktatta a maga új fogásaira. Rész­£Joszif IDissza rio n o v ics ^Szíálin / a béke nagy zászlóvivője "A vitág békeszerető emberei remény­kedő tekintetüket a legelső békehar­cos, loszif Visszarionovics Sztálin felé fordítják. Az imperialisták által kirobbantott háborúk az emberek tízmillióit pusz­tították el és felmérhetetlen anyagi, és kulturális értéktől fosztották meg az emberiséget. Míg a dolgozókra a há­ború csak szerencsétlenséget jelent, a halálgyárosok és halálkereskedők a milliók véréből kovácsolnak aranyat maguknak. A második világháború különlegesen magas profitot hozott az amerikai pénzmágnásoknak. Még alig hányt ki a világot pusz­tító tűzvész szörnyű fétiye, az ameri­kai, angol és francia imperialisták máris új agresszív háború kirobban­tásán fáradoznak. Világuralmi vágyaik megvalósítása, az új agresszív háború kirobbantása elé azonban hatalmas gátat emel a haladó emberiség békemozgalma, melynek élén a Szovjetunió és annak nagy vezére, a béke és a haladás zászlóvivője, Joszif Visszarionovics Sztálin áll. A Szovjetunió megalakulásának el­ső percétől kezdve a béke élharcosa volt. Lenin halála után Sztálin kidol­gozta és továbbfejlesztette a szovjet­állam külpolitikájának elveit és a Szovjetunió külpolitikáját a békés építőmunkának, a szocializmus győ­zelmének biztosítására irányította. Midőn a rabló hitleri 'fasizmus az angol, amerikai és francia tőkések támogatásával kirobbantották a má­sodik világháborút, Sztálin felhívást intézeti a világ békeszerető emberei­hez, hogy együttesen szigeteljék el, fékezzék meg az agresszorokat. Ek­kor azonban a háború erői túlsúlyban voltak a béke erői felett, s a fasiszta Németországot Ausztria, Csehszlová­kia és Lengyelország megszállása után a Szotjetunió ellen irányították. Abban reménykedtek, hogy a harcban mindkét ország elvérzik és ekkor egyedül maradva a porondon, ök dik­tálhatták a békefeltételeket. A sztálini sztrdtégía és taktika azonban keresztülhúzta a számításokat. A Szovjetunió győzelmesen, megerő­södve került ki a Nagy Honvédő Há­borúból, s az angol és amerikai kor­mány akkor kénytelen volt aláírni a tartós béke sztálini észtnéit kifejezés­re juttató jaltai és potsdami egyez­ményt. Az amerikai-angol imperialisták, felrúgva minden szerződést, eszeve­szetten fegyverkeznek, támadó tömbö­ket kovácsolnak, a népek független­ségét és szabadságát bilincsbeverő megalázó szerződéseket kényszerítenek az egyes országokra. Az emberiség óriási többsége a bé­ke, demokrácia és a szocializmus tá­bora köré tömörül, melynek mozgató­ja. lelkesítője és szervezője Joszif Visszarionovics Sztálin. Sztálin kö­nyörtelenül leleplezi a háborús uszí­tók minden fondorlatát és feltárja a szovjetállam külpolitikájának igazi békés tartalmát. Sztálin a világ népeit elszánt, ki­tartó harcra szólítja fel a háborús gyújtogatok ellen, egyben megmutatja a béke és a biztonság megszilárdítá­sának útját. Az amerikai-angol imperialisták ha­zugságokkal próbálják megtéveszteni a kapitalista országok dolgozóit, rá­galomhadjáratot indítottak a Szov­jetunió és a népi demokráciák ellen. Sztálin több ízben lerántotta a leplet az imperialista agresszorokról és rá­mutatott, hogy uz imperialisták atom­politikájukkal hogyan fenyegetik a békés országok népeit. Sztálin szétrombolta az USA atom­monopóliumáról szóló legendát, félre­érthetetlenül kijelentette/, hogy a Szov­jetunióban kísérletek folynak külön­böző űrméretű alombombákkal, s ez nagy riadalmat keltett az Egyesült Államok és csatlósainak berkeiben. A Szovjetunió azonban bár birtokában van az atomfegyvernek, kitart az atomfegyver alkalmazásának eltiltását követelő álláspont mellett. Ez újabb ékes bizonyítéka a Szovjetunió békés külpolitikájának, mely még jobban megszilárdította a béke híveinek meg­győződését, hogy a Szovjetuniónak, a béke támaszának ereje megrendíthe­tetlen. / A Béke Világtanács stockholmi fel­hívását több mint 500. millió ember támogatta lelkes aláírásával, s az öt nagyhatalom megegyezését követelő felhívást már eddig több mint 560 millió írta alá. A Szovjetunióban fo­lyó aláírásgyűjtési mozgalom a szov­jet hazafiakból újabb hatalmas mun­kalendületet váltott ki. A szovjetnép alkotó munkalendülete híven tükrözi vissza a kommunizmust építő szovjetemberek békevágyát. A Szovjetunióban folyó nagy sztálini építkezések sikeres megvalósulása, az új vízierőmiíóriások, öntözőrendszerek építése, a szocialista gazdaság és kul­túra további hatalmas fellendülése világszerte örömmel és büszkeséggel tölti el a béke híveit. A béke hívei magasra emelik a zászlót, melyet: ott ragyog a béke lagnagtjobb harcosának, Joszif Visz­szarionovics Sztálinnak neve. A szovjetnép segítségével nevelődnek át hazánk dolgozói Szabadon élünk, építkezünk, igyekszünk kiküszöbölni a kapita­lizmus itt maradt^ csökevényeit, hogy mentesülve minden megalku­vástól, konzervativizmustól, életünk minden mozzanatában gyorsabban tudjunk haladni célunk felé. Ebben a kemény harcban legnagyobb segítőtársunk a hatal­mas 'Szovjetunió dicső vezérével, Sztálin elvtárssal. Neki köszönhetjük, hogy ma szaba­don építkezhetünk, hogy életszínvo­nalunk állandóan emelkedik, hogy ötéves tervünket teljesíteni tudjuk. Igen, mi becsületes dolgozók szeretjük a szovjetnépet, annak lángsezü vezérét, Sztálin elvtársat, mert érezzük az ö önzetlen segítsé­gét. Az ő tanítását olvasva edződünk a jövő embereivé, az igazság legyőzhetetlen harcosaivá, hogy képesek legyünk harcolni a ki zsákmányolás ellen és a kom­munizmus megvalósításáért. A szovjetnép segítségével nevelőd­nek át hazánk dolgozói a szocia­lista munka hőseivé, mint amilye­nek Svoboda, .Slabej és Miska elv­társak. Ezek az elvtársak a szov­jet munkamódszerek alkalmazá­sával hírnévre tettek szert dolgozóink között. A szovjet népnek köszönhetjük, hogy hazánkban a szocialista munkaverseny bevezeté­sével szép eredményeket érünk el. Becsüljük s szeretjük a Szovjet­uniót, igyekezzünk meghálálni az ö önzetlen segítségét azzal, hogy még többet fogúink tőle tanulni, többet fogunk olvasni hatalmas győzelmei­ről, munkaeredményeiről, amivel népének a jobb jövö felé vezető biz­tos, útjának alapjait rakja le. Valamennyien nagyon jól tudjuk, miért s~órja vádoló hazug szavait özönével a Szovjetunióra a bel- és külföldi reakció. Tudjuk, hogy ez­zel szeretné megtéveszteni népün­ket. Igy szeretné a Szovjetunió el­len hangulatot kelteni népeinkben és testvérgyilkos háborút kirobban­tani, de minden igyekezete hiába­való, mert célját sohasem fogja el­érni. Dolgozó népünk nagyon jól tudja, hogy mit köszönhet a Sžovjet­undónak és ha egyszer kénytelen lesz fegyvert fogni, azt csakis a re­akció ellen teszi. Nem akarjuk, hogy nálunk is milliók és milliók legye­nek munkanélkül, mint ahogy a kapitalista világban volt, és ahogy van ott most is, a nyugati vazullus államokban. Nem akarjuk, hogy be­csületes dolgozóink börtönbe kerül­jenek, mint ahogy Görögországban történik, vagy más, nyugati orszá­gokban. Mi szabadon akarunk élni, dol­gozni akarunk, az egész haladó emberiség boldog életét akarjuk felépíteni, ahol nincs munkanél­küliség, nincs nyomor, ahol a munkásosztály és a parasztság kizsákmányolástól mentesen halad a jobb élet felé. Mindehhez a segítséget nem vár­hatjuk a gyilkos nyugattól, amely ma is kíméletlenül lép fel a koreai néppel szemben, mert szabadsága kivívásáért harool. Mi a segítséget csupán a marx-leninizmus fegyveré­vel felvértezett Szovjetuniótól vár­juk, amely hatalmas építkezéseivel, természetátalkotó munkáival mutatja nekünk az útat boldogabb és jobb élet felé. Az egész világ haladó emberisége szo­rosan felzárkózik a béke hatalmas bástyája, a Szovjetunió mellé, amely élén a\béke nagy zászlóvivőjével, Sztálin elvtárssal egyedül biztosít­ja számunkra a béke megőrzését. KURALLI JÓZSEF munkáslevelezö Korlát

Next

/
Thumbnails
Contents