Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)
1951-12-21 / 298. szám, péntek
1951 decembe 21 — — UJS70 A sztálini stratégia és katonai tudomány legyőzhetetlen! i\ szovjet katonai ideológia, a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra lenini-sztálini elméletén alapul. Szoros kapcsolatban áll a sízovjet társadalmi és államrendszer fejlődésével. Abból indul _kí, hogy az imperializmus egyenlőtlen fejlődése új háborúkat szül és a szocializmus országainak állandó készenlétben kell állniok, hogy viszszaverjék az imperialisták minden támadását. A szovjet katonai tudomány érvényesíti a Bolsevik Párt és a szovjet kormány politikáját, irányvonalát, a szocialista haza védelmének szakaszán. A szovjet katonai ideológia legnagyobb fejlesztője J. V. Sztálin generalisszimusz. Sztálin továbbfejlesztette a marxizmus-leninizmust, és ez visszatükröződött a szovjet katonai tudomány új, egészségesebb alapokon való építésében is. Tanítása alapján ma ez a tudomány nemcsak szorosan katonai jellegű, mivel nem lehet egymástól elszakítani, elszigetelni a politikai és katonai kérdéseket. Ez annyit jelent, hogy a politika, mint a gazdasági, osztályérdekek, az osztályharc koncentrált kifejezője, lényege a katonai kérdéseknek. A sztálini katonai tudomány korank háborúira úgy tekint, mint a politika folytatására és ezeket a kapitalizmus általános válságának megvilágításában értelmezi. A lenini-sztálini tanítás szerint végetért a háborúk manufakturális időszaka és a gépék időszakába jutottunk, amely minó'ségileg különbözik az előbbitől. M ár a beavatkozók elleni háború során megmutatkozott a feltörő, sztálini katonai tudomány hatalmas túlsúlya a burzsoá katonai elméletek felett és ugyanakkor szoros öszszefüggése a politika kérdéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a Bolsevik Párt le tudta leplezni Trockij ellenségkezérejátszó áruló ténykedését. Kolcsak és Denyikin ellen a Vörös Hadsereg csapatai Sztálin elvtárs irányításával győztek. Hiába folytatta. Trockij, az imperialisták bérence, bomlasztó politikáját, hiába akarta a hadseregben eltorzítani a Párt katonai póíitikáját, az éberen őrködő Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin elvtársak megakadályozták gaz tervei keresztülvitelét és a szovjet hatalom fényes győzelmet aratott a külföldi beavatkozók ellen. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetében a Vörös Hadsereg győzelme többek között azzal van megokolva, hogy „politikai felvilágosításával olyan vezetők foglalkoztak, mint Lenin, Sztálin, Molotov, Kalinyin, Szverdlov, Kagánovics, Ordzsonikidze, Kirov. Kujbysev, Mlkoján, Zsdánov, Andréjev, Petrovszkij, Jaroszlávszkij, Dzerzsinszkij, Sesadenko, Meehlisz Chruscsov, Svernjik, Skirjátov, és mások". A történelem azt tanítja, hogy J. V. Sztálin elvtárs már az intervenciósok és a fehérek elleni harcok során nemcsak, mint bölcs ideológus, politikus, mint zseniális szervező tűnt ki, hanem már ekkor megmutatta, hatalmas hadvezéri képességeit, tudását apiikálni a marx-leninizmus tanítását a katonai tudomány terén is. Megmutatkozott ez később is az iparosítás, a kollektivizáció, és az ötéves tervek éveiben, amikor Sztálin elvtárs nagy súlyt fektetett a Vörös Hadsereg fejlesztésére és erősítésére abban a tudatban, hogy csak a proletárdiktatúra megszilárdítása hozza közelebb az osztálynélküli társadalmat és hogy ennek elérése után is a kapitalista országok által körülvéve szükséges, hogy a szovjet államhatalom bizonyos funkciói megmaradjanak, különösképpen a külpolitikai vonatkozásnak. Sz táliri elvtárs hadvezéri zsenialitása pedig a legkidomborodóbban a Nagy Honvédő Háborúban mutatkozott meg, 1941 június 22-én támadták meg a fasiszták a Szovjetuniót. A meglepetés és az, hogy a német egységek már két éve háborúskodtak, kádercsapatokká váltak, okozta a szovjet csapatok mgy kezdeti visszavonulását a háború első hónapjaiban. Azonban már ekkor az aktív védelem sztálini stratégiája segítségével a szovjet csapatok hatalmas csapásokat mértek a fasiszta betolakodókra, úgyhogy az ellenség vesztesége négy és féi millió katona volt. 1941 július 3-án Sztálin eJvílárs történelmi íontosságú beszédet mondott. Ez a beszéd mozszervezőképessége. Ezek a tényezők, párosulva a bölcs sztálini stratégiával, döntötték el a sztálingrádi csata sorsát, amely határozott fordulatot jelentett a Honvédő Háborúban, úgy, mint az egész 1943-as év, mivel a kurszki csatától kezdve a szovjetiiadak döntő támadásba mentek át, amely Berlin elestével fejeződött be. gósította az egész oyszág valamenynyi dolgozóját, új erőt öntött aSzovjetunió népeibe, a nagy veszély hangsúlyozásával egyben rámutatott arra, hogy a fasiszta hitleri hadsereget épp úgy le lehet győzni és le is lesz győzve, mint ahogy szétverték Napoleon és Vilmos hadseregeit, Sztálin elvtárs ezekkel a szavakkal mozgosította az országot: A fasiszta Németország elleni háborút nem tekinthetjük közönséges háborúrak. Ez nemcsak két hadssreg közötti háború. Ez a háború egyben az egész szovjetnép nagy háborúja a német fasiszta haderők ellen. A fasiszta elnyomók elleni, az egész népet felölelő Honvédő Háborúnak nemcsak az a céj* ja, hogy az országunk fölött tornyosuló veszélyt megszüntesse, hanem az is, hogy segítsük Európa minden népét, mely a német fasizmus igája alatt nyög." 1941 őszén a németek határozott támadást intézteik Moszkva ellen. A moszkvai csatában aratta a Szovjet Hadsereg az első döntő győzelmet a fasiszták felett, J. V, Sztálin közvetlen irányításával és vezetésével, aki az Állami Védelmi Bizottság élén állt. A moszkvai csata után, amint arra Sztálin elvtárs rámutatott, nem befolyásolta már a háború kimenetelét olyan mellékkörülmény, mint a váratlanság tényezője, hanem más, állandó körülmények: a hátország szilárdsága, a hadsereg szelleme, a hadosztályok mennyisége és minősége, a hadsereg fegyverzete, a parancsnoki állomány 1944-ben Sztálin elvtárs vezetésével a szovjetcsapatok tíz kemény csapást mértek a fasisztákra. Ez a tíz sztálini csapás hozta meg a Szovjetunió népei és ugyanakkor az európai leigázott népek szabadságát is. A Nagy Honvédő Háborúban aratott nagyszerű győzelemnek — '.ehát — egyik döntő tényezője az volt, hogy Sztálin generalisszimusz zseniálisan vezette és irányította úgy a front harcát, mint a hátország megfeszített munkáját. Ebben a háborúban nemcsak a Szovjetunió népei győzedelmeskedtek, hanem a sztálini katonai tudomány, hadvezetés, stratégia és taktika, a burzsoá stratégia és taktika felett. A háború után és ma a V jSzovjetunló áll a népek békeharca élén. A szovjet katonai tudomány, a sztálini tudomány elítéli úgy a paeifizmust, mint a militarizmust. A kiélesedett nemzetközi helyzetben, az imperialista háborús provokációk korában, Sztálin a béke generaliszszimiľ-za, Sztálin a béke következetes, akár fegyverrel való megvédésének nagy harcosa valamennyiünkhöz, a békeszerető és a békéjüket megvédeni akaró és tudó milliókhoz fordul szavaival: „Az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet, és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni." G. I. BENJÁMIN LÁSZLÓ: cA liild és az embeji (Részlet a Szovjetunió beli útról cimü versciklusból) Faházakon facsipke. Nyírfák. Erdők, Szántóföld. Kolhozok. Feltárja kincseit — s nyitott tenyérrel ontja szét a síkság. Te kézfogásra nyílt tenyér! Aki hozzádér 3 hazaér. Bedőlt árkok, mint sebhelyek, földed megannyi forradása jelzik, hogy a bö^z hadsereg hol gyűlt halálps támadásra. S a kéz begörbült — se marokban aki ellenség, összeroppan. Hány kalandor vak dühe tombolt e földön! — hol van a nyoma f Büszkén tekint nyugatra Péter, kígyót tipor nagy érclova. i És mi maradt Napóleonból t — Sándor cár emlékoszlopa.... S hol a fehérek légiója, , poklokból verbuvált hadat Erösebb volt az Auróra egyetlen dörgő szózata. S kinyílt a petrográdi hóban a kommunizmus százada. Kommunizmus! E foglalatban — tisztábban, mint a drágakő Szovjetföld! minden egy fiadban ezer színben, ezer alakban csillog a jóság és erő, Hatalmas vagy és egyszerű! Hatalmas vagy te és nyugalmas s átlátszó, mint a tengerek; mélyedből táplálsz milliókat s játszik benned a kisgyerek _ de viharodban bármi törpe kalózhajója összetörne. gét nap, két éjtszáka, robogva, a gyors ukrán földön repít — harmadnap felmutatta Moszkva csillagos, büszke tornyait. Hömpölygő nép a Kreml töveoen — vérsejtek a világ szivében. S a Néva két partját bejárva néztem a szűk utcát, ahol Puskin felkészült párbajára s a holt lelkekről irt Gogolj. S a Szmolniban egy szoba — ott Vladimír Iljics dolgozott. Átrepültük a Kaukázust, elhagytuk az ősz Kazbeket. Hörgött a gép, mint aki lázas, hánykódott, mint a nagybeteg. Lenn, összecsapva nyers szelekkel, tajtékzott a Fekete Tenger. Fenn a magasban — és ezer gép sistergése között a gyárban, s a grúz parton, hol januárban is zöldülnek a teacserjék s a Néva jegén, s a Vörös Tér haván — köszöntlek, drága testvér! Én nyelvedet nem ismerem, (magam előtt is szégyenemre) te azt sem vetetted szememre, te csak segítettél nekem, mert tudtad rólam, hogy nyitott szivedből könnyen olvasok. \ És megnyitottad szivedet, mely tiszta, mint Ukrajna sikja. Népemnek szóló üzenet és szeretet volt ott felírva. S amit elolvastam, híven jegyezte szemem és szívem. SZERGEJ MIHALKOV: kCaloviayióla a szoojef alomról Ami tőlünk telt, megtettük, Erőinket számbavettük, Szívem, ajkam mosolyog — Remekül ment a dolog. Amit kezdtünk, szép siker lett, Pont ott robbant, ahol kellett! Nyugodtan kimondhatom: Szovjet atom — jó atom! Kezdjük el csak! Fejet fel csak! Tudni kell csak! Hajahuj! Csüggj a népen! Érdekében Dolgozz, fáradj, és — tanulj! Mikor ezt egy másik ország Újságai kiszagoltáJk, Lármát csaptak, éktelent: s Ti tkunk előnyt nem jelent! Lám, az orosz éppúgy tudja Az atomnak mi a nyitja. Hogy merészel ilyet tenni? Truman, Attlee neki semmi? Füst és pára Sorsa vái Dicső párra, Hahaha! Achesontól, Morrisontól Jött e már jó valaha? Sztálin elvtárs maga mondta, Konstatáltuk: hat a bomba, Ily kisérletféle még Lesz hazánkban épp elég. Lesz is bomba, van is bomba, S aki ezt nem érti, bamba. Bizony hogy van, de nem arra Hogy a földet elpusztítsa. Angol, jenki Tőlünk senki Ne vesszen ki Ukmukfuk! Kiki éljen, Mit se féljen, Nincs helyén, urak, a drukk! Nem, a rontó erőnek mi, Csak mi fogunk gátat vetni, S nem gyásznak, de vigalomnaii Lesz hozója az atom-mag, Mig, ha hallgatnánk tirátok, Egyedül ti gyártanátok, S az atomerő, a vak, Titeket szolgálna csak, Wallstreet-sztárnak, Bombagyárnak, Halálbárnak, Oho-hó! Ám e ferde, Kerge tervbe Beleszólnunk, az a jó! Ami tőlünk telt, megtettük, Erőinket számbavettük, Szívem, ajkam mosolyog — Remekül ment a dolog. Amit kezdtünk, szép siker lett, Pont ott robbant, ahol kellett! Nyugodtan kimondhatom: Szovjet, atom — jó atom! Kezdjük el csak! Fejet fel csak! Tudni kell csak! Hajahuj! Csüggj a népen! Érdekében Dolgozz, fáradj, és — tanulj! Gáspár Endre fordítása. I MMMMHMMMMMMM Mt HHMH MI HI MHH UJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8-10 sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Főés felelősszerkesztö Lőrincz Gyula. Feladó és irányitó póstahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Elöfiztés 1 évre 540 , y z évr e 270—, íi évre 135.—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.—. % évre 75.—, % évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTÁRral együtt 100 Kčs.
