Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-21 / 298. szám, péntek

1951 decembe 21 — — UJS70 A sztálini stratégia és katonai tudomány legyőzhetetlen! i\ szovjet katonai ideológia, a szocialista forradalom és a proletár­diktatúra lenini-sztálini elméletén alapul. Szoros kapcsolatban áll a sízovjet társadalmi és államrend­szer fejlődésével. Abból indul _kí, hogy az imperializmus egyenlőtlen fejlődése új háborúkat szül és a szo­cializmus országainak állandó ké­szenlétben kell állniok, hogy visz­szaverjék az imperialisták minden támadását. A szovjet katonai tudo­mány érvényesíti a Bolsevik Párt és a szovjet kormány politikáját, irányvonalát, a szocialista haza vé­delmének szakaszán. A szovjet katonai ideológia legna­gyobb fejlesztője J. V. Sztálin ge­neralisszimusz. Sztálin továbbfej­lesztette a marxizmus-leninizmust, és ez visszatükröződött a szovjet ka­tonai tudomány új, egészségesebb alapokon való építésében is. Tanítá­sa alapján ma ez a tudomány nem­csak szorosan katonai jellegű, mivel nem lehet egymástól elszakítani, elszigetelni a politikai és katonai kérdéseket. Ez annyit jelent, hogy a politika, mint a gazdasági, osz­tályérdekek, az osztályharc koncen­trált kifejezője, lényege a katonai kérdéseknek. A sztálini katonai tu­domány korank háborúira úgy te­kint, mint a politika folytatására és ezeket a kapitalizmus általános vál­ságának megvilágításában értelme­zi. A lenini-sztálini tanítás szerint végetért a háborúk manufakturális időszaka és a gépék időszakába ju­tottunk, amely minó'ségileg különbö­zik az előbbitől. M ár a beavatkozók elleni hábo­rú során megmutatkozott a feltörő, sztálini katonai tudomány hatalmas túlsúlya a burzsoá katonai elméle­tek felett és ugyanakkor szoros ösz­szefüggése a politika kérdéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a Bolsevik Párt le tudta leplezni Trockij ellen­ségkezérejátszó áruló ténykedését. Kolcsak és Denyikin ellen a Vörös Hadsereg csapatai Sztálin elvtárs irányításával győztek. Hiába folytat­ta. Trockij, az imperialisták bérence, bomlasztó politikáját, hiába akar­ta a hadseregben eltorzítani a Párt katonai póíitikáját, az éberen őrkö­dő Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin elvtársak megakadályozták gaz tervei keresztülvitelét és a szovjet hatalom fényes győzelmet aratott a külföldi beavatkozók ellen. A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának történetében a Vö­rös Hadsereg győzelme többek kö­zött azzal van megokolva, hogy „po­litikai felvilágosításával olyan veze­tők foglalkoztak, mint Lenin, Sztá­lin, Molotov, Kalinyin, Szverdlov, Kagánovics, Ordzsonikidze, Kirov. Kujbysev, Mlkoján, Zsdánov, André­jev, Petrovszkij, Jaroszlávszkij, Dzerzsinszkij, Sesadenko, Meehlisz Chruscsov, Svernjik, Skirjátov, és mások". A történelem azt tanítja, hogy J. V. Sztálin elvtárs már az in­tervenciósok és a fehérek elleni har­cok során nemcsak, mint bölcs ideo­lógus, politikus, mint zseniális szer­vező tűnt ki, hanem már ekkor megmutatta, hatalmas hadvezéri képességeit, tudását apiikálni a marx-leninizmus tanítását a kato­nai tudomány terén is. Megmutatko­zott ez később is az iparosítás, a kollektivizáció, és az ötéves tervek éveiben, amikor Sztálin elvtárs nagy súlyt fektetett a Vörös Hadsereg fejlesztésére és erősítésére abban a tudatban, hogy csak a proletárdik­tatúra megszilárdítása hozza köze­lebb az osztálynélküli társadalmat és hogy ennek elérése után is a ka­pitalista országok által körülvéve szükséges, hogy a szovjet államhata­lom bizonyos funkciói megmaradja­nak, különösképpen a külpolitikai vonatkozásnak. Sz táliri elvtárs hadvezéri zse­nialitása pedig a legkidomborodób­ban a Nagy Honvédő Háborúban mutatkozott meg, 1941 június 22-én támadták meg a fasiszták a Szovjet­uniót. A meglepetés és az, hogy a német egységek már két éve hábo­rúskodtak, kádercsapatokká váltak, okozta a szovjet csapatok mgy kezdeti visszavonulását a háború el­ső hónapjaiban. Azonban már ekkor az aktív védelem sztálini stratégiá­ja segítségével a szovjet csapatok hatalmas csapásokat mértek a fa­siszta betolakodókra, úgyhogy az el­lenség vesztesége négy és féi millió katona volt. 1941 július 3-án Sztá­lin eJvílárs történelmi íontosságú beszédet mondott. Ez a beszéd moz­szervezőképessége. Ezek a tényezők, párosulva a bölcs sztálini stratégiá­val, döntötték el a sztálingrádi csa­ta sorsát, amely határozott fordula­tot jelentett a Honvédő Háborúban, úgy, mint az egész 1943-as év, mi­vel a kurszki csatától kezdve a szovjetiiadak döntő támadásba men­tek át, amely Berlin elestével feje­ződött be. gósította az egész oyszág valameny­nyi dolgozóját, új erőt öntött a­Szovjetunió népeibe, a nagy veszély hangsúlyozásával egyben rámutatott arra, hogy a fasiszta hitleri hadse­reget épp úgy le lehet győzni és le is lesz győzve, mint ahogy szétver­ték Napoleon és Vilmos hadseregeit, Sztálin elvtárs ezekkel a szavakkal mozgosította az országot: A fasiszta Németország elleni háborút nem tekinthetjük közönsé­ges háborúrak. Ez nemcsak két hadssreg közötti háború. Ez a há­ború egyben az egész szovjetnép nagy háborúja a német fasiszta haderők ellen. A fasiszta elnyomók elleni, az egész népet felölelő Hon­védő Háborúnak nemcsak az a céj* ja, hogy az országunk fölött tor­nyosuló veszélyt megszüntesse, ha­nem az is, hogy segítsük Európa minden népét, mely a német fasiz­mus igája alatt nyög." 1941 őszén a németek határozott támadást intézteik Moszkva ellen. A moszkvai csatában aratta a Szov­jet Hadsereg az első döntő győzel­met a fasiszták felett, J. V, Sztálin közvetlen irányításával és vezetésé­vel, aki az Állami Védelmi Bizott­ság élén állt. A moszkvai csata után, amint arra Sztálin elvtárs rá­mutatott, nem befolyásolta már a háború kimenetelét olyan mellék­körülmény, mint a váratlanság té­nyezője, hanem más, állandó körül­mények: a hátország szilárdsága, a hadsereg szelleme, a hadosztályok mennyisége és minősége, a hadsereg fegyverzete, a parancsnoki állomány 1944-ben Sztálin elvtárs vezetésé­vel a szovjetcsapatok tíz kemény csapást mértek a fasisztákra. Ez a tíz sztálini csapás hozta meg a Szovjetunió népei és ugyanakkor az európai leigázott népek szabadságát is. A Nagy Honvédő Háborúban aratott nagyszerű győzelemnek — '.ehát — egyik döntő tényezője az volt, hogy Sztálin generalisszimusz zseniálisan vezette és irányította úgy a front harcát, mint a hátor­szág megfeszített munkáját. Ebben a háborúban nemcsak a Szovjetunió népei győzedelmeskedtek, hanem a sztálini katonai tudomány, hadveze­tés, stratégia és taktika, a burzsoá stratégia és taktika felett. A háború után és ma a V jSzov­jetunló áll a népek békeharca élén. A szovjet katonai tudomány, a sztá­lini tudomány elítéli úgy a paeifiz­must, mint a militarizmust. A kiéle­sedett nemzetközi helyzetben, az imperialista háborús provokációk korában, Sztálin a béke generalisz­szimiľ-za, Sztálin a béke következe­tes, akár fegyverrel való megvédé­sének nagy harcosa valamennyiünk­höz, a békeszerető és a békéjüket megvédeni akaró és tudó milliókhoz fordul szavaival: „Az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet, és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni." G. I. BENJÁMIN LÁSZLÓ: cA liild és az embeji (Részlet a Szovjetunió beli útról cimü versciklusból) Faházakon facsipke. Nyírfák. Erdők, Szántóföld. Kolhozok. Feltárja kincseit — s nyitott tenyérrel ontja szét a síkság. Te kézfogásra nyílt tenyér! Aki hozzádér 3 hazaér. Bedőlt árkok, mint sebhelyek, földed megannyi forradása jelzik, hogy a bö^z hadsereg hol gyűlt halálps támadásra. S a kéz begörbült — se marokban aki ellenség, összeroppan. Hány kalandor vak dühe tombolt e földön! — hol van a nyoma f Büszkén tekint nyugatra Péter, kígyót tipor nagy érclova. i És mi maradt Napóleonból t — Sándor cár emlékoszlopa.... S hol a fehérek légiója, , poklokból verbuvált hadat Erösebb volt az Auróra egyetlen dörgő szózata. S kinyílt a petrográdi hóban a kommunizmus százada. Kommunizmus! E foglalatban — tisztábban, mint a drágakő Szovjetföld! minden egy fiadban ezer színben, ezer alakban csillog a jóság és erő, Hatalmas vagy és egyszerű! Hatalmas vagy te és nyugalmas s átlátszó, mint a tengerek; mélyedből táplálsz milliókat s játszik benned a kisgyerek _ de viharodban bármi törpe kalózhajója összetörne. gét nap, két éjtszáka, robogva, a gyors ukrán földön repít — harmadnap felmutatta Moszkva csillagos, büszke tornyait. Hömpölygő nép a Kreml töveoen — vérsejtek a világ szivében. S a Néva két partját bejárva néztem a szűk utcát, ahol Puskin felkészült párbajára s a holt lelkekről irt Gogolj. S a Szmolniban egy szoba — ott Vladimír Iljics dolgozott. Átrepültük a Kaukázust, elhagytuk az ősz Kazbeket. Hörgött a gép, mint aki lázas, hánykódott, mint a nagybeteg. Lenn, összecsapva nyers szelekkel, tajtékzott a Fekete Tenger. Fenn a magasban — és ezer gép sistergése között a gyárban, s a grúz parton, hol januárban is zöldülnek a teacserjék s a Néva jegén, s a Vörös Tér haván — köszöntlek, drága testvér! Én nyelvedet nem ismerem, (magam előtt is szégyenemre) te azt sem vetetted szememre, te csak segítettél nekem, mert tudtad rólam, hogy nyitott szivedből könnyen olvasok. \ És megnyitottad szivedet, mely tiszta, mint Ukrajna sikja. Népemnek szóló üzenet és szeretet volt ott felírva. S amit elolvastam, híven jegyezte szemem és szívem. SZERGEJ MIHALKOV: kCaloviayióla a szoojef alomról Ami tőlünk telt, megtettük, Erőinket számbavettük, Szívem, ajkam mosolyog — Remekül ment a dolog. Amit kezdtünk, szép siker lett, Pont ott robbant, ahol kellett! Nyugodtan kimondhatom: Szovjet atom — jó atom! Kezdjük el csak! Fejet fel csak! Tudni kell csak! Hajahuj! Csüggj a népen! Érdekében Dolgozz, fáradj, és — tanulj! Mikor ezt egy másik ország Újságai kiszagoltáJk, Lármát csaptak, éktelent: s Ti tkunk előnyt nem jelent! Lám, az orosz éppúgy tudja Az atomnak mi a nyitja. Hogy merészel ilyet tenni? Truman, Attlee neki semmi? Füst és pára Sorsa vái Dicső párra, Hahaha! Achesontól, Morrisontól Jött e már jó valaha? Sztálin elvtárs maga mondta, Konstatáltuk: hat a bomba, Ily kisérletféle még Lesz hazánkban épp elég. Lesz is bomba, van is bomba, S aki ezt nem érti, bamba. Bizony hogy van, de nem arra Hogy a földet elpusztítsa. Angol, jenki Tőlünk senki Ne vesszen ki Ukmukfuk! Kiki éljen, Mit se féljen, Nincs helyén, urak, a drukk! Nem, a rontó erőnek mi, Csak mi fogunk gátat vetni, S nem gyásznak, de vigalomnaii Lesz hozója az atom-mag, Mig, ha hallgatnánk tirátok, Egyedül ti gyártanátok, S az atomerő, a vak, Titeket szolgálna csak, Wallstreet-sztárnak, Bombagyárnak, Halálbárnak, Oho-hó! Ám e ferde, Kerge tervbe Beleszólnunk, az a jó! Ami tőlünk telt, megtettük, Erőinket számbavettük, Szívem, ajkam mosolyog — Remekül ment a dolog. Amit kezdtünk, szép siker lett, Pont ott robbant, ahol kellett! Nyugodtan kimondhatom: Szovjet, atom — jó atom! Kezdjük el csak! Fejet fel csak! Tudni kell csak! Hajahuj! Csüggj a népen! Érdekében Dolgozz, fáradj, és — tanulj! Gáspár Endre fordítása. I MMMMHMMMMMMM Mt HHMH MI HI MHH UJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8-10 sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és felelősszerkesztö Lőrincz Gyula. Feladó és irányitó póstahivatal: Bra­tislava II. Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Elöfiz­tés 1 évre 540 , y z évr e 270—, íi évre 135.—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—. % évre 75.—, % évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTÁR­ral együtt 100 Kčs.

Next

/
Thumbnails
Contents