Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-20 / 297. szám, csütörtök

III Síd 1951 december 532 A perbetei szövetkezeti tagok az idei tapasztalatokon okulva készítik el a jövő évi terveket A decemberi fagyos szél süvítve száguld végig Perbete utcáin. A Cudar idő még a kutyákat is védett helyre kényszeríti. Az állandóan népes utcák most olyanok, mintha kihalt volna belőlük az élet. De rti%is csak megnyílik az egyik kapu és kilép rajta egynéhány kucsmás ember. Erősen vitatkoznak valamin, majd eltűnnek az utca kanyarulatában. Az épület, melyből a vitatkozó emberek kiléptek, a perbetei szövetkezet irodája. Az iroda most olyan, mint a megbolygatott méhkas, Ri-beszállíngóznak a szövetkezeti tagok. A helyiségben lévő emberek arcán látszik,, hogy komoly feladatokkal küzdenek. A kérgeskezti szövetkezeti tagok ceruzát szorongatnak kezükben és valami nagyon fontos dolgon törik a fejüket. Meg ls érthető ez a nagy fontoskodás, mert a szövetkezet vezetősége az 1952-es évre most dolgozza kí a termelési és a pénzügyi tervet Az ez évi tapasztalatok minden egyes szövetkezeti tag előtt bebizonyították azt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás egyik legfontosabb alapja a jól kidolgozott termelési és pénzügyi terv. Ezzel, minden egyes szövetkezeti tag tisztában van és az ez évi tervnél sokkal jobb tervet akarnak készíteni a jövö évre. A szövetkezet vezetősége a terv kidolgozását másképpen csinálja most, mint a múltban csinálta. Elsősorban is a terv kidolgozását nemcsak a vezetőség végzi. Nem úgy mint' a mult évi terv kidolgozásánál, amikor egy pár vezető személyiség készítette a tagságtól elszigetelten. Perbetén is úgy történt, hogy a jáftsi politikai instruktor a szövetkezet egynéhány vezetőjével összeült és kidolgozták a tervet. E terv szerint kellett aztán a szövetkezeti tagságnak dolgoznia, akár jó voU az, akár nem. A jövö évi terv kidolgozásában ezt a módszert elvetették. Igaz, hogy most is a szövetkezet vezetősége állítja össze az irányszámokat, csakhogy ezzel nem ér véget a terv kidolgozása. A vezetőség által feltüntetett számok csak hozzávetőlegesek. Ezek a számok csak akkor lesznek érvényesek, ha már a szövetkezet tagsága is jóváhagyja Azlirányszámok megáUapítlfcsa után a munkatervet csoportonként szétosztják. Minden csoportvezető megkapja a csoport tervét és ezt a tervet a csoport mégegyszer megtárgyalja és csak aztán lép érvénybe. Ez azért szükséges, hogy akkor a szövetkezeti tagok nem mondhatják azt, hogy a szövetkezet vezetősége a munkanormákat rájuk diktálta. Minden szövetkezeti tagnak joga van hozzászólni a tervhez és azon javítani. Ez nagyon fontos, mert tapasztalatból tudjuk jól, hogy a legjobb javaslatok, újítások közvetlenül a munkahelyekről kerülnek ki. A jövő évi terv szerint a munkacsoportok munkamegszervezésébe is lényeges változást visznek be. A jövő évben nem lesz önálló dohányés zöldségtermelő csoport. Ez az indítvány is a szövetkezeti tagok soraiból került ki. Ezt a határozatot azért hozták, hogy a csoportok egyformán kivegyék résizüket mindennemű munkából. A dolog onnan indult ki, hogy a szövetkezeti tagok szerint a kertészetben dolgozók kevesebb munkával is többet tudtak keresni, mint a többi termelőcsoportok. Ez lehetséges, de itt a hibát a mult évi munkanormák kidolgozásánál követték el. Vagyis a normák a kertészetben gyengék voltak. Hogy az ilyen dolgokat a szövetkezeti tágok a jövőben elkerülhessék, egyik csoport a másikra ne tudjon mutogatni, úgy határoztak, hogy a csoportokat egyformán szervezik meg, hogy minden csoport minden munkából egyenlően fogja kivenni a részét. Ezért látták szükségesnek a kertészcsoport feloszlatását. A kertészcsoport feloszlatása alatt nem azt kell értenünk, hogy a szövetkezet ezekután már nem fog kertészettel foglalkozni. Ellenkezőleg. A kertészet megmarad, csak a termelés fel lesz osztva a csoportok között. Ezzel az intézkedéssel annak a káros' jelenségnek is elejét veszik, amely ez év tavaszán a zöldség palántálásánál mutatkozott, hogy a tavaszi esőzés alkalmával, amikor legjobb a palántákat kiültetni, a zöldségtermelőcsoporton kívülálló szövetkezeti tagok inkább otthon ültek, sem hogy segítettek volna a palánták kiültetésében. Ha a zöldségtermelést csoportonként fogják kiosztani, az ilyen jelenségek meg fognak szűnni, mert minden csooort arra fog törekedni, hogy minél hamarább bevégezze a reájuk váró munkát. A szövetkezet tagjai amikor így mérlegre teszik az elmúlt év eredményeit és hátrányait, tisztán látják, hogy melyek voltak azok a hibák, amik a szövetkezetet gátolták a fejlődésben. A perbetei szövetkezetben lényeges hiba mutatkozott a munka,verseny kifejlesztésében. A szövetkezeti tagok nem vették komolyan a szocialista munkaverseny fontosságát. Míg a szövetkezet irodájában a szövetkezet vezetősége az elmúlt év hiányosságain okulva készülnek a következő évre, addig a szövetkezet földjein a traktoristák az utolsó barázdákat szánt'ák 945 hektár területen kellett a szövetkezetnek a mélyszántást elvégezni. Ennek a területnek a felszántása december 15-re volt tervezve. Ezt a terminust nem tudták betartani azért, mert a szövetkezet részére tervezett traktorokból 5 darabot a lemaradt szövetkezetek kisegítésére kellett l^pcsájtay. Ez az oka annak, hogy a tervezett időre nem 1 tudták elvégezni a mélyszántást. A szövetkezet dolgozói az őszi munkák befejezése után sem fognak karbatett kézzel ülni a szobában. A téli időszakra is készítettek mukatervet, mint ahogyan ezt a három másik évszakra csinálták. Tervbevettek istállóépítést a szarvasmarhák részére, mert az állatokban állandóan gyarapodó szövetkezetnek kevésnek bizonyult az, ami eddig elég volt. Uj kukoricaszárítót is fognak építeni. A perbetei szövetkezet tagjai az újságokból és könyvekből azt is megtudták hogy a szovjet kolhozokban a gazdasági munkákhoz szükséges iparágakat is megtanulhatjuk. A Szovjetunió példáját követve a szövetkezet tagjai a téli időszakra tervbevefíek e£v kovfasés egy kerékgyártó műhely felépítését. A perbetei szövetkezet dolgozói nagyon jól tudják, hogy szabadságukat, jólétük emelkedését a dicső Szovjet Hadseregnek és Sztálin elvtársnak köszönhetik. Hálájukat azzal fejezik ki, hogy Sztálin elvtárs szO.ltésnapjának tiszteletére kötelezettségeltet vállalnak. A helyi pártszervezet indítványára a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteltére 500 darab választott malac részére csinálnak préselt szalmából istállót. A sertésistállőra a szövetkezetnek azért van szüksége, mert anyasertésállományukat az év eleje óta 25 darabról 120 darabra emelték. És a jövő év közepéig 120 darabról 250 darabra fogják emelni, Ezzel az a céljuk, hogy minél tipbb sertést tudjanak nevelni és így minél több húst tudjanak a dolgozók asztalára juttatni. Szarka István Hogyan értük él az 570 mázsás hektáronkénti cukorrépatej mést A. s U j Szó december 7-iki számában beszámoltam arról, hogy a me. gyercsi állami birtokon 570 mázsás cukorrépa termést sikérült elérnünk hektáronként. Ezt a beszámolót mo^t szeretném kiegészíteni, mégpedig olyan módon, hogy leirom azt a módszert, amellyel ezt az eredményt el. értük. Elsősorban is tapasztalataink azt mutatják, hogy nem feltétlenül fontos,, hogy a cukorrépát frissen trágyázott földbe vessük. Elég, ha az előző évben kapott a föld elegendő trágyát. A mi esetünkben egy hektárra körülbelül 300 mázsa istállótrágyát használtunk él. Nagyon fon. tos kérdés azonban a szántás. Csak. is ha idejében és jó mélyen leszántjuk a trágyát a földbe, akkor lehet magas termést várni. A jó mélyen leszántott földet aztán tavaszig pihenni hagytuk. A vetésnél igen fontos, hogy kiválasszuk a helyes időpontot, amikor a talaj nem túlságosan nedves. A vetés után azonnal a növényápoláshoz láttunk. Először is a sorok közötti kapálást végeztük el gondosan. Amikor a répa már szépen kikelt, lehengereztiik és utána elvégeztük a fejtrágyázást. Amikor pedig a répa elérte azt a fejlődést, hogy egyelni lehetett, azonnal hozzá, láttunk a munkához. Különös gondot fordítottunk kísérleti szempontból egy hektárnak a megművelésére. Ezt a területet a tábla közepén pontosan kimértük. A munkát rajta Forgács Eszter hattagú munkacsoportja végezte. A csoporttagok egy arasznyi távolságban hagyták meg a répát. A gyomot teljesen kiirtották. De minden gondosság dacára még ök is követtek el hibát. A harmadik kapálást ugyanis kissé gyengén végezték. Ez a szedésnél bi. zonýult be, ugyamis a répagumók egy bizonyos része a föld felszíne felett foglalt helyeit. Ez pedig helytelen, mert a legnagyobb cukortartalma a földben lévő répafejeknek van. Ebből a tanulság az, hogy a harmadik ka. pálásnál a répafejeket alaposan körül kell támasztani friss földdel. Jelenleg nagy• izgalommal várjuk a cukorgyárból a jelentést, hogy megtudjuk répánjp cukortartalmának százalékát. Az eredmény bizonyára kielégítő lesz. Ha a többi munkacsoportok is úgy dolgoztak volna, mint Forgács Eszter csoportja, akkor a 20 hektárról nem 68 vagon répát szállítottunk volna be, hamem legkevesebb 11.'f vagont. Arvay János, a megyercsi állami birtok dolgozója. Hirdetmény a juhok vágásáról Figyelembévéve a juhállomány fokozásának fontosságát, a földművelésügyi minisztérium isimételten fe'ihíyja a juhtanyésztóket a 610/1950. számú rendeletre, amely szerint mindennemű életképes juh levágása tilos. A helyi Nemzeti Bizottságok csak kivételes esetben adíhatnak ki engedélyt az elöregedett és beteg juhok levágására. Megjegyezzük, hogy a vágása tilalom- a bárányokra is vonatkozik. Fontos, hogy ezt a rendeletet az ejO'es tenyésztők következetesen figyelembe vegyék, mert ellenkező esetben eljárást indítanak ellenük. Ugyancsak a fer.it említett rendelet értelmében a juhtenyésztők 25 kg szem est akarmAny juttatására jogosultak minden egyes 14 papnál idősebb bárány után. A jogosultság azonban legkésőbb a bárány születése utáni 30 napig tart. A helyi Nemzeti Bizottságok és a népi közigazgatás többi szervei kötelesek a juhok éwégi összeírására különös gcmdot fordítani. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyetlenegy eltitkolt juh se legyen. 7 November hónapban 4388 új taggal növekedett a szövetkezeti tagok száma a nyitrai kerületben A nyitrai kerületben november hó folyamán 4388 új taggal' szaporodott a szövetkezeti tagok létszáma. A szövetkezeti földteiület is 24.592 hektárral növekedett. Novemberben a nyitrai kerületben három új második típusú és 11 harmadik típusú EFSz-t alakítottak meg, úgy hogy a kis- és középföldműveseknek 50 százaléka ma\ már szövetkezeti tag. Ezeket a sikereket úgy tudtuk elérni, hogy alaposan nekiláttunk a tömegpolitikai munkának az egyes falvakban. Több népbeszélgetést rendeztünk, és ezekre a Párt kerületi vezetőségéből a legjobb oktatók mentek ki, akik teljesen tisztában voltak a falu kérdéseivel. Ezek az elvtársak azonnal a helyszínen meg tudták magyarázni a földműveseknek a legégetőbb kérdéseket. A néppel való beszélgetések folyamán az oktatók rávilágítottak a kollektív gazdálkodás előnyeire és felhoztak több konkrét példát, amelyeken a kis- és középföldmüvesek saját szemükkel meggyőződhettek, hogy helyük az EFSz-ben van, mert ott jobb kereseti lehetőségek vannak, mint az egyéni gazdálkodás kereteiben. Az új tagok toborzásában különösen a szelőcei szövetkezeti tagok tűntek ki, akik szabadidejükben felkeresték a kis- és középföldimüveseket és elbeszélgettek velük nehézségeikről. A sürgős munkában is segítségükre siettek a szövetkezeti tagok az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseknek és munkaközben folytatták meggyőző tevékenységüket. Ilyen baráti együttműködéssel aztán könnyű volt megnyerni a dolgozó földműveseket a szövetkezeti gondolatnak. Az aratási és cséplési munkáknál meg sajátmaguk is meggyőződhettek a kis- és középfö'dmüvesek arról, hogy a szövetkezet termése sokkal magasabb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Ennek az lett az eredménye, hogy tömegesen léptek be a szövetkezetbe. A szelőcei elvtársak tehát a kulákok és spekulánsok kivételével az egész falut beszeivezték a szövetkezetbe. A tagok mind tudják, hogy az EFSz az ő saját vagyonuk és ezért mindannyian lelkiismeretesen dolgoznak, felhasználják a szovjet tapasztalatokat és kiváló gondot fordítanak a munka megszervezésére a terv időbeosztása szerint. A szelőcei EFSz tagjai minden brigádsegítség nélkül meg tudták művelni földijeiket, sőt amint már említettük, az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseknek is segítettek. Ezzel sikerült elérniök azt, hogy keresetük és természetbeni járandóságuk jóval magasabb lett. E, zzel szemben helytelenül jártak el az érsekújvári szövetkezeti tagok, akik nem értették meg, hogy az EFSz az ő tulajdonuk és hogy ha több hasznot akarnak, akkor jobban kell dolgozniok. A tagok nagyrésze csupán reggel 8 órakor ment munkába és délután 2 órakor már otthagyták a földet. Igy aztán nem csoda, hogy a szövetkezet földjei rosszul voltak megművelve. Az érsekújvári szövetkezeti tagok szintén nagy hibát követtek el abban, hogy saját erejük kihasználása helyett brigádsegítségrt támaszkodtak. Amikor megérkeztek a brigádok, a szövetkezeti tagok nem dolgoztak, hanem úgy jártak a brigádosok között, mint valamilyen ispánok. Ez természetesen nem buzdította az egyénileg gazdálkodó kisés középföldmüveseket a szövetkezetbe való belépésre. Amikor Érsekújváron felhoztuk a szövetkezetbe való belépést, akkor mindenkitől azt a feleletet kaptuk, hogy a szövetkezetbe bizony nem lépnek be, mert nem akarnak másokra dolgozni, ellenben egy új szövetkezetet nagyon szívesen megalakítanának. Ez volt az oka annak, hogy Érsekújváron még egy harmadik típusú EFSz kezdte meg működését. Örömmel ' állapíthatjuk meg, hogy ebben az EFSz-ben a tagok nagy munkalendülettel dolgoznak reggeltől estig és szövetkezetüket sajátmagukénak tekintik. A fenti példákból ls láthatjuk, hogy nem szabad ölhetett kézzel gyönyörködnünk eddigi sikereinkben. iSppen ellenkezőleg! Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy meglévő EFSz-einket megszilárdítsuk és hogy újakat alakítsunk. Jelenleg az éwégi elszámolásra és a jövő évi termelési-pénzügyi tervek kidolgozására kell összpontosítani a figyelmét, mert csakis az alaposan átgondolt és a tagok között megtárgyalt termelési terv a biztosíték a jövő évi jó gazdálkodásra. Ugyanígy az éwégi elszámolás is nagyon fontos, mert megmutatja a szövetkezeti tagoknak, hogyan lehet sikereket elérni, milyen hibák fordulnak elő, mitől kell nekik a jövő évben őrizkedniök. Fontos, hogy a Párt járási vezetőségei több figyelmet szenteljenek a szövetkezeteknek. Ezt úgy képzeljük, hogy a járási pártbizottságról népoktatók mennének ki a tagok közé, hogy mindennapi gondjaik leküzdésében éa politikailag irányítsák őket. De a helyi pártszervezeteknek sem szabad y megfeledkezniük arról, hogy mint á falvak vezető tényezőinek elsőrangú kötelességük, hogy segítsék az EFSz-eket. A helyi pártszervezet funkcionáriusai ismerik legjobban a helyi viszonyokat, a helyi nehézségeket és ezért ök tudnak a legjobban segíteni. Minden kommunistának e"> kell segíteni-' a szövetkezet m».jr-silárdítását. Minden kommunistának példát kell mutatnia a szövetkezeti munkában a pártonkívüli tagoknak. Minden kommunistának tudnia kell azt, hogy példát kell mutatnia az újításokban és hogy kötelessége a szövetkezet politikai irányítása. Ez annyit jelént, hogy a kommunistáknak kell kezdeményezniük a kulákok kizárását az EFSz-böl. Ezt úgy érhetik el, hogy először leleplezik a kulákok kártevő tevékenységét és aztán követelik kizárásukat. Ugyancsak a kommunistáknak kell elsőknek lenni az éwégi elszámolás kidolgozásában és a jövő évi tervek elkészítésében. Ügyelniök kell a tervek betartására, a munka helyes megszervezésére, stb. A kommunisták* feladata az is, hogy a csoportok között megszervezzék a szocialista munkaversenyt. A szabadidőt pedig közösen a szövetkezeti tagokkal arra kellene kihasználniok, hogy elbeszélgessenek a Szovjetunió mezőgazdaságáról, á kolhozok tapasztalatairól. Szövetkezeteinknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ki tette lehetővé nekik a kollektív gazdálkodást és azt, hogy életszínvonaluk napról napra emelkedjen. Ezért a kommunistáknak ügyelniök kell arra is, hogy a szövetkezeti tagoknak megmagyarázzák azt, hogy a munkásosztály tette lehetővé a földművesek számára, hogy kollektíván gazdálkodjanak, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetben életszínvonaluk egyre emelkedik. A munkásosztály gyártja tömegével a gépeket is, amelyek segítségével a földművesek megszabadulnak a nehéz robottól. A földművesek mindezt úgy hálálhatják meg, ha minden erejüket latbavetik a termelés fokozására. DUSEK JABOSZLAV, a nyitrai kerületi pártbizottság funkcionáriusa